Pedagógiai Program. Comenius Általános Iskola. Szekszárd

Átírás

1 Pedagógiai Program Comenius Általános Iskola Szekszárd

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az intézmény mottója Jövőkép Küldetési nyilatkozat Az intézmény adatai az alapító okirat alapján Az intézmény helyzete, háttere Az intézmény rövid bemutatása Személyi feltételek Tárgyi feltételek Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái

3 Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei A napközi otthonos nevelés célja, feladatai Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kulcskompetenciák..,, Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia.39 2

4 Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség További releváns kompetenciaterületek A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink A közösség fejlesztésével, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogszabályi rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai A tanulmányok alatti vizsga szabályai A felvétel és átvétel helyi szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Helyi tanterv Helyi tanterv az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Tantervek Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámai 106 3

5 3.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A választható tantárgyak és pedagógusválasztás szabályai Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az érdemjegyek és osztályzatok A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének és jutalmazásának elvei A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek, valamint a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6 3.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja Az egészségnevelés várható eredményei Komplex intézményi mozgásprogram Az iskola környezeti nevelési programja Kiemelt stratégiai céljaink A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés a tanórákon Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek A helyi tantervek tantárgyi programjait külön CD-mellékletben tároljuk A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Legitimációs záradékok 168 5

7 1.Bevezető Egy iskola arculatát mi sem mutatja jobban, mint azok a célok és alapelvek, melyeket maga elé tűz. Olyan célok, melyeket nemcsak a kötelező törvényi előírásoknak megfelelően vall, hanem az iskolavezetés és a tantestület belső értékrendjéből is fakad, csak ezek valósulhatnak meg egyre magasabb fokon. A Comenius Általános Iskola szilárdan látni véli azokat a végső pontokat, melynek irányába hajóját kormányozni szeretné. Az oda vezető út dokumentuma ez a program, mely segít, hogy a pedagógusok ne tévesszenek célt, a külső szakértők, illetve a laikusok, azaz szülők meggyőződhessenek, mi az iskola jellegzetessége, melyek a főbb és a részletesebb igazodási pontjai, illetve, hogy legalábbis a dokumentumai szintjén, mennyire jól átgondoltan szervezi az iskola nevelő-oktató munkáját. Kívánjuk tehát, hogy mind a tantestület, mind a külső érdeklődők részéről gyakran forgattassanak e program lapjai, és, a szükséges korrekciókkal együtt, annak a minőségi munkának szolgálatába állhasson, melyet legszebb kifejezéssel úgy illetnek, hogy: Gyermeknevelés március 29. Morvai Szilveszter igazgató 6

8 1.1. Az intézmény mottója Az ifjúságot nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkal. Johannes Amos Comenius

9 1.2. Jövőkép A közoktatás jelenlegi helyzetét és a több éves, évtizedes tendenciát figyelembe véve, azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek neveltségi, mentális és fizikális állapota egyre romló képet mutat. Az állam és az önkormányzatok nehéz, és nem a közeljövőben javuló gazdasági helyzete az érthető takarékossági lépések megtételére kényszeríti a felelős szakembereket. Egyik ilyen takarékossági lépés, hogy 30 vagy annál is nagyobb létszámú osztályokba szervezi a tanórákat. Azaz két ellentétes érdek feszül egymásnak. A gyermekek egyre inkább személyes bánásmódot, odafigyelést igényelnének, a gazdaság helyzete pedig egy gyermekre jutó idő csökkentését teszi szükségessé. Még a legjobb képességű, legegészségesebb pszichikumú tanulókat is terheli a fent leírt körülmények miatt egyre nehezebben fegyelmezhető osztálykörnyezet. Már egyre kevésbé mondhatjuk azt, hogy ez tesz jót a tanulóknak, ha így is felkészülnek a való életre, ugyanis a stressz egy adott mennyiségen túl éppolyan károsítóan hat a személyiség lelki, mint szellemi, fizikai összetevőire. Meggyőződésünk, hogy mind az erős lelki tartású és jó képességű, mind a kevésbé előnyös képességekkel rendelkező gyermekek részére hasznosabb egy kisebb létszámú, éppen ezért családiasabb, nyugodtabb tanulási, képzési környezet biztosítása. Ezt a szükségletet, meglátásunk szerint egyre több szülő fogja felismerni, és szaporodni fognak az alapítványi illetve magániskolák, ahol az ilyen típusú oktatást szívükön viselő cégek, szervezetek anyagi támogatásával folyhat a pedagógiai tevékenység. Iskolánk ennek a szolgáltatásnak előfutára kíván lenni. Erősíteni szándékozik a differenciált szemléletű oktatást, az ehhez szükséges folyamatos önképzésre törekszünk, hogy tanulóink és szüleik érezzék betöltve azt az űrt, melyet az önkormányzati iskolákban a fent jelzett okokból nem kaphatnak meg oly mértékben, mint az kívánatos volna. 8

10 A kompetencia alapú fejlesztést elsőrendűnek tartjuk, az ehhez szükséges fejlesztéseket (pl.: iskolakert, műhely ) mielőbb igyekszünk megvalósítani. Az informatika ma már elengedhetetlen része a civilizációnak, leginkább erre a tudományágra igaz az, hogy folyamatosan és rohamosan fejlődik. Ezt a fejlődést nyomon követni technikailag, és a járulékos tudást továbbadni, megismertetni a diákokat a vívmányok hasznos, értékes felhasználására, ez iskolánk egyik fő célkitűzése. Nemcsak az informatikai eszközök folyamatos korszerűsítésére van szükség, hanem az iskola épületének, berendezéseinek a célszerűség, kényelem és esztétikum szolgálatába állítására is. Hisszük, hogy az egyre bővülő igény magával hozza ennek a gyarapodásnak a lehetőségét is Küldetési nyilatkozat Intézményünk fontosnak tartja, hogy tanulóink számára biztosítsa a nyugodt tanórai és tanórán kívüli feltételeket, a minőségi és személyre szabott oktató- és nevelőmunkát, az egyéni készségek és képességek fejlesztését. Mindezt kis létszámú osztálykeretben kívánja megvalósítani. Célunk, hogy mély gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező, ugyanakkor szívélyes, szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket neveljünk. Tudjuk, hogy mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és szüleikkel, mint elsőszámú nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk tehát, hogy a gyermek, a szülő és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan értékes személyiség alakításán, aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is válik. 9

11 1.4. Az intézmény adatai az ALAPÍTÓ OKIRAT alapján Az intézmény típusa: alapítványi általános iskola Az intézmény neve: Comenius Általános Iskola Az intézmény székhelye: Szekszárd, Kálvin tér Évfolyamainak száma: 8 Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nevelés-oktatás Az iskola keresztény szemléletű, az oktatásban hangsúlyt fektet a gyermekek egyéni haladására, fejlődésére, jellemük alakítására Fejlesztő és felzárkóztató oktatás A sajátos nevelési igényű: mozgásszervi, érzékszervi(nagyothalló), enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása Szervezett étkeztetés 10

12 Könyvtári szolgálat Napközis foglalkozás Az alapító szerv neve, címe: Alapítvány A Keresztény Nevelésért 7100 Szekszárd, Kálvin tér Felügyeleti szerve: Tolna megyei Kormányhivatal látja el a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási rendje: Az iskola önállóan gazdálkodó szerv. A feladatellátást szolgáló vagyona: Az épület bérlemény A rendelkezésre álló berendezési tárgyak és felszerelések az iskola tulajdonát képezik. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: Az iskola vagyona felett A Keresztény Nevelésért Alapítvány Kuratóriuma rendelkezik. 11

13 1.5. Az intézmény helyzete, háttere Az intézmény rövid bemutatása Johannes Amos Comenius a 17. században élt, Magyarországon is dolgozó neves cseh pedagógust a neveléstudományban elért kiemelkedő munkásságáért választottuk névadónknak. Vele együtt valljuk, hogy az emberi személyiség részei (az értelem, érzelemvilág, fizikum és erkölcs) egymással szoros egységet alkot. Az egészséges elme és test tulajdonosa csak akkor válik valóban érett és értékes személyiséggé, ha magas szintű képzettségével nemes szív párosul, s tudását nem önző céljainak megvalósítására, hanem egész környezetének áldására fordítja. Ezért nevelőmunkánkban a tanulók teljes személyiségének egyidejű fejlesztését tűzzük ki célul. E célunk megvalósításának jó eszközei a kis létszámú osztályok. Ez a diákok számára békés légkört, egymás mélyebb megismerését jelenti, ugyanakkor fegyelmet is biztosít, mely nélkülözhetetlen alapja a koncentrált tanórai munkánk éppúgy, mint a gyermekek kiegyensúlyozott érzelmi fejlődésének. Célunk nemcsak a középiskolai, hanem a gyermekek előtt álló élet kihívásaira való felkészítés. Iskolánkban ezért fordítunk különös figyelmet az idegen nyelvek oktatására, valamint az egészséges életvitel alapjainak megismertetésére. A tanórákon kívül is kínálunk lehetőséget a gyakorlati képességek fejlesztésére: a szakkörök mellett évente egy hétre erdei iskolába visszük tanulóinkat. Kiváló lehetőség ez a testi-lelki egészség összehangolására: együtt tanulunk, tornázunk, túrázunk, gyurmázunk, festünk, szövünk, fűzünk, mosogatunk és játszunk. Legfontosabb feladatainknak a segítőkészségre, önfegyelemre, alaposságra, munkára nevelést tartjuk. 12

14 A tanítás: élet, tanítani pedig az tud, akinek helyes ismereti vannak az életről, és maga is fejlődőképes. Különösen fontos szempontnak tartjuk, hogy olyan munkatársakat alkalmazzunk, kiket szakmai felkészültségük és erkölcsi életük alapján- példaként állíthatunk tanulóink elé, hiszen csak azt várhatjuk el a gyermekektől, amit mi magunk is megélünk. Csak ha nevelőinket szorgalmas, felkészült, megbízható, kiegyensúlyozott személyiségnek látják, akkor lesz számukra is kívánatos, hogy a hallott leveket kövessék Személyi feltételek A tantestület létszáma: 9 fő Óraadó tanárok száma (tanévenként változhat): 15 fő Iskolai végzettség szerint: egyetemet végzett: 2 fő főiskolát végzett: 22 fő Ebből: két felsőfokú végzettséggel rendelkezik: 4 fő gyógypedagógus végzettséggel 1 főállású, 1 óraadó fejlesztő pedagógus végzettséggel 1 fő A nevelő oktatómunkát gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, takarító munkakörben dolgozók segítik. Az iskola étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat külső szolgáltatóval látjuk el. Az iskola melegítőkonyhát üzemeltet. 13

15 Tárgyi feltételek Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltető eszközökkel, berendezésekkel. A minisztérium által megjelentetett taneszközjegyzék alapján elkészített nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke figyelembevételével, költségvetésünk függvényében, a pályázati kiírások folyamatos követésével fokozatosan fejlesztjük eszközeinket és taneszközeinket. 14

16 2. Nevelési program 15

17 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása Folyamatosan változó világunkban az érték fogalma is folyamatosan változik. A történelmi tapasztalataink alapján láthatjuk, hogy korszakokban vannak felkapott értékek, melyek idővel eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Ugyanakkor, ha jobban odafigyelünk az emberiség múltjára, megfigyelhetjük, hogy vannak biztos értékek, melyekre földrajzi és időbeli korlát nélkül beváltak. Olyan jellembeli tulajdonságok ezek, melyek tartós boldogságot, lelki harmóniát eredményeztek az azt elsajátító egyénnek. Ezek fennmaradnak az idő rostáján, és a múló divat mögött is stabilan jelzik az ember alkatát, azt a tényt, melynek figyelembe vétele nélkül nem építhetünk kiegyensúlyozott és boldog személyiséget, és ezen személyiségekből felépülő, élhető társadalmat. Olyan személyiségek formálásában szeretnénk tehát részt vállalni, akikkel jó együtt élni, akár házastársként, családtagként, akár polgártársként. Iskolánk feladata az ilyen értékrendszer felmutatása diákjaink számára, a hozzá vezető út felmutatása és az úton való elindításuk. Ez az értékrendszer egyúttal cél és jellemrendszer is, abban akönyvek Könyvében, a Bibliában fogalmazódik meg legtisztábban. Éppen ezért e könyv pedagógiai vonatkozású üzenetét igyekszünk kibontani, hogy iránytűként kalauzoljon bennünket, illetve hogy az iskola tevékenységét általa szűkebb és tágabb pátriánk szolgálatába állíthassuk. Ideális emberképünket legtömörebben a küldetési nyilatkozatunk fogalmazza meg: Célunk, hogy mély gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező, ugyanakkor szívélyes, szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket neveljünk. Tudjuk, hogy mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és 16

18 szüleikkel, mint elsőszámú nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk tehát, hogy a gyermek, a szülő és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan értékes személyiség alakításán, aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is válik. A 2011.évi CXC törvénnyel együtt kiemelten fontos pedagógiai értéknek valljuk az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei -t. Valljuk, hogy a pedagógus jelleme, hozzáállása példa a gyermekek részére. Szavainál csak tettei, magatartása vall jobban a világról alkotott meggyőződéséről. A szülők mellett a pedagógus az, akinek szemléltetnie kell a gyermekek számára, hogy érdemes igazságos és becsületes életet élni. Éppen ezért tetteivel, szavaival képviselnie kell az igazságosságot. El kell érnie, hogy a gyermekek elhiggyék: A rend és a szabadság nem ellentétes fogalmak, és hogy mindkettőre szükségünk van egy élhető társadalom felépítéséhez. Ugyanígy az életben nélkülözhetetlen fogalom a méltányosság vagy más szavakkal türelmesség, megbocsátás, éppúgy mint a szolidaritás, vagy más szóval együttérzés és önzetlen cselekvés. Mindezen tulajdonságok egyre mélyebb elsajátításához pedig egyre mélyülő és szélesedő tudásra van szükség, mely nem áll meg a formális iskolarendszer befejeztével, hanem éppen hogy elkezdődik az önképzés segítségével. Erre is igyekszünk tanulóinkat nevelni. 17

19 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ALAPELVEK CÉLOK Feladatok ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK I. Szeretetteljes, Mind a gyerekek, mind Átgondoljuk és 1. Pedagógusaink és az nyugodt légkört a szülők kidolgozzuk azokat az iskola valamennyi igyekszünk biztosítani visszajelzéseiből, mind eljárásokat, melyet a dolgozója a mind a tanórákon, saját tapasztalatainkból kitűzött cél elérése gyerekekhez, mind a tanórákon megbizonyosodjunk, érdekében tennünk szülőkhöz és kívüli hogy alapvetően kell. Értékeljük munkájához való tevékenységeken nyugodt légkör folyamatosan példamutató uralkodik értekezleteinken a hozzáállásával intézményünkben légkört, a igyekszik szemléltetni minden színtéren. magatartási helyzetet, azt a magatartási és szükség esetén eszményt, melyre lépéseket teszünk a tanulóinkat is célunk nyugodt elvezetni. munkafeltételek 2. Minden lehetséges fenntartása érdekében. eszközt megmozgatunk, hogy az említett szeretetteljes nyugodt légkört megőrizzük. A szaktanár vagy a pedagógus, ha mód van rá, rögtön igyekszik elhárítani vagy kezelni a felmerülő problémát. Ha ez nem lenne elegendő, értekezleten 18

20 tárgyaljuk meg a teendőket, illetve külső segítőt, szakértőt (családgondozót, szociális munkást, nevelési tanácsadót stb.) vonunk be a megoldás érdekében. 3. Az iskola azon tanulókat, akik tartósan zavarják társaik tevékenységét, illetve akiknél mindennemű nevelő-jobbító igyekezet hatástalannak bizonyult, eltanácsolja a kiegyensúlyozott nevelő-oktató munka fenntartása érdekében. II. A szeretet Tanulóink ismerjék Pedagógusaink Az úgynevezett nyitó megnyilvánulási meg, hogy a szeretet feladata tudatosítani a alkalmak, melyek az formáival ismertetjük nem egy elkoptatott, gyerekekben ezeket a osztályfőnöki órák meg a gyerekeket, és érzelgős hangulatú fogalmakat, és segíteni szerepét vállalják fel azok őszinte fogalom, fanem a kivitelezésben. Ez rövidebb, de gyakoribb gyakorlására buzdítjuk elsajátítása komoly, lehet néhány perces időkerettel (heti 5x20 őket. emberfeletti elbeszélgetés vagy perc) alkalmasabbak a élethosszig tartó hosszabb többi tantárgynál a -A szeretet erőfeszítést igényel. problémaelemzés. szeretet megnyilvánulási megnyilvánulási formáin a formáinak következőket értjük (a ismertetésére, de teljesség igénye egyetemes jellegüknél 19

21 nélkül): fogva bármely *önzetlenség élethelyzetben, *türelmesség tevékenység során mód *szerénység van gyakorlásukra. *szelídség *együttérzés *figyelmesség *megbocsátás *tisztelet *becsületesség *őszinteség *segítőkészség *udvariasság *hála III. Személyre szabott Mérhetően, bemeneti Megfelelő mérési 1. Kis létszámú (15 fő nevelést-oktatást szintjükhöz anyagok elkészítése, körüli) osztályokban igyekszünk nyújtani viszonyítva is mérések lefolytatása, tanítunk. diákjaink számára. fejlődjenek tanulóink az eredmények alapján 2. Igyekszünk minél készségei, képességei, fejlesztő munka alaposabban felmérni gyarapodjon minden hozzánk ismeretanyaguk. jelentkező tanuló egyéni adottságait, képességeit, és ennek megfelelően fejleszteni. IV. Tiszteletben tartjuk A közvetlen és a Mind a tanórákon, 1. A világnézeti mindenki lelkiismereti, közvetett mind a tanórákon meggyőződést érintő világnézeti visszajelzések alapján kívüli alkalmakon meggyőződését, éppen is azt tapasztaljuk, tevékenységeken az (bibliaismereti óra, ezért mind a hogy a tolerancia elve elv érvényesüljön. közös imádság) a felvételnél, mind azt érvényesül. Iskolánkról Pedagógusaink részvétel önkéntes. követően ez alakuljon ki az a megfogalmazásában és 2. Nyitó alkalmakon és semmilyen előnyt vagy vélemény, hogy bár metakommunikatív egyéb beszélgetéseken 20

22 hátrányt nem jelenthet. határozott értékeket jelzéseiben is érezzék a e témáról, értékéről Minden tanulónk a közvetít, mindezt a tanulók, hogy tanáraik beszélünk. kulturált társalgás türelmesség és a tisztelik az ember szabályait és egymás lelkiismereti szabadság személyiségének talán személyiségi jogait figyelembevételével legfontosabb tiszteletben tartva teszi. alkotóelemét a szabadon kifejtheti lelkiismeretet, véleményét, valamint ezt a megvallhatja viszonyulási módot meggyőződését, és velük is, egymással ezért semmilyen szemben is retorzió őt nem értheti. gyakoroltatják. V. Az egészséges Ismerjék és gyakorlati Különböző 1. Technika és életmód alapelveire életükben minél többet tevékenységi osztályfőnöki órákon tanítjuk, és gyakorlati valósítsanak meg az területeken oktatjuk az alapokat. megvalósítására egészséges életmód szembesíteni a 2. Erdei iskolába ösztönözzük alapelveiből tanulóink. gyerekeket az visszük évente tanulóinkat. Személyes elmélettel és gyakorlati tanulóinkat, ahol a Az egészséges életmód beszámolóikból, és kivitelezésének gyakorlatban is, az alapelvein a szüleiktől kapjunk módjaival. Úgy iskolai élethelyzetnél következőket értjük: visszajelzéseket, hogy gyakoroltatni őket, könnyebben, 1. Az egészséges alkalmazzák a hogy érezzék, valóban szemléltethetjük a táplálkozás tanultaknak legalább megéri egészségesen tanított alapelveket. 2. A mozgás egy részét. élni. Tudatosítani 3. Negyedévente 3. A pihenés bennük, hogy ma azért családi kirándulásokat 4. A mértékletesség- érzed kicsit jobban szervezünk. önuralom magad, mert nem 4. Főzőtanfolyam is 5. A tiszta levegő, a étkeztél későn, eleget segít közelebb hozni az helyes légzés aludtál stb. egészséges táplálkozás 6. A víz helyes elveit. használata 7. A napfény 8. A bizalom 21

23 VI. A szólás-, Értsék meg tanulóink, 1. Fontos, hogy A nyitó alkalmakon, gondolkodás-, hogy miért fontos, az tanulóink saját maguk osztályfőnöki, lelkiismereti- és alapvető emberi jogok is gyakorolhassák ezt történelem és magyar vallásszabadság közé tartozók e egymás közt, és órákon tanítható, de a fogalmának, fogalmak. Szóbeli és érezzék, a tanított többi tanóra is jelentőségének írásbeli elveket velük szemben alkalmas lehet, hacsak megismertetése és megnyilatkozásaikban is alkalmazza az néhány perc erejéig is, azok gyakorlására képesek legyenek iskola. hogy pedagógusaink nevelés. hitelesen ezeket 2. Írjanak szót ejtsenek e nagyon képviselni. fogalmazásokat, fontos témáról. hallgassanak számukra is érthető előadásokat e témában. VII. Az önálló és Célunk, hogy a Különböző Főként a egyben kritikai gyermekek képesek tevékenységek során magyarórákon gondolkodásra nevelés. legyenek önálló gyakorolni az önálló szövegelemzési, állásfoglalásra, véleményalkotást, szövegértési ismeretek véleményük kulturált kritikai gondolkodást. oktatásánál, ill. nyitó megfogalmazására. alkalmakon van mód Gondolkodásukat a Tanáraink feladata, az elsajátíttatásra, de szeretet, az önzetlenség hogy biztassák minden tanórán, ahol jellemezze, de ezt ne tanítványaikat a önálló csak külsőleg kritikai gondolkodás véleményalkotásra van képviseljék, hanem alapelveinek mód. mély gondolkodás után alkalmazására. jussanak el ide. Legyenek képesek kiszűrni a romboló hatású eszméket, még ha bujtatott formában jelentkeznek, akkor is. VIII. Elsőrendűnek Ismerjék meg Minél több területen A nyitó alkalmak tartjuk a önmagukat a kerüljön szóba a téma feladata az e témához 22

24 jellemformálást. gyermekek. Amikor és tudatosítsuk, köthető elmélet nehézségekkel igyekezzünk megbeszélése, és IX. A jellemformálás küzdenek, legyenek bizonyítani a minden tevékenységi alapja a helyes ember- képesek felidézni a gyermekeknek a téren pedig és önismeretre nevelés. tanultakat: tanultak hasznosságát mindennapos Az ember alapvető Tudatosítsák igaz voltát, gyakorlása. sajátosságain a magukban: Az életben véleményük, következőket értjük: nehéz eredményeket lelkiismereti elérni, ha meggyőződésük * Az ember szabályszerűen tapintatos tiszteletben születésénél fogva nem kívánjuk. Azonban tartásával. kész, befejezett lény, csak így értékes, hanem folyamatos örökérvényű az a tett, fejlődésre rendeltetett siker, melyet elért. mind szellemi, mind Az ember élete során fizikai, mind erkölcsi többször elbukhat, téren. tervei kudarcba *Az ember fulladhatnak, de fel születésénél fogva meg kell állni ezek után is, kell tanulnia egy egész és bizalommal kell életen át tartó nemes megvívni a harcot vívnia önmaga nehézségekkel a természetével. Ennek a harcot. Meg kell nemes harcnak a ismernie önmagát, pozitív kimeneteléhez, mintegy használati azaz egy értékes, útmutatást, úgy kell önmaga és környezete alkalmaznia az számára hasznos emberről szerzett személyiségnek a ismereteit. A nem kifejlesztéshez meg szabályszerű használat kell ismernie önmagát, esetén az ember és a küzdés életminősége romlik. szabályait. Ismerje meg, hogy az 23

25 *Az ember személyiségét alapvetően három tényező befolyásolja: 1. Az értelem vagy öntudat, melynek alkotóelemei: a felfogóképesség, az emlékezet, a logikai következtetőkészség, a képzelőerő. 2.A lelkiismeret vagy erkölcsi ítélőképesség. ismertebb vallások milyen megoldási javaslatokat kínálnak az emberi élet nehéz küzdelmére. Ismerje meg, hogy a keresztény vallás azt tanítja, hogy az ember személyes erőfeszítésein túl isteni erőre is szükség van, hogy jó, egyre jobb jelleművé alakuljon a személyiség. 3. A szabad választási képesség. *A fenti három tényező működését (a testi és lelki folyamatokat) szüntelen kísérik a sokrétű és árnyalt érzelmek. *A testi betegségek is kihatnak a lelki, értelmi folyamatokra. * Az ember feladata önmaga testi, szellemi, erkölcsi sajátosságainak minél mélyebb megismerése, 24

26 valamint a fent leírt összetevők (értelem, lelkiismeret, szabad választási képesség, egészséges test) minél tisztábban tartása, helyes módon való használata. X. Fegyelemre, Látszódjon meg Megismertetjük a 1. Nyitó alkalmakon és önfegyelemre nevelés. munkájukban, fontos jellemvonások osztályfőnöki órákon hozzáállásukban, hogy értékével, feladat az alapokat XI. Igyekezetre, nemcsak értik, de hasznosságával, tisztázni, és minden kitartásra nevelés. alkalmazni is folyamatosan tanórán és tevékenység igyekszenek a gyakorlásukra alkalmával ezt tanultakat. Érzékelhető buzdítjuk őket, gyakoroltatni. legyen az elmozdulás e pedagógusaink is 2. Később csak téren is a kezdetekhez példát mutatnak ebből. felidézzük képest. problémahelyzetekben a tanultakat, tudatosítjuk tanulóinkkal, hogy amely problémával éppen küzdenek (pl. türelmetlenség, fegyelmezetlenség) miből fakad, és hogyan győzhetik le. XIII. Önálló tanulásra, Legyenek képesek az Önálló kutatómunka Nyitó alkalmak önképzésre, önálló tanulásra, adása házi feladatként tisztázzák az elvi önfejlesztésre nevelés. alakuljon ki bennük az vagy szorgalmi hátteret, minden egyéb az igény, hogy feladatként nagyobb tevékenységi területen legalább a kedvenc terjedelmű művek pedig gyakoroltatjuk. 25

27 szakterületükhöz hozzáolvassanak, kutassanak. készítésére buzdítás. Osztályfőnöki órákon megismertetni a diákokat a helyes tanulási szokásokkal. Mindegyik tanórához köthető. Nemcsak lexikális ismeretek elsajátítását értjük tanuláson, hanem auditív, vizuális, kinesztetikus képességek fejlesztését is, azaz pl.: színpadi művek előadása is lehet önálló tanulás terméke. Az előbbi célokat megvalósultnak tartjuk, ha -a szülők, gyerekek, és a pedagógusok túlnyomó többségének visszajelzése ezt alátámasztja: - a gyerekek többségénél megfigyelhető, tapasztalható, illetve, ha a legelső észlelésekhez képest a gyerekek jellemében, készségeiben pozitív irányú elmozdulás látható: - megnyilvánulásaikban számot tudnak adni tudásukról, valamint a szülők jelentős része is azt a visszajelzést adja, hogy gyermekeik sok mindent alkalmaznak mindennapi életükben: -láthatóan alkalmazzák egymás közti kapcsolataikban és tanórai megnyilvánulásaikban: Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái - Az iskolában az nevelést-oktatást a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. - Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a 26

28 következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét (etikum) és pozitív akarati tulajdonságait. - Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. E célrendszernek alárendelten a) a tanórák eredményességének alapfeltételei: átgondolt tervezés a tanulók kellő motiválása, aktivizálása a tanulók tevékenykedtetése folyamatos ellenőrzés és értékelés b) folyamatos fejlesztési feladatok: 27

29 korszerű oktatási tartalom megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a minőségi pedagógiai munka anyagi elismerése a megfelelő minőségi feltételek biztosítása Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások Napközi, tanulószoba Könyvtár Szabadidős tevékenységek Műveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. 28

30 Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei: a tanulói (és szülői) igények ismerete; programot levezető humán erőforrás biztosítása; az anyagi lehetőségek figyelembevétele. A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három szakaszra oszthatók: 1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók 29

31 aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában két napot erdei iskolában, és 1-2 napot osztálykiránduláson töltenek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel: Korosztály Témakör Érintett tantárgyak Alsó tagozat Erdők, mezők, vízpartok állat- és Környezetismeret növényvilága, Magyar nyelv és irodalom Tájékozódás a természetben Ének-zene A vidéki élet szépségei Rajz és vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Felső Ismerkedés Magyarország tájegységeivel Természetismeret tagozat Magyarország műemlékei Magyar nyelv és irodalom A hagyományok és népművészet szerepe életünkben Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Földrajz Biológia-egészségtan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él. 30

32 Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: - teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; - minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és 31

33 az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek 32

34 szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok 33

35 kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő neveléstoktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az 34

36 erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák 35