Mi a Natúrpark? A Szatmár-Beregi Natúrpark

Átírás

1

2

3 Mi a Natúrpark? Natúrpark: A jogszabályi meghatározás alapján az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Miután a Szatmár-Bereg minden tekintetben megfelel ennek az értékek megőrzésén alapuló meghatározásnak, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány (Sz-Sz-B Alapítvány) kezdeményezésére között egy széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre. Elsődleges cél a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása volt, mely eszköze lehet a térség fenntartható használaton alapuló sokirányú fejlesztésének. Ennek eredményeként Dr. Sólyom László köztársasági elnök részvételével január 17-én felavatták a Szatmár-Beregi Natúrparkot. A Szatmár-Beregi Natúrpark A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík, valamint a Szatmári-sík hazai részeit fedi le. Kiterjedése hektár. A vásárosnaményi (Bereg) és a fehérgyarmati (Szatmár) kistérség 67 települését: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán fogja össze. Az extenzív gazdálkodás itt megőrizte a hagyományos, mozaikos tájszerkezetet. Megmaradtak az évszázados fás legelők, a kiterjedt kaszálók, a vizes és mocsaras élőhelyek. Az erdőket meghatározóan őshonos fa fajok jellemzik. A térségben még mindig jelentős az állattartás és a gyümölcstermesztés. A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Románia és Ukrajna irányába. 3

4 A Szatmár-Beregi Natúrpark természeti képe A Szatmár-Bereg mintegy negyede országos jelentőségű természetvédelmi terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület). Ezzel párhuzamosan területének közel fele nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá (Ramsari terület, Natura 2000-es terület) tartozik, illetve teljes egészét kijelölték az agrár-környezetgazdálkodási rendszer Magas Természeti Értékű Területek rendszerének bevezetésére.

5 A ,7 hektár, mozaikos szerkezetű Szatmár-Beregi Tájvédelemi Körzet őrzi a natúrpark legértékesebb természeti részeit. A Szatmári- és a Beregi-síkság mélyedését a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr alakították ki. A szinte asztallap simaságú tájat egykor összefüggő erdőség borította, amelyet csak láp- és mocsárfoltok, állandó és időszakos állóvizek és különböző méretű vízfolyások tagoltak. I. katonai felmérés ( ) térképe II. katonai felmérés ( ) térképe I. katonai felmérés ( ) térképe II. katonai felmérés ( ) térképe 5

6 A vidék legidősebb, tízmillió éves, szigetszerűen kiemelkedő tájképi eleme a két apró romvulkán. Magasságuk ugyan alig éri el a kétszáz métert, ám a táj arculatát nagyban meghatározzák. A Tarpai-hegy dácitból, míg a Kaszonyi-hegy riolitból épül fel. Az utóbbit a változatos élőhelyek védelme, a fajokban gazdag élővilág fenntartása és a tájképi értékek megőrzése végett még 1991-ben önálló természetvédelmi területté nyilvánították. Kaszonyi-hegy Sokarcú vízrendszerek Szatmár-Bereg hazánk folyóvizekben egyik leggazdagabb vidéke. Vízrendszere mindmáig élő, formáló és formálódó. A Felső-Tisza vizét bal oldalon a Túr mesterséges (Ásott- Túr) és a Túr természetszerű ága (Öreg-Túr), valamint a jelentősen átalakított medrű Szamos és a Kraszna folyó gyarapítja. Ezen kívül se szeri, se száma a kisebb - részben természetes, részben mesterséges - vízfolyásoknak. Felső-Tisza

7 Az Öreg-Túr A folyók és a kisebb vízfolyások rendkívül változatos élőhelyeket kínálnak a vízhez kötődő életközösségeknek. Nagy számban fordulnak elő a különböző halfajok. A horgászok és a halászok gyakran zsákmányolnak termetes harcsákat, csukákat vagy formás kecsegéket. Hazánk legtöbb védett és fokozottan védett halfaja is itt fordul elő. Közülük nem ritka a Tisza vízrendszerének bennszülött faja, a magyar márna. Előfordul még a körszájúakhoz tartozó tiszai ingola és a dunai galóca is. Tiszai halászok 7

8 Európa talán legszebb természeti jelensége a tiszavirágzás Kisar térségében a leglátványosabb. Június végén felejthetetlen látványt nyújt, amikor a tiszavirágok milliói és milliói hömpölyögnek a folyó fölött. Ez a kérész nagy tömegben már csupán a Tiszában és mellékfolyóiban található meg, noha a múlt század elején még egész Európa folyóinál elterjedt volt. Tiszavirágzás A Tisza magaspartjai a partifecskék és a gyurgyalagok fészkelő helyei. Mindkét madárfaj telepesen él és a meredek partfalakba mélyítik költőüregüket, melyben fiókáikat felnevelik. Hazánktól nyugatra rohamosan fogyatkozik a vidraállomány. Azonban a Tisza és a Szamos árterében, valamint a térség mesterséges (halas-) tavainál szinte mindenhol előfordul. Gyurgyalag

9 A szabályozás után az árvízvédelmi töltések a Tisza árterét egy keskeny hullámtéri és egy erősen megváltozott mentett ártéri területre osztották. A hullámtéri holtmedrek (eredeti állapotukban) kapcsolatukat az anyamederrel hosszú ideig megtartották, s ezzel együtt a hajdani folyószakasz élővilágát is megőrizték. A morotvák az árvizek idején megmerülnek, így rövid időre visszaáll az összeköttetés az élő vízzel. A holtmedrek jelenlegi állapota igen különböző, sokféle igénybevételnek kitettek. Természetvédelmi szempontból legfontosabbak az ún. szentély típusúak *. Közülük a Helmec-szegi Holt-Tisza (Tarpa), a Nagy-szegi morotva (Gulács), a Boroszló-kerti Holt-Tisza (Gulács, Panyola), a Foltos-kerti Holt-Tisza (Jánd, Olcsvaapáti), a Mese-szegi Holt- Tisza (Tiszakerecseny) és a Rózsás-dűlői Holt-Tisza (Benk, Mátyus) található a Szatmár-Beregben. A holtmedrek feltöltődését jelzi, amikor megjelennek az ún. úszó- és a gyökerező hínártársulások, vízitökkel vagy fehér tündérrózsával. Fehér tündérrózsa Szamos holtmeder *: A szentély típusú holtág esetében a kezelési cél a kialakult természetközeli állapot fenntartása, javítása. 9

10 A változatos erdőtársulások A Tisza és a Szamos hullámterén főként fűz-nyár-ligeterdőket találunk. Cserjeszintjük sűrű, nehezen járható, a fákon néhol az ősszel pirosra színeződő levelű ligeti szőlő tarkítja a képet. A tiszaparti margitvirág bontja itt fehér virágait, de találkozhatunk a zöldes sarkvirággal is. A folyó menti puhafa-ligeterdők szaporodóhelyet nyújtanak többek között a fokozottan védett nagy fülemülének és a tavi denevérnek. Puhafa-ligeterdő A folyóvizektől távolodva, többnyire már a mentett oldalon, a régi magas árterek térszínein fordulnak elő a tölgy-kőris-szil keményfaligetek. Cserjeszintjük rendkívül dús és változatos. A legszebb keményfaligetekkel a vámosatyai-gelénesi Bockerek-erdőben vagy a tarpai Téb-erdőben találkozhatunk. A lágyszárúak közül a tavaszi tőzike és az áprilisban már virágot hozó, páratlan szépségű kockásliliom tarkítja a tájat. A keményfaligetekkel sok közös vonást őrző gyertyános-tölgyesek uralkodó fafaja a kocsányos tölgy és a gyertyán. Azonban a Dédai-erdőben szálanként megjelenik a hegyvidéki élőhelyekre jellemző bükk is. Cserjeszintje gyér, ellenben kiemelkedően gazdag a lombfakadás előtti hagymás-gumós lágyszárú növényzete. Keményfa-ligeterdő

11 A legpompásabb tavaszi színek a magosligeti Cserköz-erdőben figyelhetők meg. A sárga szirmú fiókás tyúktaréj mellett virágszőnyegének legszebb tagja a kárpáti sáfrány, amely kora tavasszal szinte halványlila színűvé változtatja az erdőt. Később, április elején kezd virítani az erdélyi csillagvirág és az erdőt páratlan mézillattal beborító odvas keltike. A gyertyános-tölgyesek szép állományai megtalálhatók még a tarpai Nagyerdőn, valamint a már említett Bockerek-, Dédai- és Lónyai-erdőben. A legidősebb, a tarpai Nagyerdőben található, ahol mintegy tízhektáros eldugott részen, megközelítően kétszáz esztendős őserdő maradt fenn. Kárpáti sáfrány Kockásliliom A tölgyesek állatvilága nagyon gazdag. Közülük a csigák nagy faj- és egyedszámú jelenléte jellemző. Ritkaság a bánáti csiga és az alföldön csupán itt előforduló kárpáti kék meztelencsiga. Lepkék közül többek között a farkasalma lepke és a sápadt szemeslepke fordul elő. A Cserköz-erdő gyertyános-tölgyeséből a kis apollólepke mellett a szakemberek fellelték a vöröslábú hegyisáskát is. A gyertyános-tölgyesek fontos állatföldrajzi színező eleme a beregi futrinka. Hazánkban csupán ezen a tájon fordul elő. 11

12 A tájvédelmi körzetben a keresztes vipera viszonylag gyakori, bár állományait többször is megtizedelték a Tisza áradásai. Az erdei sikló is előfordul minden nagyobb erdőtömbben, Beregben és Szatmárban egyaránt. A ligeterdőkben fészkel a fokozottan védett fekete gólya és a darázsölyv. Mindkét faj kizárólag a zavartalan erdők lakója. Alföldi ritkaságként az odúlakó madarak közül említhetjük az örvös légykapó, a közép fakopáncs és a szürke küllő költését, vagy az uráli bagoly alkalmankénti felbukkanását. A térség legnagyobb méretű védett ragadozója a vadmacska. A legerősebb alföldi állománya itt található. A kiterjedtebb erdők gímszarvas állománya országos hírű, ugyanakkor a helytelen vadgazdálkodás miatt néhol (például a Bockerekben) tömegesen fordul elő a betelepített dámszarvas. Beregi futrinka Vadmacska Fekete gólya

13 Az európai jelentőségű lápok Bockerek-erdő, a Gönte A keményfás ligeterdők mélyebb, szinte állandóan vizes területein alakultak ki az égeres láperdők. A pangó vizekből apró szigeteket alkotva emelkednek ki a mézgás éger mohával lepett törzsei, amelyeknek töveinél tömegesen fordulnak elő a különféle páfrányok. A legszebb láperdő a Bockerek-erdőben levő Gönte, illetve a Lónyai-erdőben a Mélyéger. Szatmár-Bereg legértékesebb részei az európai viszonylatban is páratlan csarodai és beregdaróci tőzegmohás lápok. Ezek az apró, néhány hektáros lápszemek az utolsó jégkorszak végén holtággá válva fűződtek le a folyóról. A körülöttük megmaradt összefüggő erdők teremtették meg a magas páratartalmat és a hűvös mikroklímát, amely a láposodás feltétele volt. Emellett még a pangó vizes jelleg segítette a savanyú kémhatás kialakulását és a tőzegmohák megtelepedését. Az elmúlt évszázadok, évezredek során a tőzeg vastagsága hízott, a környező táj felmelegedett, átalakult, de a lápok alig változtak. Megőrzésüket az is segítette, hogy 1951 óta természetvédelmi oltalomban részesülnek. A lápok fokozottan védettek, engedély és kísérő nélkül nem látogathatók. Lábaségerek 13

14 A tőzegmohapárnák közt, nyár elején virágzik a tőzegáfonya, amely csak a nyár végére érleli meg piros bogyóit. Hazánkban már csupán itt fordul elő. Szintén védett ritkaságunk a zsombékalkotó hüvelyes gyapjúsás, amely virágzáskor kis fehér szigetként jelzi ottlétét. A semlyék jellegzetes növénye a tőzegeper és a májusi virágzáskor páratlanul szép vidrafű. Noha az éger- és fűzlápok, valamint a tőzegmohás lápok csupán néhány hektár kiterjedésűek, gerinctelen állatviláguk annál értékesebb. A gerincesek közül nevezetes az elevenszülő gyík. Előfordulása nem csak a lápokhoz kötődik, előkerül a lápréteken is. Tőzegáfonya Tőzegeper Hüvelyes gyapjúsás

15 Elevenszülő gyík Rétek, kaszálók és a gazdálkodás Az elmúlt két-háromszáz esztendőben egyre kiterjedtebbekké váltak a füves térségek, melyek nagy része üde ecsetpázsitos kaszáló, de előfordulnak enyhén szikesedő, sovány csenkeszes legelők is. Az erdős sztyep jellegű gyepfoltokon gyakran jelenik meg a védett sziki kocsord és a réti őszirózsa. Ecsetpázsitos gyep és fás legelő 15

16 Az alkalmi kaszálóként megmaradt mocsár- és lápréteken ősszel virít a kornistárnics. Átmeneti táj- vagy inkább élőhelytípust képviselnek a fás legelők. Öreg kocsányos tölgyeik, magyar kőriseik és vadkörtefáik páratlan szépségűek. A legszebbek talán a Túristvándi térségében levő Rókás-legelő hatalmas tölgyei, amelyeket az elmúlt években több vihar is megtépázott. Az évszázados fás legelők, fasorok és idős, magányos fák is számos védett faj számára nyújtanak élő-, fészkelő- és szaporodóhelyet. A hatalmas fák odvaiban költ a füleskuvik, a búbosbanka és a páratlan szépségű szalakóta. Hazánkban csupán itt fészkel a nagy őrgébics. Állománya már pár. A sólyomfélék közül gyakori a vörös vércse. A különféle gyepeken nagyon gazdag a gerinctelen állatvilág. A kaszálórétekre és a láprétekre az európai jelentőségű hangyaboglárka lepkefajok, a nagy tűzlepke vagy a díszes tarkalepke előfordulása jellemző. A fokozottan védett nagy szikibagoly (lepke) életmenete a sziki kocsordhoz kötődik, hiszen a lepke hernyója e növény szárában fejlődik. Kornistárnics Búbosbanka

17 Haris A szatmár-beregi térség egyik kiemelkedő természeti értéke a haris. Ez a rigó méretű, földön fészkelő madárfaj április végén érkezik meg vándorútjáról. Alkonyattól hajnalig hangos, reszelő hangjával jelöli ki territóriumát. Fiókái fészekhagyók és csak július végére, augusztus elejére válnak röpképessé. Évente általában százötven kétszázötven hímet (2005-ben több mint 370-et) regisztrálnak, s így ez a népesség Magyarország egyik legnagyobb állománya. Az extenzíven használt (legeltetett, alkalmanként kaszált) területek állapotát és természeti értékeit is számottevően befolyásolja a gazdálkodás átalakulása, visszaszorulása. Az utóbbi húsz esztendőben eltűntek, szerencsés esetben csak megfogyatkoztak a gyepterületeket legelő, a táj jellegét fenntartó hatalmas csordák, nyájak. A régebben még használt gyepek magukra maradtak, jobb esetben maguktól becserjésedtek. Legelő állatok a Rókáson 17

18 Hagyományőrzés összefogással A természetkímélő gazdálkodás hagyományai napjainkig fellelhetők az ártéri gyümölcsösökben. Tudjuk, hogy a Tisza és mellékfolyóinak árterében már a honfoglalás korában is voltak nagy kiterjedésű vadgyümölcsösök. Hullámtéri gyümölcsös (ún. dzsungelgyümölcsös) Az ősi tájfajták (alma, szilva) termését ma is aszalókban és lekvárfőzés során, de leginkább pálinkafőzőkben hasznosítják. A természetszerű élőhelyek közé ékelődő szántóföldeken (és gyepeken) az agrár-környezetvédelmi programok beregi sikereiből következően egyre tudatosabban, nagyobb területekre kiterjedően gazdálkodnak természet-, illetve környezetbarát módon. Helyi termékek

19 Az ember által létrehozott és használt környezethez különféle madár- és emlősfajok is alkalmazkodtak. Hazánk egyik legsűrűbb fehér gólya állománya Szatmár Beregben található. Fehér gólyák Az öreg épületek, magtárak és templomok lakói a baglyok és a denevérek. Itt még szinte mindegyik településen előfordul a kuvik. A kistelepülések templomtornyaiban sokfelé költ a gyöngybagoly. Fészkelésük sikerességét költőládákkal segítik. Gyöngybagoly A gyöngybagoly fiókái 19

20 A Szatmár-Beregi Natúrpark kulturális értékei A szatmár-beregi táj évszázadok óta az ember és a természet küzdelmének vagy még inkább egymás mellett élésének nyomait viseli. Az első falvak a XII XIII. században jöttek létre, ám Mátyás király korában már minden jelenlegi település létezett. Ahogy nőtt a népesség, a lakott helyek környezetében az összefüggő erdőket felváltották a legelők és a szántók. Szatmár vármegye a XVIII. században A török hódoltság után már meghatározóvá váltak a füves térségek, amelyeknek nagy része üde legelő volt. Ekkor még csak a települések környékét, a magasabban fekvő ún. hátas részeket szántották. Kiterjedésük azonban évről-évre, folyamatosan növekedett. A folyó menti ártérben alakultak ki az úgynevezett dzsungelgyümölcsösök. Ezeken a területeken tavaszonként a víz volt az úr, míg nyáron legelőként vagy kaszálóként hasznosították a gyümölcsfák alatti gyepet. Ősszel pedig a gyümölcsöt takarították be. Mindezzel párhuzamosan az erdők feldarabolódtak, kiterjedésük csökkent, hiszen folyamatosan alapanyagot szolgáltattak nemcsak a környék átalakulásához, hanem szinte az egész Alföld fejlődéséhez. A Szatmári- és a Beregi-sík kultúrtörténeti, építészeti, sőt gazdálkodási szempontból is felbecsülhetetlen kincseket őriz. Hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb térsége, hiszen harminckét műemlék, illetve harminchét műemlék jellegű épület hirdeti az alkotók tehetségét. Itt született és gyerekeskedett Móricz Zsigmond, itt írta hazánk Himnuszát Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor Tisza című verse is szatmári élményekhez kötődik. Emellett szokásai, hagyományai, ételei és italai számos, kizárólag a térségre jellemző érdekességet mutatnak be.

21 Árpád-kori templomok Csaroda Az Árpád-kori (1301-ig) templomok közül 6 található Szatmár-Beregben. A csarodai körerkélyes, középtornyos templom a XIII. század második felében, késő román stílusban épült. Síkmennyezetes hajójának északi és keleti falán a templom építésével egyidős falképek láthatók. A szentélyt az 1300-as évek végén festett freskók díszítik. A XVI. században a középkori falképeket lemeszelték, helyükre virágos festmények kerültek. Csaroda Csaroda 21

22 A lónyai, román stílusú templom a XIII. században épült, faliképei 1413-ból származnak. A templom nyugati bejáratánál áll a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb harangtornya. Lónya Lónya A Szamos jobb partján fekvő Gyügye falu kápolnáját a XIII. században Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Később az épületet gótikus stílusban megnagyobbították. Gyügye

23 Szintén a Felső-Tisza-vidékre jellemző építészeti sajátosság a XIII. században épült kis szamostatárfalvi templom. A következő század végén gótikus stílusban átalakították. Szamostatárfalva Csengersima (Syma alakban) már 1237-ben egyházas hely volt. A Szamos holtágából kialakított tó partján álló román stílusú épületet a XIII. században építették. Csengersima 23

24 A gótika templomai A vámosatyai egyhajós, gótikus templomot először egy 1341-ben kelt oklevélben említik ben virágos festmények kerültek a falaira, majd az épületet a XVIII. században átalakították. 27 méter magas harangtornya 1691-ben épült. Vámosatya Márokpapi torony nélküli, kora gótikus református temploma a XIV. században épült. Az 1678-ban itt tartott zsinaton tiltották meg a papoknak a tubákolást és a pipázást. Harangtornya a XVIII. században épült. Márokpapi

25 A fehérgyarmati egyhajós, homlokzat előtti tornyos gótikus templom a XIV. századból származik, azonban 1490 után új birtokosa teljesen átalakította ben részben újjáépítették. Nyugati homlokzata előtt karcsú, négy fiatornyos, fagalériás torony emelkedik. Harangja 1587-ben készült. Egykori famennyezetének régi magyar zsoltárszövegekkel telerótt két kazettája megmaradt. Nagyon szép a szószék csipkeszerűen kifaragott hangvetője, és az orgonát közrefogó karzat. Fehérgyarmat A szamosújlaki Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom először 1329-ben szerepel a leírásokban. A templomot a XVI. században gótikus stílusban jelentősen átépítették között a templomot feltárták, és újjáépítették az eredeti stílusában ban felépítették a 130 évvel korábban leégett fatorony mását. A műemléktemplom helyreállításáért elnyerte az Europa-Nostra díjat. Szamosújlak 25

26 A kisszekeresi egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel rendelkező épületet a XV. században építették. Szentélyének délkeleti ablakában eredeti, későgótikus mérmű (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény) található. Zsindelyborítású fa haranglábja 1646-ban épült. Kisszekeres A nagyszekeresi, támpillérekkel megerősített gótikus templom a Gőgő-Szenke mesterséges szigetén a XIV. század közepén épült. A természeti csapások és a tatárpusztítás nyomán lepusztult épületet 1771-ben állították helyre. A templomba gótikus kapun léphetünk be. A szemöldökgyámos bejárat felső része eredeti, épen maradt gótikus kőkeret. Elé kis előcsarnokot építettek. A hajót és a szentélyt csúcsíves diadalív választja el. A déli oldalon a támpillérek között egy-egy gótikus, halhólyagos ablak látható. A templom berendezése az 1700-as évek vége felé készült. A templom nyugati oldalán a XVIII. században fa harangtornyot emeltek. A templom kertjében a déli bejárat előtt két mészkőből készült klasszicista obeliszk látható. Nagyszekeres

27 Szamosbecs A szamosbecsi református templomot a XV. század második felében építették (a templom felújítása során előkerült egy tégla, melybe a felületet majdnem teljesen kitöltő 1481-es évszám van belevésve). A hajó egy 1638-as felirata alapján a Szentháromság tiszteletére szentelték újjá, s minden valószínűség szerint középkori titulusa is ez volt. Az épület, eltekintve a javításoktól és a felújításoktól, megőrizte eredeti formáját. Egyhajós, keletelt, a keskeny szentély nyolcszög záródású. A déli falon a két mérműves, gótikus ablak között csúcsíves bejárat volt, mely a később épített torony belsejébe került. A középkori boltozat tönkrement, így a fölöslegessé vált támpilléreket 1837-ben elbontották. Köveinek felhasználásával a hajó déli falához harangtornyot emeltek. A mennyezetet a XX. század végén az eredeti festett famennyezetre cserélték. A sonkádi késő gótikus templomot a XV. század végén építették. Az épületet a XVIII-XIX. században tatarozták. A páratlanul szép kazettás deszkamennyezetet és a karzatmellvédet 1766-ban készítették. Sonkád Sonkád 27

28 A népi építészet remekei A mezítlábas Notre-Dame-nak is nevezett paticsfalú, zsindelyfedelű református templom a XVIII. században épült Tákoson. Az épületet 1784-ben bővítették. Berendezése népies barokk. A templom egyszerű kiképzésű hajójának legnagyobb értéke az 58 különböző virágos kazetta díszítése. Harangtornya 1767-ben készült. Tákos A szatmárcsekei Zsófi néni háza a XVIII. században épült. A szabadkéményes, paticsfalú vályogépület padlója döngölt sár, teteje taposott zsúp. A szegényparaszti lakóház népi bútorokkal van berendezve. Szatmárcseke, Zsófi-néni háza Szatmárcseke, Zsófi-néni háza

29 Már 1315-ből származó feljegyzések is említik egy vízimalom meglétét Istvándiban. A jelenleg is működőképes Túristvándi malom elődjében a XVIII. században már őröltek. Túristvándi, vízimalom Szatmárcseke település református temetőjében közel 600, ember magasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert található. Szatmárcsekei temető 29

30 Kúriák és kastélyok A klasszicista kúriák közül a cégénydányádi a leglátványosabb. A kúriát Kende Zsigmond klasszicista stílusban építtette 1833-ban. A homlokzatot Kölcsey Ferenc ide írt epigrammája ékesítik. Az épületet 16 hektáros védett park öleli körbe. Cégénydányád, Kende-kúria A nagyari ben késő klasszicista stílusban épült emeletes Luby-kastélyt később eklektikus stílusban átalakították. Itt született Luby Margit tanár, neves szatmári néprajzkutató, aki a közeli családi kriptában nyugszik. Nagyar, Luby-kastély

31 A Kende-kúria kertjében álló jellegzetesen barokk kis kastélyt 1780 körül Luby János építtette Nagyarban. Szatmári útjai alkalmával Petőfi Sándor többször is megszállt itt barátjánál, az ügyvéd és politikus Luby Zsigmondnál. Nagyar, Luby-kúria A barokk kúriák egyike a beregsurányi Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló épületet stílusjegyei alapján a XVIII. század végén építették. Beregsurány, Bay-kastély 31

32 Kulturális örökségünk A magyar kultúra számtalan szállal kötődik a szatmárberegi térséghez. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítünk: Kölcsey Ferenc Csekén - ma Szatmárcseke - írta meg január 22-én a Hymnust /A magyar nép zivataros századaiból/ ben Ádám öccsével Csekén telepedett meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal itt kellett élnie haláláig. Síremléke a szatmárcsekei Tiszacsécse, Móricz-ház csónakos fejfás temetőben található. Petőfi Sándort nagyari élményei megihlették, és megszületett a Tisza című verse. Ezt 1847 februárjában vetette papírra Pesten. Azóta a magyar tájköltészet egyik gyöngyszemévé vált. Csécsén, a mai Tiszacsécsén, született Móricz Zsigmond, a XX. század novellairodalom egyik legnagyobb alakja. Móricz írt először a tiszaháti nyitott ereszes házakról, amely a népi építészet jellegzetessége volt. Szatmár táncegyüttes A szatmári táncok jellegzetes egyediséget mutatnak. A szatmári táncanyagban repertoárjában legáltalánosabb tánc a csárdás ma már csak lassú és friss tételből áll, de régebben az Erdőháton jellemző volt a történelmi emlékeket idéző hármas tagozódás (csendes, csárdás, ugrós). A férfi szólótánc leggazdagabb variánsai magyar verbunk, magyar szóló néven a századforduló környékén tánckezdő funkcióban éltek. Általában szóló, kötetlen szerkezetű férfitánc, de előadhatták csoportosan vagy páros formában is. Ilyenkor összefogódzás nélkül, nyílt fogással táncolják. Motívumkincse összefügg a csárdáséval, talán csak a fejlettebb szerkezetű csapásoló figurák száma nagyobb a verbunkban.

33 Hagyományok és helyi termékek A natúrpark területén nemcsak a természeti értékek és a műemlékek, hanem az évszázados szokások, a kulturális- és gasztronómiai hagyományok is mind-mind a turizmus vonzerejét növelik. A szatmári (és beregi) szilvapálinka igazi hungarikum, amelyet már külföldön is ismernek és keresnek. Szilvamagvazás A hagyományos szilvalekvárfőzés másodvirágzását éli Szatmár-Beregben. Az apró szemű szilvát leverik a fáról, kosarakba szedik, majd megmossák és válogatják. Ezt követően kezdődik a ciberézés. A megmosott, lecsöpögtetett szilvaszemeket puhára főzik, rostán átdörzsölik, majd az így elkészült ciberét katlanba helyezett rézüstben főzik, kézzel kavarják. A lekvár, ha elkészült olyan sűrű, hogy nem esik le a kanálról. Ekkor melegen szilkékbe töltik és abban tárolják akár évekig. Cukrot és tartósítószert nem használnak hozzá. Szilvalekvárfőzés 33

34 Málékásás töltött káposzta A helyi hagyományos konyhaművészet jellegzetessége a szilvaleves és a kötött tésztaleves. Ugyanakkor igazi szatmár-beregi finomság a málékásás töltött káposzta, melyben a kukoricakása a rizst helyettesíti. A különféleképpen ízesített sós vagy édes puliszkák (kukoricalisztből készülő kásás étel) is a helyi konyha jellegzetességei. A káposztás paszuly (bab) is csak errefelé elterjedt étel. Van aki tejjel vagy tejföllel és van aki habarással készíti. A szilvalekváros gombóc vagy a lapcsánka (reszelt burgonya kisütve) ízét egyre többen ismerik. Azonban a rongyos lapótya (palacsintasütőben készített sós tésztaféle) vagy a különféleképpen ízesített cinke (sós vízben megfőzött, összetört krumpli, melyet liszttel sűrítenek és újra összefőznek) még többnyire ismeretlen finomság. A beregi keresztszemes hímzés teljes egészében kézi munka. A lenvászon alapanyagra előrajzolás nélkül, színes hímzőfonallal kerül a minta. Legjellemzőbb formái a madaras, a kis virágos, a tulipános, a liliomos, a makkos és a Rákóczi-minta. Ezek állandóan változnak, újabb motívumokkal, színekkel bővülnek, de alapformájában megőrzik a táj sajátos jellegét. A hímzésfajta hagyományos színvilága a piros-kék, de már létezik világoskék-sötétkék, piros-fekete, vagy bordó színváltozata is. Rongyos lapótya Túrós bukta

35 Beregi keresztszemes Kiadja: a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány - ISBN: ; Lektorálta: Dr. Horváth Róbert Címlap: A Felső-Túr. Hátoldal: A csarodai református templom. A képeket készítették: Baranyi Tamás, Barcánfalvi Péter, Barna Péter, Habarics Béla, Horváth Róbert, Hunyadvári Péter, Juhász Júlia, Kalotás Zsolt, Lesku Balázs, Mócsán András, Novák László, Sallai Zoltán, Sarkadi Nóra, Tóth Béla, Vadnay Réka. A hátáron átnyúló, nemzetközi Szatmár-Beregi Natúrpark előkészítése című projekt a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program ( keretében valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával. Partnerség határok nélkül Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 35

36