EURÓPAI PARLAMENT. Napi EP Kedd Strasbourg, július 5. Média Főigazgatóság

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Média Főigazgatóság Felelős kiadó: Média Igazgatóság Igazgató: José Manuel LIBERATO PE-DN/05/127 Szerkesztő: Perger István PHS 6A001 43, rue Wiertz B-1047 Brussels Tel. (32-2) Fax (32-2) Napi EP Kedd Strasbourg, július 5. Strasbourgi plenáris ülések alatt: IPE3 F03/005 Avenue Robert Schuman F Strasbourg Tel. (33) Fax (33) Vita a szoftverszabadalom-irányelvről, valamint a strukturális és kohéziós politika reformjáról Ftalátmentes játékok a gyerekeknek Jelentés az áramellátás biztonságáról Gyerekmunka a fejlődő országokban Jelentés a vízi vándormadarak védelméről Cselekvési terv a környezetbarát technológiákért Elutasította az EP az Európai Központi Bankot dicsérő jelentést Egész Európában népszerűsítenék az eurót Internet: Szerkesztő: Perger István Lezárva: július 5., 19:00 HU PE

2 Eljárások jelölései A sorozat Jelentések és ajánlások B sorozat Állásfoglalások és szóbeli kérdések C sorozat Egyéb intézmények dokumentumai * Konzultációs eljárás **I Együttműködési eljárás (első olvasat) **II Együttműködési eljárás (második olvasat) *** Hozzájárulási eljárás ***I Együttdöntési eljárás (első olvasat) ***II Együttdöntési eljárás (második olvasat) ***III Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) Rövidítések Képviselőcsoportok: a következő oldalon BE Belgium IT Olaszország PL Lengyelország CZ Csehország CY Ciprus PT Portugália DK Dánia LV Lettország SI Szlovénia DE Németország LT Litvánia SK Szlovákia EE Észtország LU Luxemburg FI Finnország EL Görögország HU Magyarország SE Svédország ES Spanyolország MT Málta UK Egyesült Királyság FR Franciaország NL Hollandia IE Írország AT Ausztria A Magyar Nemzeti Bank hivatalos napi középárfolyama 1 euró = 247,33 forint 2 PE

3 EPP/ED PES ALDE Képviselőcsoportok Greens/ EFA EUL / NGL IND / DEM UEN NA Total BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK Total Rövidítések: EPP/ED PES ALDE Greens/EFA EUL/NGL IND/DEM UEN NA Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)/Európai Demokraták (12 Fidesz-, 1 MDF-képviselő) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja (9 MSZP-s képviselő) Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (2 SZDSZ-es képviselő) Zöldek/Európai Szabad Szövetség Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Függetlenség/Demokrácia Nemzetek Európájáért Unió Független képviselők PE

4 BELSŐ PIAC Vita a szoftverszabadalomirányelvről Téma: Számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága [11979/1/ C6-0058/ /0047(COD)] Jelentés: Michel ROCARD (PES, FR) (A6-0207/2005) Szakbizottság: Jogi Bizottság Eljárás: együttdöntés, második olvasat Vita: július 5., kedd Szavazás: július 6., szerda Bizonytalan a szoftverek szabadalmaztatásáról szóló irányelv parlamenti elfogadása. A keddi vitában felszólaló képviselők jelentős része bírálta a Bizottságot és a Tanácsot, amiért ezek az intézmények nem vették kellő mértékben figyelembe az EP-képviselők álláspontját a jogszabályról. Az európai parlamenti pártok ma este döntik el, hogyan szavazzanak holnap a jogszabálytervezetről. A kedd délelőtti vitában a legnagyobb párt, az Európai Néppárt felszólalóinak többsége a Tanács által megfogalmazott közös álláspont elfogadása mellett szólt, nyitva hagyták azonban a visszautasítás lehetőségét. A néppárti vezérszónok mindenestre bírálta a Tanács eljárását az ügyben. A szocialista (PES) és a zöld frakció, valamint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (EUL/NGL) felszólalóinak többsége támogatta a jelentéstevő Michel ROCARD (PES, FR) módosító indítványait, a zöldek és az EUL/NGL képviselőinek többsége elutasítaná viszont a Tanács által elfogadott közös álláspontot. A liberálisok és a Nemzetek Európájáért Unió (UEN) képviselői megosztottnak tűntek a kérdésben. A Függetlenség/Demokrácia (IND/DEM) képviseletében felszólalók többsége és a hozzászóló függetlenek a nemmel szavazók táborát erősítették. A jelentéstevő egyébként a vitában azt mondta, a nagyvállalatok és a kis- és közepes méretű cégek számára is megfelelő szabályozás jöhet létre az irányelv elfogadásával. Rocard szerint egyértelmű és koherens szöveget állítottak össze, amely megfelel a gondolatok szabad áramlása és a verseny szabadsága elvének, emellett elutasítja a monopóliumok túlsúlyát és védi a kisebb fejlesztő cégeket is. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az informatikai ipar kialakulása idején a szoftvereket a szerzői jog védte és ez elegendőnek is bizonyult. Annak az ötlete, hogy a szabadalmi védelmet erre a területre is kiterjesszék, az Egyesül Államokból származik - mondta Rocard, aki hozzátette: a szabadalmaztathatóság feltétele, hogy az adott dolog új, innovatív, ipari felhasználásra alkalmas legyen és technikai újítással járjon. A szoftver ezért nem volt önmagában szabadalmaztatható. A jelentéstevő szerint a probléma az, hogy számos terméknek a szoftver szerves része, sok esetben pedig éppen hogy csak a szoftver számít újdonságnak, a termék többi része nem változik érdemben. Rocard azt mondta, az eltérő szabadalomértelmezések esetenként szélsőséges megoldásokhoz vezettek, így például pedagógiai, sebészeti vagy akár kereskedelmi eljárásokat is szabadalmaztattak. A jelentéstevő azt mondta, vagy minden szoftver legyen szabadalmaztatható vagy egyik sem. Rocard emlékeztetett arra, hogy a nagyvállalatok most is folytatnak egymással szoftverkereskedelemet, ahonnan viszont a kisebb céget ki vannak zárva. A jelentéstevő külön szólt az európai piac védelmének szükségességéről. A magyar képviselők közül a plenáris ülésen HERCZOG Edit (PES, HU) szólalt fel. Szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. A képviselőnő úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta 4 PE

5 szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudás alapú társadalom megteremtéséről. Herczog Edit szerint a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy ez a mi modern világunk a digitális információra és high-tech megoldásokra épül. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket. ELŐZMÉNYEK-HÁTTÉR Az EP jogi bizottsága korábban már áldását adta a szoftverek szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvre, ezzel lényegében jóváhagyva a Tanács közös álláspontját. Általános értékelés szerint ezzel a nagyobb szoftver- és számítógépes vállalatok kerülnek kedvezőbb helyzetbe. Az EP egésze, július 6-án, szerdán voksol a jogszabályról a Michel ROCARD (PES, FR) által készített jelentés keddi vitája után. A szakbizottság elutasította azon módosító indítványok többségét, amelyek korlátozták volna a számítógép, illetve szoftver által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságát, így tehát a jövőben a szoftverrel egységes szabadalmi védelmet élvezhetnek például a mosógépek, a mobiltelefonok vagy éppen az autók blokkolásgátló fékrendszerei. A szabadalom ki fog terjedni magára a számítógépes programra is, legalábbis abban az esetben, ha a szoftver elengedhetetlenül szükséges a találmány működéséhez. A sokat vitatott szoftverszabadalmi irányelv vitájában a fő törésvonal a kisebb és nagyobb vállalatok között húzódik. Előbbieknek nyilván kevesebb lehetőségük van a programok kifejlesztésére, ezért a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érvelnek, és azt szeretnék elérni, hogy a szabadalmi védelem csak magára a találmányra terjedjen ki, ne a szoftverrel együtt kezeljék azt. A kisebb cégek amelyek szerint a döntés fenyegeti az innovációt attól is tarthatnak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése további költségeket ró az amúgy is kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő vállalatokra. A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is. Ez szerintük védelmet is nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben. Az új irányelv a nemzeti szabályozások helyébe lép, és uniós szinten egységesíti a szoftverek által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságára vonatkozó jogszabályokat. REGIONÁLIS POLITIKA Vita a strukturális és kohéziós támogatások jövőjéről Téma: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap [COM(2004) COM(2004) /0163(AVC)] Jelentés: Konstantinosz HATZIDAKISZ (EPP- ED, EL) (A6-0177/2005) Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság Eljárás: hozzájárulás, közbenső jelentés Vita: július 5., kedd Szavazás: július 6., szerda Téma: Kohéziós Alap [COM(2004) COM(2004) /0166(AVC)] Jelentés: Alfonso ANDRIA (ALDE, IT) (A6-0178/2005) Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság Eljárás: hozzájárulás, közbenső jelentés Vita: július 5., kedd Szavazás: július 6., szerda PE

6 Téma: Európai Regionális Fejlesztési Alap[COM(2004) C6-0089/ /0167(COD)] Jelentés: Giovanni Claudio FAVA (PES, IT) (A6-0184/2005) Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság Eljárás: együttdöntés, első olvasat Vita: július 5., kedd Szavazás: július 6., szerda Az EP július 5-én, kedden folytatta le a strukturális és kohéziós támogatási politika jövőjéről szóló vitát. A Parlament szerdán szavaz az ezzel kapcsolatos jelentésekről. (A témáról háttéranyag olvasható a vita összefoglalója után.) Konstantinosz HATZIDAKISZ (EPP-ED, EL) jegyzi az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap reformjáról szóló átfogó jelentést. Ő a parlamenti vitában azt mondta, a regionális támogatások csökkentése az EU szavahihetőségének csökkenéséhez vezethet. Hatzidakisz-jelentés szerint a közös költségvetés 0,41 százalékát kellene strukturális és kohéziós politikára fordítani. A jelentéstevő azt is fontosnak tartaná, hogy a máshol fel nem használt uniós forrás ne kerülhessen vissza a nettó befizető tagállamokhoz. Ennek érdekében Hatzidakisz politikai döntést sürgetett. Hatzidakisz és a Kohéziós Alappal foglalkozó jelentés készítője, Alfonso ANDRIA (ALDE, IT) is úgy vélte, mielőbbi megegyezés szükséges az unió pénzügyi kerettervéről, enélkül ugyanis nem lehet tudni, mennyi forrást lehet majd a strukturális és kohéziós politikára fordítani. Andria szerint mindenképpen alkalmazni kell az n+2-es szabályt a kohéziós támogatások esetében is. Giovanni Claudio FAVA (PES, IT), az Európai Regionális Fejlesztési Alapról írt jelentés gondozója azt mondta, a bővítés óta az unió lakosságának egytizede elmaradott régiókban él, a regionális politika lényegi funkciója pedig ezen területek felzárkóztatása. Fava szerint számos régió kapott sok pénzt az elmúlt években, azonban sok területen ma is ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézni, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ezért a jelentéstevő szerint hatékonyabban kell elkölteni a pénzt, ennek érdekében pedig kevesebb prioritást kell meghatározni. Fava az áfa támogathatósága ellen érvelt. Szerinte ezzel számos visszaélés történt a múltban, esetenként a szervezett bűnözés is részesedhetett a támogatásokból. A képviselő úgy vélte, az áfa-kulcsok eltérése miatt sem lenne jó a támogathatóság. Alun MICHAEL, az iparért és a régiókért felelős brit miniszter a Tanács nevében szólt. Ő azt mondta, a regionális politika a többi politikával összefüggésben kezelendő, és nagymértékben függ a pénzügyi keretterv majdani elfogadásáról. Michael biztosította a képviselőket arról, hogy a Tanács figyelembe veszi a Parlament véleményét a kérdéskörről. A vita végén a brit miniszter azt mondta, egyetért a magánszférának a finanszírozásba történő minél nagyobb mértékű bevonásával, és azzal is, hogy csökkentsék a regionális politika prioritásainak számát. Michael szerint elsősorban az innovációra, a kutatásfejlesztésre kellene koncentrálni a forrásokat. Danuta HÜBNER, azt mondta, a regionális politika jelentős szerepet játszik Európa modernizálásában. a göteborgi és lisszaboni célkitűzéseknek megfelelően. A regionális politikáért felelős biztos szerint a kohéziós politika kulcsfontosságú az elmaradottabb országok felzárkózásában, a tudás alapú társadalom megteremtésében. A biztos azt mondta, a tagállamoknak kell kialkítaniuk saját nemzeti felzárkóztatási stratégiájukat. Hübner kiemelte a vidékfejlesztés fontosságát, és a források végességére hivatkozva arról is szólt, hogy a jövőben bizonyos projektek már nem számíthatnak támogatásra. A biztos szerint a regionális versenyképesség és a foglalkoztatási helyzet javításában is fontos szerepet kell játszania az alapoknak, és lényeges, hogy a támogatási források felhasználása során hozzáadott érték keletkezzen. Hübner úgy vélte, az új szabályozás kapcsán számos probléma merül fel, különösen ami a társfinanszírozás lehetőségeit illeti. A biztos az új tagállamoknak és az ottani önkormányzatoknak, civil szervezeteknek 6 PE

7 nehézséget okozó pontok között említette az áfára, a lakásépítésre, - felújításra vonatkozó szabályokat és az n+2-es formulát. Hübner ígéretet tett arra, hogy a Bizottság meg fogja vizsgálni a felvetett kérdéseket, és az Elnökséggel, valamint a tagállamokkal közösen fog dolgozni a megfelelő megegyezés érdekében. HARANGOZÓ Gábor (PES, HU) azt mondta, számos kényes kérdés szerepel a strukturális és kohéziós támogatásokkal foglalkozó jelentésekben. Harangozó külön említette az n+2-es szabályt, az áfa támogathatóságát és a magántőke bevonásának (ppp-public private partnership) tilalmát. Ezek szerinte oda vezethetnek, hogy az önrész hiánya miatt éppen a legszegényebb régiók, önkormányzatok nem fognak tudni pályázni egyes programokra. A képviselő úgy vélte, nem fair, hogy éppen most, az új országok csatlakozása után változtatják meg a szabályokat. Harangozó azt kérte a képviselőktől, támogassák az n+2-es szabályt, a ppp-t és az áfát érintő módosító javaslatokat. PÁLFI István (EPP-ED, HU) egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az eredményesség és a hatékonyság legyen a felzárkóztatási támogatások felhasználásának egyik alapelve. A képviselő szerint azonban mégsem lehet olyan szabályokat áterőltetni, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik az új tagállamok esélyeit arra, hogy hozzájuthassanak az uniós támogatásokhoz. Pálfi megemlítette az n+2-es szabályt és az áfára vonatkozó rendelkezéseket is. A képviselő különösen aggályosnak tartotta, hogy a korábban működő szabályokat változtatnák meg. Pálfi felkérte a Tanácsot és a Bizottságot: a későbbiekben olyan javaslatokkal álljanak elő, amelyek garantálják, hogy minden tagállam egyenlő esélyekkel juthat hozzá a strukturális és kohéziós forrásokhoz. SURJÁN László (EPP-ED, HU) az áfatámogatás tiltásának tervével kapcsolatban azt mondta, van logika abban, hogy az unió nem kíván így hozzájárulni a nemzetállami bevételekhez. Surján azonban hozzátette: számos önkormányzat, régió éppen szegénysége miatt eshet majd el a pályázás lehetőségétől, ha még az áfa megfizetésének terhe is rá hárul. Egyre változnak az unió szabályai, és mi, az új tagállamokból érkezők egyre inkább azt érezzük, a mi kárunkra - mondta a képviselő. Surján szerint ez azzal fenyeget, hogy a bővítés nem sikertörténet lesz, hanem az euroszkepticizmus terjedésével, a szélsőségek előretörésével kell számolni. Ne próbálják perifériára lökni az Európai Unió legszegényebb régióit! - zárta felszólalását Surján. BARSINÉ PATAKY Etelka (EPP-ED, HU) arról szólt, hogy a kohéziós támogatás most először terjedhet ki a városi tömegközlekedés támogatására. A képviselőnő úgy vélte, a támogatási körbe együttesen kell bevonni a tömegközlekedési járműveket és az általuk igénybe vett pályát. Barsiné a kohézió elsődleges forrásainak nevezte a városokat, és azt indítványozta, a kohéziós alapból támogassák a városokat a transzeurópai hálózatokhoz kapcsoló bekötőutak építését is. ELŐZMÉNYEK-HÁTTÉR Az EP regionális fejlesztési bizottságának három, a strukturális és kohéziós támogatással foglalkozó jelentése szerepel a júliusi plenáris ülés napirendjén. Ezek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA, angolul ERDF), a Kohéziós Alapot, valamint az Európai Szociális Alapot (ESZA) érintik. A fejlesztési források kapcsán jelentős vita alakult ki a régi és az új tagállamok között, ezért sok esetben csak igen szoros szavazati aránnyal sikerült elfogadni egy-egy módosítást. A fő kérdés természetesen az, milyen feltételek mellett lehet hozzájutni a as periódusban az egyes támogatásokhoz. Az új tagállamok több területen jelentős hátrányba kerülhetnek a tapasztaltabb és kedvezőbb pénzügyi PE

8 feltételek között működő pályázókkal szemben. Ráadásul nem csupán a régi és új tagállamok lehetnek ellenérdekeltek, de külön csoportot alkotnak azok az országok is, amelyeket érint az ún. statisztikai hatás. Ezen államok, illetve régiók a bővítés következtében lejjebb mozdult EU-átlag miatt a régi szabályok szerint már nem lennének jogosultak bizonyos juttatásokra, ezért átmeneti levezető támogatást (phasing out) szeretnének kiharcolni maguknak. A regionális támogatások körében ezen már nincs vita, az már eldőlt ugyanis, hogy az időközben az EU-átlagjövedelem 75 százaléka felé került régióknak jár ez a fajta juttatás. A kohéziós alap esetében ez a vita még nem lefutott. A jelentésekről folytatott éles parlamenti vita után nem zárható ki, hogy az egyes, alább sorolt pontokon az EP egészének álláspontja eltér majd a szakbizottság többségének véleményétől. A Magyarország számára különösen kényes kérdések a következők: 1. a nem visszaigényelhető áfa támogathatósága 2. magántőke bevonhatósága az önrészbe 3. költségvetési átcsoportosítás 4. n+2-es szabály a kohéziós alapnál 5. phasing out a régi kohéziós államoknak 6. lakásépítés, -felújítás támogathatósága 1. A javaslat szerint az eddigi szabályoktól eltérően az EU a jövőben nem támogatná a hozzájárulásával megvalósuló beruházások áfa-részét, csak a beruházás nettó összegét. Ez azt jelentené, hogy az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek (amelyek ráadásul nem igényelhetik vissza az áfát) a beruházás önrészén túl az áfát is meg kellene fizetniük. Ez a közép-európai, amúgy is gyengén finanszírozott önkormányzatokat hátrányosan érintheti. 2. Az új szabályozás azt is kizárná, hogy a támogatások felvételéhez szükséges önrész felmutatásához magántőkét is bevonhassanak. Ez megint csak megnehezheti az így a teljes önrészt letenni kénytelen önkormányzat, illetve állam dolgát. 3. Szintén az új szabályzat része lehet, hogy a fel nem használt pénzeket az adott uniós költségvetési fejezeten belül átcsoportosíthatnák. Így elképzelhető lenne, hogy a támogatást - például rossz anyagi körülményei miatt - felhasználni képtelen önkormányzat helyett más, jobb feltételekkel rendelkező helyhatóság kapja meg az uniós pénzt. 4. A strukturális alapoknál már működő n+2-es szabályt (vagyis, hogy a megítélt támogatást két éven belül fel kell használni, különben elvész) kiterjesztenék a környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató kohéziós alapra is. Itt azonban általában sokkal több idő szükséges egy-egy projekt előkészítésére (például régészeti feltárás, hatástanulmányok, versenykiírás stb. miatt), ami megint csak megnehezíthetné a források felhasználását. 5. A kohéziós alapnál (ahol tehát nem egy-egy régió, hanem az egész ország kapja a támogatást) a támogatottak köréből kiszoruló országok a regionális támogatásokhoz hasonlóan szintén szeretnének egyfajta phasing out-juttatást. A kohéziós alappal foglalkozó Andria-jelentés ezt nem támogatja, kijelenti viszont, hogy politikai megoldást kell találni a statisztikai hatás által érintett államok számára. Az esetleges levezető kohéziós támogatást egyébként valószínűleg a meglévő forrásokból kellene megoldani, ez viszont csökkenthetné az új jogosultak számára elérhető összeget. A kohéziós támogatásokra való jogosultság feltétele egyébként az, hogy a tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) ne érje el az EU-átlag 90 százalékát. Ennek eddig megfelelt Görögország, Portugália és Spanyolország is, most azonban mind a tíz új csatlakozó ebbe a 8 PE

9 körbe került, és ide fog tartozni csatlakozása után Románia és Bulgária is. 6. A Bizottság eredeti javaslata - a nem visszaigényelhető áfa támogathatóságához hasonlatosan - kizárná azt is, hogy az uniós támogatást energiatakarékossági és környezetvédelmi célú lakásfelújításra vagy építésre költhessék. A parlamenti szakbizottság lazítana ezen a szabályon, és a szociális (állami vagy önkormányzati tulajdonú) lakások esetében engedélyezné ezt. Egyes - kisebbségben maradt - képviselők azt is kezdeményezték, hogy a felzárkóztatási forrásokat (a szociális jelző nélkül) egyéb lakásépítésre és lakásfelújításra is fel lehessen használni. A három jelentés közül a Konsztantinosz HATZIDAKISZ (EPP-ED, EL) által jegyzett az alapok felhasználási feltételeinek alapelveit foglalja össze. A Parlament ezen a területen hozzájárulási jogkörrel bír. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság javaslatához módosítást nem fűzhet, csak hozzájárulhat vagy pedig elutasíthatja azt. Az EP házszabályának 75. cikke értelmében azonban az illetékes bizottság az eljárás kedvező eredményének elősegítése érdekében határozhat úgy, hogy a Bizottság javaslatához közbenső jelentést terjeszt a Parlament elé a javaslat módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt. Így a Hatzidakisz-jelentés (és ugyanígy a szintén hozzájárulási eljárás keretében tárgyalt Andria-jelentés) számos módosító indítványt is magába foglal. A mostani plenáris ülésen tehát nem a végleges hozzájárulást fogja megadni a Parlament, hanem a hozzájárulási eljárás keretében egy közbenső jelentésben fejti ki álláspontját. A szöveg a közösségi bruttó jövedelem 0,41 százalékát szánná a kohéziós politikára és elutasítja az uniós regionális politika újranemzetiesítését. A képviselők többsége támogatásáról biztosította a Bizottság javaslatát, amely büntetést helyez kilátásba azon cégek számára, amelyek az uniós támogatás felvétele után áthelyezik székhelyüket. A többség nem csökkentené a konvergenciarégiók számára nyújtható állami segítség mértékét sem. A Hatzidakisz-féle szöveg megemlíti, hogy a tagállamok közös felelősséggel tartoznak arra nézve, hogy az európai adófizetők pénzéből megítélt strukturális támogatásokat átláthatóan, a szabályok betartásával és a korrupció kizárásával használják fel. Az kohéziós alappal foglalkozó, Alfonso ANDRIA (ALDE, IT) által gondozott jelentés (szintén hozzájárulási eljárás) tartalmazza többek között az n+2-es szabály kiterjesztését erre a területre, azonban a programkészítés első három évében rugalmasságot kér annak alkalmazásában. Giovanni Claudio FAVA (PES, IT) jelentése az Európai Regionális Fejlesztési Alappal foglalkozik. Ebben az esetben együttdöntési eljárásról van szó, az EP tehát a három jelentés közül itt játszik a legnagyobb szerepet a döntéshozatalban. Ez a szöveg foglalkozik a már tárgyalt áfatámogathatósággal és a szociális lakások felújításával is. Emellett a jelentés kitér a városi és vidéki, a halászattól függő, a határmenti, a hegyvidéki területek, valamint a szigetek, illetve kedvezőtlen természeti, demográfiai adottságú régiók támogatására is. A fenti jelentésekben foglaltak természetesen jelentősen módosulhatnak a as költségvetési keretterv elfogadása után. PE

10 KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM Ftalátmentes játékok a gyerekeknek Téma: Irányelv a veszélyes anyagok és készítmények (ftalátok) használatának korlátozásáról, valamint a játékok biztonságáról [05467/1/ C6-0092/ /0238(COD)] Jelentés: Antoniosz TRAKATELLISZ (EPP- ED, EL) (A6-0196/2005) Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Eljárás: együttdöntés, második olvasat Vita: július 4., hétfő A Parlament arányban második olvasatban elfogadta azt az irányelvet, amely megtiltja hat úgynevezett ftalát felhasználását a gyerekjátékok és gyermekápolási cikkek gyártásánál. A műanyaggyártók ftalátok hozzáadásával puhítják a PVC-t. Mintegy negyven ilyen kémiai anyag létezik, ezek közül néhány a kutatások alapján rákkeltő hatású lehet. A ftalátok nem kötődnek kémiailag a PVC-hez. Ezért fennáll a veszélye annak, hogy ha egy kisgyerek ilyen anyagot tartalmazó játékot vesz a szájába, a káros anyag a szervezetébe kerül. A jelentéstevő, a görög néppárti Antoniosz TRAKATELLISZ korábban már megegyezésre jutott a Tanáccsal, így a ftalátok felhasználásának korlátozásáról szóló jogszabály hamarosan hatályba léphet. Az irányelv a hat szert két csoportba sorolja. Az elsőbe tartozókat (DEHB, DBP, BBP) egyáltalán nem lesz szabad 0,1 százalékosnál nagyobb koncentrátumban felhasználni a játékokban és a gyerekápolási cikkekben. (Régebben egyes termékekben ez a koncentráció a harminc százalékot is elérte.) A Parlament által elfogadott módosító indítványok értelmében a második csoportba sorolt ftalátokat (DINP, DIDP, DNOP) olyan játékokban és gyermekápolási cikkekben lesz tilos felhasználni, amelyeket a gyerekek a szájukba vehetnek. A korábbi javaslat ez utóbbi anyagoknál a játékokat és ápolási cikkeket használó gyermekek korához kötötte volna a tilalmat, ez viszont kikerült a jogszabályból. Az EP-képviselők a többi ftaláttartalmú terméket is megvizsgáltatnák, különösen az egészségápolási cikkeket. ENERGIA Jelentés az áramellátás biztonságáról Téma: A villamosenergia-ellátás biztonsága és az infrastrukturális beruházások [COM(2003) C5-0643/ /0301(COD)] Jelentés: Giles CHICHESTER (EPP-ED, UK) (A6-0099/2005) Szakbizottság: Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Eljárás: együttdöntés, első olvasat Vita: július 4., hétfő A villamosenergia-ellátás biztonságáról és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokról szól Giles CHICHESTER (EPP-ED, UK) jelentése, amelyet július 5-én elfogadott az Európai Parlament. Az EP a Bizottság javaslatához képest számos módosító indítványt is elfogadott. Mivel ezek megfelelnek a Tanács elvárásainak is, jó esély van arra, hogy már az első olvasat után pont kerüljön az irányelv elfogadására. A bizottsági javaslat célja egy olyan jogi keret meghatározása, amelyen belül a tagállamok általános, átlátható, diszkriminációmentes, a versenyt nem sértő politikát határozhatnának meg az áramellátás biztosítására. A javaslat szerint különösen nagy súlyt kell fektetni a tagállamok hálózatai közötti összeköttetésekre, ezek ugyanis fokozott versenyt tennének lehetővé a szektorban tevékenykedő vállalatok között. 10 PE

11 KÖRNYEZETVÉDELEM Jelentés a vízi vándormadarak védelméről Téma: Az afrikai-eurázsiai vízi vándormadarak védelméről szóló megállapodás [COM(2004) C6-0048/ /0181(CNS)] Jelentés: Karl-Heinz FLORENZ (EPP-ED, DE) (A6-0187/2005) Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Eljárás: konzultáció Kétszázharmincöt vándorló vízimadárfajt sorol fel az a jogszabálytervezet, amely Karl- Heinz FLORENZ (EPP-ED, DE) jelentése formájában került az EP plenáris ülése elé. A képviselők július 5-én elfogadták a szöveget, amely megállapítja, hogy a vándorló vízimadarak jelentős részét alkotják a világ faji sokszínűségének, és a biodiverzitás védelme jegyében meg kell őrizni őket a jövő generációk számára. Az unió tagja a vándorló állatfajokat védő bonni egyezménynek. Ez a veszélyeztetett állatfajok védelmében regionális egyezmények megkötését irányozza elő. Az EU így most fogadja el az afrikai-eurázsiai vízi vándormadarak védelméről szóló megállapodást. Cselekvési terv a környezetbarát technológiákért Téma: A környezeti technológiai uniós cselekvési terv [2004/2131(INI)] Jelentés: Riitta MYLLER (PES, FI) (A6-0141/2005) Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés Vita: július 4., hétfő Az EP július 5-én elfogadta a Bizottság által kezdeményezett környezeti technológiai uniós cselekvési tervet (Environmental Technologies Action Plan - ETAP) Ennek célja, hogy ösztönözze a környezetbarát technológiák felhasználását, ami a környezet védelme mellett hozzájárulhat a versenyképesség és a gazdasági növekedés fokozásához is. Ugyancsak a célkitűzések közé tartozik, hogy az elkövetkező években az EU váljék a környezetbarát technológiák első számú fejlesztőjévé és alkalmazójává. Az EP képviselői a Riitta MYLLER (PES, FI) által jegyzett jelentésben többek között megjegyezték, hogy különösen a kis- és középméretű vállalatok számos munkahelyet teremthetnek a környezetbarát technológiák elterjedésével, ez pedig hozzájárulhat a lisszaboni célok eléréséhez is. PE

12 GAZDASÁGI - ÉS PÉNZÜGYEK Elutasította az EP az Európai Központi Bankot dicsérő jelentést Téma: Az Európai Központi Bank 2004-es éves jelentése [ 2005/2048(INI)] Jelentés: Kurt Joachim LAUK (EPP-ED, DE) (A6-0203/2005) Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés Vita: július 4., hétfő Az EP arányban elutasította Kurt Joachim LAUK (EPP-ED, DE) jelentését. Ebben, a parlamenti szakbizottságon korábban már átment szövegben a Parlament támogatásáról biztosította volna az Európai Központi Bank politikáját. Az EP hivatalosan ezzel a jelentéssel értékelte volna az EKB 2004-es tevékenységét. Az el nem fogadott szöveg megállapításai szerint az EKB megfelelően reagált a 2004-es év gazdasági és pénzügyi fejleményeire. A parlamenti szakbizottság még dicsérte a központi bankot, amiért az elsősorban az árstabilitás fenntartásán munkálkodott, és hozzájárult a fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez. A szakbizottság álláspontja szerint az eurózóna gazdasági gyengélkedésének oka a strukturális reformok elmaradása, és az, hogy az európaiak lényegesen kevesebb időt dolgoznak, mint a világ más részein élők. Egész Európában népszerűsítenék az eurót Téma: Az euróra és a Gazdasági és Monetáris Unióra vonatkozó információs és kommunikációs stratégia végrehajtása [ 2005/2078(INI)] Jelentés: Jules MAATEN (ALDE, NL) (A6-0197/2005) Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés Vita: július 4., hétfő Az EP arányban fogadta el Jules MAATEN (ALDE, NL) saját kezdeményezésű jelentését, amely az euró és a Gazdasági és Monetáris Unió népszerűsítésével foglalkozik. A jelentéstevő koncentrált kampánnyal győzné meg az euró előnyeiről az embereket. Az általa készített jelentés hosszasan sorolja a közös pénz előnyeit árstabilitás, lecsökkent tranzakciós költségek, az árak összehasonlíthatósága, rendkívül alacsony kamatok, egyszerűbb utazás és így tovább. A parlamenti szakbizottság szerint a közös pénz propagálásának az EU kommunikációs prioritásának kell maradnia, az Európai Központi Banknak pedig minden évben külön elemzést kellene készítenie, amely bemutatja, milyen előnyökkel jár az euró a polgárok számára. A képviselők felszólítják a Bizottságot, segítsen az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia kormányának meggyőzni a lakosságot az euró bevezetésének előnyeiről. A Bizottságnak emellett az új tagállamok polgárainak meggyőzésében is szerepet kell játszania az EP szerint, az országoknak pedig teljes körűen tájékoztatniuk kellene az embereket az euró bevezetésének hatásairól. A képviselők szerint az árak kettőzött feltüntetése három hónappal az új pénz bevezetése előtt és a rákövetkező egy évben segíthet leküzdeni az emberek félelmét attól, hogy az euró áremelkedést is jelentene. 12 PE

13 A képviselők felkérik a Bizottságot, értékelje az 500 eurós bankjegy kibocsátásának hatásait. Az EP ugyanis nincs meggyőződve arról, hogy szükséges és biztonságos egy ilyen nagy címletű bankjegy használata. (500 euró mai középárfolyamon nem kevesebb, mint 123 ezer 665 forint.) FEJLESZTÉSI POLITIKA Gyerekmunka a fejlődő országokban Téma: A gyermekek kihasználása és gyermekmunka a fejlődő országokban [2005/2004(INI)] Jelentés: Manolisz MAVROMMATISZ (EPP- ED, EL) (A6-0185/2005) Szakbizottság: Fejlesztési Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés Az EP arányban elfogadta Manolisz MAVROMMATISZ (EPP-ED, EL) saját kezdeményezésű jelentését, amely a gyermekek kihasználásáról, a gyermekmunkáról szól. A jelentés szerint világszerte 352 millió gyerek dolgozik, közülük 179 millió igen rossz, az egészséget súlyosan károsító körülmények között. A fejlesztési bizottság tagjai bevezetnék a gyermekmunkamementes címke használatát az EU-ba importált árucikkeknél, és ugyanerre szólítják fel a WTO-t is. A képviselők uniós forrásokból támogatnák a gyermekkorú munkások teljes idős iskolai képzését. A szakbizottság uniós mechanizmust hozna létre az ILO (Munkaügyi Világszervezet) szabályai ellen vétő EU-beli importőrök ellen. Így a termelési lánc egyetlen pontján sem volna szabad gyermekeket dolgoztatni. PE