1. óra: Bevezetés - A szellemi alkotások jogáról. 1.1 Az óra célkitűzései. 1.2 A szellemi alkotások jogáról

Átírás

1 1. óra: Bevezetés - A szellemi alkotások jogáról Áttekintő óravázlat 1.1 Az óra célkitűzései 1.2 A szellemi alkotások jogáról A.) Információ és jogfejlődés B.) A szellemi alkotások jogi védelmének történeti fejlődése C.) A szellemi alkotások jogának lehetséges megközelítései D.) A szellemi alkotások jogviszonyainak jellemzői E.) A szellemi alkotások jogának fogalma tág értelemben 1.3 A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai A.) A szerzői jog problémáinak átekintése B.) Az iparjogvédelem (oltalom) alanya és tárgya (a szabadalom példáján) C.) Személyhez fűződő és vagyoni jogok az iparjogvédelemben (a szabadalom példáján) 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai A.) Tárgya B.) A szerzői jogi oltalom abszolút felételei és korlátai C.) Alanyai D.) Tartalma: személyi és vagyoni jogok összessége E.) A magyar törvény hatálya - a Ptk. kisegítő jellege 1.5 Jogeset-feldolgozások 1.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 1

2 1.1 Az óra célkitűzései 1.1 Az óra célkitűzései Az első előadáson három fő témakör kerül megbeszélésre. A Szellemi alkotások jogáról bevezető igényű áttekintés: bemutatja az információs és a jogfejlődés legáltalánosabb összefüggéseit, az egyes információs forradalmak a jogra gyakorolt fő hatásait, az iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalom megjelenésének előfeltételeit, körülményeit, történeti fejlődését, a két, egymáshoz szorosan kapcsolódó jogterület legelterjedtebb megközelítési lehetőségeit, fogalmi alapjait. A szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai témakör a fő problématerületek, szereplők és lehetséges jogi viszonyaik áttekintése, egymáshoz való kapcsolódásuk bemutatása. Az óra harmadik fő témája már a szerzői jog részletes tárgyalásának megkezdéséhez vezet át (A szerzői jog tárgya és alanyai): bemutatja a szerzői jogi védelem alatt álló műtípusokat, a védelem feltételeit, létrejöttét, korlátait, a jogosultat és jogosultakat, a szerzőt megillető jogok alapvető rendszerét. Az óra célkitűzése, hogy a hallgatók általános képet tudjanak alkotni a szellemi alkotások jogának a jogrendszerben és a gyakorlati életben elfoglalt jelentőségéről, megismerjék az alapfogalmakat, s - a később elsajátítandó ismeretek befogadásának elősegítésére - képesek legyenek mindeme kérdéseket egymáshoz kapcsolódó, sajátos rendszerben látni. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 2

3 1.2 A szellemi alkotások jogáról 1.2 A szellemi alkotások jogáról dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 3

4 1.2 A szellemi alkotások jogáról A.) Információ és jogfejlődés - az információ: adat, hír; legáltalánosabban: ismeret - az információ: érték, s az e tulajdonságát elismerő esetleges jogi oltalom nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vett továbbítóját illeti meg, hanem (csakúgy, mint a materiális javak, vagy az energia esetében) a dolog, energia, információ társadalom és gazdaság számára jelentett személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát - az emberiség története az információközlés formái felől is megközelíthető, szakaszokra osztható: a beszéd, az írás, a könyvnyomtatás, a távközlés, az elektronikus információfeldolgozás és az Internet megjelenése; e változások közös jellemzője, hogy a társadalmi-gazdasági élet egészét átalakító jellegűek, a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkeztettek, s így - közvetett formában - magának a jognak, a jogtudománynak fejlődésére is visszahatottak - a beszéd forradalma: a beszéd lehetővé tette, hogy a szülő átadja a tapasztalatait gyermekének, hogy a csoport tagjai egymással érintkezhessenek, a világról szerzett ismereteiket egyesíthessék, s kollektív tapasztalat, hagyomány alakulhasson ki: olyan szabályok és cselekvési módok összessége, amelyeket a csoport tagjai és elődei hasznosnak találtak - az írás forradalma: az írás bevezetése tette lehetővé az államszervezet kialakulását, az állami adminisztráció és a bíróságok működőképességét, a nyilvántartások és elszámolások vezetését, az adók megállapítását, beszedését és ellenőrzését és az előírás-szerű norma, a jog megszületését is - a könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikájával az információk tágabb értelemben vett terjesztésének lehetőségét nyitotta meg: elterjedése az információnak (ismeretnek) jogi védelmet követelő igényt is életre hívta - a rabszolgatartó és a hűbérúri rendszerhez képest (ahol ilyen védelemről még nem beszélhettünk) az alkotó jogvédelme alanyi jog megteremtése révén vált biztosítottá - ez az alanyi jog jellegét tekintve tulajdoniasult; egyrészt másokkal szemben kizárólagosságot és abszolút védelmet, másrészt - mint a tulajdon sajátos tárgya feletti rendelkezést biztosítva - a jogátruházás, a jogosított használat lehetőségét jelentette - az alkotás és az alkotó kapcsolata egyediesült - az iparjogvédelem jogintézményi rendszerének kialakulása a szerzői jogival azonos társadalmi igényből fakadt, azzal párhuzamosan zajlott le: az ipari forradalom által lehetővé tett tömegtermelés az ismeret hasznosításának újabb, jogvédelemre igényt tartó formáit eredményezte dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 4

5 1.2 A szellemi alkotások jogáról B.) A szellemi alkotások jogi védelmének történeti fejlődése - XV-XVII. század: az ipari jog kezdeti korszaka - könyvnyomtatási privilégiumok (kizárólagos jogok, melyek nem a szerzőt, hanem a nyomdászt illetik meg) -1474: a Velencei Köztársaságban dekrétum születik a találmányok oltalmáról , Anglia: a szabadalmi jogokról szóló Statue of Monopolies - XVIII-XIX. század: a feudális privilégiumok lebontása - a francia természetjog gondolata szerint az embernek a szellemi munka termékein is ugyanolyan tulajdonjoga van, mint más dolgokon - törvények születnek a szerzői jogról és a szabadalmi jogról - XX. század: az új techikai vívmányokra (rádió, mozifilm, televízió stb.) fokozatosan terjed ki a szerzői jogvédelem intézményrendszere, az iparjogvédelem terén sui generis megoldások alakulnak ki, miközben az információtovábbítás új technológiai módozatai (távíró, telefon) a feltalálásukat követő néhány évtizeden belül már az ipari állam infrastruktúrájához tartoztak: a velük kapcsolatban felmerülő kérdéseket a szakjogok válaszolták meg dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 5

6 C.) A szellemi alkotások jogának lehetséges megközelítései - a jogelmélet által kialakított három elmélettípús: 1.2 A szellemi alkotások jogáról - vagyoni - tulajdoni: az angolszász, ill. a francia természetjogi megközelítés szerint arra épül, hogy az ember új és eredeti gondolatain ugyanolyan (korlátozhatatlan) tulajdona állhat fenn, mint fizikai dolgokon - versenyjogi: nem az oltalom a lényeges, hanem az alkotás felhasználása, hasznosítása, az alkotások védelmét biztosító jogintézményeket gazdasági szempontból kell megközelíteni, jogi természetüket versenyfunkciójukban kell keresni - személyiségi: a vagyoni elvekkel szemben a személyiségi mozzanatokat helyezi előtérbe (Kant: a szerzői jog a legszemélyesebb jog) - a vagyoni és személyiségi aspektusokat összehangoló: a kétszempont szétválaszthatatlanságából indul ki - a szellemi tulajdon joga: napjainkban gyakorlati szempontú megközelítése, szintézis a szellemi javak rendszerben tartására, ötvözi a jogterület tárgyainak szellemi jellegét és a szabályozás tulajdoni módszerét - a szellemi tulajdon jogának fogalmi elemei (Intellectual Property Rights) a WIPO 1967-es stockholmi alapító szerződése értelmében három nagy kört foglal magában: - iparjogvédelem, - szerzői és szomszédos jogok védelme, - tisztességtelen versennyel szembeni védelem - az IPR-fogalom alatt szűkebben az ipari tulajdon, valamint az irodalmi, művészeti tulajdon kategóriáit értjük: az első kör jogi oltalmát az iparjogvédelmi, a másodikét a szerzői jog biztosítja jellemzői: a szellemi alkotások funkcióváltásához (kommercializálódásához) kötődik: nem a szellemi alkotások, s szerzői jog egy újabb jogtudományi igényű megközelítése hanem a gazdasági-társadalmi változások hatására - a tulajdon jogi oltalma erős védelmet jelent: fundamentális, az írott vagy íratlan alkotmányban megjelenő kategóriákra vezethető vissza a tulajdon alapvető kereskedelmi kategória is: legfontosabb részelemei közé tartozik - a birtoklás, használat, és azok átengedése mellett - a tulajdon átruházhatósága - a magyar jogtudomány mai álláspontja szerint: a polgári jog egyik alágazata, mely más jogágakkal is szoros összefüggésben áll dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 6

7 D.) A szellemi alkotások jogviszonyainak jellemzői 1.2 A szellemi alkotások jogáról - szerkezetileg közelítünk a jogviszonyhoz: azt vizsgáljuk, hogy milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotások létrehozása és felhasználása során, három módozata alapjogviszonyok, a létrehozás jogviszonyai, a felhasználás jogviszonyai szerinti csoportosítás - alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai - azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogokat fogják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul - kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg - az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be - a létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelezően jönnek lére, az alkotó az új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják - relatív szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike aktív magatartásra köteles - jellemzően szerződéses eszközök (kutatási szerződés, kiadói szerződés) - a felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relatív, szerződéses szerkezetűek és opzitív tartalmúak - az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juttatását hivatottak biztosítani - a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 7

8 E.) A szellemi alkotások jogának fogalma tág értelemben 1.2 A szellemi alkotások jogáról - az új gondolatokat tartalmazó alkotások, szellemi termékek létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos szabályokat tartalmazzák KÉT FŐ TERÜLETE: SZERZŐI JOG - az irodalom, a tudomány és művészet körébe tartozó alkotások létrehozása felhasználása 123 sajátos szabályait foglalja magában - individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a szubjektív elemek dominanciája - homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozott IPARJOGVÉDELEM - műszaki-gazdasági természetű szellemi alkotások védelme a szerzői joghoz közelebb áll inkább a vagyoni, mint az alkotó-alkotás kapcsolat kerül előtérbe - vállalati- és árujelzők joga - versenyjog - a szellemi alkotások védelmének jogi alapja: Ptk. 2. (1) - az állam védi az állampolgárok személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit - személyiségi jogok védelme (névviselés) - az alkotó tevékenységat végző ember az alkotáshoz fűződő személyes kapcsolatának elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása - a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak (Ptk. 86. /1/) - szerzői jog: évi LXXVI. tv. - iparjogvédelem: nagy számú külön jogszabály, ill. a know-how esetében a Ptk. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 8

9 1.3 A szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai 1.3 A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 9

10 1.3 A szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai A.) A szerzői jog problémáinak áttekintése a szerzői jogi védelem tárgya: az alkotás/mű a szerzői j.v. alanyai, a szerző szerzői jogokat biztosító jogi intézmények személyhez fűződő jogok vagyoni jogok szerzői jog korlátjai egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések szomszédos jogok védelme felhasználás jogviszonyai közös jogkezelés munkaviszony JOGVITÁK jogbitorlás szerzői jogviták rendezésében döntő közreműködő testületek polgári jogi szankciók más szankciók bíróság szerzői jogi szakértőtes tület, egyeztető testület dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 10

11 1.3 A szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai B.) Az iparjogvédelem (oltalom) alanya és tárgya (a szabadalom példáján) a szabadalmi oltalom: a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más jogosult (szabadalmas) részére biztosított kizárólagos jogosultság a találmány feletti rendelkezésre terméksza badalom eljárási szabadalom az újdonságnak abszolútnak kell lennie: nem tartozhat a technika állásához szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló találmány, mely iparilag alkalmazható feltalálói tevékenységen alapul, ha a szakember számára nem nyilvánvaló az iparban akkor alkalmazható, ha az ipar vagy mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható IGÉNY az oltalomra vonatkozó feltalálói jog JOGOSULT: A FELTALÁLÓ ill. más személy KIZÁRT a SZABADALOMBÓL (ha rájuk e minőségben igénylik) KIZÁRT ALKOTÁSOK TÖBB JOGOSULT szerzőtársak akik alkotó módon működtek közre a találmány létrehozásában KÖZÖS TULAJDON belső viszonyok (jogosultság részaránya, díjigény) külső viszonyok: hasznosítás KÖZRENDBE, KÖZERKÖLCSBE ÜTKÖZIK MÁS ELSŐBBSÉGI SZABADALOM TÁRGYÁVAL AZONOS TALÁLMÁNY dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 11

12 1.3 A szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyok sajátosságai D.) Személyhez fűződő és vagyoni jogok az iparjogvédelemben (a szabadalom példáján) A FELTALÁLÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI névjog a szabadalmi iratok feltalálói minőségben feltüntetése titokban való integritáshoz való jog A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK FORGALOMKÉPTELENEK, IDŐBELI KORLÁTOK NÉLKÜL ÉRVÉNYESÍTHETŐK hasznosítás gazdasági tevékenység körében rendszeres A SZABADALMAS VAGYONI JOGAI előállítás használat forgalomba hozatal } bárki más e jogokat csak hozzájárulásával gyakorolhatja felléphet bárkivel szemben, aki kizárólagos jogait sérti indokolt körben a kizárólagos hasznosítási jogot a tv. korlátozza A VAGYONI JOGOK IDŐBEN KORLÁTOZOTTAK (OLTALMI IDŐ) ÉS FORGALOMKÉPESE, ÖRÖKÖLHETŐK, MEGTERHELHETŐK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 12

13 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 13

14 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai A.) Tárgya - Szerzői jogi védelemben részesül a törvény alapján az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása - Alkotás: egyéni, eredeti jellegű gondolat - Elsődleges alkotás: más műtől nem függ, tartalmilag, formailag önálló - Másodlagos alkotás: más műtől függ, annyiban lehet felhasználni, amennyiben az elsődleges alkotás szerzője ehhez hozzájárul - A törvényi felsorolás nem taxatív jellegű - Szerzői jogvédelem nem függ mennyiségi, esztétikai, minőségi jellemzőktől - A jogvédelem az alkotás létrejöttével keletkezik - Egyes alkotásfajtákat a törvény kizár az oltalomból (jogszabály, nyilv. határozat, ügyirat, szabvány, ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet, a folklór kifejeződései) - A tv.-ben meghatározott védelemben részesülnek az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió-és televízió-szervezetek, filmelőállítók teljesítményei (szomszédos jogok) Az ún. párhuzamos védelem megengedhetőségének általános elvéből következik, hogy valamely szerzői mű (pl. iparművészeti alkotás) egyben valamelyik iparjogvédelmi kategóriába is besorolható lehet A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet, nem függhet tehát mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Szomszédjogi oltalom: Szjt. 1. (8) Az előadóművészek, a hangfelvételelőállítók, a rádió- és a televíziószervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. Az oltalom keletkezése: A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. A jogvédelem az alkotás létrejöttével, alaki bejelentési feltételek nélkül bekövetkezik. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 14

15 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai B.) A szerzői jogi oltalom abszolút felételei és korlátai - A jogvédelem abszolút feltételei: - a gondolat legyen emberileg felfogható, érthető (minimál-követelmény) elsődleges alkotások: tartalmukban és formájukban önállóak - egyéni és eredeti - rögzítettség (itt azonban egyes műfajoknál lehetnek kivételek) - Korlátok: másodlagos alkotások: más alkotástól függenek, származékosak I. NEM SZERZŐI MŰVEK Szjt. 1. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Szjt. 1. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. II. A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK Szjt. 1. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A törvény rendelkezései negatív oldalról is körülhatárolják a szerzői jogi védelem tárgyát: értelmező jelleggel megállapítják egyes szellemi teljesítményekről, hogy nem sorolhatók a szerzői művekhez, illetve kizárnak a védelemből olyan szellemi produktumokat, amelyek egyébként megfelelhetnének a szerzői jogi védelem kritériumainak. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 15

16 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai C.) Alanyai - A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta Egy személy műve Több személy műve (szerzőtársak) - Az egyes részek nem használhatók fel önállóan (a díj egyenlő arányban oszlik meg) - Önállóan felhasználhatók (összekapcsolt mű, társszerzők) Gyűjteményes mű: a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg (az egyes szerzők jogait azonban nem sértheti) Filmalkotás: a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a rendező, és azok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon árulnak hozzá Építészeti alkotások, egyéb műszaki teljesítmények: a tervező - Műszaki alkotás: az épület forgalmi körébe nem tartozó műszaki teljesítmény - A jogvédelem feltétele ott is az egyéni, eredeti jelleg - Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű: a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 16

17 D.) Tartalma: személyi és vagyoni jogok összessége 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai Személyhez fűződő jogok - Időben korlátlanok - Forgalomképtelenek - Nem lehet lemondani róluk - A szerzőt életében illetik meg - A védelmi idő leteltéig gyakorlására más személyt jogosulttá tehet - A védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) AZ EGYES SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK A nyilvánosságra hozatal joga A visszavonás joga A név feltűntetésének joga Az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog Vagyoni jogok - Főszabályként: nem ruházhatók át - Azokról lemondani nem lehet De örökölhetők A tv.-ben meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak - A szerzőt kizárólagos jog illeti meg a mű bármilyen felhasználására; nem taxatív felsorolással Többszörözés Terjesztés Nyilvános előadás Átdolgozás Kiállítás A VÉDELMI IDŐ - A szerző életében - Halálától számított 70 éven át - A szerző halálát követő első napjától kezdődik - Egyes esetekben (szerzőtársak, ismeretlen szerző stb.) esetében speciális szabályok - A védelmi idő felemelése visszaható hatállyal érvényesül dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 17

18 E.) A magyar törvény hatálya - a Ptk. szubszidiárius jellege - A törvény hatálya: 1.4 A szerzői jogi jogviszony tárgya és alanyai A szerzői jogi törvény hatálya - a védelem territorialitásához igazodva - elsősorban a Magyarország területén nyilvánosságra hozott művekre terjed ki. A törvény 2. -a e szabályokat a szerzői jogi védelemre állapítja meg. Külföldi szerző művére a törvény védelme akkor terjed ki, ha az először hazánkban jelenik meg, itt jut először nyilvánosságra. Ha a mű először külföldön került nyilvánosságra, külföldi szerzőjét csak nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján illeti meg a védelem. A magyar állampolgárságú szerzőt azonban akkor is mindenképpen megilleti a törvény szerinti védelem, ha műve először külföldön került nyilvánosságra. Irányadó jog: Abban a kérdésben, hogy a külföldi szerzőt vagy a szerzői jog egyéb külföldi jogosultját megillető védelemre melyik nemzeti jog az irányadó, külföldi elemet tartalmazó tényállásról lévén szó, annak az országnak a nemzetközi magánjoga az irányadó, amelyben a védelmet igénylik, vagyis amelynek területén a szerzői jog léte, védelme és érvényesíthetősége kérdésessé válik. - Azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni A rendelkezés indoka: a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket - amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás -, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A Ptk.-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna. A Ptk. és a szerzői jogi szabályozás kapcsolatát a magánjogi kódex is megerősíti: a Ptk ának (1) bekezdése szerint a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A 86. (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a védelmet - a Ptk. rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre egyebek között a szerzői jogi jogszabályok határozzák meg. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 18

19 1.5 Jogeset-feldolgozások 1.5 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 19

20 1.5 Jogeset-feldolgozások A.) Minősülhet-e meg nem jelent írás nyilvánosságra hozottnak? A felperes mint építésztervező, valamint a vezetése alatt álló tervező vállalat 1964-ben készítette el az e-i fedett uszoda terveit. Az uszoda kivitelezése az években történt. Amikor az elsőnek megépült medencét próbaképpen vízzel töltötték fel, a medence egyik oldala hirtelen mintegy 20 cm-rel megsüllyedt, a kiürítése után azonban lassan visszaállt eredeti helyére. Ez a jelenség azóta is minden feltöltésnél és ürítésnél újból észlelhető, ha csökkentett mértékben is. A per adatai szerint az épület is fokozatosan és állandóan süllyed, az épület fala, födémje és tartószerkezete mozog, a fal, vakolat, a burkolat átázik. A megyei napilap október 29. napján megjelent számában az alperes "Nekrológ az e-i fedett uszoda ügyében" címmel cikket írt. Ez - egyéb megállapítások mellett - bíráló megjegyzéseket tartalmaz a felperes, illetőleg a tervező vállalat munkájára. A felperes november 30. napján az újság főszerkesztőjéhez fordult s kérte, hogy az általa szövegezett válaszcikket közölje. A válaszcikk közzétételére nem került sor, - a lap főszerkesztőjének a felpereshez intézett levele szerint azért, mert az ügyben szakértői vizsgálat folyik (1978. XII. 11.). Eredménytelenül sürgette a felperes a válaszcikk közlését abban a levélben is, amelyet december 27. napján a főszerkesztőhöz intézett április 20. napján az alperes a lapban újabb cikket közölt "Sokba kerül, de megmentik - helyreállítják az e-i fedett uszodát" címmel. Az alperes a cikkben foglalkozott a válaszcikknek szánt - de az újságban nem közölt - írás megállapításaival, és ahhoz további megjegyzéseket fűzött. A felperes a megyei bíróság előtt keresetet indított az alperes ellen. Állítása szerint mindkét cikk sérti jó hírnevét, mert azokban az alperes valótlan tényeket állít, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel [Ptk ának (2) bekezdése]. Sérelmezte továbbá szerzői joga megsértését, mert a lap az április hó 29. napján megjelent cikkben a válaszcikknek szánt írását nem teljes terjedelmében közölte, hanem abból részleteket önkényesen kiragadva, magyarázat nélkül, elferdítve idézett, és mert öt az alperes a felhasználás módjáról és mértékéről nem tájékoztatta [1969. évi III. tv. (Szjt.) a, 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet 7. -ának (1) és (2) bekezdése]. Kérte ezért, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze öt nyilvános elégtétel adására és 1000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére [Ptk a (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja.] A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletét lényegében azzal indokolta, hogy a felperes válaszcikknek szánt írása nem esik szerzői jogi védelem alá, következésképpen a felperes vonatkozásában szerzői jogok megsértéséről nem lehet szó. A megyei bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérdés: Megsértethették-e felperes szerzői jogait? (Jogvédelem alatt állt-e a napilapban meg nem jelent cikk?) dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 20

21 1.5 Jogeset-feldolgozások B.) Soh se hull le vörös csillag... (legfeljebb lecsiszolják) Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint a felperes 1969-ben a z.-i Főtéren felállított szoborművét a városgondnoksággal kötött vállalkozói szerződés alapján 1991 nyarán felújították. A felújítás során eljáró vállalkozó az emlékművön változtatást hajtott végre: arra utólagosan egy másik dátumot is rávésett, az ötágú csillagot átcsiszolta és abba a koronás címer kontúrjait belevéste. Utóbb a dátumot eltávolította, a csillagábrázolás azonban változatlanul az eltorzított formában megmaradt. A felperes keresetlevelében arra kérte kötelezni a helyi önkormányzat alperest, hogy a helyi újságban és két országos napilapban tegyen közzé nyilatkozatot, amelyben kijelenti és elismeri, hogy alkotását hozzájárulása nélkül megváltoztatták és ezzel szerzői jogait megsértették. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, elsősorban arra hivatkozva, hogy a kivitelező a vállalkozói szerződésben foglaltakon túlmenően önhatalmú átalakítást végzett, az önkormányzat közgyűlése elrendelte az emlékmű eredeti állapotba való visszaállítását, ezekről a körülményekről pedig a helyi közvélemény a helyi sajtóból értesült és nem indokolt, hogy az országos sajtóban is nyilvánosságot kapjon. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes szerzői jogait az évi III. tv. (Szjt.) 10. -ában ütközően megsértették, amikor hozzájárulása nélkül a művön változtatást hajtottak végre. A személyiségi jogok megsértése miatt az alperest terheli a felelősség, mert az eljáró kőfaragómester a vele kötött vállalkozási szerződés alapján járt el, és a munkáért az ellenértéket részére kifizették. Az elsőfokú bíróság ezért a felperes keresetének annyiban helytadott, hogy kötelezte az alperest: tegyen közzé a helyi újságban nyilatkoztatót, amelyben elismeri a jogsértés megtörténtét, és egyben az alperest a perköltség megfizetésére kötelezte. Nem találta azonban indokoltnak az elégtételt adó nyilatkozatnak két országos napilapban való közzétételét. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben fenntartotta azt a kereseti követelését, hogy a jogsértés megtörténtéről szóló nyilatkozatot az általa megjelölt két országos napilapban is tegyék közzé. Álláspontja szerint ugyanis téves a bíróságnak az a megállapítása, hogy a szerzői jog megsértése nem okozott országos felháborodást. Az üggyel a Képző- és Iparművészeti Lektorátus is foglalkozott, helyszíni szemlét tartott, és a művésztársadalom körében az ügy felháborodást keltett, amire nézve két tanú meghallgatását kérte: egy művészettörténészét és egy szobrászművészét. Kérdés: Alapos volt-e a fellebbezés? (Megtörtént-e a szerző által személyi jogai megsértése miatt, a kért módon való elégtétel-adás?) dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 21

22 1.5 Jogeset-feldolgozások C.) Ritz Carlton Büfé, Kutyalapos: epizód egy fotóművész dolgos hétköznapjaiból A felperes a keresetében forint szerzőidíj-igényt érvényesített, mert az alperes szóbeli megbízása alapján reklámfotókat készített, és a forint szerzői díjból az alperes csak 6000 forintot teljesített. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és 6000 forint visszatérítése iránt viszontkeresetet emelt. Álláspontja szerint a felperes reklámfotói alkalmatlanok a megállapodásban megjelölt büfé ételkínálatának bemutatására, ezért azokra nem tart igényt. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy megrendelése nem fotóművészeti alkotás elkészítésére vonatkozott, és a megbízás alkalmával az árban sem állapodtak meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest 6000 forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes által elkészített fényképfelvételek annak ellenére, hogy esztétikusak és művészi színvonaluk sem vonható kétségbe, nem voltak alkalmasak az alperes családtagja által üzemeltetett büfé árukészletének valósághű bemutatására. A fényképfelvételek ugyanis magasabb színvonalú szolgáltatásra utalnak, mint amit a büfé a valóságban biztosítani tud, ezért a szerződéses cél elérésére alkalmatlanok. Miután a felperes a fényképfelvételeket az alperes távollétében, az alperes fiának adta át, és azok csak néhány napig voltak tárlókban elhelyezve, ezért az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felvételeket az alperes nem használta fel, és díjfizetésre sem köteles. A kifizetett 6000 forint szerzői díjat ezért megalapozottan követelte vissza. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset szerinti marasztalás, valamint a viszontkereset elutasítása érdekében a felperes fellebbezett. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kérdés: Alapos-e a fellbbezés? (Létrejött-e olyan szerződés, ami alapján a művész szerzői díjat követelhet?) dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 22

23 1.6 Ellenőrző kérdések 1.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 23

24 1.6 Ellenőrző kérdések 1.) Az információközlés és a technológia fejlődésének összefüggésében mely főbb forradalmakat tudja nevesíteni, s miként értékeli ezek a jogfejlődésre gyakorolt hatásait? 2.) Mikorra tehető a szellemi alkotások jogvédelmének kialakulása, s ez mely formában jelentkezett? 3.) Hogy foglalná össze a fő különbségeket a nemzetközileg elfogadott szellemi tulajdonjog és a magyar szellemi alkotások joga megközelítési módok között? 4.) Milyen típusú jogviszonyokkal találkozunk a szellemi alkotások jogában? 5.) Hogyan határozná meg a szellemi alkotások jogának fogalmát, s melyek annak fő területei? 6.) A szerzői jog tárgyalása során milyen fő problémakörökkel találkozunk? 7.) Melyek az iparjogvédelmi jog a szerzői joggal azonos jellegű és attól eltérő főbb sajátosságai? 8.) Mi a szerzői jogvédelem tárgya, melyek a jogvédelem feltételei? 9.) Kit illet meg szerzői jogvédelem, s melyek a szerzői jogi jogalanyiság sajátos esetei? 10.) Jellemezze a szerző személyes és vagyoni jogait, mutassa be főbb esetköreit. 11.) Mire terjed ki a magyar szerzői jogi törvény hatálya? 12.) Hogyan határozná meg a szerzői jogi törvény és a Polgári Törvénykönyv viszonyát? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 1. óra 24