9578/17 anp/ia 1 DGE 2B

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 9. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0379 (COD) 2016/0380 (COD) 2016/0377 (COD) 2016/0378 (COD) 2016/0382 (COD) 2016/0375 (COD) 9578/17 ENER 250 CLIMA 145 COMPET 439 CONSOM 230 FISC 113 TRANS 205 AGRI 283 IND 137 ENV 537 CODEC 902 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Biz. dok. sz.: 15135/16 ENER 418 ENV 758 CLIMA 169 COMPET 637 CONSOM 301 FISC 221 IA 131 CODEC ADD /16 ENER 420 ENV 760 CLIMA 171 COMPET 640 CONSOM 302 FISC 222 IA 133 CODEC ADD /16 ENER 421 IA 136 CODEC ADD /16 ENER 419 IA 134 CODEC ADD /16 ENER 417 CLIMA 168 CONSOM 298 TRANS 479 AGRI 650 IND 261 ENV 757 IA 130 CODEC ADD 1 REV /16 ENER 412 CLIMA 167 IA 123 CODEC ADD 1 Tárgy: Tiszta energia csomag (első olvasat) a) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia belső piacáról (átdolgozás) b) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás) c) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről d) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (átdolgozás) 9578/17 anp/ia 1

2 e) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának támogatásáról (átdolgozás) f) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről Jelentés az elért eredményekről I. Bevezetés A Bizottság november 30-án elfogadta a Tiszta energia minden európai polgár számára csomagot, amely nyolc jogalkotási javaslatot tartalmaz. A Bizottság a TTE Tanács (Energia) december 5-i ülésén terjesztette elő egyben a csomagot, amelyet a miniszterek üdvözöltek. Az első véleménycserére a TTE Tanács (Energia) február 27-i ülésén került sor 1. Az ülés alkalmával a miniszterek kiemelték, hogy a korábban sosem látott méretű javaslatcsomagot gondos és alapos vizsgálatnak kell majd alávetni. Mind a nyolc javaslat első részletes ismertetése az energetikai munkacsoportban február elején fejeződött be, és ezt követően kezdődött meg a bizottsági hatásvizsgálatok kötelező vizsgálata. Ami a Tiszta energia csomagban foglalt nyolc jogalkotási javaslatot, továbbá a többek között az energiacímkézésről és a gázellátás biztonságáról szóló javaslatokkal kapcsolatos egyéb prioritásait illeti, a máltai elnökség a tanácsi erőfeszítéseket két, az energiahatékonyságról, illetve az épületek energiahatékonyságáról szóló jogalkotási javaslatra összpontosította, amelyek esetében arra törekszik, hogy a TTE Tanács (Energia) június 26-i ülésén általános megközelítést sikerüljön elfogadni. Éppen ezért helyénvaló, hogy ebben az elért eredményekről szóló jelentésben összefoglaljuk a másik hat javaslat terén végzett munkát is. 1 Megjegyzés: az 5800/1/17 REV 1 dokumentum alapján, amely összefoglalja a javaslatok tartalmát. 9578/17 anp/ia 2

3 Miután befejeződött a hatásvizsgálatok megvizsgálása, magának a hat javaslatnak a vizsgálata főként abból állt, hogy a delegációk előadták ideiglenes, előzetes álláspontjukat, a Bizottság pedig az egyes témák egyértelmű és részletes bemutatása keretében pontosításokkal és magyarázatokkal szolgált. A pontosítások és magyarázatok e szakasza még most is tart, a legtöbb delegáció pedig továbbra is vizsgálati fenntartással él a javaslatokkal (egyes részeikkel) kapcsolatban. Az energiaunió irányításáról, illetve a megújuló energiaforrásokról szóló javaslat esetében a cikkek vizsgálatának első fordulója többé-kevésbé lezárult (a mellékletek tekintetében azonban még nem). Az energiaunió irányításáról szóló javaslat esetében annak az éghajlatváltozással összefüggő fontos részeire tekintettel az éghajlatváltozási attasék aktívan részt vesznek a munkában összhangban az éghajlat- és energiapolitikák átfogó integrálásával. A villamosenergia-piac kialakítására vonatkozó négy javaslatot illetően az eddigi megbeszéléseket a témákra épülő tágabb megközelítés jellemezte. Ez az elért eredményekről szóló jelentés a következőket foglalja össze: a) a bizottsági hatásvizsgálatok lezárult vizsgálatának főbb elemei, valamint b) a javaslatok vizsgálata keretében megvitatott fontosabb témák. II. A villamosenergia-piac kialakítása a) A hatásvizsgálatok vizsgálata A villamosenergia-piac kialakítására vonatkozó négy javaslat kombinált hatásvizsgálatának vizsgálatára január 30-án került sor. A tagállamok nyugtázták a villamosenergia-piacokat és a villamosenergia-ellátás biztonságát szabályozó általános keret felülvizsgálatához kínálkozó különféle szakpolitikai lehetőségek elemzését. A tagállamok emellett hangsúlyozták, hogy a piacot eredményes és költséghatékony módon kell kialakítani, amely jobb rezilienciával, a termelési kapacitásba való beruházással, csökkenő fogyasztói költségekkel, ugyanakkor javuló fogyasztóvédelemmel jár. A leginkább problémát jelentő területek többek között a következők: a regionális operatív központok létrehozása az átvitelirendszer-üzemeltetők tevékenységével összefüggésben, valamint az adminisztratív terhek növekedése; a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó szabályok; megfelelő egyenlő versenyfeltételek minden technológia számára, az ajánlattételi övezetek és a piacalapú ellátási árak meghatározása (a szabályozott árak fokozatos megszüntetése), az összekapcsolással összefüggő sajátosságok, továbbá a villamosenergia-ellátás biztonsága. A hatásvizsgálatok tartalmával kapcsolatosan nem vetettek fel sok konkrét kérdést. A tagállamok inkább a jogalkotási javaslatok elemeire koncentráltak. 9578/17 anp/ia 3

4 b) Fontosabb megvitatott témák A villamosenergia-piac kialakításával kapcsolatos első részletes ismertetésre az energetikai munkacsoportban március 21-én került sor. A különféle javaslatokról mostanáig négy alkalommal folytattak megbeszélést. A villamosenergia-piac kialakításával kapcsolatos munka még korai szakaszban jár, amelyben sok tagállam vizsgálati fenntartással él és pontosításokat kér a Bizottságtól. A cikkek részletes vizsgálatára és szövegmódosításra még nem került sor. A Tanács és az Európai Parlament több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a megfizethető energiaáraknak, a biztos energiaellátásnak és a megújuló energiaforrásokból költséghatékony módon, nagy mennyiségben termelt villamos energia integrálásának a garantálására a jól működő, integrált villamosenergia-piac a legjobb eszköz. A versenyképes árak alapvető fontosságúak a növekedés és a fogyasztói jólét megvalósításához az Európai Unióban, és ezért az EU energiapolitikájának középpontjában állnak. A tagállamok széles körűen üdvözölték a villamosenergia-piac kialakítására vonatkozó javaslatcsomag egészét. Az új jogszabályok lehetőséget adnak majd a határokon átnyúló integrációra, bővítik a fogyasztók döntési mozgásterét és ösztönzőket hoznak létre az ahhoz szükséges beruházásokhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeit. Kiemelten kezelik továbbá az energiahatékonyságot és hozzá fognak járulni a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a beruházások ösztönzésére vonatkozó uniós cél teljesítéséhez. A villamos energia belső piacáról szóló rendeletről folytatott megbeszélés során a tagállamok megosztották egymással a kapacitásmechanizmusok szervezésére és arra vonatkozó véleményüket, hogy azokat csak végső esetben kellene-e igénybe venni, illetve, hogy, meg kellene-e tartani a nemzeti rendszerek megfelelőségét értékelő mechanizmusokat. Felvetették azt is, hogy európai megfelelőségi értékelésre, az erőforrások szűkösségét tükröző árképzésre, az ajánlattételi övezetek meghatározására és vonatkozó döntéshozatalra, az ENTSO-E feladatainak és kötelezettségeinek megállapítására, a regionális operatív központok meghatározására és feladatkörének megállapítására, valamint az adminisztratív terhek esetleges növelésére van szükség. 9578/17 anp/ia 4

5 A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezetet illetően a tagállamok a megbeszélés során kitértek a fogyasztói szerepvállalásra, a helyi energiaközösségek szerepére, az árszabályozásra és a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók védelmének szükségességére, a szerződésmegszüntetési díjak alkalmazására, a dinamikus áras szerződésekre, arra a tagállamok számára előírt kötelezettségre, hogy a beszerzési közösségek független szolgáltatói és a felhasználóoldali válasz tekintetében kereteket határozzanak meg olyan elvek mentén, amelyek lehetővé teszik a piacon való teljes körű részvételüket, az intelligens fogyasztásmérők bevezetésére vonatkozó szabályokra, továbbá az egyetemes szolgáltatási árszabályozás fokozatos megszüntetésére. Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló rendeletjavaslat kapcsán a tagállamok véleménycserét tartottak az Ügynökségnek a regionális operatív központokkal összefüggő egyes funkciók koordinálásával kapcsolatos hatásköreinek bővítéséről, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők felügyeletéről, a nagykereskedelmi piacfelügyelet és a határokon átnyúló infrastruktúra területét érintő feladatokról, továbbá arról, hogy az Ügynökségre nagyobb felelősség hárul majd az üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó végleges javaslatok kidolgozásában és a Bizottságnak történő benyújtásában azzal együtt, hogy az ENTSO-E technikai szakértői szerepe változatlan marad. A tagállamok arra is rákérdeztek, hogy az Ügynökség az új kibővített feladatköréhez megfelelő finanszírozással fog-e rendelkezni. A tagállamok a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló rendeletet a villamosenergia-csomag időszerű és hasznos kiegészítéseként értékelték, amely Unió-szerte módot ad majd a villamosenergia-ellátás biztonságának növelésére. A tagállamok ugyanakkor kérdéseket tettek fel a regionális együttműködés módjára és irányítására, valamint a regionális operatív központokkal való majdani kapcsolatra vonatkozóan. Emellett kérdések merültek fel bennük a nem piaci alapú intézkedésekkel, a szolidaritási intézkedésekkel és a kockázatokra való közös felkészülési tervek elkészítési módszerével kapcsolatban. 9578/17 anp/ia 5

6 III. Megújuló energia a) A hatásvizsgálat vizsgálata A Bizottság a javaslat öt fontosabb témájának (bioenergia/fenntarthatóság, közlekedés, villamos energia, fogyasztók, valamint fűtés és hűtés) részletes bemutatásával ismertette a hatásvizsgálatot. A delegációk kérdéseket tettek fel a Bizottságnak a több javasolt intézkedést is alátámasztó elemzésével kapcsolatban, leginkább azért, mert komoly aggályok merültek fel bennük a szóban forgó intézkedések arányosságát és azoknak a nemzeti, regionális és helyi szinten gyakorolt gazdasági, társadalmi és környezeti hatását illetően, ideértve az olyan kis (szinte jelentéktelen) gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásokat is, mint a üzemanyag-forgalmazók és a kisebb erdők tulajdonosai. Éppen ezért kérdéseket tettek fel a következők hatásaival kapcsolatban: a fűtés- és hűtésszolgáltatásban a megújuló energiák részarányának évi 1%-os javasolt növelése; az első generációs bioüzemanyagok javasolt fokozatos kivezetése 2 ; a fejlett bioüzemanyagok javasolt fokozatos növelése; valamint az összes piaci szereplőre nehezedő adminisztratív terhek. A delegációk hangsúlyozták, hogy több időre lesz szükségük a javasolt szakpolitikai döntések (gazdasági/pénzügyi/foglalkoztatási stb.) következményeinek nemzeti szintű modellezéséhez. b) Fontosabb megvitatott témák Aggályokat vetett fel a támogatási rendszereknek a megújuló energiaforrásokból energiát előállító, más tagállamokban található termelők előtti javasolt részleges megnyitása. A delegációk számos kérdést tettek fel a javasolt egyablakos ügyintézéssel kapcsolatban, amelynek keretében koordinálnák és megkönnyítenék a teljes engedélyezési eljárást az olyan kérelmezők számára, akik megújuló energiaforrást hasznosító létesítményeket, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát kívánnak építeni/működtetni. Tekintettel arra a kötelező átfogó uniós célra, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 27 %-os legyen, valamint arra, hogy a tagállamoknak a Szerződés értelmében joguk van meghatározni a tüzelőanyag összetételét, megkérdőjelezték az újabb (indikatív) nemzeti (rész)célok (közlekedés, valamint fűtés és hűtés) szükségességét. A származási garanciák rendszerével és a megfelelő infrastrukturális összeköttetésekkel kapcsolatban is kérdések merültek fel (a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nemzeti célokkal összefüggésben). Továbbá kérdéseket vetett fel az is, hogy a javaslat számos esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását írja elő. 2 Megjegyzés: e javasolt kivezetés csak arra vonatkozik, hogy a tagállamok az első generációs bioüzemanyagokat megújuló energiának számíthassák. 9578/17 anp/ia 6

7 A fűtésről és hűtésről folytatott megbeszélések középpontjában a fűtés- és hűtésszolgáltatásban a megújuló energiák részarányának évi 1%-os javasolt növelése, valamint a fűtési és hűtési rendszerek verseny előtti megnyitása állt. A közlekedéssel kapcsolatban megvitatták azt a rendelkezést, amely a közlekedési célú üzemanyagok európai forgalmazói számára azt a kötelezettséget vezeti be, hogy a piacot egyre nagyobb arányban fejlett megújuló üzemanyagokkal lássák el, továbbá kérdéseket tettek fel amiatt, hogy a javaslat szinte nem is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék vagy előmozdítanák az elektromos közlekedést. A fogyasztókat illetően a (kis mennyiségű) megújuló energiát elsősorban saját felhasználásra termelők, a termelő-fogyasztók, valamint a megújuló energiát termelő és felhasználó közösségek jogait vitatták meg, ideértve a megújuló energiaforrást hasznosító kisméretű létesítmények bejelentésére vonatkozó javasolt egyszerűsített eljárást is. A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-üzemanyagok tekintetében pedig a következő fontosabb kérdéseket beszélték meg: az erdei biomasszára vonatkozó új fenntarthatósági kritériumok, a befektetői biztonság garantálása az első generációs bioüzemanyagok javasolt fokozatos kivezetésével összefüggésben, a kormányokat, vállalatokat és különösen a kisebb gazdasági szereplőket például az erdőtulajdonosokat és az üzemanyag-forgalmazókat érintő általános adminisztratív terhek, továbbá az ilyen üzemanyagokra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátásmegtakarítási követelmények javasolt növelése, valamint az ilyen üzemanyagok várható rendelkezésre állása a belföldi és az importpiacokon. IV. Az energiaunió irányítása a) A hatásvizsgálat vizsgálata A hatásvizsgálat vizsgálatának szentelt ülésen a delegációk kérdéseket tettek fel a bizottsági javaslat egyes megoldásaival kapcsolatban. A kérdések többek között különösen arra vonatkoztak, hogy megfelelők-e a megújuló energia nemzeti részarányára és az energiahatékonyságra vonatkozóan a 2021 és 2030 közötti időszakra javasolt lineáris pályák, és mik a lehetséges alternatívák, illetve hogy arányosak-e az adminisztratív terhek. Az ülés leginkább azzal telt, hogy a delegációk feltették a kérdéseiket és ismertették a javaslattal kapcsolatos előzetes álláspontjukat. 9578/17 anp/ia 7

8 b) Fontosabb megvitatott témák Az egyik legfontosabb kérdést az integrált nemzeti energiaügyi és éghajlatváltozási tervek tervezeteinek és végleges változatainak benyújtására megállapított határidők jelentették. Ezzel összefüggésben a delegációk jelezték, hogy a tagállamok számára nehézséget okoz majd, hogy az első ilyen tervet a javasolt határidőkre elkészítsék, tekintettel az új gyakorlat volumenére és arra, hogy konzultálniuk kell a lakossággal és el kell nyerniük a lakosság támogatását is, továbbá kitértek arra a problémára is, hogy az első terv tervezetét a bizottsági javaslat szerint január 1-jéig kell elkészíteni annak ellenére, hogy az energiaunió irányításáról szóló rendelet addig még nem is lép hatályba. Aggályok merültek fel egyrészt azokkal az adminisztratív terhekkel kapcsolatban is, amelyek amiatt keletkeznek, hogy a tagállamoknak nagy mennyiségű részletes információt kell majd szolgáltatniuk a tervek tervezeteihez és végleges változataihoz, az információkat aktualizálniuk kell, kétévente pedig eredményjelentést kell készíteniük, másrészt pedig a célkitűzések, a célok és a részcélok számával kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek nem az Európai Tanács októberi ülésén jóváhagyott számszerűsített célokhoz kapcsolódnak (például amelyek az energiabiztonság és a kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióival kapcsolatosak). A delegációk jelezték azt is, hogy továbbra is meg kell őrizni a nemzeti sajátosságok figyelembevételéhez szükséges kellő rugalmasságot. A megújuló energiaforrásokhoz való, összesített nemzeti hozzájárulások és a 2030-ig tartó időszakra kitűzött átfogó, kötelező uniós szintű cél teljesülését eredményező lineáris pálya közötti különbség megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket is megvitatták, és elsősorban jelezték, hogy nagyobb egyértelműségre és külön rendelkezésekre van szükség a mi van akkor, ha kérdéssel kapcsolatban, emellett kitértek a Párizsi Megállapodásból eredő kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezésekre is. A delegációk ezenfelül aggodalmuknak adtak hangot az arra vonatkozóan javasolt rendelkezéssel kapcsolatban is, hogy a tagállamok csak felfelé módosíthatják a tervezett céljaikat, célkitűzéseiket és hozzájárulásaikat. Azzal összefüggésben, hogy a Bizottságnak a megújuló energiák és az energiahatékonyság tekintetében fel kell majd mérnie, hogy az erőfeszítések elégségesek-e, a delegációk megvitatták, hogy erre a javaslatban foglaltak szerint 2023-ban vagy később kellene-e sort keríteni. Szóba került az is, hogy a korai erőfeszítéseket hogyan lehet majd figyelembe venni, és hogy miként mérhető a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó cél. A delegációk vizsgálata arra a finanszírozási platformra is kiterjedt, amelyet a Bizottság a megújulóenergia-projektek finanszírozása érdekében hoz majd létre (felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján). Elsősorban a platform működését és azt a rendelkezést vizsgálták meg, amelynek értelmében a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos, jelenlegi 2020-as kötelező céljukhoz képest alulteljesítő tagállamoknak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a platformhoz. A delegációk megvitatták azoknak a javasolt bizottsági ajánlásoknak a jellegét és elérni kívánt hatásait is, amelyeket a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kellene venniük. A delegációk általában véve aggályosnak találták, hogy a javaslat nagymértékben írja elő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását. Problémák merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a javaslat szerint a jelenlegi Éghajlatváltozási Bizottság helyébe egy új Energiaunió-bizottság lépne. 9578/17 anp/ia 8