A HOLISZTIKUS EGÉSZSÉG, VALAMINT A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KAPCSOLATA Irodalmi összefoglalás

Átírás

1 Egészségtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2016), pp A HOLISZTIKUS EGÉSZSÉG, VALAMINT A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KAPCSOLATA Irodalmi összefoglalás MATÓ-JUHÁSZ ANNAMÁRIA 1 DR. SZEGEDI KRISZTINA 2 Összefoglalás: Jelen cikkünk irodalmi összefoglalás az egészség és a felelősség összefüggésrendszeréről. Azt vizsgáltuk, hogy a holisztikusan értelmezett egészséget milyen tényezők befolyásolják. Mind az egészségtudatossági modellekben, mind az empirikus felmérésben megjelenik a környezet. Az egyéni és a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében nemcsak holisztikus egészségfelfogásra, hanem holisztikus egészségtudatosságra van szükség, ami azt jelenti, hogy egyszerre kell jelen lenni az egészségtudatosságnak, releváns ismereteknek és valódi tetteknek az egyének szintjén, és ugyanígy az őt körülvevő környezeti aktorok szintjén is. Kulcsszavak: holisztikus egészség, felelősség BEVEZETÉS A magyarok jelenlegi egészségi állapota rosszabb a hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező országokhoz képest. Mindez kérdéseket vet fel: Mi saját magunk mennyire vagyunk felelősek az egészségi állapotunkért? Mennyien tudják, mekkora felelősségük van az egészség holisztikus értelmezésének kialakításában, elsajátításában? Mennyien tudják, hogy az összefüggések megismerésével, a módszerek elsajátításával kitisztulnak a kilátástalannak vélt utak, és felelősségteljesebb döntések születnek? Kik felelősek még az egyén egészségi állapotáért? Magyarország rossz egészségi állapota A 2015-ben elkészített Egészség-jelentés, amely a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében készült, az alábbi eredményekről számolt be (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 2015): A magyarok születéskor várható élettartama folyamatosan növekszik, (nőknél 5, férfiaknál 7 évvel) de még mindig rövidebb, mint az Európai Uniót alapító 15 országban (EU15). Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak. 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, tanársegéd 2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docens

2 40 Mató-Juhász Annamária Dr. Szegedi Krisztina Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták, melyek közül a legtöbb halált csökkenő sorrendben a nőknél a tüdő-, az emlő-, a vastag- és végbéldaganatok okozták, míg a férfiaknál a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a szájüregi daganatok. A krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él. Csak minden 6. felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást. Minden 20. felnőtt alkoholfogyasztása már egészségkárosító. Minden harmadik felnőtt dohányzik. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét. Felnőtteknél a legtöbb megromlott egészségben leélt életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt. A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. A magas vérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az egészség holisztikus értelmezése és a felelősség kérdésköre Annak érdekében, hogy teljes körű képet kapjunk a témáról, a legszélesebb körű megközelítésből, holisztikus szempontból vizsgáljuk az egészség fogalmát. A holisztikus egészség A holisztika a rendszerértelmezés egy módszere, szemléleti módja. A tudományos elemzésben a holisztikus elemzés egy rendszernek vagy a rendszer egy vetületének egészét vizsgálja, hasonlítja vagy azonosítja. Olyan szemléletmód, amely kísérletet tesz a jelenségek eredendő komplexitásának megértésére. Magva az az elképzelés, hogy az egész nem azonos a részek összegével, hanem egy új minőség; továbbá, hogy a részek csak az egészhez való viszonyukban nyernek értelmet (TAMASI, 2000).

3 A holisztikus egészség, valamint a felelősségvállalás kapcsolata 41 Az egészséget az ún. bio-pszicho-szociális paradigma mentén egy komplex állapotnak értelmezhetjük, amelynek biológiai, pszichikai, szociális és manapság már spirituális dimenziói vannak. Az újabb dimenzió rendkívül fontos elemként jelenik meg a mentális egészségi állapot tekintetében, hiszen egy egyedi látásmódot ad az élet értelmének és a fennálló élethelyzeteknek megértése során, amely bizalommal és nyugalommal töltheti el az embert (STEGER, 2006). Az egészségkultúra maga az életmód, azaz az elsajátított életmód jelenti azt a közvetítő mechanizmust, amely az objektív társadalmi kultúra, valamint a társadalomban létező egyének egészségi állapota között van (IHÁSZ, 2010). A holisztikus egészségkultúra elsajátításának célja: a harmónia, az egyensúly helyreállítása. A mikrokozmosz az emberi szervezet ráhangolása a makrokozmoszra, azaz az Univerzum dinamikus egyensúlyára (MURRAY PIZZORNO, 2000). De vajon hányan tudják, mekkora felelősségük van az egészség ilyen, holisztikus értelmezésének kialakításában, elsajátításában? A felelősség kérdése Alapvető kérdésként merül fel, hogy kizárólag az egyén felel-e a saját egészségéért, vagy a szélesebb értelemben vett társadalom felelőssége is értelmezhető. A kérdésfelvetés releváns abból a szempontból, hogy nemcsak az egyén életminőségére és élettartamára van hatással az egészsége, hanem ez számos ponton kapcsolódik a gazdasághoz és a társadalomhoz. Befolyásolja például a gazdaság teljesítőképességét, az egészségügyi ellátórendszer leterheltségét és költségeit. A legutóbbi KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosság négyötöde, mindkét nem közel azonos arányban értett egyet azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének egy kiemelt szempontja, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. A 2009-es felméréshez viszonyítva az arányok főleg a nők esetében javultak jelentősen. Az egészségtudatosság tekintetében nagy különbségek adódtak a válaszadók iskolai végzettsége szerint: a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 66%-a gondolta azt, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért, a felsőfokú végzettségűeknek már 93%-a gondolta így. A korcsoportok szerinti megoszlást nézve a fiatalok (18 34 év) több mint 90%-a gondolta úgy, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségért. A középkorúak (35 64 év) már csak 80%-a, míg az idősebb korosztálynak (65+ év) már csak a 65%-a vélekedett így (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 2015). Az egészség és a betegségi kockázatok megértése, a rendszerben való gondolkodás segít az egyén helyzetének tudatosításában és elfogadásában. Ha tudjuk, hol tartunk és merre haladunk, milyen úton mit kell tenni, akkor nagyobb eséllyel érjük rövid és hosszú távú céljainkat. Az egészséggel és a betegségekkel, illetve azok megelőzésével, gyógyításával kapcsolatos módszerek laikustól elvárható ismerete biztonsággal tölthet el minket. Ebben a rendszerezésben játszik nagy szerepet a holisztikus egészségkultúra ismerete, amely egyben az egészségtudatosság fokmérőjeként is értelmezhető.

4 42 Mató-Juhász Annamária Dr. Szegedi Krisztina Egészségtudatos magatartási modellek Az egészségtudatos magatartási modellek célja annak vizsgálata, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyének egészségét. Az erre vonatkozó kutatások keresik a beavatkozási pontokat, amelyek egy jobb világ lehetőségét vetítik előre. A következőkben néhány erre vonatkozó vizsgálat eredményeit mutatjuk be, arra fókuszálva, van-e az egyénnek felelőssége saját egészsége, életminősége kapcsán, és ha igen, milyen és mekkora mértékű. A Nemzeti Egészség Jelentésben (2004) leírt modell szerint az egészség alapvetően három tényezőcsoporttól függ. Az első tényezőcsoport az egyéni adottság és a magatartás csoportjába tartozó ismérvek, úgymint: biológiai tulajdonságok, lelki tulajdonságok, képzettség (mentális tulajdonságok) és az egyéni magatartás, amely kihat a másokkal és az önmagunkkal való tevékenységeinkre, leginkább a szervezetünkre. A második tényezőcsoport, amely kívülről hat a magatartásunkra: család és ismerősök, értékek és ismeretek, háziorvos, lakó- és munkahely, anyagi helyzet, valamint a szabadidő eltöltése. A harmadik tényezőcsoportba azt a meghatározó környezetet soroljuk, amely a második tényezőcsoportba felsorolt elemekre is hat. A kulturális környezet hat az értékekre, az ismereteinkre, a társas környezet hat a családunkra és az ismerőseinkre, a fizikai környezet hat a lakó- és munkahelyünkre, a gazdasági környezet hat az anyagi helyzetünkre, a politikai környezet kihat a hétköznapi szabadidő eltöltésünkre, az egészségügyi ellátó rendszer pedig kihat az orvosi ellátáshoz való hozzáférésünkre (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 2004). Az egészséget meghatározó tényezők közül a leggyakrabban a genetikai tényezőket, a külső tényezőket, az életmódot, a társas közeg hatásait és az egészségügyi ellátás összefüggéseit emelik ki (PIKÓ, 2008). A Dzsakartai Nyilatkozat alapján az egészség külső környezeti tényezők (external environmental factors), az egyéni viselkedés tényezői (personal behavior factors), valamint a személyes tényezők (host factors) együtthatásaként jellemezhető (World Health Organization, 1997). Az Amerikai Holisztikus Egészség Egyesület állásfoglalása szerint az egészségünket 50%-ban az életmódunk, 20%-ban az öröklött tulajdonságaink, 20%-ban a környezetünk és 10%-ban az egészségügyi ellátó rendszer határozza meg (American Holistic Health Association, 2016). Mindhárom hivatkozott modellben megjelenik az egyéni magatartás/életmód, azaz az egyéni felelősség. Hazai empirikus kutatási eredmények A Miskolci Egyetem Marketing Intézetében került sor egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott felmérésre, amelyben az egészségtudatosság is mérésre került (PISKÓTI NAGY DANKÓ MOLNÁR MARIEN, 2012). A társadalmi marketing paradigmái elméleti-módszertani alapozó kutatás adatfelvétele 2011 júliusában és augusztusában történt Magyarország területén. A mintanagyság 1603 fő a 18 év feletti lakosságból, amely 95%-os megbízhatósági szinten reprezentatív

5 A holisztikus egészség, valamint a felelősségvállalás kapcsolata 43 nem, életkor, településtípus és régió szerint. A téma vizsgálata a holisztikus egészség értelmezéséből indult ki. A kutatás azt vizsgálta, hogy mennyire elterjedt a holisztikus egészségkultúra Magyarországon, ki mennyire érzi felelősnek magát a saját életéért és annak minőségéért, ki mennyire érzi magát egy rendszer jól működő alkatrészének. A felelősség kérdéskörének vizsgálata A vizsgálat egyik kérdése az volt, hogy Kit, mit tart felelősnek az egészségi állapotáért? A 487 válaszadó 5 pontos Likert-skálát használva leginkább saját magát és az anyagi körülményeit tartja felelősnek az egészségi állapotáért. Az egészségügy és az orvosok felelőssége is viszonylag fontos (3,56). A család (3,14), a munkahely (2,95) és az állam (2,86) felelősségét közepesnek ítélik a válaszadók. Ettől valamivel elmarad az iskola felelőssége (2,29). Az eredmények azt mutatják, hogy döntően az egyéni felelősség jelenik meg, kiegészítve az egészségügyi rendszer felelősségével. Az egyének kevésbé tekintik felelősnek saját egészségi állapotukért a családi, munkahelyi és iskolai környezetet, és az államot sem igazán tekintik felelősnek egészségi állapotukért (MOLNÁR MATÓ-JUHÁSZ, 2013). Értékek vizsgálata A felelősség kérdése mellett a felmérés vizsgálta azt is, hogy mennyire fontosak, értékesek az alább felsoroltak az emberek életében: Biztonságban érezni magamat, és megvédeni magamat minden támadástól és balszerencsés eseménytől. Sikeresnek lenni abban, amit csinálok és/vagy akarok csinálni. A barátaimnak, a családomnak és annak a közösségnek, ahol élek, legyen szüksége rám és fogadjon el engem. Büszkének lenni önmagamra és magabiztosnak lenni. Őszinte, igazi, mély barátság kialakítása és ápolása. A lelki nyugalom megtalálása és a tehetség teljes kibontakoztatása. Élvezetes, szórakoztató és boldog élet élése az élet élvezete. Mások csodálatának és elismerésének elnyerése. Izgalmas és felvillanyozó dolgok, élethelyzetek kicsit megborzongtató, de egyben stimuláló hatások. 5 pontos Likert-skálát használva legfontosabb tényezőnek (4,64) a biztonság érzése bizonyult. Ismét visszatér a holisztikus egészségkultúra fontossága, amely épp abban nyújt segítséget, hogy az egyént elhelyezze a világot, az életet működtető rendszerben, stabilitást nyújtson számára azáltal, hogy tudja, merre tart, milyen összefüggések között tud döntéseket hozni nap mint nap. Úgy gondoljuk, hogy sok esetben az egyének nincsenek is tudatában annak, hogy amit a legfontosabbnak tartanak, az az, hogy definiálni tudják saját magukat a rendszerben. A következő tényezők mint eredményesség (4,39), hasznosság (4,36), önbecsülés (4,33), me-

6 44 Mató-Juhász Annamária Dr. Szegedi Krisztina leg emberi kapcsolatok (4,32) és önmegvalósítás (4,26) szintén fontos szerepet töltenek be az emberek életében. A holisztikus egészségkultúra rendszerszemlélete ezekre a tényezőkre is nagy hatással van. A mások elismerése (3,93) és az izgalom (3,60) kevésbé számít fontosnak a válaszadók körében (MOLNÁR MATÓ-JUHÁSZ, 2013). Mindezekből az látszik, hogy a válaszadók önmaguk jó érzését, azaz jóllétét tekintik fontosnak az életben. Lényeges a jóllét és a jólét megkülönböztetése, előbbi ugyanis nemcsak az életszínvonalat jelenti, hanem számos pénzben nem mérhető, közérzetet befolyásoló tényezőt is magába foglal (KEREKES, 2009). KÖVETKEZTETÉS A holisztikus egészség biológiai, pszichikai, szociális spirituális értelemben vett egészséget jelent. Tanulmányunk azt a kérdést vetette fel, hogy ki a felelős a holisztikus egészségért? Az egészségtudatos magatartási modellek szerint nagyon jelentős szerepe van az egyénnek saját egészsége alakításában. A hazai empirikus felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók közel 80 százaléka a saját felelősségének tartja az egészségi állapotának minőségét, és a legfontosabb érték számukra a biztonság. Felmerül a kérdés, hogy ha ezt valóban így gondolják, akkor mit tesznek ezért? A statisztikai adatok szerint vagy nem túl sokat, vagy léteznek más összetevők is, amik az egészségügyi állapotukra hatással vannak. Mind az egészségtudatossági modellekben, mind az empirikus felmérésben megjelenik a környezet, a befolyásoló aktorok szerepe is. Az egyének kisebb súlyúnak ítélik meg ezek felelősségét, pedig véleményünk szerint jelentős hatással van a környezet az egyén egészségtudatosságára és egészségi állapotára is. Felelősségük nagysága azonban sem az egyénekben, sem pedig a környezeti aktorokban nem tudatosodott eléggé. Az egyéni és a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében nemcsak holisztikus egészségfelfogásra, hanem holisztikus egészségtudatosságra van szükség, ami azt jelenti, hogy egyszerre kell jelen lenni az egészségtudatosságnak, releváns ismereteknek és valódi tetteknek az egyének szintjén, és ugyanígy az őt körülvevő környezeti aktorok szintjén is. Mind pozitív, mind negatív értelemben jelentősen befolyásolhatják az egyén egészségtudatosságát, ismereteit és magatartását a környezeti aktorok. Holisztikus szemléletben tehát az egészségért való felelősségvállalás értelmezhető és kiterjeszthető az egyént körülvevő környezeti aktorokra is. További kutatásunkban a holisztikus felelősségvállalásra lehetőségeit és irányait vizsgáljuk meg. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatómunka a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ keretében valósult meg. This research was (partially) carried out in the framework of the Center of Applied Materials Science and Nano-Technology at the University of Miskolc.

7 A holisztikus egészség, valamint a felelősségvállalás kapcsolata 45 IRODALOMJEGYZÉK [1] American Holistic Health Association, [2] MOLNÁR L. MATÓ-JUHÁSZ A.: Egészség és felelősség Önmagunk egészségi állapotáért kit tartunk felelősnek? Kiterjesztett marketing: Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubjának XIX. Országos Konferenciája. Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 2013, [3] PISKÓTI I. NAGY SZ. DANKÓ L. MOLNÁR L. MARIEN A.: A társadalmi marketing paradigmái elméleti-módszertani alapozó kutatás. Kutatási beszámoló (Letöltve: ) [4] IHÁSZ F. RIKK J.: Egészségfejlesztés. Magánkiadás. Győr, [5] KEREKES S.: A környezetgazdaságtan alapjai. Aula Kiadó, [6] KOLLÁNYI ZS. IMECS O.: Az egészség-befektetés. Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és életminőségre. DEMOS Magyarország Alapítvány, Budapest, (Letöltve: ) [7] MATÓ-JUHÁSZ A. SZEGEDI K.: Az egészségtudatos magatartás és a fenntartható fejlődés elméleti összefüggései. The Publications of the MultiScience XXX. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference. Miskolc, University of Miskolc, Miskolc, Paper H [8] MURRAY, M. PIZZORNO, J.: A természetgyógyászat enciklopédiája. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, [9] MOLNÁR T. M. BARNA K.: Demográfiai jellemzők Magyarországon és az Európai Unióban, különös tekintettel a daganatos megbetegedések okozta halálozásra. Statisztikai Szemle, 9. évf. 6. szám (2012), , Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (2004, 2015) [10] PIKÓ B.: Életmód helyett életvezetés? Egészségkockázatok a posztmodern társadalomban. Valóság, 51. évf. 5. szám (2008), [11] STEGER, M. F. FRAZIER, P. OISHI, S. KALER, M.: The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the presence of and search for meaning in life. Journal of Counseling Psychology, 53 (2006), [12] TAMASI J.: Természetgyógyászati alapismeretek. Magyar Természetgyógyászok Uniója, Budapest, [13] TARR D.: Holisztikus gyógyászat Holistic Healing (Letöltve: )