Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat

Átírás

1 2018. február IV. évfolyam 2. szám Közpénz-gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat Tartalom AKTUÁLIS n Az új adóeljárás 2018-ban II. rész A HÓNAP TÉMÁJA n Értékelési feladatok a évi beszámoló elkészítése során Az aktuális lapszám szerzői: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: január 31.

2 AKTUÁLIS Szerző: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Az új adóeljárás 2018-ban II. rész Az eljárási törvények január 1-jétől megváltoztak. Előző cikkemben az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvényről volt szó, mely az általános adóigazgatási szabályokat tartalmazza. A továbbiakban az adózás rendjéről szóló évi CL törvényről (továbbiakban Art.) lesz szó, mely a korábbi évi XCII. törvényt váltja fel. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról pedig a évi CLIII. törvényben (Avt.) olvashatunk. Az Art. tartalmazza a különös adóigazgatási szabályokat, amelyek részben a évi Art.-ból átvett szabályok, részben pedig teljesen új szabályok. A törvény 8 részből, azon belül 35 fejezetből, abban 275 darab -ból, valamint három mellékletből áll. A 8 fő rész a következő: Alapvető rendelkezések; Az adókötelezettségek részletszabályai; Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás; Egyes adóigazgatási eljárások szabályai; Jogkövetkezmények; Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel, és szakmai továbbképzés; Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások; Záró rendelkezések. A fő részeken belüli fejezetek tagoltabb szerkezetet tesznek lehetővé. A mellékletek közül az 1-es melléklet a bejelentési határidőket tartalmazza, a 2-es melléklet a régi 1-es és 2-es mellékletet, valamint az adóbevallási határidőket, míg a 3-as melléklet az adófizetési határidőket szabályozza. A törvény első öt paragrafusa az alapelveket tartalmazza, azaz a rendeltetésszerű joggyakorlást, a szerződés szerinti minősítés elvét, az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítését és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés lehetőségét, melyekben alapvetően nem történt változtatás a régi Art.-hoz képest. A hatodik paragrafusban a törvény hatálya gyakorlatilag változatlanul megtalálható, azonban a hetedik paragrafus az eddig megszokottól eltérően a jogszabály elején ismerteti az értelmező rendelkezéseket. A továbbiakban nézzük, milyen változások történtek az adózás rendjében! A külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségét alapvetően az 1-es melléklet 24-es pontjában olvashatjuk, mely szerint be kell jelenteni a gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját. A január elsején már meglévő bankszámlákat január 13-ig kellett bejelenteni írásban, formanyomtatványon, különös figyelemmel arra, hogy nemcsak az Európai Unióban létrehozott bankszámlákat, hanem a harmadik országban léte sítetteket is jelenteni kell. Ezen bejelentési kötelezettség esetében mulasztási bírság szab ható ki. Adófizetési biztosíték bevezetésére került sor január 1-jétől, mely azt a célt szolgálja, hogy az adózó adótartozásának a megfizetését folyamatosan és teljes összegében biztosítsa tizenkét hónapon keresztül. Ennek letételére kötelezi az adóhatóság az adózót az alábbi esetekben: adóregisztráció nem alkalmazható, azonban az adózó kockázatosnak tekinthető; olyan gazdasági társaságról van szó, melyet kockázatos adózói előélettel rendelkező magánszemély részvételével alapítottak; az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, részvényes cége öt 2

3 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménynyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg; az adótartozás nem térült meg. Amennyiben a fentiekben változás áll be, akkor az adófizetési biztosíték kötelezettségét az adóhatóság vizsgálhatja. A fizetendő biztosíték összege megegyezik azon tartozás összegével, amelyet a jogutód nélkül megszűnt előző társaság hagyott hátra. Amennyiben egy adózó esetében egyidejűleg több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosítékra történő kötelezést, akkor a biztosíték összegét a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni. A kötelezés határozattal történik, melyre nyolc napon belül fellebbezni lehet. A teljesítés történhet letéti számlára történő egyösszegű befizetéssel, vagy tizenkét hónapon keresztül érvényes bankgarancia levél formájában is. A bankgarancia esetében azokat az intézményeket lehet figyelembe venni, amelyek a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szerepelnek, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi, vagy pénzforgalmi intézmény, illetve befektetési vállalkozás lehet. Amennyiben a biztosítékot adótartozás megfizetésére használják fel, akkor az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti, és a kézbesítést követő tizenöt napon belül a biztosíték összegét ki kell egészíteni. Amennyiben az adózó a biztosíték kiegészítését elmulasztja, az az adószám törlését eredményezi. A tizenkét hónap leteltét követő harminc napon belül az adóhatóság a fel nem használt biztosíték összegét visszafizeti az adózónak. Az adófizetési biztosíték letételére nemcsak az újonnan alakuló cégek esetében kötelezheti az adóhatóság az adózót, hanem azon esetekben is, amikor tag, vagy tisztségviselő változása miatt az adóhatóság ezt megítéli. (Art ) A készpénzfizetés bejelentése esetében új szabály, hogy csak a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forint feletti kifizetéseket kell bejelentenie a vevőnek, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének az állami adó- és vámhatóság felé a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével. (Art. 40. ) Az adóbevallás esetében 2018-ban megszűnik a munkáltatói adómegállapítás, helyette az adóhatóság általi adómegállapítás vagy az önadózás lesz elérhető. Az adóbevallás elmulasztása esetén a bevallást pótolni lehet az ellenőrzés megkezdését megelőző napig, hasonlóan az önellenőrzés szabályaihoz. [Art. 49. (6)] Újdonságként jelenik meg az önellenőrzés előzetes bejelentése. Ezáltal 15 napig ellenőrzés-megindítási moratórium lép életbe, mely azt jelenti, hogy amikor az adóhatóság megteszi a bejelentést, akkor onnantól számítva tizenöt napig nem indíthat adóellenőrzést a bejelentéssel érintett adómegállapítási időszakra és adónemre. Ugyanakkor egy adó megálla pítási időszakra és adónemre csak egy bejelentés tehető. Önellenőrzés továbbra is csak az ellenőrzés megkezdése előtt végezhető. Továbbra is elévül a túlfizetés. Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán rendelkezésére, akkor az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el. Amennyiben azonban nincs adótartozás, akkor rendelkezhet a túlfizetés összegének visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Abban az esetben, ha a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévül, akkor az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli. (Art. 74. ) 3

4 Az adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Adótitoknak minősül az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás. Nem minősül adótitoknak a bíróság által nyilvántartandó jogi személy jogszabályban meghatározott adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata. Adótitok az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás. A nemzeti vagyont kezelő, vagy azzal gazdálkodó esetében nem minősül adótitoknak az adómentesség, az adókedvezmény, a jóváírás, a támogatás, és a felajánlott adó vagy adóelőleg adóévben összesített mértéke. Adótitok az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség, adókedvezmény és jóváírás. Adótitok továbbá az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke. (Art ) Az adótitokról bizonyos esetekben az adóhatóság megkeresésre az új szabályok szerint tájékoztatást ad a bíróságnak, a nyomozó hatóságnak, amenynyiben a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében. (Art ) Az adótitokkal összefüggő új jogintézmény a cáfolat közzététele. Ez azt jelenti, hogyha az adózó adózásával összefüggésben megtévesztő módon tett közzé olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, amely alkalmas arra, hogy a közigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, akkor az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. Ebben az esetben az adózó által tett nyilvános nyilatkozata adózásával összefüggésben a nyilatkozattal érintett tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül. (Art ) Új eljárásként jelenik meg a kockázatelemzési eljárás. Az adóhatóság kockázatelemzést végez az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében. A kockázatelemzés során összeveti és kiértékeli az adózó által benyújtott bevallásokat, adatszolgáltatásokat, adóhatósági nyilvántartásokat. Az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatokat, a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatokat, valamint a nyilvánosan elérhető adatokat szintén összeveti és kiértékeli. Amennyiben egy gazdasági társaság jogelőd nélkül alakult, úgy az adóhatóság a kockázatelemzés keretében a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. (Art ) Abban az esetben, ha az adóhatóság a kockázatelemzés során kockázatot tár fel, akkor más hatóságoktól is kérhet adatokat, melyet a kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Amennyiben az adózót az elemzést követően mégsem kívánja ellenőrizni, akkor a más hatóságoktól beszerzett adatokat törli. Amennyiben kockázatot tárt fel az adóhatóság, akkor indíthat támogató eljárást, ellenőrzést, vagy ha bűncselekmény megelőzése a cél, akkor tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát. (Art ) A támogató eljárás esetében az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, valamint kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A részvétel ebben az esetben önkéntes, a támogató eljárás keretében 4

5 rendezett jogsértések miatt szankcionálni nem lehet. A támogató eljárás jegyzőkönyvvel zárul, és sikertelenség esetén ellenőrzés rendelhető el. (Art ) Amennyiben az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére eltérést állapít meg, vagy valószínűsít az adóhatóság, akkor önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel az adózót. A felhívás történhet elektronikus vagy postai úton. Az önellenőrzést az adózó ebben az esetben nem köteles elvégezni, az önellenőrzés elmulasztása nem eredményez mulasztási bírságot. Az adóhatóság ilyenkor a felhívás közlésétől számított harminc nap elteltéig nem kezdheti meg az ellenőrzést a megadott adónem és időszak tekintetében, azonban ha a felhívás a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül történik, akkor a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő harmincadik napig, a kiutalás határideje szünetel. (Art ) Az adóhatóság az adózókat meghatározott időközönként minősíti. A minősítés kiterjed a cégjegyzékbe bejegyzett adózókon kívül a csoportos adóalanyokra és az áfaregisztrált adóalanyokra is. A minősítés negyedévente történik, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. Az adózót az adóhatóság a minősítés eredményéről, amennyiben abban változás állt be, elektronikus úton értesíti, ha nincs változás, akkor ezt az adózónak kell lekérdeznie az azonosítást követően. (Art ) Megbízható adózónak azt az adózót minősítik, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfaregisztrált adóalanynak minősül, b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított öszszes adókülönbözettel, c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) nem rendelkezik ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással, f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt, g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság ideértve a jövedéki bírságot is összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének egy százalékát, h) nem minősül kockázatos adózónak, és i) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív. (Art ) Változott a kockázatos adózók bírságának mértéke is. Kockázatos adózó esetében az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, ha az adózó kockázatos adózó volt a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában. Amennyiben az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában minősült kockázatos adózónak, akkor az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka szabható ki. (Art ) 5

6 Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés helyett a törvényben most állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás szerepel, mely tartalmában nem változott. A megnevezésen kívüli változás továbbá a szabályozás elhelyezkedése, mely a korábbi szabályozással ellentétben már nem az ellenőrzések között, hanem a kérelemre induló hatósági eljárások között szerepel. A kérelem elbírálása során továbbra is vizsgálja az adóhatóság a garanciabeváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Amennyiben a kérelmet az adóhatóság teljesíti, akkor a határozat ellen nem lehet fellebbezni. Az ügyintézés határideje továbbra is kilencven nap lehet. (Art ) Az adóhatóságnál lehet kérni fizetési halasztást és részletfizetést, mely az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett adóra, a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra, valamint az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés nem engedélyezhető. (Art ) Az automatikus részletfizetési kedvezmény természetes személyek esetében annyiban változott, hogy a korábbi kétszázezer forint helyett legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra lehet kérelmezni az adóhatóságtól. A kedvezmény évente egy alkalommal, a korábbi hat hónap helyett tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. (Art ) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómeg álla pításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított csalás, költségvetési csalás, csődbűncselekmény esetében, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Akkor sem évül el, ha az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy az eljárást az elkövetővel szemben a Btk ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg. Az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. (Art ) A késedelmi pótlék az új törvényben nem változott, mértéke továbbra is minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás), valamint az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett. (Art ) Önellenőrzési pótlékot akkor kell az adózónak fizetnie, ha az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Nem kell felszámítani az önellenőrzési pótlékot, ha az adózó a bevallását a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt önellenőrzéssel helyesbíti, valamint akkor, ha a munkáltató a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti a havi adóés járulékbevallást. Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának 6

7 megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. (Art ) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke továbbra is az adóhiány ötven százaléka, azonban ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóhiány kétszáz százaléka. Új jogintézményként jelenik meg a feltételes adóbírság kedvezmény, amely akkor keletkezik, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti. Ebben az esetben mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól. Lehetőség van továbbra is kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre az adóbírság mértékének a mérséklésére, vagy kiszabásának mellőzésére. (Art ) A mulasztási bírság szabályozása a korábbi egytömbös struktúrától eltérően tagoltabb szerkezetben jelenik meg. A mulasztási bírság a megállapított kötelezettségek megszegése miatt természetes személyek esetében legfeljebb kettőszázezer forint, nem természetes személyek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet. A törvényben meghatározott mulasztások esetén kötelező a hiánypótlásra felhívás alkalmazása. Mulasztási bírság kiszabása csak ezután alkalmazható. (Art ) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mérlegelést követően a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki az adóhatóság, vagy a bírság kiszabását mellőzi. A jogkövetkezmények alóli mentesülés a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év, kivéve az ellenőrzés során feltárt jogsértéseket. (Art ) Az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el, ugyanakkor az adóhiány megfizetése alól ez az adózót nem mentesíti. (Art ) Végezetül, külön fejezetet találunk az állami adóés vámhatóság által nyújtott szolgáltatásokról a törvény hetedik részében, melyek segítséget nyújtanak például a kezdő vállalkozások támogatásában. (Art ) A HÓNAP TÉMÁJA Szerző: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Értékelési feladatok a évi beszámoló elkészítése során A korábbi cikkünk részletesen foglalkozott a zárás kérdéseivel (Felkészülés az évvégi zárásra Segítség a évi éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez címmel), amelyeket minden államháztartási szervezetnek határidőre teljesíteni kell. Azóta megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a szokásos Tájékoztató a beszámoló összeállításával kapcsolatban. A Tájékoztató elérhetősége itt található. A megszokott témákat mutatja be, amelyekre kiemelten figyelni kell a zárás és a beszámoló összeállítása során. Ezekből emeltem ki néhányat. 7

8 Az előirányzatok és teljesítések egyeztetése, a január 31. utáni javítások A beszámoló űrlapjai elérhetők a minisztérium honlapján Excel formátumban, fontos, hogy ezt használjuk. Ennek alapján kerülnek fel az adatok a KGR-K11 rendszerbe. A központi alrendszerben a teljesítés és előirányzati adatok nem változhatnak január 31-ét követően. Ennek magyarázata a számviteli szabályokban található, és nincs lehetőség az eltérésre. Az önkormányzati alrendszerben február 5-éig elkészített időközi költségvetési jelentés teljesítési adataival egyezően kerül átemelésre a KGR-K11 rendszerbe. A követelési, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek adatai szabadon egyeztethetők a mérlegkészítés időpontjáig. Javítások szabályai Amennyiben az Áhsz. 54/A és 54/B -a szerinti hibajavítást kell elvégezni, akkor az erre vonatkozó kérelmet a KGR-K11 rendszerben kell benyújtani. Második, vagy ezt követő javítást kérelemmel csak akkor lehet benyújtani, ha a korábbi kérelmet az MGM elbírálta. Ilyen esetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének, az illetékes polgármesternek és a jegyzőnek az írásos nyilatkozata szükséges az ismételt javítás kéréséhez. Fillérben megadott gazdasági események adatainak kezelése az adatszolgáltatásokban Az Áhsz a alapján meg kell felelni a kötelező egyezőségi követelménynek a beszámoló és az azt alátámasztó főkönyvi kivonat esetében. Áhsz. 32. (1) A költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolója adatait a költségvetési évet követő év február 28-áig a 7. (3) bekezdése szerinti esetben a megszűnés napját követő hatvan napon belül a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti az éves költségvetési beszámolót alátámasztó könyve lési rendszerből előállított teljes főkönyvi kivonattal együtt. A könyvvezetési kötelezettség teljesítése az Áhsz. előírások alapján mind a költségvetési számvitelben, mind a pénzügyi számvitelben forintban történik, ezért a szükséges forintra kerekítést el kell végezni. A kerekítést az általános matematikai szabályok szerint kell elvégezni. Ez mit jelent a gyakorlatban? Az Országgyűlés február 18-i ülésnapján fogadta el az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényt, amely március 1-jén lépett hatályba, s mely törvény meghatározza az érmék bevonása miatt alkalmazandó kerekítés szabályait. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a kerekítés szabályait a következők szerint határozta meg: a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni. Ebből következik, hogy a lekönyvelt gazdasági esemény csak egy adott összeg lehet a könyvekben, amit egyező módon kell az adatszolgáltatásokban szerepeltetni. Szabályos könyvvezetés során nem állhat elő olyan helyzet, hogy a KGR-K11 rendszerben szerelő adatszolgáltatások egyes sorai és az azt alátámasztó főkönyvi kivonat adatai között eltérés mutatkozik. 8

9 Számlák év végi kezelése Visszatérő téma 2014 óta, hogy milyen számlák szerepeltethetők a beszámolóban kötelezettségként. Továbbra is felhívja a figyelmet a tájékoz tató a hibás gyakorlatra, vagyis arra, amikor a mérlegkészítésig beérkezett számlákat megkülönböztetés nélkül az előző év adatai között szerepeltetik. A évi kötelezettségek között csak azok a kötelezettségek szerepeltethetők, amelyek minden tekintetben, jogilag és gazdaságilag a fordulónapon fennálltak, vagyis léteztek december 31-én. A évre kiállított számlákat a évi könyvelés keretében lehet lekönyvelni, figyelemmel a számviteli törvény szabályaira. Támogatások szerepeltetése a beszámolóban Két megközelítés miatt is fontos a téma. Az egyik, hogy az önkormányzatoknak a 2017 decemberében kiutalt évi támogatási előlegeket a teljesítéssel egy időben az Áhsz. 43. (13) bekezdés b) pontja szerint kell szerepeltetni. Erről szól a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. sz. Melléklet VII. fejezete a Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások C pontjában. A másik, hogy továbbra is fontos az államháztartási transzferek szerepeltetése az átadó és átvevő oldaláról. Összességében a valós teljesítmények szerepeltetése miatt elengedhetetlen, hogy az adott és kapott államháztartáson belüli támogatások és más transzferek helyesen legyenek bemutatva a beszámolókban. Ehhez szükséges a két fél közötti egyeztetés és egyezőség, amelyet táblázatos formában szerepeltetnek a tájékoztatóban. Decemberi személyi juttatások elszámolása A beszámolóban az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között, a könyvelésben December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a decemberben kifizetett december havi illetményeket, munkabéreket ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is a költségvetési évet követő év január hónapjáig. Időbeli elhatárolást kell az államháztartás szervezeteinek könyvelni a decemberi bérek és járulékaik vonatkozásában. Határozatlan idejű kötelezettségvállalások szerepeltetése Ávr. 56 (2) alapján minden határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét az adott költségvetési év és az azt követő három év fizetési kötelezettségeként kell számszerűsíteni. A számvitelben pedig az ebből keletkezett kötelezettségvállalást ki kell mutatni költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként. Ebből következik, hogy a beszámolóban is ilyen bontásban jelennek meg az adatok. Ilyen adatok mindenkinél előfordulnak, hiszen ide tartozik a személyi juttatás adat és annak járuléka. Önkormányzati alrendszerben a jogosultaknak 2017 decemberében kifizetett januári esedékességű szociális ellátás A költségvetési számvitel a pénzforgalmi esemény elszámolását alkalmazza és megjelenik a kiadás a K4 Ellátottak pénzbeli juttatásai megfelelő rovatán. A szabályozás nem tartalmaz eltérítő szabályt. Értékelések a beszámoló összeállítása kapcsán A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Sztv át kell alkalmazni azzal, hogy a szervezet Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltakat is be kell tartani. Ebben a szabályzatban rögzíteni kell többek között a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait, b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait, 9

10 c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és d) a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható. Az egyedi értékelés elve mellett alkalmazható még két módszer: A csoportos értékelés és egyszerűsített értékelés, amelyeknek elveit ki kell dolgozni. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be. Követelések értékelése Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékvesztés a követelés könyv szerinti értékének és a várhatóan megtérülő összegének különbsége. Ezt a veszteséget akkor lehet értékvesztésként elszámolni, ha az tartós és jelentős összegű. Ez az Áhsz szerint a következőt jelenti: a különbözet jelentős összegű, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió forintot. Az értékvesztés elszámolásának módszere egyszerűsített értékelés alapján A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét előjelének megfelelően a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt köve- 10

11 telések (az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább státuszuknak megfelelően folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt csoportosításban kell részletezni. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább a) 90 napon belüli, b) napos, c) napos, és d) 360 napon túli minősítési kategóriákra. A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el. Külföldi pénzértékben fennálló követelések, kötelezettsége, eszközök és források értékelése A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Sztv. 60. (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek a követelés jellegű sajátos elszámolá- sok és a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Az értékelés során a könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet az Sztv. 60. (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek, és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell számolni az összevont árfolyam-különbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos öszszegben. Ez nem jellemző az államháztartásban, amennyiben előfordul, a beszámolót könyvvizsgálónak kell hitelesíteni. A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos öszszegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a 11

12 vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a számviteli törvény 52. (1), (2) és (5) (7) bekezdését kell alkalmazni. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az 53. (6) bekezdés d) pontja szerinti (negyedéves zárás) elszámolások során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa: a) vagyoni értékű jogoknál 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az állam tulajdonában álló közutak esetén alkalmazandó terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa 3%. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni a szabályzatokban. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Sztv. 53. (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. Vagyis a következő esetekben: ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; A terven felüli értékcsökkenésére az Sztv át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó IV. évfolyam, második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés és grafika: B-TEX 2000 Bt. 12