Tájékoztatások és közlemények. Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 89,

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 61. évfolyam szeptember 20. Tartalom EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: szeptember i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 89, ELFOGADOTT SZÖVEGEK I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények ÁLLÁSFOGLALÁSOK Európai Parlament szeptember 12., kedd 2018/C 337/01 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (közvetítésről szóló irányelv) végrehajtásáról (2016/2066(INI)) /C 337/02 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a franchise működéséről a kiskereskedelmi ágazatban (2016/2244(INI)) /C 337/03 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása az európai űrstratégiáról (2016/2325(INI)) /C 337/04 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása az egyetemi továbbképzésről és távképzésről az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó európai stratégia részeként (2016/2142(INI)) /C 337/05 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a bálnavadászatról Norvégiában (2017/2712(RSP)) /C 337/06 Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról (2016/2301(INI)) HU

2 2017. szeptember 13., szerda 2018/C 337/07 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az EU és India politikai kapcsolatairól (2017/2025(INI)) /C 337/08 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított DAS szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D /2780(RSP)) /C 337/09 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételekre vonatkozó (EU) 2016/6 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetéről (D051561/ /2837(RSP)) /C 337/10 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/KKBP közös álláspont végrehajtása (2017/2029(INI)) /C 337/11 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az EU Latin-Amerikával fenntartott politikai kapcsolatairól (2017/2027(INI)) /C 337/12 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban (2017/2028(INI)) /C 337/13 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása Kambodzsáról, nevezetesen Kem Sokha ügyéről (2017/2829(RSP)) /C 337/14 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása a gaboni ellenzék elnyomásáról (2017/2830(RSP)) /C 337/15 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása Laoszról, különösen Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügyéről (2017/2831(RSP)) /C 337/16 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről (2017/2838(RSP)) /C 337/17 Az Európai Parlament szeptember 14-i ajánlása az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett, az EU Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillérjének modernizálásáról szóló tárgyalásokról (2017/2057(INI)) /C 337/18 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről (2015/2041(INI)) /C 337/19 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása az Erasmus+ program jövőjéről (2017/2740(RSP)) /C 337/20 Az Európai Parlament szeptember 14-i állásfoglalása az új európai készségfejlesztési programról (2017/2002(INI))

3 II Közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK Európai Parlament szeptember 12., kedd 2018/C 337/21 Az Európai Parlament szeptember 12-i határozata a Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2017/2063(IMM)) III Előkészítő jogi aktusok EURÓPAI PARLAMENT szeptember 12., kedd 2018/C 337/22 Az Európai Parlament szeptember 12-i határozata Simon Busuttilnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján létrehozott bizottságba történő kinevezésére irányuló javaslatról (2017/2132(INS)) /C 337/23 Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Izland közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (11782/2016 C8-0123/ /0252(NLE)) /C 337/24 Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kiegészítő kereskedelmi kedvezményekről szóló, az Európai Unió és Izland között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (12146/ 2016 C8-0129/ /0293(NLE)) /C 337/25 P8_TA(2017)0325 A belvízi hajózási és a közúti árufuvarozási ágazattal kapcsolatos elavult rendeletek hatályon kívül helyezése ***I Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0745 C8-0501/ /0368(COD)) P8_TC1-COD(2016) /C 337/26 P8_TA(2017)0326 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 12-én került elfogadásra a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1101/ 89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel Az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása ***I Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása az 1316/2013/EU és a 283/ 2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0589 C8-0378/ /0287(COD)) P8_TC1-COD(2016)0287 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 12-én került elfogadásra az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

4 2018/C 337/27 P8_TA(2017)0327 A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedések ***I Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0052 C8-0035/ /0030(COD)) P8_TC1-COD(2016)0030 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 12-én került elfogadásra a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel /C 337/28 Az Európai Parlament szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatról (COM(2016) /0062(NLE)) szeptember 13., szerda 2018/C 337/29 Az Európai Parlament határozata az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetlen irányítás keretébe tartozó forrásoknak az integrált tengerpolitika és a közös halászati politika célkitűzései közötti elosztása tekintetében történő módosításáról szóló, június 12-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2017) /2743(DEA)) /C 337/30 Az Európai Parlament szeptember 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és tagállamai és az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság között európai közös légtér (EKLT) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15654/2016 C8-0098/ /0036(NLE)) /C 337/31 Az Európai Parlament szeptember 13-i jogalkotási állásfoglalása az N-(1-fenetilpiperidin-4-il)-Nfenilakrilamid (akriloil-fentanil) ellenőrzési intézkedéseknek való alávetéséről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (08858/2017 C8-0179/ /0073(NLE)) /C 337/32 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az Olaszországnak szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0540 C8-0199/ /2101(BUD)) /C 337/33 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó 4/2017. számú, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Olaszországnak szóló segítségnyújtás céljából történő igénybevételére irányuló javaslatot kísérő költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11813/2017 C8-0304/ /2109(BUD)) /C 337/34 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Finnország kérelme EGF/2017/002/FI/Microsoft 2) (COM(2017)0322 C8-0193/ /2098(BUD)). 183

5 2018/C 337/35 Az Európai Parlament szeptember 13-án elfogadott módosításai a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2017)0054 C8-0028/ /0017(COD)) /C 337/36 Az Európai Parlament szeptember 13-án elfogadott módosításai a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításához (COM(2016)0479 C8-0330/ /0230(COD)) /C 337/37 P8_TA(2017)0340 A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátuma ***I Az Európai Parlament szeptember 13-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0434 C8-0247/ /0198(COD)) P8_TC1-COD(2016)0198 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 13-án került elfogadásra a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel /C 337/38 Az Európai Parlament szeptember 13-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó, 3/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetéről: az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetési forrásainak növelése az ifjúsági munkanélküliségnek az Európai Unió egészében történő csökkentése, valamint az ACER decentralizált ügynökség és a SESAR2 közös vállalkozás személyzeti létszámtervének aktualizálása érdekében (11812/2017 C8-0303/ /2078(BUD)) /C 337/39 Az Európai Parlament szeptember 14-én elfogadott módosításai a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0615 C8-0387/ /0278(COD)) /C 337/40 Az Európai Parlament szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05530/2017 C8-0144/ /0383(NLE)) /C 337/41 Az Európai Parlament szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült harmadik kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (06750/2017 C8-0225/ /0042(NLE))

6 2018/C 337/42 P8_TA(2017)0355 Az európai statisztikai program 2020-ig történő meghosszabbítása ***I Az Európai Parlament szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az európai statisztikai programról ( ) szóló 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a program 2018 és 2020 közötti időszakra való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0557 C8-0367/ /0265(COD)) P8_TC1-COD(2016) /C 337/43 P8_TA(2017)0356 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 14-én került elfogadásra az európai statisztikai programról ( ) szóló 99/2013/EU rendeletnek a program 2020-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel Az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok ***I Az Európai Parlament szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az európai kockázatitőkealapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/ EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0461 C8-0320/ /0221(COD)) P8_TC1-COD(2016)0221 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban szeptember 14-én került elfogadásra az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/ európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel /C 337/44 Az Európai Parlament szeptember 14-én elfogadott módosításai az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0493 C8-0336/ /0238(COD))

7 Jelmagyarázat * Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I ***II ***III Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat Rendes jogalkotási eljárás: harmadik olvasat (Az eljárás típusát a tervezet által javasolt jogalap határozza meg.) A Parlament módosításai: Az új szövegrészeket félkövér és dőlt betűtípus mutatja. A törléseket a jel vagy áthúzás jelöli. A módosított szövegrészeknél az új szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig törlés vagy áthúzás jelöli.

8

9 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337/1 EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: szeptember i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 89, ELFOGADOTT SZÖVEGEK

10 C 337/2 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja szeptember 12., kedd I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) ÁLLÁSFOGLALÁSOK EURÓPAI PARLAMENT P8_TA(2017)0321 A közvetítési irányelv végrehajtása Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (közvetítésről szóló irányelv) végrehajtásáról (2016/2066(INI)) (2018/C 337/01) Az Európai Parlament, tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, május 21-i 2008/ 52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) (közvetítésről szóló irányelv), tekintettel a Bizottság a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett, a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló jelentésére (COM(2016)0542), tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített részletes elemzések összefoglalójára, amelynek címe: The implementation of the Mediation Directive 29 November 2016 (A közvetítésről szóló irányelv végrehajtása november 29.) ( 2 ), tekintettel a Bizottság évi tanulmányára, amelynek címe: Study for an evaluation and implementation of Directive 2008/52/EC the Mediation Directive (Tanulmány a 2008/52/EK irányelv (a közvetítésről szóló irányelv) értékeléséről és végrehajtásáról) ( 3 ), tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített tanulmányra, amelynek címe: Rebooting the Mediation Directive: Assessing the limited impact of its implementation and proposing measures to increase the number of mediations in the EU (A közvetítésről szóló irányelv újraindítása: a végrehajtás által kifejtett korlátozott hatás értékelése és javaslat a közvetítések Unió-beli számának növelését célzó intézkedésekre) ( 4 ), tekintettel a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága (EPRS) Utólagos Hatásvizsgálatok Osztálya által a közvetítésről szóló irányelvről készített európai végrehajtási értékelésre ( 5 ), tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Quantifying the cost of not using mediation a data analysis (A közvetítés igénybevételének elmaradásából eredő költségek számszerűsítése adatelemzés) című tanulmányára ( 6 ), ( 1 ) HL L 136., , 3. o. ( 2 ) PE ( 3 ) pbds / ( 4 ) PE ( 5 ) PE ( 6 ) PE

11 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337/ szeptember 12., kedd tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkére és 81. cikke (2) bekezdésének g) pontjára, tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0238/2017), A. mivel a 2008/52/EK irányelv fontos mérföldkőnek számít a közvetítői eljárások európai uniós bevezetése és használata szempontjából; mivel azonban az irányelvet a tagállamok igen eltérően hajtották végre, attól függően, hogy előzetesen létezett-e tagállami szintű közvetítési rendszer, néhányan az irányelv rendelkezéseinek közel szó szerinti végrehajtását választották, mások a vitarendezés alternatív formáinak részletes felülvizsgálatát (például Olaszország, ahol a közvetítést hatszor gyakrabban használják, mint Európa többi részén), megint mások meglévő jogszabályaikat összhangban lévőnek ítélték a közvetítésről szóló irányelvvel; B. mivel a tagállamok többsége kiterjesztette az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazási körét a belföldi ügyekre is és csupán három tagállam választotta az irányelv kizárólag a határon átnyúló ügyekre vonatkozóan való átültetését ( 1 ) ennek pedig határozottan pozitív hatása volt a tagállamok jogszabályaira és a viták érintett kategóriáira; C. mivel az irányelv átültetési szakaszában felmerülő nehézségek nagy részben a tagállami jogszabályokban érvényesülő jogi kultúrák közötti különbségeket tükrözik; mivel ezért a jogi mentalitásnak a békés vitarendezésen alapuló közvetítési kultúra fejlesztésén keresztüli változását kell előtérbe helyezni ennek kérdését pedig többször is felvetették a jogi szakemberek európai hálózatai, először az uniós irányelv létrejöttekor, ezt követően pedig a tagállami átültetés folyamán; D. mivel a közvetítésről szóló irányelv végrehajtása uniós hozzáadott értéket teremtett azáltal, hogy a tagállami jogalkotók figyelmét felhívta a közvetítés előnyeire, és az eljárásjog és a tagállami eltérő gyakorlatok bizonyos fokú összehangolását eredményezte; E. mivel a közvetítés alternatív, önkéntes és bizalmas bíróságon kívüli eljárásként bizonyos esetekben és a szükséges biztosítékok mellett hasznos eszköze lehet a túlterhelt bírósági rendszerek tehermentesítésének, mert lehetővé teszi a természetes és jogi személyek számára a viták bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezését szem előtt tartva, hogy a túl hosszúra nyúló bírósági eljárások sértik az Alapjogi Chartát, emellett elősegíti az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez; F. mivel a közvetítésről szóló irányelv 1. cikkében meghatározott célok a közvetítés igénybevételének ösztönzése és különösen a közvetítés és a bírósági eljárás közötti kiegyensúlyozott kapcsolat megteremtése nyilvánvalóan nem teljesültek, hiszen a tagállamok többségében a bírósági ügyek kevesebb mint 1 %-ában veszik igénybe a közvetítést ( 2 ); G. mivel a közvetítésről szóló irányelv szigorú értelemben véve nem hozta létre a bíróságon kívüli vitarendezés uniós rendszerét, kivéve az elévülési időszakra vonatkozó különös rendelkezéseket olyan bírósági eljárások során, amelyekben megkísérlik a közvetítést, valamint a közvetítők és adminisztratív feladatokat ellátó személyzetük titoktartási kötelezettségét; Fő következtetések 1. örömmel veszi tudomásul, hogy sok tagállamban nemrégiben változtatták meg és vizsgálták felül a közvetítés rendszerét, más tagállamokban pedig az alkalmazandó jogszabályok módosítását tervezik ( 3 ); ( 1 ) Lásd COM(2016)0542, 5. o. ( 2 ) PE , 25. o. ( 3 ) Észtország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

12 C 337/4 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja szeptember 12., kedd 2. sajnálattal veszi tudomásul, hogy három tagállam úgy döntött, hogy az irányelvet kizárólag a határon átnyúló ügyekre vonatkozóan ülteti át, és megállapítja, hogy léteznek bizonyos nehézségek a tagállami közvetítési rendszerek működésével kapcsolatban, főképpen az ellentétes hagyomány, a tagállami közvetítési kultúra hiánya, a tagállamok többségében a közvetítésről való ismeretek alacsony szintje, a határokon átnyúló ügyek kezelésével kapcsolatos hiányos ismeretek és a közvetítőkre vonatkozó minőség-ellenőrzési mechanizmusok működése miatt ( 1 ); 3. hangsúlyozza, hogy minden tagállam rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a bíróság felkérje a feleket a közvetítés használatára, vagy legalább a közvetítésről szóló tájékoztató előadáson való részvételre; megállapítja, hogy egyes tagállamokban kötelező az ilyen tájékoztatókon való részvétel, a bíró kezdeményezésére ( 2 ) vagy a jogszabályban meghatározott viták, például családjogi ügyek esetében ( 3 ); jelzi továbbá, hogy egyes tagállamok megkövetelik az ügyvédektől, hogy tájékoztassák ügyfeleiket a közvetítés lehetőségéről, vagy előírják, hogy a törvényszékhez benyújtott keresetekben igazolják, hogy kísérlet történt a közvetítésre, vagy hogy olyan okok léteznek, amelyek miatt a közvetítés nem lehetséges; megjegyzi azonban, hogy a közvetítésről szóló irányelv 8. cikke biztosítja, hogy a jogvitát közvetítéssel rendezni megkísérlő feleket ezt követően ne akadályozza a közvetítés alatt eltelt idő a bírósági eljárás kezdeményezésében; rámutat, hogy úgy tűnik, a tagállamok részéről nem érkezett észrevétel ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban; 4. megállapítja azt is, hogy sok tagállam nyújt pénzügyi ösztönzőket a közvetítést igénybe vevő feleknek, vagy költségcsökkentés és költségmentesség formájában, vagy a közvetítés indokolatlan elutasítását büntető szankciókkal; megállapítja, hogy az ezekben az országokban elért eredmények bizonyítják, hogy a közvetítés költséghatékony és gyors, bíróságon kívüli vitarendezést tehet lehetővé olyan eljárásban, amelyet a felek szükségleteihez igazítanak; 5. úgy véli, hogy a magatartási kódexek elfogadása fontos eszköz a közvetítés minőségének biztosításához; e tekintetben megállapítja, hogy a közvetítők európai magatartási kódexét az érdekeltek vagy közvetlenül használják, vagy e kódex szolgált a tagállami vagy ágazati magatartási kódexek alapjául; megállapítja azt is, hogy a tagállamok többségében kötelező akkreditációs eljárások léteznek a közvetítők számára, vagy nyilvántartást vezetnek a közvetítőkről; 6. sajnálkozik a közvetítésről szóló átfogó statisztikai adatok megszerzésének nehézsége miatt, beleértve a közvetítéssel rendezett ügyek számát, a közvetítéses eljárások átlagos hosszát és sikerességi arányát; megállapítja, hogy megbízható adatbázis híján nagyon nehéz jobban előmozdítani a közvetítést és növelni a hatékonysága iránti bizalmat; hangsúlyozza, hogy másrészről a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatnak növekvő szerepe van a közvetítésről szóló irányelv alkalmazására vonatkozó tagállami adatgyűjtés javításában; 7. üdvözli a közvetítés fontosságát a családjog terén (különösen a gyermekfelügyelettel, láthatási joggal és a gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos eljárások esetében), ahol konstruktív légkört és vitát teremthet, és biztosíthatja a szülők közötti egyenlő bánásmódot; megállapítja továbbá, hogy a békés megoldások feltehetően tartósak, és a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálják, mivel irányulhatnak a gyermek elsődleges tartózkodási helyén túl a láthatásról és a gyermektartásról szóló megállapodásra is; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat fontos szerepet játszott azon ajánlások megfogalmazásában, amelyek célja a közvetítés használatának fokozása a határon átnyúló családjogi, különösen a gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyekben; 8. hangsúlyozza az európai igazságügyi portál határon átnyúló családjogi ügyekben folytatott közvetítésnek szentelt és a tagállami közvetítési rendszerekről tájékoztatást nyújtó része fejlesztésének és fenntartásának jelentőségét; 9. örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság ezért vállalja különböző projektek társfinanszírozását, amelyek célja a közvetítés népszerűsítése és a bírák és jogi szakemberek képzése a tagállamokban; ( 1 ) Lásd COM(2016)0542, 4. o. ( 2 ) Például a Cseh Köztársaságban. ( 3 ) Például Litvániában, Luxemburgban, Angliában és Walesben.

13 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337/5 10. hangsúlyozza, hogy a közvetítés önkéntes jellege ellenére további lépéseket kell tenni a közvetítéssel létrejött megállapodások gyors és megfizethető végrehajthatóságának biztosítása érdekében, az alapvető jogok, az uniós jog és a nemzeti jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett; e tekintetben emlékeztet rá, hogy a felek között egy tagállamban létrejött megállapodás belföldi végrehajthatósága főszabály szerint közhatóság általi jóváhagyástól függ, ez pedig többletköltséget okoz és időigényes a vitarendezésben részt vevő felek számára, így hátrányosan érinti a külföldi közvetítési megállapodások terjedését, különösen kisebb viták esetében; Ajánlások 11. felhívja a tagállamokat, hogy többek között megfelelő tájékoztató kampányok révén fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy szorgalmazzák a közvetítés használatát polgári és kereskedelmi viták esetén, megfelelő és átfogó tájékoztatást nyújtva állampolgáraiknak és a jogi személyeknek az eljárás lényegéről és pénz- és időmegtakarításban mérhető előnyeiről, valamint e célból biztosítsák a jogi szakemberek közötti jobb együttműködést; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy szükség van a különböző tagállami igazságszolgáltatási rendszerekben bevált gyakorlatok cseréjére, amelyet megfelelő, európai szintű intézkedésekkel kell támogatni, a közvetítés hasznosságának jobb megismertetése céljából; 12. felhívja a Bizottságot, hogy a közvetítés további népszerűsítésének eszközeként értékelje a közvetítési szolgáltatásokra vonatkozó, Unió-szerte érvényes minőségi standardok, különösen a következetességet biztosító minimumkövetelmények szükségességét, figyelembe véve ugyanakkor az igazságszolgáltatáshoz való alapvető jogot, valamint a közvetítési kultúrák helyi különbségeit; 13. felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség lenne-e a tagállamokban a közvetítést igénybe vevő ügyek nemzeti nyilvántartásának létrehozására és fenntartására, amely információforrásul szolgálhatna a Bizottság számára, és a tagállami közvetítők is használhatnák, hogy hasznát lássák a bevált gyakorlatoknak szerte Európában; hangsúlyozza, hogy ezt a nyilvántartást az általános adatvédelmi rendelet ((EU) 2016/679 rendelet ( 1 )) maradéktalan betartása mellett kell létrehozni; 14. kéri a Bizottságot, hogy készítsen részletes tanulmányt a közvetítéssel létrejött külföldi megállapodások szabad mozgása előtt álló akadályokról, valamint a közvetítés mint a belföldi és az Unión belül határokon átnyúló konfliktusok rendezésének megbízható, megfizethető és hatékony módja igénybevételének előmozdítását célzó különböző lehetőségekről, figyelembe véve a jogállamiságot és az e téren jelenleg zajló nemzetközi fejleményeket; 15. felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok felülvizsgálata során találjon megoldásokat a közvetítés hatályának, amennyiben lehetséges, egyéb polgári vagy közigazgatási ügyekre való kiterjesztésére; hangsúlyozza azonban, hogy különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a közvetítés milyen hatással van bizonyos társadalmi kérdésekre, például a családjogra; ezzel összefüggésben azt ajánlja, hogy a Bizottság és a tagállamok alkalmazzanak és hajtsanak végre a közvetítői eljárásokra vonatkozó megfelelő biztosítékokat a gyengébb feleket érintő kockázatok korlátozása és annak érdekében, hogy védve legyenek attól, hogy az erősebb fél esetleg visszaél az eljárással vagy helyzetével, valamint nyújtson átfogó statisztikai adatokat; hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy biztosítsák a méltányosság feltételeinek tiszteletben tartását a költségek tekintetében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok érdekeinek védelme érdekében; megjegyzi azonban, hogy a közvetítés elveszítheti vonzerejét és hozzáadott értékét, ha a felek számára túl szigorú előírásokat vezetnek be; o o o szeptember 12., kedd 16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. ( 1 ) HL L 119., , 1. o.

14 C 337/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja szeptember 12., kedd P8_TA(2017)0322 A franchise működése a kiskereskedelmi ágazatban Az Európai Parlament szeptember 12-i állásfoglalása a franchise működéséről a kiskereskedelmi ágazatban (2016/2244(INI)) (2018/C 337/02) Az Európai Parlament, tekintettel Az összes szereplő javát szolgáló európai kiskereskedelmi cselekvési terv című, december 11-i állásfoglalására ( 1 ) és különösen annak (29) bekezdésére, tekintettel az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, június 7-i állásfoglalására ( 2 ), tekintettel a franchise-ról szóló, áprilisi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra ( 3 ), tekintettel A franchise szabályozási keretének jogi szempontja és kihívásai az EU-ban című, az IMCO bizottság megbízásából készült, szeptemberi tanulmányra ( 4 ), tekintettel a Jövőbeli politikai lehetőségek a franchise területén az EU-ban: Hogyan nézzünk szembe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal? című tájékoztatóra ( 5 ), tekintettel A franchise-adók és a franchise-vevők közötti kapcsolatok: szabályozási keret és aktuális kihívások című műhelymegbeszélésre, melyet az IMCO bizottság szervezett július 12-én, tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0199/2017), A. mivel a franchise-nak nincs közös európai meghatározása, és a franchise-megállapodások vállalkozásonként eltérnek egymástól, de az ilyen kapcsolatok egyik legfőbb ismertető jele a jogi és pénzügyi szempontból egymástól független természetes vagy jogi személyek közötti önkéntes szerződéses partnerség, amelynek révén az egyik fél (a franchise-adó) jogot biztosít a másik félnek (franchise-vevő) arra, hogy franchise-modelljét, nevét és védjegyeit üzemeltesse, és megosztja know-how-ját, miközben a franchise-adó technikai és szervezeti szakértelmére és támogatására támaszkodik a megállapodás időtartama alatt, ugyanakkor az ügyfelek számíthatnak a franchise-rendszer egységességére, mivel mind a franchise-adó, mind a franchise-vevő célja az, hogy korlátozott beruházás mellett lehetővé tegye új piacok gyors megszerzését és növelje a siker esélyét; B. mivel december 11-i állásfoglalásában a Parlament üdvözölte a franchise üzleti modelljét, amely támogatja az új üzleti tevékenységeket és a kisvállalkozói tulajdonosi szerkezetet, ugyanakkor megállapította, hogy bizonyos esetekben tisztességtelen szerződési feltételek állnak fenn, ezért átlátható és tisztességes szerződési feltételek biztosítására szólított fel; ezenkívül felhívta a Bizottság és a tagállamok figyelmét különösen arra, hogy a vállalkozásukat eladni, vagy üzleti modelljüket módosítani kívánó franchise-vevők milyen problémákkal szembesülnek, ha ugyanabban a szektorban maradnak aktívak, és kérte, hogy a Bizottság vizsgálja meg a franchise-rendszerek árrögzítési mechanizmusainak betiltását és a hosszú távú versenyzáradékok, vásárlási opciók és a többszörös franchise tilalmának hatásait; ( 1 ) HL C 468., , 140. o. ( 2 ) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0250. ( 3 ) IP/A/IMCO/ , PE ( 4 ) IP/A/IMCO/ , PE ( 5 ) PE

15 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337/ szeptember 12., kedd C. mivel a franchise üzleti modellnek minden lehetősége megvan arra, hogy segítsen kiteljesíteni a kiskereskedelmi ágazatban az egységes piacot, ugyanis kényelmes módja lehet a franchise-adó és a franchise-vevő közös beruházásával történő vállalkozásalapításnak; csalódottságának ad azonban hangot amiatt, hogy a franchise az EU-ban jelenleg alulteljesít, és a GDP csupán 1,89 %-át adja az egyesült államokbeli 5,95 %-kal és az ausztráliai 10,83 %-kal szemben, úgy, hogy a franchise-ból eredő forgalom 83,5 %-a mindössze hét tagállamban koncentrálódik ( 1 ), és emiatt fontos ezen üzleti modell egész Európai Unióban való szélesebb körű elterjesztésének ösztönzése; D. mivel a franchise jelentős határokon átívelő dimenzióval bír és fontos a belső piac működése szempontjából, és így munkahelyteremtéshez, a kkv-k és a vállalkozói készségek fejlődéséhez, valamint új képességek és készségek megszerzéséhez vezethet; E. mivel a franchise-ra mint üzleti modellre vonatkozó, meglévő jogszabályok rendkívül eltérőek az egyes tagállamokban, ami technikai akadályokat teremt és mind a franchise-adókat, mind a franchise-vevőket visszatarthatja attól, hogy tevékenységeiket kiterjesszék külföldre; mivel ez viszont hatással lehet a végső fogyasztókra a választási lehetőségeik korlátozása révén; F. mivel a franchise-megállapodás feltételei alapján különbség van a kemény és a puha franchise között; és mivel az olyan alternatív üzleti modellek, mint a független kiskereskedők csoportjai egyedi jellemzőkkel rendelkeznek és rájuk csak a franchise-ra vonatkozó szabályoknak kellene vonatkozniuk, mivel megfelelnek a franchise meghatározásának; G. mivel a franchise ágazatközi működésével kapcsolatban információhiány tapasztalható, mert a releváns információk nincsenek leírva vagy gyakran csak a franchise-megállapodást kísérő levelekben találhatók, melyek bizalmasak, ennélfogva nem nyilvánosak, és uniós szinten nincs adatgyűjtési mechanizmus az esetlegesen tisztességtelen szerződési feltételekről vagy a szerződések tisztességtelen végrehajtásáról, és emiatt szükség van egy olyan platformra, amely tartalmazza ezeket a fontos információkat, hogy a franchise-adók és a franchise-vevők jobban tudatában legyenek jogaiknak és kötelességeiknek; H. mivel az e-kereskedelem bővül és a fogyasztók egyre gyakrabban veszik igénybe azt, és ezért nagyobb mértékben kellene tükröződnie a franchise-megállapodásokban; mivel a digitális egységes piac megvalósítása összefüggésében külön figyelmet kell ezért fordítani a franchise-adók és franchise-vevők között az e-kereskedelem tekintetében például a franchise-vevők adott földrajzi területet érintő kizárólagos jogával kapcsolatban felmerülő feszültségekre, valamint arra, hogy a fogyasztói adatok egyre inkább meghatározóak a franchise üzleti modellek sikeressége szempontjából, különösen mivel a franchise-megállapodások jelenleg nem tartalmaznak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, és így szükségtelen bizonytalansághoz és konfliktusokhoz vezethetnek; I. mivel a Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat olyan gyakorlatokként határozta meg, amelyek jelentősen eltérnek a helyes üzleti magatartástól, ellentétesek a jóhiszeműség és a tisztesség elvével, és a kereskedelmi partnerek egyike által egyoldalúan a másik félre kényszerítettek ( 2 ); 1. úgy véli, hogy az egységes piac kiskereskedelmi ágazatbeli kiteljesítésében a franchise még jelentősebb szerepet játszhat, tekintettel arra, hogy más fejlett gazdaságokkal összehasonlítva az Európai Unióban azt jelenleg nem használják ki megfelelően; 2. fontosnak tartja, hogy a franchise területén a tagállamok hatékony intézkedéseket alkalmazzanak minden tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben, ugyanakkor megjegyzi, hogy e tekintetben a tagállamok közt még mindig igen nagyfokú a széttartás és a sokszínűség; fontosnak tartja ezért a franchise kiskereskedelmi ágazatban való működésének bevált gyakorlatait tükröző, homogén nem jogalkotási iránymutatások bevezetését; 3. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be a franchise-szerződésekre vonatkozó iránymutatásokat e szerződések normatív környezetének jobb kialakítása érdekében, biztosítva a munkaügyi normáknak való megfelelést, valamint a tisztességes és kiváló minőségű szolgáltatást; ( 1 ) A franchise szabályozási keretének jogi szempontja és kihívásai az EU-ban című, az IMCO bizottság megbízásából készült szeptemberi tanulmány, 12. o. ( 2 ) Az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak kezelése, COM(2014)0472.

16 C 337/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja szeptember 12., kedd 4. úgy véli, hogy mivel a franchise-tevékenység szempontjából jelentős szerephez jutnak a határokon átnyúló tényezők, célszerű egységes megközelítést alkalmazni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok uniós szintű megszüntetésére; 5. tudomásul veszi, hogy nemzeti szintű jogszabályokat fogadtak el a franchise-vevők védelme érdekében, azonban a hangsúly a szerződéskötést megelőző szakaszon van, hogy tájékoztatási kötelezettséget írjanak elő a franchise-adók számára; sajnálja, hogy a nemzeti rendszerek nem gondoskodnak olyan végrehajtási mechanizmusokról, amelyek hatékonyan biztosítanák a franchise-kapcsolat fenntartását; 6. megállapítja, hogy gyakran a franchise-vevő a gyengébb szerződő fél, különösen amikor kkv-ről van szó, mivel a franchise-modellt általában a franchise-adó fejlesztette ki, és a franchise-vevő általában pénzügyileg gyengébb, ezért kevésbé jól informált lehet, mint a franchise-adó, ennélfogva függ a franchise-adó szakértelmétől; hangsúlyozza, hogy a franchise-rendszerek erősen függenek a franchise-adó és franchise-vevő közötti együttműködéstől, figyelembe véve, hogy a franchise-rendszer függ a valamennyi fél általi megfelelő végrehajtástól is; 7. emlékeztet arra, hogy a franchise két, egymástól jogilag független vállalkozás közötti szerződéses kapcsolat; 8. hangsúlyozza, hogy a szabályozásnak fenn kellene tartania és növelnie kellene a franchise mint üzleti tevékenység iránti piaci bizalmat, mivel ez nemcsak a franchise-adókká váló mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, hanem a franchise-vevőkké váló magánszemélyek körében is ösztönzi a vállalkozói szellemet; 9. azt állítja, hogy a franchise-adók mind nemzeti, mind európai szinten összeszerveződtek érdekeik képviseletére, ugyanakkor a franchise-vevőknek gyakran nincsenek ilyen, a kollektív érdekeiket védő képviseleti szervezeteik, és többnyire önálló alapon folytatják működésüket; 10. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a franchise-adók, a franchise-vevők és a döntéshozók közti párbeszédet, segítsék elő a franchise-vevőket képviselő szervezetek létrehozását és gondoskodjanak arról, hogy őket is meghallgassák, amikor esetleg őket is érintő politikákat vagy jogszabályt készítenek, avégett, hogy biztosítsák a felek kiegyensúlyozottabb képviseletét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az e szervezetekben betöltött tagság továbbra is opcionális marad; 11. hangsúlyozza, hogy továbbra is kevés az információ a franchise kiskereskedelmi ágazatban való működéséről, és felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve lehetőség szerint jelöljenek ki a franchise-adók és a franchisevevők előtt felmerülő problémákról való tájékozódást szolgáló kapcsolattartási pontokat, és felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az uniós szintű adatgyűjtést, többek között az e kapcsolattartási pontokon szerzett információk alapján, és egyúttal biztosítsa az így szerzett információk bizalmas kezelését; 12. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a franchise kiskereskedelmi ágazatban való működését, többek közt az esetleges tisztességtelen szerződési feltételeket vagy egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és kérje fel az Eurostatot, hogy szenteljen figyelmet ennek a modellnek, amikor az ágazattal kapcsolatban gyűjt statisztikai információkat, anélkül, hogy további adminisztratív vagy egyéb terheket róna a vállalkozókra; 13. tudomásul veszi a franchise Európai Franchise Szövetség által kidolgozott európai etikai kódexét, amely önszabályozói alapon a franchise ágazat bevált gyakorlatai előmozdításának hatékony eszköze lehet, ugyanakkor megjegyzi, hogy a kódexet a franchise-vevők alapvetően kritizálták, rámutatva többek között arra, hogy a kódex 2016-os felülvizsgálatát megelőzően erősebben fogalmazott a franchise-adó kötelezettségvállalásai tekintetében; a megfelelő megoldás megtalálása érdekében mind a franchise-adókat, mind a franchise-vevőket mindkét oldal kiegyensúlyozott és tisztességes képviseletének biztosítására ösztönzi; 14. sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a kódex az Európai Unióban működő franchise-ok csupán szűk kisebbségére vonatkozik, mivel a franchise-ok többsége sem az Európai Franchise Szövetségnek, sem azoknak az országos egyesületeknek nem tagja, amelyek elfogadták a kódexet, és számos tagállam nem rendelkezik országos franchiseszövetségekkel; 15. megállapítja, hogy aggodalomra ad okot az európai etikai kódexet kísérő független jogérvényesítő mechanizmus hiánya, és megállapítja, hogy néhány tagállamban a független jogérvényesítés hiánya olyan jogszabályok bevezetését eredményezte, melyek megakadályozzák és orvosolják a franchise területén megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat; 16. emlékeztet arra, hogy az etikai kódex olyan szabályrendszer, amelyet a franchise-adók a jogilag megkövetelt szabályokon felül fogadtak el; véleménye szerint az etikai kódexnek mindenkor hozzáadott értéknek kell maradnia mindenki számára, aki kész betartani ezeket a szabályokat;

17 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 337/ szeptember 12., kedd 17. úgy véli, hogy fel kell mérni az önszabályozási keret és az uniós szintű ellátási láncra irányuló kezdeményezés eredményességét, mivel a nemzeti franchise-szervezetekbeli tagság az e kezdeményezésben való részvétel előfeltétele; 18. véleménye szerint a franchise-megállapodásoknak teljes mértékben tiszteletben kellene tartaniuk a kiegyensúlyozott partnerség elvét, melynek értelmében a franchise-adónak és a franchise-vevőnek is észszerűen és a másikkal szemben tisztességesen kell eljárnia és a panaszokat, sérelmeket és vitákat őszinte, átlátható, észszerű és közvetlen kommunikáció útján kell megoldaniuk; 19. felszólítja a tagállamokat, hogy a kapcsolattartási pontokon keresztül vagy egyéb módon általuk kapott panaszokat és más releváns információkat nyújtsák be a Bizottságnak; felhívja a Bizottságot, hogy az így beérkezett információk alapján dolgozza ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem teljes jegyzékét, melyet közzé kell tenni és hozzáférhetővé kell tenni valamennyi érintett fél számára; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges, állítson fel szakértői platformot a kiskereskedelemben alkalmazott franchise-gyakorlatokkal, és különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok módjaival kapcsolatos további tájékozódás érdekében; 20. rámutat különösen arra, hogy a felek szerződéses jogai és kötelezettségei egyensúlyának biztosítása érdekében konkrét elvekre van szükség, mint például a szerződéskötést megelőző egyértelmű, korrekt és átfogó tájékoztatásra, többek közt a franchise-modell teljesítményéről, mind általánosan, mind a franchise-vevő tervezett működési helye vonatkozásában célzottan, valamint a titoktartási követelményekkel kapcsolatos egyértelmű korlátokra, amelyeknek a megállapodás aláírása előtt kellő időben, írásban rendelkezésre kell állniuk, továbbá adott esetben elállási időszak bevezetésére a megállapodás aláírását követően; rámutat továbbá a franchise-adó által a franchise-vevő számára szükség esetén a megállapodás időtartama alatt biztosítandó folyamatos kereskedelmi és technikai segítségnyújtás szükségességére; 21. kiemeli, hogy adott esetben szakirányú kezdő képzésre van szükség, és hogy a megállapodás időtartama alatt a franchise-adónak megfelelő iránymutatást és tájékoztatást kell nyújtania a franchise-vevőnek; 22. emlékeztet, hogy a franchise-vevők kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a franchise vállalkozás növekedéséért és a franchise-hálózat közös identitásának és hírnevének fenntartásáért, és ennek érdekében kötelesek lojálisan együttműködni a hálózat valamennyi partnerével és tiszteletben tartani a franchise-modellben érintett ipari és szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és a versenyszabályokat; 23. hozzáteszi azonban, hogy a franchise-adók néha előírják a franchise-vevők számára a franchise-modellhez nem kapcsolódó termékek és szolgáltatások megvásárlását; az ilyen kötelezettséget nem szabad a franchise-vevő a franchisehálózat közös identitásának és hírnevének fenntartásához kapcsolódó kötelezettsége részének tekinteni, és ez könnyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet; 24. hangsúlyozza, hogy a nem versenyjellegű záradékokat egyértelműen kell megfogalmazni, azoknak észszerűeknek és arányosaknak kell lenniük, nem lehetnek a szigorúan szükségesnél hosszabb időtartamúak, különösen mivel a franchisevevőnek szüksége lehet arra, hogy franchise-modelljét megváltoztassa, ha megváltozik a szomszédság és ezáltal a termékek vagy szolgáltatások iránti kereslet; 25. tudomásul veszi az online értékesítések kapcsán felmerülő vitákat, mivel azok egyre jelentősebb részét képezik a franchise üzleti modellnek, ugyanakkor nem terjednek ki rájuk a hagyományos franchise-megállapodások, amelyek nem veszik figyelembe azt, hogy az internetes értékesítésnek milyen hatása lehet az azokban megállapított rendelkezésekre; javasolja ezért, hogy a franchise-megállapodásokba foglalják bele az online értékesítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, különösen olyan esetekben, amikor a franchise-adó és a franchise-vevő erőpozíciója kiegyensúlyozatlan, különösen ha a franchise-vevő kkv; 26. felkéri a Bizottságot, hogy indítson nyilvános konzultációt annak érdekében, hogy elfogulatlan információkra tegyen szert a franchise-tevékenység valós helyzetéről, majd dolgozza ki a franchise kiskereskedelmi ágazatban való működésének bevált gyakorlatait tükröző nem jogalkotási iránymutatások tervezetét, különös tekintettel a legújabb technológiai és piaci fejleményekre, például az internetes értékesítésre, és legkésőbb 2018 januárjáig nyújtsa be ezeket a Parlamentnek; felkéri a Bizottságot, hogy e tekintetben készítsen elemzést a létező önszabályozási eszközökről, valamint a tagállamok jogalkotási gyakorlatairól a kiskereskedelmi ágazatbeli franchise tekintetében és eredményeit nyújtsa be a Parlamentnek a franchiseágazat unióbeli továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló ajánlásokkal együtt;