Tájékoztatások és közlemények

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 62. évfolyam január 14. Tartalom III Előkészítő jogi aktusok SZÁMVEVŐSZÉK 2019/C 17/01 6/2018. sz. vélemény (az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról HU

2

3 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/1 III (Előkészítő jogi aktusok) SZÁMVEVŐSZÉK 6/2018. SZ. VÉLEMÉNY (az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (2019/C 17/01) TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés Oldal BEVEZETÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A BIZOTTSÁG FŐ CÉLKITŰZÉSEIVEL ÖSSZEVETVE STRATÉGIAI KÉRDÉSEK ÉS KOHÉZIÓS POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK Az uniós prioritások kezelése Egységes szabálykönyv A költségvetés rugalmassága A beruházások számára kedvező környezet megteremtése Félidős értékelés PROGRAMOZÁSI ÉS MONITORING-KERETRENDSZER Az egyszerűsítés elve a programozás során Az egyszerűsítés, az eredmények és az elszámoltathatóság közötti egyensúly A teljesítmény-keretrendszer A teljesítményadatok figyelemmel kísérése és felhasználása A MEGVALÓSÍTÁSI RENDSZER ÉS A TÁMOGATHATÓSÁGI SZABÁLYOK Pénzügyi eszközök Egyszerűsített megvalósítási módok A projektek kiválasztása és a támogathatósági szabályok Szabályok megszüntetése ELSZÁMOLTATHATÓSÁGI MECHANIZMUSOK Az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos feladatok és felelősségek Standard irányítási és kontrollrendszerek

4 C 17/2 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja Fokozottan arányos intézkedések alkalmazása az irányítási és kontrollrendszerek kapcsán Elszámolások benyújtása és pénzügyi korrekciók A számvevőszéki igazolás feltételei ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK MELLÉKLET

5 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/3 BEVEZETÉS május 29-én a Bizottság közzétette hét megosztott irányítású uniós alapnak a következő, közötti programozási időszakra vonatkozó közös rendelkezéseiről szóló rendelettervezetét ( 1 ). A Bizottság javaslatának jogalapját figyelembe véve ezekben az esetekben kötelező konzultációt folytatni a Számvevőszékkel ( 2 ). Ez a vélemény teljesíti a konzultáció követelményét. 2. A hét alap együttes összege mintegy 360 milliárd euro lehet, ami a es időszak teljes uniós költségvetésének közel egyharmadát teszi ki. A következő alapokról van szó: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) a Kohéziós Alap (KA) Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA) a Belső Biztonsági Alap (BBA) a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) 3. Véleményünk első részében összefoglaljuk az arra vonatkozó elemzésünket, hogy a javaslat mennyiben felel meg a Bizottság által a javaslat fő célkitűzéseiként meghatározott, a rendelettervezeten végigvonuló három célkitűzésnek. Ezek a következők: jelentős mértékben csökkenteni a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terheit; a változó körülmények fényében rugalmasabban változtathatóvá tenni a programok célkitűzéseit és erőforrásait; szorosabban összehangolni a programokat az uniós prioritásokkal és növelni eredményességüket ( 3 ). A rendelettervezet a témák széles körét érinti, ezért annak alkotóelemeit a következő felosztásban vizsgáljuk: a kohéziós politika célkitűzései, valamint a programozási és monitoring-keretrendszer (a javaslat I., II., III., IV. és VIII. címére nézve); a megvalósítási rendszer és a támogathatósági szabályok (V. és VII. cím); végül az elszámoltathatósági mechanizmusok, beleértve a Számvevőszék által végzett ellenőrzést (VI. cím). 4. Elemzésünk egy sor megfontolandó kérdést felvet a Bizottság és a jogalkotók számára. Megadjuk, hogy ezek a kérdések a rendelettervezet mely cikkére vagy cikkeire vonatkoznak, de olyanok is vannak közöttük, amelyek a jogalkotó akaratától függően alsóbb szintű alátámasztó jogi eszközökkel felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktussal vagy külön útmutatás révén is szabályozhatóak. Az alátámasztó jogszabályokra kevesebb figyelem irányul, mint a rendeletekre, pedig különösen ezeknél a jogszabályoknál merülhet fel a felesleges összetettség és az adminisztratív teher kérdése. Két olyan megfontolandó témakör van, amely túlmutat a közös rendelkezésekről szóló rendeleten és annak alátámasztó jogszabályain, de amely szerintünk elég jelentős ahhoz, hogy felhívjuk rá a Bizottság és a jogalkotók figyelmét (az 5. és a 18. kérdés). Végezetül a mellékletben konkrét megfogalmazási javaslatokkal szolgálunk, kereszthivatkozásokkal a megfontolásra ajánlott kérdéshez. ( 1 ) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról, COM(2018) 375 final. ( 2 ) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Az Európai Számvevőszék június 21-én kapta kézhez az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa véleménykérésre irányuló leveleit. ( 3 ) A COM(2018) 375 final dokumentumban található indokolás, 5. szakasz.

6 C 17/4 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A BIZOTTSÁG FŐ CÉLKITŰZÉSEIVEL ÖSSZEVETVE 5. A közös rendelkezésekről szóló rendelet az előző programidőszakban meghatározott keretre épül. Közös szakpolitikai célokat tűz ki, meghatározza a forrásoknak a 27 tagállam közötti elosztását, valamint szabályokat ír elő a szakpolitikai programozásra és végrehajtásra vonatkozóan. A as programozási időszakra vonatkozó szabályozástól ( 4 ) eltérően ezt a javaslatot nem vetették alá hatásvizsgálatnak. Az indokolás szerint azért nem, mert a javaslat más szakpolitikákra nézve határoz meg közös szabályokat és végrehajtási mechanizmust ( 5 ). A közös rendelkezésekről szóló rendelet által szabályozott hét alapra vonatkozó alapspecifikus rendeletekre ( 6 ) nézve sor került hatásvizsgálatokra. Ezek a vizsgálatok azonban nem terjedtek ki néhány olyan általános jelentőségű fontos kérdésre, mint például az egyszerűsített támogatási formák keretében alkalmazott átalányösszegek szintje (81. bekezdés), illetve a jobb arányosságra irányuló javasolt mechanizmusok hatása ( bekezdés). 6. A javasolt szakpolitika kialakításakor a Bizottság fő célkitűzései a következők voltak: egyszerűsítés; a szakpolitika végrehajtásának rugalmassága; nagyobb összhang a finanszírozás és az uniós prioritások között ( 7 ). Alább ismertetjük az ezen célkitűzések mindegyikére vonatkozó fő következtetéseinket; az Unió külső ellenőreként ezenkívül elemezzük a javasolt új elszámoltathatósági mechanizmusokat is. Egyszerűsítés 7. A javaslat világosan mutatja a Bizottság azon igyekezetét, hogy eleget tegyen a kohéziós politika egyszerűsítésére irányuló felhívásoknak. Teljes mértékben támogatjuk a Bizottság egyszerűsítési törekvéseit, és a rendelettervezet számos ponton tartalmaz egyszerűsítő jellegű elemeket. Több esetben azonban úgy véljük, hogy az egyszerűsítés olyan potenciális előnyeinél, mint az adminisztratív teher csökkenése és a hatékonyságnövelés, többet nyom a latban az, hogy megnő a szabályoknak való megfelelésre és a gondos pénzgazdálkodásra vonatkozó kockázat. 8. Pozitívan ítéljük meg például, hogy a programok struktúrája jobbára változatlan marad. Megjegyezzük azonban, hogy a rendelettervezet egyes rendelkezései nem egyértelműek, ami a szabályok eltérő, a jogbiztonságot befolyásoló értelmezéséhez vezethet. Példák erre a félidős értékelés módszertana (45. bekezdés), a fő kontrollmechanizmusok értékelésének kritériumai (101. bekezdés) és a jobb arányosságra irányuló mechanizmusok alkalmazásának feltételei (117. bekezdés). 9. A javaslat számos egyszerűsítési intézkedést ajánl, például az egyszerűsített költségelszámolási módszereket és a költségfüggetlen finanszírozást; ha a tagállamok ezeket az intézkedéseket megfelelően megtervezik és eredményesen alkalmazzák, az elősegítheti a kiadásközpontúságtól az eredményközpontúság felé történő elmozdulást. A javasolt intézkedések együttes alkalmazása azonban azzal járhat, hogy a felmerült költségeknél több vagy kevesebb kerül megtérítésre, ami kockázatot jelent az értékarányosság szempontjából. 10. Egyes olyan jelenlegi eljárások javasolt megszüntetése, mint például a programok előzetes értékelése, a nagyprojektek értékelése, a stratégiai jelentéstétel és az eredményességi tartalék, járhat ugyan egyszerűsítéssel, de véleményünk szerint a megszüntetésük gyengítené az eredményeket jelenleg biztosító mechanizmusokat. Rugalmasság 11. A rendelettervezet több olyan intézkedést javasol, amely hozzájárulhat az uniós költségvetés rugalmasabbá tételéhez, és ezt általában véve támogatjuk. A es időszakra javasolt egyik új elem az, hogy három alap esetében legyen két szakaszos (5 + 2) a programozás, vagyis az utolsó két év előirányzatait 2025-ben a félidős felülvizsgálat keretében határozzák meg. Ez ugyan elősegítheti a rugalmasabbá tételt és a változó körülményekhez való alkalmazkodóképesség javulását, de aggályosnak találjuk a felülvizsgálat javasolt időzítését és a felülvizsgálattal járó adminisztratív terheket, ami inkább bonyolítást, mint egyszerűsítést jelentene. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a vonatkozó eljárások egy része további pontosításra szorul. A finanszírozás és az uniós prioritások összehangolása 12. Kedvezően értékeljük a Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy szorosabban összekapcsolja az uniós finanszírozást egyfelől és az Unió magas szintű gazdasági kormányzási mechanizmusát az európai szemesztert másfelől, például azzal, hogy hangsúlyozza a programokon belüli releváns országspecifikus ajánlások végrehajtásának fontosságát. Támogatjuk az előzetes feltételrendszerekről az egyszerűbb előfeltételekre való áttérést is, és ezzel kapcsolatban több szempontot ajánlunk a Bizottság figyelmébe. ( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (HL L 347., , 320. o.). ( 5 ) A COM(2018) 375 final dokumentumban található indokolás, 3. szakasz. ( 6 ) COM(2018) 372 final; COM(2018) 382 final; COM(2018) 390 final; COM(2018) 472 final; COM(2018) 473 final; COM(2018) 471 final. ( 7 ) A COM(2018) 375 final dokumentumban található indokolás, 5. szakasz.

7 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/5 13. Más témákat illetően komolyabb aggályaink vannak. Az előző két programidőszaktól eltérően a következő időszakra vonatkozó rendelettervezetet nem támasztja alá az egész unióra kiterjedő stratégia vagy célok együttese. A rendelettervezet ehelyett öt magas szintű szakpolitikai célkitűzést javasol, amelyeket azonban nem feleltet meg uniós szinten mérhető, számszerűsített eredményeknek. A rendelettervezet tehát nem fogalmaz meg világos elképzelést arról, hogy az Unió mit kíván elérni szakpolitikái révén, és ráhagyja a tagállamokra a fő stratégiai célok meghatározását. Ebből adódóan véleményünk szerint a javaslat nem hangolja össze a finanszírozást az uniós prioritásokkal, és a as időszaknál kevésbé teljesítményorientált. Elszámoltathatósági mechanizmusok 14. Az elszámoltathatóságot illetően a javaslat a végrehajtás felelősségét a tagállamokra helyezi, kibővíti az egységes ellenőrzési intézkedések alkalmazási körét és csökkenti a Bizottság szerepét. Az irányítási ellenőrzések javasolt észszerűsítése azáltal, hogy azokat a magas kockázatú területekre összpontosítják, csökkentheti az adminisztratív terhet és növelheti ezen ellenőrzések hatékonyságát, ha megfelelően alkalmazzák őket. A kontrollrendszereket illető jobb arányosságra irányuló javasolt mechanizmusok a valóságban kiküszöbölhetik a bizottsági felügyeletet, s ezzel nagyobb kockázatoknak tehetik ki az uniós forrásokat. A javaslat ezen eleme veszélyeztetheti a belső kontroll terén az elmúlt két évtized során elért eredményeket. Ezen a téren több megfontolandó kérdést vetünk fel a Bizottság számára. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK ÉS KOHÉZIÓS POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK Az uniós prioritások kezelése A források előzetes elosztása a tagállamok számára 15. Az uniós költségvetés jelentős különösen a megosztott igazgatás alatt álló részét illetően a kiadások maximális szintje a többéves pénzügyi keret fejezetei alatt tagállamonként éves keretösszegekre van lebontva. A források előzetes elosztásánál ugyan sok különböző szempontot vesznek figyelembe ( cikk és a közös rendelkezésekről szóló rendelet XXII. melléklete), de a teljesítményhez kapcsolódó kritériumok nem tartoznak ezek közé. 16. Korábbi ellenőrzéseink során rámutattunk arra, hogy nehéz feladat minőségileg kielégítő eredményeket elérni olyan rendszerekkel, ahol a pénzeszközök tagállamok általi felhasználása implicit cél ( 8 ). Véleményünk szerint a források elosztásának a stratégiai prioritásokat (szakpolitikai célkitűzések) kellene követnie. Megállapításaink szerint ez nem történik meg, és inkább a prioritások (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4. cikke) igazodnak a forrásokhoz. A tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények 17. A rendelettervezet szakpolitikai célkitűzései révén (4. cikk) biztosítja a finanszírozás folytonosságát, mivel az Európa 2020 stratégia keretén belül ugyanazokat a területeket támogatja, amelyek már a 2014 és 2020 közötti időszakban is kiemeltek voltak. 18. Továbbviszi a rendelettervezet a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket is (8. cikk), amennyiben az innovációra, a zöldebb, karbonszegény Európára (az ERFA/KA-rendeletjavaslat 3. cikke), valamint a társadalmi befogadásra és a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre irányuló beruházásokra összpontosít (az ESZA+-rendeletjavaslat 7. cikke). Korábbi ellenőrzéseink során azt állapítottuk meg, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények erősen kihatottak a megfelelő finanszírozási prioritások meghatározására ( 9 ). Ezért örömmel fogadjuk e követelmények fenntartását, hiszen ezeknek köszönhetően célzottabb lehet az uniós finanszírozás, maximalizálva ezáltal a szűkös források hatását. ( 8 ) A 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés bekezdése. (HL C 331., , 1. o.). Lásd még: 7/2011. sz. vélemény a Közös Stratégiai Kerethez tartozó ERFA-ra, ESZA-ra, KA-ra, EMVA-ra és ETHA-ra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról és az ERFA-ra, az ESZA-ra és a KA-ra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, 4. bekezdés (HL C 47., , 1. o.). ( 9 ) A Bizottság tárgyalásai a as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról című, 2/2017. sz. különjelentés, bekezdés.

8 C 17/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja Megjegyezzük azonban, hogy a tagállamokban igen eltérő az uniós finanszírozásnak az összes közkiadáshoz viszonyított aránya, és egyes tagállamokban ez az arány nagyon alacsony (lásd: az alábbi Ábra). Ez utóbbi tagállamok esetében az uniós finanszírozás sikere még tematikus koncentráció mellett is döntően attól függ, hogy képesek-e kiegészítő nemzeti finanszírozást mozgósítani. Ábra Az ERFA és a KA az állami beruházások %-ában ben Forrás: Európai bizottsági munkadokumentum, hatáselemzés, SWD(2018) 282 final. Uniós szintű stratégia és célkitűzések 20. Már korábban is beszámoltunk arról, hogy az uniós prioritásokat a vezetők számára használható operatív célkitűzésekké és célértékekké kell átalakítani, hogy egységes módon nyomon lehessen követni a forrásoknak az uniós prioritásokhoz való hozzájárulását és be lehessen számolni arról ( 10 ). Javaslatában a Bizottság azt állítja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet célkitűzései jobban össze vannak hangolva az uniós prioritásokkal ( 11 ); a rendelettervezet azonban nem határozza meg egyértelműen, hogy melyek ezek az uniós prioritások. Az előző két programidőszaktól eltérően a 2020 utáni időszakra vonatkozó rendelettervezetet nem támasztja alá közös uniós stratégia vagy célok együttese. Tisztában vagyunk azzal, hogy a következő évben európai parlamenti választások lesznek és új Bizottság fog felállni, s hogy ezért korai lehet a stratégiai tervezés. A közös rendelkezésekről szóló rendelet célkitűzéseit meghatározó magas szintű stratégia hiánya azonban fontos hiányosság. A évi és a évi éves jelentésünkben felhívtuk a figyelmet az abból eredő bonyodalmakra, hogy az Európa 2020 stratégia nincs összehangolva sem a többéves pénzügyi keret időszakaival, sem a Bizottság hivatali idejével ( 12 ). 21. Ehelyett azonban csak a források olyan homályos célkitűzésekhez való hozzájárulásáról esik szó, mint pl. az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítése (9. preambulumbekezdés és a 4. cikk (3) bekezdése) ( 13 ) és a Szerződésen alapuló, a 174. cikk szerinti célkitűzéseknek megfelelő alapspecifikus küldetések (8. preambulum és a 4. cikk (2) bekezdése). Ezen túlmenően: a három Kohéziós Alap és az ETHA esetében nem részletezik, hogy a Szerződésben meghatározott ( 14 ) uniós prioritásokat miként ültetik át a rendelettervezet öt (alacsonyabb szintű) szakpolitikai célkitűzésébe (4. cikk); ( 10 ) A évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés (HL C 373., , 1. o.) 3. fejezete. ( 11 ) A COM(2018) 375 final dokumentumban található indokolás, 5. szakasz. ( 12 ) A évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés, 3.8. bekezdés; a évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés (HL C 375., , 1. o.), bekezdés. ( 13 ) Az éghajlatvédelmi intézkedéseknek a valamennyi szakpolitikára kiterjedő, különböző finanszírozási eszközök útján történő érvényesítéséről Az uniós költségvetés legalább egyötöde szolgáljon éghajlat-politikai célt: halad az ambiciózus munka, de nagy a kockázata, hogy nem teljesülnek a várakozások című, 31/2016. sz. különjelentésben számoltunk be. ( 14 ) Az EUMSZ 174. cikke.

9 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/7 ez az öt szakpolitikai célkitűzés konkrétan nem, csak az elvont törekvések szintjén fogalmazódik meg (4. cikk) ( 15 ); az alapspecifikus rendeletek ugyan részletesebben szólnak az egyes szakpolitikai célkitűzésekhez hozzájárulni képes kiadási területekről, de nem szolgálnak mérhető és számszerűsített operatív célkitűzések együttesével; a szakpolitikai célkitűzések csak négy alapra vonatkoznak; az alapspecifikus rendeletek külön szakpolitikai célkitűzéseket határoznak meg az MMA, a BBA és a HAVE számára (a preambulum 8. pontja és az 1. cikk (3) bekezdése); közelmúltbeli tájékoztatók rámutattak az uniós hozzáadott érték fontosságára a forráselosztást és a kiadási programok kialakítását és értékelését illetően ( 16 ). Mivel a módosított költségvetési rendelet nem ad meghatározást az uniós hozzáadott értékről, a Bizottság nehezen tudja alkalmazni ezt a fogalmat a közös rendelkezésekről szóló rendelet keretrendszerének kidolgozásakor. 22. Ebből adódóan a rendelettervezet nem tartalmaz világos elképzelést arról, hogy az Unió mit kíván elérni a tervezet alá tartozó alapokkal: ez potenciális kockázatot jelent a szakpolitika megtervezését, végrehajtását és hatását illetően. 23. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 1. annak meghatározását, hogy milyen egyértelmű uniós prioritások és ezekhez kapcsolódó célértékek megvalósítását kell a forrásoknak elősegíteniük, s egyúttal a 21. bekezdésben (a rendelettervezet 4. cikke) általunk felvetett pontok kezelését. Egységes szabálykönyv 24. A közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat célja az, hogy egy egyszerű és átfogó szabálykönyv révén hozzák mindenki számára összhangba a végrehajtási szabályokat ( 17 ). Kedvezően értékeljük a jogszabályi keret általános szerkezetének egyszerűsítését, ami kevesebb és lényegesen rövidebb szabályszöveget jelent. A szabályozásnak jelenleg három rétege van: a közös rendelkezésekről szóló rendelet, az alapspecifikus rendeletek, valamint a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok. Ez kevesebb réteget jelent, mint az előző programidőszakban ( 18 ). 25. Most először vonatkozik egységes jogi keret hét megosztott irányítású alapra (a fenti 2. bekezdés). A as programidőszakhoz hasonlóan ( 19 ) a Bizottság azt állítja, hogy ez egyszerűsíti a források végrehajtását és ösztönzi a köztük kibontakoztatható szinergiákat ( 20 ). Megjegyezzük azonban, hogy a végrehajtási szabályok összehangolása csak részleges, mivel a közös rendelkezésekről szóló rendeleten belül a különböző alapokra továbbra is különböző szabályok vonatkoznak. Például: míg a pénzügyi szabályok mind a hét alapra, a közös rendelkezések ezen alapok közül csak négyre a KA-ra, az ERFAra, az ESZA+-ra és az ETHA-ra vonatkoznak (1. cikk (1) bekezdése); ( 15 ) intelligensebb Európa ; zöldebb, karbonszegény Európa ; jobban összekapcsolt Európa ; szociálisabb Európa ; a polgárokhoz közelebb álló Európa. ( 16 ) Az uniós pénzügyek jövője: Az uniós költségvetés működésének reformja című tájékoztató, 33. bekezdés; A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok című tájékoztató, 26. bekezdés. ( 17 ) Az Európai Bizottság egyszerűsítési kézikönyve, 2018, 2. o. ( 18 ) 7/2011. sz. vélemény az általános rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, 5. bekezdés. ( 19 ) A évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés, bekezdés. ( 20 ) Az Európai Bizottság egyszerűsítési kézikönyve, 2018, 2. o., és a COM(2018) 375 final dokumentumban található indokolás, 7. o. Ez az egyszerűsítés szinergiákat és rugalmasságot biztosít egy adott célkitűzésen belül a sokféle terület között, eltávolítva az azonos célt szolgáló különböző szakpolitikák közötti mesterséges megkülönböztetéseket.

10 C 17/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja a pénzügyi keret VIII. címe nem vonatkozik az ETHA-ra (1. cikk (4) bekezdése); az egyes alapok különböző monitoringrendszerek révén felügyelik a programokat: az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében ez egy éves teljesítményjelentés (a 36. cikk 6. bekezdése), az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében pedig egy február 15-ig elkészítendő záró teljesítményjelentés (38. cikk) formáját öltik; A költségvetés rugalmassága Támogathatósági időszak 26. Már korábban felhívtuk a figyelmet azokra a problémákra (különösen az adminisztratív teherre és ennek következményeire a következő programozási időszak megkezdését illetően), amelyek akkor merülnek fel, amikor két különböző programidőszak támogathatósági időszaka átfedésben van. Ezért üdvözöljük azt a 99. cikk szerinti javaslatot, hogy a es időszak végén ez az időszak három évről kettőre csökkenjen (a zsargonban: áttérés az n+3-ról az n +2 szabályra): a helyes irányba tett első lépés ez afelé, hogy a támogathatóság a lehető legteljesebb összhangba kerüljön a programidőszakkal ( 21 ). A programok közötti finanszírozás-átruházás rugalmassága 27. A közös rendelkezésekről szóló rendelet javaslata szerint bizottsági határozat is nélkül lehetne forrásokat átcsoportosítani egyazon alap által támogatott, egyazon programba tartozó, azonos kategóriájú régiókat érintő prioritások között, az érintett prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 %-áig és a program költségvetésének legfeljebb 3 %-áig (a 19. cikk (5) bekezdése). A rendelettervezet olyan átutalásra v lehetőséget ad, hogy az összes allokáció legfeljebb 5 %-át valamennyi megosztott irányítású és egyéb eszköz között szétosszák (21. cikk). Az átcsoportosításnak ezek a lehetőségei nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak, és segíthetik őket a rendelkezésükre álló uniós finanszírozás felhasználásában. 28. A költségvetési átcsoportosítások fő célja azonban szerintünk nem lehet a pénz elköltésének megkönnyítése; bármely ilyen átcsoportosításnak a legsürgetőbb szükségletek kielégítésére kell irányulnia. Ezenkívül az ilyen átcsoportosítások valószínűleg további bonyodalmakat okoznak a teljesítmény-keretrendszer és más adminisztratív eljárások szükséges kiigazítása miatt; az sem világos, hogy hogyan számítják ki az átcsoportosítandó összeget. A rendelettervezet nem határozza meg, hogy az átcsoportosíthatóként megadott százalékos arány az allokáció kiindulási vagy valamely későbbi értékére vonatkoztatandó-e. Kétszakaszos (5 + 2) programozás 29. A es időszakra javasolt egyik új elem az, hogy az ERFA, a KA és az ESZA+ alapok esetében legyen két szakaszos a programozás, vagyis a programok pénzügyi előirányzatait csak az első öt évre, re határozzák meg (a 17. cikk (6) bekezdése), míg az utolsó két év előirányzatait 2025-ben a félidős felülvizsgálat keretében határozzák meg (a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontja). Ez elősegítheti a rugalmasabbá tételt és a változó körülményekhez való uniós alkalmazkodóképesség javulását. Az összes program egy időben történő módosításának folyamata ugyanakkor jelentősen meg fogja növelni a Bizottság és a tagállamok hatóságainak adminisztratív terheit a programok végrehajtásának korai szakaszában ( 22 ). 30. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 2. a forrás-átcsoportosítás feltételeinek egyértelművé tételét és az eredményekre való szükséges összpontosítás biztosítását (a rendelettervezet 19. és 21. cikke). 3. a javasolt kétszakaszos programozás megfontolását (a rendelettervezet 17. cikkének (6) bekezdése), az adminisztratív terhek növekedésével kapcsolatos kockázat figyelembevételével. ( 21 ) A as kohéziós és vidékfejlesztési programok lezárási eljárásainak értékelése című, 36/2016. sz. különjelentés, bekezdés és 4. ajánlás. ( 22 ) A Bizottság és a tagállamok a as programozási időszak utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban című, 17/2018. sz. különjelentés, 4.ábra.

11 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/9 A beruházások számára kedvező környezet megteremtése A gazdasági kormányzás és ennek a kohéziós politikához fűződő kapcsolatai 31. Kedvezően értékeljük a Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy szorosabban összekapcsolja az uniós finanszírozás felhasználását az Unió magas szintű gazdasági kormányzási mechanizmusával, az európai szemeszterrel. Szintén pozitívan ítéljük meg azt a lehetőséget, hogy a programokat a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásának támogatása céljából felülvizsgálják és módosítsák (15. cikk). 32. E rendelkezések megfelelő kihasználásának, valamint az uniós finanszírozás és az uniós prioritások közötti kapcsolat erősítésének érdekében azonban a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa javasolt országspecifikus ajánlások relevánsak és végrehajthatók legyenek, és közvetlenül hozzá tudjanak járulni az azonosított hiányosságok megszüntetéséhez. Nemrégiben számoltunk be mind arról, hogy a részletes vizsgálatokban azonosított egyensúlyhiányok és a tagállamoknak adott országspecifikus ajánlások között nem figyelhető meg következetes kapcsolat ( 23 ), mind pedig arról, hogy az országspecifikus ajánlások kifejtésében hiányosságok voltak tapasztalhatóak. Az utóbbi jelentésben azt javasoltuk, hogy az országspecifikus ajánlások mutassák be az ajánlás mögöttes logikáját és a kapcsolódó kockázatokat ( 24 ). A helyes gazdasági kormányzásra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések sikere ezért attól fog függeni, hogy az országspecifikus ajánlások megfogalmazása elég világos lesz-e ahhoz, hogy azok lehetővé tegyenek olyan egyértelmű operatív intézkedéseket, amelyek nyomon követhetőek és amelyek esetében megállapítható a végrehajtás sikeres volta. 33. Üdvözöljük a Bizottság szerepét megerősítő javaslatot, amely felhatalmazza a Bizottságot a kifizetések közvetlen felfüggesztésére akkor, ha egy tagállam nem tesz lépéseket egy program felülvizsgálatára és módosítására irányuló kérelem nyomán (a 15. cikk (6) bekezdése). Megjegyezzük azonban: ezt a felhatalmazást gyengíti, hogy a rendelettervezet nem határoz meg olyan rendelkezéseket, amelyek révén nyomon kísérhető lenne, hogyan hajtják végre a tagállamok a helyes gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó intézkedéseket. 34. Amennyiben egy tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedést, vagy ha a Tanács két egymást követő ajánlást fogad el ugyanazon egyensúlyhiány-eljárás során, akkor a Bizottságnak javaslatot kell tennie a Tanácsnak a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztésére (a 15. cikk (7) bekezdése). Ezekben az esetekben elsőbbséget kell adni a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztésének: a kifizetési előirányzatok felfüggesztésére csak akkor kerül sor, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. Véleményünk szerint az, ha a jelenlegi programidőszakra jellemző kifizetés-felfüggesztés helyett gyakrabban alkalmazzák a kötelezettségvállalások felfüggesztését, az korlátozza a büntető hatást. Ezt a hatást még tovább gyengíti, hogy az új javaslat szerint a Bizottság kivételes gazdasági körülmények fennállása esetén vagy a tagállam indokolással ellátott kérelme nyomán 10 napon belül megszüntetheti a felfüggesztést. Megjegyezzük, hogy a javaslat nem fejti ki világosan, hogy mi tekintendő kivételes gazdasági körülménynek vagy egy tagállam indokolással ellátott kérelmének, ezért ez az érzékeny rendelkezés többféleképpen is értelmezhető. 35. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 4. annak biztosítását, hogy korábbi ajánlásunkkal összhangban az országspecifikus ajánlások 2019-től kezdődően legyenek világosak, egyértelműek és operatív jellegűek, a 15. cikkben javasolt rendelkezések megfelelő alkalmazása érdekében; 5. rendelkezések felvételét a helyes gazdasági kormányzásra irányuló intézkedések végrehajtására vonatkozó nyomonkövetési és beszámolási szabályokra nézve (a rendelettervezet 15. cikke); 6. a kifizetések helyett inkább a kötelezettségvállalások felfüggesztését, és annak tisztázását, hogy milyen feltételek mellett lehet megszüntetni a felfüggesztéseket (a rendelettervezet 15. cikke). ( 23 ) A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ellenőrzése című, 3/2018. sz. különjelentés, bekezdés. ( 24 ) Teljesül-e a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának fő célkitűzése? című, 18/2018. sz. különjelentés, bekezdés és 6.ajánlás.

12 C 17/10 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja Előfeltételek 36. A jelenlegi időszak előzetes feltételrendszerei helyébe a javaslat szerint egyszerűbb előfeltételek lépnek (11. cikk). Pozitívan értékeljük a javasolt mechanizmusok több összetevőjét: szerkezetük egyszerűsítését, eredményes alkalmazásuk megerősített feltételeit, és azt, hogy nagyobb mértékben összpontosítanak a stratégiai és tervezési keretek fejlesztésére. Kedvezően értékeljük azt is, hogy megkövetelik az összhangot a kiválasztott műveletek és a hozzájuk kapcsolódó stratégiák és tervezési dokumentumok között az előfeltételek teljesülésével kapcsolatban. Véleményünk szerint ez fontos lépés annak biztosítása felé, hogy a feltételeket a programidőszak egésze alatt alkalmazzák. 37. Ugyanakkor több olyan területet is azonosítottunk, ahol az előfeltételeket illetően tökéletesíteni lehetne a javasolt rendelkezéseket: Korábbi ajánlásunkkal ellentétben a javasolt kritériumok némelyike nem feltétlenül befolyásolja a kapcsolódó egyedi célkitűzés hatékony és eredményes végrehajtását ( 25 ). Például a Nemzeti roma integrációs stratégia megléte tematikus előfeltétel (a rendelettervezet IV. melléklete) csak részben járulhat hozzá azon egyedi célkitűzéshez, hogy ne csak a romák, hanem a marginalizált közösségek szélesebb csoportja részesüljön támogatásban. Egy közelmúltbeli jelentésünkben azt javasoltuk, hogy a 2020 utáni jogszabályok határozzanak meg lehetőség szerint mérhető célokat tartalmazó, egyértelmű kritériumokat annak biztosítására, hogy az elérendő célok értelmezése egységes legyen ( 26 ). Véleményünk szerint azonban némelyik kritérium nem egyértelmű. Különösen a stratégiák és a stratégiai szakpolitikai keretek kidolgozásával kapcsolatban javasolt tematikus feltételek nem elég részletesek azt illetően, hogyan határozzák meg a stratégiákat, mely szervezetek legyenek felelősek azok végrehajtásáért, milyen kapacitásra van szükség a teljesítésükhöz és alkalmazásukhoz, és legtöbb esetben azt illetően is, hogyan kell őket nyomon követni. Javasoltuk azt is, hogy a 2020 utáni programidőszakra vonatkozó jogszabályok biztosítsák az egységességet az európai szemeszterrel kapcsolatos feltételek teljesülésére vonatkozó kritériumok értékelésében ( 27 ). Megjegyezzük, hogy ezt az ajánlásunkat a javaslat nem tükrözi. 38. A rendelettervezet azt javasolja, hogy az azokhoz az egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek esetében az előfeltételek valamelyike nem teljesül, ne szerepeljenek a kifizetési kérelemben (a 11. cikk (6) bekezdése). A as időszakhoz képest ez pozitív változás. Nem világos azonban, hogy a feltétel teljesülése előtt felmerült kiadások később felvehetőek-e a kifizetési kérelembe, ha az adott előfeltétel időközben teljesül. A 67. cikk (3) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a kiválasztott műveletek legyenek összhangban az előfeltételek teljesülését bizonyító dokumentumokkal, de ennél pontosabb előírás nem szerepel a rendelettervezetben. 39. Ahhoz, hogy az érintett kiadások megfelelő módon ki legyenek zárva a kifizetési kérelmekből, a Bizottságnak eredményes mechanizmusokkal kell rendelkeznie a feltételek nem teljesülésének esetére. Megjegyezzük azonban, hogy a rendelettervezet nem tartalmaz ilyen jellegű mechanizmusokat, mivel nem követel meg éves beszámolást a tagállamoktól. A rendelettervezet alá tartozó hét alap közül három az MMA, a BBA és a HAVE esetében az alapspecifikus rendelet előírja, hogy a tagállamok évente számoljanak be az előfeltételek teljesüléséről, az ERFA/KA, az ESZA+ és az ETHA alapspecifikus rendeletében azonban nem szerepel ilyen előírás. 40. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 7. az előfeltételek újradefiniálását, hogy azok valóban az egyedi célkitűzések eredményes és hatékony végrehajtásához vezessenek (a rendelettervezet III. és IV. melléklete); ( 25 ) Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök című, 15/2017. sz. különjelentés, 1.a ajánlás. ( 26 ) Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök című, 15/2017. sz. különjelentés, 1.c. ajánlás. ( 27 ) Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök című, 15/2017. sz. különjelentés, 1.b. ajánlás.

13 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/11 8. az előfeltételek, a nyomonkövetési mechanizmusok és adott esetben a mérhető célértékek és célkitűzések teljesülésének értékelését szolgáló egyértelmű kritériumok felvételét annak biztosítására, hogy az elérendő célok értelmezése egységes legyen (a rendelettervezet III. és IV. melléklete); 9. olyan rendelkezések felvételét, amelyek biztosítják a kritériumok az európai szemeszter folyamatában kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal és országjelentésekkel összhangban történő teljesülésének értékelését (a rendelettervezet 11. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (4) bekezdése); 10. annak egyértelművé tételét, hogy az előfeltételek teljesítését megelőzően felmerülő azon kiadásokat, amelyek nincsenek összhangban a támogatási feltételek teljesülésével kapcsolatos stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal, nem lehet felvenni a kifizetési kérelmekbe (a rendelettervezet 11. cikkének (6) bekezdése); 11. olyan rendelkezések felvételét, amelyek révén eredményesen nyomon követhető, hogy az előfeltételek továbbra is teljesülnek-e (a rendelettervezet 11. cikke). Adminisztratív kapacitás 41. A jelenlegi programidőszakra vonatkozó szabályozástól eltérően a javaslat nem tartalmazza a technikai segítségnyújtás terén támogatható intézkedések listáját ( 28 ). Emiatt átfedések kockázata merülhet fel, valamint az a kockázat, hogy elvész a strukturálisreform-támogató program létrehozására vonatkozó rendeletre irányuló javaslatban előirányzott finanszírozással való kiegészítő jelleg ( 29 ). A rendelettervezet előírja, hogy a tagállamok és a Bizottság biztosítsák a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó alapok és az egyéb uniós eszközök közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát (a 4. cikk (4) bekezdése). Véleményünk szerint a technikai segítségnyújtásra vonatkozó részletek hiánya miatt az átfedések kockázata továbbra is fennáll. 42. A rendelettervezet értelmében az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges tevékenységekhez (30. és 31. cikk) a technikai segítségnyújtás egy átalányfinanszírozási mechanizmus révén finanszírozható, valamint a kapacitás megerősítését szolgáló további intézkedések esetében költségfüggetlen finanszírozás révén is (32. és 89. cikk). Véleményünk szerint e két forgatókönyv az adminisztratív kapacitás kiépítése, illetve megerősítése közötti különbségtétel nem egyértelmű. Így a technikai segítségnyújtás esetében fennáll a ténylegesnél magasabb összeg megtérítésének kockázata. Megtörténhet például, hogy a Bizottság nem tudja megítélni, vajon a 32. cikkben előírt, a költségfüggetlen finanszírozás kifizetése iránti kérelem a mögöttes kiadások tekintetében nem okoz-e átfedést a 31. cikk szerinti, átalányfinanszírozás iránti kérelemmel. 43. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 12. a technikai segítségnyújtás keretében támogatható intézkedések meghatározását annak érdekében, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet kiegészítse a reformtámogatási program létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot (a rendelettervezet cikke); 13. annak tisztázását, hogy milyen körülmények között lehet átalányfinanszírozást, illetve költségfüggetlen finanszírozást alkalmazni (a rendelettervezet cikke). Félidős értékelés 44. A as programidőszakra nézve a Bizottság az eredményességi tartalékot jelölte meg a tagállamokat arra ösztönző legfontosabb eszközként, hogy a programok megkezdése után a teljesítményre összpontosítsanak. Az eredményességi tartalék kialakítása terén hibákat állapítottunk meg ( 30 ), és a 2020 utáni időszakra nézve már korábban javasoltuk, hogy azt eredményorientáltabb, a forrásokat a jó eredményeket elért programokhoz rendelő eszközzé kell átalakítani ( 31 ). ( 28 ) Az 1303/2013/EU rendelet 58. cikkének (1) bekezdése. ( 29 ) A reformtámogató program célja, hogy pénzügyileg ösztönözze a strukturális reformokat és technikai segítségnyújtással erősítse a tagállamok adminisztratív kapacitását. A program által nyújtott támogatás a szándékok szerint kiegészíti a közös rendelkezésekről szóló rendelet alá tartozó alapok által nyújtott támogatást. Javaslat a reformtámogató program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, COM(2018) 391 final. ( 30 ) A évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés bekezdése; 7/2011. sz. vélemény a közös rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, 17. és 18. bekezdés; a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés bekezdése (HL C 398., , 1. o.). ( 31 ) Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök című, 5/2017. sz. különjelentés, 2. ajánlás.

14 C 17/12 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja Ezzel ellentétben a Bizottság a 2020 utáni időszakra az eredményességi tartalék megszüntetését javasolja. A bizottsági javaslat ehelyett úgy venné figyelembe a teljesítményt, hogy mindegyik programra nézve bevezetne egy évi félidős felülvizsgálatot (14. cikk) az alapok újraprogramozásához kapcsolódóan (lásd: fenti 29. bekezdés) (19. cikk). Elméletileg a hét évnyi finanszírozásból két évnek megfelelő érték potenciálisan akár 30 % is eshet teljesítményalapú újraelosztás alá, szemben az eredményességi tartalék ban újraosztható 6 %-ával. Véleményünk szerint azonban a javasolt félidős felülvizsgálatnak több hiányossága van: Főként csupán az outputmutatók bejelentett értékeire fog alapozni, és semmilyen eredménymutatót nem fog figyelembe venni, mivel a teljesítmény-keretrendszerben nem lesznek az eredménymutatókhoz tartozó részcélok (12. cikk). A félidős értékelésre a programidőszak túlságosan korai szakaszában kerül sor ahhoz, hogy meg lehessen ítélni az előrehaladást, különösen ha a programok végrehajtása a korábbiakhoz hasonlóan késedelmet szenved (a os, as és as programidőszakok esetében az egyes programozási időszakok első négy évében csak a források 20 %-át használták fel). Nem egyértelmű, hogy milyen módszertant alkalmaznak, illetve hogy az miként kapcsolódik a teljesítményhez. Külön említendő: a javaslat nem írja elő, hogy a kezdeti célértékeket csak a közötti pénzügyi előirányzatokra alapozva vagy pedig az egész időszakra kell-e meghatározni. Nem világos, hogyan értékelik majd a teljesítményt, és hogy ennek az értékelésnek mi lesz a következménye. A as időszakhoz hasonlóan a tagállamokat, bármilyen is legyen a teljesítményük, nem fenyegeti az a kockázat, hogy pénzforrásoktól esnének el. 46. A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 14. annak biztosítását, hogy a félidős felülvizsgálat ne csak az inputokra és az outputokra összpontosítson, hanem lehetőség szerint az eredményekre is (a rendelettervezet 14. cikke és V. melléklete). Ha a félidős felülvizsgálat túl korainak bizonyulna az eredmények értékeléséhez, akkor ezt a programok részcéljaival lehetne kompenzálni; 15. a félidős felülvizsgálat során alkalmazott módszertan pontosítását; például azt, hogy mi számít kielégítő teljesítménynek és hogyan befolyásolja ez a pénzügyi előirányzat összegét (a rendelettervezet 14. cikke). PROGRAMOZÁSI ÉS MONITORING-KERETRENDSZER Az egyszerűsítés elve a programozás során 47. Mint már korábban is leszögeztük, az egyszerűsítés első eszköze az egyszerű és stabil szabályrendszer ( 32 ). IIyen értelemben kedvezően ítéljük meg, hogy a programozási és a monitoring-keretrendszerre vonatkozóan sok szabály változatlan maradt az előző programidőszak óta. Fennmaradtak a as időszak olyan főbb elemei, mint a partnerségi megállapodások; a programok átfogó struktúrája változatlan marad (a programsablon, a program pénzügyi forrásainak egyedi célkitűzések célok szerinti lebontása és a pénzügyi adatok közös nómenklatúrája). Ha ehhez hozzáveszszük, hogy a programozási dokumentumokhoz sablonok is rendelkezésre állnak, akkor arra lehet következtetni, hogy a hatóságok ismerik a szabályokat, ami megkönnyíti számukra a szükséges dokumentumok elkészítését. 48. Korábbi ellenőrzéseink során kiemeltük, hogy a kohéziós politika megvalósításának egyszerűsítése a Bizottság és a tagállamok közös felelőssége, és hogy a kedvezményezettek adminisztratív terheit jelentős részben a tagállamok szervezési struktúrái és adminisztratív elégtelensége okozza ( 33 ). Ezért fontos, hogy a tagállamok megtalálják, honnan ered az adminisztratív teher, és hogy megtegyék az ezt potenciálisan csökkentő intézkedéseket; kellő időben be kell számolniuk az adminisztratív költségek és terhelés csökkentésének előrehaladásáról is ( 34 ). A javaslat előírja, hogy a programok határozzák meg az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívásokat (a 17. cikk (3) bekezdése (a) albekezdésének iv) pontja), és monitoringbizottságoknak kell megvizsgálniuk az adminisztratív kapacitásépítés terén elért előrehaladást (a 35. cikk (1) bekezdésének i) pontja), de nem egyértelmű, hogy ezek az előírások magukban foglalják-e az egyszerűsítési intézkedéseket és az adminisztratív teher csökkentését. ( 32 ) A kohéziós politika végrehajtásának 2020 utáni egyszerűsítése című tájékoztató, 50. bekezdés (HL C 322., , 1. o.). ( 33 ) A kohéziós politika végrehajtásának 2020 utáni egyszerűsítése című tájékoztató, bekezdés. ( 34 ) A kohéziós politika végrehajtásának 2020 utáni egyszerűsítése című tájékoztató, 24. bekezdés.

15 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17/ A Bizottság és a jogalkotók mérlegeljék: 16. a partnerségi megállapodásokban (a rendelettervezet 8. cikke és II. melléklete) vagy programokban (a rendelettervezet 17. cikke és V. melléklete) annak kötelező feltüntetését, hogy a tagállamok milyen intézkedésekkel tervezik kezelni az adminisztratív terheket, valamint mutatók szerepeltetését az e célkitűzéshez képest elért előrelépés mérésére, és annak előírását, hogy a tagállamok számoljanak be erről. Az egyszerűsítés, az eredmények és az elszámoltathatóság közötti egyensúly 50. Amint arra már korábban is rámutattunk, meggyőződésünk, hogy az egyszerűsítés nem lehet a nyilvános elszámoltathatóság és a teljesítmény kárára ( 35 ). Partnerségi megállapodások 51. Pozitívan értékeljük, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet mint stratégiai dokumentumként őrzi meg a partnerségi megállapodásokat (7. cikk), mivel ezek képezik a Bizottság és a tagállamok közötti tárgyalások alapját (15. preambulum). A partnerségi megállapodásokról szóló különjelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy azok kulcsszerepet játszottak abban, hogy a kohéziós kiadások az Európa 2020 stratégiára összpontosuljanak ( 36 ). 52. A as időszaktól eltérően a tagállamoknak nem szabnak határidőt a partnerségi megállapodás benyújtására; ezért már nem sok haszna van annak az előírásnak, hogy a programokat további három hónapon belül kell benyújtani (16. cikk). Már korábban is hangsúlyoztuk, milyen fontos a programokat a programidőszak kezdetéhez a lehető legközelebb megkezdeni, mert így elkerülhető az a kockázat, hogy a programidőszak végén kelljen nagy összeget elkölteni, kockázatnak kitéve ezzel az eredményekre való összpontosítást ( 37 ). 53. Szintén helyeseljük, hogy a rendelettervezetben szerepel a partnerségi megállapodásoknak egy mintája is (II. melléklet). Korábbi megállapításunk szerint az, hogy a as programidőszakban nem létezett ilyen közös minta, kihatással volt a közölt teljesítményadatok minőségére ( 38 ). A partnerségimegállapodás-minta várhatóan elősegíti a Bizottság és a tagállamok közötti tárgyalásokat is. 54. A rendelettervezet a partnerségi megállapodások olyan értelmű egyszerűsítését javasolja, hogy az kevesebb fajta információt tartalmazzon (8. cikk és II. melléklet). Fennáll azonban az a kockázat, hogy a javasolt intézkedések következményeként a partnerségi megállapodás korlátozott értékű, egyszeri aktussá válik: Korábban elismertük, hogy a partnerségi megállapodások fontos szerepet játszanak a megfelelő eredmények elérésében azáltal, hogy egyértelmű beavatkozási logikát szabnak meg ( 39 ): azonosítják a szükségleteket, mielőtt még elemeznék, hogyan és mire lehet elkölteni az uniós forrásokat. E javaslat esetében nem ez a helyzet. A javasolt partnerségi megállapodás szakpolitikai döntésekre összpontosít (8. cikk), de nem követeli meg egyértelműen a szakpolitika által kezelt szükségletek kifejtését. Ezenfelül, noha elő van írva, hogy a tagállamok foglalják bele partnerségi megállapodásaikba az elvárt fő eredményeket (8. cikk), azokat nem kell számszerűsíteni, és nem úgy vannak kidolgozva, hogy a magas szintű politikai célokat vagy szakpolitikai célkitűzéseket operatív célkitűzésekre bontsák le. Ezért nehéz lesz megítélni, hogy a javasolt célkitűzések és eredmények valószerűek-e, és hogy ebből következően a problémák megoldására javasolt intézkedések megfelelőek-e. ( 35 ) A kohéziós politika végrehajtásának 2020 utáni egyszerűsítése című tájékoztató, 14. bekezdés. ( 36 ) A Bizottság tárgyalásai a as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról című, 2/2017. sz. különjelentés, 143. bekezdés. ( 37 ) A Bizottság és a tagállamok a as programozási időszak utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban című, 17/2018. sz. különjelentés, 82. bekezdés és 1. ajánlás. ( 38 ) A Bizottság tárgyalásai a as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról című, 2/2017. sz. különjelentés, 60. bekezdés. ( 39 ) A évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés.