11. évf /1-2. január-február

Átírás

1 évf. évf / /1-2. szeptember-október január-február

2 Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata A legfontosabb tények és eredmények a génnemesített növények térhódításáról: folyamatos növekedés, sokféleség és előnyök Az ISAAA tájékoztatója A GM növények világméretű elterjedése millió ha ( ) millió hektár összes terület fejlett ipari országok fejlődő országok GM növények 28 országban országban 181,5 millió hektáron 18 millió gazdálkodó termesztett genetikailag módosított növényeket 2014-ben; 6,3 millió hektárral (stabil 3-4%-os növekedés) nőtt a vetésterület Forrás: Clive James, tény: 2014 a GM növények sikeres kereskedelmi forgalmazásának 19. éve volt. Az 1996-ban végzett első termesztések óta példa nélkül álló összterületen, több mint 1,8 milliárd hektáron termesztettek sikeresen GM növényeket, ami körülbelül 80%-kal több mint Kína vagy az Egyesült Államok teljes földterülete ben 28 országban termesztettek GM növényeket, és a vetésterület az évi 1,7 millió hektárról 2014-re százszorosára, 181,5 millió hektárra emelkedett; az utóbbi érték 6,3 millió hektárral magasabb, mint a évi, míg a évi adat csak 5,0 millió hektárral múlta felül az azt megelőző évi vetésterületet (a növekedési ütem évi 3 4%). Ennek a százszoros emelkedésnek az alapján a GM technológia az újabb idők leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági technológiája, ami e növények előnyeinek tudható be. A GM növényeket termesztő országok száma több mint négyszeresére emelkedett: 1996-ban 6, 2014-ben pedig 28 volt (utóbbi eggyel magasabb, mint 2013-ban). 1

3 2. tény: GM növényeket termesztő gazdálkodók száma ben 18 millió gazdálkodó, többségükben szegény kisgazdálkodók rekordnagyságú, 181 millió hektáros területen termesztettek GM növényeket 28 országban. A gazdálkodók a kockázatelkerülés nagymesterei, és a termelékenységet a mezőgazdaság intenzitásának fenntartható növelésével fokozzák (a növénytermesztést a jelenleg művelt 1,5 milliárd hektár termőföldre korlátozták, így védték az erdőket és a biológiai sokféleséget). Tehát 2014-ben 7,1 millió kínai és 7,7 millió indiai kisgazdálkodó döntött úgy, hogy több mint 15 millió hektáron termeszt Bt gyapotot annak jelentős előnyei miatt. Hasonlóképpen 2014-ben 415 ezer fülöp-szigeteki kisgazdálkodó húzott hasznot a GM kukorica termesztéséből. 3. tény: Az új GM növények között, amelyek termesztését az utóbbi időkben engedélyezték, alapélelmiszerek is előfordulnak: ilyen az Egyesült Államokban a burgonya, Bangladesben pedig a padlizsán ben az Egyesült Államokban két új GM növény termesztését engedélyezték: az Innate burgonyáét, amely kevesebb akrilamidot (egy lehetséges rákkeltő vegyületet) tartalmaz és fokozottan ütésálló, valamint a KK179. eseményt hordozó, csökkentett lignintartalmú lucernáét (HarvXtra ), amely jobban emészthető és a hozama is magasabb (a lucerna a világ legfontosabb takarmánynövénye). Indonéziában engedélyezték a szárazságtűrő cukornád termesztését. Brazília engedélyezte a Cultivance elnevezésű herbicidtoleráns szójababot és egy hazai babfajta vírusrezisztens GM-változatát, amelyek termesztése 2016-ban kezdődhet. Vietnamban 2014-ben első alkalommal engedélyezték a HT (herbicidtoleráns) és IR (rovarrezisztens) GM kukorica termesztését. A jelenleg termesztett GM élelmiszernövényeken kívül, amelyek közvetlen hasznot hajtanak a fogyasztóknak (Dél-Afrikában a fehér kukorica, az Egyesült Államokban és Kanadában a cukorrépa és a csemegekukorica, az Egyesült Államokban pedig a papaya és a tök) új GM élelmiszernövények is megjelentek: Bangladesben a zöldségfélék királynője, a padlizsán, az Egyesült Államokban pedig a burgonya, amely a világon a negyedik legfontosabb alapélelmiszer, és az élelmiszer-biztonsághoz is hozzájárulhat pl. Kínában, ahol 6 millió, Indiában, ahol 2 millió és az Európai Unióban, ahol kb. 2 millió hektáron termesztenek burgonyát. 4. tény: Az 5 legfontosabb GM növénytermesztő ország. Továbbra is az Egyesült Államok a vezető ország, ahol 73,1 millió hektáron (a globális GM vetésterület 40%-án) termesztenek GM növényeket, és ahol a fő termények közül a termesztett kukorica 93%-a, a szója 94%-a és a gyapot 96%-a GM fajta. Míg Brazília az utóbbi öt évben világelső volt az évről évre számított vetésterület-növekedésben, 2014-ben az Egyesült Államok lett az első 3 millió hektárral, míg Brazíliában egy év alatt 1,9 millió hektáros volt a növekedés. Figyelemre méltó, hogy Brazíliában rekordnagyságú, 5,2 millió hektáros területen vetettek többszörösen módosított HT/IR szóját két évvel annak engedélyezése után. Argentína megtartotta harmadik helyét, a évi 24,4 millió hektáros vetésterülettől kissé elmaradva (24,3 millió hektár). India volt a negyedik, rekordnagyságú, 11,6 millió hektáros Bt-gyapottermesztésével (2013-ban 11,0 millió hektár), 95%-os GM termesztési hányaddal. Kanada ötödik volt, szintén 11,6 millió hektárral, több olajrepcével és magas, 95%-os GM termesztési hányaddal ben 2

4 mind az öt legfontosabb GM növénytermesztő ország több mint 10 millió hektáron termesztett GM növényeket, biztosan megalapozva a jövőbeli fenntartható növekedést. 5. tény: Az Egyesült Államokban először 2013-ban termesztett első szárazságtűrő GM kukorica vetésterülete 2014-re több mint ötszörösére emelkedett. Az Egyesült Államokban először 2013-ban termesztett GM DroughtGard szárazságtűrő kukorica vetésterülete a évi 50 ezer hektáros értékről 5,5-szörösére, 275 ezer hektárra emelkedett 2014-ben, ami azt mutatja, hogy a gazdálkodók elfogadják ezt a fajtát ugyanezt az eseményt kapta ajándékba a Water Efficient Maize for Africa (WEMA) köz-magán társulás, amelynek célja szárazságtűrő GM fajták eljuttatása válogatott afrikai országokba 2017-re. 6. tény: A GM növények státusa Afrikában. Az afrikai kontinens folytatta az előrehaladást: Dél-Afrikában kissé kevesebb, 2,7 millió hektáron termesztettek GM növényeket; a csökkenést főleg a szárazság okozta. Szudán majdnem 50%-kal növelte a Bt gyapot vetésterületét, Burkina Fasóban viszont a szárazság meghiúsította a vetésterület 0,5 millió hektár fölé növelését. További hét országban (Kamerunban, Egyiptomban, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Nigériában és Ugandában) szegények számára kifejlesztett növényekkel folytatnak szabadföldi kísérleteket, ami az engedélyezés előtti utolsó lépés. Fontos, hogy a WEMA projekt menetrendje szerint az első többszörösen módosított, szárazságtűrő és rovarrezisztens (Bt) kukoricának 2017-ben kell megérkeznie Dél-Afrikába. A technológia elterjedésének fő akadálya a tudományos eredményeken alapuló, költségkímélő és gyors szabályozó rendszerek hiánya. Felelős, szigorú, de nem terhes szabályozásra lenne sürgősen szükség, amelyek illeszkednének a kisgazdálkodók és a szegény országok szükségleteihez. 7. tény: A GM növények státusa Európában. Az Európai Unió öt tagországában 2013-hoz képest 3%-kal kisebb földterületen, hektáron folytatódik a GM növények termesztése. Spanyolország volt a listavezető hektár Bt kukoricával, ami az előző évhez képest 3%- os csökkenést jelent, a GM termesztési hányad viszont rekordnagyságú, 31,6%. Összefoglalva, a GM vetésterület három EU tagországban kissé csökkent, két tagországban pedig szerényen emelkedett, aminek az oka egyrészt az, hogy összességében kevesebb kukoricát vetettek, másrészt a túlzott bürokrácia. 8. tény: A GM növények előnyei. Az 1996-tól 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó legutóbbi, előzetes információ szerint (Brookes és Barfoot, PG Economics) a GM növényeknek továbbra is jelentős, pozitív hatása van az élelmiszerbiztonságra, a fenntarthatóságra és az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, mert: Növelik a növénytermesztést körülbelül 133 milliárd USD értékben 3

5 Körülbelül 500 millió kg rovarirtó szer (hatóanyag) megtakarítását teszik lehetővé Csak 2013-ban 28 milliárd kilogrammal csökkentették a széndioxid kibocsátását, ami 12,4 millió autó által egy év alatt kibocsátott széndioxiddal egyenértékű. Összehasonlításképp, 2012-ben a GM növénytermesztés 11,8 millió autó egyéves széndioxid-kibocsátásával egyenértékű megtakarítást tett lehetővé. enyhítették több mint 16,5 millió kisgazdálkodó és családjuk, összesen több mint 65 millió ember szegénységét, akik a világon a legszegényebbek közé tartoznak. Klumper és Qaim (2014) gondos metaanalízise közel 150, GM növényeken világszerte végzett, elsődleges szántóföldi kísérleti adatokon alapuló vizsgálatot dolgozott fel, és újra igazolta a GM növények környezetvédelmi előnyeit. A metaanalízis rámutatott, hogy 1995 óta a GM technológia 37 százalékkal csökkentette a vegyszeres rovarirtó szerek használatát, 22 százalékkal növelte a terméshozamokat, és 68 százalékkal emelte a gazdálkodók nyereségét. Összegezve: A GM növények fejlesztése folytatódik, számuk, sokféleségük és előnyeik tovább növekednek, és jelentősen képesek hozzájárulni a gyorsan növekvő emberi népesség táplálásához. A GM technológia, amely az újabb idők leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági technológiája, az élelmiszer-biztonság és az éghajlatváltozás problémái megoldásának fontos részét képezi. Ezek a problémák mind a fogyasztók, mind a gazdálkodók számára nagyon is valóságos problémák. A GM növények alapvető fontosságúak, de természetesen nem csodaszerek a jó gazdálkodási gyakorlat, így a vetésforgó és a rezisztenciák megfelelő kezelése ugyanúgy elengedhetetlen a GM növények, mint a hagyományos növények termesztéséhez. A KÖZ-MAGÁN TÁRSULÁSOK INTEGRÁLIS SZEREPE: 9. tény: Emelkedő termelékenység és gyorsított célba juttatás Az elmúlt évtizedben egyes segélyszervezetek és alapítványok projekteket indítottak azzal a céllal, hogy mind a magán-, mind a közszférából GM technológiai alkalmazásokat ajándékozzanak és juttassanak el a fejlődő országok forrásszegény kisgazdálkodóihoz. Néhány példa: Figyelemre méltó, hogy Banglades, ez a 150 milliós lakosságú, kicsi és szegény ország október 30-án engedélyezte egy fontos zöldségféle, a padlizsán Bt-változatának termesztését, és a gazdálkodók rekordgyorsasággal, január 14-én már termeszthették is a növényfajtát. Ez a gyors eredmény engedélyezés után mindössze 100 nap nem lett volna elérhető a kormány támogatása és politikai akarata, különösen pedig a mezőgazdasági miniszter, Matia Chowdhury segítsége nélkül. Ez követendő példa minden 4

6 kicsi és szegény ország számára. Bangladesben a GM burgonya már a szabadföldi kísérleti fázisban tart, és vizsgálják a GM gyapot és rizs termesztésének lehetőségét is. A Water Efficient Maize for Africa (WEMA) projekt célja szárazságtűrő GM kukoricafajták eljuttatása válogatott afrikai országokba, már 2017-ben. A köz-magán társulás által lehetővé tett projekt először Dél-Afrikába, majd Kenyába, Ugandába, Mozambique-ba és Tanzániába fogja eljuttatni az új technológiát. Az ajándékba adott technológia a DroughtGard GM kukoricafajta, amelynek a vetésterülete az Egyesült Államokban 2014-ben az előző évhez képest 5,5 millió hektárral bővült. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodók szívesen fogadják a szárazságtűrő kukoricát. Összegezve: A köz-magán társulások továbbra is sikeresen közreműködnek a termelékenység növelésében azáltal, hogy új termékeket fejlesztenek és azokat az engedélyezés után eljuttatják a gazdálkodókhoz. A GM padlizsán bangladesi sikertörténete jól mutatja: a politikai akarat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a rendelkezésre álló, engedélyezett technológiák gyorsan eljussanak a gazdálkodókhoz. A GM NÖVÉNYEK HATÁSA A FOGYASZTÓKRA ÉS A GAZDÁLKODÓKRA: 10. tény: Az új engedélyek igazolják a fogyasztóknak jutó előnyöket Az Egyesült Államokban 2014-ben engedélyezték az Innate burgonya termesztését. Ez a burgonya a fogyasztók egészségével kapcsolatos problémák megoldását szolgálja, miközben csökkenti az élelmiszerhulladék mennyiségét is, ami nagyban hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz. Az Innate burgonya csökkenti annak lehetőségét, hogy a burgonya magas hőmérsékleten történő sütésekor akrilamid (egy lehetséges rákkeltő anyag) keletkezzék; nem színeződik el hámozáskor, és a korábbi fajtáknál ütésállóbb, ami fokozza a fogyasztók elégedettségét, és segít megelőzni az ütések okozta foltok miatti, 40%-ot is elérő termésveszteséget; hosszabb ideig eltartható. A burgonya világszerte a negyedik legfontosabb alapélelmiszer. Burgonyavésznek ellenálló GM burgonyával folytatnak szabadföldi kísérleteket Bangladesben, Indiában és Indonéziában.Eza betegség volt felelős az évi írországi éhínségért, amely egymillió ember halálát okozta. Ha a kísérletek sikeres eredményt hoznak, az új burgonyafajta hozama nagyobb lesz, és emellett jobb minőségű termék is kerül majd a fogyasztók asztalára. A Bt padlizsán engedélyezése Bangladesben és a szárazságtűrő cukornádé Indiában szintén azt bizonyítja, hogy a GM növények megoldást hoznak az egyes országokban jelentkező, fontos, de kielégítetlen igényekre. Összegezve: A GM növények a folyamatos kutatás, fejlesztés, elfogadás és bevezetés révén eddig is és ezután is segítenek megoldani a fogyasztók problémáit és kielégíteni szükségleteiket, a magasabb tápértéktől kezdve a vásárlói döntéseket befolyásoló esztétikai igényeken át az élelmiszerhulladék problémájáig. 11. tény: Jövőbeli kilátások. A jövőbeli kilátások óvatosan optimisták. A jelenlegi legfontosabb, már magas (90 100%-os) termesztési hányadú GM növények esetében csak szerény éves vetésterület-növekedés várható, kevés terjeszkedési lehetőséggel a fejlődő és fejlett ipari országok érett piacain. Egy sor olyan új GM növény várakozik engedélyezésre, amelyek termesztése (a termesztési és importengedélyektől függően) a következő 5 év során elindulhatna. A tájékoztató teljes szövegében több mint 70 potenciális termék van felsorolva, amelyek az új növényfajok és új tulajdonságok széles skáláját képviselik, és amelyek között vannak egyidejűleg többféle betegség- vagy kártevő-rezisztenciával és herbicidtoleranciával ellátott termékek is. Az aranyrizs és a burgonyavésznek ellenálló burgonya szabadföldi kipróbálása már folyamatban van Bangladesben, Indonéziában és Indiában. Az 5

7 Egyesült Államokban a Simplot már kérvényezte a burgonyavésznek ellenálló és kevesebb redukáló cukrot tartalmazó Innate burgonya engedélyezését. Különösen Afrikában ígéretesek a szegények számára kifejlesztett GM növények, például az extra tápanyagokkal dúsított banán és a kártevőknek ellenálló tehénborsó. A köz-magán társulások (PPP) viszonylag sikeresen fejlesztettek és juttattak célba engedélyezett termékeket a tájékoztató rövidítetlen változata négy PPP esettanulmányt ismertet, amelyek a különféle növények és tulajdonságok széles skáláját mutatják be mindhárom déli kontinensen. Hivatkozás: Wilhelm Klumper és Matim Qaim. A Meta-Analysis of the Impacts of Genetically Modified Crops. PLOS ONE (2014) 9: 11; e111629, *** Távol Afrikától Balázs Ervin akadémikus MTA ATK megbízott főigazgató Fotó: Balázs E. Az International Society of Biosafety Research (ISBR) tudományos társaság november 9-13 között tartotta kétévente esedékes szimpóziumát Fokvárosban, a Dél Afrikai Köztársaság festői szépségű városában. A szimpóziumon közel háromszázan vettek részt a világ szinte minden részéről, de feltűnő volt az európai résztvevők alacsony száma, mely egyértelműen köthető, az Európai Unió jelenlegi mezőgazdasági innováció ellenes politikájához. A szimpóziumot a Dél Afrikai Köztársaság Tudományért és Technológiáért felelős miniszter asszonya, Grace Naiedi Mandisa Pandor nyitotta meg. A miniszter asszony bevezető előadásában rámutatott, hogy a Dél Afrika a biológiai sokféleségében a világ harmadik leggazdagabb régiója, mely védelmében mindent elkövetnek, hogy azt fenntartható módon megőrizzék, miközben nem mondhatnak le a korszerű mezőgazdasági innovációról sem. A Dél Afrikai Köztársaságban az elmúlt évben közel 3 millió hektáron termesztettek génsebészeti utón előállított növényeket, melyek nemcsak nagy gazdaságokban hódítanak, hanem a kisgazdálkodók is előnyösen alkalmazzák. Három géntechnológiailag módosított növényt termesztenek: a rovarellenálló gyapotot és a kukoricát, valamint a gyomirtószer-ellenálló szóját. A rovarellenálló gyapot biztonságosan és főleg környezetkímélő módon termeszthető, mely biztosítja a biológiai sokféleség fenntartását egyben jelentős gazdasági hasznot, hoz a gazdálkodóknak. A kukorica- A Tábla-hegy a kikötőből Fotó: Balázs E. 6

8 moly-ellenálló kukorica vetését azért is szorgalmazzák, mert közismert tény, hogy a kukoricamoly rágása során keletkező sérüléseken behatoló Fusarium gomba által termelt mikotoxinok nyelőcső daganatot okoznak, és az afrikai fekete lakosság közel 30 százalékban kapja meg e betegséget a megfelelő vegyi növényvédelem hiánya miatt terjedő növényi betegség által. A szimpózium délelőttönként plenáris előadásokkal, míg délután három parallel szekcióban folytatta munkáját. A szimpózium alapvetően a géntechnológiai úton módosított növények környezeti kockázatának elemzésével foglalkozott, és az egyes országok esettanulmányain keresztül tárultak fel az azonosságok és egyes különbségek az elemzések terén. Külön szekció foglalkozott a kockázatok kommunikációjával. Ezen az ülésen átfogó helyzetképet kaptak a résztvevők azokról az Európai Uniós programokról, melyek a kommunikációt támogatták, s leszűrhető volt, hogy a jelentős forrás ellenére a kommunikációnak és a befektetett munkának, a különböző honlapokon való napra kész tájékoztatásoknak nem volt hatása a társadalom véleményformálására. Statisztikai adatok alapján kiderült, hogy a géntechnológiát támogatók és ellenzők közel egyforma arányban vannak, a többség azonban teljesen érdektelen a kérdés megítélésében. A kommunikáció a két ellentétes vélemény között történik egymás meggyőzése nélkül, ami nincs hatással a nem érdeklődőkre. Egyértelmű, hogy a tudományos társaság téves úton jár, amikor mással sem foglalkozik, mint kockázatbecsléssel, kockázatelemzéssel, kockázatmenedzseléssel és a kockázat kommunikációjával akkor, amikor ez nem történik meg a hagyományos nemesítéssel kapcsolatosan sem, sőt még az ökológiai gazdálkodás kockázatairól sem hallani. Fokváros - Green Point Stadion Fotó: Balázs E. Király protea -Protea cynaroides Fotó: Balázs E. Ennek ellenére nagyon sok információt kaphattunk és igen nívós tudományos előadásokat is hallhattunk, mint például Phil MacDonaldét ( Canadian Food Inspection Agency), aki beszámolt arról, hogy egy-egy növényfajta transzkriptom-analízise jelentős különbségeket mutat, míg egy fajta és transzgenikus változatának transzkriptom-analízise szinte azonos, elenyésző különbséget mutat. Számos előadás foglalkozott a kis- RNS-technikának az alkalmazásával is, és annak kockázatelemzésével, felhasználhatóságával, mivel egyre nagyobb számban állítanak elő olyan növényeket, melyek a kis RNS-eket használják fel az élőlények módosítására. Mivel az International Symposium for Biosafety Research of GMOs (13th ISBRGMO) első ízben került az afrikai kontinensen megrendezésre, így érthető volt nemcsak az, hogy jelentős számú afrikai résztvevő volt, hanem az is, hogy külön plenáris előadások, szekció ülések és a poszterek nagy száma jellemezte a kontinens országainak érdeklődését a géntechnológia bevezetésére. Ebben, mint a bevezetőben már említésre került, vezető szerepet játszik a Dél Afrikai Köztársaság, ahol már több mint húsz évvel ezelőtt az Infrutec gyümölcsnemesítő kutatóintézet munkatársai gyomirtószer-ellenálló szamócát állítottak elő, és szabadföldi kísérletekben vizsgálták a palántákat. Jelentős a saját fejlesztésű transzgenikus növények előállítása is, így többek között kísérleti parcellákon már termesztenek transzgenikus burgonyát, banánt, kölest, kukoricát, gyapotot, édesburgonyát, maniókát, rizst, tehénborsót, cukornádat, paradicsomot és paprikát. Az afrikai kontinensen egyre szélesebb körben terjed el az új innovációs eredmények gyakorlati bevezetése. A Dél Afrikai köztársaságon kívül Burkina Faso (korábbi nevén Felső Volta), Szudán és Egyiptom is közter- 7

9 Pápaszemes pingvinek, az egyetlen Afrikában élő pingvinfaj mesztésbe vonta a transzgenikus növényeket, bár ez utóbbi ideiglenes moratórium miatt felfüggesztette a köztermesztést. Várható Ghána, Uganda, Kamerun, Kenya, Nigéria közeli csatlakozása a géntechnológiailag módosított növényeket termesztő országok sorába. A Biológiai Sokféleség Egyezmény, a Cartagena Biosafety protokolljához csatlakozott országok egymás után alkotják meg a géntechnológia alkalmazásához elengedhetetlen jogi szabályozást, s azok harmonizációjában is jelentős előrelépést követhetünk nyomon. Ebben nagy segítséget ad a Melinda és Bill Gates Alapítvány innovációt segítő pénzügyi támogatása, melyet a trieszti International Center for Genetic Engineering and Biotechnology (ICGEB) erre a célra alapított egységének az irányításával szerveznek. Továbbképző tanfolyamokat tartanak mind Triesztben, mind pedig az afrikai régiók egy-egy országában. Afrika politikai megosztottsága jelentősen befolyásolja az új mezőgazdasági technológiák bevezetését. Számos afrikai vezető, akár csak Hűsölő leopárdok Fotó: Balázs E. Fotó: Balázs E. egy-egy meghatározó politikusának állásfoglalása elegendő az innováció elutasításához, ellenezvén a multinacionális vállalatok termékeinek térhódítását, mely a korábbi a kolonializmushoz kapcsolódó előítéleteken alapulnak. Tapasztalható azon ideológia jelentős befolyása is, hogy a nagy Európai Uniós piac megtartása érdekében nem vállalkoznak az új technológiák bevezetésére. Hivatkoznak az Unióban megnyilvánuló ellenérzésekre és az uniós országok megosztottságára a géntechnológiával módosított növények termesztése területén, s inkább ragaszkodnak a korábbi kémiai növényvédelemhez. E területen talán változást hozhat az EASAC Tudományos Tanácsának korábbi A jövő vetése című tudományos dokumentumának az afrikai akadémiák általi pozitív fogadtatása. Afrika felelős kormányai, látván a biotechnológia jelentős eredményeit, megnyitják Bimbózó Agapanthus Fotó: Balázs E. országaikat a biotechnológia alkalmazására a fejlődésük érdekében, hiszen az elmúlt évben a világ fejlődő országainak kereskedelmi célú transzgenikus növények termőterülete megelőzte a fejlett országokét, mely tendencia további növekedést prognosztizál. Nem szabad azt a potenciált sem elfelejteni, hogy számos afrikai ország jelentős tudományos kapacitást irányít a mezőgazdasági biotechnológia területére, így többek között már két ország állított fel UNESCO BETCEN ( Biotechnology and Education Training Centre) biotechnológiai kutatási továbbképző központot. A dél afrikai Pretoriában már több mint tíz éve működő mellé Nigériában is alapítottak egyet az elmúlt években. Eközben Európa egyre távolabb kerül Afrikától is. 8

10 2014. október Öt mítosz a GM növényekről, amelyeket el kell oszlatni ahhoz, hogy valódi vitát lehessen nyitni az élelmiszerekről Tamar Haspel (Washington Post, National Post Wire Services) Nem mondhatni, hogy GMO-król (a genetikailag módosított organizmusokról) szóló nyilvános vita konstruktívan zajlik. Mindkét fél beásta magát, és kézigránátokat hajigálnak egymásra, miközben semmi sem változik. Az élelmiszer-problémák világháborúja ez, és valahol valaminek/valakinek engednie kell. Hadd ajánljak öt ilyen valamit. Mindegyik egyegy olyan, az egyik vagy a másik oldalon hangoztatott érv, amelyet szerintem el kellene felejteni. Ha megegyeznénk abban, hogy ezeket a konkrét gránátokat nem hajigáljuk többé, akkor továbbhaladhatnánk lényegesebb kérdésekre, és ráadásként még egy kis jóakaratot is ébreszthetnénk. 1. A GM növények fogyasztása veszélyes. Lehetetlen biztosnak lenni abban, hogy a GM élelmiszereknek vagy bármi másnak a fogyasztása biztonságos. Azonban nem minden bizonytalanság egyenlő, és igen csekély annak a valószínűsége, hogy az élelmiszereinkben lévő, genetikailag módosított növények veszélyeztetik az emberek egészségét. Több ezer vizsgálat készült már ezekkel az élelmiszerekkel, közöttük számos hosszú távú és független forrásból finanszírozott tanulmány, és gyakorlatilag minden fontos tudományos szervezet a biztonságosság mellett tette le a voksát. Az egyik legmeggyőzőbb vizsgálatot nemrég közölték, és több milliárd, szinte kizárólag GM növényekkel táplált kísérleti alanya volt: háziállatok. A Kaliforniai Egyetem (UC Davis) kutatói több mint tízmilliárd állat egészségügyi adatait nézték át, és nem találtak semmi olyan, kedvezőtlen hatást ami azt illeti, semmilyen hatást nem találtak, ami a nem GM takarmányról GM takarmányra való átállásnak lett volna tulajdonítható. A GM növények biztonságos voltáról közmegegyezés van. A közmegegyezés nem jelenti azt, hogy a bolygónkon élő minden egyes ember osztja ezt a véleményt; vannak, akik most is azt állítják, hogy a GM növények veszélyesek, és vannak közöttük magas képesítéssel rendelkezők is. Ha azonban a közmegegyezés ellenére ezek mellé állsz, csak megkönnyíted mások számára, hogy tudományellenes (erre később visszatérünk) fanatikusnak tartsanak, és legyintsenek rád. Ésszerűtlen azt bizonygatni, hogy a GM növények jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. 2. A feliratozás fölösleges, mert a GM növények biztonságosak. Aki így okoskodik, nem érti a lényeget. Ha a GM növények veszélyesek lennének, az FDA nem feliratozná, hanem betiltaná őket. Az élelmiszereink címkéin felsorolt tételek széles skálája magában foglalja az olyan anyagokat, amelyek egyes emberek számára kockázatot jelentenek (amerikai mogyoró), azokat, amelyeket az egészségügyi hatóságok mindannyiunk számára korlátozni javasolnak (só), és sok olyan anya- 9

11 Kár, hogy az első két GM növény, amellyel az amerikaiak találkoztak, a herbicidtoleráns kukorica és szója volt. Mivel ezeknek a széles körben termesztett növényeknek a haszna elsősorban (nem kizárólag, de nem akarok akadékoskodni) tényleg mezőgazdasági áru- got is, amelyeknek semmilyen egészségügyi vonatkozása nincs. Jelölve van, hogyan készül a termék (a sűrítményből készült narancslé), és honnan érkezett (származási ország). Egyes vitaminok és tápanyagok fel vannak sorolva, mások nem. Nincs nagy össznépi elmélet arra vonatkozóan, mi kerül a címkére esetről esetre határozzák meg. A feliratozás mellett egyszerűen az szól, hogy a fogyasztók tudni akarják, mi van az élelmiszerekben, ám ez nem igazán erős érv. Bárki előállhat olyan tudni akarom listával, amelyben vannak mind nevetséges (a mezőgazdasági dolgozók bőrszíne), mind ésszerű tételek (a mezőgazdasági dolgozók bére). Vajon ésszerű-e az, ha valaki a GM növényekről akar tudni? Néha nem ésszerű (lásd az 1. érvet), de vegyünk példának egy GM növényeket ellenző embert, aki azt mondja: aggasztónak találja a herbicidtoleráns növényeket, mert termesztésükkel még több herbicidet alkalmazó mezőgazdaság jöhet létre, ami negatív környezeti következményekkel jár, és hogy ideje átlátszóbbá tennünk a mezőgazdasági rendszert, hogy a fogyasztók a pénztárcájukkal szavazhassanak arról, milyen rendszert is látnának szívesen. Lehet egyet nem érteni vele, de nem hiszem, hogy a véleménye ésszerűtlen. Egy konstruktív vitának ésszerű felvetésekről kell szólnia. A biztonságossági érv nem az. 3. Csak a mezőgazdasági nagyvállalatok profitálnak a GM növényekből. termelő vállalkozóknál és vállalatoknál csapódik le, az utánuk következő összes többi genetikailag módosított élelmiszernövényre is ráfröccsent a sár. A vitában ritkán említik a gyűrűsfoltossággal szemben ellenálló papayát, és kedvencemet, az egészségességtől duzzadó, hosszú szénláncú omega-3-zsírsavakat termelő élesztőt is hiába hozom újra és újra elő, egyszerűen lehetetlen kikezdeni a GM növények és a mezőgazdasági nagyvállalatok közötti asszociációt. Pedig hosszú a sora azoknak a GM növényeknek, amelyek nekünk, többieknek hoznak hasznot. Itt van például az a szúnyog, amely segít a trópusi náthaláz elleni harcban, mert párosodik a betegséget hordozó szúnyogokkal, és utódaiknak átad egy gént, amely elpusztítja őket. Az álomkórért felelős kórokozóval (egy tripanoszómával) szemben ellenálló tehén többé nem adja tovább a betegséget az embernek cecelégyen keresztül. No és a citrus greening baktériumnak ellenálló narancsfa? A több vitamint vagy egészségesebb olajat tartalmazó növények? És ne feledkezzünk el az omega-3-zsírsavakat termelő élesztőről sem. Ne hagyjuk, hogy a herbicidtoleráns növények iránti bizalmatlanságunk minden GM növényre egyformán kiterjedjen. 4. Évezredek óta végezzük a növények genetikai módosítását. A GM növényeket pártolók természetesen arra gondolnak, hogy évezredek óta keresztezünk növényeket. Ami igaz is, de mellékes, hiszen azok, akiket aggasztanak a GM növények, éppen amiatt aggódnak, mert az alkalmazott technológia nagyon különbözik a keresztezéstől. A pártolók ennél az érvelésnél teljesen figyelmen kívül hagyják ellenfeleik kétkedésének alapját, ez pedig leereszkedő viselkedés, és ellentétes hatást 10

12 vált ki. Emellett aláássa a GM növények mellett felhozható egyik legérdekesebb és legnehezebben cáfolható érvet: azt, hogy ennek az egyes gének beültetésére képes módszernek az eredménye sokkal inkább megjósolható, ezért az adott szervezetekben létrehozott változtatások valószínűleg kevésbé ártalmasak, mint a keresztezéses nemesítésnél történő, egész genomra kiterjedő változások. Ez az érvelés csak akkor működik, ha elejétől fogva elismerjük: a transzgenikus nemesítés fizikai értelemben más, mint az, amit évezredek óta művelünk. 5. A GM növények pártolói a Monsanto szócsövei, ellenzőik pedig tudományellenesek. A szócsövekről szóló rész elég nyilvánvaló szíveskedjenek abbahagyni. A tudományellenességről szóló rész már bonyolultabb. Azok, akik azt vizsgálják, hogyan hozunk döntést tudományos és politikai kérdésekben, azt állítják, hogy politikai álláspontunk határozza meg a tudományfelfogásunkat, nem pedig fordítva. A GM növények ellenzőinek többsége nem tudományellenes, hanem GM növény ellenes, és ezért az elképzeléseiknek ellentmondó tudományt az iparral való kapcsolattal beszennyezettnek, módszertanilag hibásnak, a tudósokat pedig előítéletesnek látják. Alapjában ők tényleg tudománypártiak az olyan tudományt pártolják, amely igazolja hiedelmeiket. (A GM-pártiak, és általában az emberek szintén ugyanennyire hajlamosak erre a fajta előítéletre.) Fotó: Balázs E. Dan Kahan, a Yale Jogi Egyetem professzora, aki a kulturális megismeréssel foglalkozó projektjében ( Cultural Cognition Project) azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az értékek és a csoportokhoz tartozás a hiedelmeket, úgy véli, hogy azok a konfliktuskeresők, akik a GM élelmiszerek kockázatát polarizáló problémává próbálják tenni, rászolgálnak a tudományellenesség vádjára, ám maga ez a vád szélesebb körben alkalmazva szintén polarizáló. A tudományellenesség általában kártékony mondja Kahan, mert nem azoknak a fajta véleményeknek a tapasztalati tényekkel alátámasztott leírása, amelyek magyarázataként általában hivatkoznak rá, és mert megmérgezi a tudományos kommunikációt. A nagyközönség túlnyomórészt nem törődik a GM növényekkel, de minél többet dobálózunk a tudományellenesség vádjával, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ez a probléma a kulturális identitás emblémájaként bevésődik. Gondolj csak az éghajlatváltozásra. Az árokásás pedig éppen az, amit itt el akarunk kerülni. Legalább egy időre hagyjunk fel ezeknek az érveknek az ismételgetésével, és meglátjuk, hogy ez használ-e. És még amíg benne vagy, kedves olvasó, ülj le valakivel, akit tisztelsz, és aki nem ért veled egyet, és hallgasd meg! Ha tudós, kutató, aktivista, újságíró vagy, vagy más olyan foglalkozásod van, ami miatt meghívnak bizottságokba, ragaszkodj ahhoz, hogy a bizottság mindkét oldalt igazságosan képviselje; a kórusban prédikálás semmit sem segít. Valamiféle értelmes konszenzusra kell jutnunk ebben a kérdésben! Adjatok esélyt a békének! 11

13 PRI/Lifestyle and belief/the Takeaway szeptember 3. Producer T.J. Raphael, Producer Jillian Weinberger 11. évf /1-2. január-február A genetikailag módosított növények egykori kritikusa hangnemet váltott, és most a GMO-k dicséretét zengi Mark Lynas Csaknem az összes élelmiszer, amit eszünk valamilyen módon genetikailag módosított a mag nélküli szőlőtől, a csemegekukoricán, a méretes paradicsomon át a tökéletesen kerek csirkékig és pulykákig, amelyeknek szinte az egésze hús. A mezőgazdasági termelésben használatos növények és állatok tulajdonságait szelektíven nemesítették, hogy élelmiszerként értékesebbek legyenek. De a biológiai folyamatokba történő beavatkozás, ami az élelmiszerek tömeggyártását érinti, néhány ember kedélyét mindig felborzolja. Amint a tudósok képesek lettek az élelmiszerként használt fajokban közvetlenül kiválasztani a megfelelő géneket, megszületett az anti GMOmozgalom is. Az aktivisták azóta elítélik a genetikailag mó-dosított szervezeteket (GMO-k), mióta a tudósok 1996-ban bevezették azokat. Míg a GMO-ellenes mozgalom fokozódott az elmúlt 15 évben, a GM technológia folytatta térhódítását. A genetikailag módosított növények termesztése több mint 170 millió hektáron folyik világszerte. A világ szójatermésének csaknem a fele, kukoricatermésének pedig az egyharmada ennek a technológiának a terméke. Mint az anti GMO-mozgalom egyik alapítója az Egyesült Királyságban, Mark Lynas aktivistaként egyszer puszta kézzel gyökerestül szaggatta ki a GM növényeket. Vandana Shivával, egy indiai környezetvédő aktivistával vállvetve keresztes hadjáratot vezettek a GMO-k használata ellen abból az őszinte aggodalomból, hogy azok veszélyesek lehetnek. Lynas, aki jelenleg levelező hallgató a Cornell Egytemen, és Az Isteni fajok: avagy hogyan élheti túl bolygónk az emberiség korszakát című könyv szerzője az állítja, hogy nemrégiben megváltozott a véleménye a GMO-król, mert rádöbbent, hogy GMO ellenes előítéletei elvetik a tudomány üzenetét. A szkepticizmus egy ésszerű kiindulópont, amikor egy új és potenciálisan igen erőteljes technológiát értékelünk mondja Lynas. "Én voltam az egyik első GMO-ellenes aktivista itt az Egyesült Királyságban. Személyesen részt vettem GM növény repce, cukorrépa, kukorica - kísérleti parcellák megsemmisítésében. Nagyon eltökélt voltam, de abban az időben tudományos téren, enyhén szólva, nem voltam valami jól informált. A csemegekukorica nem természetes étel az emberi beavatkozás eredménye. 12

14 Amikor Lynas elkezdte kutatni a klímaváltozást és írni kezdett róla, állítása szerint, akkor döbbent rá, hogy mennyire félreinformálták a GMO-k tudományos hátteréről. Végül úgy éreztem, jobb az őszinteség, ha úgy tetszik, mint sötét titokként őrizni mondja. Lynas szerint a GMO-ellenes mozgalmak taktikája hátrányosan érintheti a fejlődő világ országainak emberét. Vandana Shiva elmélete szerint a fejlődő országok farmerei jobb, ha szegények maradnak és ha elavult vetőmagokat és technológiákat alkalmaznak. állítja Lynas. Fontos a fejlődő országok népessége számára, különösen azoknak a létminimumon élő gazdálkodóknak, akik ebből tartják el családjukat, hogy hozzájuthassanak a korszerű növényfajtákhoz, mezőgazdasági fejlesztésekhez, amellyel javítani tudnak megélhetési körülményeiken. Lynas szerint a GMO-k körüli vita gyakran siklik rossz vágányra és sok a félreértés. Nincs egyedül Neil degrasse Tyson asztrofizikus és híres tudós legutóbb kiállt a GM élelmiszerek mellett, mesterséges szelekciónak nevezve a technológiát. Az emberek azért ellenzik a GMO-kat, mert úgy képzelik, azok valami nagy és gonosz cégeket, az ipari monokultúra modelljét jelentik, én egyiket sem hiszem. - mondja Lynas. Inkább egy sokkal, sokkal szélesebb terület. A genetikai módosítás számtalan módját lehet alkalmazni, hogy javítsák a környezetre gyakorolt hatásokat. Egyesek azt állítják, hogy a genetikailag módosított elérhető növényfajták vetőmagjának ára a fejlődő országok gazdái számára magas, ami egye- seknél még öngyilkossághoz is vezet, mert a gazdálkodás a továbbiakban megfizethetetlenné válik számukra. Lynas azonban erősködik, hogy ezek a rémhírek nevetségesek. Ez egy mítosz, lényegében, de egyvalami, amiben általánosan hisznek a baloldali emberek, ha fogalmazhatok így. mondja. Az öngyilkosságok aránya csökkent India azon mezőgazdasági vidékein, ahol a GM gyapot beszerezhető lett. Sőt, joggal elvárható, hogy már az hatalmas megtakarítás a mezőgazdasági termelők számára, hogy nem kell pénzt költeni növényvédő szerekre." Lynas szerint a GM gyapot vetésével megszűnik vagy csökken az igény a rovarirtó szerekre, amelyek egyaránt veszélyesek a környezetre és az azokat használó farmerekre. Sőt ezek a gyapottermelő gazdák magasabb bevételre számíthatnak a terményeikért. Az az elképzelés, hogy ez egy szörnyű csapás a gazdáknak, valóban egy mítosz, de az, amivel mégis foglalkozni kell, úgy gondolom. mondja. Mert valójában ez egy sikertörténet. A GMO ellenes aktivisták gyakran érvelnek azzal, hogy a GM növények beszennyezik a fajok DNS-állományát, befolyásolják a természeti törvényeket és megváltoztatják az ökoszisztémát. Lynas szerint ez is egy mítosz ami remélhetőleg lerombolható. Ezek olyan kijelentések, amelyeket nem kizárólag csak a GM növényekre vonatkoznak mondja. Ezek általában jellemzőek a gazdálkodásra, és valójában sem alapja vagy különleges oka nincs, hogy ezzel csak a GM növényeket célozzuk. Lynas szerint a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos mítoszok fennmaradásnak oka az idealizmus. 13

15 Lényegében a naturalisztikus tévhit egyfajta romantikus elképzelése minden, ami természetes, csak jó lehet. mondja. A fejlett ipari országokban lelhető fel ez a negatív reakció, ahol az emberek úgy vélik, hogy az életmódjuk, különösen a táplálkozásuk túl mesterséges, ezért mindenki természetest és organikust akar. A genetikailag módosítottak nekik nem tűnnek természetesnek, de ennek valójában nincs tudományos alapja ez egy fajta érzelmi alapon történő megközelítés. De ha a GMO-k pozitív oldalát nézzük, Lynas rámutat az aranyrizs esetére ez egy olyan GM rizsfajta, amely arra hivatott, hogy felvegye a harcot az A-vitamin-hiánnyal szemben, amely a helytelen tápanyag-ellátottság egyik formája, amely évente kb. egy és két millió közötti gyermek halálát okozza. Ezek a gyermekek főként fehér rizst esznek és vajmi kevés egyebet. állítja Lynas. Az aranyrizs alapgondolata, hogy bétakarotin, az A-vitamin elővitaminja szintetizálódjon a rizsben, amit az emberek megesznek. Ezt nevezik biológiai megerősítésnek ez kiegészítené a táplálkozásukat, megelőzve ezzel az A- vitamin-hiány okozta halandóságot és vakságot. Bár az aranyrizs potenciális előnyökkel bír, Lynas szerint az olyan szervezetek mint a Greepeace is, több mint egy évtizede kampányol ellene, csak azért, mert genetikailag módosított (GM) augusztusában több mint 400 Fülöp-szigeti tiltakozó döntött le kerítéseket és szaggatta ki a növényeket. Egy olyan egészen rendkívüli helyzetnek lehetünk tanúi, ahol egy potenciálisan életmentő beavatkozás kísérletét rombolják szét olyan aktivisták, akik azt ideológiailag ellenzik. mondja. Ez lett az egyik főáramlat a GMO körüli vitákban hogy engedélyezzék-e, még ha humanitárius beavatkozás is, amennyiben genetikai módosítást alkalmaztak. Lynas felhagyott az olyan cégek bírálatával mint amilyen a mezőgazdasági óriás, a Monsanto egy cég, amely régóta a GMO viták középpontjában van - de hozzátette, hogy a biotechnológiát összességében nem kellene démonizálni. Az, hogy megpróbáljuk az egész technológiát tiltani, csak mert egy cég ellen vagyunk, elég logikátlanul hangzik. mondja. Ez olyan mintha megpróbálnánk a komputereket betiltani, mert a Microsoft vagy valami más ellen vagyunk. Lynas azt mondja, hogy a GM növényeket sem kellene másként kezelni, mint természetes társaikat. A szupergyomokról és a rezisztenciáról alkotott nézetek mindegyike a hagyományos mezőgazdaságra vonatkozik. mondja. A tudomány az elmúlt néhány évben akkorát fejlődött, hogy a GMO kifejezés egyre inkább értelmét veszti. Lynas véleménye szerint az GMO ellenzők pártjainak legtöbbször az ilyen növények előállítóival van problémájuk. Minden, amit megeszünk minden termesztett növényünk és háziasított állatunk genetikailag módosítással állították elő vad rokonaikból, - mondja. Nem szükségszerűen laboratóriumban készült az, amit úgy hiszünk, és amit manapság mesterségesnek és oly borzalmasnak tekintünk. Ez a történet először a PRI The Takeaway közrádió műsorában hangzott el, ami arra invitál, hogy vegyél részt az amerikai beszélgetésekben. 14

16 Főszerkeszt ő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 800 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a tagok támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület