Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az elnökségnek a fenti tárgyra vonatkozó feljegyzését.

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 18. (OR. en) 6008/1/16 REV 1 ENV 60 COMPET 48 AGRI 58 TRANS 38 MI 72 IND 28 CONSOM 27 ECOFIN 88 ENER 20 RECH 16 SAN 46 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A Tanács február 29-i ülésének ( Versenyképesség ) előkészítése A versenyképesség szempontjának általános érvényesítése A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag Irányadó vita Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az elnökségnek a fenti tárgyra vonatkozó feljegyzését. A 6008/16 dokumentumhoz képest végrehajtott változtatások kizárólag szerkesztési jellegűek. 6008/1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 1

2 Az elnökség feljegyzése a Versenyképességi Tanács számára a körforgásos gazdaságról Bevezetés A körforgásos gazdaságra vonatkozó, az Európai Bizottság által december 2-án benyújtott csomag 1 amely egy cselekvési tervből és több, a hulladék mennyiségének csökkentésére, illetve az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás ösztönzésére irányuló jogalkotási javaslatból áll megteremti annak a lehetőségét, hogy a Föld környezeti kapacitását tiszteletben tartva növeljük az európai gazdaság versenyképességét. A csomag annak az igénynek felel meg, hogy az anyagok és termékek értékláncának minden szakaszában figyelembe vegyük az erőforrás-hatékonyság és a körforgás elvét. Törekvések A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag fő törekvése a körforgás elvét jobban érvényesítő gazdaságra történő átállás elősegítése. A körforgásos gazdaságban a termékek, az anyagok és az erőforrások a lehető leghosszabb ideig megőrzik értéküket, és minimálisra csökken a hulladékkeletkezés. Az átállás többféle módon növeli az EU versenyképességét: új üzleti lehetőségeket teremt, védi a vállalkozásokat az erőforrások szűkösségével és az árak ingadozásával szemben, innovációs lehetőségeket és új üzleti modelleket kínál, valamint a gyártás és a fogyasztás hatékonyabb módjait teszi lehetővé. Az átállás motorjának a gazdasági szereplőknek, azaz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kell lenniük, míg a kormányzat feladata uniós és tagállami szinten gondoskodni arról, hogy az ösztönzők egyaránt biztosítsák versenyképességünk megőrzését és a környezet védelmét. A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag célja ennek megfelelően az, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a piaci erők felszabadításához és elősegítse a többszereplős együttműködést oly módon, hogy kiaknázhatók legyenek a környezeti, társadalmi és gazdasági előnyök, ugyanakkor minimálisak legyenek az (érzékelhető) hátrányok. Mindez úgy valósítható meg, ha a gazdasági szereplők Európa-szerte koherensebb és jobban összehangolt szakpolitikákat és intézkedéseket hajtanak végre, többek között a körforgásos gazdaság technológiáinak, eljárásainak és üzleti modelljeinek kidolgozása, terjesztése és alkalmazása terén. Ez a megerősített koherencia és összhang a teljes folyamat során nagy jelentőséggel bír, az elsődleges és másodlagos nyersanyagok megválasztásától kezdve a terméktervezés fázisáig, a megújuló nyersanyagok optimális használatával, valamint a termékek felhasználásától kezdve a termékek ártalmatlanításáig és újrafeldolgozásáig, az értékláncokon belüli és az értékláncok közötti tényleges visszacsatolási hurkok (pl. javítás, újrafelhasználás, újrafeldolgozás) ösztönzése céljából. Ennek megvalósítása érdekében a csomag arra tesz javaslatot, hogy az EU vállaljon szerepet a gyártási eljárások és a fenntartható erőforrás-előállítás legjobb gyakorlatainak előmozdításában, tagállamokon belül és tagállamokon átívelően, az egyes ágazatokon belül és ágazatokat átfogóan is. A gazdasági ösztönzők kidolgozása, valamint a gyártók és a fogyasztók tájékoztatása a termékeknek és szolgáltatásoknak a teljes élettartamuk során gyakorolt hatásairól támogatja majd a környezeti és társadalmi előnyök realizálását az értékláncokon belül. A hulladékhierarchia hatékonyságának növelése az Unióban és a másodlagos nyersanyagok (például az ökológiai tápanyagok és a műanyagok) piacainak élénkítése új üzleti lehetőségeket nyit majd, illetve csökkenti az erőforrásoktól való függőséget /1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 2

3 Lehetőségek Az erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös; azt eredményezi, hogy a vállalkozások és a fogyasztók olyan döntéseket hozzanak, amelyek gazdasági haszonnal járnak, ugyanakkor a környezeti teljesítményt is javítják 2. A cél az, hogy Európa gazdasága az erőforrás-felhasználás visszafogása, a hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az újrafeldolgozás arányának növelése révén tisztábbá és versenyképesebbé váljon. Az európai gazdaság így ellenállóbbá válik az erőforrások szűkösségével, valamint a tágabban értelmezett környezeti veszélyekkel szemben. E veszélyek közé sorolható a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás, valamint az is, hogy egyre inkább veszélybe kerül az ökoszisztémák arra való képessége, hogy létfontosságú szolgáltatásokat, például tiszta vizet és levegőt biztosítsanak a társadalom számára. Az erőforrások okosabb felhasználása révén (például természeti tőke, természeti alapú megoldások, biogazdálkodás és ökoszisztéma-szolgáltatások) az innováció új lehetőségei nyílnak meg az értékláncokon belül és az értékláncok között, különböző képzettségi szinteket igénylő helyi munkalehetőségek születnek, amelyek a társadalmi integráció és kohézió lehetőségét is kínálják, valamint számottevően csökkenhet a környezeti terhelés. Az erőforrás-hatékonyság, illetve a körforgásos jelleg elvének érvényesítésével jelentősen növekedhet a vállalkozások versenyelőnye, mivel csökkennek a költségeik és új piacok nyílnak meg a számukra. A körforgásos gazdaságra való átállás arra is alkalmat kínál Európa számára, hogy a világméretű fenntartható ipari forradalom 3 élére álljon, és ezáltal bővítse a karbonszegény, erőforrás-hatékony európai technológiai megoldások globális piacát, valamint jobb összhangot teremtsen a gazdasági teljesítmény és bolygónk kapacitásai között. A cselekvési terv támogatja továbbá a hulladékgazdálkodásra és a fenntartható fogyasztói és gyártói magatartásra irányuló ösztönzőket és a keresletnövelő eszközöket például a közbeszerzést, ezenkívül 650 millió eurós finanszírozási forrást javasol az innovációra a Horizont 2020 program, illetve más finanszírozási eszközök, például az ESBA és a kohéziós alapok keretében. A számadatok azt bizonyítják, hogy ez a befektetés megtérül: 2000 és 2011 között 20%-kal nőtt az erőforrás-termelékenység az Unióban. Ha fenntartanánk ezt a mértéket, akkor 2030-ig további 30%-os növekedés következne be, és közel 1 százalékponttal nagyobb mértékben nőne a GDP, miközben több mint kétmillió új munkahely jönne létre 4. Az erőforrások jobb felhasználása a becslések szerint évente 630 milliárd eurós megtakarítást eredményezhetne az európai iparban 5. Jelenleg még nehéz pontosan számszerűsíteni a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag várható pozitív hatásait. Ha csak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos javaslatokat vesszük figyelembe, az azokból fakadó előnyök az alábbiak szerint becsülhetők: o 24,5 milliárd EUR gazdasági haszon; o új munkahely csupán a hulladékgazdálkodási ágazatban; valamint o az uniós szén-dioxid-kibocsátás 500 millió tonna CO 2 -egyenértéknek megfelelő mértékű csökkenése mostantól 2035-ig Lásd: Zöld cselekvési terv a kkv-k számára: ( és Growth within: A circular economy vision for a competitive Europe (Belső növekedés: a körforgásos gazdaságra vonatkozó elképzelések a versenyképes Európa számára), Mac Arthur Foundation/Sun/McKinsey ( CSTP miniszteri nyilatkozat, november 21.: Modelling the Economic and Environmental Impacts of Change in Raw Material Consumption (A nyersanyag-felhasználás változásából eredő gazdasági és környezeti hatások modellezése), Cambridge Econometrics et al. (2014). Guide to resource efficiency in manufacturing: Experiences from improving resource efficiency in manufacturing companies (Útmutató a gyártás erőforrás-hatékonyságához: A feldolgozóipari vállalatok erőforrás-hatékonyságának növeléséből leszűrt tapasztalatok), Europe INNOVA (2012) /1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 3

4 Az üzleti szféra szempontjait szem előtt tartó tanulmányok becslései szerint a körforgásos gazdaságra való átállás akár 3,9%-kal 7 is növelheti az EU GDP-jét azzal, hogy új piacokat és új termékeket hoz létre és értéket teremt a vállalkozások számára. A hulladékképződés megelőzése, a környezettudatos terméktervezés, az újrafelhasználás és a hasonló intézkedések nettó 600 milliárd EUR összegű, vagyis az éves forgalom 8%-át kitevő megtakarítást jelenthetnek az EU-ban működő vállalkozások számára, miközben 2 4%-kal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását 8. A kihívások A körforgásos gazdaságra való átállás rendszerszintű változást tesz szükségessé. Az értéklánc egyes szakaszait és a kulcsfontosságú ágazatokat érintő célzott cselekvéseken túl fontos, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki, amelyek mellett a körforgásos gazdaság fel tud virágozni, és mozgósítani lehet az erőforrásokat. A cselekvési terv tényleges végrehajtása új lehetőségeket kínál, de egyben kihívásokat is hordoz magában, és megköveteli az alábbi lényeges szempontok figyelembevételét: A körforgásos gazdaságra való átállás támogatása során fontos, hogy elkerüljük a fogyasztókra, a tagállamokra és a vállalkozásokra (mindenekelőtt a kkv-kra) háruló indokolatlan költségeket, hogy könnyen átvehető és költséghatékony szakpolitikákat vezessünk be, valamint hogy optimalizáljuk az elérhető nettó előnyt, a szabályozás javításának elveivel összhangban. A tagállamok, a vállalkozások és a gazdasági ágazatok jelenleg az átállás különböző fázisaiban tartanak abból a szempontból, hogy mennyire közelítették már meg a körforgásos gazdaság kritériumait, milyen akadályokkal kell szembenézniük, illetve hogy milyen lehetőségeket kínál számukra a körforgásos gazdaság. Ezek a különbségek differenciált szakpolitikák és ösztönzők alkalmazását tehetik szükségessé, többek között szükség esetén olyan jogszabályok elfogadását, amelyek a helyzethez alkalmazkodnak, de mégis ösztönző hatásúak, és könnyen bevezethetők. Különösen a kkv-k számára fontos, hogy minimálisak legyenek az (átállási) költségek, és hogy lehetővé váljon a körforgásos gazdaság nyújtotta előnyök kiaknázása. A cselekvési tervnek hozzá kell járulnia az egységes piac jobb működéséhez, különösen a másodlagos nyersanyagok tekintetében. A körforgásos gazdaságra való átálláshoz és általában a fenntarthatóság biztosításához fel kell gyorsítani az innovációt és az új üzleti modellek kidolgozását. A tagállamoknak és a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy hogyan biztosítható, hogy a jelenlegi és a jövőbeli szakpolitikák és jogszabályok lehetőséget teremtsenek az innovációra és támogassák azt (innovációs elv). Például az innovációt segítő kezdeményezések (mint például a Circular Challenge ) igénybevétele is segítheti a körforgásos gazdaság felé történő haladást. 7 8 Towards the Circular Economy: Economic and business rationale for an accelerated transition (A körforgásos gazdaság felé: A gyorsabb átállás melletti gazdasági és üzleti érvek), Ellen MacArthur Foundation (2012). The opportunities to business of improving resource efficiency (A vállalkozások erőforráshatékonyságnövelési lehetőségei), AMEC et al. (2013). 6008/1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 4

5 A körforgásos gazdaságra való átálláshoz hosszú távú megközelítésre van szükség, valamint arra, hogy az összes kormányzati szint az Uniót, a tagállamokat, a régiókat, a városokat és az összes érdekelt felet is beleértve továbbra is hosszú távon és szélesebb körűen kötelezze el magát a folyamat mellett. Az átállást illetően a szereplőknek közösen kell vállalniuk és előmozdítaniuk a vezető szerepet és a felelősséget, az átállás megvalósítása terén elérendő eredményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság pedig holisztikus és több területen átívelő megközelítést követel meg. E tekintetben fontos növelni az összes érintett szereplő tájékozottságát, és több lehetőséget kell teremteni az értékláncokon belüli és azok közötti együttműködésre és szimbiózisra. A körforgásos gazdaságra való átállásra globális versenykörnyezetben kerül sor. Ezt a külső dimenziót nem szabad figyelmen kívül hagyni. Fontos figyelemmel kísérni a cselekvési terv Bizottság és tagállamok általi végrehajtását az intézkedések megfelelő utókövetésének biztosítása és annak szavatolása érdekében, hogy az esetleges új szabályozási követelmények ne teremtsenek indokolatlan akadályokat a vállalkozások számára. Az Unió egészére kiterjedő integrált információgyűjtésre van szükség az ökoszisztémákhoz és az erőforrások szűkösségéhez kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági nehézségek, illetve lehetőségek azonosításához, valamint az olyan bevált gyakorlatok feltérképezéséhez, amelyek erőforrás-hatékonyság útján, valamint körforgásos és/vagy bioalapú módszerek révén kezelik ezeket a nehézségeket, mind a tagállamok, mind az Unió szintjén. A holland elnökség alatti feladatok A hulladékokra vonatkozó, jelenleg munkacsoporti szinten tárgyalt jogalkotási javaslatokon túl a cselekvési terv több olyan kezdeményezést is tartalmaz, amelyeket a Bizottság az elkövetkező öt évben tervez megvalósítani a körforgásos gazdaságra történő átállás megkönnyítése érdekében, és amelyekben különböző tanácsi formációk fognak közreműködni. A holland elnökség szerint fontos, hogy a Tanács már ebben a félévben megfogalmazza a cselekvési tervvel kapcsolatos általános véleményét. Az elnökség felkéri a Tanácsot annak megvizsgálására, hogy a javasolt intézkedések elégségesek, megfelelőek és szükségesek-e a körforgásos gazdaságra való átállás megkönnyítéséhez, valamint felkéri arra is, hogy bizonyos intézkedéseket kiemelt feladatként kezeljen. 6008/1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 5

6 A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag kibontása avagy úton az európai körforgásos gazdaság megvalósítása felé címmel, az érdekelt felek részvételével megrendezett konferencia 9 A holland elnökség január án az Európai Bizottság együttműködésével konferenciát rendezett a hollandiai Rotterdamban az érdekelt felek számára A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag kibontása avagy úton az európai körforgásos gazdaság megvalósítása felé címmel. A konferencián az uniós tagállamokból érkező döntéshozók és az Európai Bizottság mellett az európai üzleti életet és civil társadalmat képviselő mintegy 350 érdekelt fél vett részt. Az érdekelt felek különböző tagállamokból származó konkrét magánszektorbeli esetek alapján megvitatták a kialakítandó európai körforgásos gazdasággal kapcsolatos problémákat és lehetőségeket. A konferencia résztvevői arról is tárgyaltak, hogy a nemzeti szakpolitikák és az uniós szakpolitika keretében is fel kell gyorsítani az átállás folyamatát, illetve azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a cselekvési terv mennyiben nyújt elégséges támogatást ehhez. E megbeszélések keretében a résztvevők kiemelt helyen foglalkoztak az újrafelhasználásnak és a másodlagos anyagok piacának az ösztönzésével, a közbeszerzésekkel, a környezetbarát tervezésről szóló irányelvvel, a természeti tőke szerepével, valamint az innováció előmozdítására és támogatására irányuló intézkedésekkel. Ezek kapcsán a résztvevők több ajánlást is megfogalmaztak a körforgásos gazdaság támogatásához és előmozdításához szükséges tagállami és uniós szakpolitikákat illetően, köztük az alábbiakat: a célkitűzések gyakorlati megvalósulásának biztosításához hosszú távú megközelítésre van szükség, valamint határozott iránymutatásra és felelősségvállalásra az EU és a tagállamok részéről, a tagállami megközelítéseknek összhangban kell állniuk egymással (vagyis szabványokra van szükség a javíthatóság, az újrafeldolgozás minősége stb. vonatkozásában), a tagállamoknak és az érdekelt feleknek meg kell osztaniuk egymás között a bevált gyakorlatokat és a tanulságokat, például ami a körforgásos gazdaságot támogató közbeszerzési politikák elfogadását illeti, az újrahasználatnak és a másodlagos erőforrások piacának az ösztönzéséhez több pénzügyi ösztönzőre és piaci alapú eszközre van szükség (adók, héa stb.). Az elnökség úgy tervezi, hogy a Versenyképességi Tanács február 29-i ülésén a versenyképesség szempontjának általános érvényesítéséről folytatandó vita keretében, valamint a Környezetvédelmi Tanács március 4-i ülésén is megbeszéléseket szervez a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről. A Versenyképességi Tanács gazdasági szempontból, a Környezetvédelmi Tanács pedig környezeti szempontból vizsgálja majd meg a körforgásos gazdasággal kapcsolatos prioritásokat és kihívásokat. Az elnökség szándéka az, hogy e viták eredményei alapján tanácsi következtetéseket készítsen a cselekvési tervhez kapcsolódóan, melyek elfogadására a Környezetvédelmi Tanács június 20-i ülésén kerülne sor /1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 6

7 A versenyképesség szempontjának általános érvényesítése: kérdések a versenyképességi miniszterekhez a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervhez kapcsolódóan Felkérjük a versenyképességi minisztereket, hogy a Versenyképességi Tanács formáció 2003-as megbízatásával összhangban folytassanak megbeszéléseket a körforgásos gazdaságról. Az említett megbízatás értelmében a Versenyképességi Tanáccsal a tanácsi döntéshozatali eljárások keretében tényleges konzultációkat kell folytatni az olyan javaslatokról, amelyek vélhetően jelentős hatást fejtenek ki a versenyképességre, azzal együtt, hogy valamennyi tanácsi formációnak feladata felmérni a tevékenységi területén végzett munka hatásait 10. Az olasz elnökség alatt, 2014 szeptemberében megállapodás született arról, hogy a Versenyképességi Tanácsnak strukturáltabb és szisztematikusabb módon kell ellátnia azon megbízatását, hogy megvizsgálja az összes olyan releváns javaslatot, amelyek jelentős hatást fejtenek ki a versenyképességre. A luxemburgi elnökség a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagot azon dokumentumok közé sorolta, amelyekre a Versenyképességi Tanácsnak kiemelt figyelmet kell fordítania a versenyképesség szempontjának általános érvényesítésére vonatkozó megbízatása keretében. Jóllehet teljes mértékben tisztában vagyunk azokkal a gazdasági lehetőségekkel, amelyek a körforgásos gazdaságból fakadnak, azt is tudjuk, hogy a cselekvési terv egyes elemei legalábbis rövid távon egyben kihívást is jelenthetnek a versenyképességre nézve. Felkérjük a Versenyképességi Tanácsot, hogy vizsgálja meg mind a lehetőségeket, mind a kihívásokat, és vitassa meg, hogy miként lehetne megoldást találni ezekre a kihívásokra, hogy ezáltal biztosítani lehessen a körforgásos gazdaságra való optimális átállást. Az elnökség azt javasolja, hogy a Versenyképességi Tanács a következő kérdések köré szervezze a vitát: Az intézkedések rangsorolása A körforgásos gazdaságra való átállás jelentős előnyökkel járhat a versenyképesség szempontjából. A cselekvési terv különböző elemei azonban nem egyformán járulnak hozzá ehhez: egyesek jobban, míg mások kevésbé. i) Melyek azok az intézkedések, amelyek fokozottan járulnak hozzá a körforgásos gazdaságban a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából rejlő lehetőségek felszabadításához, és amelyeket ezért kiemelt intézkedésként kell kezelni (pl. az erőforráshatékonyság irányába mutató innováció támogatása, a másodlagos nyersanyagok piaca kialakításának útjában álló akadályok felszámolása, a környezetbarát tervezés előmozdítása, a szabályozás javítására szolgáló eszközök köztük a hatásvizsgálatok és a kkv-tesztek alkalmazása stb.)? Kihívások Noha tisztában vagyunk azzal, hogy egy nagyobb mértékben körforgásos gazdaság fontos hosszú és középtávú előnyöket kínál, azt is tudjuk, hogy az arra való átállás kihívásokkal járhat a versenyképesség szempontjából, rövid távon minden bizonnyal. E kihívások közé tartozik például az is, hogy a vállalkozásoknak ideiglenesen potenciálisan növekedhetnek a költségeik az új szabályozási környezethez igazodás miatt, ami mindenekelőtt a kkv-k számára jelenthet nehézséget. A kihívások azzal is összefügghetnek, hogy az adott tagállam a körforgásos gazdaságra való átállás mely szakaszában tart éppen. Emellett az átállás egyes ágazatokban összetettebb feladatot jelenthet, mint másokban. E kihívások megoldásához kétségkívül alapvető fontosságú, hogy megfelelően figyelembe vegyük a szabályozás javításának elveit. ii) A Versenyképességi Tanács azon megbízatására figyelemmel, hogy minden szakpolitikai területen érvényesítenie kell a versenyképesség szempontját, melyek a Versenyképességi Tanács fő üzenetei a Környezetvédelmi Tanácsnak a szóban forgó kihívások kezelését illetően? Melyek azok a kivívások, amelyekkel a lehető leghamarabb foglalkozni kell, és hogyan lehet ennek megfelelően megszervezni a cselekvési terv végrehajtását? 10 Az Európai Tanács március i ülésének elnökségi következtetései (8410/03). 6008/1/16 REV 1 pu/kn/pu/ju 7