Az állati szövetek vizsgálata Biológia 8. Szaktanári segédlet

Átírás

1 Az állati szövetek vizsgálata Biológia 8. Szaktanári segédlet Készítette: Pollák Edit Lektorálta: Nagy-Kálóziné Paska Andrea Kiskunhalas, december 31.

2 Biológia 8. 2 Az állati szövetek vizsgálata Tartalomjegyzék 1. óra A fénymikroszkóp felépítése 2 - Mikroszkóp részei - Mikroszkóp nagyítása - Érdekességek, kiegészítések - Házi feladat 2. óra A fénymikroszkóp működésének elve és szabályos használata 5 - Egyrétegű laphám vizsgálata - Érdekességek, kiegészítések - Házi feladat 3. óra Egyszerű mikroszkópos szövettani preparátumok készítése és vizsgálata 8 - Szájnyálkahártya vizsgálat - Harántcsíkolt izomszövet vizsgálat - Érdekességek, kiegészítések - Házi feladat 4. óra Állati szervek szövettani felépítésének vizsgálata tartós preparátumokon 12 - Emlős nyelv vizsgálata - Emlős vékonybél vizsgálata - Érdekességek, kiegészítések - Házi feladat - Felhasznált irodalom

3 Biológia 8. 3 Az állati szövetek vizsgálata 1. óra A fénymikroszkóp felépítése Tantárgyközi kapcsolódás Fizika: a gyűjtőlencsék és a szórólencsék képalkotásának megismerése, gyakorlati jelentősége, a kézi nagyító és a fénymikroszkóp, mint nagyító eszközök működésének megismerése Eszköz és anyaglista kézi nagyító fénymikroszkóp laminált kiadható sillabusz az aktuálisan használt fénymikroszkóp felépítéséről jó minőségű grafitceruza színes ceruza különböző termések, magok tálcán Munkavédelem A fénymikroszkóp és az áramforrás biztonságos használata. A mikroszkópos preparátumok és a mikroszkopizálás segédeszközeinek szakszerű és balesetmentes kezelése. A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat A kísérleti munka célja A tanulók ismerjék és értsék meg az egyszerű nagyító és a mikroszkóp, mint optikai nagyító berendezések, működési elvének lényegét és jelentőségét a biológiai minták vizsgálatában. Sajátítsák el a fénymikroszkóp felépítésének alapfogalmait és kezelésének alapjait a szaktanár által irányítottan csoportmunka keretében. Feladatok és a tapasztalatok rögzítése 1. Győződjünk meg róla, hogy a munkacsoport asztalára készített egyszerű kézi nagyítóval milyen képet kapunk a rendelkezésre álló apró vizsgálati tárgyakról! Apró tárgyak részleteit nagyító (lupe) segítségével tudjuk megfigyelni. Az egyszerű nagyító egy gyűjtőlencse. A nagyítandó tárgyat a fókusztávolságon belülre helyezve egyenes állású, nagyított, látszólagos képet figyelhetünk meg. Mutassuk meg, hogy a lupe egy lencséből áll! Érdeklődő vagy speciális tagozatú osztály esetében rögzítsük a munkafüzetbe a képalkotás lényegét! Emeljük ki, hogy a kék kereszt a lencse fókuszpontja, azaz az egyik oldaláról érkező párhuzamos fénysugarakat ebbe a gyűjtőpontba fókuszálná.

4 Biológia 8. 4 Az állati szövetek vizsgálata 2. Mutassuk meg, hogyan kell a mikroszkópot szabályosan megfogni és mozgatni! A mikroszkópot helyezzük stabil alapra! A gyerekekkel közösen nézzük végig a mikroszkóp alkotórészeit! 3. A munkafüzetben található egyszerű mikroszkóp képén CSUPA NAGYBETŰVEL nevezzük meg az optikai, csupa kis betűvel pedig a mechanikai alkotóelemeket! Használjuk a következő fogalmakat először fejből, majd a kiadott mellékleten ellenőrizve: talp, állvány, tubus, tárgyasztal, preparátum rögzítő karok, tükör, durva beállító csavar, finom beállító csavar, fényforrás, gyűjtőlencse (kondezor), revolverfoglalat, tárgylencse, szemlencse. 4. Mikroszkóp bekapcsolását követő tanári bemutatást követően jelezzük piros vonallal és megfelelő irányú nyíllal a fény útját a mikroszkópban! Tekintsük át sorban a négy optikai alkotórészt: 1. tükör/áramforrásról működő mikroszkóp esetén a fényforrás 2. gyűjtőlencse 3. tárgylencsék 4. szemlencse 5. Olvassuk le a mikroszkópunk szemlencséjéről és tárgylencséiről azok nagyítási értékeit, és

5 Biológia 8. 5 Az állati szövetek vizsgálata számítsuk ki, hogy kis, közepes és nagy nagyításon mekkora az össznagyítás! Ezt úgy kapjuk meg, hogy összeszorozzuk a szemlencse és a használt tárgylencse nagyításának értékét jeltő számokat! 10 x 4 = x 10 = x 40 = Beszéljük meg egy kivetített mikroszkóp fényképének segítségével az órán tanultakat! Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Gondolkodjunk el otthon, mi a különbség a képeken bemutatott két jelenség között és mi lehet ennek az oka? A lencse által alkotott kép minősége egyenes vagy fordított állású, valódi vagy látszólagos - attól függ, hogy a tárgy a lencse fókusztávolságán belül vagy kívül helyezkedik e el. (Ez a pont kézi nagyítónál több tíz centiméteres távolság is lehet!) Ezt az összetett lencserendszerek megalkotásánál, ahol az egyik lencse tárgya a másik lencse által alkotott kép lesz, azt nagyítja tovább, fontos figyelembe venni (A 2. óra 4. feladatánál térjünk vissza erre a jelenségre és kézi nagyító használatakor tapasztaltassuk meg a gyerekekkel!) Házi feladat Nézz utána, mikor készítették az első mikroszkópokat és mire használták azokat! Az első egyszerű és összetett mikroszkóp megalkotása Zacharias Jansen ( ) nevéhez kötődik, aki szemüvegek készítésével foglalkozott, valószínűleg ebből tartotta fenn magát. Egylencsés egyszerű és kétlencsés, összetett mikroszkópot is készített a XVI. század utolsó és a XVII. század első éveiben. Jansen halálának évében született Anthony van Leeuwenhoek, aki nemcsak a mikroszkópok készítésében, de a velük való munkában is kiemelkedő eredményeket ért el. Feltehetően Robert Hook Micrographia című könyvének hatására kezdett el lencséket és mikroszkópokat készíteni. Kb. 200 mikroszkópjáról tud az utókor, bár ez a szám a forrásmunkákban nagymértékben szór. Egyesek 500 mikroszkópot említenek. A Nap vagy a világos égbolt felé tartották, ami adott esetben erős fénnyel történt megvilágítást eredményezett. Leeuwenhoek mikroszkópjai viszonylag kisméretű, tenyérnyi eszközök voltak. Egyes mikroszkópjainak csúcsnagyítása a 270-szeres értéket is elér-

6 Biológia 8. 6 Az állati szövetek vizsgálata te. Ilyen nagyítással, még az akkori kezdetleges preparatív technikák mellett is számtalan mikrostruktúra vált láthatóvá. Leeuwenhoekkal közel egy időben élt Robert Hook, angol akadémikus, természettudós, a mikroszkopizálás másik nagy egyénisége és úttörője. Hook Micrographia című munkájában számos érdekes és szépen kidolgozott rajzot közöl többek között növényi metszetekről és a sejtekről, a legyek szárnyszerkezetéről, a rovarok szemének felépítéséről és a hatszöges kitinlencsékről, a rovarok szájszerveiről, a bolhák és a lapostetvek testszerveződéséről. 2. óra A fénymikroszkóp működésének elve és szabályos használata Tantárgyközi kapcsolódás Fizika: az optikai lencsék képalkotása, a fénymikroszkóp működésének ismerete Eszköz és anyaglista fénymikroszkóp egyrétegű laphám bemutatására alkalmas tartós fénymikroszkópos preparátumok grafit és színes ceruza Munkavédelem A fénymikroszkóp és az áramforrás biztonságos használata. A mikroszkópos preparátumok és segédeszközök szakszerű és balesetmentes kezelése. A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat A kísérleti munka célja A tanulók képesek legyenek tanári segítség és irányítás mellett önállóan beüzemelni és beállítani, majd megfigyeléseikre használni a mikroszkópot. Lássák be a mikroszkóp képalkotásának alapelveit. A kiadott metszet megadott szempontok alapján történő vizsgálatán keresztül gyakorolják be a mikroszkóp beállításának és használatának lépéseit. A kiadott mintákat előre megbeszélt szempontok alapján megvizsgálva a megfigyelések eredményeit áttekinthető formában rögzítsék és értelmezzék. Feladatok, a tapasztalatok rögzítése 1. A mikroszkópot a múlt órán tanultak alapján állítsuk a helyére! Ezt követően csatlakoztassuk az áramforráshoz, majd kapcsoljuk be! A kiadott metszetet helyezzük a mikroszkópba és szabályosan rögzítsük a preparátumrögzítő karokkal! A preparátumot mindig fedőlemezzel felfelé helyezzük a tárgyasztalra! 2. Vetítsük ki a vizsgált metszet képét! Nézzünk a mikroszkópba, és állítsuk élesre a preparátum képét!

7 Biológia 8. 7 Az állati szövetek vizsgálata Vezessük a tanulók munkáját utasításainkkal lépésről lépésre! (Binokuláris mikroszkóp esetén ellenőrizzük, hogy a szemlencsék kényelmes távolságban vannak-e. Ez a szemtávolságunktól függ Először kis nagyításon kezdünk dolgozni, ennek megfelelően állítjuk be a revolverfoglalatot 4x nagyításra! Az élesre állást a durvabeállító csavarral kezdjük, és a finombeállítóval finomítjuk! Amennyiben van dioptriagyűrű az egyik szemlencsén, állítsuk be a két szemlencsét külön-külön a szemeinkhez a finombeállító csavar és a dioptriagyűrű segítségével!) 3. Ezt követően a revolverfoglalat kattanásig történő elfordításával váltsunk nagyobb nagyításra, majd a finombeállító csavarral után állítva álljunk élesre! Az objektív frontlencséje nem érhet a tárgylemezhez, mert mindkettő megsérülhet! 4. Kérjük meg a tanulókat, hogy mozdítsák el a preparátumot egy meghatározott irányba a mikroszkópban! Mit tapasztalunk és miért? A preparátum képe a mozgatás irányával ellentétesen mozdul el. Ez csak úgy lehetséges, ha a kép, amit a mikroszkópban látunk, fordított állású a preparátumhoz (a tárgyhoz) képest. Érdeklődő vagy speciális tagozaton tanuló osztállyal elemezzük - most már a tapasztaltak alapján a mikroszkóp, mint összetett nagyító képalkotásának a lényegét! Ezt megelőzően kézi nagyító használatával láttassuk be a fókuszpont jelentőségét a gyerekekkel idézzük fel az előző órai Érdekességek fejezet jelenségét, és próbáljuk ki együtt. szemlencse x elsődleges, fordított, valódi kép x másodlagos, az eredeti tárgyhoz képest fordított, látszólagos kép tárgylencse x tárgy

8 Biológia 8. 8 Az állati szövetek vizsgálata 5. Keressük meg a gyűjtőlencsét a tárgyasztal alatt! Próbáljuk ki, hogyan állítható a gyűjtőlencse záró rekeszének átmérője! Figyeld meg, hogyan változik a kép minősége, ahogy lassan zárod a kondenzor fényrekeszét! A záró rekesz állapota nagyobb nagyításon jelentősen befolyásolja a látott kép minőségét! 6. Először tájékozódjunk a kiadott egyrétegű laphám preparátumon kis nagyításon, majd végezzünk részletes megfigyeléseket a következő szempontok alapján: sejtek alakja, sejtek milyen szorosan állnak, sejtmag helyzete, citoplazma részletek. Adjunk utasításokat, milyen lépésekben történjen a megfigyelés és mire figyeljünk a rajz elkészítésénél! - a megfelelő nagyítás kiválasztása - a rajz ceruzával készüljön, vonalrajzként - a rajz legyen méretarányos - a rajznak legyen címe - a rajzot lássuk el feliratokkal, ahol a fő szövetelemek nevét használjuk - a rajz mellé rögzítsük az alkalmazott nagyítás értékét! sejtmag sejtplazma sejthártya Egyrétegű lap-, köb- és hengerhám vázlatos rajza. ( módosítva) Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Tegyük a tenyerünket a tárgyasztal alá úgy, hogy a fényt részben takarjuk ki! Vegyük észre, hogy a tárgylemezen a legkisebb porszemcsék is előtűnnek! Nézzünk utána Zsigmondy Richárd fénymikroszkóppal kapcsolatos híres felfedezésének (ultramikroszkópia) Ennek lényege a Tyndall jelenség: ha nagyon apró részecskéket (kolloidokat, füstöt) sötét háttér előtt szétoszlatunk, majd egy fénykúppal oldalról megvilágítunk, akkor az apró részecskék a sötét háttér előtt fehér pöttyöknek látszanak majd. Szemünk, bár részleteket nem

9 Biológia 8. 9 Az állati szövetek vizsgálata tudunk elkülöníteni rajtuk, elég érzékeny ahhoz, hogy ezeket a felvillanó részecskéket észlelje, így olyan kisméretű struktúrák (pl. mikrobák) jelenléte is észlelhetővé válik, amelyeket normál fénymikroszkóppal nem érzékelhetnénk. Idézzük fel, hogy mikor és miért láthatunk hasonló jelenséget, ha poros szobába lépünk! (a fény szóródásának jelensége lebegő porszemcsék oldalról történő megvilágítása során) Házi feladat Soroljuk fel a munkafüzetben, hogy milyen adatokat kell feltüntetni egy mikroszkópos preparátumról készített rajzon! (preparátum neve, faj neve, a fontosabb struktúrák megnevezése, a preparátum festésének módja ha nem natív, nagyítás) Nézz utána, hogyan lehet egyszerű mikroszkópos preparátumokat készíteni, és készíts 5 perces kiselőadást a témából! A szemléltetéshez szaktanárodtól kérj anyagokat, eszközöket! - kenet - kaparék - macerátum - nyúzat készítés - levonat, stb. fizika: fénytörés 3. óra Egyszerű mikroszkópos szövettani preparátumok készítése és vizsgálata Tantárgyközi kapcsolódás Eszköz és anyaglista fénymikroszkóp kész mikroszkópos metszetek: egyrétegű laphám, harántcsíkolt izomszövet tárgylemez fedőlemez szemcseppentő 96%-os alkohol desztillált víz bontótű vagy lándzsatű metilénkék festék vagy hígított kék tinta grafit és színes ceruza jó nedvszívó képességű pamut törlőruha a szennyeződések eltávolítására húsdarab Munkavédelem A fénymikroszkóp és az áramforrás biztonságos használata. A mikroszkópos preparátumok szakszerű és balesetmentes kezelése. A preparátumkészítése eszközeinek és vegyszereinek helyes kezelése. etil alkohol

10 Biológia Az állati szövetek vizsgálata A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat A kísérleti munka célja Egyszerű mikroszkópos minták készítésével a tanulók fejlesszék kézügyességüket, munkafegyelmüket. Az elkészített és a kiadott szövetminták vizsgálatával a gyerekek értsék meg a sejt és a szövet jelentőségét az állati szervezet felépítésében. Feladatok és a tapasztalatok rögzítése 1. Mossunk kezet, majd mutatóujjunkat húzzuk végig a szájüregünket bélelő nyálkahártya felszínén, ezután pedig egy tiszta tárgylemezen. Az így készült kenetet szobahőmérsékleten megszárítjuk. Ezt követően 3 percre 96 %-os alkoholba mártjuk, majd 3 percre metilénkék festéket cseppentünk rá. (Ha ez nem beszereztető, kétszeresére hígított kék tintával festünk 1 percig). A mintát csapvízzel mossuk, fedőlemezzel fedjük, és azonnal vizsgáljuk. 2. Az elkészített preparátumot vizsgáljuk meg a mikroszkópban, majd azon a nagyításon rajzoltassuk, amelyen a múlt órán már vizsgált hasonló részletek jól láthatók: sejtek alakja, sejtek milyen szorosan állnak, sejtmag helyzete, citoplazma részletek. A rajzot pontosan a múlt órán ismertetett módon készítsük és feliratozzuk, azaz grafitceruzát használjunk! Ügyeljünk a szövetben látott részletek méretarányos megörökítésére. A rajz részleteihez húzott nyilak mellé tüntessük fel a fontosabb struktúrák nevét! Tüntessük fel a nagyítás értékét! A rajznak adjunk címet! A kenetben sokszögletű, kékre festett sejtmagú laphámsejteket láthatunk. ( módosítva) 3. Hasonlítsuk össze a frissen készített szájnyálkahártya kenetet egy tartósított egyrétegű laphám preparátummal (pl. béka levedlett bőr)! A frissen készített preparátumon a szájüreg többrétegű laphámmal borított nyálkahártyájáról könnyen leváló felső egyrétegű laphám réteg szétvált, elkülönült sejtjeit láthatjuk. A sejtek nagyok, laposak, sokszögletűek, magjuk ovális vagy kerek, erősen festődik és a sejt közepén látható. A tartós preparátumon a laphámsejtek szöveti kötelékben láthatók. A sokszögletű sejtek szorosan kapcsolódnak, sejt közötti állomány nem látható. Minden sejtnek egy nagy, középen elhe-

11 Biológia Az állati szövetek vizsgálata lyezkedő, sokszögletű magja van. A szoros sejtkapcsolatok elősegítik a hámok által borított felületek hatékony védelmét. 4. Keressünk példákat a laphámszövet előfordulására: vérerek falának belső felszíne, többrétegű elszarusodó laphám a bőr felszínén - legfelső rétege preparátumként is jól felhasználható formában a béka bőr levedlett legfelső hámrétege. tüdő léghólyagocskái 5. Készíts friss preparátumot a tálcára készített húsdarab kis darabjából olyan módon, hogy a pár milliméteres kimetszett darabot a tárgylemezre csöppentett vízben bontótűvel vékony szálakra szeded szét. Ez a macerálás menete. Fedéskor óvatosan gyakorolj nyomást a fedőlemezre, hogy a rostok szétterüljenek! - Milyen szövet alkotói a mikroszkópban látható párhuzamos kötegek? harántcsíkolt izomszövet Készíts egyszerű ceruzarajzot a látottakról! Élesre álláskor próbálkozz több kondenzor beállítással is! Vetítsük ki egy vázizomszövet minta megfestett képét és hasonlítsuk össze a kép által nyújtott látványt a friss preparátummal. A kondenzor blende szűkítésével próbáljuk annyira kontrasztossá tenni a mikroszkópi képet, hogy a festetlen preparátumon is észlelhető legyen az óriássejtek periodikus harántcsíkolata!

12 Biológia Az állati szövetek vizsgálata A festett preparátumon jól láthatóak, a sokmagvú, harántcsíkolatot mutató óriás izomsejtek és sejtmagok! ( módosítva) Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Az órát a mikroszkópos preparátum készítés lépéseiről készített kiselőadással zárjuk! A kiselőadást kísérjük a lentiekhez hasonló kivetített illusztrációkkal! A vérkenet készítés és a preparátum fedés technikája ( A mikroszkópos vizsgálat kellékei: anyagok, eszközök. Házi feladat

13 Biológia Az állati szövetek vizsgálata Ismételjük át a következő órára az állati szövetekről tanultakat a következő szempontok szerint: a sejtek alakja, a sejtek kapcsolódása, a sejt közötti állomány nagysága, a szövet helyzete és előfordulása a testben. 4. óra Állati szervek szövettani felépítésének vizsgálata tartós preparátumokon Eszköz és anyaglista fénymikroszkóp kész mikroszkópos metszetek: emlős nyelv, emlős vékonybél grafit és színes ceruza Munkavédelem A fénymikroszkóp és az áramforrás biztonságos használata. A mikroszkópos preparátumok szakszerű és balesetmentes kezelése. A kísérlet leírása, jelenség, tapasztalat A kísérleti munka célja A tanulók képesek legyenek tanári segítség és irányítás mellett önállóan beüzemelni és beállítani, majd megfigyeléseikre használni a mikroszkópot. A kiadott mintákat előre megbeszélt szempontok alapján legyenek képeses megvizsgálni. A megfigyelések eredményeit áttekinthető formában rögzítsék és értelmezzék. A tárgyalt szövetek jellemzői és a vizsgált szervekben elfoglalt helyük alapján a tanulók értsék meg az egyes szövetek működésének lényegét, és ismerjék fel a kapcsolatot a felépítés és a működés között. Feladatok, a tapasztalatok rögzítése 1. Közös munkával röviden összegezzük a gyerekekkel az elméleti órákon a szövetekről tanultakat: típusaik, melyek a legfontosabb szempontok, amelyek alapján összehasonlíthatóak és jellemezhetőek. 2. Állítsuk a mikroszkópot stabil és kényelmes helyzetbe, kapcsoljuk be, majd helyezzük be szabályosan a kiadott preparátumot! Vizsgáljuk meg a kiadott emlős nyelv preparátum metszetét több különböző nagyításon! A szerv szerkezetét táblai rajz és kivetített kép segítségével tekintsük át közösen! Ezt követően válasszunk megfelelő nagyítást és saját megfigyeléseinket rajzban rögzítsük!

14 Biológia Az állati szövetek vizsgálata Töltessük ki az alábbi táblázatot a megfigyelések és az átismételtek alapján. Vizsgálati szempontok a szövet megnevezése a sejtek alakja Az előforduló hám típusa többrétegű elszarusodó (felső felszín) és elnemszarusodó (alsó felszín) laphám szabályos, szögletes sejtek, a felső sorok laposak, a középső sorok köbhámsejtek, az alsó sorok alacsony hengerhámsejtek Az előforduló kötőszövet típusa laza rostos kötőszövet, tömött rostos kötőszövet a sejtek változatos alakúak, lehetnek nyúlványosak, de szabályosan lekerekítettek is Az előforduló izomszövet típusa harántcsíkolt izomszövet óriási, megnyúlt, nem elágazó sejtek = izomrostok a sejtmagok alakja, helyzete és száma szabályos kerek vagy ovális, sejtenként egy, a sejt közepén, esetleg az alapi részéhez leszorulva változatos, lebenyes vagy kerek, általában sejtenként egy sok ovális sejtmag a sejt szélén a sejtek egymáshoz viszonyított helyzete, kapcsolódása a sejtek közötti állomány nagysága szorosan álló sejtek alig van lazán álló, egymással ritkán kapcsolódó sejtek a felső rétegben nagy, az alsó rétegben kevés, mert az izomszövet közelében erősebb, tömörebb rostkötegek halmozódnak térben egy irányba rendeződött lefutású óriásrostok csoportjai az egyes izomrostok között kevés, a több izomrost által alkotott kötegek között közepes, itt kötőszöveti rostok,

15 Biológia Az állati szövetek vizsgálata vérerek megjelenése a szövet helyzete és előfordulása a szervben szövet szerepe a szervben nincsenek felszíneket borít védelem fel a felső rétegben sok vérér a sejtek között a hám és az izomszövet között támaszt, diffúziós közeg a hám táplálására, izomtapadási felszín, erek lefutási helye erek, idegek futnak sok vérér és idegrost a sejtek között a hám alatt, kötőszövetbe ágyazódva a szerv mozgatása több irányba 3. Vizsgáljuk meg a kiadott emlős vékonybél preparátum metszetét több különböző nagyításon! A szerv szerkezetét a csöves zsigeri szervek falszerkezetének leegyszerűsített sémájáról készült táblai rajz és kivetített kép segítségével tekintsük át közösen! Ezt követően válasszunk megfelelő nagyítást és saját megfigyeléseinket rajzban rögzítsük! Töltessük ki az alábbi táblázatot a megfigyelések és az átismételtek alapján. Vizsgálati szempontok a sejtek alakja a sejtmagok alakja, helyzete és száma egy sejtben Az előforduló hám típusa 1. egyrétegű hengerhám felszívó hámként henger alak, egy ovális, a sejtek középső vagy alapi részén Az előforduló hám típusa 2. egyrétegű hengerhám mirigyhámként kissé lekerekedett henger alak egy ovális, a sejtek alapjához szorulva Az előforduló kötőszövet típusa laza rostos kötőszövet a sejtek változatos alakúak változatos, lebenyes vagy gömb, általában egy Az előforduló izomszövet típusa simaizomszövet megnyúlt, orsó alak egy ovális, a sejt közepén a sejtek egy- szorosan álló sej- beékelődnek a elszórtan a sejt szorosan kapcsolód-

16 Biológia Az állati szövetek vizsgálata máshoz viszonyított helyzete, kapcsolódása a sejtek közötti állomány nagysága vérerek megjelenése a szövet helyzete és előfordulása a szervben szövet szerepe a szervben tek felszívó hámba közötti állományban nagyon kevés nem a bélbolyhok felszínén a nyálkahártya védelme, tápanyagfelszívás nagyon kevés nem a felszívóhám sejtjei közé beékelődve mirigyváladék termelése nagy sejt közötti állomány a sejtek között sok a hám és a simaizomréteg között, a simaizom alrétegei között erek, idegek helye, tápanyag diffúzió a hám felé és az erekbe, védő sejtek helye nak, rétegeket formálnak csak a rétegek között jelentős sok, de csak a rétegek között körkörösen futó izomsejtek + a szerv tengelyéhez képest hosszanti lefutású izomsejtek rétegei a bélbolyhok és a bélcső mozgatása (perisztaltika) Érdekességek, kiegészítések, gondolkodtató kérdések Gondolkodjunk el, mi lehet az oka annak, hogy a nyelv izmai szorosan tapadnak a kötőszövetes réteghez? A tapadási felszínek szükségesek az izommozgáshoz. Nézzünk utána, honnan kapta a nevét a harántcsíkolt izomszövet! Az óriás izomsejteket alkotó, rendezetten elhelyezkedése fehérjeszálak részleges átfedése a mikroszkópban világos és sötét sávokat mutat. Nézzünk utána, hogy pontosan milyen fázisokból áll a perisztaltikus mozgás, és lássuk be, miért szükséges ehhez legalább két izomréteg! Szűkülés és tágulás váltakozása a cső adott szakaszán, a folyamat alatt ellentétesen működő körkörös és hosszanti izomréteg együttműködésével. Házi feladat Készítsünk rövid leírást arról, hogyan biztosítja az előforduló szövetek sokfélesége a bél megfelelő működését! (hámok: bélfal védelme, felszívás, bélnedv szekréció, izomszövet: bélfal és bélbolyhok mozgatása, kötőszövet: izomtapadás, erek, idegek helye, tápanyag diffúziós közeg, védelem, támasztás) Felhasznált irodalom Gábriel R.-Molnár L.: Fény- és elektronmikroszkópos mikrotechnika. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, Kótai István: A mikroszkóp használata Natura, Budapest, 1979 Lovas Béla: Mikroszkóp, mikrokozmosz. 198, Budapest, Gondolat kiadó. Röchlich Pál: Szövettan I-II. Egyetemi tankönyv 1999, SOTE saját kiadványa. Dr. Németh Endre-Szécsi Szilveszter: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok. MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged,