Mi a Natúrpark? A Szatmár-Beregi Natúrpark

Átírás

1

2

3 Mi a Natúrpark? Natúrpark: A jogszabályi meghatározás alapján az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Miután a Szatmár-Bereg minden tekintetben megfelel ennek az értékek megőrzésén alapuló meghatározásnak, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány (Sz-Sz-B Alapítvány) kezdeményezésére között egy széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre. Elsődleges cél a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása volt, mely eszköze lehet a térség fenntartható használaton alapuló, sokirányú fejlesztésének. Ennek eredményeként Dr. Sólyom László köztársasági elnök részvételével január 17-én felavatták a Szatmár-Beregi Natúrparkot. A Szatmár-Beregi Natúrpark A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík, valamint a Szatmári-sík hazai részeit fedi le. Kiterjedése hektár. A vásárosnaményi (Bereg) és a fehérgyarmati (Szatmár) kistérség 67 települését: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán fogja össze. Az extenzív gazdálkodás itt megőrizte a hagyományos, mozaikos tájszerkezetet. Megmaradtak az évszázados fás legelők, a kiterjedt kaszálók, a vizes és mocsaras élőhelyek. Az erdőket meghatározóan őshonos fa fajok jellemzik. A térségben még mindig jelentős az állattartás és a gyümölcstermesztés. A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Románia és Ukrajna irányába. 3

4 A Szatmár-Beregi Natúrpark kulturális értékei A szatmár-beregi táj évszázadok óta az ember és a természet küzdelmének vagy még inkább egymás mellett élésének nyomait viseli. Amióta kialakultak az első falvak, és ahogy változott ezek népessége, a táj folyamatosan átalakult. Évszázadokon keresztül itt nem a (szántó)föld, hanem az ártéri haszonvételek (halászat, vadászat, fakitermelés, gyümölcstermesztés) jelentették a gazdálkodás alapját. A térségnek két, mára háttérbe szorult jellegzetessége is volt, a vidék erdősültsége, illetve a mindent behálózó vízfolyások rendszere. Szatmár vármegye a XVIII. században Szatmár-Bereg első települései már a XII. században kialakultak. Mátyás királysága idején pedig már minden mai falu létezett. A lakosság változó igényeinek kiszolgálására a lakott területek környékén a hátasabb részeken szántók, máshol legelők váltották fel az összefüggő erdőket. A török hódoltság után újra magukra találtak a falvak. Növekedett a lakosság létszáma és egyre nagyobb területet szántottak, legeltettek. Természetesen változtak a folyó menti területek is. A térség végső átalakulását a nagy folyók szabályozása hozta a XIX. században. Mindezzel párhuzamosan az erdők teljesen feldarabolódtak, kiterjedésük lecsökkent, hiszen folyamatosan alapanyagot szolgáltattak az egész Alföld fejlődéséhez. A Szatmári- és a Beregi-sík kultúrtörténeti szempontból is számtalan kincset őriz. Hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb térsége. 32 műemlék, illetve 37 műemlék jellegű épület hirdeti az alkotók tehetségét. Köztük 6 Árpád-kori (1301-ig) templomot is megtekinthet a látogató. Emellett jó néhány, kizárólag a térségre jellemző szokással és hagyománnyal találkozhatunk, finomságot kóstolhatunk meg.

5 Barabás Az építészet remekei Beregben A Szent Barnabás tiszteletére emelt barabási templomot már a XIV. századi feljegyzések említik. A csúcsíves, homlokzati tornyos, keletelt, egyenesen záródó teremtemplom hajója barokk, berendezése XVII XVIII. századi. Később a reformátusok átalakították. Az eredeti kőépületből valószínűleg csak a hajó nyugati fele és egy kőkeretes, gótikus stílusú kerek ablak maradt meg. A restaurálás során megtalálták annak az építménynek a kőkapuját, amelyet az utolsó Árpád-házi királyok idejében emelhettek. Beregdaróc A Daróczi család birtokán álló egyhajós, gótikus templomot az es pápai tizedjegyzék már említi. A XV. században készült falképek az 1862-es tűzvészt követő helyreállítás során elpusztultak. A támpillérek nélküli, három oldalával záródó szentély megmaradt. 5

6 Beregsurány Református temploma a XIV. század második felében épült. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú. A nyugati hajóteret fakarzat foglalja el. A csúcsos diadalív fölött az 1715-ös évszám olvasható. Az északi fal meszelése alatt középkori falképek rejtőznek. Az ülőfülke XIV. századi, a berendezés, köztük a kő szószék faragott hangvetővel XVIII. századi, népies barokk díszítésű. A barokk épületek egyike a beregsurányi Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló épületet Bay Ferenc és testvérei építtették a XVIII. században. A barokk kastélyt a XIX. században eklektikus elemekkel átépítették. Ma a közösségi ház működik az épületben.

7 Csaroda A csarodai körerkélyes, középtornyos templom a XIII. század második felében, késő román stílusban épült. A hajóban látható alakos falfestés a XIII. század második feléből, a szentélyé a XIV. század végéről származik. A XVI. században a reformátusoké lett a templom, és a régi vallásra emlékeztető freskókat 1642-ben lemeszelték. A templom külsejét és belsejét később népies virágdíszekkel ékesítették. Ebből az időből származik a hajó nyugati oldalában a festett magyar nyelvű felirattöredék is. 7

8 Lónya Román stílusú, festett famenynyezetű református temploma a XIII. században épült. A templom annak az egykori építőműhelynek az alkotása, amelyhez több környékbeli műemlék építése köthető (Csaroda, Márokpapi, Vámosatya). A szentélyében levő faliképek 1413-ból származnak, legszebb a hajó északi oldalán található Köpönyeges Madonna. A román stílusú templom a tető kivételével máig megőrizte az eredeti kialakítását. Erre utalnak a templom déli és keleti oldalán lévő ablakok. Festett famennyezete XVIII. századi. A hatszögletű, csipkeszerűen áttört, többszintes fa szószékkorona kígyós-galambos díszítésű hangvetője a tákosi és a csetfalvai református templomok berendezését is készítő Lándor Ferenc asztalos munkája 1776-ból. A templom nyugati bejáratánál áll a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb harangtornya. A 26 méter magas fatornyot 1781-ben építették.

9 Márokpapi A torony nélküli, egyhajós, keletelt, kora gótikus templom a XIV. században Szűz Mária tiszteletére épült. A XVII. századtól kálvinisták használták ben lemeszelték a középkori falképeket, melyek az ezredfordulón elkezdett restaurálás során kerültek újra elő. Nyugati homlokzatának bejárata gótikus. Kőkeretes, szemöldökgyámos ajtószárnya a XVIII. században készült. A templom nyugati oldalán áll a XVIII. században épült 15 méter magas harangtorony. Harangját 1791-ben öntötték. 9

10 Tákos A mezítlábas Notre-Dame-nak is nevezett paticsfalú, zsindelyfedelű református templom a XVIII. században épült. Az épületet 1784-ben bővítették. Berendezése népies barokk. A templom egyszerű kiképzésű hajójának legnagyobb értéke az 58 különböző virágos kazetta díszítése. Berendezési tárgyai közül legérdekesebb az ben készült családi és papi szék, valamint a szószék. 16 méteres szoknyás harangtornya is ekkor épült.

11 Vámosatya Az Acsa (Athya) család építtette egyhajós, gótikus templom először egy 1341-ben keltezett oklevélben szerepel. Szent György tiszteletére szentelték fel ben virágos festmények kerültek a falaira, majd az épületet a XVIII. században átalakították ben készült a festett famennyezet, a szószék, valamint a korabeli festést őrző padok. Helyi mesterek 1691-ben ácsolták a 26,5 méteres harangtornyot, mely a második legmagasabb ilyen építmény a Felső-Tisza-vidékén. 11

12 A beregi keresztszemes A hímzés évszázadok óta az a díszítési mód, mely a szegényebb rétegek számára is elérhető volt. Leggyakrabban az ünnepi kelméket díszítették. Általában egyházi (húsvét, karácsony) vagy családi események (vendégfogadás, esküvők, temetések) alkalmával használták őket. Magyarországon a XVIII. századtól terjedt el, amikor Mária Terézia kötelező tantárggyá tette a leányiskolákban. A különböző társadalmi csoportok más-más technikát alkalmaztak, így megkülönböztetünk úri és népi hímzést. Ráadásul ez tájegységenként egyedi formakinccsel is rendelkezik. Az ország keleti szegletében az ún. keresztszemes hímzés vált elterjedtté. Nevét a mintákat alkotó, egymást keresztező öltésekről kapta. A beregi tájegység napjainkig megőrizte hagyományos formavilágát. Jellemzően fekete-piros, sötétkék-piros és sötétkékvilágoskék színeket használ. Állati és növényi motívumokat egyszerre alkalmaz, többek között páva, hernyó, sárkány, galamb, rozmaring, rózsa, tulipán és szegfű ábrázolást.

13 Cégénydányád Az építészet remekei Szatmárban A kastély a Szamos folyó partján épült. Klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. Földszintes, homlokzati kialakítása különleges. A homlokzatot Kölcsey Ferenc ide írt epigrammája ékesíti. Az épületet 16 hektáros park öleli körbe, mely Cégénydányádi-park néven országos jelentőségű védett terület. 13

14 Csengersima A csengersimai román stílusú templom a XIII. század második feléből származik. A keleti, félköríves rész a legrégebbi. Az első templom mindössze ekkora volt. Legfeljebb 15 ember fért el benne, pedig tíz falunak épült. A XV. században a háromszorosára bővítették. A XVIII. század elején a tatárok felgyújtották, majd 1729-ben a község új birtokosai Tunyogi Korda Mihály és felesége a régi templom mintájára és egyben a református vallás igényeinek figyelembevételével újjáépítette A szentélyt a XIII. században kupola fedte, melynek nyomai a falakon most is láthatóak. Festett famennyezete 64 fakazettából áll, melyek növényi indákat, állati formákat és égitesteket ábrázolnak. A templom berendezése a XIX. századból való. A virágmotívumokkal díszített festett fakarzatot, a szószéket, a szószékkoronát, és a padelőket az 1970-es években felújították. A templomhoz fa harangláb tartozik, hiszen a kis gúla-sisakos tornyocska nem bírná el a harangot.

15 Fehérgyarmat A szabadon álló, egyhajós, homlokzat előtti tornyos gótikus templom a XV. századból származik. Építtetője ecsedi Báthori István erdélyi vajda, ismert katona és kiváló hadvezér. Ő volt az, aki Kinizsi Pállal együtt 1479-ben, a kenyérmezei csatában legyőzte a törököket. A zsákmányolt kincsből épült a templom. A XVIII. század végétől a reformátusok használják. Nyugati homlokzata előtt a karcsú, négy fiatornyos, fagalériás torony 38 méter magasra emelkedik. A templom eleinte katolikus volt, ám az 1550-es években Fehérgyarmat lakossága is reformátussá lett. A továbbiakban az épület az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált ben öntött harangját Báthory István erdélyi vajda és a lengyel király adományozta a településnek. A toronyba beemelt harang elrepedt, 1815-ben újraöntötték. Gacsály A település temploma a XIV. században gótikus stílusban épült ben egy tatárbetörés idején elpusztult és negyven évig romosan állt. A régi épületrészek felhasználásával 1759-re újjáépítették. A templom legjelentősebb művészeti emléke az eredetileg 172 kazettából álló, növényi ornamentikával díszített 1759-ből származó famennyezet. Eredeti tábláiból 1911-ben hetvenkettőt helyeztek vissza. Ezek mindegyikén más és más növényi minta látható. 15

16 Gyügye A Szamos jobb partján fekvő Gyügye falu kápolnáját a XIII. században Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, majd gótikus stílusban bővítették. A nyugati homlokzat elé toldott nyeregtetős előcsarnok famennyezete gerendás volt ből származó deszkamennyezet ma is lenyűgöző. A hajó 56 és a szentély 25 kazettája képekben meséli el a Tízparancsolatot. A motívumok egyenként is jelentéssel bírnak. Az almafa például az élet, valamint a jó és rossz tudás fája. Berendezése copf stílusú. A szószék és a padok 1833-ból, a karzat az 1800-as évek második feléből származik. Eredeti színeit az ezredfordulón zajló rekonstrukció során állították vissza, melyért Europa Nostra-díjat kapott.

17 Jánkmajtis Jánk műemlék római katolikus temploma a XV. században épült. A nyitott szentélyű, gótikus épület eredetileg pálos templom lehetett ban a reformátusoké lett, majd 1751-ben visszakerült a katolikusokhoz. Feljegyzések szerint 1700-ban kettős fatornya volt. A templom belső tere nagy, a szentély csillagboltozata eredeti. A templom berendezése barokk stílusú. Majtison található a Vállyi-kastély. A klasszicista épületet Vállyi Lajos építtette az as évek elején, majd fia János 1870 körül megnagyobbíttatta. A kastély eklektikus részletekkel gazdagodott, a középső homlokzat is akkor lett emeletes. Központi épületéhez kétoldalt egy-egy félig nyitott oszloptornácos szárny csatlakozott. 17

18 Kisszekeres Szabadon álló, keletelt, sokszögzáródású szentélyű egyhajós templom. A helyén álló egykori kápolnát egy ben kibocsátott oklevél már említi. Az épületet a XV. században átalakították, tól a reformátusok használják. Szentélyének délkeleti ablakában eredeti, késő gótikus mérmű (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény), az északi falban XV. századi szentségtartó fülke található. A zsindelyborítású fa haranglábja 1646-ban épült ben öntött harangján a Kun és az iktári Bethlen család címere látható.

19 Kölcse A támpilléres gótikus templomot a XV. században építették. Déli bejárata és az északi falon lévő díszes, gótikus szentségfülke még a középkorból való. Kölcsey Boldizsár építtette át és újíttatta fel a berendezését az 1700-as évek második felében, ezért látunk a templomon barokk részleteket is. Szatmár vármegye közgyűlését többször tartották itt, mely jól jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet. A templom nyugati homlokzata közelében népi stílusú fa harangláb áll, amelyet 1794-ben emeltek. 19

20 Nagyar A Kende-kúria kertjében álló jellegzetesen barokk kis kastélyt a 1780 körül Luby János építtette. A XIX. század végétől magtárként használt épületet a közelmúltban gyönyörűen felújították. Szatmári útjai alkalmával ben Petőfi Sándor több alkalommal is vendégeskedett barátjánál, az ügyvéd és politikus Luby Zsigmondnál és testvérénél Luby Jánosnál. Petőfit nagyari élményei megihlették, és megszületett a Tisza című verse. Ezt 1847 februárjában vetette papírra Pesten. Azóta a magyar tájköltészet egyik gyöngyszemévé vált. A Kende-kúriával szemközt klasszicista stílusban épült a Luby-kastély között. Később eklektikus stílusban átalakították. Itt született Luby Margit tanár, neves szatmári néprajzkutató, aki a közeli családi kriptában nyugszik. Az épületet 2011-ben újították fel. Nagyar, Luby-kúria Nagyar, Luby-kastély

21 Nagygéc Nagygéc A településről az első írásos emlék 1280-ból származik. A pápai tizedjegyzékek szerint az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Miklós papja ben 4, 1333-ban 2, 1336-ban 6 garas pápai tizedet fizetett, tehát a falu az átlagos méretű szatmári falvak közé tartozott. A géci nemesek a XV. század elején kihaltak, birtokaikat beházasodás útján elörökölték. Az május 13-án bekövetkezett, szinte mindent elpusztító árvíz idején a falunak 706 lakosa volt. Újjáépítését nem engedélyezték, 1981-ben önállósága is megszűnt, Csengersimához csatolták. Mára kihalttá vált. A román kori templom a XIII. század második felében épült. Ebből a téglából rakott hajó falai maradtak fenn mára, melyek közül a délit három félköríves záródású, keskeny résablak töri át. Egy évi birtokosztás alkalmával megnevezik a templom titulusát is, miszerint Géc templomát az egyik apostolfejedelem, Szent Péter tiszteletére szentelték. A templomot a XV. század végén keleti irányba bővítették. A XVII. században került sor a belső tér kifestésére. A templombelső legnagyobb átalakítását 1765-ben végezték el, ekkor kapta egységes famennyezetét. Valószínű, hogy ekkor készült el a különálló fatornya is, amelyet a jelenlegi 1896-ban váltott fel. Nagygéc 21

22 Nagyszekeres 1351-ben a Szekeresi család engedélyt kapott az erdélyi püspöktől, hogy papot és kápolnájukban misét tartson. A nagyszekeresi támpillérekkel megerősített gótikus templom a Gőgő-Szenke mesterséges szigetén a XIV. század közepén épült. A természeti csapások és a tatárpusztítás nyomán lepusztult épületet 1771-ben állították helyre. A hangvető díszítésén látható, amint a pelikán saját vérével táplálja utódait, majd a vércseppek megfordulva szív alakúak lesznek. A templomnak a középkorban sem volt falazott tornya. A jelenlegi fatornyot a nyugati oldalán a XVIII. században emelték.

23 Sonkád A falusi méretekkel rendelkező sonkádi templomot késő gótikus stílusban a XV. század legvégén építették. A keletelt épületet a XVIII-XIX. században tatarozták, ám jórészt ma is eredeti formájában áll. Az 1759-ben készített fa szélfogó a déli, szemöldökgyámos ajtót részben eltakarja. A hajó nyugati oldalához a XIX. század elején barokk stílusú tornyot emeltek, melynek középkori előzményére nincsenek adatok. Páratlanul szép kazettás deszkamennyezetét és a karzatmellvédet 1766-ban készítették. Ugyanekkor készült a templom nyugati karzata is. A szószék 1773-ból származik. A magas színvonalú műemléki helyreállításért 1998-ban Europa Nostra-díjat kapott. 23

24 Szamostatárfalva A XIII. században épült szamostatárfalvai templom későromán és koragót stílusjegyű. Vakolatlan falai vörös és fekete mázas téglákból épültek. Az épület a középkorra jellemző téglaépítés magas színvonalát mutatja. A szabadon álló, torony nélküli, keletelt, egyhajós templom, nyugati ablak nélküli oldala oromfalas. Középen nyílik a főbejárat, az északi fal szintén ablak nélküli. A szentélyt 1758-ban fiókos dongaboltozattal fedték, valószínűleg az eredeti is hasonló lehetett. A templom a XVII. században lett a reformátusoké. Ekkor készült el a faoszlopokon nyugvó karzat is, melynek keskeny oszlopfejei népies formájúak. A templom belseje nemesen egyszerű. A népi harangtorony a templom kertjében áll. A harangját 1650-ben Eperjesen öntötték.

25 Szamosújlak A szamosújlaki Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom először 1329-ben szerepel a leírásokban ben kigyulladt a szemben lévő tanító lakás, és lángra kapott a templom egy része is. Leégett a homlokzat, a diadalív, a mennyezet és a nyugati homlokzat előtt álló harangtorony re állították helyre. A kisméretű, keletelt épület jórészt jelenleg is középkori formájában áll, melyet az 1990-es helyreállítás során nyert vissza. Külön említést kell tennünk a templom egyedi mennyezetéről. Eredetileg a fedélszék belülről nem volt nyitott, de a felújítás során a szakemberek úgy döntöttek, hogy nem kell elrejteni a szintén kék tetőszerkezetet. Az épület ebből adódó különleges arculata miatt kapott 1997-ben Europa Nostra-díjat. A templomnak már 1857-ben fa harangtornya volt, mely a tűzvészben megsemmisült. A felújítás során újjáépítették. 25

26 Szatmárcseke A szatmárcsekei Zsófi néni háza a XVIII. században épült. A szabadkéményes, paticsfalú vályogépület padlója döngölt sár, teteje taposott zsúp. Felsőszobájában a XIX. század végéről megmaradt bútorokat és tárgyakat, a konyhai pitvar (vagy előtér) másik oldalából nyíló alsóházban egy fölvetett szövőszék, másként esztováta is látható. A település református temetőjében több, mint hatszáz, hozzávetőlegesen embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló, sötét fejfával benépesített sírkert található. Kölcsey Csekén írta meg január 22-én a Hymnust /A magyar nép zivataros századaiból/. Ádám öccsével kisebb-nagyobb megszakításokkal itt kellett élnie haláláig. Síremléke a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőben található.

27 Tiszacsécse A favázas, szép arányú barokk templom között épült. A belső teret világoskék famennyezet fedi, melyet csillagokkal díszítettek. Az épület íves záródású végétől alig egy méterre emelkedő négyzet alaprajzú fatorony 1822-ben készült. A 24 méter magas, négy fiatornyos, galériás torony és a fazsindelyes templom együttese - a középkori falvak szerkezetét idéző térben - különleges hatású. Csécsén, a mai Tiszacsécsén, született Móricz Zsigmond a XX. századi magyar novellairodalom egyik legnagyobb alakja. Tiszacsécse, Móricz-ház 27

28 Túristvándi A református templomot a XV. század legvégén építhették. Erről tanúskodik a homlokzat déli falát áttörő négy kőből faragott gótikus ablak és az eredeti állapotában megmaradt csúcsíves záródású, gótikus főbejárat. A két faoszlopon álló fából épült karzat ben került a templomba. Miután a fa harangtornyot eladták, 1869-ben kétoldali bővítménnyel falazott tornyot emeltek a templomhajó elé. Már 1315-ből származó feljegyzések is említik a Túron egy vízimalom meglétét Istvándiban. A jelenleg is működőképes Túristvándi malom elődje a XVIII. században már működött. Három alulcsapós kerekével ritkaságnak számít. Kettő a lisztet őrölte, egy pedig a darálót hajtotta. A malomház cölöpökön álló fatalpas, favázas, deszkafalas, zsindelytetős épület. A malmot 1952-ig használták.

29 Túrricse A gótikus templomot valószínűleg a XV. század végén építették. Kisméretű, egyhajós, torony nélküli épület, a nyugati homlokzatánál zsindellyel fedett előtetővel. Bejáratának kőkerete a XVI. században készülhetett. A teremtemplom sík famennyezetét léckeretekkel táblákra osztotta a korabeli mester, s a léckeretek sarkaiba rozettákat faragott. A mennyezet közepén látható virágdíszes tábla négy sarkában az 1792-es évszám jelzi a készítés idejét. A templom régies copf berendezése közül a szószék 1798-ból való, faragott és festett szószékkoronája feltűnően szép. 29

30 Uszka A legelső adatok a templomról 1696-ból származnak, ekkor már református volt ben a régi irományokkal együtt a tűz martalékává vált ben a keleti karzat felirata szerint kezdte az egyház újra építeni a templomot. Az 1886-os felújítás során készült a ma is látható kazetta jellegű deszkamennyezete. Az épület késő barokk, kosáríves záródású teremtemplom. Kazettás famennyezete egyszerű festésű, minden kazetta közepén egy-egy aranycsillag található. A templom berendezése copf stílusban 1800 körül készült. Az előtte látható népi ízlésű fa harangtorony a templom bejáratához csatlakozik. Szatmárban és Beregben különleges megoldásnak számít a templommal így összeépített torony. A zömök, alul vakolt népi harangtorony deszkamellvédes galériáját kicsipkézték, nyolcszögű sisakját fazsindellyel fedték. Az 1886-os felújítás során készült a ma is látható deszkamennyezete. Az épület késő barokk, kosáríves záródású teremtemplom, kazettás famennyezete egyszerű festésű, minden kazetta közepén egy-egy aranycsillag található. Az 1996-os felújítás 2002-ben fejeződött be.

31 Vámosoroszi A falu közepén elhelyezkedő késő gótikus stílusú református templom, jelentősen eltér a többi szatmári templomtól. A XV. század végén kőből és téglából épült. A Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult a falu, ebben az időszakban a templom is kárt szenvedett. Sokáig tető nélkül, fedetlenül állt ben újjá-, majd 1823-ban átépítették. A korábbi fatorony helyére kőtorony épült, egyik harangja 1584-es feliratú. A belső vakolat leszedésekor fedeztek fel egy latin nyelvű írástöredéket 1633-ból: Aki jól ismeri Krisztust, elég az, ha egyebet nem is tud. Aki Krisztust nem ismeri, semmi az, ha mindent megismer. A szentély délkeleti ablaka fölött a XVI-XVII. századi díszítőfestés töredéke látható. A szentélyrész egyik zárókövén Krisztusfej, a másikon a sárkányos címer látható. A XVIII. században a középkori boltozat alá került a népies barokk fakarzat. A Mózes-szék támlája - két virágdíszítésű kazetta - feltehetően egy korábbi festett famennyezet része. A szószék 1794-ben készült. 31

32 Az ízek birodalma A natúrpark területén nemcsak a természeti értékek és a műemlékek, hanem az évszázados szokások és az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai hagyományok is érdekességgel szolgálnak. A szatmári (és beregi) szilvapálinka igazi hungarikum, amelyet már külföldön is ismernek és keresnek. A hagyományos szilvalekvárfőzés és a gyümölcsaszalás is másodvirágzását éli Szatmár-Beregben. A lekvárfőzés előtti napon szedik le a szilvát. A szilvafa alá ponyvát terítenek és hosszú rudakkal verik le az érett gyümölcsöt. Ezután következik a tisztítás (palolás), a mosás és a válogatás. A rossz szemeket kiválogatják, a megmosott gyümölcsöt cserépszűrőbe rakják és lecsöpögtetik. Általában hajnalban kezdődik a ciberézés. A szilvát üstbe töltik, amely alatt már lobog a tűz, és puhára főzik. Közben folyamatosan kavargatják. Amikor teljesen leválik a héj a magról, a forró ciberét fakanállal cserépszűrőn, később pedig rostán áttörik. Ha már langyos, kézzel is dörzsölik. Ha elkészül a cibere, kezdődik a szaporítás (utántöltés) és az öregítés. Az üstöt alkonyatkor teletöltik ciberével, és amint az lassan elfő, újra és újra felöntik. Az utolsó adag cibere belerakását követően 8 óra múlva készül el a lekvár. Az öregedő lekvár kavarása nehéz, ezért ilyenkor a férfiak veszik át a munkát. A lekvár akkor készül el, ha a lefordított kanálról nem esik le. Ez jelenti, hogy már elég sűrű. Amikor a lekvár kifő, melegen cserépszilkébe rakják és beteszik a kemencébe. Ott egy vékony kéreg képződik a tetején (bebőröződik), mely megóvja a megromlástól.

33 Kötött tésztaleves Hozzávalók: 25 dkg liszt, 2 db tojás, egy nagy evőkanál zsír vagy olaj, 1 fej vöröshagyma, pirospaprika, őrölt bors, só, petrezselyem levél, paprika, paradicsom. Elkészítése: A lisztből, a tojásból és fél deciliter vízből levestésztát gyúrunk, deszkán nyújtófával kinyújtjuk. A levestésztát megkenjük egy jó evőkanál zsíron vagy olajon fonnyasztott, apróra vágott fej vöröshagyma, kiskanálnyi paprika és őrölt bors keverékével. A tésztát ujjnyi vastagságban ráhajtjuk kétszer, majd a tésztacsíkokat elvágjuk, ezekre laza csomókat kötünk, és leszakítjuk. Így folytatjuk, míg a tésztát mind fel nem kötöztük. A zöldségeket a fűszerekkel 3 liter vízben felforraljuk és a tésztát is ebbe tesszük főni. A kötött tészta akkor kész, ha a kanállal kettévágva a belseje puha, nem fehér, nem lisztes. Aszalt szilvaleves vagy szilvásétel Hozzávalók: 1 bő összmaréknyi aszalt szilva, 1 evőkanál szilvalekvár, 2 dl tej, cukor, fahéj, 8-10 szem szegfűszeg, fél citrom, a habaráshoz liszt, tej vagy tejföl, tojás. Elkészítése: A szilvát megmossuk, a fűszerekkel 3 liter vízben főzzük. Míg a szilva fő, egy evőkanálnyi lekvárt tejben a tűzhely szélén elkeverünk. Hozzáöntjük a leveshez, majd behabarjuk tejjel vagy tejföllel. Ha savanyú az étel, cukrot is tehetünk bele. Hidegen tálaljuk. Káposztás és túrós puliszka Hozzávalók: 20 dkg kukoricaliszt, 1 l víz, só, savanyú káposzta vagy túró. Elkészítése: A lobogva fövő sós vízbe lassan csorgatjuk bele a kukoricalisztet. Fakanállal állandóan keverve (különben csomós lesz a puliszka) 10 percig főzzük. Végül lefedve kissé állni hagyjuk. Ezt követően zsíros kanállal kiszaggatjuk, és közétesszük a savanyú káposztát vagy a túrót. 33

34 Málékásával (tengerikásával) töltött káposzta Hozzávalók: 1 kg málékása (kukoricakása), 1,5 kg füstölt hús, 20 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 2 evőkanál sós darált paprika, 2 fej savanyú káposzta, 1 nagy evőkanál zsír, 2 cikk fokhagyma, só, bors, fűszerpaprika. Elkészítése: Az összevagdalt hagymát zsíron a szalonnával üvegesre pároljuk. A tűzről levéve belerakjuk a darált és a pirospaprikát. A málékását alaposan átmossuk. A füstölt húst apró darabkákra vágjuk és a kásával, hagymás keverékkel, fűszerekkel jól összedolgozzuk. A savanyú káposztát leveleire szedjük, a vastag szárrészét levágjuk, és hideg vízben áztatjuk. Majd jól lecsöpögtetve a nagyobb leveleket 2 darabra tépjük. A levélre egy evőkanálnyi tölteléket teszünk, azt begöngyöljük, majd a végét behajtjuk. A fazék aljára aprókáposztát rakunk és erre helyezzük a töltött káposztákat. Ezt vízzel felöntjük, hogy teljesen ellepje. Végül az egészet lassú tűzön megfőzzük. Rongyos lapótya Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 evőkanál só, 1 teáskanál szódabikarbóna, 2 dl kefir, ¼ kg zsír, 2 dl langyos víz. Elkészítése: A lisztbe beletesszük a sót, a szódabikarbónát, a kefirt, a zsírt és a langyos vizet. Ezeket összegyúrjuk és egy félóráig pihentetjük. Majd ujjnyi vastagra kinyújtjuk, hideg zsírral megkenjük és bejgliszerűen feltekerjük. Ezt követően kétujjnyi szeletekre vágjuk és fél centiméteres kerek lapokra nyújtjuk. Végül palacsintasütőben kevés zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük (tejfölösen is fogyasztható).

35 Penyige Kiadja: a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány - ISBN: ; Lektorálta: Dr. Horváth Róbert Címlap: A csengersimai református templom. Hátoldal: a szatmárcsekei temető fejfái. A képeket készítette: Barcánfalvi Péter, Barna Péter, Habarics Béla, Horváth Róbert, Juhász Júlia, Mócsán András, Sarkadi Nóra, Szabó Tamás, Vadnay Réka. A hátáron átnyúló, nemzetközi Szatmár-Beregi Natúrpark előkészítése című projekt a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program ( keretében valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával. Partnerség határok nélkül Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 35

36