KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ZÁRADÉK:

Átírás

1 KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ZÁRADÉK: A településfejlesztési koncepciót Kiskunlachza Nagyközség Képviselő-testülete /2010.(...) szmú hatrozatval elfogadta. Soós Zsoltné jegyző

2 KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÉGSŐ BESZÁMOLÓ szeptember Ecorys Magyarorszg Kft 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel / Fax: info@ecorys.hu

3 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. T ARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 I. FORGATÓKÖNYV KIVÁLASZTÁSA 3 VII.1. A VÁLASZTOTT FORGATÓKÖNYV 3 VII.2. FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYV 5 VII.3. BEAVATKOZÁSI PONTOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK 11 II. STRATÉGIAI MEGALAPOZÁS 13 VIII.1. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK PRIORIZÁLÁSA 13 VIII.2. BEAVATKOZÁSI PONTOK 15 VIII.3. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK KIFEJTÉSE 16 VIII.3.1. Külső kapcsolatok 16 VIII.3.2. Gazdasgfejlesztés 17 VIII.3.3. Emberi potencil, trsadalmi élet 20 VIII.3.4. Településszerkezet 22 2

4 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. I. F ORGATÓKÖNYV KIVÁLASZTÁSA VII.1. A VÁLASZTOTT FORGATÓKÖNYV A településfejlesztési koncepció értékvlasztsa sorn a Kistérség gazdasgi motorja, dinamikusan fejlődődő gazdasggal és a Trsadalmi-természeti értékeken alapuló fejlesztések települése jövőképi alternatívk kerültek megfogalmazsra. A település értékeinek, hagyomnyainak, természeti és épített környezetének adottsgainak, valamint a település lakói és potenttjai ltal megfogalmazott elvrsoknak, észrevételeknek értékelése eredményeként, valamint az európai, nemzetközi és hazai trendek figyelembe vételével javasolt két, egymsnak nem ellentmondó, inkbb csak hangsúlyaiban eltérő jövőkép felvzolsa megtörtént, amelyek közül a Településfejlesztési Bizottsg és a lakossgi hozzszólsok alapjn kialakult vltozat került részletesebb kidolgozsra, mint a településfejlesztési koncepciót megalapozó jövőkép. 3

5 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. KISKUNLACHÁZA, A KISKUNSÁG KAPUJA DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ, KOMFORTOS VÁROS, MIKRO-REGIONÁLIS KÖZPONT Építőkövek Meglévő gazdasgi területek Megközelíthetőség: 51. sz. út, Duna Vasútvonal és meglló Reptér Nyersanyag lelőhelyek és kivételi helyek nagy szma Duna, bnyatavak, zöldfolyosó, hévízforrsok Jelentős tartalékterület Intézmények/kistérség közötti együttműködés Kiskunlachzért tenni akaró emberek Természeti környezet (védett értékek) A település leginkbb fekvéséből, regionlis kapcsolataiból, meglévő és leendő gazdasgi bzisból eredő lehetőségeket kiaknzva Kiskunlachza legyen mikro-regionlis központ, amely kistérségi szinten potencilis munkahellyé és munkahely felvevő területté vlik. Elsődleges cél a gazdasgi területek fejlesztése, kiajnlsa. A települési nagy tmenő infrastruktúrkból adódó előnyök kihasznlsaként tmogatja a vllalkozsok és kereskedelmi egységek letelepedését, ezzel szmos munkahelyet és nagymértékű adót biztosít Kiskunlachza szmra. A közép- és hosszútvon a település ebből a gazdasgi potencilból jelentős tőkét lesz képes a trsadalmi és szellemi potencilon alapuló fejlesztésekbe invesztlni, amely nyugodt környezetet biztosít mind a településen lakók, dolgozók, mind a településre érkezők (nyaralók) szmra komfortos belső terekkel, kis közösségi terekkel lakó funkcióhoz kapcsolódó kiszolgló elltó helyekkel. Települési stratégit tmogató projektek Rehabilitlt településmag projekt Településközpont/Vroshza fejlesztés program hivatal és önkormnyzat, építés és szervezeti megújuls Új települési alközpontok létrehozsa program Települési alközpontok kialakítsa, megújítsa Funkció bővítése Kereskedelmi-szolgltató település program Elkerülő út és Rckevei út menti gazdasgi területek Reptér menti gazdasgi-logisztikai központ létrehozsa Bnyaterületek bővítése mellett a felhagyott bnyk rekultivlsa és aktív sportturizmus fejlesztése vagy kihasznlsa ms alternatív kistérségi együttműködés alapjn Duna menti kikötő fejlesztése Belső komfort program (funkció) Közterek fejlesztése Minőségi kiskereskedelem kialakítsa Intézményhlózat fejlesztése, korszerűsítése Civil szerveztek, tevékenységek tmogatsa Eszközök; szükségletek Infrastruktúrafejlesztés Előzetes nyersanyag kivételi helyek analízise (realits meghatrozsa) Gazdasgi/logisztikai típusú vllalkozsok erősítése Célzott vrosmarketing portfolió (befektetésösztönző, identitsépítő kiadvny) Hatékony, korszerű, menedzselő hivatal/önkormnyzat Településfejlesztő Trsasg Településrendezési szerződések alkalmazsa Fejlesztési alap létrehozsa esetlegesen felmerülő kros hatsok mérséklésére Településrészek szinergikus fejlesztése Előzetes felmérések elkészítése - kereslet-kínlat, kulturlis örökségvédelmi hatstanulmny, stb. Szervezetfejlesztés civil hlózat erősítése Arculattervezés Helyi építészeti tervtancs működtetése Akadlyozó tényezők Jellegtelen településkép Jelentős tmenő gépjrmű forgalom forgalomcsillapíts, akadlymentes közlekedés hinya; parkolsi lehetőség megoldatlansga Belső úthlózat fejletlensége valamint folyamatos karbantartsa jelentős pénzügyi terhet ró az önkormnyzatra Épületllomny llapota, településkép rendezetlensége Fő út menti területek kiskereskedelem összetételének talakulsa szükséges Teljes közigazgatsi területre hatlyos SZT hinya Nyersanyag véges természeti kincs mennyisége, földhivatali aranykorona értéke vizsglandó 4

6 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. VII.2. FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYV Mind a két felvzolt steril (szélsőséges) forgatókönyv vltozat elképzelhető lehet Kiskunlachza jövőjét tekintve, de a település lehetőségeit és céljait tekintve a két forgatókönyv vltozat között elhelyezkedő tmeneti forgatókönyv vltozat kerül kidolgozsra. Kiskunlachzn élők településüket egy, a komfortos szolgltatsokat nyújtó, élhető, kedvező településképet tükröző Kiskunlachzn képzelik el, ahol elsősorban a mezőgazdasgi iparban rejlő lehetőségeket kiaknzva létesítenének munkahelyeket, valamint a falusi turizmust részesítenék előnyben. A gazdasgi szféra képviselői egy minden infrastruktúrval, magasan képzett szakemberekkel jól elltott, kivló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Kiskunlachzn szeretnék működtetni vllalkozsukat. A felkínlt két alternatíva közüli vlaszts sorn a legtöbben úgy fogalmaztak, hogy a Dinamikusan fejlődő, Komfortos vros, mikro-regionlis központ jövőképét tudnk Kiskunlachza szmra elképzelni. Ez a megolds a két jövőkép-vltozat ötvözeteként egyszerre biztosíthatja a dinamikussgot és komfortossgot. Meg kell tallni az élénk gazdasgi pezsgés mellett a trsadalmi élet színtereit is, valamint a szabadidő kellemes eltöltését és a nyugodt pihenést szolgló területeket. A vlasztott forgatókönyv alapjn Kiskunlachza éven belül a Kiskunsg Kapujv vlik, Dinamikusan fejlődő Komfortos vross, mikro-regionlis központt. Azaz elsősorban a gazdasgi fejlesztések ösztönzését kívnja megvalósítani, azokat is leginkbb soft elemekkel, amely rövid- és középtvon jelentős gazdasgi erő megjelenését idézi elő, regionlis alközponti szerep és munkahely-teremtés mellett. A közép- és hosszútvon a település ebből a gazdasgi potencilból jelentős tőkét lesz képes a trsadalmi és szellemi potenciljba csatornzni, amely a település belső komfortjt nagymértékben megemeli, fenntartható és élhető vross vlik Kiskunlachza. A település szerkezetét tagoltt kell tenni annak érdekében, hogy hosszú tvon biztosíthatók legyenek a fenntartható, minőségi településfejlesztéshez szükséges területek; elkülönülhessenek a lakó- és vllalkozsi területek, egymst legkevésbé zavarva; a közlekedési kapcsolatok környezetterhelése minél kisebb kros hatssal legyen a lakó- és központi területekre; megfelelően előkészített vllalkozsi területekkel (szablyozs) vonzhassa a telephelyet alapító vllalkozsokat. A település területhasznosítsa a következő prioritsok figyelembe vételével történhet: Ásvnyi vagyon kibnyszsa a fenntarthatósg szemléletének figyelembe vételével: - előzetes felmérés az összes jelenlegi és potencilis bnyaterületre vonatkozóan; - potencilis, arra alkalmas bnyaterületek megnyitsa; - településrendezési szerződések alkalmazsa; - felhagyott vagy részlegesen kitermelés alatt nem lló bnyatavak rekultivciója és szabadidős hasznosítsa (rekultivciós területek újragondolsa); A közösségi terek minőségi fejlesztése: - a magas színvonalú, korszerű, de a hagyomnyokhoz kötődő új, vegyes funkciójú településközpont létrehozsa; 5

7 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. - a történelmi előzmények és helyi igények figyelembe vételével a jelenleg alközponti szerepű területek tovbbfejlesztése; - piac területének multifunkcionlis hasznosítsa piac funkció megtartsa mellett; Duna-part megközelítése és fejlesztése: - Közúti és kerékpros megközelítés biztosítsa; - Strand területének fejlesztése, közösségi funkciók minőségi fejlesztése; Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: sz. út a település belterületét északra elkerülő út kialakítsa; - Reptér fejlesztése oktatsi és szabadidő funkció; - Vasúti meglló fejlesztése (P+R és B+R) Kiskunlachznak komoly erőfeszítéseket kell tennie a vlasztott fejlesztési célok kommunikciójra. A helyi lakosok, vllalkozsok igénylik az egyértelmű, hatrozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő, érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben a kijelölt célok elérésének érdekében. Az Önkormnyzatra most különleges felelősség hrul; a koncepció-alkots folyamatban részt vevő civil, gazdasgi és lakossgi szereplőkkel fenn kell tartania a prbeszédet, folyamatos egyeztetéssel kell folytatnia a fejlesztéseket. Az ötvözött értékvlaszts potencilis előnyei: hosszútvon fenntartható vrosi minőséget hozó fejlődés (közművesítés, magas minőségű közösségi terek, jó színvonalú intézmények, ökoépítészet) a gazdasgi fejlődésből szrmazó bevételekkel, és a vllalkozói szférval való stratégiai együttműködéssel, mint településfejlesztési tényezővel lehet szmolni a gazdasg fejlesztését célzó intézkedések közvetve a lakossgi szolgltatsok színvonal-emelkedéséhez is hozzjrulnak (fejlesztési alap, adóbevételek, stb.) az élhetőbb település jobb körülményei hozzjrulhatnak magasabb színvonalú vllalkozsok megtelepüléséhez a jövőben idetelepülők integrciója a többfunkciós települési jövőkép elérésével megkönnyíthető, helyi kötődésük a munkahely-teremtéssel, és magas színvonalú helyi szolgltatsokkal növelhető A vrható problémk: a jelenlegi, sokszor koncepció nélkül, egyenként és ad hoc módon fejlődött, különböző funkciójú területek rehabilitcióra, funkció-tisztítsra szorulnak, érdeksérelemmel, hosszú idejű tmeneti llapotot eredményezhetnek; a gazdasgi fejlődés forgatókönyv vlasztsa, kifejezése nem megfelelő definilsa esetén, a tartalom és az elvrt eredmények között ellentmonds is elképzelhető, amely a későbbi, részletes rendezési tervek sorn előkerülhet akr komoly vitk formjban erre előzetesen fel lehet készülni, a helyzetet kommunikciós eszközökkel kezelni lehet; a települési belső komfort valóban ltható és érezhető eredményei rövidtvon valószínűleg nem, csak középtvon realizlódnak. 6

8 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Kiskunlachza a Kiskunsg Kapuja - Dinamikusan fejlődő, Komfortos vros, mikro-regionlis központ Kiskunlachza nagyközség jelenlegi intézmény- és szolgltatsi elltottsga, lakossgi szma és a település fejlődésének irnya alapjn egyértelmű, hogy a nagyközségnek fel kell készülnie a vross vlshoz. A kérdés csak az, hogy milyen irnyok mentén hagyja a folyamatot, mely pontokon avatkozik be, illetve milyen gtakat szab. A vlasztott Jövőképben meghatrozott dinamikusan fejlődő és egyben belső komfortjt megteremteni képes kisvros létrehozshoz és fenntartshoz meg kell teremteni a gazdasgi szféra megfelelő helyszínét és meg kell hatrozni a szerkezetét, amely képes lesz finanszírozni a magas minőségű vrosi környezetet. Ezt a célt csak összehangolt, egymsra épülő lépések eredményeként lehet elérni. A fő cél az, hogy Kiskunlachza erőteljesebb gazdasgi bziss vljon, mr rövidtvon is növelje térszervező erejét, elegendő és megfelelő gazdasgi szereplőt vonzzon a településre és mikro-regionlis szinten képes legyen munkahelyeket biztosítani! Legyen a Rckevei kistérség innovlsnak motorja! Hozza létre azokat a vllalkozói kapacitsokat, amelyekkel intézményi struktúra megújulsa, a helyi gazdasg erősödése, a helyben foglalkoztats, és ezen belül a turizmusgazdasg erősödése menedzselhető, létrehozható legyen. A térség településeinek részletes elemzése nélkül is érezhető, prognosztizlható, hogy Kiskunlachza jó eséllyel plyzhatna egy msodlagos erőközpont szerepre, amennyiben helyzetbe tudja hozni helyi gazdasgt, ki tudja hasznlni a trsadalmi szervező erőket, a Kiskunlachzért tenni akaró emberek lendületét, tovbb építi jó hírét, pozitív imzst, illetve fejleszteni tudja innovciós-képességét. A trsadalmilag és gazdasgilag fenntartható fejlődés megvalósulsa, a település hosszú tvú prosperitsa feltételezi a térségi szereplők közötti nagyfokú, egyeztetést és együttműködést. Ez nem tud egyetlen lépésben megvalósulni! A koncepció, mint majd ltható lesz, abból az alaplogikból indul ki, hogy a tvlati cél elérése, csak köztes szakaszokon keresztül, egyfajta önfejlesztő (evolutív) modell mentén valósítható meg: a gazdasgi erő koncentrlsval és megfelelő menedzselő rendszer kiépítésével, amely képes az erőforrsok koncentrciójnak megvalósítsra, a koordinció és kooperció mechanizmusainak kiépítésére. Amint a gazdasgi erő intenzívebb megjelenése biztosított lesz, akkor lesz lehetőség a tovbbi lépések sorn azokra a trsadalmi életminőség fejlesztésekre, amelyek kiteljesítik a koncepció fenntartható fejlesztési céljait. A megújuls építőkövei DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ, KOMFORTOS VÁROS, MIKRO-REGIONÁLIS KÖZPONT Gazdasgfejlesztés Települési belső komfort és trsadalmi kohézió megteremtése Erős Gazdasgi bzis svnyi vagyon, mezőgazdasg Alternatív közlekedési lehetőségek: vonat, reptér, Duna Természeti értékek: nemzeti park, Duna, vízfelületek Kellemes, komfortos település 7

9 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Kellemes, komfortos település Ahhoz, hogy Kiskunlachza egy valódi komfortos település képét mutathassa, el kell érnie az tmenő forgalomból adódó terhelés csökkentését. A pénzügyi feltételek előteremtése a helyi önkormnyzat lobby-erejétől is függ. Ugyanakkor a vrosok közlekedési terheinek csökkentése terén az európai vrosfejlesztés szmos sikert könyvelhetett el, hiszen a belső forgalomcsillapítsnak szmtalan alternatív eszköze létezik. A különböző útburkolatokkal (pl. macskakő, térkő burkolatok, stb.) és felfestésekkel kombinlt (optikai és forgalomdinamikai késztetés a lassabb vezetésre) talakítsokkal a jrművezetők a sebesség csökkentésére kényszeríthetők. Sveltolssal és beszűkítéssel az út jobb és bal oldaln akadlyok képezhetők, illetve az út egy részét a jrdaszintig megemelve a jrművek szintén lassítsra ösztönözhetők. Elzrsok alakíthatók ki, melyek a behajtst akadlyozzk (oszlop, kerékvető). A kereszteződések veszélyeit különösen a nagy forgalmú utaknl körforgalommal lehet csökkenteni. Mindezen eszközök együttes alkalmazsval, valamint a regionlis úthlózatok nyomvonalvezetésének megvltoztatsa érdekében tett lépésekkel megalapozható az élhető kisvros kialakulsa, fejlődése. A jól differencilt és a vros szerkezetéhez, a célközönségek igényeihez és lehetőségeihez igazított lakó- és kiskereskedelmi funkciók területi egységeinek ütemezett tstrukturlsval megvalósított fejlesztésekkel elérhető az a belső minőség-növekedés, amely szintén hozzjrul Kiskunlachza a XXI. szzadi igényeket kielégíteni tudó kisvross vlshoz. Részletes felmérések (karakter, épületllomny, szociológiai helyzet, ingatlan-érték, stb.) segítségével meg kell hatrozni a területek jelenlegi sttuszt, majd rögzíteni szükséges a lakók és a területhasznlók bevonsval az egyes területek fejlesztési irnyait, megvalósulsukat pedig építészeti minőség ellenőrzése mellett (pl. tervtancs) kell végrehajtani. Ez hozzsegítheti a települést, hogy karakteres vrosrészek alakulhassanak ki. A település szerkezetének fontos elemei a zöldfelületek, és potencilis szabadidős- és rekreciós területek, ezek tervszerű, és az élhetőséget, illetve a turisztikai célokat is figyelembe vevő módon való kialakítsa, fejlesztése szintén hozzjrul a szerkezetvltshoz, illetve ahhoz a minőség javulshoz, amely a térségi msodlagos erő-központ szerepét erősíti Kiskunlachznak. A településközpont(ok) rehabilitciója, regenerciója, funkcióbővítő fejlesztése olyan magas színvonalú épített környezet létrehozatala ltal képzelhető el, amely biztosítja az élhető, környezetileg és gazdasgilag is fenntartható működést. A minőség mellett azonban a megfelelő funkciók kialakítsra és fenntartsra (pl. ökoépítészeti eszközök alkalmazsa) is szükség van. Erős Gazdasgi bzis svnyi vagyon, mezőgazdasg A település északkeleti, keleti részén kiterjedt svnyi vagyon tallható, amely amellett, hogy meghatrozza a település gazdasgi életét, erősen befolysolja a településképet és a vízrajzi viszonyokat is. Mivel az svnyi anyag véges természeti kincs, és kitermelése jelentős hatssal van mind a településre, mind a természeti környezetre, ezért meg kell vizsglni a bnyszs mértékét, a jelenlegi hasznosítst és jövőbeli rekultivciót követő hasznosítst az egész térség figyelembe vétele mellett. A rekultivciós területek újragondolsa, funkcióvltsa az egész térség szempontjból érdekes. A település vasúti kapcsolatban és a reptér közelségében rejlő potencil kiaknzsa, valamint a tény, hogy a vonal mentén jelentős gazdasgi célú, jelenleg még beépítetlen területek alakulhatnak ki, meghatrozó a település jövőbeli gazdasgt tekintve; ütemezetten és erős kontroll mellett. 8

10 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. A település adottsgai és történelmi hagyomnyaiból adódóan Kiskunlachza jelentős mezőgazdasgi területekkel rendelkezik, amelyeken meghatrozó a zöldség és gyümölcstermesztés is. Jelenleg a helyben való feldolgozs alacsony szintű, amelyen a jövőben érdemes vltoztatni. A helyben való feldolgozs a település jövőjét tekintve amellett, hogy munkahelyeket teremt, és iparűzési adóbevételt is növel, segíti a helyi gazdasgi szféra egymsra tallst, klaszteresedését, akr egy helyi mrka létrehozst is, amellyel Kiskunlachza egyedi megjelenéssel bírhat a piacon (pl. plinka, lekvr, stb.). Mindezidig nem esett szó a helyi épített és természeti környezeten alapuló fejlesztésekről,a mely azonban kiemelten fontos lehet Kiskunlachza szmra is. Rckeve közvetlen közelében mérlegelni szükséges a turizmuson alapuló fejlesztések nagysgt, de a Dunban rejlő lehetőségek, a Kiskunsgi Nemzeti Park, a falu-kép, a vízfelületek szabadidős célú hasznosítsa, mind-mind indokoltt teszi, hogy a település kisebb lépésekkel, de egy csillagtúra-szerű központt vlhat, ahonnan a ltvnyossgok 1-1 napra elérhetők, kikapcsolódsi és szórakozsi lehetőséget biztosítanak. Nagymértékű kommunikció és marketing tevékenység kell, hogy megelőzzön, avagy prhuzamosan folytatódjon a fejlesztési részcélok megvalósulsval. Fontos, hogy a település partnereinek tekintse a vllalkozókat, folyamatos kommunikció segítségével tjékozódjon igényeikről, kínljon együttműködési lehetőséget a helyi fejlesztések megvalósítsban. Ennek legfontosabb eszköze egy olyan vrosfejlesztő, menedzselő szervezet létrehozsa, amely alkalmas arra, hogy megalapozza a központi forrsok felhasznlst és megteremtse a helyi fejlesztések megvalósítsba a működő tőke bevonst. Alternatív közlekedési lehetőségek: vonat, reptér, Duna Kiskunlachza földrajzi elhelyezkedése és infrastrukturlis elltottsga kivlónak mondható: a település nyugati hatra a Rckevei-Soroksri-Duna-g, amely szablyozott, rvízveszély nélküli vízfolys, nemzetközi hajózsi útvonal; a településen az 51. sz. út halad, amely Budapest-Baja kapcsolatot biztosítja; a település belterületétől keletre halad a Kelebia vasút nyomvonala, megllóval a belterülethez közeli szakaszon; Apaj-Kiskunlachza közigazgatsi területét egyarnt érintve magnkézben lévő reptér fekszik; orszgos kerékprút törzshlózatnak tervezett nyomvonala halad a Duna partjn, amely a térségi turizmusba való bekapcsols fontos eleme lehet. A közlekedési kapcsolatok és alternatív közlekedési lehetőségek fejlesztése a település megközelítése és a térségbe való kapcsolsa szempontjból fontos teendő. Természeti értékek: nemzeti park, Duna, vízfelületek Kiskunlachznak és térségének, Rckeve közvetlen szomszédsgban is fel kell tudni készülni az informciós kor kihívsaira, a megvltozott és vltozó keresletnek megfelelően a turizmusipar dinamikus helyzetbe hozsra, a térség orszgos desztincióv (célterületté) vlsra. A vilgban bekövetkező vltozsok, a turizmussal szemben is új követelményeket tmasztanak. Amíg korbban, a településre érkező, nyri szabadsgukat itt töltő, elsősorban budapesti üdülők még csak a pihenést, a nyugalmat keresték, addig napjaink turistja többre vgyik. A munka jelentőségének vltozsa miatt szmra a szabadidő értékesebbé vlik, azt a korbbiaktól eltérően minél hasznosabban, minél aktívabban szeretné eltölteni. A szabadidőben fontoss vlik az élmény és informciógyűjtés, a kulturlis fejlődés és a tovbbképzés. 9

11 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. A helyvlasztsban a beépített területek folyamatos növekedése, a karakterüket vesztő települések, valamint a zöld területek fogyatkozsa, a környezettudatossg kialakulsa, a nagyvrosi élettér beszűkülése révén egyre értékesebbé vlik, és egyre nagyobb szerepet kap a natúra, a vadon, a még érintetlen természeti, valamint a karakteres épített környezet. Egy ilyen jellegű igényvltozs korban Kiskunlachza és térsége (mikro-régiója) javíthatja pozícióit, és ms körzetekkel szemben előnyre tehet szert, ha felismeri a pozitívan kiaknzható fejlődési tendencikat, megfelelő környezetet hoz létre és megteremti a szerkezeti alkalmazkods feltételeit. Legyen szó a megfelelő infrastruktúrról, szakképzett, hozzértő munkaerőről, vagy többletértéket hordozó szolgltatsokról. Ehhez azonosíthatóv kell tenni a különböző tjrészleteket, biztosítani kell az attrakciók élvezhetőségét, színvonalt és vonzerejét. Eladhatóv kell tenni a térség identitst, specilis karakterét, jellegzetességét, a tj, a természet szépségét (pl. Duna-part, Kiskunsgi Nemzeti Park) éppúgy, mint kulturlis adottsgait. Oly módon kell kiajnlani, tlalni, bemutatni és tadni a térségben akkumullódott értékeket, informciókat, hogy az fogyasztsra btorítsa a tér hasznlóit, úgy az üdülőtulajdonosokat, mint az ideérkező turistkat. Egy olyan térségi elemeket magba foglaló, komplex vendégforgalmi stratégia kialakítsra van szükség, amely egységbe foglalja a természeti környezet ltnivalóit, attraktivitsait, és képes felsorakoztatni és megélhetővé tenni az épített és kulturlis elemeket is. A turisztikai értékek és turisztikai jelentőségű helyi és térségi események szolglhatnak alapul egy hosszú tvú program kidolgozshoz. A térségi együttműködéshez és a fejlesztések beindítshoz minél előbb létre kell hozni a program menedzsment-szervezetét, vagy meglévő szervezeten belül feladatot kell rruhzni, első lépésben helyi szinten, msodik lépcsőben pedig kistérségi szinten. A térség adottsgait csokorba rendezve, összetett, sokszínű kínlatt formlva lehet önlló alakot, formt adni a térségnek. Ebben a rendszerben Kiskunlachza közvetítő, szervező és elosztó központ lehet, amennyiben elsőként kezdi meg az erre irnyuló koordinló, szervező és marketing munkt. Az integrló szereppel, a turizmus-termék fejlesztése, az összetett kínlat keresletnek megfelelő formlsa és kiajnlható termékké alakítsa a központt vls útja. Mindennek megvalósítshoz a település, a térség adottsgai kedvezőek, de a lehetőségek többnyire kiaknzatlanok, a termékstruktúra és a turizmus httér-infrastruktúrja nagyrészt még kialakulatlan. Kiskunlachza specilis adottsgain alapulva egy sajt termék, egy mrka létrehozsra jogosult, amellyel orszgos (sőt, nemzetközi) szinten is egyedivé vlhat (pl. plinka, lekvr, stb.), amely mint településmarketing-fogs, kiemelkedhetne a térségből. 10

12 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. VII.3. BEAVATKOZÁSI PONTOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Adottsgok, problémk javaslatok intézkedések Külső kapcsolatok 51. sz. út terhelése Elkerülő út építése legalbb Egyeztetések minisztériumokkal, az északi szakasz nyomvonal-tanulmnyterv készítése Elővrosi vasút fejlesztés Közlekedési szövetség (BKSZ) együttműködés formalizlsa, egyeztetések a MÁV-val, összefogs az érintett településekkel közös lobby Forgalomcsillapíts Terelőszigetek, lmps kereszteződések, útburkolat csere Alternatív közlekedési módok Reptér hasznosítsa Településrendezési szerződés hasznlata Kerékprút kiépítése, Tanulmnytervek készítése, környező településekkel való összekötetés kistérségi összefogs kerékprút építésben Duna vízi közlekedési folyosó hasznosítsa Térségi egyezetések Fejlesztési program Aktív Csepel-sziget és környéke többcélú önkormnyzati trsuls Gazdasgi potencil Ásvnyi vagyon véges mennyiségű természeti kincs 51. sz. út menti kiskereskedelmi egységek Együttműködések, bizottsgokban vezető pozíció betöltése, programok kezdeményezése Bnyaterületek tulajdonosaival és a hatósgokkal való szoros együttműködés Szoros együttműködés a terület tulajdonosaival településarculat javítsa Elkerülő út északi szakasznak megépítése Duna-program Turisztikai stratégia kialakítsa Térségi marketing programok és kiadvnyok készítése Hatstanulmny készítése jelenlegi helyzet feltrsa, bnyanyitsi és rekultivciós kérdések tisztzsa, rekultivciós területek újragondolsa Fejlesztési alap-településrendezési szerződés Települési arculat kialakítsa Szablyozsi terv módosítsa Településrendezési szerződések, együttműködési megllapodsok krt nem okoz (bnyaterületek teherforgalmnak részleges csillapítsa) Egyeztetések minisztériumokkal, nyomvonal-tanulmnyterv készítése Tartalékterületek jelenléte Befektetők bevonzsa TSZT SZT koherencia megteremtése Erős marketing befektetési portfolió Adottsgokhoz képest jelenleg nem jelent turisztikai célpontot Helyi turisztikai fejlesztések, kistérségi turisztikai együttműködés erősítése adottsgok jobb kihasznlsa Turisztikai stratégia készítése Duna-part fejlesztést megalapozó tanulmny fejlesztés Kerékprút fejlesztés Településmarketing Eseményterv, Rendezvény-naptr, összehangols, helyszínek kijelölése Kiskunlachzi mrka kitallsa és promotlsa Turisztikai elosztóhely kialakítsa Helyi vllalkozsok jelenléte Közös megjelenés a piacon Helyi vllalkozói szervezet a mrka népszerűsítésére Szakképzés helyi ipar kapcsolatnak hiny Gazdasgi szervezetek oktatsi igényeinek figyelembe vétele Oktatsi intézmények és a gazdasgi szervezetek közötti kommunikció javítsa, oktats tmogatsa a gazdasgi szervezetek ltal 11

13 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Adottsgok, problémk javaslatok intézkedések Emberi potencil, trsadalmi élet Heterogén trsadalmi összetétel Településen jelentős a civil szervezetek szma Önkormnyzat trsadalom között nem megfelelő kommunikció Településszerkezet Rendezetlen településkép, arculat Település alközpont(ok) funkció hinya Lakott, de nem lakóterületek vrosfejlesztési problémi Természeti értékek degradlódsa Duna kapcsolat hinya Bnyaterületek Betelepülők integrlsa Település fejlesztésébe való aktív bevons Működő szervezetekkel való együttműködések erősítése közterületek, épített környezet rendezése Építészeti és kulturlis emlékek, adottsgok beazonosítsa Településközpont rendezése Alközpontok fejlesztése, funkcionlis munkamegoszts megalapozsa Átsorols ütemtervének és feltételrendszerének kidolgozsa (tervalku rendszer) Átsorols nélkül is a közművesítés megoldsa Bnyanyitsi kérdések tisztzsa Környezettudatossg növelése Kikötő fejlesztés Duna-part szabadidős és rekreciós projekt kidolgozs Jobb dunai megközelítés Nyits és hasznosíts kérdések tisztzsa Közösségi programok, Trsadalomfejlesztési akciók, események rendezvények Trsadalmi értéktancs felllítsa, Civil Hz létrehozsa Közös rendezvények Trsadalmi értéktancs felllítsa, Civil Hz létrehozsa Prbeszéd Körök Talljuk ki Kiskunlachzt mozgalom Rendezési tervek TSZT, HÉSZ, SZT felülvizsglata Plyzatokon való részvétel HÉSZ mellékleteként építészeti segédlet Karakterfüzet elkészítése Településrendezési szerződések megkötése Arculatterv készítése Vrható következmények, anyagi feltételek, infrastrukturlis szükségletek felmérése, belterületbe vons következményeiről tanulmnyterv, ütemezés készítése, tervekkel kapcsolatban széleskörű nyilvnossgi munka Bnykkal kapcsolatos hatstanulmny készítése/rekultivciós területek újragondolsa Zöldfelületi kataszter készítése Környezetvédelmi program Ökoépítészet alkalmazsa a fenntarthatósg jegyében Tanulmnyterv készítés, egyeztetések hatósgokkal Tanulmnyterv és megvalósítsa strand, közösségi terek Út és kerékprút fejlesztés kisajtítsi problémk, kommunikciós újragondolsa- Kiskunlachza-Rckeve kerékprút megoldsra Hatstanulmny készítése 12

14 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. II. S TRATÉGIAI M EGALAPOZÁS VIII.1. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK PRIORIZÁLÁSA Ahhoz, hogy egy racionlisan és hatékonyan végrehajtható akciótervet készítsünk, a Beavatkozsi területek definilsa utn szükséges meghatrozni azok fontossgnak sorrendjét. Természetesen a különböző egyéneknek, trsadalmi köröknek ms-ms prioritsi igényük van, ezért széles körben igyekeztünk felmérni a prioritsokkal kapcsolatos véleményeket. Lakossgi kérdőívek, bizottsgi egyeztetések és különböző szakmai egyeztetések sorn szmos terület vetődött fel, amelyek az értékvlasztst követően kerültek rangsorolsra. Azokat a stratégiai programokat soroltuk fel, amelyek Kiskunlachza fejlesztési koncepciójban meghatrozott értékvlaszts mentén, a vlasztott, kívnatos Jövőkép megvalósítsa felé vezető út lépései. A nagyközség fejlődési forgatókönyve, az úgynevezett akupunktúra pontokon történő beavatkozsokkal valósítható meg. A fejezetben mintegy étlapként vzoltuk és soroltuk fel azokat az elemeket, melyek mindegyikének részletes program-projekt lebontst kell megtervezni a jövőben. Ahhoz, hogy a koncepció céljai megvalósíthatóak legyenek és a program megvalósítsa sikeres legyen, a jelen munka sorn alkalmazott aktív kommunikciós módszer folytatst javasoljuk az önkormnyzat szmra. A többszereplős döntés-előkészítés megalapozsra szmos lehetőség kínlkozik a politikai döntéshozók szmra. 13

15 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Témacsoport javasolt intézkedés Tartalom - programelemek Prioritsi érték GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. I. Bnyaterületek rendezése Tartalékterületek jogi helyzetének rendezése Hatstanulmny készítése/készíttetése Rekultivciós területek újragondolsa Bnyatulajdonosokkal való aktív kapcsolatfelvétel Településrendezési szerződések kötése TSZT, SZT és HÉSz módosítsa TSZT, SZT és HÉSz készítése Projekt-portfolióban való kiajnls Terület előkészítő munkk Településrendezési szerződések kötése Településmarketing Befektetési portfolió készítése befektetők vonzsa Kiskunlachza mrka kitallsa Tervszerű gondolkozs Gazdasgfejlesztési stratégia kialakítsa Településfejlesztési Trsasg létrehozsa Intézmény-fejlesztési program ÉLHETŐBB TELEPÜLÉS Településközpont és alközpontok fejlesztése Településkép, rendezése arculat Fizikai infrastruktúra rendezése Trsadalmasíts közösségi programok GAZDASÁGFEJLESZTÉS II. vegyes tulajdonú vagyon-gazdlkods partnerség projektek előkészítése, menedzselése oktatsi és kulturlis intézmények fejlesztése (szoftver, hardver) együttműködési programok szakképzés fejlesztése gazdasgi szférval való együttműködés menedzselése Plyzatok figyelése és azokon való részvétel Koncepcióterv készítése (funkció összetétel, építészeti megjelenés meghatrozsa, fenntarthatósg vizsglata) Karakterfüzet elkészítése Arculatterv készítése SZT és HÉSz Helyi építészei tervtancs működtetése Fenntartható/energiatakarékos építészet (ökoépítészet) alkalmazsa Elkerülő út / 51. sz. út forgalomcsillapítsa Utak, utck burkolsa Kerékpr utak kialakítsa Helyi trsadalom bevonsa és tjékoztatsa közös értékrend meghatrozsa trsadalomfejlesztési akciók események rendezvények Talljuk ki Kiskunlachzt Mozgalom, stb. Településmarketing Kistérségi turisztikai marketing menedzsment szervezet létrehozsa Turisztikai stratégia készítése Turisztikai kiadvny készítése Kiskunlachza mrka kitallsa Kistérségi egyeztetések Idegenforgalmi meghatrozsa összehangolsa kínlat II. III. Turisztikai stratégia készítése Kiskunsg Kapuja pozíció betöltése turisztikai elosztó központ létrehozsa, marketing kiadvnyok Turisztikai elosztóhely kialakítsa (fogads biztosítsa) Kerékpr utak kialakítsa Kistérségi együttműködés Marketing program, eseménynaptr, stb. 14

16 VIII.2. BEAVATKOZÁSI PONTOK

17 VIII.3. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK KIFEJTÉSE VIII.3.1. Külső kapcsolatok A külső kapcsolatok témakörben hrom fontos beavatkozsi terület került meghatrozsra: Kezelendő feladat a közlekedési kapcsolatok, a teherforgalomból nyomn megjelenő forgalomterhelés. Elsődleges cél a belső komfort növelése, az élhetőség, életminőség javíts, emellett pedig az elérhetőség javítsa. A fizikai fejlesztések (elkerülő út, elővrosi vasút, kerékprút) a legtöbb esetben nem nagyközségi hatskörű fejlesztések, így ezeken a területeken is nagyobb eredmény érhető el, amennyiben a községnek nagyobb a lobby ereje. Az elkerülő út északi szakasznak kiépítésével a településen thaladó teherforgalom csökkenésével lehet szmítani (kavicsbnyk és 51. sz. út közvetlen kapcsolatot kap), de a településen thaladó személyforgalom a település fő útja mentén lévő kiskereskedelmi egységek létét nem veszélyezteti. Az 51. sz. út településen thaladó szakaszn forgalomcsillapító eszközök alkalmazsa javasolt (forgalomterelő szigetek, lmps kereszteződések, stb.). Az ingzs feltételeinek javítsa, vonzóv tétele kezelhető a vasútlloms épített környezetének rendezésével, P+R (park and ride) és P+B (park and bike) parkoló kiépítésével, hozzkapcsolódó szolgltatsok bővítésével. A Kiskunlachza plyaudvar rendkívül elhanyagolt llapotban van, nincs minden vonathoz buszcsatlakozs. A vonatok Kőbnya Kispestről indulnak, ami htrltatja az elővrosi vonat kihasznltsgt, eseti csatlakozs van a plyaudvar és Rckeve között. Mivel a település nagyon hosszú a helyi közlekedés javítsa is fontos lenne. Tekintve, hogy a reptér magnkézben van, ezért a reptér fejlesztéseire a települési önkormnyzat tulajdonosi együttműködéssel és településrendezési szerződéssel képes hatssal lenni. Rckevei-Soroksri-Duna-g nemzetközi hajózsi útvonal, melyben rejlő potencil jelenleg még kiaknzatlan. Kiskunlachznak kikötési lehetősége létesítésével is szmolnia kell, amely kisebb hajók itt tartózkodst is lehetővé tennék. A különböző szervezettekkel, vrosokkal, kistérség településeivel való együttműködés segíti a település gazdasgi fejlődését, a növelheti turisztikai vonzerejét, elltó rendszeren belüli települések közötti megosztsval hatékonyabb tehető az intézményrendszerek fenntartsa, és olyan települési funkciók is meg tudnak jelenni, melyeket önmagban csak egy nagyobb vros települése tudna eltartani. - a településfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célok elérése érdekében a térség településeinek településrendezési terveit érdemes aktualizlni, ezek közös, összehangolt készítése elsősorban a csatlakozó területek összehangolt tervezésére ad módot (pl. tematikus elemekre szervezett közös programmal, rekultivciós területek újragondolsa); - az infrastrukturlis fejlesztések összehangoltabban valósulhatnak meg, a kapacitsok teljes körű kihasznlst teszi lehetővé a közös tervezés; - a természetes környezet, a rekreciós területek közös tervezése költséghatékonny, szervezettebbé teheti a fejlesztést (fenntarthatósg, ökoépítészet); - a vllalkozsi területek közös tervezése révén elkerülhetők az egymssal ütköző, illetve egymssal tfedésben levő fejlesztések;

18 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. annak érdekében, hogy - elérjék a maximlis helyi gazdasgi hasznot, hatékony menedzsment és szelektív fejlesztések ltal, hosszútvon fenntartható kedvező élet- és munkakörülményeket és kereseti lehetőségeket teremtve; - növeljék a szocilis kohéziót, kialakítani a kulturlis identitst, a közös gondolkodsmódot; - megőrizzék a "Hely Szellemét", az egyes települések szépségét és karakterét, illetve megtalljk azokat a közös módszereket, eszközöket, amelyek elősegítik fenntartsukat és hasznlatukat; - maradandó élményt biztosítsanak az ide ltogatók szmra, hogy visszajró vendégekké vljanak. Az együttműködések a különböző tématerületeken, a következő célcsoportokkal kerülhetnek megvalósítsra: Közlekedési Szövetség (BKSZ-elővrosi vasút, MÁV) Kistérségi vendégforgalmi együttműködés (Kistérségi Trsuls, Budapest és agglomerciója, Közép-magyarorszgi Régió) Hazai partner-településekkel való együttműködés Településszövetségi kapcsolatok kialakítsa, jobb kihasznlsa Nemzetközi kapcsolatok testvérvrosok, partnerek VIII.3.2. Gazdasgfejlesztés A komplex gazdasgfejlesztés alapja a Gazdasgfejlesztési stratégia, mely nem csak a nagyberuhzsok, vagy a logisztikai fejlesztésekre koncentrl, hanem a helyi igények kielégítést, a komfortossg növelését biztosító szolgltatsok és a turizmus tervszerű fejlesztésére is kiterjed. Szem előtt tartja a helyi kis és középvllalkozsok érdekeit, ugyanakkor a gazdasgfejlesztési stratégia megvalósítshoz elengedhetetlen egy megfelelő szaktudssal rendelkező, önkormnyzati vagyonkezelői csoport megléte. Döntés előkészítő tanulmnyok Gazdasgfejlesztési stratégia kidolgozsa A kereslet-kínlat vizsglatn, valamint az összehangolt partnerségen alapuló fejlesztések ütemezéséhez és térbeli elhelyezéséhez szükséges tanulmny elkészítése biztosítja a település szmra a dinamikus gazdasgi fejlődést kontroll és fenntartható fejlődés mellett. Hatstanulmny kidolgozsa a bnyaterületekre A jelentős gazdasgi potencil kiaknzst nemzetközi illetve helyi cégek végzik. Az önkormnyzat érdeke, hogy egy olyan megllapods-rendszer jöhessen létre a bnyszati trsasgokkal, mely a nagyközség szmra biztosítja a fenntartható, kiszmítható és tervezhető fejlődést. Ennek megvalósulshoz szükséges egy minden szempontból megalapozott településfejlesztési megllapodst megalapozó dokumentum kidolgozsa, mely biztosítja az egyes felek különböző érdekeinek megjelenését, illetve egy mindenki ltal elfogadott keretek között biztosítja a helyi gazdasg fejlődését. Javasolt a térségben lévő települések összefogsa egy közös terv kialakítsa érdekében, amely elsődleges célja kell legyen a rekultivciós területek újragondolsa és funkcionlis megoszls konszenzuson alapuló létrejötte. 17

19 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Turisztikai stratégia Célja: A településen és a térségben élő kultúrk és természeti értékek jellegzetességeit kiemelő új idegenforgalmi Termék kialakítsa, amely alkalmas a település valós identitstudatnak hordozójv és beazonosítható termékké vlni. A program segítségével hosszú tvon kiegyensúlyozott, harmonikus és ezzel fenntartható növekedés alakítható ki a helyi működő gazdasg (kiskereskedelem, szolgltats, turizmus, nemzeti parkkal kapcsolatos fejlesztések) bevonsval és szükséges fejlesztésével, a gazdasgi tényezők és a térségkormnyzs együttműködése és prbeszéde sorn. A program alapgondolata a meglévő kínlati elemek rendszerbe szervezése és összekapcsolsa, így egy minőségi vendégforgalmi rendszer kialakítsa, amely hosszú tvon képes megerősíteni a térség gazdasgi pillérét, helyben elérhető megélhetést biztosítva az itt élők szmra. A minőségi vendégforgalmi rendszer kialakítshoz és fenntartshoz nagyon fontos a partnerszervezés, a partnerkapcsolatok kialakítsa és fenntartsa, amely elképzelhetetlen a gazdasgi, civil és közigazgatsi szereplők szoros együttműködése és folyamatos kapcsolattartsa nélkül. Településmarketing stratégia kidolgozsa Kiskunlachza fejlesztési céljainak tudatosítsa, illetve a helyi értékekre való figyelme felkeltése érdekében célszerű összehangolt településmarketing tevékenységet folytatni. Ennek közvetlen haszna a turisztikai fejlesztésekben, közvetett haszna pedig a település kereskedelmi, szolgltatsi vllalkozsainak prosperlsban jelentkezik. Településmarketing A helyi gazdasg fejlesztésének előfeltétele a vllalkozó-bart Önkormnyzat megléte, amely a szoros és rendszeres kommunikció és együttműködés mellett alakítható ki. Elő kell segíteni a helyi működő tőke bevonsnak ösztönzését és gyakorlatt, melynek előfeltétele a Befektetés ösztönző marketing kommunikció, amelynek a lényege, hogy a település tgondolja, értékelje és ütemezze a fejlesztésre sznt területeit és ezeket előkészítve és tervezetten ajnlja ki a fejlesztői piacon. Ahhoz, hogy potencilis befektetési helyszínné vljon Kiskunlachza, kell, hogy egyedi legyen. A településnek meghatrozó arculattal, identitssal kell rendelkeznie, ami vonzóv teszi. Ez lehet egy termék, egy jól beazonosítható mrka, vagy akr egy specilis tevékenység jelenléte is (pl. öko-lakópark; gasztrokultúra, stb.). Projekt-portfolió kiadvny Célja: A fejlesztők és befektetők szmra készítendő kiadvny, melynek segítségével könnyen és szakmai informciók mentén tjékozódhatnak Kiskunlachza potencilis projektjeiről. A kiadvnyt projektlapos megoldssal a legcélszerűbb összellítani, a brosúra fix része tartalmazza a nagyközség bemutatst (gazdasgi adottsgok, szolgltatsi környezet, kulturlis és trsadalmi környezet, stb.) illetve kitér az egyes akcióterületek, míg a projektlapok a konkrét fejlesztési területeket és fejlesztési direktívkat (paraméterekkel és adatokkal) mutatjk be. A Projekt-portfólió egy kommunikciós csomag, amely a Régió- és Település Marketing alapvető eszközeként kimagasló hatékonysggal tmogatja a település bemutatst és projektjeinek népszerűsítését. Feladata Kiskunlachza önkormnyzat fejlesztési stratégijnak, és konkrét ingatlan- fejlesztési projektjeinek, fejlesztésre alkalmas ingatlan adatbzisnak bemutatsa a befektetők megnyerése érdekében. Nem egy reklm anyag, hanem specilisan a település kommunikciójnak kiszolglsra kifejlesztett marketing- standard, amely strukturlt, rendszerbe foglalt és koherens. 18

20 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Aculatterv, Karakterfüzet A település egységes megjelenése, karakterének kialakítsa érdekében javasolt egy konszenzuson alapuló települési kép meghatrozsa, azok az építészeti alapok megadsa (formavilg, színezés, homlokzatmagassg, stb.), mely egy egységesebb és jól beazonosítható Kiskunlachzt hoz létre. Egy olyan térségi-települési tervezési segédlet, avagy karakterfüzet, amely a települési szablyozsi tervkészítés mellett környezetalakítsi és a műszaki követelményeknek megfeleltethető szakmai és kultúrtörténeti kiegészítést fogalmaz meg a településeken. A füzet rögzíti a településkép sajtossgait, a helyi karakter meghatrozó elemeit, alapja a helyi értékvédelmi rendeletnek. Megfelelő trsadalmasítssal az épített környezet fejlesztéséhez és a turisztikai fejlesztésekhez egyarnt tmogatst adhat. Esemény- és rendezvénynaptr A település és a térségben lévő települések jelentősebb ünnepei, rendezvényeinek összefoglaló és ttekintést nyújtó kiadvnya, mely a térségbe ltogató szmra a potencilis helyi ltvnyossgok, kikapcsolódsi lehetőségeket mutatja be. Kiskunlachza Mrkja Kiskunlachza gazdasgi szerkezetét tekintve erőteljes a mezőgazdasgi szektor, így érdemes lenne létrehozni egy kiskunlachzi terméket, amellyel be lehet majd azonosítani a települést a térségben (pl. plinka, lekvr, stb.). A termék marketing eszközként való alkalmazsa mellett a helyi termelők, vllalkozók összefogst és a szorosabb együttműködések kialakítst is elősegíti (helyben megtermelt, feldolgozott és értékesített termék). Infrastrukturlis fejlesztés Az 51. sz. út elkerülő út kérdése valószínűsíthetően nem a közeljövőben dől el, ezért, mint lehetőségtől, nem szabad elzrkózni, de jelen koncepció a teljes útszakasz megépülésével nem szmol. Az elkerülő út északi szakasznak megépülése a kavicsbnyk Budapest felé vezető forgalmi terhelést jelentősen csökkentené a település belterületén, de a személyi forgalmat nem befolysoln, így az út menti kiskereskedelmi egységek működését nem érintené htrnyosan. Az 51. sz. út forgalomcsillapítsa szükséges az élhetőbb település érdekében. Alternatív közlekedési rendszerek hasznlatval a közúti forgalom valamelyest szétoszlana, amely kisebb terhelést tenne a települési belterületre (Duna vízi közlekedés, reptér légi közlekedés, kerékprút, vonat kötöttplys közlekedés). Ezért ezen rendszerek kiépítéséhez tanulmnytervek elkészítése, plyzatokon való részvétel szükséges. A település idegenforgalmi céljai között szerepel a csillagtúra-szerű turisztikai kínlat központjv vls, amihez azonban jelentős fejlesztések szükségesek: informció ellts, idegenforgalmi elosztó bzis/központ, marketing kiadvnyok, stb. Szervezetfejlesztés, Településfejlesztő trsasg Ahhoz, hogy Kiskunlachza egy dinamikusan fejlődő komfortos kisvross vljon, elengedhetetlen a szolgltatsok fejlesztése. Az önkormnyzaton belül működő településfejlesztési trsasg közös tevékenységének célja a komplex ingatlanfejlesztési, településfejlesztési és településmarketing projektek összellítsa a településre, településrészre szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelően. A projektek megvalósítsa 19

21 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. közben felmerülő kommunikciós és érdekegyeztetési feladatok természetes részét képezik a folyamatnak. A helyi vllalkozsok (pl. kiskereskedelmi, gazdasgi, bnyaterületek tulajdonosai és kezelői, stb.) adjk jelenleg Kiskunlachza gazdasgi bzist, ezért a velük kiépített szoros kapcsolat, a közös tervezés elengedhetetlen a település gazdasgi fejlesztési irnyainak meghatrozshoz. Szükséges az llandó egyeztetések és véleménynyilvnítsi lehetőségek biztosítsa a település gazdasgt befolysoló elemek, dokumentumok meghatrozsakor. A szolgltatsok fejlődését az önkormnyzat irnyíthatja, összhangba hozhatja különböző fejlesztésekkel azltal, hogy kijelöl fejlesztési területeket, ahol akr meghatrozhatja az oda telepíthető szolgltatsok körét, ugyanakkor gyors soron kívüli hivatali ügyintézéssel (településrendezési szerződések, engedélyek gyors megadsa, beszerzése) ösztönzi a szolgltatsok megtelepülését. Az egyes igények és vllalkozói szndékok feltérképezése a fejlesztési területek megalapozott kijelöléséhez elengedhetetlen. A turizmus fejlesztésének elsődleges célja a helyi kis és középvllalkozsok fejlődésének segítse és egy olyan turisztikai attrakciósorozat kidolgozsa, mely egy kiszmítható vendégforgalmat biztosít. Oktatsi és gazdasgi szerveztek közötti kapcsolat kiépítése Célja: A helyi szakoktats és a munkaerőpiac összehangolsa. Az oktatsi és gazdasgi szervezetek közötti kapcsolat kiépítése különösen nagy hatssal van a település népességmegtartó képességére, a helyi identitstudat növelésére és a gazdasg fejlődésére. A helyi vllalkozsok munkaerőigénye a megfelelő szakoktatssal a fiatal, helyi munkavllalók képzésével kielégíthető, így a vllalkozsok a helyi lakossgot foglalkoztatjk, ami javítja a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. A településen felnövő és helyben munkalehetőséget talló fiatalok helyi identitstudata erősebb, mint a napi igzóké, akik életük nagy részét ms településen (Budapesten) töltik, mshol intézik a napi ügyeiket. A vllalkozsok az igényeiknek megfelelő szakképzet munkaerőt kapnak az iskoltól, cserébe a szakképzéseket anyagi és az intézmények eszköz igényeit tmogatjk. VIII.3.3. Emberi potencil, trsadalmi élet Trsadalmi értéktancs, Civil Hz Egy olyan, a civil szervezetek ltal működtetett informciós központ és közösségi hely, ahol a település fejlődésért elkötelezett civil szervezetek és magn személyek tallkozhatnak, és eszmét cserélhetnének. A szervezet alkalmas lenne az alkalmi jelleggel működő civil tallkozók kivltsra, hinypótló trsadalomszervező szerepet tölthetne be, hiszen fizikai közelségbe hozn a civil szervezeteket, az egyes szférk közötti együttműködést is megkönnyíthetné. Települési hzirend A szervezetek, vllalkozsok életét, működését rendszerint egy olyan alapdokumentumban igyekeznek rögzíteni, amely alapvetően meghatrozza, azokat az alapelemeket, viselkedési normkat, amelyek szerint működik az adott szervezet. Egy ilyen dokumentum segít megismerni, feltérképezni az újonnan betelepülők/dolgozó szmra a közösséget, amelynek tagja lesz, így könnyebben tud beilleszkedni, hiszen tisztban van az irnyban tmasztott követelményekkel, elvrsokkal, ugyanakkor megismerheti a jogait is. 20

22 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. A települések nem rendelkeznek ilyen, önmagukat definiló, meghatrozó alapdokumentummal, holott a sokszor tapasztalt trsadalmi ellentétek, amelyek a nagyarnyú és viszonylag rövid időtartam alatt történő beköltözési hullmok nyomn alakulnak ki, kezelhetők lennének. A múlt szzad elején, ha valaki új településre, kisebb közösségbe került, költözött illendő volt bemutatkozni a település elöljróinak, akik megismertették a település és a közösség szablyaival, szoksaival. Manapsg ez mr nem jrható út, ugyanakkor a vrosok, települések a közösségek identitsnak megőrzése fontos igény és elvrs. A beköltözők sokszor szóv teszik, hogy azok a kulturlis és épített környezetben, karakterben megjelent jellegzetességek, amiért az adott települést vlasztottk, pillanatok alatt oldódnak fel a beköltözési hullm nyomn. A helyi trsadalmak, kultúrk, karakterek, és működési rendszerek eltűnése ellen egy olyan települési hzirend elkészítésével lehet küzdeni, amely rendszerbe foglalja ezen alapelveket. Így az építési engedély mellé egy Hzirendet, működési szablyzatot is kaphatna a településre költöző, amely füzetecske tartalmazza a Hz, jelen esetben a település rendjét. Közösségi programok A közösségi rendezvények, események, hagyomnyos ünnepek, stb.), trsadalomépítési akcióknak célja a trsadalmi vltozsok okozta feszültségek kezelése, főként a nagyszmú beköltözéssel prhuzamosan megjelenő különböző kulturlis, életmód, életvezetési igények összehangolsa. A kiskunlachzisg definilsa; milyen viselkedési, kulturlis és egyéb elvrsokat tmaszt a közösség mindazokkal szemben, akik hosszú (beköltözők), vagy rövidtvon (térhasznlók, turistk, tutazók, stb.) hasznljk, élik a teret, a települést. Pontosan meg kell hatrozni, milyen módon élik, szeretnék élni az itt élő emberek a mindennapjaikat. Ezen elvek megismertetésére, illetve elfogadtatsra adnak lehetőséget a közösségi programok. - Hirdetmény kistérségi és / vagy települési újsg(ok)ban / honlapokon - Figyelemfelkeltő hirdetmény / plakt hivatalokban és Intézményekben, (iskolkban) - Kérdőív kistérségi és / vagy települési újsg(ok)ban / honlapokon - Leveleslda felllítsnak meghirdetése Egyéb érzékennyé tételi akciók Talljuk ki Kiskunlachzt mozgalom ötletlda, megbeszélések, újsgcikkek, tanulmnyok, publikciók Fotóplyzat meghirdetése A lakókörnyezet értékeiről, szépségeiről (emberek / épített és tji környezet / problémk? Iskolai rajzplyzat / gyerek-vízió-plakt program: milyen az én Kiskunlachzm, a környezetem Tervezői Hétvége FIRKA PARTY: a fejlesztési projekthelyszínen közösségi tervezői akció sorn a közösségek, attraktív életterek, gazdasgi helyszínek kialakítsa, felhasznlva a privt szektor innovciós erejét és tapasztalatt. A modell a loklis gazdasg és a közhivatali szféra, településvezetés között gerjesztett prbeszéddel teremt keretet a tér megújító talakítsra, a tér struktúrinak, formai és tartalmi elemeinek újragondolsra, azaz a tér újrapozícionlsra. Szakértők bevonsval lehetőség nyílik egy komplex, tfogó, integrlt és minden szinten participlt, jól 21

23 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. nyomon követhető és kiszmítható megújíts elindítsra. A résztvevő tervezők, lakók és vllalkozók, településvezetők, politikusok, a vroshasznlók a média élénk figyelmének kereszttűzében a projekthelyszínen együtt beszélik meg, hogy valójban mire és hogyan szeretik az emberek hasznlni a közösségi teret. A környezettudatossgnak növelésének célja a lakossg, elsősorban a fiatalok környezethez, ami nem csak a természeti, hanem az épített, települési környezethez való viszonynak szemléletformlsa. A kezdeményezés egy olyan akciósorozatból ll, mely felhívja a figyelmet a környezetvédelem, a természetvédelem, a tisztasg és a rendezett épített környezet fontossgra és előnyeire. Az akció sorozat rendezvényekből, tjékoztató honlapból, oktatsból, kirndulsokból, sétkból, versenyekből, postaldból (beérkező javaslatok és vélemények fogadsra, hogy a lakossg mely problémk megoldst tartja a legsürgetőbbnek) llhat. Célszerű az akciósorozatnak egy kabalafigurt vlasztani, mellyel könnyebb megszólítani a fiatalokat és folyamatosan emlékeztet a környezettudatossg fontossgra. VIII.3.4. Településszerkezet Szerkezeti kapcsolatok hinya A Duna-part és a belterület kapcsolatnak szorosabbra vétele szükséges. A Duna-part nagy fejlesztési potencil, amely ma rendkívül alulhasznosított. Megközelítését komfortosabb kell tenni (útfejlesztések, kerékprút, karakteres fasor kialakítsa), területén egyedi attrakciók kialakítsa szükséges, amely mind a település, mind a településre ltogatók rekreciós és szabadidős igényének egy részét ki tudja elégíteni (közösségi terek, strand, fürdő, stb.). Településkép arculat fejlesztése Településkép Kiskunlachzhoz méltó kialakítsa, a közterületek, épített környezet rendezése elengedhetetlen a komfortos kisvros jövőkép kialakítshoz. A közterek, közösségi helyek magas színvonalon történő kialakítsa érdekében szükséges a tervezési program meghatrozsa a potencilisan érintett helyi magnszemélyek és szervezetek bevonsval. A település egységes megjelenése, karakterének kialakítsa érdekében javasolt egy konszenzuson alapuló arculat meghatrozsa, mely egy egyedi és jól beazonosítható Kiskunlachzt eredményez. Lehet specilis témkban is elindulni, amely színesítheti a kiskunlachzi palettt, mint példul a fenntarthatósg jegyében készülő öko-telepek. Központok fejlesztése, funkcióvltsa/bővítése lachzi településközpont fejlesztése Új településközpont kialakítsa, fejlesztése A településközpont és az alközpont közötti funkciómegoszts kidolgozsa, alközpont kapcsolati rendszerének, funkcióinak tisztzsa, együttműködő partnerek szmbavétele, bevonsa a tervezésbe megvalósítsba. Cél a központi " közösségi tér"-nek, az emberek mindennapos kapcsolati színhelyének, a közösség életét érintő közös terének megújítsa, illetve a megújíts lehetőségeinek gazdasgi építészeti vizsglata és javaslatai. A megvalósíts megalapozshoz partner-, és forrsszervező akciók beindítsa. A helyi vllalkozsok, vllalkozók e program keretében hatrozhatjk meg a településfejlesztésben való konkrét felajnlsaikat. Fontos szempont, 22

24 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. hogy csak a magas színvonalon tervezett és kivitelezett közösségi terek jelenthetnek hozzjrulst a kitűzött célok eléréséhez. Bnyaterületek kezelése A bnyszati tevékenység jelentős terhelést jelent a település természeti és urbnus környezetére, illetve felveti a rekultivció problémakörét. Az önkormnyzati döntést megelőzően szükséges egy tfogó vizsglat és tanulmny készítése a terület egészére. Lakott, de nem lakóterületi területek fejlesztése, ütemezése A meglévő, lakott, de nem lakóterületek tsorolsa esetén, a településnek jelentős kötelezően elltandó feladatok bővülésével kell szmolni. A lakóterületté történő tsorols esetén ki kell építeni a területek infrastrukturlis rendszerét (utak, közműhlózat, közvilgíts, szemétszllíts), az intézményi rendszer fejlesztése szükséges (bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügy). Ugyanakkor az t nem sorols esetén is szmolni kell a közművesítéssel, hiszen a tényen nem vltoztat az övezetbe sorols, miszerint a közműhinyból eredő szennyezéseket kezelni szükséges, különös tekintettel a Duna-közelsége miatt. Természeti és épített értékek védelme A település értékei között kiemelkedő elemek a természeti területek, melyek orszgos és helyi védelem alatt llnak. Ahhoz, hogy a helyi természeti védelem napi szinten is érvényesülni tudjon, ne csak egy jogszably legyen a védett értékek feltérképezése és a környezettudatossg növelése szükséges. Javaslatok: Előzetes hatsvizsglatok és tanulmnyok elkészítése Zöldfelületi kataszter készítése Környezetvédelmi program kidolgozsa Természeti környezet krosítsnak szankcionlsa A büntetésekből befolyó összegek környezetfejlesztésekre való fordítsa Illeglis szemétlerakók felszmolsra program kidolgozsa Lakossg környezettudatossgnak növelése TSZT, SZT és HÉSZ aktualizlsa Településszerkezeti Terv, Szablyozsi Terv és Helyi Építési szablyzat Célja a fejlesztések fizikai megnyilvnulsnak formba öntése. A település megfelelő fejlődéséhez és tervek és a programok fizikai megvalósulshoz elengedhetetlen dokumentum. A fejlesztési koncepció ltal javasolt program elemek pontos területi vetületét tartalmazza. A jelenleg érvényes tervek elavultak, ellentmondsokat tartalmaznak, melyek a tervek felülvizsglatt mindenképpen szükségessé teszik. 23

25 KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ORIENTÁCIÓS MUNKARÉSZ mjus Ecorys Magyarorszg Kft 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel / Fax: info@ecorys.hu

26 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Megbízó: Kiskunlachza Nagyközség Önkormnyzata Megbízó képviselője: Dr. Réps József Polgrmester Nagyné Bcskay Nóra Főépítész Készítették: ECORYS Magyarorszg Kft. Témavezető: Munkatrsak: Székely Rita Bedőcs Bernadett Bitskey Katalin Budapest, mjus ECORYS Magyarorszg Mérnöki Tancsadó Kft. 2

27 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A T ARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 ELŐSZÓ 4 BEVEZETÉS 6 I. FIÓKVIZSGÁLAT 7 I.1. A TELEPÜLÉST ÉRINTŐ RENDEZÉSI TERVEK ÁTTEKINTÉSE 7 I.2. A TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ MAGASABB RENDŰ TERVEK ÁTTEKINTÉSE 12 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 18 II.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI ELEMZÉS 18 II.2. TÁRSADALMI HELYZET 19 II.3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 21 II.4. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÉSE 22 II.5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA, MŰEMLÉKEK ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM 22 II.6. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 23 II.7. GAZDASÁGI HELYZET 24 II.8. INFRASTRUKTÚRA 24 III. PARTNERSÉG, A KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYE 26 IV. STRATÉGIAI ADOTTSÁGOK MEGHATÁROZÁSA 31 IV.1.) TRENDELEMZÉSEK 31 IV.2.) ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 36 V. SWOT ANALÍZIS 39 VI. DIAGNÓZIS LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK MEGHATÁROZÁSA 40 IV.1. KISTÉRSÉG GAZDASÁGI MOTORJA, DINAMIKUSAN FEJLŐDŐDŐ GAZDASÁGGAL 41 IV.2. TÁRSADALMI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ FEJLESZTÉSEK TELEPÜLÉSE SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET 55 3

28 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A E L Ő SZÓ Kiskunlachza Önkormnyzata a nagyközség jövőbeni fejlődési plyjnak meghatrozshoz, valamint a területfejlesztés középtvú stratégiai irnyainak megllapítsa érdekében elhatrozta a településfejlesztési koncepció elkészítését. A Polgrmesteri Hivatal 2010 első negyedévében bízta meg az ECORYS Magyarorszg Kft-t a munka elvégzésével prhuzamosan a kerület Integrlt Vrosfejlesztési Stratégijnak elkészítésével. A koncepció készítés célja, hogy Kiskunlachza rendelkezésére lljon egy olyan dokumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő hatrozott és hosszú tvú jövőkép, amely alkalmas arra, hogy relis, a lakossg igényeit, valamint a nagyközség adottsgait és lehetőségeit figyelembe vevő, végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. A munka alapvető célkitűzése, hogy Kiskunlachza megfelelően pozícionlja magt a metropolisz térségben, a Rckevei kistérségben, megtallja azokat az egyéni és egyedi kínlati elemeket, amelyeket tovbb fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. A vrosvezetés a koncepcionlis és stratégiai munka módszerének meghatrozsakor nyitott volt a közösségi tervezésre, a nagyközség fejlődése és fejlesztésében érdekelt együttműködő felek részvételére a többszereplős döntés-előkészítés és döntéshozs érdekében. Fontos lépés volt ez Kiskunlachza esetében, hiszen így eleget tehetett az európai irnyelveknek. A vlasztott munkamódszer azért is fontos hiszen a munka sorn meghatrozott hosszú tvú fejlesztési plya abban az esetben jrható út, ha mindazon felek, akik hatssal vannak és lehetnek a nagyközség jövőjére véleményükkel segíthették az értékvlasztsi folyamatot és velük együtt, közösen alapoztuk meg a stratégiai fejlesztés lépéseit. A településfejlesztési koncepció készítésének legfontosabb és meghatrozó lépései: Kiskunlachzt érintő magasabb rendű tervek, megalapozó anyagok, elkészült koncepcionlis dokumentciók megismerése és értékelése A nagyközség civil trsadalmval, gazdasgi szereplőivel folytatott prbeszéd A Hivatal vezetőivel, a hivatal dolgozóival, főbb véleményformlókkal folytatott kiegészítő prbeszéd / interjú A problémk és lehetőségek strukturlsa, jövőmenedzselési javaslatok, készítése, ütköztetése- elemzése Következtetések összefoglalsa, megvitatsa; koncepció-alkots Jóvhagysok, a folyamatmenedzselés következő lépéseinek megalapozsa Bízunk abban, hogy a településirnyíts ltal vlasztott és alkalmazott, a partnerségi együttműködésre épített tervezési módszer a kitűzött célok elérését szolglja. A munka eredményeként Kiskunlachza egy olyan Fejlesztési Koncepcióval rendelkezik majd, amely minden téren a nagyközség fejlődését szolglja, úgy hogy annak lakói, gazdasgi és közigazgatsi szereplői egyarnt megtalljk majd benne az együttműködés területeit. 4

29 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A ESEMÉNYTÖRTÉNET: DÁTUM ESMÉNY Részvevők Településfejlesztési Koncepció szakhatósgi megkeresések elindítsa Kiskunlachza IVS és Településfejlesztési koncepció munkaindító megbeszélés Szerződés alírsa Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita, Karcsony Krisztin Önk.: Nagyné Bcskay Nóra, Gbor Szilvia Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: Nagyné Bcskay Nóra Kiskunlachza IVS és Településfejlesztési koncepció munkafolyamat megbeszélése Településfejlesztési Koncepció szakhatósgi vélemények tadsa a tervezők felé Polgrmesteri interjú Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: Dr. Réps József polgrmester Jegyző asszonnyal való interjú IVS szervezeti kérdés TFB ülés - IVS és koncepció tematikjnak és módszertannak rövid ismertetése Újsg megjelenés helyzetfeltrst segítő kérdőív Településfejlesztés Ötletbörze civilekkel és gazdasgi szereplőkkel folytatott kommunikció, amely közös érték és problémafeltrs utn a település jövőképe kerül meghatrozsa, majd a kívnt jövő felé vezető úthoz szükséges projektötletek beazonosítsa és egy vlasztott ötlet kidolgozsa a cél Fotóplyzat kiírsa TFB ülés repülőtér tulajdonosval történő megbeszélés Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: Soós Zsoltné Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: TFB tagok, polgrmester, főépítész asszony, jegyző asszony, műszaki csoportvezető Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita, Magyar Zsófia, Varró Gbor Szakértők: Juhsz Judit (humn szakértő), Nagyné Bcskay Nóra (főépítész), Révész Lszló (Tér-t- Rend Kft., településtervező), Lukcs Lszló (kistérségi koordintor) Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: TFB tagok, polgrmestere, főépítész asszony, jegyző asszony, műszaki csoportvezető Fotóplyzat lezrulsa A beérkezett képekből killíts szervezése szeptember 2. felében Prbeszédkör a bnyaterületek tulajdonosaival és üzemeltetőivel TFB ülés - IVS és koncepció beszmoló; forgatókönyv vlaszts Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: polgrmester, főépítész asszony, jegyző asszony, műszaki csoportvezető Ecorys: S. Bitskey Katalin, Székely Rita Önk.: TFB tagok, polgrmester, főépítész asszony, jegyző asszony, műszaki csoportvezető Lachzi Napok - kérdőív Újsg megjelenés stratégit megalapozó segítő kérdőív Polgrmesterrel interjú Ecorys: Székely Rita, Bedőcs Bernadett, Karcsony Krisztin Önk.: polgrmester TFB ülés 5

30 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A B EVEZETÉS Indulj el, menj tovbb, és segíts msoknak is elindulni (Zen bölcsesség) Az évi LXXVIII. az épített környezet alakítsról és védelméről szóló törvény módosítsa sorn a településfejlesztési koncepció bekerült a településrendezés eszközei közé. 7. (3) A településrendezés eszközei: a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormnyzat képviselő-testülete hatrozattal llapít meg ( pont); (Kivonat a évi LXXVIII. az épített környezet alakítsról és védelméről szóló törvényből) Kiskunlachza nagyközség Önkormnyzata 2009-ben elhatrozta, hogy elkészítteti a település településfejlesztési koncepciójt és integrlt vrosfejlesztési stratégijt. Kiskunlachza mikro-regionlis szerepvllalsainak megfelelő fejlesztés megalapozsra meg kell hatrozni (I) (II) a közösség, a lakók és irnyítók hosszú-tvú érdekeit, a vros fejlesztésével kapcsolatos elvrsait, a térben jelenlévő és feltehetően megjelenő rövid és középtvú érdekeket. Mindezeket oly módon kell összehangolni, hogy a közösség érdekében a lehető legjobb megolds szülessen meg, azaz a fejlesztés-fejlődés tevékenységeken és projekteken keresztül meg is valósuljon. Kiskunlachza településfejlesztési koncepciójnak kialakítsa abban az esetben lehet igazn sikeres, ha a fejlesztési elképzelése alakítsnak, megvalósítsnak folyamatba bevonsra került szereplők sajtjuknak tekintik az elkészült tervet, azaz viszontltjk törekvéseiket, elképzeléseiket Ugyanakkor szükséges az egyedi-egyéni akciókat egy vrosi stratégiba illeszteni és közösségi akciókk, projektekké bontani. A Koncepció-készítés egy folyamat, amely a jövő lehetőségeinek és kihívsainak megismerésével kezdődik, majd annak az útnak a kivlasztsval folytatódik, amelyen a lehetséges jövőt leginkbb el lehet érni. A munka eredményeként a település rendelkezik egy transzparens módon, nyilvnossgmunkval létrehozott és Kiskunlachza közössége ltal is tmogatott (trsadalmasított) elképzeléssel arra vonatkozóan, melyek a közös céljai és hogyan valósíthatja meg ezeket. Kiskunlachza településfejlesztési koncepciója 2 anyagból ll, az Orientciós Munkarészből, amely helyzetfeltrst és értékelést, valamint forgatókönyvek felvzolst tartalmazza, és a Végső beszmolóból, amely a kivlasztott forgatókönyv részletesebb kifejtését, a településfejlesztési koncepció hatrozatt tartalmazza. 6

31 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A I. F IÓKVIZSGÁLAT Kiskunlachza Pest megyében, Budapesttől délre fekszik. Területe 93,5 km 2, népsűrűsége 96,22 fő/km 2, llandónépessége 9080 fő. I.1. A TELEPÜLÉST ÉRINTŐ RENDEZÉSI TERVEK ÁTTEKINTÉSE Orszgos Területfejlesztési Koncepció Orszgos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapjn Kiskunlachza az orszg fejlesztési tengelyeinek metszéspontjhoz közel, a Középmagyarorszgi tervezési-statisztikai régióban, a budapesti fejlesztési pólus környezetében helyezkedik el, valamint viszonylag közel a Dunaújvros-Kecskemét harnt irnyú kapcsolathoz. A policentrikus településfejlesztési koncepció az orszg Budapest-központú térszerkezet oldódst kívnja elérni. Kiskunlachznak, tekintettel, hogy Budapest közelében helyezkedik el, jelentős szerepe e tekintetben nincsen, a méretéből adódóan nem tudja, és nem is kell, hogy ellensúlyozza a Fővros szerepét. Forrs: Orszgos Területfejlesztési Koncepció Az OTK-ban foglaltak alapjn Kiskunlachza érintett az Orszgos jelentőségű integrlt fejlesztési térségek és tématerületek részcél c) pontja a Duna-mente fenntartható fejlesztése tekintetében. Így a település csak olyan fenntartható fejlesztéseknek adhat teret, amelyek az európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely integrlt programokkal történő hasznosítst jelenti, amelyben kitüntetett szerep jut a komplex tjgazdlkodsi, környezet- és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozsoknak. Orszgos Területrendezési Terv OTrT Az Orszgos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT, módosítva L. tv.) meghatrozza az orszg szerkezeté és orszgos térségi övezeteket. Az OTrT alapjn a település mezőgazdasgi térségbe tartozik. A település északi részén kelet-nyugat irnyban, valamint a súlyponti részén észak-déli irnyban transzeurópai vasúti ruszllítsi hlózat részeként működő orszgos törzshlózati vasútvonal halad. Kiskunlachza északi részén nemzetközi és hazai szénhidrogén szllítóvezetékek és 400 kv-os tviteli hlózat 7

32 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A tvvezetéke vezetnek. A Duna partjn orszgos kerékprút törzshlózata tallható. A településtől délre, Dunaújvros északi részén folyami műtrgy jelölt. A települést az albbi övezetek érintik: Forrs: OTrT Ásvnyi nyersanyag-gazdlkodsi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületnek övezete Kulturlis örökség szempontjból kiemelten kezelendő terület övezete Kivló termőhelyi adottsgú erdőterület övezete Kivló termőhelyi adottsgú szntóterület övezete Orszgos ökológiai hlózat övezete Az OTrT térségi övezetei közül az orszgos ökológiai hlózat érinti a közigazgatsi terület nyugati és keleti részét. Az ökológiai hlózat övezetébe sorolt területeken a területhasznlatot úgy kell meghatrozni, hogy a területhasznlat az ökológiai hlózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. 8

33 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Pest Megye Területrendezési terve Figyelembe veendők elemek a következők: a közlekedésfejlesztés területen: A Pest megye Területrendezési Terv Megyei szerkezeti terve szerint Kiskunlachza bekapcsolódna az orszgos és térségi jelentőségű kerékprút hlózatba; kerékprút halad Bugyi és Rckeve irnyba, érintve Kiskunlachza vasútllomst, és kiskunlachzi reptérről délre gazóan Apaj felé lenne az összeköttetés biztosítva. a természeti környezet védelme: A települést érinti az Orszgos ökológiai hlózat részét képező megyei övezete, a tjképvédelmi terület övezete a Duna-part mentén. egyéb: A települést érinti a Széleróziónak kitett terület övezete, a Hullmtér és nyílt rtér övezete, a Rendszeresen belvízjrta terület övezete, a Térségi tjrehabilitciót igénylő terület övezete (Duna-parton és bnyatavaknl), a Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterület övezete és a Kivló termőhelyi adottsgú szntóterület övezete. A településen a reptérre földgzvezeték vezet északról és a Duna irnyból. Forrs: Pest megye Területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv,

34 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Tjképvédelmi terület övezete Orszgos ökológiai hlózat részét képező megyei övezetek Kivló termőhelyi adottsgú szntóterület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Rendszeresen belvízjrta terület övezete Hullmtér és nyílt rtér övezete 10

35 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A A településre készült rendezési tervek előírsai és megvalósulsuk Településfejlesztési Koncepció 2002-ben készült (Pestterv Kft.), amely alapjn meghatrozsra került, hogy I. Kiskunlachza tvlatban is legyen hosszútvon is fenntartható, emberi léptékű település, amely tji-, természeti-, települési- és trsadalmi környezetével harmóniban fejlődik, ahol a területek urbanizlsa és a helyi gazdasg fejlesztése miatt esetenként bekövetkező többletterhelés és a környezet tfogó fejlesztése sorn bekövetkező biológiai aktivits és terhelhetőség növekedése összhangba kerül. II. III. IV. Kiskunlachza tvlatban legyen olyan település, mintegy ezer ember - XXI. szzadi követelményeknek megfelelő életminőséget biztosító - vonzó otthona. E sokirnyú és magas színvonalú szolgltats biztosítsa érdekében Kiskunlachza legyen erős és fejlődőképes helyi gazdasggal rendelkező kisvros, mely mikrotérségével és Rckevével együttműködve, a kölcsönös előnyök figyelembevételével fejlődik. Kiskunlachza és Rckeve együttműködő és funkcionlis munkamegosztsban fejlődő vrospr, melyek tvlatban együttesen ltjk el a Duntól K-re fekvő dél Pest megyei területek kistérségi központi szerepét. V. Kiskunlachza legyen - a kialakult térszerkezeti adottsgok keretei között - korszerű és fejleszthető szerkezetű, tagolt település (kisvros), ahol az egyes építmények és létesítmények azon túl, hogy beilleszkednek az épített környezetbe, a hasznlati értékükön túl építészeti értéket is képviselnek, hozzjrulnak a települési környezet pozitív irnyú formlshoz. A koncepció megalkotsa óta jelentős vltozsok történtek, mind a vilgban (vlsgok), mind a településen, így a gondolatok újraértelmezése szükségessé vlt. 11

36 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A I.2. A TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ MAGASABB RENDŰ TERVEK ÁTTEKINTÉSE Budapesti Agglomerció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Kiskunlachza a Rckevei Kistérségbe tartozik, amely dinamikusan fejlődő kistérség. A fejlettség egzakt módon, 9 mutató alapjn került meghatrozsra (2004., forrs: KMOP ). A település különösen fontos térpozíciós szereppel bír a kistérségben repülőterével. Kiskunlachza tagja a Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Trsulsnak. A trsulsban rejlő lehetőségeket a trsulsban résztvevő települések nagymértékben képesek kihasznlni. A közöttük lévő együttműködés fokozsval egyrészt jelentős költségeket tudnak megspórolni, msrészt erőteljesebb közös fellépéssel több mindent is képesek elérni. Forrs: Budapesti Agglomerció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti bra is jól szemlélteti, a Közép-magyarorszgi régióban a településrendszer nem hlózatosan fejlődött, hanem Budapest-centrikusan. A megye déli települési közül Rckeve és Kiskunlachza tvlatban együttműködő települések, amelyek közül Rckeve elsősorban a turizmus és rekreció, Kiskunlachza pedig ipari-, szolgltatsi-, logisztikai funkciók befogadsra alkalmas, amely elsősorban az 51. sz. útra, mint főtengelyre, és a reptérhez vezető útra és a Duna-partra vezető útra, mint kereszttengelyre, fűződve telepedhetnek meg. Kiskunlachza ugyan nem tartozik hivatalosan a Budapesti Agglomerció területéhez, ugyanakkor a migrciós és a szuburbanizció folyamatok egyre inkbb meghatrozók a település életében. A település sajt alap- és középfokú közintézményi szolgltatsait képes kielégíteni, de felsőfokú intézmény-elltottsgi szempontból erőteljesen Budapesthez és Rckevéhez kötődik. A település Duna-parti részén kiterjedt üdülőterület tallható, amely időszakos terhelést és kapacitst terhel a településre, elsősorban a szomszédos nagyobb vrosok lakói okoznak. 12

37 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Rckevei Kistérség térségfejlesztési programja (2009.) A stratégiai jövőkép elérése érdekében az tfogó cél teht a Rckevei kistérség és települései területén a gazdasgi, trsadalmi és környezeti fejlődés, valamint a versenyképesség, az élhetőség, a fenntarthatósg és a kohézió erősítése. Ennek érdekében szükséges a gazdasg, trsadalom, valamint a települési és természeti környezet egyensúlynak megteremtése, annak biztosítsa, hogy ezek egyikének fejlesztése sem írja felül a többi tényező érdekeit, s a döntéshozsok sorn valamennyi tényező összhangja érvényesül még akkor is, ha ez gyakran kompromisszumhelyzetet eredményez. Azaz a kistérség gazdasgi versenyképességének fokozsa és hosszú tvú fenntartsa szükséges úgy, hogy az - területtakarékos és a tji környezettel harmonizló legyen (a környezeti értékeket ne veszélyeztesse, az esetleges kros hatsokat minimalizlja és kompenzlja), - a magas hozzadott értéket termelő, innovatív vllalkozsoknak teret adjon, ugyanakkor - biztos megélhetést nyújtson a kistérség települései és azok vonzskörzetébe eső lakossg minden rétegének; a helyi trsadalom együttműködésének javítsa szükséges úgy, hogy az - a kistérség és települései gazdasgi, foglalkoztatsi és elltsi kapcsolatait, együttműködését is javítsa, - elősegítse a térségi, települési érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vllalkozói és civil részvételt, valamint - erősítse a helyi, térségi identitst és a loklpatriotizmust. a települési és természeti környezet jó llapotnak biztosítsa és megőrzése szükséges úgy, hogy a - ne korltozza a települések fejlődését, a lakókörnyezet levegőtisztasg védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolysolja, - biztosítsa a lakossg kikapcsolódst és rekreciós igényének kielégítését; illetve - lehetőséget adjon a tji, természeti értékek kímélő gazdasgi hasznosítsra. A Rckevei Kistérség Fejlesztési Programjnak Stratégija (2006.) Érdemes a rövid tvú bevételmaximalizls, az egyéni érdekek követése helyett a közös érdekek és előnyök mentén a térség településeinek hatékonyan együttműködni, ezzel a hazai tmogatsi rendszert kihasznlva lépéselőnyre szert tenni A térség egészének fejlesztése szempontjból alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasgi fejlődés biztosítsa, a környezeti értékek megtartsa, és szükség esetén helyrellítsa valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A jövőben az eddigi mennyiségi fejlődést fel kell, hogy vltsa a minőség irnyba történő elmozduls. A térségben a jelen stratégia alapjt képező minőségi irnyvonal elsősorban az életminőség javítst tűzi ki célul. Olyan programokat kell kidolgozni és megvalósítani, amely javítja a munkalehetőségeket, az egészségügyi elltst, valamint a kihívssal élők életkörülményeit. Javítani kell tovbb a területminőségen a települési környezeten, a települések megközelíthetőségén valamint a környezetminőségen. A térség leginkbb akkor tudja 13

38 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A elhelyezkedése ltal nyújtott előnyöket kihasznlni, ha elfogadja és érvényesíti, hogy a fenntarthatósgi szemléletmód adja minden fejlesztés alapjt. Stratégia: I. A víz, mint megújuló természeti erőforrs fenntartható hasznlata A Rckevei (Soroksri) Duna parti svjnak a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom ltal tmasztott igényeknek megfelelő rehabilitciója A kavicsbnyszatból szrmazó konfliktushelyzetek feloldsa a kistérségben A vizek lefolysi viszonyainak biztosítsa a települési vízrendezések újragondolsval, az elvezetendő csapadék vízvisszatartsi igényeinek biztosítsval A szennyvízelvezetés-és tisztíts, valamint a hulladékgazdlkods fejlesztése II. A terület gyorsabb elérhetőségét és a területen belüli mozgst biztosító feltételek megteremtése Önkormnyzati belterületi utak rekonstrukciója és újak kialakítsa Közutak tkelési szakaszainak és csomópontjainak minőségi javítsa, forgalomcsendesítés Az önkormnyzati külterületi utak minőségi javítsa és fejlesztése, korszerű úthlózat, települések közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a mellékút hlózatok orszgos hlózatokkal való összehangolt fejlesztésének előkészítése A kistérségen belüli és a térséget összekötő tömegközlekedés fejlesztése A meglévő ipari parkok működési hatékonysgnak növelése a közlekedési úthlózat vrható vltozsainak figyelembevételével III. Valós lehetőségek kihasznlsa a turizmusban A turisztikai infrastruktúra fejlesztése A turisztikai attrakciók fejlesztése A turisztikai fogadóképesség és a turisztikai szolgltatsok fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítsa A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése IV. A kistérség belső kohéziójnak javítsa Hatékony kistérségi munkaszervezet létrehozsa Egészségügyi, oktatsi és kulturlis intézmények fejlesztése A mezőgazdasg vrható tendencikat figyelembe vevő fejlesztése A közigazgatsi rendszer korszerűsítése Az RSD menti településeken a vízi turizmus, a jelentősebb természeti értéket képviselő partszakaszok mentén és a Kiskunsgi Nemzeti Park területén az ökoturizmus, az arra legalkalmasabb partszakaszok mentén pedig a horgszturizmus fejlesztendő. A fővroshoz közelebbi, szmottevőbb iparral és nagyobb szllsférőhely-kapacitssal rendelkező térségben elsősorban a konferenciaturizmus és a kulturlis turizmus fejlesztését kell előtértbe helyezni, míg a térség kevésbé iparosodottabb, déli területein olyan 14

39 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A természetközeli turisztikai gak fejlesztését szükséges megvalósítani, mint a falusi turizmus, a borturizmus, a lovasturizmus, vagy a természeti turizmus. Az alternatív turisztikai gak jóval kisebb turistalétszmot szolglnak ki, mint a tömegturizmus, ugyanakkor a turistk tartózkodsi ideje jelentősen hosszabb, mint a hagyomnyos turisztikai gazatokban, így a turistknak több lehetősége marad a kistérség mélyebb megismerésére. Kistérségi Turisztikai Klaszter A Rckevei Kistérségben működik a Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Turisztikai Klaszter, amely ltal fejlesztik a kistérség turizmust, segítik versenyképességének javulst. Turisztikban érdekelt szervezetek, vllalkozsok hlózatba szerveződése működteti a klasztert. Mivel a Kistérségi Turisztikai Klaszter nem önlló jogi, ill. gazdasgi szervezet, így a Klasztert a Kék-Duna fejlesztési Ügynökség működteti gazdasgi trsasg formban. A Klaszter tevékenysége a szervezetek hlózatt szervezésén túl a turisztika fejlesztése a térségben, felmérések készítése, kapcsolatépítés felsőoktatsi intézményekkel, minőségbiztosítsi rendszer kiépítése, közös internetes weboldal üzemeltetése ban a Kék-Duna Fejlesztési Ügynökség, több vllalkozssal és civil szervezettel létrehozta a Turisztikai Desztinciós Menedzsment szervezetét, amely célja, hogy a Klaszter ltal hlózatba szervezet turisztikai szervezeteknek a tevékenységét koordinlja, segítse. Budapest Duna Stratégija Duna Főutca Projekt Budapest Fővros 2008-ban elfogadott Integrlt Vrosfejlesztési Stratégija kiemelt figyelmet szentelt Budapest Európban elfoglalt nemzetközi térszervező szerepe javítsnak, amelynek egyik kulcseszközeként az európai jelentőségű kulturlis kereskedelmi kapocsként szereplő Duna fenntartható fejlesztését nevesítette. Ennek érdekében a Fővros útjra indította a Duna Főutca projektet, mely egyszerre foglal magban egy Duna-parti és kapcsolódó urbnus területekre kiterjedő revitalizciós stratégit és fejlesztési program meghatrozst, valamint egy nemzetközi építészeti ötletplyzatot. A projekt szervesen kapcsolódik a Fővros szintén metropolisz léptékű és partnerségi alapon szerveződő programjhoz, a Metropoly Programhoz. A stratégia térbeli és közösségi fókusza a Budapest metropolisz régió Esztergomtól Dunaújvrosig tartó Duna szakasza és az ltala felölelt mintegy 3,5 millió ember közössége. A szereplők megszólítsa és mobilizlsa a DunaLog horizontlis kapcsolatrendszerére tmaszkodik nemzetközi szinten, a Duna Partnerségi Hlózatra Magyarorszgon és a Duna Főutca projekt stratégiai tervezési hlózatra (benne települési és kerületi önkormnyzatokra) Budapest metropolisz térség léptékében. 15

40 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A A formlódó Budapest Duna Stratégia alappillérei: 1. Ember, közösségek tere A stratégia középpontjban az autonóm ember és az ember életterének minőségi fejlesztése ll. Budapest és metropolisz térségének tgan értelmezett Duna partjai közösségi terek, tallkozsi pontok, szabadidőterek, az összeköttetés, kapcsolatteremtés szinterei. 2. Kultúra tere Budapest hosszú tvú versenyképességét az egyének (autonómia, komplexits, eredményesség) és a közösség szintjén (történetiség, vilgörökség, nyílt vros) megjelenő kultúra hatrozza. 3. Gazdasg tere Budapest közös gazdasgi térként tekint a Duna-Régióra, mely régióban Budapest a Dunt, mint mrksító eszközt felhasznlva pozícionlja újra magt. Budapest gravitciója hozzjrul a dél-kelet európai térségek bekapcsolshoz az Európai Unió struktúriba. A Duna és tgan értelmezett part menti térsége betölt transzfer, logisztikai, közlekedési, idegenforgalmi szerepeket, munkahelyeket teremt, megélhetést biztosít. Horizontlis elvek Víz, mint életelem Hosszú időhorizontban és nagyregionlis léptékben szükséges érvényesíteni az ökológiai szempontokat a fenntartható gazdasgi növekedés megteremtése érdekében (természetes vizek védelme, környezetvédelem, biodiverzits). 16

41 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Harmonikus tér Budapest folyó-menti karakterének, a Duna és egyéb természetes vizek, fürdők valamint az épített- és zöld környezet ltvnynak megőrzésével lehet a vros mrksítst ( Duna Fővrosa, Duna ékszere, Duna kirlynője ) megvalósítani. Irnyelvek Metropolisz lépték Arccal a Duna felé Hlózatosods, vrosok, intézmények hlózatosodsa, technológiai- és tudstranszfer Keresztirnyú elemek a longitudinlis rendszerbe építve Httérfejlesztések Loklis identitsok megerősítése Főutca jelleg, értékteremtő közterületi kialakítsok a Duna-mentén Partnerség a tér szereplői közt, a közszféra és a piac szereplői közt 17

42 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A II. H ELYZETÉRTÉKELÉS II.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI ELEMZÉS Kiskunlachza a Csepeli-sík középső részén, a Rckevei-Soroksri Duna-g mentén helyezkedik el. Domborzatilag viszonylag tagolatlan, síkvidék, mély fekvésű területei belvízveszélyesek. A település szempontjból meghatrozó vízrajzi elemek a nyugati hatrt adó Duna és a település északkeleti részén tallható kavicsbnya tavak. Kiskunlachza két önlló községből (Lachza és Pereg) nőtt össze, amely történelmi kialakulsból adódóan kettős központrendszer figyelhető meg. A település kiterjedt igazgatsi területén belül elkülönülten kisebb településrészek léteznek (Lachza, Pereg, Duna-parti üdülősor, Bankhza, tanyk, volt majorok) amelyek közötti hlózat, kapcsolat jól működik. Jelenleg a település belterületének keleti részén nagyobb beépítetlen területek tallhatók, amelyek elsősorban mezőgazdasgi területek. A lakóterületek történeti kialakulsuknak és településszerkezeti adottsgaiknak megfelelően kisvrosias és falusias típusokba sorolhatók. A lakóterületek beépítése mra mr jelentősen különbözők, de a jellemző beépítés az oldalhatron lló, földszintes. Az igazgatsi területen elszórtan, de mégis a központi belterület közelében tallhatóak a volt TSZ-majorok. Szmos külterületi lakott hely tallható a településen, egyik legjelentősebb külterületi lakott helye Bankhza, valamint jelentős szmú tanya, farmgazdasg is működik. A közigazgatsi terület nyugati részén, a Duna mentén tallható Kiskunlachza üdülőterülete, a központi belterülettől tvolabb, amely egyetlen kiépített úttal kapcsolódik hozz. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységei a belterület szélein működnek, az 51-es út mentén, valamint és a vasútlloms közelében (5203 és 5204 sz. út mentén). Az 51. sz. út feltrja, ugyanakkor el is vlasztja a település belterületét nyugati és keleti részre. A település észak-déli összeköttetéseit az 51. sz. út biztosítja Budapest-Baja irnyban, Apajt pedig az 5203 sz. út köti össze a településsel. Bugyi felé az 5204 sz. út, Rckeve felé az 5201 sz. út vezet. A település beépített területe azonban elsősorban csak az 51. sz. útra szervezetten, az út mentén hosszan elnyúlva tallható. Az 5203 és 5204 sz. út mentén, valamint az 51 sz- út bevezető és kivezető szakasza mentén gazdasgi területek telepedtek meg. A vasút ugyanakkor ebből a szempontból vrosszerkezeti szempontból kedvező helyen, a beépített lakóterülettől keletre fut, gazdasgi területekkel szoros szomszédsgban. Sajt vasútllomssal rendelkezik Kiskunlachza, amely a Budapesthez való szoros kapcsolatot, így az ingzst is segíti, azonban a helyi közlekedést javítsa indokolt lenne. A központi beépített területtől keletre tallható a volt katonai repülőtér, amelyben rejlő lehetőségek kiaknzs sorn Kiskunlachza nemcsak regionlisan, hanem akr orszgos szinten is meghatrozóv vlhat. 18

43 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A II.2. TÁRSADALMI HELYZET A KSH adatai szerint 2008-ban Kiskunlachza llandó népessége 9092 fő, lakónépessége 9080 fő volt, a népsűrűség 96 lakos/km 2. A lakossg elsősorban a történelmileg kialakult vrosmagba él. A településen a éves, valamint a 60 éves és annl idősebb korosztly arnya jelentős, míg a fiatal korosztly lakossgszmnak beszűkülése mutatkozik. Kiskunlachza esetében az élve születések és hallozsok egyenlege javuló, de még ban is negatív képet mutat. Az élveszületés értékei erős növekedést mutatnak, amely elsősorban a településre beköltöző fiatalabb korosztly megjelenésének köszönhető. A hallozsok adatai 2003-ben volt a legmagasabb. Lakónépesség szma az év végén (fő) Természetes fogys mértéke élveszületések szma hallozsok szma természetes fogys Forrs: KSH, sajt szerkesztés A település vndorlsi egyenlege pozitív képet mutat. Br az odavndorlsok szma folyamatos csökkenést, míg az elvndorlsok szma növekedést (igaz, 2008-ban jelentős visszaesés tapasztalható) mutat, az odavndorlsok szma még mindig meghaladja az elvndorlsok szmt. A évi és a évi népszmllsok között a fiatal (azaz a 0-14 éves) korosztlyok arnya 4,88%-kal csökkent, míg a 60 év felettiek arnya 12,75%-kal nőtt. Vndorlsi mutatók (fő) A népesség kor szerinti megoszlsa (fő) és több Forrs: KSH, sajt szerkesztés 19

44 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Az ltalnos iskolai osztlyt nem végzettek szma a kistérségi értékekhez képest kedvezőbb (2001-ben a lakónépesség 1,22%-t tette ki, a kistérségi 1,5%-hoz képest.) A diplomval rendelkezők arnya 2001-ben a 7 éves és idősebb népességen belül 5,38%-os, amely jóval alacsonyabb érték a kistérségi 7,17%-hoz képest. A középiskolai érettségivel rendelkezők arnya 18,16%, amely 4%-kal alacsonyabb a kistérségi értéknél. A helyben dolgozók 62%-a, a ms településre eljró lakónépesség 55 %-a érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Mind a két kategóriban a legnagyobb arnyú foglalkoztató gazat a tercier szektor. A ms településre eljró lakónépesség jóval több, mint a fele a szolgltatsban dolgozik. A 2896 fő foglalkoztatott a település népességének 52,9 %-t teszi ki. A foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgltatsi jellegű gazatokban dolgozott 2001-ben. A évi népszmlls adatait elemezve megllapítható, hogy a tercier szektor a legnagyobb foglalkoztató (58,1 %), msodik helyen szerepel a szekunder szektor (34,2%-kal). A település Budapest közvetlen közelében, és a fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el. Az ipari és építőipari szolgltatsokban (38,34%) és az szolgltatsi szektorban (18,51%) foglalkoztatottak arnya jelentős. A gazdasgilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. A gazdasgilag aktív népesség szmban 1990 és évi népszmlls között 9,4%-os csökkenés, míg a gazdasgilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében 28,3 %-os növekedés volt tapasztalható. A munkanélküliként regisztrltak (nyilvntartott llskeresők) szma 2008-ban 175 fő volt. Az llskeresők szma az elmúlt évek csökkenését követően, óta ismét emelkedésnek indult. A helyben és ms településen dolgozók, 2001 (%) Regisztrlt munkanélküliek (fő) Kiskunlachza Pest megye Rckevei kistérség helyben dolgozó ms településen dolgozó Forrs: KSH évi Népszmlls, Forrs: Állami Foglalkoztatsi Szolglat 20

45 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A II.3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Kiskunlachza közszolgltatsokkal jól elltott, mind oktatsi, mind szocilis és mind egészségügyi intézmények szempontjból (lsd az albbi fejezetekben). Az okmnyirodt, földhivatalt, valamint a szakorvosi rendelőt a szomszédos kistérségi központban, Rckevén lehet igénybe venni. Oktats-nevelés Kiskunlachzn jelenleg Kiskunlachza-Áporka Általnos Iskolai Trsuls 4 épületben, Kiskunlachzai Áporka Óvodai Trsuls 3 intézményben működik (Kiskunlachza-Áporka Óvodai Trsuls, Peregi Óvoda, Áporkai Óvoda). Az intézmények önkormnyzati működtetésűek. Az óvodai csoportok gyermeklétszma decemberi llapot szerint fő között mozognak. Az Általnos Iskolban mintegy 900 dik tanul. A település sajtos jellegéből adódóan 4 épületben folyik a taníts. Az alsósok mind a lachzi, mind a peregi részen önlló épületben tanulnak, a felső tagozatosok a két településrész közös hatrn, a központi épületben. Az iskolnak egy specilis, döntően szellemi fogyatékkal élő gyermekek részére külön tagozata is létezik. Harmadik éve trsulsban dolgoznak Áporka község iskoljval is. A településen alapfokú művészeti oktats is folyik a Volly Istvn Alapfokú Művészetoktatsi Intézményben, ahol zeneművészettel, tncművészettel, képző- és iparművészettel és színés bbművészettel ismerkedhetnek meg a tanulók. Kiskunlachzn egy szakközép- és szakképző iskola működik, ahol felnőttoktats is folyik. Jelenleg középfokú oktats mellett a Gbor Dénes Főiskola és a Dunaújvrosi Főiskola szakmai irnyítsa mellett felsőfokú szakképzést indított. Egészségügy Kiskunlachza nagyközségben önkormnyzati fenntartsú rendszerben működő hziorvosi rendelők, és alapelltst biztosító intézmények tallhatók. Kiskunlachzn az orvosi rendelők (a központi és a peregi) a településen két helyen, az elltsi igényekhez igazodóan helyezkednek el. Az intézmények funkciói az alapfokú funkciókat kezdik meghaladni (pl. fogszat, gyermekorvos, bőrgyógyszat, nőgyógyszat, fizikoterpia, urológia, több körzeti orvosi rendelő). Az intézmények elhelyezkedése megfelelő, a körzeti orvosi szolgltats 2-2 fő orvosi kapacitssal rendelkezik, 2 gyermekorvos, és a két településrészen 1-1 fő fogorvos dolgozik. Nagyközségben fekvő beteg elltsra szolgló egészségügyi intézmény nincs. A védőnői szolglat az egészségügyi alapellts része, körzeti beoszts szerint működik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív elltst a nővédelem, a vrandós anyk, a gyermekgyas anyk, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozsa területén. Jelenleg a településen 4 védőnő dolgozik. A gyermekorvosi rendelőben havonta egyszer mozgó (minden hónap első keddjén) mozgó szakorvosi szolglat van. Állandó szakrendelés Rckevén tallható. Kiskunlachzn nem működik bölcsőde. Szocilis ellts Kiskunlachzn a következő alapszolgltatsok érhetőek el: étkeztetés, hzi segítségnyújts, csaldsegítés, idősek nappali elltsa. 21

46 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Sport, szabadidő, közművelődés A kiskunlachzi és a környékbeli kulturlis-szórakozsi lehetőségek legtöbbjének a Petőfi Művelődési Központ és Könyvtr ad helyet. A moziba jrs lehetőségének a Petőfi Művelődési Központban működő Filmszínhz ad otthont. Minden hétvégén péntek-szombatvasrnap este nyilvnos előads, minden hónapban 2 alkalommal filmművészeti sorozat, a tanév sorn pedig szervezett ifjúsgi matiné-előadsok tekinthetők meg benne. A kiskunlachzi Petőfi Művelődési Központban "Internet kvézó" is működik. A telehz többfunkciós, nyitott minden kisközösség szmra, telekommunikciós szolgltató központ. Kiskunlachzn két sportegyesület működik, a I. ker. Sportkör és a II. ker. Sportkör. Az egyik kiskunlachzi, a msik peregi részeken. II.4. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÉSE Kiskunlachza laksllomnya (db) Forrs: februr, Ecorys szerkesztés A laksllomny a megyei tlagnl öregebb. Kiskunlachza laksllomnya 2003-ben ról 2008-re 3351-ra növekedett, a 100 laksra jutó népesség enyhén növekedett csak az elmúlt 3 évben. A laksllomny Pest megyéhez és Rckevéhez képest is kisebb, 3,75%-kal növekedett. Az épített laksok szmt tekintve Kiskunlachzn 184 épült óta, míg Dömsödön ez a szm mindösszesen 91, de Rckevén dupla annyi, 404 db. II.5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA, MŰEMLÉKEK ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM Műemlék A településen hat műemlék, védett építészeti érték tallható, amelyet az orszgos (Kulturlis Örökségvédelmi Hivatal) nyilvntarts tartalmaz. A műemlék helyrajzi szmait az orszgos nyilvntarts tartalmazza, a műemléki környezet földhivatali tulajdoni nyilvntartsba történő bejegyzése a Kulturlis Örökségvédelmi Hivatal feladata. Megnevezés Törzsszm Helyrajzi szm 1. Reformtus templom Reformtus lelkészlak Pereg, Hajós-kúria Népi lakóhz , 1680, 1681, 1682, 1683, 1684, 1689, 1690, Római katolikus templom , 1063, 1064, 1070, 1075, 1076, 1077, 1078, 1079, Vroshza 7070 Forrs: 22

47 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Helyi egyedi védelem Angyalos hz (Forrs: Helyrajzi szm: 1075 A hz 1906-ban épült. A csúcsíveket imitló vakolatdíszítés, a kétoldalt lló-lebegő asszonyalakok a gótikus épületszobrszatot idézik. A XIX-XX. szzad fordulójn virgzó stíluskeverés, az eklektika, illetve a historizmus hatsa érezhető az épület stílusn. A csúcsíveket tartó nőalak két példnyt Krízsik Andrs ben mintzta szerelméről, későbbi feleségéről. A tulajdonos asszony halla utn a hz sokig üresen llt, majd ban a Kiskunlachzi Nagyközségi Tancs megvette az épületet az örökösöktől. Népi építési hagyomnyokat őrző lakóhzak, helyi egyedi védelemre javasolt A településen jellemző egyik hztípus az utcra merőleges tetőgerincű, oldalhatron lló épület. A tető főleg nyeregtető, oromfaln a padlsszellőző nyílsok ltalban kettesével jelennek meg, oromzatuk vakolt és viszonylag egyszerű megjelenésű. A településen msik jellemző hztípus az utcval prhuzamos tetőgerincű, utcahatron lló, előkert nélküli épület. A homlokzat arnyos tagolsa, a nyílszrók anyagnak és osztsnak hagyomnyos megtartsa különös értéket képvisel. Az épületek főleg téglból épültek. Forrs: Ecorys Kft. II.6. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A külterületek terület-felhasznlsban a hagyomnyosan kialakult tjszerkezetnek megfelelően a mezőgazdasgi tjhasznlat dominns. Ezen belül is szntó művelési g és ennek történetileg (nagybirtok rendszerben, illetve szocialista nagyüzemi rendszerben) kialakult nagyüzemi művelési módja meghatrozó. Emellett jelentősek a gyepterületek, amelyek szintén évszzadok óta honosak a tjban, azonban szinte teljesen eltűntek az alföldi erdők llomnyai, amelyek csak néhny kisebb területen maradtak fenn. A település nyugati része tjvédelmi terület övezetébe tartozik, a Duna-part mentén, ökológiai zöld folyosó a Duna-mentén, és a település déli és keleti részén tallható. A természeti tj eredeti értékei csak nyomokban vannak jelen, msodlagos formkban, amelyek a Kiskunsgi Nemzeti Parkhoz tartozó területén helyezkednek el. Orszgos védettség alatt llnak, illetve természeti és ex-lege területként vannak nyilvntartsba véve. A település egyik legfőbb tji-természeti értéke a Rckevei-(Soroksri)-Duna g. Szennyezése, terhelése több szempontból is nagyobb a megengedhetőnél, amely kezelését térségi összefogssal, rehabilitcióval kezelésre kerül a közeljövőben. Kiskunlachzn 3 hévízi forrs is tallható, melyekben rejlő potencilt érdemes kiaknzni. A tj agresszívan terjedő hasznlata a felszín közeli kavicsvagyon kinyerésére irnyuló külszíni bnyaművelés, amely a külterület keleti szektorban mr-mr uralkodó 23

48 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A tjhasznlati módd vlt. Jelentős részük, a felhagyott bnyk vízmederré illetve vízfelületté vltak, potencilis vízgazdlkodsi területté. A bnyatelkek elhelyezkedése és a tj szabdaltsga térségileg összehangolt tjrekultivciót és svnyvagyon gazdlkodst tenne szükségessé. II.7. GAZDASÁGI HELYZET Kiskunlachzn kereskedelmi, szolgltató és ipari területek az 51-es fő közlekedési útvonal mentén, valamint a vasút és a repülőtér környékén tallhatók. A kiskereskedelmi egységek leginkbb a vrosszövet főbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsősorban a helyi lakossg elltst biztosítjk. A kiskereskedelmi üzletek szma 2002 óta csökkent, 2007-ben némi növekedés utn szmuk 2008-ban ismét visszaesett. A legnagyobb arnyban az élelmiszer üzletek szma csökkent, mintegy harmadval. Kiskunlachzn 2000 és 2004 között mindhrom szektorban vltozott a működő vllalkozsok arnya. Amíg a mezőgazdasgban és iparban tevékenykedők arnya csökkent, úgy a tercier szektorban működő vllalatok szma nőtt a vizsglt időszakban ben Kiskunlachzn 51 mezőgazdasggal foglalkozó vllalkozs tevékenykedett, ami arnyaiban 0,7 szzalékponttal kevesebb, mint 2002-ben és 2008 között a működő vllalkozsok szma tovbbi növekedést mutatott, a szolgltats szektorban működő vllalkozsok arnya 2008-ban elérte a 64%-ot. Vltozs történt azonban a premier és szekunder szektorban; a mezőgazdasgban működő vllalkozsok szma és arnya is növekedett, míg az iparban érdekelt vllalatok szma csökkent 2008-ra. A vllalkozsi sűrűség a településen - a kistérséghez hasonlóan évig növekedést mutat. Az utóbbi években a kistérségben a növekedés mértéke lelassult, Kiskunlachzn pedig visszaesett a 2003-as szintre. A több mint kétszeres arny mutatja, hogy Kiskunlachzn a térségi tlagnl kevesebb vllalkozs működik. II.8. INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS, MEGKÖZELÍTÉS Kiskunlachza közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, hiszen közúti és vasúti kapcsolatai nem csak regionlis, de nemzetközi szinten is bekapcsoljk a települést a közlekedés vérkeringésébe. Az 51. sz. msodrendű főút forgalma jelentős, amely növekedést is mutat, beltható időn belül szükség lesz egy elkerülő útra. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A település közúti tömegközlekedési kapcsolatai megfelelőek. A települést Budapest-Kelebia egyirnyú, villamosított, nemzetközi fővonal érinti, de a nagyközség vasútllomsnak kapacitsa jelenleg nincs teljes mértékben kihasznlva. Kiskunlachzn egy vasútlloms tallható, a központi belterülettől keletre. A vonatok Budapestről Kőbnya-Kispestről indulnak órnként. A vonat alternatívjaként az ingzók Budapestre Voln busz jratokat vehetnek igénybe. A buszok meglehetősen sűrűn jrnak. A Voln trsasg Népliget és Budapest, Csepel irnyból (Szigethalmon keresztül) működtet rendszeres jratokat a településre csúcsidőben mintegy negyedórs, csúcsidőn kívül fél-egészórs köbvetési idővel. A Dunval való kapcsolatban, a település központ és az üdülőterület közötti kelet-nyugat irnyú potencilis fejlődési lehetőségek, tömegközlekedési fejlesztések jelenleg még nem javasoltak, mivel jelenleg a belterületen is jelentős lakóterület bővítési lehetőségek vannak (közműhiny és a befektetői szndék hiny). Az üdülőterületi fejlesztés csak későbbi lehetőség lehet. A reptérben potencilis lehetőségek rejlenek, a befektetői szndék, és a település érdekeinek, a természetvédelmi és a zajvédelem megoldsa mellett. 24

49 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A kerékprozs hozzjrulhat a személygépkocsi-közlekedés csökkenéséhez, hiszen a településen belül, de akr a település közötti kis tvolsgok is megtehetők kerékprral. Kiskunlachzn nem tallható kerékprút (forrs: KSH). A kerékprút-fejlesztések egyrészt a hivatsforgalmú kerékprozsi lehetőségek javítst kell, hogy érintsék (településen belüli kerékprutak, közeli települések összekötése). Msrészt a kerékpros turizmus infrastruktúrjnak fejlesztése a település idegenforgalmi vonzerejét növelheti. A közutakon 1500 E/nap feletti forgalom esetén hosszabb tvon meg kell teremteni a biztonsgos, gépjrműforgalomtól elvlasztott kerékprozs lehetőségét. A Pest megye Területrendezési Terv Megyei szerkezeti terve szerint Kiskunlachza bekapcsolódna az orszgos és térségi jelentőségű kerékprút hlózatba; kerékprút halad Bugyi és Rckeve irnyba, érintve Kiskunlachza vasútllomst, és kiskunlachzi reptérről délre gazóan Apaj felé lenne az összeköttetés biztosítva. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Kiskunlachzn minden közmű megtallható, a vízellts, a szennyvízelvezetés, a villamos energia ellts, a földgzellts és a vezetékes tvközlés is, azonban hinyossgai jelentősek. A település laksllomnynak majdnem 100%-a rendelkezik villamos energia elltssal. A korszerű energiaelltsra a kiépített földgz hlózat rendelkezésre ll. A vezetékes gzelltottsg 84%-os mértékű, amely a relatíve korltlan mennyiségű melegvíz rendelkezésre llsa tovbb fokozza szennyvízelvezetés hinyossg miatt felmerülő gondokat. A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztíts megoldsa a közelmúltban megvalósult, de még ma sem teljes települési szintű. Ugyanakkor 99%-os az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhlózat kiépítettsége, és a közcsatorna hlózatra csatlakozó laksok szma az KSH adatok alapjn mindösszesen 39% körüli. A felszíni vízrendezés nem megoldott. A hulladékgyűjtésbe bevont laksok arnya 100%-os, a szelektív hulladékgyűjtés területén is. Jelenleg folyamatban van a szennyvízelvezetés és kezelés tervezése és kivitelezése, melyet európai uniós plyzati forrs trsfinanszírozsban kerül megvalósítsra. 25

50 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A III. P ARTNERSÉG, A K ONZULTÁCIÓ E REDMÉNYE Az IVS dokumentuma a településfejlesztési koncepcióval prhuzamosan készült el, amely dokumentumok tervezésének folyamatban a participatív tervezéshez felhasznlt eszközök széles körűen kerültek felhasznlsra. A dokumentumok a partnerség elvének érvényesítésével, a meghatrozó települési szereplők, a helyi lakossg és a települést hasznlók bevonsval készült, így kollektív munknak tekinthető. Helyi trsadalommal történő prbeszéd A nagyközségnek komoly erőfeszítéseket tett a fejlesztési célok körvonalazsnak és együttes meghatrozsnak kommunikciójra. A helyi lakosok, vllalkozsok igénylik az egyértelmű, hatrozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő és érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben a kijelölt célok elérésének érdekében. A helyi lakosok bevonsa több lépcsőben is megtörtént. 1. Helyi média megjelenések A helyi újsgban tjékozató cikkek, figyelemfelkeltő felhívsok eseményeken való részvételre és lakossgi kérdőívek is megjelentek, amely egyrészt hivatott volt a helyi lakossg ltalnos, msrészt a dokumentumkészítés folyamatban, az aktulis llapotról való tjékoztatsra. Emellett az önkormnyzat ltal működtetett honlapon létrehozott jövőkép/közvéleménykutats részen a teljes munkamódszer és folyamat eredményei nyomon követhetőek. 2. Lakossgi kérdőív Lakossgi kérdőív a helyi újsgban, a honlapon az IVS és Településfejlesztési Koncepció nyilvnossgra létrehozott jövőkép/közvélemény-kutats részen jelent meg, amelyek elektronikus és kézzel kitöltött, valamint a települési intézményekhez direktben eljutatott kérdőívek formjban került összegyűjtésre és feldolgozsra. A kérdőívet kitöltők közül a legtöbben Lachza településrészen élnek, és felük felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A kérdőívek főbb megllapítsai a következők voltak: a kérdőívet kitöltők a közszolgltatsokkal meg van elégedve, ezt követi a települési hagyomnyok és rendezvények megléte, de fontosnak vélik a helyi jó közösség meglétét is a legfontosabb környezeti értékeknek a természeti értékeket (nemzeti park, hévíz, éghajlat), az hagyomnyőrző építészeti értékeket (Angyalos Hz, szobrok) és a Dunt nevezték meg Kiskunlachzban a nyugodt, csendes környezetet, a kellemes településképet, valamint a bartsgos emberek jelenlétét szeretik a leginkbb, de sokan említették meg Budapest közelségét és a Dunt a legnagyobb problémnak, amelyet nem szeretnek Kiskunlachzn leginkbb a rossz minőségű úthlózat, a nagy forgalom, a rossz közbiztonsg és a rendezetlen, pusztuló településképet tartjk az emberek 26

51 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A a községben és környékén tallható értékek rangsorolsa sorn a kérdőívet kitöltők szmra legértékesebb a kulturlis rendezvények, a műemlékek rendben tartsa és a maga, a vendégszeretet Kiskunlachza emblémjaként leginkbb Kun Lszló szobrot, Kossuth Lajos szobrot, a Dunt tartjk a településen leginkbb a művelődési központot, a piacot és a kis üzleteket keresik fel, de magas értéket még kapott a sportlétesítmények is leginkbb az albbi tevékenységekkel töltik el legszívesebben a szabadidejüket a kitöltők sorrendben: utazs, úszs, sport, kulturlis programok a települést érintő problémk rangsorolsnl a legnagyobb problémnak a nagy forgalmat nevezték meg, majd a növényzet hinyt a településen beépített területén, valamint az informciós tblk és szolgltatsi hinyt, de szintén magas értéket ért el az épített értékek pusztulsa is Kiskunlachza jövőképébe illő fejlesztések leginkbb a hagyomnyos lakókörnyezeti fejlesztések munkahelyteremtés, a kisipar, kézművesipar intenzív fejlesztése mellett, de a pihenés, kulturlis kikapcsolóds és az intenzív idegenforgalmi fejlesztés is fontos fejlődési irny lehet a település fejlesztésével kapcsolatos kommunikció összességben jó, megnevezésre kerültek a legismertebb fejlesztések, br a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések nagy része összemosódott (folyamatban lévő: 1. utak fejlesztése, aszfaltozs, burkolatjavíts, 2. szennyvízelvezetés és kezelés, 3. jtszótér és parkfejlesztések, 4. piac fejlesztése, térfigyelő kamerk kihelyezése, 5. RSD mederkotrs, akadlymentesítés, hulladékudvar létesítése) az ismert tervezett fejlesztések elsősorban az út- és közmű infrastruktúrval kapcsolatosak (utak fejlesztése, szennyvízkezelés-elvezetés, akadlymentesítés, elkerülő út, gyalogos tkelőhely létesítése); a településközponttal, a kikapcsolódst biztosító helyekkel (KRESZ-park, jtszótér, park, szobor, uszoda, erdei tanösvény), és a mindennapi életminőség javítsval (piac, térfigyelő kamerk, ivóvízminőség javíts) a kérdőívet kitöltők többsége színvonalas és érdekes rendezvényeknek titullta Kiskunlachzn lévő eseményeket, amelyek közül a legtöbbet említett a Lacinapok/Lszló nap, valamint a Szüreti Bl és a Fúvósok Tallkozója; említésre kerültek még a farsangi bl, sportnap, fogathajtó napok, búcsú, reformtusok blja, valamint a Banya-bl, mely hinyt többen is jelezték arra a kérdésre, hogy milyen típusú eseményeket, programokat ltna szívesen a településen az albbi rangsor alakult ki: kulturlis programok, gyerekprogramok, színhzi műsorok, sport, zenei koncertek, turista utak, vsr-rendezvény, killítsok, egészségprogram a megkérdezettek több mint fele informciós forrsnak a helyi újsgot nevezte meg, a honlap és a személyes beszélgetések, mint informciós forrs ugyanannyi arnyban szerepelt a tjékoztats minőségével ltalban meg vannak elégedve, de a véleménynyilvníts lehetőségével nem; alapvetően több véleménynyilvnítsi / fórum lehetőséget szeretnének a legtöbben utcarendezésben, faültetésben, hulladékgyűjtésben és a közös tervezés és gondolkozsban szívesen részt vennének a település probléminak megoldsa érdekében 27

52 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Stratégiai kérdőív A település fejlesztési irnyval kapcsolatosan felmerülő kérdéseket ún. stratégiai kérőív segítségével került pontosítsra, amely a főbb vltozsi irnyokat és a bekövetkezésük esetén az esetlegesen felmerülő hatsokat vizsglta. A stratégiai kérdőív a helyi újsgban, jelent meg, amelyek kézzel kitöltött formjban került összegyűjtésre és feldolgozsra. A kérdőívet Kiskunlachzn élnek. A kérdőívek főbb megllapítsai a következők voltak: a felvzolt két forgatókönyv közül a legtöbben az elsősorban gazdasgi fejlesztéseken alapuló jövőképet tudja elképzelni Kiskunlachza szmra, amely megvalósulsban a helyi partnerek részvételét is le tudjk képzelni a gazdasgi fejlődéshez elsősorban a gazdasgi vllalkozsok bevonzst, az elkerülő út megépülését és a szakképzés és oktats közötti szorosabb együttműködését tartjk, de magas pontszmot ért még el a célzott vrosmarketing (projektportfolió), a fejlesztési alap működtetése (az esetlegesen felmerülő kros hatsok mérséklése érdekében) és az infrastruktúrafejlesztés a gazdasgi fejlesztéseken alapuló jövőkép megvalósítsban leginkbb a vrosmarketingben való részvételt és anyagi tmogatst tudjk elképzelni, mint potencilis partnerségi viszonyt a település trsadalmi-természeti értékeken alapuló fejlődés érdekében elsősorban az albbi elemek fejlesztésére van szükség: idegenforgalmi stratégia kialakítsa, elkerülő út megépítése, az arculattervezés és a minőségi közösségi terek kialakítsa a trsadalmi-környezeti fejlesztéseken alapuló jövőkép megvalósítsban leginkbb a településközpont kialakítsa és rehabilitciójban, a települési arculat kitallsban való részvételt, valamint civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kiépítését tudjk elképzelni, mint potencilis partnerségi viszonyt; de szintén magas pontszmot ért el a Duna-part rehabilitciójban való részvétel, a szemétszedés és a kiskunlachzi termék vsrlsa is a kavicsbnykkal kapcsolatosan az albbi főbb megllapítókat adtk a vlaszadók: 1. elkerülő út megépülése, 2. ki kell aknzni a bennük rejlő lehetőségeket; zavaró a forgalom; a települési belső komfort fejlődésének adhat anyagi htteret; rekreciós területekké alakulhat a Duna-parttal kapcsolatosan az albbi főbb megllapítókat adtk a vlaszadók: 1. megközelítésén javítani kell, 2. a strand területét fejleszteni szükséges, 3. a minőségi kiskereskedelem és vendéglts megjelenése indokolt volna, 4. közösségi rendezvényhelyszín kialakítsa javasolt 4. Településfejlesztési Ötletbörze 5 Egy újszerű trsadalomépítő akció, a Településfejlesztési Ötletbörze (T5) elnevezésű akció, amely lehetőséget nyújt a települési beszélgetésekre. Szakít a hagyomnyos lakossgi fórumok tematikjval: a jtékos keretbe foglalja a versenyszellemtől sem mentes közös gondolatcseréket és activityszerű projektbemutatókra ad lehetőséget. Településfejlesztési De mi is az a T5? 5letbörze A T5 alapgondolata, hogy a helyi lakosok és településhasznlók felelevenítsék magukban a község értékeit és problémit, majd ebből kiindulva, közösen fogalmazzk meg a település céljait, jövőképét. Ezt követően konkrét projekt-ötletek felvetésével tegyenek javaslatokat az önkormnyzat és a fejlesztők szmra. Mindezt 5 lépésben és 5 spontn kialakított csapatban. Az egyes lépések végén a csatkapitnyok ismertetik a közös gondolatokat. 28

53 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A A megbeszélés első témja Kiskunlachza azon értékeinek, lehetőségeinek meghatrozsa volt, melyre a település későbbi fejlődése sorn építeni lehet. Természetesen az értékek szmbavétele sorn megtrgyalsra kerültek azon problémk is, amelyek befolysoljk a fejlődés irnyait, akadlyozzk a pozitív jövőkép elérését. Az értékek és a problémk beazonosítst követően, azokra reaglva a résztvevők meghatroztk a csoportjaik céljait, és felvzoltk településük jövőképét. A jövőkép eléréséhez, megvalósulshoz szükséges lépések, projektötletek kerültek meghatrozsra, majd a csapatok értékvizsglatt követően kivlasztsra kerültek a csapatok nyertes projektjei. A csapatoknak az ltaluk legjobbnak rangsorolt projekt-ötlet kidolgozst is el kell végezniük, ekkor tmaszkodhattak a szervezők ltal meghívott szakértők segítségre. A kidolgozott ötleteket ismét a csapatkapitnyok mutatjk be. A projektkidolgozs sorn szakértők segédkeznek a projektötletek kidolgozsban. Forrs: Ecorys Kft. A T5 teht egy újszerű, alulról építkező településtervezési jték, amelynek elsődleges célja a közösségépítés, hiszen egy bizonyos funkcióval elltott épület megtervezése és létesítése önmagban nem elég, de a működtetése, fenntartsa, élettel való megtöltése annl nagyobb kihívs! A kiskunlachzi és minden hasonló közösségépítésre összpontosuló eseménysorozatnak az igazi eredménye az, ha a kommunikció a tovbbiakban külső szervezés nélkül is folytatódik, és rendszeressé vlik a község lakóinak, az önkormnyzat és a gazdasgi szereplők között. 5. Fotóplyzat Kiskunlachza Önkormnyzata fotóplyzatot hirdetett meg, amely célja a helyi trsadalom megmozgatsa, figyelemfelkeltés, és nem utolsósorban a helyiek véleményének megismerése. A fotóplyzat teljesen elektronikus formban zajlott le, amelyből a későbbiek sorn média megjelenés on-line galéria -, helyi killíts is szerveződhet. A helyi trsadalom beküldött plyamunki jól tükrözik Kiskunlachzval kapcsolatos észrevételeit, mind pozitív mind negatív irnyban. 6. Prbeszédkörök A település jövőjével kapcsolatos elképzelések megvitatsa különböző tematikus-szakmai körökben előnyös, hiszen azltal egy szűkebb, legérintettebb réteg megszólalsa biztosított, és fókuszpontos beszélgetések ltal több informció kerülhet a felszínre. Ilyen prbeszédkörök zajlottak le a bnyaterületek, a reptér tulajdonosaival és üzemeltetőivel, valamint a politikai döntéshozókkal. 29

54 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Településfejlesztési Bizottsg prbeszédkör, döntés előkészítés Az egyedi meghívottakkal tartott msodik prbeszédkörön (első a munka folyamatnak ismertetése) az értékek és a problémk, valamint a lakossgi vélemények feldolgozsa alapjn kirajzolódott két jövőképvltozat került megvitatsra. A két jövőkép közül egyik sem került kivlasztsra, hanem egy köztes vltozat. A Településfejlesztési Koncepció készítése sorn nagy hangsúlyt kapott a lakossg, a civil és gazdasgi szféra bevonsa a tervezési, koncipilsi folyamatba. A prbeszédkörök szervezésén túl folyamatosan tjékoztató anyagok jelentek meg az Önkormnyzat és a helyi sajtó honlapjn, ösztönözve a kiskunlachzi lakosokat véleményük elmondsra. Szmos észrevétel beépült a dokumentumokba. A prbeszéd körökkel kapcsolatban összességében elmondható, hogy szinte azonos problémk és értékek kerültek meghatrozsra, melyekre alapozva kell/lehet kidolgozni a település fejlődési-fejlesztési irnyt. A prbeszédkörök mellett a település helyi sajtójban folyamatosan megjelent cikkek szolgltak informcióval a fejlesztési koncepció tervezési folyamatval kapcsolatban. A személyes megbeszélések és fórumok körét egészíti ki a település honlapjn és helyi elektronikus és médiban megjelenő lakossgi kérdőív is. A prbeszédkörök sorn megfogalmazott vélemények és észrevételek alapjn elkészült a javaslati rész, mely két jövőképvltozatot és az intézkedési javaslat legfontosabb elemeit tartalmazta. 30

55 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A IV. S TRATÉGIAI ADOTTSÁGOK MEGHATÁROZÁSA IV.1.) TRENDELEMZÉSEK A fejezet foglalkozik azokkal a vrosfejlesztési alapelvekkel, irnyelvekkel, amelyekre tekintettel kell legyünk a nagyközség hosszú tvú Jövőképének és középtvú fejlesztési stratégijnak kialakítsban, a települési kínlat meghatrozsban. Mivel és hogyan tudunk akarunk reaglni a fennlló keresletre? Ebben segítenek a fejezetben vizsglt trendek, megfigyelhető folyamatok, irnyok. Jelen rész a települési összefüggéseket mutatja be, az gazati trendek a III. szmú mellékletben kerülnek részletesebb kifejtésre, amelyek természetese a stratégiaalkots folyamatban felhasznlsra kerültek. I. LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai vrosokról (2007) A fenntartható európai vrosokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagllamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és ttekinthető részvételével dolgoztak ki. Az európai vrosok kihívsainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasgi, trsadalmi és környezeti htterének tudatban a tagllamok vrosfejlesztésért felelős miniszterei közös vrosfejlesztéspolitikai elvekben és stratégikban llapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vllalnak arra, hogy sajt orszgukban politikai vitt kezdeményeznek arról, hogyan integrljk a fenntartható európai vrosokról szóló Lipcsei Chartban lefektetett alapelveket és stratégikat a nemzeti, regionlis és helyi fejlesztési politikkba; alkalmazzk az integrlt vrosfejlesztés eszközét és bevonjk a relevns hatósgokat a végrehajtsba, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; tmogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus vroshlózati struktúrn alapul. (...) A következő, az integrlt vrosfejlesztési politika részét képező cselekvési stratégikat tartjuk létfontossgúnak a htrnyos helyzetű vrosi területek esetében: A fizikai környezet fejlesztésére irnyuló stratégik Egyrészt a gazdasgi tevékenységek és beruhzsok, msrészt a magas színvonalú vrosi struktúrk, jól kiépített környezet, modern és hatékony infrastruktúra szorosan kapcsolódnak egymshoz. Ezért igen fontos a leromlott vrosrészek meglévő épületllomnynak javítsa, a tervezés, a fizikai llapot és az energiahatékonysg tekintetében. Az energiahatékonysg Európai Unión belüli növelését, s így az éghajlatvltozs elleni küzdelmet illetően a legnagyobb lehetőséget az új épületek, és a meglévő panelhzak a mai új épületek követelményrendszeréhez való felzrkóztatsa (7/2006(V.24) TNM rendelet)l azaz, az épületek energiatakarékos talakítsa, felújítsa jelenti. A fizikai környezet fejlesztését célzó beruhzsok fenntarthatósgnak növelése érdekében a beruhzsoknak hosszú tvú fejlesztési stratégiba kell illeszkedniük, mely stratégia magban foglalja többek között a jrulékos köz- és magnberuhzsokat is. 31

56 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A A helyi gazdasg és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése A leromlott vrosi területek gazdasgi stabilizlst célzó intézkedéseknek ki kell aknzniuk az adott területen potencilisan létező gazdasgi erőt is. Ezzel összefüggésben az olyan munkaerőpiaci- és gazdasgpolitika a megfelelő eszköz, mely az egyes területek szükségleteihez igazodik. A cél a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése, illetve új vllalkozsok elindítsnak megkönnyítése. Különösen a helyi munkaerőpiacra való bejuts lehetőségét kell fejleszteni a keresletnek megfelelő képzések biztosítsval. Fokozottabban ki kell hasznlni az etnikai kisebbségek foglalkoztatsi és képzési lehetőségeit is. Az Európai Unió, a tagllamok és a vrosok feladata, hogy jobb feltételekkel és eszközökkel megerősítsék helyi gazdasgaikat és ez ltal helyi munkaerőpiacaikat, különösen a szocilis gazdasg tmogatsval és lakossg-bart szolgltatsok nyújtsval. Proaktív oktatsi és képzési politikk gyermekek és fiatalok szmra A leromlott vrosrészek fejlesztésében alapvető kiindulsi pont a helyi közösség oktatsi és képzési lehetőségeinek fejlesztése a gyermekekre és fiatalokra összpontosító proaktív politikkkal együtt. Több és magasabb színvonalú oktatsi és képzési lehetőséget kell nyújtani a leromlott területeken az ott élő gyermekek és fiatalok szükségleteinek megfelelően, pótolva a hinyzó szolgltatsokat. A helyi trsadalmi környezetet tekintetbe vevő, gyermekekre és a fiatalokra összpontosító politika útjn tudunk hozzjrulni a htrnyos helyzetű területeken élő gyermekek és fiatalok életlehetőségeihez, hogy megvalósíthassk elképzeléseiket, és hogy hosszútvon biztosítható legyen az esélyegyenlőség. Hatékony és megfizethető vrosi közlekedés elősegítése Szmos leromlott terület visel a rossz közlekedési kapcsolatokból és a szegényesen kiépített környezeti hatsokból adódó többletterhet, mellyel csökken e területek vonzereje. A hatékony és megfizethető tömegközlekedési rendszer az ott lakók szmra biztosítja a mobilitst és ms vrosrészekben lakók szmra az elérhetőségét melyet jogosan vrnak el. E probléma megoldsa érdekében ezeken a területeken a közlekedési tervezést és a forgalomirnyítst egyre inkbb arra kell összpontosítani, hogy csökkenjenek a közlekedés miatt a környezetet sújtó negatív hatsok, illetve, hogy jobban integrlja a leromlott területeket a vros és a régió egészébe. Ehhez a gyalogos és kerékpros forgalom megfelelő hlózatai is szükségesek. Minél jobban stabilizljuk gazdasgilag és integrljuk trsadalmilag a leromlott területeket, illetve korszerűsítjük fizikai környezetüket és közlekedési infrastruktúrjukat, annl jobb esélye van annak, hogy vrosaink hosszú tvon is a trsadalmi fejlődés, a gazdasgi növekedés és az innovció színterei maradnak. A vrosfejlesztési politikt nemzeti szinten kell meghatrozni, innovatív megoldsokat nemzeti, de ms szinteken is ki kell dolgozni. Ha még nem ll rendelkezésre, akkor a helyi hatósgoknak el kell sajtítani az integrlt vrosfejlesztési politika végrehajtshoz szükséges képességeket és a hatékonysgot, szem előtt tartva az épített környezet minőségének és fenntarthatósgnak szempontjait. Nemzeti szinten a kormnyzati szerveknek egyértelműen fel kell ismerniük a vrosok jelentőségét a nemzeti, regionlis és helyi célok megvalósítsban, illetve politikik vrosokra gyakorolt hatst. Az egyes kormnyzati szervek vrosfejlesztéssel foglalkozó, vagy a vrosi ügyekre hatst kifejtő tevékenységeit jobban össze kell hangolni és egymssal integrlni kell annak érdekében, hogy ki tudjk egészíteni egyms tevékenységét, semmint hogy azok egymssal konfliktusba kerülnének. 32

57 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Fontos a rendszeres és strukturlt tapasztalat- és ismeretcsere fontossgt a fenntartható településfejlesztés területén. II. A REGIONÁLIS SZERKEZET ÁTALAKULÁSÁNAK MOZGATÓI 1 A trsadalmi, gazdasgi folyamatok térben zajlanak, mindig meghatrozott helyhez, helyekhez köthetők. A hely, a tér olyan sajtossgokkal rendelkezik, melyek a tji, természeti adottsgokból, az ott élő emberek tulajdonsgaiból, az ltaluk művelt gazdasgi tevékenységek jellegéből, a kialakult hagyomnyok és kultúrk sokszínűségéből, vagy éppen a területhasznlatban, a településképben és -szerkezetben észlelhető eltérésekből adódnak. Ezektől a térbeli eltérésektől nem tekinthetünk el a tudomnyos elemzésekben, hiszen hatsuk és jellegük a politiktól kezdve a gazdasgi döntéseken t egészen a hétköznapi élet szintjéig megmutatkozik. Fővros és a vidék különbségeinek újbóli kiéleződése. Mr nem a munkahelyekben, a jobb megélhetésben vagy éppen a vsrlsi lehetőségekben jellemzők ezek a differencik, hanem a tuds, a fejlesztés, a gazdasg új vezető szektorainak jelenlétében. Ezek a tényezők erőteljesen koncentrlódnak a fővrosban, miközben a vidék, a nem-fővros mérsékelten vagy arnyaiban jóval kisebb mértékben részesedik. A működő tőke minden msodik forintja a kilencvenes években Budapesten kerül befektetésre, valamint a kutats és a fejlesztés területi koncentrciója folyamatosan emelkedik. Az új gazdasgi szektorként meghatrozott pénzügyi szolgltatsok, azaz a bankok és biztosítótrsasgok szintén Budapestre telepítette székhelyét, így a pénzügyi szolgltatsok 53 szzaléka koncentrlódik a fővrosban, és összesen 56 szzaléka a központi régióban. Nyugat és a kelet közötti különbségek kiéleződése. A régiók, orszgrészek helyzete megvltozott, azok, amelyek közelebb vannak a nagy európai központokhoz, s azokat gyorsabban elérhetik, potencilisan kedvezőbb helyzetbe kerültek a fejlesztés szempontjból (pl. külföldi befektetések, szllítsi költségek, informciók, innovciók beszerzése). Az orszg nagyobb fele szmra az infrastrukturlis feltételek nem vltak kedvezővé, tovbbra sem érik el rövid idő alatt az orszg központjait (fővros, regionlis központok), de ms európai csomóponti régiókat sem. Településhlózatban elfoglalt helyzet. A települések is erőteljesen elkülönülnek, nemcsak a térségek. Kialakul a vroshlózatban az a centrum, ahol valójban a gazdasgi erőforrsok, a jövedelmek, a szellemi potencil is koncentrlódik, és közben a vroshlózat többsége, közel 200, döntően közép- és kisvros tudsbzisa és innovciós képessége stagnl, megújítsi potenciljuk gyenge vagy nem is mérhető. Régiók szerint is differencilt a kép, hiszen a Dunntúlon a kis- és középvrosok közül többen mr bizonyos feltételekkel rendelkeznek a megújítst képviselő eszközök és intézmények fogadsra, míg az Alföld és Észak-Magyarorszg térségében nagyobb mértékben koncentrlódnak azok a vrosi rangú települések, amelyek kedvezőtlen helyzetben vannak. Népesség területi preferenciiban alapvető vltozs következik be. Míg a nyolcvanas években a fővros és a vrosok voltak a migrció célpontjai, a népességbefogadók, addig a kilencvenes évekre Budapest és a vrosok lettek a népesség-kibocstók és a falvak a népességfogadók. Persze a népesség tstrukturlódsban a fővros és a nagyvrosok környékén lévő falvaknak lett kitüntetett szerepük (szuburbanizció), de az alacsonyabb jövedelműek vidéki, falusias térségekbe való kiramlsa sem elhanyagolható. Ha rendszerezni kívnjuk a magyar térszerkezet főbb elemeit, akkor öt kategória alapjn rajzolhatjuk fel az orszg térképét. Az első csoportba az innovciós, sikeres térségek tartoznak, amelyek az orszg nyugati felében, a fővros környékén, a Balaton mentén és néhny regionlis központ körül szigetekként alakultak ki. Ezekben a megújíts szempontjból aktív zónkban magasabb a vllalkozsok szma, jelentősebb a külföldi tőke, 1 Rechnitzer Jnos előadsa alapjn 33

58 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A alacsonyabb a munkanélküliség, kedvezőbbek a lehetőségek a munkhoz jutshoz, szélesebbek a fogyaszts terei. A potencilis innovciós térségek, így az osztrk-magyar hatrrégió, a nagy közlekedési tengelyek, főleg az autóplyk menti övezetek, azok központjai elindultak a fejlődésben. Megjelenik a külföldi tőke, az új vllalkozsok, mérsékeltebbek a foglalkozsi feszültségek, a gazdasg újabb szektorai bukkannak fel, teht az ott élők megélhetési lehetőségei javulnak. Mr nem ilyen kedvező a belső periférikon élők helyzete. Ezek a nagyvrosoktól és a főbb közlekedési tengelyektől tvolabb fekvő vagy nehezebben elérhető térségek nem rendelkeznek szervező centrumokkal, alacsony a vllalkozsi potencil, kevés a munkahely, leépültek a települések. A külső periférik a déli, keleti, északkeleti hatrtérségeket foglaljk magukba. Nem tudnak a szomszédos orszgokból fejlesztési energit nyerni, mert azok perifériival érintkeznek. Végül a vlsgtérségek, ahol az gazati vlsg következményeit hosszú ideig nem lehetett felszmolni, valamelyest mérsékelni. Ezek a korbbi nehézipari térségek, az Alföld vidéki, döntően mezőgazdasgi térségei, illetve a tartós trsadalmi feszültségeket hordozó térségek (pl. az aprófalvak vagy ahol a roma népesség arnya meghatrozó). A regionlis különbségek nem csökkentek az új évezred első felére, sőt sajnlatosan nőttek. A jövedelemtermelés megyei sorrendjében nem történt vltozs, vagy csak kisebb trendeződés. Leszakadnak az alföldi és észak-magyarorszgi megyék, s megtartjk vezető helyzetüket az innovciós tengely mentén elhelyezkedő nyugati megyék. REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK KEZELÉSE A múlt szzad ötvenes éveitől elkezdődött a regionlis különbségek kezelése, a különböző kezelési technikk kidolgozsa. Jellemző volt az llamilag tmogatott ipartelepítés, az infrastrukturlis hlózatok kiépítése, a nagyvrosok fejlesztése, a népesség nagyvrosokba ramlsnak korltozsa, a vidéki elnéptelenedés csökkentése, a mezőgazdasgi tevékenység koncentrciója. Mindezek mellett egyre több új tevékenység jelenik meg, megindul a térségek tértékelődése (pl. turizmus, közlekedési módok, szolgltatsok, környezeti szemlélet, kutats-fejlesztés, felsőoktats stb.), és a termelési módok talakulsa, illetve a tömegtermelés előtérbe kerülése a periférik szmra is több lehetőséget teremt (pl. termelés kihelyezése, foglalkoztats). Egyes térségek önmagukra tallnak, regionlis mozgalmak indulnak meg az értékek (nyelv, kultúra) védelmére, az önkormnyzati rendszerek kiépülése felgyorsul, a loklis közösségek megerősödése tapasztalható. Az llami szerepek tértékelése is bekövetkezik, ezek újragondolsnak következménye a decentralizció, ami egy új típusú közösségi feladatmegosztst eredményez. A nemzetpolitikban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a regionlis kérdések, az orszgos politika elveit, céljait, technikit és intézményeit a regionlis politika fogja össze, jeleníti meg. A regionlis politika a szektorlis (gazati) politikk mellett ll, azokat egészíti ki a területi szemlélettel, ennek következtében azok térbeli megjelenését fejezi ki, egyben érvényesíti a térbeli szemléletet. Nem egyszerű a regionlis politika helyzete a szektorlis politikkkal szemben, mivel a horizontlis célok gyakran ütköznek a tradicionlis gazati (vertiklis) célokkal, így aztn llandó küzdelem folyik a térbeliség érvényesítéséért a különféle fejlesztési célokban. Az Európai Unióban a regionlis politika elvei, céljai és azok megvalósítsnak eszközés intézményrendszere a nyolcvanas évektől fokozatosan alakultak ki tól létrejöttek a Strukturlis Alapok, amelyek az Európai Unió költségvetésében egyre nagyobb hnyadot képviselnek, és arra szolglnak, hogy a tagorszgok regionlis különbségeit csökkentsék meghatrozott elvek és szigorú előírsok szerint. Szmunkra az tűnt jrhatónak, ha ebben az elfogadott és az európai értékeket szem előtt tartó elveket alkalmazó regionlis politikai elvrendszerben gondolkodunk, s azt alkalmazzuk. 34

59 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A A regionlis különbségek kezelését szolgló magyar regionlis politika elemei: 1. Koncentrció és addicionls, azaz a fejlesztések forrsok összevonsa, egységesítése (pl. kedvezőtlen helyzetű térségek, ahol a GDP az Európai Unió tlagnak 75%-a alatti), a célok koncentrciója (pl. problémarégiók megnevezése) s a helyi/térségi szereplők hozzjrulsnak elvrsa, megkövetelése. Magyarorszgon gond van azzal, hogy a helyi/térségi szereplők nem, vagy csak mérsékelt fejlesztési forrssal rendelkeznek (pl. önkormnyzatok), a gazdasgi szereplők csak lassan ismerik fel a regionlis fejlesztés nyújtotta lehetőségeket. Legfeljebb 1-2 évre garantltak a tmogatsok, nem stabilak vagy a sajt forrsokhoz való hozzférés, így inkbb a rövidtvú gondolkods a jellemző, mint a jövő megalapozsa. 2. Tervezés, programozs, monitoring. A régiók esetében fejlesztési tervek szükségesek, célszerű előre ltni, kigondolni a jövőt és az odavezető utakat, rendszereket, amit programokba kell foglalni, pontosan megjelölve a forrsokat, azok felhasznlsnak módjt. S nem elhanyagolható, hogy a megvalósíts közben és végén szmon kell kérni a célokat, az eredményeket. A tervek egymsra épülése, kapcsolódsa, a célok megvalósítsa nem egyértelmű, nincs tervtörvény, nincs garancia arra, hogy egy elfogadott regionlis, kistérségi fejlesztési terv miként valósulhat meg, s ha eltérnek tőle, az milyen szankciókkal, következményekkel jr. 3. Partneri együttműködése, ezt garantló szervezeti és intézményrendszer. Fokozatosan létrejött a szervezetrendszer, kiépültek a regionlis fejlesztés intézményei (Tancs, Ügynökség), kistérségi szinten is megjelenik a partneri együttműködés. 4. Szubszidiarits és decentralizció alapelve, ami azt jelenti, hogy a döntéseket arra a szintre kell helyezni, ahol a legnagyobb tlts és kompetencia ll rendelkezésre a megvalósítshoz. A rendszervltozs utn közel 3200 települési önkormnyzat jött létre. A fejlesztési forrsok alacsonyak, a működés költségei növekednek, teht csak együttműködéssel lehet a növekvő feladatokat megoldani. Ugyanakkor nem megoldott a középszint helyzete, nem tudjk, nem érzékelik az emberek a megye szerepét és funkcióit. Miközben a megyék a települések egy új szövetségének kialakítst ösztönzik, segítik. 35

60 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A IV.2.) ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA Külső kapcsolatok 51. sz. út jelentős az tmenő forgalom és a környezetből szrmazó környezeti terhelés Kelebiai vasútvonal: alternatív személy-, teherszllítsi útvonal A szomszédos települések hatrban lévő tevékenységekhez való kapcsolóds: - északon majoshzi lakóterülethez kapcsolódó lakóterület fejlesztési igény; - keleten nyersanyagkivevő helyeken bnyszati igény (Délegyhza); - nyugaton Duna-parton megjelenő üdülő- és lakófunkció fejlesztési igény (Rckeve). Reptér logisztikai-gazdasgi funkció fejlesztési igénye (Tököl reptér projekt megtorpansa) Forrs: Ecorys Kft.,

61 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Gazdasgi összefüggések bemutatsa 51. sz. út mentén erős a kiskereskedelem jelenléte TSzT alapjn jelentős gazdasgi tartalékterületekkel rendelkezik a település Kavicsbnyk nyersanyagkivevő helyek szllítsi útvonalakon az úthlózat folyamatos karbantartsa, felhagyott bnyk rekultivlsa szükséges Felhagyott kavicsbnyk rekultivlsa sorn az aktív szabadidős területek kialakulsa horgsztó- llandó lakóhelyként fejlesztési lehetőség öko-településrész Motocross plya időszakosan turisztikai forgalmat generl Reptér gazdasgilag alulhasznosított (logisztikai funkció megtelepítése, filmforgatsi helyszín, autós szabadtéri killítsok, repülés-oktats, aktív szabadidő funkció pl. srknyrepülés, stb.) A településen szétszórtan elhelyezkedő kulturlis és természeti értékek jelenléte Rckeve tő szomszédsgban nagyobb turisztikai kiegészítő-funkciók megtelepedésének nincs létjogosultsga (kiegészítő viszont igen: aktív vízi turizmus, lovas turizmus, stb.) Duna-part turisztikai és kiskereskedelmi szempontból is fejletlen Idelis vllalkozói/vllalkozsi környezet Elkerülő út a jelenlegi 51. sz. út menti gazdasgi egységek szmnak csökkenésével jrhat együtt Forrs: Ecorys Kft.,

62 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A Szerkezeti kapcsolatok A több településrész a központi településrésztől teljesen elkülönülten létezik (pl. Duna-part, Bankhza, Hegyeki szőlők) A központi belterület Lachza és Pereg, két önlló identitssal rendelkező településrész hatrukon új központ alakul ki A Duna-parton egyre erősebb a lakófunkció igénye Alulhasznosított Duna-part A reptér a település lakóterületi részeitől viszonylag messze van kevésbé zavaró funkció, a Kiskunsgi Nemzeti park ltal érintett terület. A település központi belterületétől keletre tallható a vasútvonal kedvező, nem vlasztja szét a települést, Budapesttel jó közlekedési kapcsolatot biztosít A településen thaladó 51. sz. út szétvgja a települést nehéz a kelet-nyugat irnyú thalads A településen thaladó 51. sz. út mentén erőteljes a kiskereskedelmi funkció Alulhasznosított településközpont, alközpontok funkcióbővítés, korszerűsítés igénye Kialakult településkapu északon (vroskép, funkció) - Kunhalom Rendezetlen vroskép Forrs: Ecorys Kft.,

63 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A V. SWOT ANALÍZIS A SWOT analízis a helyzetelemzés egy rendszerben való ttekintésére, összefoglalsra szolgl, amely mozaikszó a S - strengths (erősségek), W weaknesses (gyengeségek), O opportunities (lehetőségek) és T - threats (veszélyek) betűkből ll. Alkalmazsa sorn felmérésre kerülnek erősségeket és gyengeségeket, valamint a jövőbeli lehetőségeket és a veszélyeket. Erősségek és gyengeségek a belső környezetből fakadnak, a jelen helyzeten alapulnak, képesek vagyunk r hatni. A Hol vagyunk most? kérdésre kapunk vlaszt. A lehetőségek és veszélyek külső környezetből szrmaznak, nincs közvetlen rhats. A jövőbeli helyzetet hatrozza meg, hogy képesek vagyunk-e alkalmazkodni külső környezetéhez. Erősségek Kiskunlachza TSZT-je alapjn a település jelentős tartalékterületekkel rendelkezik Az alapfokú oktatsi és szocilis ellts helyzete jó Közép- és felsőfokú oktats jelenléte Jelentős a helyi foglalkoztatottsg A Rckevei Kistérségben és Csepel-sziget és környéke többcélú önkormnyzati trsulsban lévő települések közötti szoros együttműködés sorn közös fejlődési irnyok, programok Meglévő értékes épített és természeti környezet Duna-part Gyengeségek 51. sz. út mentén rendezetlen településkép Kiskunlachza épített környezetének arculata rendezetlen Külterületi lakott helyeken és üdülőterületeken az engedély nélküli lakófunkciók megjelenése Az alapfokú nevelési és szocilis intézményrendszerben (bölcsődei és óvodai ellts) férőhelyhiny tapasztalható Település szennyvíz-csatornzottsga alacsony mértékű Lehetőségek A Duna-part rendezése potencilis turisztikai helyszínné vlhat Elkerülő út(ak) kiépítése amellett, hogy a belső területeket tehermentesítené, jelentős felértékelő hatssal bírhat(nak) az új nyomvonal menti területekre Kiskunlachza közvetlen közelében futó közúti (főközlekedési utak) és vasútvonal révén jól megközelíthető, gyors elérhetőséggel rendelkezik Fekvésből adódó alternatív közlekedési hlózat kialakítsa Duna, reptér Rckeve közvetlen közelében trsközponti munkahelyi szereppel bír A települést érinti az orszgos kerékprút hlózat potencilis turisztikai célterület Plyzati lehetőségeken való részvétel Veszélyek az elkerülő út megvalósulsa esetén az 51. sz. út mentén jelenlegi gazdasgi funkciók eltűnhetnek fekvésből adódó vltozsok (megvltozott környezeti, környezetvédelmi, lakókörülmények) logisztika, ipar túlsúlya Értékes természeti területek degradlódsa (éghajlatvltozs) Erős regionlis verseny a turizmusban (kínlat, fejlesztések) Szennyvízcsatorna hinyból, illetve tovbbi népességszm növekedésből eredően az ökológiai problémk felerősödése (különösen a Duna-parton) a településen thaladó út kettévgja a települést engedély nélküli lakók szmnak tovbbi növekedése a településen, Szegregció KMOP forrs kiürülése 39

64 ECORYS Magyarorszg Kft. K I S K U N L A C H Á Z A VI. D IAGNÓZIS LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK MEGHATÁROZÁSA A stratégiai adottsgokon alapuló elemzés sorn kerültek meghatrozsra a települést leginkbb meghatrozó tényezők, amelyeken befolysoljk egy település jelenét és jövőjét, amelyben rejlő lehetőségekre való tmaszkods ms-ms értékvlasztst és ms-ms fejlődési irnyt hatroz meg. F fekvés földrajzi elhelyezkedés fő útvonalak (51. sz. út) Budapest közelsége vasút R regionlis környezet Rckevei Kistérség Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormnyzati Trsuls turisztikai lehetőségek G gazdasgi környezet svnyi nyersanyag kitermelés meglévő és szabad gazdasgi területek repülőtér turisztikai potencil SZ szellemi potencil havi lap, helyi média civil szervezetek, kapcsolatok meglévő intézmények T települési adottsgok természeti értékek Duna, NP, zöldfolyosó, ökohlózat, termlvíz nyugodt nagyközségi környezet lakóterületi tartalékok vrosrészek elkülönülése településközpont/alközpontok 40

65 IV.1. KISTÉRSÉG GAZDASÁGI MOTORJA, DINAMIKUSAN FEJLŐDŐDŐ GAZDASÁGGAL KISTÉRSÉG GAZDASÁGI MOTORJA, DINAMIKUSAN FEJLŐDŐDŐ GAZDASÁGGAL A település leginkbb fekvéséből, regionlis kapcsolataiból, meglévő és leendő gazdasgi bzisból eredő lehetőségeket kiaknzva Kiskunlachza legyen a kistérség gazdasgi motorja, amely kistérségi szinten potencilis munkahelyi és munkahely felvevő területté vlik Elsődleges cél a gazdasgi területek fejlesztése, mennyiségi és minőségi javítsa. A települési nagy tmenő infrastruktúrkból adódó előnyök kihasznlsaként tmogatja a logisztikai vllalkozsok és nagyobb kereskedelmi egységek letelepedését, ezzel szmos munkahelyet és nagymértékű adót biztosít Kiskunlachza szmra. Építőkövek Meglévő gazdasgi és logisztikai területek 51. sz. út Vasútvonal és meglló Reptér Az elkerülő út északi szakasznak tervei Nyersanyag lelőhelyek és kivételi helyek nagy szma Jelentős tartalékterület Eszközök; szükségletek Infrastruktúrafejlesztés Elkerülő út északi szakasznak megépítése Gazdasgi területek infrastruktúra fejlesztése Előzetes nyersanyag kivételi helyek analízise (realits meghatrozsa) Munkaerő befogadsra alkalmas tömegközlekedési hlózat fejlesztése Gazdasgi/logisztikai típusú vllalkozsok erősítése Célzott vrosmarketing - portfolió Hatékony, korszerű, menedzselő hivatal/önkormnyzat Településfejlesztő Trsasg Településrendezési szerződések alkalmazsa Fejlesztési alap létrehozsa esetlegesen felmerülő kros hatsok mérséklésére A települési stratégit tmogató projektek Rehabilitlt településmag program Településközpont/Vroshza fejlesztés program hivatal és önkormnyzat, építés és szervezeti megújuls Kereskedelmi-szolgltató település program Elkerülő út és Rckevei út menti gazdasgi területek Reptér menti gazdasgi-logisztikai központ létrehozsa Bnyaterületek bővítésének lehetőségei, veszélyei Akadlyozó tényezők Jelentős tmenő gépjrmű forgalom Belső úthlózat fejletlensége valamint folyamatos karbantartsa jelentős pénzügyi terhet ró az önkormnyzatra Épületllomny llapota, településkép tovbb romlik Kiskunlachza lakóterületekre erős terhelés (por és zaj elleni védelem megoldsa) Jelentős adminisztratív teher hrul önkormnyzatra Teljes közigazgatsi területre hatlyos SZT hinya Nyersanyag véges természeti kincs mennyisége, földhivatali aranykorona értéke vizsglandó

66 IV.2. TÁRSADALMI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ FEJLESZTÉSEK TELEPÜLÉSE TÁRSADALMI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ FEJLESZTÉSEK TELEPÜLÉSE A település a regionlis kapcsolatait és gazdasgt leginkbb szellemi és települési adottsgain eredő lehetőségek szolglatba llítva, Kiskunlachza legyen trsadalmi-természeti értékeken alapuló fejlesztések települése, amely nyugodt környezetet biztosít mind a településen lakók, dolgozók, mind a településre érkezők (nyaralók) szmra komfortos belső terekkel, lakó funkcióhoz kapcsolódó kiszolgló elltó helyekkel, kis közösségi terekkel. Elsődleges cél a lakó-, intézmény- és rekreciós területek fejlesztése, mennyiségi és minőségi javítsa. Építőkövek Intézmények/kistérség közötti együttműködés Duna, bnyatavak, zöldfolyosó, hévízforrsok Kiskunlachzért tenni akaró emberek Természeti környezet (védett értékek) Budapest közelsége Megközelíthetőség: 51. sz. út, Duna Elkerülő út terve Településszerkezetileg elkülönült részek: Duna-part, Bankhza, Pereg, Lachza, Hegyeki szőlők Eszközök; szükségletek Infrastruktúrafejlesztés Elkerülő út megépítése Településrészek szinergikus fejlesztése Előzetes felmérések elkészítése - kereslet-kínlat, kulturlis örökségvédelmi hatstanulmny, stb. Minőségi kiskereskedelmi típusú vllalkozsok erősítése Szervezetfejlesztés civil hlózat erősítése Célzott vrosmarketing portfolió, identitsemelés Arculattervezés Helyi építészeti tervtancs működtetése Települési stratégit tmogató projektek Rehabilitlt településmag projekt Településközpont/Vroshza fejlesztés program hivatal és önkormnyzat, építés és szervezeti megújuls Új települési alközpontok létrehozsa program Települési alközpontok kialakítsa, megújítsa Funkció bővítése Kereskedelmi-szolgltató település program Elkerülő út és Rckevei út menti gazdasgi területek Reptér menti gazdasgi-logisztikai központ létrehozsa Kavicsbnyk rekultivlsa és aktív sportturizmus fejlesztése Duna menti kikötő fejlesztése Belső komfort program (funkció) Közterek fejlesztése Minőségi kiskereskedelem kialakítsa Intézményhlózat fejlesztése, korszerűsítése Civil szerveztek, tevékenységek tmogatsa Akadlyozó tényezők Jellegtelen településkép Jelentős tmenő gépjrmű forgalom forgalomcsillapíts, akadlymentes közlekedés hinya; parkolsi lehetőség megoldatlansga Épületllomny llapota, településkép rendezetlensége Fő út menti területek kiskereskedelem összetételének talakulsa szükséges Teljes közigazgatsi területre hatlyos SZT hinya

67 1. SZÁMÚ M ELLÉKLET Lakossgi kérdőív ltalnos ismeretek összegyűjtésére

68 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. 44

69 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. 45

70 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. 46

71 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Stratégiai kérdőív 47

72 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. 48

73 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Értékek felsorolsa: 2. SZÁMÚ M ELLÉKLET Településfejlesztési Ötletbörze - összefoglaló - Földrajzi helyzet (Bp. közelsége, könnyen r lehet kapcsolódni nagyobb útra) II Hévízforrs (3 db) Nemzeti park (túzok) Duna, Duna-part IIII Sódervagyon Termőföld vagyon, mezőgazdasg II Reptér IIII Helyi vllalkozók kitartsa Kavicsbnyszat munkahely III Nincs ipari park jobb a sok kis üzlet II Oktats Egészségügy Egészségügy+szocilis terület (ember, kliens) Szellemi tőkével jól elltottsg II Sportcsarnok, mozi, kultúrhz, nyugdíjas klub IIIII Egyhzi élet Hagyomnyőrzés (XIX. és XX. sz. épületek, templomok, építészet, néptnccsoport, zenekarok) IIIII Sóderbnyk potencilis értékek: szabadidős, sport célú felhasznls Vrosvezetés pozitív hozzllsa Fejlődő közbiztonsg Jó infrastruktúra Duna-part településrész: kivló elhelyezkedés, jó közlekedés, értékes ingatlanok, közterek Duna és Duna-parti üdülőövezet Problémk felsorolsa: Sóderbnyk (vízbzis, talajvíz, termőföldkivétel) III Nagy tmenő forgalom Utak llapota (az utak véletlenszerűen vezetettek, nincs hiteles természetföldrajzi megalapozsa, 51. sz. út) IIII 51. sz. út és elkerülő út hinya Duna-part rossz megközelíthetősége Kerékprút hinya (Áporka, Rckeve életveszélyes) III Vasút lloms llaga, minősége Csapadékvíz elvezetés megoldatlansga 49

74 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Szennyvíz-elvezetés megoldatlansga Reptér jelenlegi hasznosítsa (autós bemutatók, rendezvények helyszíne ellts, infrastruktúra nélkül) III A gazdasg nem a települést szolglja Ipari park léte Agrrfeldolgozs hinya Az önkormnyzat és a testület nem partner a helyi vllalkozókkal Munkahelyhiny A Duna-parti környezet elhanyagoltsga és pusztulsa (telkek rendezetlensége, szemetelés, rongls, túlépítkezések, strand rendezetlensége, szemetelés) III Meglévő értékek pusztulsa sok a rossz talakíts (leltrba kellene venni) Bankhza II Szabadidő eltöltésének helyének, jtszóterek hinya (nincs nyugdíjas napközi, nincs fiataloknak klub, mozgssérült gyermekek szmra szabadidő központ nincs, uszodahiny) IIII Önszerveződés hinya, civil részvét hinya III Településközpont hinya Arculat hinya A település gazdtlan Közbiztonsg, tulajdonvédelem III Romk helyzete Fiataloknak építési telekhez való jutsa nehéz Célok meghatrozsa: Szemléletvlts (pl. kulturlt llattarts) II Élhető település (seriff, rendőrőrs) Jellegzetes arculat Falugazda Céltudatos irnyíts Közigazgats helyi érdekek érvényesítése, ügyfélbart hivatal II Rendezett falukép felszmolni a gazdtlan épületeket, udvarok, közterületek, parkok fejlesztése, útirnyjelző tblk, rendezett utcanevek IIII Vrosképjavíts (központok, parkolók) Parkosíts (faluba érkező utak virgosítsa) Településközpont létrehozsa Felmérések (szocilis, sóderbnyk, lakossg összetétele) Természeti és épített környezet feltérképezése, védelme Úthlózati informció 50

75 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Fiatalok szmra szabadidő eltöltés biztosítsa (hely, program, jtszótér, uszoda, mozgssérült gyermekek szmra szabadidő központ) III Hagyomnyőrzésen, örökségen alapuló turisztikai fejlesztés ( népmese park ) Turisztikai koncepció kialakítsa civil és vllalkozók összefogsval Kulturlis és falusi turizmus II Fejlett turizmus (vízi, sport, strand rendezése, Duna-parti ifjúsgi tboroztató, meleg vizű uszoda) IIII Sóderbnyk helyzete (fürdési lehetőség) Vasúttal kapcsolat jobb tétele (személyi hasznlat és sóderszllíts) II A főutak és mellék utak rendezése II Kiépített elkerülő út Települések közötti kerékprút III Jrdafelújíts Duna-partra sűrűbb buszjrat Szennyvíz / belvíz elvezetés Szemétgazdlkods helyileg történő megoldsa Építési törmelékek rendezett elhelyezése Alternatív energiaforrsok hasznosítsa (víz, szél) Új piac Bankhzi nagybani piac Repülőtér megszerzése, helyi hasznosítsa II Agrrfejlesztések (termelő, termeltető üzemek, melléktermelés, feldolgozs, MIZIK műhely, mobil gyümölcsfeldolgozs, helyi tej) III Munkahelyteremtés Lakópark 51

76 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Jövőkép meghatrozsa: A község a kollektív önértékelési zavarnak felszmolsa, trsadalmilag integrlódott közösség létrehozsa, élhető és igényes falukép kialakítsa Hagyomnyokon alapuló arculattal rendelkező község létrehozsa, ahol pihenni, feltöltődni vgyó turistk fogadsa lehetséges (lovagls, horgszat, sport, tjvédelmi körzet, kerékprozs, fürdő), a kultúra és szellemi tőke megőrzése és javítsa, a mezőgazdasgi termelők gazdlkodsnak tmogatsa, kulturlt piac (biogazdasgok, feldolgozóipar fejlesztése) létrehozsa mellett Élő közösségek alkotta Lachza Biztonsgos, élhető, kisgyerekbart kisvros, ahol van munkahely (fogyatékosoknak is), aktív a turizmus (Duna-part), a szabadidő el lehet tölteni (jtszótér, idősek klubja, Duna-parton kikapcsolódsi lehetőségek, kulturlis élet fellendítése) és könnyű ügyet intézni (ügyfélbart hivatali szervezet). Projektötletek: sokrétű felmérés elkészítése (szocilis, ipari, mezőgazdasgi) építészeti és természeti értékek felmérése, védelem al helyezés, stb. II utcanevek, hzszmok rendezése II arculatfejlesztés: utcatblk, községismertetők szellemi tőke kihasznlsa, megtartsa hagyomnyok megőrzése, védelme élő községek önszerveződése - közbiztonsg új vroshza (vrosközpont) településközpont és arculatfejlesztés II szolgltatóhz középfokú oktats megerősítése egészségügyi központ (mentő) közbiztonsg fejlesztése rendőrőrs (helyi kirendeltség) II kapcsolatfelvétel a romkkal ügyfél- és vllalkozóbart hivatal meglévő szabadidős létesítmények felmérése, rendszerbe foglalsa, kihasznlhatóv tétele (uszoda, termlfürdő, hőforrsok feltrsa, hasznosítsa nyugdíjas napközi otthon, fogyatékosok foglalkoztatója, péntek-szombat esti klub a gyerekeknek) IIII Duna-part fejlesztése (strand, kerékprút, hajózs, gyermektbor) bnyatavak hasznosítsa, üdülő- és sportcentrumokk alakítsa Kiskunlachza kapuja turizmus fejlesztése (lovagls, íjszat, múzeum) kulturlis- és falusi turizmus (ltnivalók, turisztikai objektumok felmérése, és kialakítsa az érdekelt vllalkozók, egyesületek összeszervezésével) II Duna-parti élmény projekt elkerülő út gyalogjrdk, kerékprutak (helyi és településközi) IIII szennyvízberuhzsok befejezése a faluban +1 építési törmelék elhelyezése szennyvízberuhzsok készítése a Duna-parton munkahelyteremés (mg-i termények feldolgozsa) 52

77 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. helyi vllalkozsfejlesztés II ipari park (reptérhez kapcsolódva) II kulturlt piac létrehozsa III mezőgazdasgi feldolgozóipar (piac, mobil mezőgazdasgi melléktermékek feldolgozsa zöldség és gyümölcsfeldolgozs) III régi iparos műhelyek megőrzése (MIZIK) legyenek építési telket községszinten megújuló energiaforrsok hasznlata Kidolgozsra vlasztott projekt: MUNKAHELYTEREMÉS (MG-I TERMÉNYEK FELDOLGOZÁSA) Helyi vllalkozsfejlesztés (helyi ipar és piac) Célja: helyi gazdk összefogsa, koordinlsa, felvsrló telep létesítése, feldolgozó, troló helyek kialakítsa, értékesítés Vrható eredmény: Munkahelyteremtés 100 fő részére Piacteremtés, megőrzés A hozzadott érték helyben maradsa Helyi adók növelése Célcsoport: Gazdlkodók, munkahelykeresők, alacsony iskolai végzettségűek, feldolgozók, kereskedők Projektben résztvevők: Gazdk, szakértők, feldolgozók, kereskedők Keretfeltétel: Peregi vsrtér, ÉGSZÖV területe, repülőtér, vasútllomsnl a volt papírtroló hely,, volt TSZ telepek közül több is alkalmas Időtartam: 1-2 év Költségek: szervezeti, beruhzsi, működtetés és marketing költségek + gazdk hozzjrulsai, önkormnyzat, plyzatok Célja: A helyi mezőgazdasgi, elsősorban kertészeti termékeken alapuló ipari feldolgozsi tevékenységek újrahonosítsa. (gyümölcsfeldolgozs: konzerv, likőr, plinka; hűtőhz) és a kinőtt helyi piac helyett korszerű új piac létrehozsa. Vrható eredmény: Szervezet létrehozsa és folyamatos működése. A helyi termények magasabb feldolgozsi fokon hagyjk el Kiskunlachza területét, nagyobb jövedelemhnyad marad helyben. Egészséges, friss zöldség és gyümölcselltst adó értékesítési hely, piac jön létre. Célcsoport: Mezőgazdasgi kistermelők és vllalkozsok, a helyi lakossg, üdülők, ipari vllalkozók Keretfeltételek: Helyszín: új piac kijelölt helye; TSZ majorok, repülőtér környéke, peregi Költségek: beruhzsi költségek, szervezet működési költségei Forrsok: önkormnyzat, helyi vllalkozók, befektetők, helyi lakossg 53

78 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. TELEPÜLÉSKÖZPONT ÉS ARCULAT A lachzi és peregi településrész közti kialakuló központban új településközpont létrehozsa, amely egy valódi, korszerű központként lesz képes működni. A jelenlegi művelődési központ mögötti jelenleg üres területen kapna helyet az új polgrmesteri hivatal (jelenlegi polgrmesteri hivatal műemléki épületei levéltr, könyvtrként való hasznosítsa mellett), köztük szabadtéri színhzrésszel, közösségi térrel. Az 51. sz. nagy forgalmt e szakaszon terelő szigetekkel lassítannk, és a Vörösmarty tér sarkn valamilyen építészeti jelet elhelyezve hívn fel a figyelmet a településen thaladók szmra a vrosközpontra. A terület mögött elhelyezkedő parkerdő ligeterdővé alakítsa, valamint a kapcsolódó térfalak sűrűbbé (esetleg zrtsorúv alakítsa) sorn kiskereskedelmi egységek megtelepítése javasolt, mintegy Mesterségek utcjaként. Egységes arculat kialakítsa, vonzó településkép javaslatok: csak a településre jellemző elemek hasznlata, pl. kunsgi hímzésmotívum, amely egy stilizlt elemként megjelenhetne a buszvrakozókon, a közintézményeken, stb., 51. sz. út mentén fasor megjelenése, amely a központ körül ritkuló ütemben jelenne meg. ÉLŐ KÖZSÉGEK ÖNSZERVEZŐDÉSE DUNA-PARTI ÉLMÉNY PROJEKT Célja: Helyi fejlesztő közösségek létrehozsa, önszerveződése; civil szervezete hlózatnak létrehozsa, együttműködés kialakítsa; hasznlható, működő mintk feltérképezése, megismerése Vrható eredmény: Közösséghez tartozs megerősítése Közösségi élet elindítsa Célcsoport/projektben résztvevők: Elsődleges: civil szervezetek, egyhzak Msodlagos: település lakossga Helyszín: pl. Művelődési Hz, egyesületi helyszínek Célja: Duna-part élvezhetővé, ltogathatóv tétele, infrastrukturlis és turisztikai fejlesztése. Vrható eredmény: 3 éven belül a Duna-parti lakosok kényelmi színvonalnak emelése, idegenforgalmi befogadóképesség helyrellítsa 3000fő/év kapacitssal; A strand és környezetének természetvédelmi gondozsa Célcsoport: Helyi lakossg, gyerekek, csaldosok, nyugdíjasok, turistk Projektben résztvevők: Önkormnyzat, lakosok/önkéntesek, turisztikai szakértők, plyzatíró cég, civil szervezetek Keretfeltételek: 1 év, önkormnyzati önerő biztosítsa, hitel?, tmogatsok (lakossg, civilek), alapítvnyok 54

79 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. 3. SZÁMÚ M ELLÉKLET Ágazati trendelemzés A fejezetben igyekeztünk összefoglalni azokat az gazati folyamatokat, amelyek hatssal vannak vrosaink, településeink fejlődésére. Az ltalnos trendeken kívül foglalkozunk azokkal a vrosfejlesztési alapelvekkel, irnyelvekkel, amelyekre tekintettel kell legyünk a nagyközség hosszú tvú Jövőképének és középtvú fejlesztési stratégijnak kialakítsban, a települési kínlat meghatrozsban. Fontos, hogy a hosszú és középtvú fejlesztések megalapozsa sorn első lépcsőben meghatrozzuk azokat az alapelemeket, amelyek fejlesztésével reaglni tudunk és akarunk a fennlló keresletre. Mindehhez figyelembe kell venni a tgabb mikro-regionlis környezetet, a térség irnt megjelenő kereslet is. Megatrendekről ltalban A XXI. szzad megatrendjei - az egyre erősödő vrosiasods és a demogrfiai vltozsok - még magasabb követelményeket tmasztanak településeinkkel, vrosainkkal szemben. A megatrendek szmos területen vltoztatsokat követelnek, mindennapi életünket is jelentősen befolysolva. Az urbanizció, a vrosiasods folyamatnak erősödése a nagyvrosok (megacity) és a regionlis erőközpontok kialakulst gyorsítja fel, talakítva a piaci folyamatokat és az életformt. A trsadalom elöregedése, a születések szmnak csökkenése és a vrható élettartam emelkedése ugyancsak fontos szerepet jtszanak a piac igényeinek talakulsban, a két hangsúlyos trend együttesen pedig többek között az egészségügy, az energetika, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének, modernizciójnak szükségességét vonja maga utn. 55

80 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. folyamatok Trsadalom Elöregedés, életstílus vltozs, korosztlyok közötti hatrok elmosódsa Környezet Fenntarthatósg, környezetvédelem, a natura -a vadon felértékelődése Gazdasg Innovció, mobilits, képzés, mrkk Oktats Integrció, szakképzés Kultúra Szabadidő eltöltés tértékelődése, fogyasztói magatarts és értékrend megvltozsa Turizmus Új szükségletek, célcsoportok trendeződése M E G A T R E N D E K hatsok, eredmények Trsadalmi ökológia a privt szférk megléte mellett szükség van a közösségi terekre, a gyülekezési pontokra, új formk a szomszédsg trsadalmi és demogrfiai összetételében Terület-felhasznls tudatosabb a beépített- és zöld terület hasznosítsa, hasznlata, az identits megőrzése Vrosi struktúra önlló vrosi hierarchia helyett vrosok közötti együttműködés Épített környezet és vroskép a közösségi és magn, egyéni érdekek együttműködése közelítése egymshoz, vros megújíts az új Urbanizció az új életstílus, életérzés új vrosi formi, a biztonsgos, fenntartható élet Vendégforgalom Tematikus kínlat, komplexits, vendéglts 56

81 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. TÁRSADALOM DEMOGRÁFIA - demogrfiai vltozsok, a Korstruktúra vltozsa A népesség korstruktúrja eltolódik. Európban a korfa karcsúsodik, ami annyit jelent, hogy a Nagy Generció öregedésével a baby boom (Ratkó gyerekek 2010-ben évesek) idején születettek szma feltolódik a korfn és nem követik ezt hasonló ill. nagyobb szmban a fiatalok. Miközben a népességszm alig vltozik, meghatrozó lesz a karcsúsods következménye: a fiatalok, a tornacipős generció bellítottsga, életstílusa, a vltozsok idején 5-10 évesek életelvrsai meghatrozóak lesznek. Mivel kevesebben lesznek értékesebbé vlnak. A fiatalok kultúrja divatjai, viselkedésmódja a középkorúak sőt a nagyvrosi térségekben az érett korúak életformlsra is kihat. Az alkalmazkods, az talakuls és a fejlődés ltal keltett feszültségek (a korbbi kultúrjú idősek és az új kultúrjú fiatalok között) fennmaradnak. Összefolynak a hatrok a gyerekkor és az ifjúkor között, éppúgy, mint az ifjúkor és a fiatal felnőttkor között. A fiatalok, mint az új trsadalom és technika szakértői, mint a döntésekben részt vllalók a felnőtt trsadalom arculatt fiataloss, sajt képükre alakítjk. Az érett generció arnynövekedése meghatrozóv vlik, a szabadidő értelmes felhasznlsban fontos célcsoportot, dimenziót jelentenek. Belőlük kerül ki a népesség minden harmadik tagja. Szoksaik, bellítottsguk meghatrozó lesz, és a mindennapokat masszívan befolysolni fogja. Meg kell szabadulnunk az eddigi Nagyapó-Nagyanyó képzetektől. A 60 év felettiek arnynövekedése 44% lesz, aminek következtében az összlakossg 26%-t teszik ki (1985-ben 19% volt!) Ez csak Európban több mint 100 millió potencilis szenior turistt jelent! férfiak nők 15 Mio 0 15 Mió 15 Mio 0 15 Mió 15 Mio 0 15Mió 57

82 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. KÖRNYEZET - lakókörnyezet fenntarthatósg, környezetvédelem, vrosok erősödése A környezet, mint natúra mint vadon egyre ritkbb és így egyre értékesebbé vlik. A természet és a természeti környezet begyazottsg pozitív érték lett. A természet br rnélküli, azaz nem lehet kitenni r rcímkét, nem lehet az értékét meghatrozni (legfeljebb, mint a védett madaraknak, eszmei értéket) mégis gazdasgi értékké is vlt. A környezetminőség, a natúra a természet-közeliség pozitív gazdasgi érték. Teht nem is lehet ingyen (A környezet fenntartsa is pénzbe kerül). A kérdés az, hogy miként lehet olyan környezeti szolgltatsokat teremteni, amelyek megfizethetők és rajtuk keresztül a természet értéke is ökonómiai értékké transzformlható? Itt vannak hedonisztikus értékek, azaz élvezeti értékek és vannak informciót jelentő értékek. Ezekből kell tudni olyan termékeket kifejleszteni, amelyekre megfelelő mennyiségű kereslet teremthető. A dilemma éppen az, hogy a tj a natúra mekkora mennyiségű hasznlót bír el anélkül, hogy elveszítené attraktivitst. (A Kli Medencének a Balaton-felvidéken ugyanezzel a dilemmval kellet és kell szembenéznie, amikor a Művészetek Völgye esemény-sorozatot megszervezte, vagy amikor a vonzó kiadvnyokat előllította illetőleg a barangolsok kézikönyvet kidolgozta) Ezzel a konfliktushelyzettel szembesülünk a Kiskunsgi Nemzeti Parkban és vonzskörzetében is, ugyanakkor a megfelelő egyensúly kialakítsban Európa szerte kialakítottak mr megfelelő technikkat, így ma mr tervezhető, kezelhető a probléma. - Mit jelent a fenntarthatósg? A fenntarthatósg azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrsokat a jövendő generciók szmra. Herman Daly megfogalmazsban: "A fenntartható fejlődés a folyamatos szocilis jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Az utóbbi évtizedekben egyetértés alakult ki abban, hogy a fenntartható fejlődés (vagy helyesebben a fenntarthatósg) hrom alappillére a következő: a gazdasg (ipar, mezőgazdasg, energetika, közlekedés) fenntartható működtetése; a trsadalmi viszonyok (politikai rendszerek, nemzetközi jogi és gazdasgi rendszerek) elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes forminak megvalósítsa; és a környezet és a természeti erőforrsok megőrzése. A cél az emberhez méltó élet biztosítsa mindenki szmra. Ennek eszköze a gazdasg, és feltétele a természet (környezet) és az erőforrsok megőrzése. A szükségletek között az első helyen szerepel az ivóvíz, az élelmiszer és az energia. Az emberiség egy (jelentős) része nagyon nehezen jut ezekhez hozz. Sok helyen órisi gond az ivóvíz megszerzése. A tapasztalatok szerint újabban a közepesen gazdag és a gazdag orszgokban is - a szocilis hlók gyengülése folytn - szmottevően nőtt az alultplltak szma. Ez alól haznk sem kivétel. 58

83 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Teendőink a következők: takarékossg (energia, nyersanyagok); felkészülés (rvíz, klímavltozs); elővigyzatossg (építkezés, termelés). Fontos hangsúlyozni, hogy a környezet védelme nem csupn a természet szépsége és értékei miatt lényeges mindannyiunk szmra. Ez életünk feltétele, az emberiség megmaradsnak eszköze. GAZDASÁG - gazdasgi környezet vltozsa (dezindusztrializció, tercier szektor erősödése, llami szerepvllals, informatika-kommunikció Egyre több vllalkozs helyezi a középpontba az embert. Ez több szabadsgot de egyben több felelősséget is nyújt a munkavllalónak. Az elkötelezett munkatrs kreatívabb és teljesítőképessége nő, ezltal a vllalkozs eredményesebb. A kreativits és teljesítményképzésen alapul. A holnapi képességek: képzettség, kreativits és kommunikció. Mr nem csak emberi erőforrsokról, hanem emberi tőkéről is beszélünk. A humn erőforrs az egyetlen termelő faktor, amelynek az output -ja (kimenete) nem korltozott, mint a nyersanyagoké vagy akr a tőkéé. A munka msmilyen lett: magasabb értékű, termelékenyebb, rugalmasabb (kevésbé helyhez kötött) és gyorsabb. A szellemi munka jelentősége megnőtt, éppen ezért egyre fontosabb vlik, hogy fiataloknak képessé kell tudni vlniuk, hogy a mindig nagyobb követelményeknek, kihívsoknak tehessenek eleget. A munka kevésbé azonosítható a munkahellyel, a képzés oktats az iskolval és a szabadidő kevésbé a szórakozssal. A hatrok elmosódnak. A szabadidőben élmény és informciógyűjtés, múzeumltogats, kulturlis fejlődés tovbbképzés, stb. folyik, a munka otthon vagy útközben történik esetleg büro-telkekben, telehzakban stb. A tudshoz, informcióhoz, ötlethez jutsnak, a vilg és az ember fenntartsnak növekszik a technika-függősége. Apink még a villanykapcsolóval ismerkedtek, ma mr mindenki kis elektromérnök hozzjuk képest. Egy telefon kezelése mr tudomny, a hztartsi gépek, vagy ha csak a fűtésre vagy a gépkocsira, a mgneskrtyra stb. gondolunk, ltszik, hogy a technikai környezet alapvetően meghatrozza létünket. Gondoljuk csak el, hogy kommunikciós kapacitsunk, vagy hztartsmenedzselési potencilunk milyen elképesztő mértékben megnőtt az alkalmazott technikk következtében. Minden embernek meg kell tanulnia ezekkel a technikkkal értelmesen bnni, ezeket hasznlni, kihasznlni. A gazdasgi alapszektor a primer forrsoktól (mezőgazdasg) vndorol az ipari termelésbe, majd a szolgltatsokhoz és ma mr tart a Tuds-iparba: Tancsads, kutats, ki- és tovbbképzés és kommunikció. Az életfogytig tanuls (lsd a munknl is) a jövőben meghatrozó lesz, a vltozsok felgyorsultak és ezt csak llandó tovbbképzéssel lehet kompenzlni. Aki megll lemarad! Mindez a negyedik szektor gyors megerősödését hozza, a fortély-transzfer, az informciószolgltats egyre nagyobb teret nyer. A tudni, hogyan eladható termékké vlik. Az innovció a túlélést fogja jelenteni. A gazdasgnak innovlódnia kell. Az agglomercióba fog koncentrlódni az orszg médiapiacnak, informciós- és vizulis technológijnak, nyomdaiparnak, illetve csomagolstechnikjnak döntő hnyada. Ezen gazatokban a termékfejlesztés-megújuls létkérdés, a kreativits megújulsi képesség és piacérzékenység, vevő-centrikussg a szektor hajtóereje. Radsul órisi előny, hogy a szellemi munka tartalma nagy a létrehozott termékeknek, relatív kis befektetések nagy értéktöbblet termelést tesznek lehetővé és rugalmas llandóan megújuló kapcsolatokon 59

84 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. alapul a fejlődésük és nem egyes cégek vllalkozsok növekedésére. OKTATÁSPOLITIKA - integrció Az oktatsi rendszer mindenki ltal ismert funkciója az, hogy valamilyen képzettséghez juttassa a résztvevőket. Van azonban egy msik, nem kevésbé fontos és a sikeres képzést megalapozó funkciója is, amit a pedagógusok nevelésnek, a szociológusok, szocilpszichológusok szocializciónak neveznek. Arról a folyamatról van szó, amelynek sorn elsajtítjuk, magunkév tesszük azokat az ismereteket, kompetencikat, amelyek a trsadalomban való eligazodshoz, integrlódshoz, önmagunk érvényesítéséhez szükségesek. Nyilvnvaló, hogy minél közelebb ll egymshoz a szülői hz és az iskolarendszer kultúrja, annl zökkenőmentesebb, minél tvolabb, annl nehezebb a beilleszkedés. Az "együtt vagy külön" kérdésnek leginkbb az oktatspolitika formlsban van gyakorlati jelentősége. Integrltan vagy szegregltan folyjék-e az oktats, melyik a nagyobb sikerrel kecsegtető megolds a kisebbségi közösségek szmra? Magyarorszgon kijelenthetjük, hogy nyíltan szegregatív oktatspolitikval nem tallkozhattunk sem a rendszervlts előtt, sem azutn. A kérdés inkbb úgy tehető fel, hogy az etnikailag heterogén vagy homogén csoportokban adaptlódnak jobban a gyerekek - a szegregció csak esetleges következmény. Amíg a rendszervlts utn, még az 1993-as kisebbségi törvény is "felzrkóztatst" emlegetett, amikor a cigny gyermekek, tanulók szmra kifejlesztett programokban résztvevők utn ugyanannyi "fejkvótt" kaptak az iskolafenntartók, mint a nemzetiségi programokban tanulókért. Addig a szakmai és politikai diskurzusokban a kérdés egyre inkbb úgy fogalmazódott meg, lehete egy népcsoportot, mint "htrnyos helyzetűt" definilni, és oktatspolitikai feladatként a "felzrkóztatst" kitűzni. A 90-es évek végén végre kettévlt a szocilis és a kulturlis helyzet kérdése, külön normatíva tmogatta a htrnyos helyzetűek felzrkóztatst - függetlenül a tanulók etnikai hovatartozstól -, külön normatíva és a nemzetiségi iskolkhoz hasonló szablyozs a "cigny kisebbségi oktatst". Ehhez hozzjrult, hogy a 90-es évek közepén haznkban is terjedni kezdő multikulturlis/interkulturlis szemlélet erősítette a cignysg önlló kulturlis arculatnak elismerését az oktatsi rendszerben is. (Vllaltan multikulturlis arculattal szerveződött a szolnoki Roma Esély, a mai Hegedűs T. Andrs Középiskola.) Míg folytak az elméleti vitk, addig a gyakorlatban az történt, hogy nemzetiségi-kisebbségi oktats ürügyén sokhelyütt szegreglt cigny osztlyok szerveződtek, a szegregció minden negatív trgyi és személyi feltételével, szocilis és pedagógiai következményével. A jelenlegi oktatspolitika középpontjba a szegregció felszmolsa, az integrlt (vagy inkluzív) oktats került. Finanszírozsi eszközökkel és a tanrok szisztematikus módszertani képzésével arra kívnjk rvenni, megtanítani az iskolkat, hogy képesek legyenek etnikailag és trsadalmilag heterogén gyermekcsoportokat magas színvonalú képzésben részesíteni, hogy a csaldi/közösségi és iskolai kötelezettségeivel birkózó cigny, roma gyerek ne akadlyt jelentse a színvonalas iskolai munknak. - ltalnos célkitűzések a szakképzés területén Európban a gazdasgi, trsadalmi életben érvényesülő folyamatos vltozsok nyomn tértékelődött az oktats, képzés, a tanuls, valamint az iskola szerepe is. A tanuls az iskolai oktats mellett a gazdasgi és trsadalmi szférban is egyre nagyobb teret hódít. A tanuls és tuds a gazdasgi élet fontos faktoraként jelenik meg, amely igényeket tmaszt a tuds minősége irnt. Azonnal felhasznlható, naprakész tudst követel meg azoktól a munkavllalóktól, akik versenyképesek akarnak maradni. A gazdasgi vltozsok hatsra korbbi szakmk eltűntek, új szakmk jöttek létre, és a munkavllalóknak is alkalmazkodniuk kell a vltozó körülményekhez. Ehhez olyan képességekre van szükségük, amelyek segítségével megvalósíthatjk az egész életen t tartó tanulst. Az új szakma elsajtítsa vagy a felnőttkori tanuls ma mr gyakori jelenség, és ebben a folyamatban az oktats is új szerephez jut. A tuds 60

85 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. alapú trsadalom megteremtésének szilrd alapja a humntőke. Az élethosszig tartó, illetve az egész életet tfogó tanuls, a tanuló trsadalom és a tuds alapú trsadalom kifejezések az Európai Unió és tagllamai dokumentumaiban is megjelennek, ennek egyik területe a szakképzés. - a szakképzés-politika koordinlsa A gazdasg fejlődésével a munkakörökben is vltozs történt, módosult a munkaerőpiac szerkezete. A figyelem az iskolai alapozó képzéstől egyre jobban az ifjúsgi és felnőttképzés felé irnyult, a szakképzés egyre inkbb a foglalkoztatspolitikhoz kapcsolódott. A kilencvenes évek elején, 1990 és 1992 között az Európai Bizottsg hrom memorandumot adott ki, amelyeket később kiegészítette a Zöld könyv, amely az oktatsi és képzési programok eredményeiről szól 1986 és 1993 között. A szakképzésre vonatkozó memorandum az unió cselekvési tervét hatrozta meg a szakképzés-politika területén. Egyik irnyt a munkaerő szabad mozgsnak biztosítsa jelentette, a msik a közös szakképzési politika fejlesztésére irnyult. A szakképzés fejlesztési irnyt hrom célban hatroztk meg. Az első cél a szakképzésbe történő egyre több befektetést, a msodik a szakképzés minőségének javítst, a harmadik a képesítések összehasonlítsnak lehetővé tételét szorgalmazta. Olyan szakmai alapképesítés megszerzését akartk biztosítani, amelynek segítségével a tanulók be tudnak illeszkedni a munkaerőpiacon, képesítésüket külföldön is elismerik, valamint képesek az egész életen t tartó tanulsra. A szakképzés minőségi fejlesztését a nyolcvanas évek msodik és a kilencvenes évek első felétől az Unióban olyan programok segítették, mint a Commet, Petra, Iris, Eurotechnet, Lingua egyes elemei és a Force. A kilencvenes évek közepétől a Leonardo-program fogja össze a szakképzési programokat. Ezek keretein belül a tagllamok kompetencijnak megtartsa mellett a nemzetek közötti együttműködés elősegítésére törekedtek, és a középfokú szakképző intézetek tanulói, főiskolai, egyetemi hallgatók mellett szakmunkstanulók is szakmai gyakorlatot szerezhettek külföldön. Az akcióprogramokban való részvétel a nemzeti oktatsra is kedvezően hathat, lehetővé teszi a ms orszgban mr bevlt módszerek megismerését, sajt tapasztalatok bemutatst, tudscserét, szakmai kapcsolatok építését. Az Európai Közösség Tancsa 1993-ban ajnlst fogadott el a szakmai tovbbképzéshez való hozzférés szablyozsról. Az uniós orszgok szmra olyan szakképzés-politika megvalósítst javasoljk, amelynek keretében a diszkriminció teljes kizrsval biztosítani kell a szakmai tovbbképzéshez való hozzjutst a munkavllalók szmra az európai orszgok közösségében. A szakképzés-politika területén 15 pontban foglaltk össze a legfontosabb lépéseket. Ebben kiemelten szerepel a gazdasgi szervezetek tjékoztatsnak javítsa, a segítségnyújts a kis- és közepes méretű gazdasgi szervezetek szmra, a szakmai tovbbképzés fejlesztése, a képzetlen munkavllalók, valamint a nők tovbbképzésének fejlesztése, a munkaerő szabad ramlsnak elősegítése. Az Európai Bizottsg 1998-ban elfogadott és évről évre kiadott foglalkoztatspolitikai irnyelvei is tartalmaznak ltalnos, szakképzési, plyaorientciós irnyvonalakat. Az Európai Unió 1996-ban kiadott llsfoglalsban az egész életen t tartó tanuls stratégijnak alapelvei is az ltalnos, szakképzési, kulturlis, trsadalmi, gazdasgi alapokból indulnak ki, amelyek az életminőség biztosítshoz jrulnak hozz. Olyan célokat llapítottak meg az egész életen t tartó tanuls megvalósítsra a szakképzés tekintetében, mint a szakmai alkalmassg javítsa, az emberi erőforrsok kihasznlsa, olyan innovatív oktatsi és szakképzési koncepciók kidolgozsa, amelyek tudsigényt ébresztenek, kellő motivciót biztosítanak. - a szakképzés kereteinek kiszélesedése Az 1961-ben elfogadott Európai Szocilis Charta foglalkozott szakképzéssel. Magyarorszg ban ratifiklta a dokumentumot. Ebben biztosítjk a szakképzéshez való jogot, kiemelten kezelik a technológiai fejlődést, az tképzés fontossgt, vllaltk, hogy felnőttképzési lehetőségeket biztosítanak. Az európai szocilis alapról szóló rendelet az egész életen t tartó tanuls keretén belül lehetőséget adott arra, hogy a tagorszgok forrsokhoz juthassanak a szakképzés tmogatsra. A lisszaboni célok eléréséhez az oktatsi és képzési rendszerek fejlesztésére és megújítsra van szükség. Kiemelt szerepet kap a foglalkoztatspolitika, a szocilis problémk megoldsa, valamint 61

86 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. a versenyképes tuds létrehozsa a gazdasgban és a tudomny területén. A felnőttképzés területén folyamatosan szükség van a trsadalom iskolzottsgnak felmérésére, szakképzettségének nyomon követésére. Fel kell mérni a gazdasg igényeit, hogy versenyképes munkaerő lépjen a munkaerőpiacra, és ne potencilis munkanélkülieket képezzenek. Az európai stratégia fő irnyvonalt jelentő fejlődéshez, versenyképességhez, a trsadalmi és gazdasgi kohézió erősítéséhez az oktatsi és képzési rendszerek megújítsa szükséges, ltaluk teremthető meg az egységes európai oktatsi térség. A szakképzés egyre szorosabb kapcsolatot próbl kiépíteni az ipar és a gazdasg szereplőivel. Meg kell valósítani a képzési szintek egymsra épülését, egységes és konzisztens rendszer kialakítst kell szorgalmazni. KULTURÁLIS VÁLTOZÁSOK - Szabadidő eltöltés (vltozó életstílus; fogyasztói magatarts) Akarva nem akarva Európban kijelenthető, hogy az embereknek egyre több szabadideje lesz. (Ma mr a VW konszernnél 28,8 óra egy héten a munkaidő) Az egyre nagyobb termelékenység-igény következtében a Chaplin Modern Idők c. filmjében ltott munksimzs tovatűnőben van, és helyette egyre inkbb keresik a munkaadók, vllalkozók az alkalmazottban az Emberi Tőkét. Ehhez egyre képzettebb önmagt, képességeit ismerő egészséges és lelkileg kiegyensúlyozott szuverén munkavllalókra van szükség. Taln nem teljesen haszontalan egy pillantst vetni lakos naptrba és időbeosztsba 24 óra 8 szabad 5 munka 3 egészség 8 alvs Gondoljuk végig, hogy teljes népességünket figyelembe véve tlag napi 90 millió óra szabadidővel kell tudnia az orszgnak értelmesen gazdlkodnia. Budapest vonzskörzetében, az agglomercióban is kb millió órval szmolhatunk. Ez naponta 80 ezer napnyi értelmesen eltöltendő szabadidő-keresletet jelent csak a közvetlen környéken! (Ezek nagyrészt ma Budapesten kerülnek kielégítésre, a diszkókban, vagy a multimédia mozikban) A szabadidővel való bns, az okos és haszonnal jró gazdlkods előtérbe kerül. Létrejön egyfajta szabadidő-gazdlkods, amelyben a szórakozson túl mind nagyobb hangsúlyt kap az önfejlesztés is, hiszen a humn potencil és érték növekedésével minden munkavllaló elemi érdeke, hogy növelje humn energijt, tőkéjét. A következő tblzat összefoglalóan mutatja be az egyes korcsoportokban a szabadidő eltöltésében meghatrozó szükségleteket, azokat az alapelemeket, amelyek meghatrozzk az ltaluk igénybe venni kívnt kínlatot. Életciklus / demogrfiai célcsoportok Gyerekek FLYER Tinédzser DINKY Fiatal felnőtt Fiatal pr kisgyermekkel Növekvő csald Középkorú pr, felnőtt, különélő gyerekkel Idős Szükséglet Új élmények, gyerekek trsasga, szülői segítség Új élmények, izgalom, sttusz, függetlenség, aktivits Új élmények, aktivits, önfejlesztés Bababart szolgltatsok Takarékossg, aktív elfoglaltsg a csald minden tagjnak (komplexits), élményszerű tuds-megszerzés Újra felfedezés élménye, passzív részvétel Passzív részvétel, trsasg, könnyű megközelíthetőség 62

87 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. - a fogyasztói értékrend vltozsai Az európai orszgokban a fogyasztók a komplex kínlat irnti igény felé mozdultak el. Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb a hagyomnyos piackutató és marketingmódszerekkel megmondani, hogy a fogyasztó mi alapjn, miből, mennyit fog egy adott időszakban vsrolni. Az ipari fejlettség szintén kedvez ennek a tendencinak; folyamatosan növekszik a piaci vlasztsi lehetőségek szma és vonzereje. A kínlat sokrétűbbé, gazdagabb, differenciltabb vlik. A klasszikus célcsoportok szerinti feloszts rohamosan veszít népszerűségéből. Korbban sikeresen tudtunk tipologizlni, s így biztonsggal rendelhettünk hozz meghatrozó jegyeket az egyes fogyasztói típusokhoz. Trsadalmunkat jelenlegi formjban inkbb a rugalmas fogyasztsi minta, semmint a kiszmítható fogyasztsi norma jellemzi. A fogyasztsi értékeket és az aktulis fogyasztsi mintt a piac olyan alapelmei hatrozzk meg, mint az ökológia vagy a new age. A kialakulóban lévő új fogyasztó minden korbbi fogyasztsi mintból és minden vilgnézetből egy kis darabot magénak tudhat. Olyan ez, mintha egy fogyasztón belül sok fogyasztsi személyiség élne. A legtöbb fogyasztót 12 fogyasztsi kultúra jellemzi kisebb-nagyobb súllyal, amelyek leginkbb a korbban megtapasztalt fogyasztsi mintk között ingadoznak, a fogyasztsi és döntési helyzetektől függően néha pusztn hangulat és kedv szerint. Nézzük meg a tizenkét fogyasztsi kultúrt, irnyultsgot: 1.) egészségmegőrzés 2.) élvezetorientltsg 3.) én-transzcendencia 4.) kísérletező kedv 5.) kozmokultúra 7.) ökológiai felelősség 8.) presztízs 9.) regionalizmus 10.) szakértelem 11.) szerénység 6.) nrcizmus 12.) takarékossg A folyamat legérdekesebb jellemzője, az hogy a fogyasztók felfedezik, hogy képesek egymstól lényegesen különböző fogyasztsi mintk egyms melletti, azaz prhuzamos megvalósítsra. Ezek a jelenségek pedig a tömegpiac végét jelenthetik. - Szabadidő eltöltés, turizmus (hazai és nemzetközi folyamatok) A turizmus és a szabadidős célú fejlesztések kapcsn néhny ltalnos, a fogyasztói szoksokkal összefüggő tényezőt kell figyelembe venni. Jellemző, hogy a szektorban a fogyasztók folyamatosan vltoztatjk pihenési és szabadidős szoksaikat, amely a meghatrozó trsadalmi-gazdasgi trendek vsrlóerő növekedése vagy csökkenése és külső vagy belső politikai tényezők függvényében alakul. Hazai vonatkozsban megfogalmazható trendek Az üdülőhelyek, rekreciós területek, szabadidős célpontok közötti vlasztst egyre jobban meghatrozza az a szemlélet, amely a különlegeset vagy egyedit keresi. A nagy tvolsgban elhelyezkedő üdülési lehetőséget képviselő termékek életciklusban csökkenő tendencia jelentkezik: akik különlegeset keresnek, beérik közelebb lévő termékekkel. Ez elsősorban a nemzetközi turizmusban jelentkezik: egyes orszgok, üdülőterületek divatja gyorsan vltozik 63

88 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. A monofunkciós, szabadtéri szabadidő-központok mra mr elavultnak szmítanak. A csaldi szabadidős tevékenységek részpiacn különböző tevékenységeket kell kínlni a csald különböző korú és nemű tagjainak. Az életszínvonal emeléséhez szükséges többletmunka-mennyiség miatt a személyes szabadidő mennyisége csökken, az emberek egyre elfoglaltabbak lesznek. Minél inkbb gyarapszik a pihenési lehetőségek szma, miközben az utazsra, rekrecióra fordított idő csökken, az emberek annl inkbb készek megfizetni a (minőségi) szolgltatsokat, mivel az erre a tevékenységre fordított időhnyad felértékelődik. Nemzetközi vonatkozsban megfogalmazott trendek Célcsoport orientlt (tematikus) termékfejlesztés és marketing, ami a szórakoztatsra, az élmény- és tapasztalatnyújtsra törekszik. Legfontosabb piaci szegmens középkorúak és idősek. Erősödik az egészséget, aktivitst, az aktív pihenést igénylő tendencia a legfontosabb küldő orszgokban, amely kiegészül még az eredeti formjban megőrzött természeti környezet irnti igénnyel. Átlagosnl nagyobb a növekedés a fiatalok és az idősek aktív szabadidő eltöltése terén. Ár és az érte kapott érték szigorú összevetése. Az üzleti és szabadidős turizmus közti különbség elmosódik az üzletemberek sportolsi lehetőségeket és kikapcsolódst keresnek, míg a vakciózók szeretnének hozzférni a telekommunikciós eszközökhöz. 64

89 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. TRENDEK, EURÓPA TURIZMUSÁBAN A trsadalmi gazdasgi környezet vltozsai és a turisztikai trendek kapcsolatrendszere Demogrfiai jellemzők a.) Nő az idősebb emberek arnya a lakossgon belül, akik egészségesebbek és magasabb szabadon felhasznlható jövedelemmel rendelkeznek, mint korbban. Hatsa a turizmusra, növekvő igény: A minőség, kényelem és biztonsg a minél egyszerűbb és kényelmesebb közlekedés az "egyszemélyes" termékek irnt. A marketingeszközök tekintetében: kevesebb súllyal kell, hogy megjelenjen az életkor, s jóval többel a kényelem. b.) Tovbb csökken az egy hztartsban élők szma, mely magasabb összegű szabadon felhasznlható jövedelmet és nagyobb vsrlóerőt jelent. Hatsa a turizmusra, növekvő igény: a luxus és a különleges termékek a rövidebb vrosltogatsok a téli napos desztinciók irnt 65

90 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Egészég Az egészségtudatossg tovbbra is egyre jellemzőbbé vlik. Hatsa a turizmusra: a kevésbé egészségesnek tartott desztinciók irnti kereslet csökken a csak sun&beach desztinciók irnti kereslet csökken kedveltebbé vlnak az aktív üdülések nő a kereslet a "wellness" termékek, beleértve a gyógy- és termlfürdők és a fitnesscentrumok irnt. Képzettség Nő a képzettség tlagos szintje, így az üdülések esetében is nő a kereslet a művészet, kultúra és a történelem irnt. Hatsa a turizmusra különleges termékek megjelenése, mind a csomagajnlatok, mind az egyénileg szervezett utak esetében több művészeti, kulturlis és a történelmi elem jelenik meg, nagyobb igény jelentkezik a jobb és kreatívabb informcióramlsra, nő a kereslet Közép- és Kelet-Európa új desztinciói irnt. Szabadidő A modern trsadalom egyre nagyobb nyomst gyakorol a mindennapi életre, és élénkíti a szabadidő és pihenés irnti igényt. Ez ellentétes hatssal bír a szabadon felhasznlható jövedelemre. Hatsa a turizmusra: Növekszik az igény a kiegészítő olcsóbb termékek irnt Növekvő igény a pihenés irnt A főszabadsg ideje lerövidül, inkbb több rövidebb üdülés vlik jellemzővé. Informciós technológia Az internet egyre elterjedtebb lesz. Hatsa a turizmusra: Nő azon turistk arnya, akik az interneten szerzett informcióik alapjn sajt maguk szervezik meg üdülésüket Az utazsi irodk szerepe csökken Az e-marketing szerepe nő A desztinciómarketing szerepe egyre fontosabb vlik Az internetes vsrls lehetősége későbbi foglalsokat eredményez Nő az igény a biztonsgos online foglalsi rendszerek irnt. Szllíts, közlekedés A nagysebességű vonatok és fapados repülők irnt erősen növekszik a kereslet. 66

91 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. Fenntarthatósg A környezettudatossg növekedésével nő a kereslet a fenntartható desztinciók irnt is, melyben a természet és az emberek fontos szerepet jtszanak. Tmogatott az egy helyre koncentrlódó komplex kínlati elem-csoportok megvalósítsa (témaparkok+szllshely) A TURIZMUS HATÁSAI GAZDASÁGI HATÁSOK A turizmus adott területre gyakorolt gazdasgi hatst szmos tényező befolysolja: A célorszg, céllloms gazdasgi fejlettsége. Az idegenforgalmi termék minősége. Az infrastruktúra (szllshely, vendégltóegység, stb.) tulajdonjoga. A helyi lakosok és a kiküldetésben dolgozók, vendégmunksok foglalkoztatsi arnya. A kormnyzati szerepvllals mértéke az infrastrukturlis beruhzsokban. A turizmus volumene és természete, a turistk és költési szoksaik. A turizmus és a foglalkoztatottsg A turizmus élőmunka igényes gazat. Élőmunka igénye specilis. A turizmus szakképzettségi igénye összetett. A turizmus szezonlis koncentrciójnak köszönhetően csak 68% llandó alkalmazott. A főszezonban hirtelen megnövekvő munkaerő igényt kizrólag helyi lakossggal kielégíteni nem lehet. A foglalkoztatottak között magas a nők és a fiatalok arnya. A bérek nagyon differenciltak, gyakori a feketemunka. A turizmusnak a foglalkoztatson keresztül népesség-megtartó ereje van. A turizmus és a beruhzsok A turizmus érdekében megvalósuló beruhzsok típusai: A szllshely kapacitst bővítő. A vendégltóhelyek kapacitst bővítő. A szolgltatsfejlesztő. A közlekedésfejlesztő. Az infrastrukturlis jellegű. A műemlékvédelemmel, rekonstrukcióval összefüggő. A környezetvédelemmel kapcsolatos beruhzsok. 67

92 K I S K U N L A C H Á Z A ECORYS Magyarorszg Kft. ÖKOLÓGIAI HATÁS A turizmus pozitív hatsa, hogy felhívja a figyelmet a fontos természeti területekre. A turistk korltlan bevonzsa szmos problémt okoz: levegő,- vízszennyezés, növekvő hulladék anyag mennyiség, talajerózió, stb. SZOCIOKULTÚRÁLIS HATÁSOK 1. A termékélet-görbe és az attitűd vltozs kapcsolata A. A felfedezések időszaka A ltogatók kis szmban jelennek meg, elfogadjk és elismerik a fogadóterület kultúrjt, a helyi lakosok örömmel fogadjk a szelíd idegeneket. B. A bevonóds időszaka A turistk növekvő szmra a helyi közösség infrastrukturlis beruhzsokkal vlaszol. A vllalkozói tevékenység csaldi formban jelenik meg. A turistk érdeklődnek és szimpatizlnak a vendégltók életével. C. Fejlesztési szakasz A térség vonzóv vlik a külső befektetők körében. Megnő a beruhzsok szma. A kapcsolat intenzitsa csökken. D. Konszolidció és a stagnls időszaka Az egy turistra eső haszon csökken. A terület veszít vonzerejéből. A település eléri a teljes kapacits kihasznlst. Elkezdik a termék visszafejlesztését. A település elveszti bjt. E. F. A hanyatls vagy megújíts időszaka A helyi önkormnyzat feladata, hogy a vllalatokkal együtt fékezze a gazdasgi visszaesést és új célokat adjon. FORRÁSOK: NAISBITT, John - ABURDENE, Patricia: Megatrendek 2000., Tíz új irnyzat a kilencvenes években. Habók Anita Szuchy Róbert: A szakképzés helyzete az Európai Unióban (Új Pedagógia Szemle) Forray R. Katalin: Együtt vagy külön Magyar Turisztikai Hivatal, a KSH Turisztikai publiklt tjékoztatói EUROPEAN TRAVEL COMMISSION; Tourism Trends for Europe 2005 MacNaught: A turizmus Berend T. Ivn: A globalizció és hatsa a centrum-periféria kapcsolatokra európban Meskó Attila: A földi élet fenntarthatósgnak kérdései Ferge Zsuzsa: A trsadalom, amelyben élünk Kolosi Tms: A trsadalmi mobilits forrsai 68

93 Ü Ö É Á Áí ő Á É Í É é ü é é é í é é é é ü é ó ö é é ő ó Ú ö ö é ö ő é é é ó ö é É é ó ó ó ó í é é ü ü é é é é ó É ö í ó é é é ö é ő é é é ó ö ö ő í í ó ő éí é ű ú ö é í ó é é ö ő é ü ó ü é é ó í ö é ó ü é é ö é Á é í ü é é ó Í ó é é É é ő é é ő ü é é ó ü é ö é ő ó ő ú é é Á ű é ö ö ó ő ü ó ó é ü é ű ö é é é é é é é é ú ü é ö é ó ó ö é é é é ö í ü é é ö é ő ü é ö ó é é ü é é ő ű é é ö é é ö ó é é é ö ü é é ö é ö é é ő é é é é é ó é ö ő é ü ö ö ó é ü é í ü é í ő ő ü é é ó ű ö é é é é é é ő í ö í ó

94 é í é é ú ő é ő é é é ő é ó é ü é ó ő é ü ű é é é í é é ő ó ö ü é Á ő é ő é ő ő ó é í é ő é ő Í ó ó é ü é ő é é é é ó é ó í Á ü é é ó ü é é í é é ü é ö ő é ö é é ó é é é é é í é é ö é é é í é ü é é é é ő í é é é é ü é ő é é é é ő ö ö é é ü ö ü é é é é é é Í Í ő é í ü é ü ü é é ő ő é ő é é ö é ő ü é ü é ű ü é é ó é ó í ó é é ü é é ü é ö ő é é ő é ö é é é ü ü é é ó í ó é ü ő ó ó é ó ó é ü ü ü é é é ö é ő ö ú é ü ó ö ő é ő é ü í ü é ő

95 Ó É É É Í Ú ö ó ő ó ó ó é é ó ő é é é é Í é ó ú ö é Ö é Ú ö é ü é é ó é í ö í ó é é é ő ó ó é ö é é ü é é é é í é ö é ő ő ő é é é í ó é ó ö é é ő ó ó é ü é é ö é é é Ö é é é é í ó é í é é é é ó é ő ó é ő ó ó é ö é ó é é ő ó ó é ö é ö ó ó Í ö ó ö é ő é é é é ö ó é é ö é ű ő é ő é Ű é ő é ö é é ő é Ű é ő é é é é ö é é í Ü Ü ő é ó ő é é í é

96 é é é ó ó ó é ö é í é é é é ő é é Í é ú é ő é é Í ő ő ő é ű é é é é í é é ó ó ó é é ő é é ö é ó é ö ő í ó é é ó é í é é é ó ő é Ú ó é ő é ő Í é é ó ü ő ö ő é ö é é é ú ö é ó é é é ó é é é é é é é é é ü é é é é ó é é ó ú é ó ó ö ő é é é Í ú é é é ö é ő é é é é é í ö é é é ö Í ö é é é ő é ö ö ó ó ö é é é ő ó ő ö é Ö é ó é Á

97 Ü Í Á é é é é é Ü Á ö é ü é é ó ő é é é ö é é é é ó é é é ő ó ő Í é ö é é é é é ó é ó É ö é é ö ó ó í ÉÍ ó ö é é ő ó ó ü ű é é í é é é ő é í ü é é é ö é é ü é í é é í ó ü é ö é ö ö é í é é ö é ü ó ü é é ó é é é ü ü ő óí ö ü ó ü é é í é é ü ö é í

98 Í í í Í í í é Ü é ő ö í é ó ú ö é é í Ú É í ö é ü é ó ü é é ö ó í é é ű é é é ó ő é é Ö ű é é í ő ú í é é ó ú ü é ó í í ű ú é ő ő é í é ő ö í é ú é é ő é é í ű ó ő é ű ö é é é ű ö é é é ű é ó é é é é é é í é ó í é é ó ó ú ó í é É ú ó ö é őí é é ó é ő é ó é Ü í ő é í é ü é ó é é é í é é ó ú é é é í ó Á ű ő ő ő é ü é é í

99 ö ö ó é ü Ü ö é ö é ó ú é ó ő é é ó í Ü é ő Ú ó é é é ö é ü é é ó ő ó é é é é ú é é é ó ö ü é é é é é é ü é é ó é é ö é é é ü é é é é í é é é í é ű é ő ó ó ó é é é ö ő é é é ő ü é ü é é ö é é é ó ő ó é í ü é é é é í é ö é ő ő É é é í ő ü é ö ő ő ó é é é ó ó é ö é ó é é ü ü é é ö ő ó ö ú ö é é é ő ú ú ü ű őí ö é é í é é é í ú ú ü ű őí ö é é ö é é í é ó ű é ö é é í ó é í é ü é é é í é ü é é í é É é ö ú ó é ú í ö ó ó ó é ö é é ú ú ü ű őí ö ó ü é é ó ő ó ö Ú é ú ő é ö ú

100 é é ü ő é é ö é é é é ö é é é ó é é é í ü é ó ú é ű é é ű ó ó ö ö ű é é í é é é ö é é é é é ő é é ú ó ú é é ó ú í í é ö ú ö é ő ó ő ö ö ó í é ö é ö ú ő é ü é ü ú é ő í ö é ó óú é őú é é é í é é é ő í é é é é ó ű é í é é é ő í é é ő é é ó é é ú ü é ó ó ó í í é ó ü é é ü ú é ó é é úé í é é í é é ő í é é é é ó ő é ö űé í é ü ü ű é í é é é ő í é é ö é ő ú ó ú é ö ú ó é é é é ú é ö é í é ú é ű Ú ú ú ü ű őí í ü ö ú ó é ő é é ö é é ó ö ö ú ó í é í é ú é ő é ő ö ú é ú é é é í é ö ú é é é ő ó ó ö ö ó í í ö ü é ú é ú é ő é í é é í é é ö é é é í é é é é ú ö í é é é é ú í őí í ú é ő é Á é ő é ő ö é é é é ü

101 é ö é ó ö é ó ö é ő é é é ő é í é í é é é ü ü é ó í ó í ü é ó é ö é ó é ó ö é ó ö é Á ü í í ó Ü ö é ő Í é ö é ő ö é ő ó

102 ü ö ó é Ü Ü Á ü é ó ő ö é é Ü ő ó ó ü é é ó Ú ű é é é ó ü é é ó é é é ö é é é é é é ö é ó é í é ő é é é í ö í ő é é é ő ó ó é ö é í ö ö ü é ő é é ő é ö é ú ó Ú ö é ú ü ű őí é ó é é ű é ó é é é ö ő ö ő ó őí ó ö ö ő ó é ö ú ü ö ö ő ó é í é ú Í ü ű őí ö é ö é ó í ö ú ó ú ó ó ö í é ő é é ú é é ó É é é é é ő é ü é é é í é é é é é é é é í ö ü é é ö ö ü ó í í ö ű é í é é ü ö é ő é é úé í é é í é ő í é é é ő ö é ö űé í é ü ü ű é í é é ő í é ő é é ő ó ö é ő

103 ö ű é é é é é é é ü ü é é ű é í é é é ű ö é ó é é ű ó őí őí ö é é í é ü É őí é ű é ű ű é é ű ó é ü é ó ő í é ó é í é ÉÍ é ü ő é ű ü é é é É őí í ó é í é ú ó ű ó í é í é é é é é ó ő ö é ő ó ő í ö é é é é é ö é ó é ó ő

104 í ó é í É Ü Á ü Í Í é í Ü í í Á Ü Á é é ó Ü ö ő é É í É í É é é ó é ő é é ö ü é Ü é í é í ő é É ő é é é é é é í é É ö é é Ü é é é é ö é ö é ó é é É ő í ó ő ó É ü ó Ü ó ó Ü í

105 É É É é ó ő Í Ü Í Ü é é ó é é ö é ő é é é é ó Ü é ő ó ú é é ó í é í é é é ü ö ö ü ő é é ü ö ü é é ó é é é é í é é í é ó í ö ö é é é ő ó ó ö ö ó í é ö é ö őí é é é é é é ü é é ű é ü é é ü é é ő ó ú ő ű é ö é ű é é ő ú ó ó ű é ö ü ó é ű ö ü ü ö é é ó ő é í é é é é ő ó ö ü í ö ő ó í ó í ó í ő ö é ő ű ő ú ó é ö é ú ó ú ó ú ó ö é ű ő ú ó Á í ő ő ő ó ö ü é ü é í é ő é í é é ő ü é é ó é í é é ü ö é é ü

106 í í ü ö ő ö é é é é é é ü é é íó í ó ó ő é é é é ő ó ó é é é í é ó é í é é é é ű ö é é É ó ő ő ö ö ó í é é ó ó é ö é é ő ö Í Í Ö í Í í í Í Í í Í Í ö í Í Í ó í Í í Í é é ő ő ü ő ü é é é Í ü ő ö Á é í é ú ó é í í é ü é é ö é ő í ő é í é ö ő ü é é ö ö é í ó é é é ő ó ó é ú é é í ö é é é é é é é é ö é é ü ő ö ű ó é ü é Í í ó ó Ü ö í ó ö

107 é ö ő é ü ü Ü é ó ü é é ó é í é ő é é é é ó ú ö é ő é ö é ü é é ó é í é é é ó é é é ó é é é é í ü ö ő é ö ü é é é ú ö é ó ü ó é é é ő ó ó é ö é é é ü é ő é ű é é ü ő ü ő é ű é ü é í ő é é ü é é í é é ő é ö é í ü é é é í ü ö é é é é é é ó ö ö é ő é ű é é é ű ü ü é ű ű ő é ű ű ő é ű é ő é ü ő é é é ű ű ü ö é ü é ő ó ó é ö é é ó ü é é ő ő ő é ö ó ö ó ő ö é é ö é ő é é é é ü ü é é ó é é é ó ő ü é é ó é é é é ü é é ú é é é é ő é ü é ü é í ó ü é ü ü é é é é é é ü ö é ü é é ő ü é é ó í é é ő ö é ő

108 ö é é é ó ö é ő é é é é é é ő é é é é ó í ó é é ü é é ö ö é í é ü é é é é ü é é é é é ü é é é é ó é é é í ő é é í é ü é ü é í é é é ó é é é é ő ó ó é ö é é é í ö í ó é é é ő ó ó é ö é é í Í ö í ó é é é ó ó é ö é é ö é é é í ó é ó ö é é ő ó ó Ü ö í ü Á Á í é ó é

109 t',,ii'' i,,,4,.-. \. '. :,:.,i'' :.;;r' ' 't,.,'. ' r:,"'i,,!, t'uj,l:e,:,r' I 'i i ri:.::,1,'.,! 'il1.14. t'!','.r.1.\,- t..:

110 \, r':r iii " : i...í.. :i ii ;.; ij', iii'' r-:'..,:.'.i.ttl l \., sil::;:'iiir#i:: (