4. ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Átírás

1 A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése munkaerőpiaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen HU A A KÖZELMÚLT TÖRTÉNÉSEI, A PROJEKT ZÁRÁSA A megvalósítandó feladatok, projekt teendők tekintetében az április hónap elég zsúfoltnak bizonyult a projekt partnerség számára, a programlistán is három kiemelkedő esemény szerepelt még. A Smart School rendszerrel ténylegesen - egy rövid tanóra keretében - az Üllői út 317. szám alatti Képzéskoordinációs Irodában ismerkedhettek meg. A norvég delegáció közvetlenül megtapasztalhatta, hogy a digitális oktatás gyakorlati alkalmazása, mennyire felgyorsítja a tananyagok elsajátításának, elmélyítésének folyamatát. Időrendi sorrendben ezek közül az első, a április között megrendezésre kerülő, norvég stakeholderek részére tartott tanulmányi látogatás Budapesten. Partnerségünk 9 fős norvég delegációt fogadott, számukra izgalmas, tartalmas programot kínálva. A délutáni program a vecsési Bálint Ágnes Kulturális Központban folytatódott, ahol az érintettek egy szakmai egyeztetésen vehettek részt, főként gender /nemi esélyegyenlőség témaköröket érintve (pl.: milyen akadályokba ütközhet a kisgyermekes nők felnőttképzési programban való részvétele; hogyan tudnánk hatékonyan a segítségükre lenni; mely képzési programokkal tudnánk eredményesen a jövőben internetes tanfolyamot elindítani, stb.). Másnap, április 25-én a vendégek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre látogattak. A túra olyan pontokat tartalmazott, ahova nem engednek be civil utasokat, beleértve az irányító tornyot, kifutópályákat, reptéri tűzoltóságot, fejlesztési helyszíneket, speciális infrastrukturális hátteret. A helyszínen a Budapest Airport által szervezett exkluzív idegenvezetést követően a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció- és művelődéstudományi tanszékének tanszékvezetője által tartott átfogó előadás során a norvég résztvevők betekintést nyerhettek az egyetem keretein belül folyó sokrétű munkába, megismerhettek az egyetem saját e-learning módszertanával, felnőttképzési tapasztalataival vagy a sok éve sikeresen működő Nyugdíjas Akadémiával.

2 A szervezett programok változatosságát, az érintett témák sokszínűségét, illetve a látogatók elégedettségét tekintve megállapítható, hogy a tanulmányút minden szempontból sikeresnek bizonyult. A XVIII. kerület polgármestere (Ughy Attila) és városigazgatója (Hunyadi István) aki egyben a projekt hazai menedzsere is beszédükben mindketten fontosnak tartották felhívni a figyelmet a projekt, azaz a helyi foglalkoztatás és gazdaságfejlesztés, egyben a sikeres európai városépítés fő motorjaira: ezek a közösség, az innováció, a partnerség, a közösségi tudás és készségfejlesztés, a felelős vezetés és a versenyképesség. Ezek zálogai annak, hogy a kerületünk területén fekvő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a főváros és Magyarország első számú légiforgalmi kapuja, egyúttal az itt lakók foglalkoztatásának fő területe, egyfajta virtuális foglalkoztatási kifutópálya lehessen. A korábban megkezdett, helyi stakeholderekkel való egyeztetés-sorozat záró eseményére (a 4. közös találkozó megtartására) április 27-én került sor. Az utolsó alkalom tematikája szintén a nemi esélyegyenlőség kérdése köré szerveződött. Illetékes szakértők tartottak előadást az egyes speciális cél-csoportokat (nők, GYES/GYED-en lévők, pályakezdők, 50 év felettiek stb.) érintő oktatási kihívások témájában. Emellett a résztvevők megismerkedhettek a novembere és áprilisa közötti képzési időszakban megtartott kísérleti képzések során szerzett tapasztalatokkal, elsősorban a női célcsoportra, a nők részvételi arányára fókuszálva. Projektünk zárórendezvényét szintén április 27-én tartottuk egy a projekt ünnepélyes lezárásához méltó helyszínül szolgáló belvárosi szállodában. Az esemény látogatottsága elég magasnak bizonyult, közel 90 fő vett részt. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a projekt megszületésekor a MALÉV csődje idején a legfontosabb cél a hirtelen munkanélkülivé vált embereket álláshoz juttatni, később pedig az itt élők részére lakóhelyükhöz minél közelebbi munkalehetőségeket kínálni. Egyúttal a projekt keretében kialakított vadonatúj TUD18 Képzéskoordinációs Iroda és az általa kínált ingyenes lakossági képzések nagy segítséget jelenthetnek a polgároknak a képzettségükhöz és képességeikhez illő legjobb munkahely megszerzésében, valamint hozzájárulhatnak az élethosszig tartó tanulás Norvégiában már természetes és bevett gyakorlatának minél hatékonyabb elterjesztéséhez. A városigazgató csapatkapitányként a mindkét országban népszerű kézilabda csapatépítésével vetette össze a projektszervezet bemutatását: a kapuban a vezető partner 18. kerület és «szövetségi kapitánya» a polgármester, a «beállósok» a képzési és tréning programokat adó Zsigmond Király Egyetem és a Felnőttképzők Szövetsége voltak, az «átlövők» a Lillehammeri Egyetem kiváló szakemberei, a Kormányhivatal foglalkoztatási osztálya, és a Budapest Airport HR-vezetői voltak. A csapat nem lett volna teljes a védekezésben és előretörésben egyaránt jeleskedő Vecsés Önkormányzata nélkül. Íme, a csapat, amelynek «ellenfelei» a stagnáló foglalkoztatás és gazdaság, a folyamatos munkaerőhiány, valamint a nemzetközi Néhány gondolat a találkozóról Zarándy Zoltán cikkét idézve:

3 együttműködésekkel szembeni kételkedés voltak. A rendezvényen ünnepélyes keretek között aláírásra került a Hosszú távú együttműködési megállapodás is a magyar partnerek részéről, melyben vázolták a jövőbeni de minimum a fenntartási időszak 5 évére érvényes kooperációs elképzeléseiket, együttműködési területeket, tevékenységeket. Mindenki közös célja a projekt során elmélyült szoros viszony megőrzése és további ápolása (a projekt befejezése után is), valamint a projekt keretében megvalósult pozitív eredmények együttes kihasználása, hasznosítása, új együttműködési és fejlesztési lehetőségek feltérképezése. A záró esemény végén egy kerekasztal beszélgetésre is sor került, melyen minden projekt partner részéről 1-1 fő vett részt. Érdekes és tartalmas összefoglalása volt ez az elmúlt egy év eseményeinek egy őszinte beszélgetés formájában, hét teljesen egyéni nézőpontból nézve, saját tapasztalatokkal, következtetésekkel. Minden partner más-más előnyt, erősséget, emlékezetes pontot emelt ki a mögöttük álló egy éves megvalósítási időszakból. Többek között olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint hogy a partnerek hogyan értékelték a norvég projekt eredményeit a munkaerőpiaci változások függvényében, és hogy véleményük szerint melyek azok a területek, ahol szükség lenne további innovációra. 2. A NORVÉG PARTNER (LUC) ÉS VECSÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEMUTA- TÁSA - INLAND UNIVERSITY (INN UNIVER- SITY) ÉS CENTRE FOR LIFELONG LEARING (CLL) A norvég Inland University of Applied Sciences (INN University) január 1-én jött létre a korábbi Lillehammeri Egyetem (alapítva: 1970) és Hedmark Egyetem (alapítva: 1994) egyesülése folytán. Az egyetem hat egyetemi kampuszszal rendelkezik Délkelet-Norvégia több városában (Lillehammer, Hamar, Blæstad, Elverum, Rena és Evenstad), körülbelül diákja van, a munkavállalói létszám pedig 952 fő. Az egyetem képzési kínálata 35 egyéves, 52 alapszakos és 31 mesterszakos, valamint 4 különböző PhD-képzést ölel fel, továbbá egy a Norvég Műszaki és Tudományegyetemmel közös képzést, a meghirdetett számtalan tanárképzési és továbbképzési program mellett. A kínált képzések a lehetséges szakterületek szinte a teljes spektrumát lefedik: ökológiai és mezőgazdasági ismeretek, pszichológia, sporttudományok, jog, zene, pedagógia, egészségtudományok, társadalomtudományok, tanárképzés, nyelv és irodalom, biotechnológia, film, televízió és kultúra, turizmus, animáció és digitális játéktechnológia, illetve közgazdaságtan. Az egyetem ad otthont az ún. Közszolgáltatási Innovációs Központnak (Centre for Innovation in Services), egy számtalan együttműködéssel és partnerkapcsolattal rendelkező tudományos kutatóközpontnak, mely a kutatási területén messzemenő gyakorlati tapasztalattal és magas színvonalú tudásanyaggal rendelkezik. A közszolgáltatások terén megvalósuló innováció témájában országos szinten vezető szerepet játszó központ és kutatói hálózata kulcsszerepet játszik az új társadalmi kihívások kezelésében és megoldásában. Ennek része a központ szárnyai alatt meghirdetett, Innováció az üzleti és közszolgáltatásokban (Innovation in Services, public and private) elnevezésű PhD program is.

4 Egyetemi karok: Alkalmazott Ökológiai és Mezőgazdasági Kar Népegészségügyi Kar Pedagógiai és Természettudományi Kar Üzleti és Igazgatási Kar Oktatási és Szociális munka Kar (1963 diák) Közgazdasági és Szervezési Tanulmányok Kar (1311 diák) Társadalomtudományi Kar (1277 diák) Tévéfilm-gyártási Kar (154 diák) Norvég Filmiskola (60 diák) A központ rengeteg különböző oktatási segédanyagot és pedagógiai módszert használ annak érdekében, hogy motiválja és bátorítsa a tanulást. Digitális eszközök használatával a tanulási folyamat jobban kezelhetővé és strukturálhatóvá válik, továbbá ennek segítségével többek között olyan új megoldások is alkalmazhatók, mint az interaktív tesztek, strukturált visszajelzések az írásbeli feladatok elkészítése során, vitafórumok stb. Mindezek által továbbá a tanulás tértől és időtől független folyamattá válik, melynek sebességét maga a tanuló alakíthatja egyéni igényeinek megfelelően. A központ azzal a céllal kutatja és értékeli a tanulás folyamatát, hogy fejlessze és javítsa az oktatási és tanulási módszereket. A központ nemzetközi partnerek bevonásával megvalósuló közös projektjeinek száma folyamatosan növekszik. A központnak jelenleg körülbelül 120 folyamatban lévő projektje van, melyek többsége arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyének, szervezetek és közösségek hogyan szerzik meg és fejlesztik tovább szakmai munkájukhoz nélkülözhetetlen készségeiket, kompetenciáikat. A projektpartnerekkel együttműködve a központ olyan tanulási modelleket épít, melyek a hagyományos tanulási formákat (előadás, tankönyv, szemináriumok) új audiovizuális, e-learning és más digitális, interaktív oktatási formákkal vegyítik. Élethosszig tartó tanulási központ (Centre for Lifelong Learning, CLL): Az élethosszig tartó tanulási központ Norvégiában a továbbtanulás és a folyamatos továbbképzés terén vezető szerepet játszó szervezet, mely az internetes távoktatási módszerek kifejlesztése és alkalmazása terén széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik. A 20 alkalmazottat foglalkoztató központ több nyitott tanfolyamot és képzési programot kínál, valamint különféle órákat, konferenciákat és szemináriumokat tart. A központ része egy egység, mely digitális tananyagokat (videók, audiovizuális prezentációk, honlapok, játékok és más interaktív anyagok) állít elő, valamint e-learning megoldásokat (LMS, MOOC stb.), tanulmányi programokat fejleszt. Emellett a központ kutatási és felmérési-kiértékelési feladatokat is végez ezeken a területeken. A központ egyik jellegzetessége, hogy az általa kínált képzések az internet alapú (on-line) és a személyre szabott, kevert (blended) oktatás keverékét képezik, továbbá munkához kapcsolódóan is végezhetők. A központ meggyőződése szerint a tanulás mindig a tanulók meglévő tudásán alapszik, melyet magukkal hoznak a tanulási helyzetbe. Így a cél az, hogy a tanulási folyamat megfelelő működését biztosítsák, elsősorban pedig azt, hogy a felnőttek magukat a tanulóközösség értékes tagjainak lássák. 4

5 Vecsés Város Budapest délkeleti agglomerációjában található, mintegy 21 ezer fős település. Területén halad keresztül a 4. sz. főút, az M0-ás autóút, valamint a 100. sz. vasút Budapest-Debrecen vonala és közvetlen szomszédságában található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. rendszer kiépítése volt a vonatkozó repülőtér körzetében. Az airled projekt ezáltal a térségi tudástranszfert támogatta a résztvevő európai projektpartnerek között. A település az elmúlt évben jelentős fejlődésen ment keresztül. A lakónépessége gyarapodásával, akik részben a fővárosból költöztek ki, részben a vidéki térségekből jöttek fel, a korábbi alvóvárosból az évtizedek során egy kellemes, zöldövezeti, kertváros alakult. Vecsés Város Önkormányzata az elmúlt években számos hazai és Európai Uniós pályázatot valósított meg sikeresen; többek között egy új városközpont kialakítását melynek fő eleme a geotermikus energiával működő Bálint Ágnes Kulturális Központ. Ezek kívül számos intézményén hajtott végre épületenergetikai korszerűsítést, vagy teljes körű felújítást, valamint jelentősen bővült a burkolt utak száma is. A jelenleg a megvalósítás végső szakaszában lévő Norvég Alap által finanszírozott programon kívül korábban már két európai uniós társfinanszírozott projektben vett részt: Vecsés Város Önkormányzata magyar részről a Norvég Alap keretében végzett együttműködéshez hasonlóan a Budapest XVIII. kerületi önkormányzattal és a Budapest Airporttal közösen vett részt az airled projektben, mely együttműködés jelentős mértékben hozzájárult A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Térség- és Gazdaságfejlesztési Klaszter létrehozásához. További érdekességekért keresse honlapunkat: www. tud18.hu Vecsés Város első nemzetközi EU-s projektje ben az Interreg IVC keretében a megújuló energiák önkormányzati kommunikációjával foglalkozott (Renewable Energy Transfer System - RETS). A RETS projekt célja a fenntarthatóság jegyében a résztvevő projektpartnerek által bemutatott megújuló energiák ismertetését szolgálta a regionális és helyi, azaz önkormányzati döntéshozók számára. A projekt feladata volt továbbá a RETS együttműködés keretében olyan megújuló energia felhasználására vonatkozó kompetencia központok kialakítása, melyek szakértői, illetve egyetemi hátérrel támogatják a megújuló energiaforrások európai terjesztését. Vecsés Város Önkormányzata a RETS projekt keretében három nemzetközi konferenciát is szervezett a megújuló energia terjesztésére és annak oktatására vonatkozóan. Vecsés Város második európai uniós projekten való részvétele ban a Central Europe program keretében történt. Az airled, projekt konkrét célkitűzése a résztvevő projekt partnerek az uniós együttműködés támogatása keretében egy hosszú távú fenntartható fejlesztési stratégiai gazdasági