Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Szakdolgozat

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Szakdolgozat Szerződések a közjog és magánjog határán, különös tekintettel a közszolgáltatási szerződésre Konzulens: Dr. Juhász Ágnes egyetemi adjunktus Készítette: Antal Ágnes Gabriella jogász, levelező tagozatos hallgató Neptun kód: KXNU9O Miskolc 2016.

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Civil Law Degree Thesis Contracts at the Borderline of Private and Public Law, A New Insight into Contracts of Public Services Consultant: Dr. Juhász Ágnes Written by: Antal Ágnes Gabriella senior lecturer correspondence training student Faculty of Law Neptun code: KXNU9O Miskolc 2016.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok Kontraktualizáció és globalizáció, avagy a magánjog és közjog határának elmosódása Az állam, mint szerződéses jogalany a közjog és magánjog tükrében Jogági zűrzavar- A polgári jogi és közjogi elemek jogszabályokban való keveredésének problémái A szerződésekről A szerződési jog alapelvei és főbb jellemzői a magánjogban A közjogi szerződések általános jellemzői és elhatárolásuk a magánjogi szerződésektől Szerződések a magánjog és közjog határán A közszolgáltatások fogalma és fajtái A közszolgáltatásokhoz való jog az Alaptörvényben Az általános érdekű szolgáltatások az Európai Unióban Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások EU-s szabályozása Az elhatárolás problémái A 21. század legújabb kihívása; a szociális közszolgáltatások Közszolgáltatási (közüzemi) szerződések A közszolgáltatási szerződés fogalma és a közszolgáltatási jogviszony A szerződés alanyai A szerződés tárgya A szerződés tartalma: a felek jogai és kötelezettségei a szerződéses kötelemben A szerződés létrejötte A szerződési kötelezettség, mint a szerződési szabadság korlátja A szerződés teljesítése A szerződésszegési okok és szankciók diszharmóniája A szerződés megszűnése A közszolgáltatási szerződés sajátosságai és elhatárolásuk ismérvei a tipikus magánjogi szerződésektől Záró gondolatok

4 7. Felhasznált irodalom jegyzéke Felhasznált internetes jegyzék Hivatkozott jogszabályok jegyzéke Mellékletek

5 1. Bevezető gondolatok A 21. század merőben új kihívások elé állítja az emberiséget. A társadalmi, technikai, gazdasági átalakulások következtében az emberek értékrendje, a családok szükséglete, a modernizáció és komputerizáció számtalan változást hozott, melyek, az emberi jogok világában egy magasabb szintű és másfajta szemléletű jogalkotást kívánnak meg. A jelenség egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása nemcsak a hagyományos értelemben vett, az emberek köztudatában élő, megszokott közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az állami és uniós jogalkotás legújabb terméke, a szociális közigazgatás iránti szükséglet megjelenése. Az emberek mindennapjait átszövik azok a szolgáltatások, amelyek nélkül már létezni sem tudnánk, és amelyekhez való hozzáférést az állam nem csak elismerni, hanem biztosítani is köteles. Az utóbbi pár évtizedben az emberek közszolgáltatási igénye rohamosan megnőtt, így mára már nemcsak az ivóvízhez, áramhoz, fűtéshez, postai szolgáltatáshoz való hozzáférés természetes, hanem alapvető jog többek között az internethez, a személyszállításhoz, műsorszóró szolgáltatásokhoz való hozzáférés is. A társadalom szociálisan érzékenyebbé vált, az egészségügyi ellátás biztosításától kezdve, az oktatási, kulturális közszolgáltatásokon keresztül, egy újabb európai kötelezettség vállalás kezd kibontakozni és körvonalazódni az emberek tudatában. Ennek a folyamatnak én, magam is részesévé váltam és azon dolgozom, nap, mint nap, hogy a családok életében az egyik legfontosabb szerephez, a gyermeknevelési és gondozási feladatokhoz segítséget nyújtsak. Teszem ezt egy családi napköziben dolgozó pedagógusként és nyelvtanárként, továbbá egy olyan nonprofit Kft. ügyvezetőjeként és családi napközi koordinátoraként, amely ezt a szolgáltatást működteti és fenntartja. Továbbá tehetem ezt és tennem is kell, mert egy pályázat kedvezményezettjeként, elköteleztem magam és családi cégünket a kisgyermek nevelési (köz)szolgáltatások iránt. Négy évvel ezelőtt, mikor nekivágtunk a projektnek még nem tudtam, hogy mit, miért és hogyan tegyek. Nap, mint nap újabb szerződéseket és megállapodásokat kellett kötnünk kezdve a támogatási szerződéstől, a vállalkozói, kivitelezői, közüzemi szerződéseken át 3

6 egészen a hatósági szerződésekig és végül a szülőkkel kötendő megállapodásokra került a sor a gyermekek napközbeni ellátásáról. Ekkor tudatosult bennem, hogy valójában minden aláírt konszenzusnak valamilyen szerződés vagy megállapodás az elnevezése és mégis másfajta kötelezettségek, jogok, estleges szankciók párosulnak hozzájuk. Mind e közben dolgozott a joghallgatói kíváncsiságom és, ahogy a tanulmányaim során haladtam és fejlődtem, úgy nyílt meg a lehetőség számomra, hogy megértsem a miérteket és választ kapjak azokra a kérdésekre, amelyeket a szakdolgozatomban is feltettem magam és az olvasók számára. Szakdolgozatomban a légfőbb megválaszolásra váró kérdés az, hogy egy olyan kisvállalkozás, gazdasági társaság és más jogalany, mint a saját cégünk is, milyen természetű szerződéseket köthet az általuk működtetett, manapság egyre keresettebbé váló, szociális vagy gyermekjóléti közszolgáltatások során. Mennyiben más ez a fajta szerződés, amit a szociális vagy gyermeknevelést segítő szolgáltató, működtető és a fogyasztó köt, mint a magánjogi értelemben vett szerződések? Mi a tartalma egy ilyen szerződésnek? Mennyiben van kötve a szolgáltató, mint magánjogi jogalany, a jogszabályokban, állam által alkotott jogi normákban való előírásokhoz, vagy szabadon dönthet az általa kínált szolgáltatások értékesítése során a fogyasztókkal kötött szerződéses jogviszony tartalmában? Ezen kérdések megválaszolásához először a magyar polgári jogi kódex szerződésekre vonatkozó szabályanyagát hívtam segítségül. A év komoly fordulópontot jelentett a hazai közszolgáltatási szerződések szabályozásban, hiszen új Polgári Törvénykönyv született (a továbbiakban új Ptk 1 ) és lépett hatályba, amely ugyan a korábbi szabályozásokra épülő, mégis egy egészen más, uniós jogharmonizációs törekvéseket integráló és ahhoz közelebb álló szabályozást tükröz. A közszolgáltatási szerződés szabályozása bár átnevezésre és áthelyezésre került az új Ptk.-ban, számunkra fogyasztók és vállalkozók számára, még mindig kaotikus állapotokat tükröz, mind a fogalmi meghatározások, terminológia használatában, mind a jogkövetés és jogalkalmazás területén. Az egyik legproblematikusabb területe a közszolgáltatásoknak, amely minden ember életében valamilyen szerepet játszik,- legyen ingatlan tulajdonos, bérlő használó, akár évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4

7 magán személy vagy vállalkozásban résztvevő- a jogszabályok átláthatatlansága és egységes szabályozásának hiánya. Vizsgálódásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy az átláthatatlanság egyik oka a szerződések elszaporodása, azaz, az eredendően magánjogi, polgári jogi jogintézmény közjogiasodása. Ezért jelen értekezésem első részében arra próbálok rávilágítani, hogy a kontraktualizációs folyamat milyen hatással van a szerződésekre, többek között a (közüzemi, illetve közszolgáltatási), ellátási és egyéb közérdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre. A másik probléma, amely az átláthatatlanságot még csak tovább fokozza, a gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak elmosódása, jelen esetben a magángazdaság működését meghatározó piaci verseny és magántulajdonosi szerkezet egyensúlyának felborulása az állam egyre növekvő szabályozása és szerepvállalása miatt. A továbbiakban az állam szerepét vizsgáltam meg, mivel, mint közszolgáltató fontos, hogy jogalanyiságát tisztázzuk a szerződések tekintetében. Alapvetően merül fel a kérdés, hogy mint jogalany, az állam milyen szerepet játszik abban, hogy a közszolgáltatási szerződés, több szerző által is vitatottan, alapvetően magánjogi szerződésnek minősülő szerződési típus közjogi elemekkel áthatva. Ezt követően tisztázásra szorul, hogy miért is okoz problémát a polgári jogi és közjogi elemek jogszabályokban való keveredése. Dolgozatom második részében a magánjogi szerződések legfontosabb jellemzőit és elveit gyűjtöttem össze, azért, hogy az olvasó számára könnyebb legyen értelmezni a közjogi szerződések eltérő vonásait és megérteni, hogy miért fontos azokat elhatárolni, esetleg külön szabályozni a jövőben. Majd néhány példát hozok a magánjog és közjog határán álló más típusú szerződésekre, amelyek jogági besorolása ma is több szerző által vitatott és nem egységes az álláspont hovatartozásukat illetően. A harmadik részben a közszolgáltatások fogalmát és fajtáit tárom fel azért, hogy közelebb kerüljek a Ptk.-beli közszolgáltatási szerződés szabályozásában említett általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz és ez alapján megválaszolásra kerülhessen, hogy az alapvetően magánjogi gazdálkodó szervezetek által végzett szociális, gyermekjóléti és más hasonló szolgáltatások beletartozhatnak-e abba a fogalmi körbe, amit a Ptk. közszolgáltatási szerződésként nevesít. Ebből a célból összegyűjtöttem az Alaptörvény idevágó rendelkezéseit és az általános érdekű ill., általános gazdasági érdekű szolgáltatások EU-s jogforrásait. Ezt követően az elhatárolás problémáit felvázolva, 5

8 közelebb kerültem a válaszhoz, miszerint az általam hivatkozott szolgáltatások bizonyos feltétetek teljesülése esetén minősülhetnek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, így a gazdasági társaság és a fogyasztó által kötött szerződés, elnevezésétől függetlenül beleillik a Ptk. által szabályozott közszolgáltatási szerződések körébe. A negyedik, és egyben a számomra legizgalmasabb részben, a közszolgáltatások fogalmi meghatározásiból és felosztásukból kiindulva rátérek a közszolgáltatási szerződés elemzésére, illetve kiemelem azokat a hasonlóságokat és eltéréseket, amelyek egyéb szerződés név alatt futnak bár közszolgáltatások igénybevételére köttetnek a jelenlegi szabályozás tükrében, rávilágítva azokra a speciális jellemzőkre, melyek hol magánjogias, hol közjogias vonásokat mutatnak. A közszolgáltatási szerződés és egyéb közszolgáltatások igénybe vételére kötött megállapodások vonatkozásában, csak azokat a területeket kívánnám kiemelni, melyek valamilyen szempontból vizsgálódásom tárgyát képezik és segítséget nyújtanak - a teljesség igénye nélkül- rávilágítani azokra a problémákra melyek az átlagember számára bizonytalanságot és következetlenséget jelenthetnek a szabályozás terén. Továbbá a jogforrási és a felhasznált irodalmi jegyzékben szereplő angol nyelvű anyagot csak összehasonlítás, összevetés céljából idézem, valamint abban az esetben, ha az adott irodalom magyarul nem érhető el. A 2. számú mellékletben sorolt jogszabályok elemzése nem képezi dolgozatom tárgyát, ezért nem soroltam fel azokat a hivatkozott jogforrási rendszerben. Legvégül a közszolgáltatási szerződések főbb jellemzői kerülnek összegzésre, amelyek további szabályozásuknak, egységesítésüknek az igényét vetik fel a jövőben és közelebb visznek a vizsgált terület feldolgozásához és megértéséhez. 6

9 1.1 Kontraktualizáció és globalizáció, avagy a magánjog és közjog határának elmosódása A szerződés, mely eredendően magánjogi, polgári jogi jogintézmény, a közjog területére nem csak behatolt, hanem egyre inkább meghatározó jogintézményévé válik. Vizsgálódásom tárgya ezért ebben a részben arra irányul, hogy válaszokat kapjunk e jelenség okaira. A közjog és a magánjog határainak elmosódását sokan sok féle módon magyarázzák. Ádám Antal szerint is az alkotmányos jogállam jellemzői között egyik feltűnő jelenség a szerződésesedés, a kontraktualizáció. Felmerülhet mindenkiben a kérdés, hogy mik azok az okok illetve körülmények, amelyek az állítást alátámasztják vagy indokolják. Ádám Antal azon az állásponton van, hogy a folyamat szoros összefüggésben áll a globalizációt segítő nemzetközi és szupranacionális szerződések számának és szerepének növekedésével, továbbá a közjog és a magánjog tartalmának, intézményeinek és eszközrendszerének kölcsönös közeledésével és gyakori összefonódásával. Azonban magánjogi eszközök és megoldások igénybevételét teszik lehetővé vagy kifejezetten kötelezővé a közhatalom gyakorlásának rendjét szabályozó alkotmányi és törvényi rendelkezések is. Ezt a jelenséget támasztja alá az a tény, hogy a polgári jogi kódexekben gyarapodnak az állami beavatkozást lehetővé tevő előírások, és az, hogy szaporodnak a különböző elnevezésű és tárgyú polgári jogi szerződések is. Észlelhető a szerződések tartalmának állami befolyásolása több jelenleg a polgári törvénykönyvünkben illetve más törvényi szinten szabályozott szerződési típusban is. A szerződésesedés folyamatát kiváltó, illetve megkönnyítő okok kimerítő felsorolása szinte lehetetlen. Ilyen okként jelölhető meg például a szerződéskötésre jogosult szervezetek és személyek számának növekedése, akik érdekeik védelmében, törekvéseik megvalósításában az alkudozás (bargaining) és a megállapodás jogi eszközét, a szerződést is igénybe vehetik. Továbbá, nem csak a civil szférában, de a közszférában is érezhető az a tendencia, hogy a két terület alanyainak kapcsolataiban az érdekvédelemnek, az akarategyeztetésnek, a törekvések összehangolásának és az együttműködésnek hathatós jogi eszközévé vált a szerződés több 7

10 ezer éves intézménye. A felek egyetértésén, megállapodásán nyugvó szerződés a pacta sunt servanda ősi elvét követve a legsúlyosabb kötelező erővel rendelkezik, amelynek érvényesüléséhez állami garanciák kapcsolódnak. Népszerűsége annak is köszönhető, hogy a szerződések tartalma a körülmények változásaihoz igazodva a felek egyetértésével könnyen módosítható, illetve meg is szüntethető. Ha azonban tekintetünket a jövő felé szegezzük, szembesülhetünk azokkal a problémákkal, amelyekkel a jövő nemzedékének is szembe kell néznie és amelyekkel szemben elkülönülten sem az egyén, sem a közösségek, sem az állam nem képesek eredményesen fellépni. Gondolok itt a munkanélküliségre, az elszegényedésre, a természeti és műszaki katasztrófákra, a tragikus közlekedési balesetekre, a szaporodó fertőző és gyógyíthatatlan betegségekre, a kábítószer-fogyasztásra és a bűnözés terjedésére, valamint a 21. század létfontosságú területeire, mint az emberi jogok és emberi méltóság védelme, többek között a nők esélyegyenlősége, a fiatal és idős családtagok védelme, vagy a fogyatékkal élőkről való gondoskodás. Még sorolhatnám azokat a területeket, ahol várhatóan a szerződések szaporodását ehhez hasonló vagy más körülmények is indokolhatják. 2 Lábady Tamás a jogterületek folyamatos interakciójára hívja fel a figyelmet, amely eredménye az, hogy a magánjog közjogiasodásának és a közjog magánjogiasodásának lehetünk tanúi. 3 Az említett jelenségeket más szerzők a jogterületek relativizálódásaként jellemzik, mivel érezhető bizonyos közjogi elemek alkalmazása a magánjogban, de ez a fejlődési tendencia a másik irányba is érvényesül. Ennek pedig egyik jellegzetes megnyilvánulási formája a közjogban így a közigazgatási jogban is a különböző megállapodások elszaporodása. 4 A szerződésesedés szorosan köthető a pályázatok elszaporodásához is, melynek eredményeként kölcsönösen előnyös megállapodások köthetőek az állami és magán szféra között. A közigazgatás is folyamatos változásban van, melynek szolgáltató jellege tovább erősíti ezt a tendenciát. Így a közfeladatok egyre nagyobb mértékben kerülnek 2 ÁDÁM Antal: A közjogi szerződésekről, In: JURA, évi 1. szám, o., 5.o. 3 LÁBADY Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000, 22. o. 4 BENCSIK András: A közigazgatási szerződésekről, különös tekintettel a hatósági szerződésekre, In: Jura, évi 2. szám, o., 191. o. 8

11 átadásra a magánszféra számára, míg a szolgáltató jelleg erősödése a közigazgatási piaci mechanizmusokkal való átszövésével valósul meg Az állam, mint szerződéses jogalany a közjog és magánjog tükrében Egy konkrét szerződés vonatkozásában, ha megnézzük a jogviszonyban résztvevő alanyokat, már bizonyos következtetéseket le tudunk vonni anélkül, hogy tovább olvasnánk a szerződés tartalmát. Ha az ember az állammal, mint szerződéses partnerrel találkozik egy megkötendő szerződésben, rögtön úgy érzi, hogy ez által kiszolgáltatott helyzetbe kerül a konkrét szerződéses jogviszonyban. Ezek azok a helyzetek, amikor felmerül a kérdés, hogy pusztán az állam, mint a konkrét szerződés jogalanya nem teszie a szerződést tisztán közjogi szerződéssé, ahol a felek között az alá-fölérendeltség az uralkodó, avagy a szerződés ettől még magánjogi marad, és a mellérendeltségi viszony dominál. Ezért a továbbiakban az állam szerepét vizsgálom meg a szerződések tekintetében. A szerződések klasszikus alapelve, a szerződési szabadság a magánjog jelentős jogintézménye, amely a szerződő felek számára keretet nyújt szerződéseik megkötéséhez, ill. állami kényszert kapcsol a szerződések kikényszerítéséhez. A pacta sunt servanda elvéből következik, hogy a szerződések egyik legjelentősebb ismérve az, hogy a felek között törvényerővel bírnak, azaz egyenrangúak az állam által alkotott törvényekkel. Az állam azonban nemcsak jogalkotóként, igényérvényesítőként, tulajdonosként, hanem a magánjogi jogviszonyokban ugyanolyan szükséglet kielégítőként jelenik meg, mint a polgári jog bármely más alanya, azonban részvétele a szerződésekben mégis könnyen felboríthatja a felek szabadságra épített viszonyrendszerét. Az állam a szuverenitás hordozója, a főhatalom gyakorlója területén és állampolgárai felett. Az állam alkotja a szabályokat, melyek állampolgárait kötelezik, valamint saját hatalmának korlátjait is kijelöli a társadalomban. Az állam azonban magánjogi jogviszony alanyává válhat 5 SZEGHŐ Ágnes: Vegyes jogági megállapodások: szerződések a köz-és a magánjog határán In: Papp Tekla (szerk): Atipikus szerződések Opten Kft., Budapest, o 9

12 például, szerződést köthet egy másik jogalannyal, mely jogalany a közjavak korlátozottsága folytán monopolhelyzetbe kerül. Ilyenkor az állam nem saját profitszerzésre törekszik, hanem a kötelezően ellátandó közfeladatok teljesítésére, azaz a közszükségletek kielégítésére. 6 Lapsánszki András szerint az állami tulajdonosi szerkezet típusa és minősége a közszolgáltatásokon belül nem képez egyértelműen meghatározó, elhatárolást megalapozó ismérvet. Vagyis a szolgáltatások közszolgáltatási tartalma nem minősíthető kizárólag azon az alapon, hogy az adott szolgáltatás állami tulajdon, köztulajdon, magántulajdon, vagy vegyes tulajdon keretében működik. Hiszen az állami, közszolgáltatási feladatok ellátása is megszervezhető különféle garanciális jogintézmények keretében a magántulajdon, a magánszervezetek útján. Sőt ez a megoldás a közszolgáltatások körében azok tartalmától függően egyre gyakoribb, szinte általánossá vált módszernek tekinthető napjainkra. Talán ez az a megoldás, amiért a közszolgáltatási szerződés még ma is a magánjog részét képező polgári jogi jogintézményként van nyilvántartva. Másfelől pedig az állami tulajdonban lévő közszektor vállalatok is folytathatnak piaci, vállalkozási típusú, nyereségorientált gazdálkodó tevékenységet. Az adott tevékenység, ellátórendszer közszolgáltatási tartalmának tehát nem egyértelmű fogalmi eleme, fogalmi feltétele az állami tulajdon. Vagyis elválasztható egymástól az adott tevékenység, szolgáltatás állami tulajdona és a közszolgáltatást ellátó szervezet tulajdoni formája. Általánosan megállapítható, hogy a közszolgáltatási tartalom döntő kérdése, elhatárolási szempontja nem az ellátást nyújtó szervezet, hanem maga a szolgáltatás állami tulajdonában, állami monopóliumában, közszolgáltatási szabályozottságában, valamint a piaci verseny kizárásában keresendő. 7 Azért, hogy a közszolgáltatási szerződések lényegét a későbbiekben megértsük, továbbá a piaci verseny kizárásának jelentőségét értelmezni tudjuk, fontos már ezen a helyen tisztáznunk mit ért a jogirodalom a közjavak ás magánjavak alatt. A közös javak gyakran állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A közgazdasági irodalom közjavak és magánjavak között tesz különbséget. A magánjavakra az a jellemző, hogy a fogyasztók 6 BÉKY Ágnes Enikő: Az egyensúlyi helyzet megbomlása a szerződések jogában: az állam mint szerződő fél In: Debreceni Jogi Műhely, 2009/1. 7 LAPSÁNSZKY András: i.m old., 83.o. 10

13 rivalizálnak a fogyasztásban, s megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása fogyasztásukból. Ezeket a piacon, pénzért lehet megszerezni, a kínálatot a termelők biztosítják. A fogyasztó pontosan azonosítható. Magánjavak lényegében a hagyományos piaci áruk. A közjavak ezzel szemben azok a jószágok, amelyek elvileg kimeríthetetlenek, fogyasztásukból nem zárható ki senki, s amelyek egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, azaz a fogyasztók nem rivalizálnak egymással. A közjavak jellemzően csak kollektíven hasznosíthatók, illetve fogyasztásukra a kollektív fogyasztás a jellemző, azaz egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazon szolgáltatást. Jelenleg a közgazdasági irodalom egyetért abban, hogy a közjavak olyan jószágok, amelyek fogyasztásából senkit sem lehet kizárni, mert nincs tulajdonosuk (res nullius); vagy mert emberek egy csoportja közösen tulajdonolja (res communis) vagy mert bár tulajdonjoguk ugyan egyénekhez van rendelve, de nem kikényszeríthető vagy nem teljes. Egyetértés van abban is, hogy a közjavak használata nem szükségképpen ingyenes vagy korlátlan. A közjavakon belül megkülönböztetik a szabad természeti javakat (víz, levegő stb.),amelyek korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak és a termelt közjavakat (utak, kresz táblák). 8 Összegezve az eddig elmondottakat, megállapítható, hogy az állam a leggyakrabban a fent vázolt közös javak tulajdonosi minőségében lép szerződéses viszonyra. Ebből következik, hogy a vele szerződő fél szerződésszegése, nem teljesítése, nem magánérdekek sérelmét eredményezi, hanem közérdeket sért. A magánjog, szerződésszegéssel kapcsolatos szankciórendszere, alapvetően arra a helyzetre lett megalkotva, amikor a szerződésszegés magánérdekek sérelmét jelenti és az alkalmazható jogkövetkezmények, például: a teljesítés követelése, az árleszállítás, kicserélés, kijavítás, késedelmi kamat, kártérítés, elállás, nem felel meg az állam közszükségletei ellátásának kötelezettségével, mivel nem a pillanatnyi elégtétel a megfelelő orvoslás, hanem gyors és hatékony szankciókra van szükség azért, hogy az állam minél egyszerűbben szabaduljon a kötelemből és más partnert tudjon keresni céljai megvalósításához vagy, a másik felet szerződésszerű teljesítésre tudja szorítani. A közfeladatok ellátása során, valamint az ellátás színvonalának biztosítása érdekében az állam magánjogi jogviszonyokban az évi IV. törvény (továbbiakban régi Ptk.) alapján egyenrangú fél, többletjogok nem 8 KENDE Tamás: Küzdelem és káosz a közszolgáltatási szektor állami támogatásával és finanszírozásával kapcsolatban Európában (PhD-dolgozat), Budapest o. 11

14 illetik meg, és többletkötelezettségek sem terhelik. 9 Maga az alaptörvény, illetve az alkotmányos elvek is garantálják ezt. Ugyanakkor a jogalkotó az alapvetően magánjogi jellegű szerződések előírásainak körébe közjogi szankciókat integrálhat számos szerződés szabályain keresztül, ezzel többlet jogot képes biztosítani az egyik szerződő fél, az állam számára. Ezzel szabad utat biztosít egy kialakulóban lévő szerződési típusnak, a közjogi szerződéseknek. 1.3 Jogági zűrzavar A polgári jogi és közjogi elemek jogszabályokban való keveredésének problémái Amint a fentebb vázolt körülményekből is kitűnik, a polgári jogi szerződéses viszonyokban is egyre nagyobb szerepet játszanak a közjogi jellegű szabályok. A polgári jogi és közjogi elemek jogszabályokban való keveredése számunkra fogyasztók és laikusok számára átláthatatlanságot és ez által bizonytalanságot okoz a mindennapi életben a jogszabályok közötti eligazodásban. A következőkben azokat a jelenségeket tekintem át, amelyek a fogyasztók számára nem csak értelmezési, hanem ez által jogkövetési problémákat vethet fel. Nagyon sok esetben meghatározó fontosságúak az állami (önkormányzati) jogszabályok, melyek alapvetően kijelölik bizonyos szerződéses kapcsolatok kereteit, gyakran azok tartalmát is. A távhőszolgáltatás, az ivóvíz, - csatornaszolgáltatás, a települési szilárd hulladékkezelés igénybevétele során a lakóközösséget kényszerfogyasztókká tették. A szerződéses szabadság ilyen jellegű szűkülése két oldalról jelentkezik: egyrészt a közjogi szabályok gazdasági és társadalmi (mondhatni állami) érdekek érvényesítését célozzák, másrészt a fogyasztók jogainak védelmét szolgálják. Adott esetben e két cél egybeesik. A jelenség tipikus példája a közüzemi szerződések területe. A közműszolgáltatások jogterületét szabályozó rendelkezések inkoherenciája, (pl. azonos fogalmak eltérő elnevezéssel történő használata, egymásnak ellentmondó definíciók és alapelvek megjelenése a normaszövegekben), a kötelezettségek és a szankciók eshetőlegessége egyre növekszik, miközben a rendelkezések a fogyasztók jogos érdekei ellenében egyre inkább a szolgáltatók profit törekvéseit preferálják. Ezen túlmenően - a 9 régi Ptk

15 technikai és kereskedelmi eszközök, illetve módszerek bővülésével - növekszik a jogterületek kiterjedése és komplexitása, ami önmagában is jelentősen nehezíti a jogalkalmazások során a fogyasztói jogok védelmét. 10 További problémát jelent, hogy a közszolgáltatások (az energia, a fúrt és ásott kutak helyetti ivóvízrendszer, a szennyvízrendszer, a távközlés, a posta, a kéményseprés, a szociális és egészségügyi ellátás rendszere, az úthálózat és a tömegközlekedés) szükségessé tették az állam és a helyi önkormányzatok újbóli belépését a magánjogi jogviszonyokba. Ez esetben ugyanis monopolhelyzet alakul ki, azaz, nem versenyezhetnek egymással az áramszolgáltatók, az igénybevevőknek sincs sok választási lehetőségük. Továbbá, az alapvető közszükségleti fogyasztással az állam szerepe is tovább erősödik a magánjogban a monopolszolgáltatások révén. A közszolgáltatások megjelenésével sajátos polgári jogi terület alakul ki, amellyel kapcsolatban vitatott, hogy magánjogi vagy közjogi jogviszony, esetleg a kettő között álló, közigazgatási elemekkel átitatott magánjogi jogviszony alakul ki. Az is vitatott, hogy a közszolgáltatási szerződések közjogi, magánjogi vagy közigazgatási szerződéseknek minősülnek. Lábady Tamás szerint:,,a magánjog kihasít magának egy közhatalmi részt, illetve a közjog egy magánjogi intézményt (egyesületet, egyéb nonprofit társaságot) vesz igénybe feladatai ellátására. 11 A másik nagy probléma, amit már a bevezetésben is említettem, hogy új Polgári Törvénykönyv született, ami még mindig sok tipikusan előforduló szerződést nem nevesít. Ahogy Papp Tekla is rámutat a jelenség lényegére: A piacgazdaság kialakulása és jelenségei melyek a XIX. századi nagy természetjogi kódexek deklarálta szerződési szabadságra visszavezethető jogi képződményeket eredményezték a Polgári Törvénykönyv szabályozási kereteit szétfeszítik 12 Ez a jelenség csak tovább fokozza azt a zűrzavart, amit az átlagember képzet társít a szerződés szó hallatán. 10 Lásd még oldalon további közüzemi szolgáltatásokra jellemző fogyasztói problémák olvashatóak Letöltve: LÁBADY Tamás előadásjegyzeteit a távoktatás számára átdolgozta dr. Martonyi Zsuzsanna és dr. Ferenczy Rita tanársegéd In: (kotelmi_jog_kul_orvosi_jog) Letöltve: PAPP Tekla: Az atipikus szerződések és a magyar Polgári Törvénykönyv rekodifikációja In: 95.o.-105.o., 96.o

16 Újabb és újabb szerződések meghonosodását és alkalmazását tették lehetővé, az üzletszerű gazdálkodás (a rendszeres termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenység folytatása nyereségszerzés érdekében), a tömeges vagyoni és árukapcsolatok, a nagyméretű beruházások, a nemzeti határokat átlépő jogügyleti viszonyok. Továbbá a hagyományos szerződési alaptípusokon kívül, új szerződési technikák jelentek meg: egységesítésre, standardizálásra irányuló szerződések, illetve túl részletező, önszabályozó jellegű megállapodások. Ennek köszönhetően nemcsak a magánjogi és közjogi elemek keveredhetnek a szerződésekben és billenhetnek a magánjog vagy a közjog oldalára, hanem a magánjog sem nyújthat fekete-fehér szerződéses kategóriákat. Ebből következik, hogy a jogágak közötti zűrzavar az egyes jogágakon belül is érzékelhető. Így nagyon fontos, magán a magánjogon belül is, a szerződéseket tipizálni, azért, hogy a rá alkalmazandó jogot meg tudjuk találni. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásokat egy meghatározott szempontrendszer szerint megállapított kategóriákba kell besorolni. Egy szerződés típusának meghatározásánál, nem a szerződő felek által adott elnevezés, vagy szóhasználat a döntő tényező, hanem a kontraktus tartalmából kell kiindulnunk a Ptk. szerződésekre vonatkozó közös és speciális szabályai alapján. A magánjogi szerződések körében nevesített és nevesítetlen típusúakat különböztethetünk meg. A nevesített szerződések pedig tovább bonthatóak tipikus és atipikus szerződésekre, míg a nevesítetlenek közé a vegyes és a de facto innominát kontraktusok tartoznak. A tipikus nevesített szerződések azok, amelyek megtalálhatók a Polgári Törvénykönyvünkben, míg az atipikus szerződések, melyek a Polgári Törvénykönyvben nevesített kontraktusoktól eltérnek, egyik jellegzetessége, hogy bonyolult, a jogviszony lényegét nem a legpontosabban kifejező megjelölések alatt lettek szabályozva. Ezen szerződések további sajátossága a típusszabadság értelmében, hogy tetszőleges tartalommal köthetők, természetesen a jogszabályba ütközés tilalmának betartásával és azzal, hogy a szerződések általános szabályai rájuk is irányadók. Ezzel szemben a modern szerződések egy részét a vegyes szerződés (contractus mixtus) kategóriájába sorolják. Ebbe a csoportba azon megállapodások tartoznak, melyek több nevesített szerződés szolgáltatását többféleképpen tartalmazhatják. Ezek vagy típusegyesítő szerződésként jellemezhetőek (pl. ajándékozással vegyes adásvétel), ahol más szerződések elemei vegyülnek, azaz nem állapítható meg, nem bontható szét, hogy 14

17 melyik rendelkezés melyik szerződésből származtatható, vagy típuskombinációs szerződésként (pl. színházi szerződés), ahol más szerződések ismérvei nem vegyülnek egymással, hanem szétválaszthatóan, azonosíthatóan keverednek egy új szerződésben. Harmadsorban a szerződés irányulhatnak egy teljesen sajátos szolgáltatásra (pl. a házmesteri tevékenység ellátására kötendő megállapodás), de más jellemvonásiban nem mutat specialitást, nem tér el a Ptk.-beli szerződésektől. 13 Papp Tekla az atipikus szerződésekről szóló egyik értekezésében, úgy véli, hogy azok nem sorolhatók be a vegyes szerződések egyik alfajába sem, mivel önálló, sui generis megállapodás-csoportot alkotnak. Szerinte a vegyes szerződések valamennyi típusát magukba olvasztják, vagy egyiket sem; tehát a vegyes szerződések és az atipikus szerződések nem azonos kategóriák: az atipikus csoport több (vegyes típusfajták ötvözése) és más (ugyanakkor e fajtákba való besorolhatatlanság). 14 A de facto innominát kontraktusokkal kapcsolatosan azt a következtetést vonja le, hogy azok általában Megállapodás cím alatt jelennek meg, nem tartós jogviszonyt szabályoznak, hanem egyszeri (nem rendszeresen felmerülő) speciális jogügyletet fednek le. Az atipikus szerződésektől eltérően nincs elnevezésük, nem olyan elterjedtek, hanem egyedi, kivételes kontraktusok, normatív szabályozás nélkül. Az innominát szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek a Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályainak analógia útján történő alkalmazásával rendezhetőek. Papp Tekla szerint a gazdasági és társadalmi viszonyok nagymértékben változnak és a globalizáció is átalakulásokat eredményez a szerződések területén. Így ezek a szerződés típusok sajátos utat járnak be, amely során létüket de facto innominát kontraktusként kezdik és a nevesített tipikus szerződések felé mutató fejlődést járnak be, azaz a megelőzően még fel nem merült megállapodások először de facto innominát szerződésként tűnnek fel, majd rendszeressé válásukkal a vegyes vagy az atipikus szerződések közé sorolódnak, és végül bekerülhetnek a Ptk.-ba. 15 A szerződések területén jogági keveredés is megfigyelhető: napjainkra számos vegyes jogági megállapodás alakult ki. Például ilyen a támogatási szerződés is. Ezekben az esetekben nem a szerződés közvetlen tárgya (a szolgáltatás) alapján minősíthetők a 13 A szerződések tipizálásáról lásd még PAPP Tekla: Az atipikus szerződések és a magyar Polgári Törvénykönyv rekodifikációja 98.o. 14 u.o. 98.o. 15 u.o. 99.o. 15

18 kontraktusok vegyesnek, hanem aszerint, hogy több jogág jogi normái alkalmazandóak rájuk, melyek a szerződés teljes dinamikáját meghatározzák. Például ide tartozik a közbeszerzési szerződés, az értékpapírjogi megállapodások és a dolgozatom központi részét képező közszolgáltatási szerződés. 16 A fentiekből is látható, hogy a szerződési jog a tipizálási szempontok között folyamatos, állandó (át)alakulásban, változásban van. A jogalkotók számára nem kis fejtörést okoznak az újabb és újabb kodifikációs törekvések során. A fentiekben említett jogágon belüli és jogágak közötti zűrzavar leírása után, térjünk át egy olyan területre, amelyben a legtöbb jogtudománnyal foglalkozó szakember közös nevezőre tud jutni. Ez a terület a magánjogi értelemben vett szerződések területe. 16 Papp Tekla : Atipikus szerződések európai szerződési jogi tükörben In: Jogi alaplap 2014/4 letöltve:

19 2. A szerződésekről 2.1 A szerződési jog alapelvei és főbb jellemzői a magánjogban A szerződés lényegi sajátossága, hogy kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul: a felek tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást. A szemben álló felek ellentétes érdekállásúak, és ami az egyiknek kötelezettségként jelenik meg, a másiknak épp a jogosultságot jelenti. A szerződési alapelvek adják meg a szerződésekre vonatkozó, egyébként alapvetően diszpozitív (eltérést engedő) polgári jogi szabályozás legáltalánosabb kereteit. A szerződési szabadság alapelvének értelmében a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát is, és ha a Ptk. az eltérést nem tiltja, a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek. A szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásra csak kivételes esetben, lényeges, a szerződési pozíciók egyensúlyhiányos helyzetét eredményező okból kerülhet sor. A kódex és más polgári jogi jogforrások a fogyasztót védő rendelkezései tipikusan ilyen szabályok érvényesítésére törekednek. 17 A szerződési szabadság alapelvének Juhász Ágnes alapvetően négy különböző szintjét határozza meg. Az első szint a szerződéskötés szabadsága, azaz a szűkebb értelemben vett szerződési szabadság, amely során a felek szabadon dönthetik el, hogy egyáltalán kívánnak-e szerződést kötni, avagy sem. A szabadság korlátozását jelentheti ugyanakkor a szerződéskötési kötelezettség. A második szinten a partnerválasztás szabadsága jelenik meg, amely alapján a szerződő fél maga döntheti el, választhatja ki azt a felet, akivel szerződéses kapcsolatba kíván lépni. A harmadik szintet a szerződési típusszabadság adja, amely értelmében a felek választhatják ki a megkötendő szerződés típusát, amely lehet akár a Ptk. vagy más jogszabály által nevesített szerződési forma, akár más nevesítettlen, illetve a korábban már hivatkozott vegyes jellegű szerződés. A 17 új Ptk. 6:

20 szerződési szabadság érvényesülésének negyedik területe a feleknek a szerződés tartalmi meghatározására vonatkozó szabadsága (diszpozitivitás). A szerződés tartalmának kialakítása minden esetben a szerződő felek akaratától függ, bár bizonyos esetekben jogszabály előírhat kötelező elemeket. Általános szabályként elmondható, hogy a szerződés tárgyát minden esetben a felek határozzák meg. A szerződési szabadság négy dimenziója mellett számos szerző további szempontokat érvényesít a szerződési szabadság tartalmának megállapítása során, így annak értelmében a felek szabadon meghatározhatják a szerződés tárgyát, formáját (írásban vagy szóban való megkötését), jogcímét, valamint a már kialakított tartalmat módosíthatják, illetőleg a szerződést meg is szüntethetik. A felek szabadon döntenek arról, hogy egyáltalán szerződnek-e, és maguk határozzák meg a megkötendő szerződés tartalmát, a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás elvének egyidejű figyelembevétele mellett. Azonban azonnal fel is állít egy korlátot a diszkrimináció elkerülése érdekében a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás elve tiszteletben tartásának kötelezettsége formájában. 18 A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik ellenszolgáltatás jár. 19 Ez a visszterhesség vélelmének megfogalmazása, amely azonban természetesen nem érvényesül a szerződések ingyenes alakzata esetében, illetve akkor sem, ha a szolgáltatást nyújtó fél valamilyen oknál fogva nem kíván ellenszolgáltatást. A szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak egymással arányosnak kell lennie. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a feleket a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésekor, annak fennállása során és megszűntekor egyaránt terheli: kötelesek minden lényeges körülményt a másik fél tudomására hozni. 20 A Ptk. szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére Juhász Ágnes: A doktori fokozat megszerzése céljából benyújtott értekezése, Miskolc, április 4. In: Letöltve: o. 19 új Ptk. 6: új Ptk. 6: űj Ptk. 6:58. 18

21 A szolgáltatás az a magatartás, amit a jogosult követelhet, és a kötelezett tanúsítani köteles, és amely a felek által egy esetleges alkufolyamat. A szolgáltatás ebben a jelentésében a szerződés közvetlen tárgya, a szerződési érdek kielégítésének eszköze. A szerződések közvetett tárgya az a jogi értelemben vett dolog, aminek az adására, szolgáltatására a szerződés létrejött. 22 A szerződéses kapcsolat alapvetően mindig relatív szerkezetű jogviszonyt jelent, kétvagy többalanyú jogügyletet, ahol a felek kölcsönösen egymás irányában tartoznak kötelezettségekkel és rendelkeznek jogosultságokkal: ez a szolgáltatással szemben álló megfelelő ellenszolgáltatás képezi a szerződés jogi tartalmát. 23 A szerződés tehát: megállapodás, amely a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, egy folyamat eredményeként jön létre, általában a felek magánautonómiája, kivételes esetekben szerződéskötési kötelezettség vagy valamely speciális eljárási mód (versenyeztetési eljárás) alapján. A szerződési feltételeket a felek megtárgyalhatják egyedileg, de azokat adott esetben az egyik fél egyoldalúan, több szerződés megkötése végett is kialakíthatja ezek az általános szerződési feltételek (ún. blankettaszerződés). A jognyilatkozatok egybehangzósága, a konszenzus kialakulása a szerződés létrejöttének kulcsmozzanata: amennyiben legalább a szerződés lényegi kérdéseiben nincs egyetértés a felek között, a szerződés nem jön létre. A szerződés a felek akaratát tükrözi, ám a szerződés tartalma, a nyilatkozatok értelmezése kapcsán a felek között sokszor nézeteltérés alakul ki: a kódex az ilyen konfliktusok feloldásához is segítséget ad. 24 A szerződés akkor éri el a célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket ez azonban nem minden esetben történik meg, vagy nem úgy, ahogy a felek tervezték. Maga a szerződés is tartalmazhat olyan hibát, amely a kívánt joghatás elérését akadályozza, érvénytelenséget eredményez. Az érvényes szerződés nem feltétlenül hatályos is, ennek beálltát a felek külső körülmények bekövetkeztéhez köthetik. A pacta sunt servanda elve szerint a szerződéseket teljesíteni kell, legáltalánosabban akkor, úgy és olyan minőségben, ahogy ezt a felek a megállapodásban 22 BÍRÓ György: Kötelmi Jog Közös szabályok szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., o 23 Ld. BÍRÓ Gy.: i.m. 197.o 24 Ld. BÍRÓ Gy.: i.m o. 19

22 kikötötték ha nem így történik, ha a szerződésszerű teljesítés elmarad, szerződésszegéssel állunk szemben. 25 A szerződésszegés esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása jelentős polgári jogi jogkövetkezményekkel jár: a legfontosabb, hogy az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik. A felek a szerződést különböző jogi eszközökkel erősíthetik meg: ezek vagy a kötelezettséggel tarozó fél teljesítési készségét vagy képességét tudják megerősíteni az ellenérdekű fél üzleti kockázatát pedig csökkenteni. 26 Szerződésszerű teljesítés esetén a szerződés általában akkor szűnik meg, ha tartalmának megfelelően teljesítették. A felek szerződésalakító akarata azonban itt is érvényesül, a szerződés közös megállapodással is megszüntethető. A szerződéses jogviszonyt megszüntetheti valamely fél egyoldalú jognyilatkozata (felmondás vagy elállás), valamint a bíróság döntése is A közjogi szerződések általános jellemzői és elhatárolásuk a magánjogi szerződésektől A magánjogi szerződésektől egyre inkább elkülönülő közjogi szerződések legfontosabb jellemzőit számos szerző foglalta össze és hívta fel a figyelmet szabályozásuk egységessé tételének fontosságára. Közülük legtöbben egymással hol egyetértésben, hol ellentétben az alábbi közös vonásokat vázolták fel: A közjogi szerződések alanyait, tárgyköreit, tartalmát, megkötésének eljárását és formáit, a felek jogait, kötelességeit, alkotmányossági és törvényességi garanciáit, a jogviták feloldásának módozatait közjogi (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi stb.) 25 Ld. BÍRÓ Gy.: i.m o 26 Ld. BÍRÓ Gy.: i.m o 27 Ld. BÍRÓ Gy.: i.m o 20

23 rendelkezések határozzák meg. Nem kizárt, hogy a közjogi szabályozás szubszidiárius jelleggel lehetővé teszi egyéb jogágazati, főleg polgári jogi rendelkezések alkalmazását is. A közjogi szerződések közjogi (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi stb.) viszonyt keletkeztetnek és ennek keretében érvényesülnek. A közjogi szerződések kiemelkedő sajátossága, hogy szinte kivétel nélkül közcél, közérdek szolgálatára, közfeladat ellátására, közszolgáltatás teljesítésére irányulnak. A közjogi szerződés legalább egyik alanya közhatalmi (állami, helyi vagy területi önkormányzati) szerv. Bizonyos közjogi szerződések esetében a közcél, a közérdek szolgálatában vagy a közszolgáltatás biztosítása érdekében a közhatalmi partner néhány többletjogosítvánnyal (pl. a végrehajtás ellenőrzése, a szerződés egyoldalú módosítása, felmondása, más szankció alkalmazása stb.) rendelkezik. A közjogi szerződések további lényeges vonása, hogy igénybevételük felett rendszeres törvényességi (esetleg alkotmányossági) felügyelet érvényesül. A közjogi szerződések teljesítésével összefüggő jogviták elbírálására általában biztosított a közigazgatási hatósági és a közigazgatási bírósági, esetleg rendes bírósági jogorvoslat. A magyar jogi szabályozásban főleg e követelmény tekintetében tapasztalható több bizonytalanság és fogyatékosság. A közjogi szerződések egyik további ismérve az, hogy a feladat megvalósításához a közigazgatási félnek vagy nincsenek meg, vagy nem elégségesek az eszközei. Továbbá, a felek közötti alá-fölérendeltségi viszony az alku és a jogszerű teljesítés szakaszában eltűnik. Az alku során a felek között közigazgatási jogviszony jön létre, de: érdekegyezetés eredményeként a szerződésmegkötésével a közigazgatási szerv lemondhat valamely hierarchikus jogosítványáról, amelyek a szerződés nem teljesítése esetén felélednek. Jellemző, hogy a szerződéskötés és a jogszerű teljesítés létszakában a felek között mellérendelt viszony van, melynek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségében kellene, hogy megnyilvánuljon. A legfontosabb ismérv azonban az, hogy a felek rendelkezési jogait jogszabályok határozzák meg, és e keretek között feltétlen a felek szerződési szabadsága. Utolsó jellemző a szerződésszegés. E cselekvés a másik szerződő részéről a szerződés idejére kiegyenlítődött alá-fölérendeltségi viszonyt helyreállítja, és a közigazgatási szerv közvetlenül alkalmazhat szankciót a másik féllel szemben, míg a szerződésszegő 21

24 közigazgatási szervvel szemben szerződő félnek csak a bírósági jogorvoslat lehetősége áll fent az őt ért hátrány kiegyenlítésére Szerződések a magánjog és közjog határán Számos szerződési típus közjogi vagy magánjogi szerződésekhez való sorolása a jogi irodalomban is vitatott. Egyes szerzők bizonyos szerződéseket a közjogi szerződések közé sorolnak, megint mások az ellenkező álláspontot képviselik. Olajos István például a közbeszerzési szerződést a közjogi szerződések közé sorolja, mivel az állam, vagy állami szerv által a költségvetési törvényben megkívánt feltételekkel meghirdetett, vagy meghívásos pályázat keretében a versenyszférában lévő cégekkel látják el a fenntartási és felújítási jellegű feladataikat. 29 Ezzel szemben Juhász Ágnes alapvetően magánjogi szerződésnek tekinti. 30 Vitatottan, de Olajos István szerint közjogi jellegű szerződésnek minősülhet, erős magánjogi elemekkel a polgári és kereskedelmi jogból már ismert koncessziós szerződés, illetve a közszolgáltatási szerződés is. 31 Papp Tekla alátámasztja, hogy a koncesszió szerződéses jogviszonyt hoz létre. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy milyen jellegű szerződésről van szó: közjogi vagy magánjogi szerződésről. Szerinte vannak szerzők, akik közigazgatási szerződésnek minősítik a koncessziós szerződést, mivel a tárgya közszolgáltatás, közcélú feladatok ellátása vagy ezek biztosítása, elősegítése. Mások vegyes jellegűnek tekintik, hiszen a közjogban gyökerezik, ám hatását a magánjogban fejti ki. 32 Horváth M. Tamás viszont mind a koncessziós, mind a közszolgáltatási szerződéseket (pl. települési hulladékkezelés, kegyeleti közszolgáltatás), és a törvény alapján önkormányzati rendelettel szabályozott szerződésszerű viszonyokat (kéményseprő-ipari kötelező közszolgáltatás) olyan közigazgatási szerződésnek tekinti, amelyek esetében 28 A közjogi szerződések további sajátosságairól lásd még PETRIK Ferenc: A közigazgatási aktus alakváltozása, a közszerződés, In: Magyar közigazgatás, évi 5. szám, o., BENCSIK András: A közigazgatási szerződésekről,.i.m., o., NÉMETH János: A közigazgatási szerződésből eredő jogviták elbírálása, In: Jura, évi 2. szám, o., HORVÁTH M. Tamás: A közigazgatási szerződések szabályozási koncepciója, In: Magyar közigazgatás, évi 3. szám, o., MOLNÁR Miklós TABLER, Margaret M.: Gondolatok a közigazgatási szerződésekről, In: Magyar közigazgatás, évi 10. szám, o., PETRIK F., Közszerződés i.m., 3-8. o. 29 OLAJOS István A közjogi szerződés mint a támogatásokkal kapcsolatos jogalkalmazás egy útja, In: Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011) o., 506. o. 30 JUHÁSZ Ágnes: A közbeszerzési szerződés főbb jellemzői és a vonatkozó szabályozás új irányai, Olajos I.:i.m o., 506. o. 32 A koncessziós szerződés minősítésével kapcsolatban lásd: PAPP Tekla: A koncessziós szerződésekről és a koncessziós társaságokról, In: Gazdaság és Jog, (9. évf.) 5. sz old. 22

25 közös sajátosságokat a hazai jogrendszer nem ismert fel és szerinte mindenképpen szükség lenne egy átfogóbb szabályozásra, önálló rendszerbe állításra. 33 Petrik Ferenc is azon az állásponton van, hogy egyre több törvény és rendelet születik, amelyek a közjogi személyek és magánszemélyek közötti szerződésekről rendelkeznek anélkül, hogy tudnák, hogy a szerződés melyik jogágba tartozik, vagy, hogy vita esetén a polgári jog vagy közjog szabályai irányadóak. 34 Petrik egy másik értekezésében például, a közszolgáltatási szerződéseket közszerződésként tekinti, amelyek estében a jogági zűrzavart abban látja, hogy nincs egységes elvi alapon álló- bírói gyakorlat, hogy ezek a közszerződések bírói útra tartoznak, vagy közigazgatási eljárás után közigazgatási perre. 35 A privatizációs szerződést, melynek célja az állami vagyon magánkézbe adása a tevékenység fenntartása, és az állam felügyeleti és ellenőrzési jogának biztosítása, valamint a közigazgatási együttműködési szerződést, amely a vidékfejlesztésben és a környezetvédelemben megvalósuló eseti megállapodásban rögzített feltételek melletti együttműködést segíti elő Olajos István közjogi szerződésnek tekinti. Továbbá ide sorolhatók még a közfeladat ellátásáról szóló szerződések (általában nem kötelező közfeladat közös ellátására szolgáló, hosszabb távú együttműködés) és a támogatási szerződés (melyben az állam által megvalósítandó célra ad magán vagy jogi személyeknek pénzügyi fedezetet). 36 Auer Ádám a közszolgáltatási szerződéseket a vegyes jogági szerződések között helyezi el. Szerinte a közszolgáltatások biztosítása terén a magyar megoldásokat az Európai Uniós közszolgáltatási jogpolitika tükrében kell értelmezni Horváth M.T.: A közigazgatási szerződések szabályozási koncepciója, In: Magyar Közigazgatás, 2005./ o. 34 Petrik F.: A közigazgatási aktus alakváltozása, a közszerződés, In: Magyar Közigazgatás 2005./ o. 28 Petrik F.: Közszerződés a közjog és a magánjog határán, In: gazdaság és Jog, 2005./11., 3-8. o. 36 OLAJOS I.: i.m., 505.o. 37 AUER Ádám: A közszolgáltatási szerződés In: Papp Tekla (szerk): Atipikus szerződések Opten Kft., Budapest, o o. 23