Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai

Átírás

1 Faculty of Business Administration Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Kováts Gergely Vezetéstudományi Intézet, Vezetési és Szervezési Tanszék Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja Department of Management and Organization H-1093 Budapest, Fővám tér 8.; H-1828 Budapest, PO Box 489. Phone.: +36(1) , +36(1) ; fax: +36(1) Internet:

2 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február A probléma: az oktatói pálya vonzerejének változása A közvetlen kiváltó okok Bérhátrány, a szektorhatárok átjárhatósága, és így az üzleti és kormányzati szféra elszívó ereje nő Csökkenő szabadság, egyéni autonómia csökkenése (professzióból munkavállalói kapcsolat) Tömegesedés, növekvő terhelés (óraszám, hallgatói minőség), oktatás súlya a kutatással szemben Szervezeti rendszerek formalizálódása, standardizálódása Igazolás és ellenőrzési kényszerek érvényesülése (minőségügy, akkreditáció) Menedzsment és adminisztráció szerepének növekedése A hivatás-kultúrából elmozdulás a munkavállalói kultúra irányába Belső konfliktusok erősödése (pl. integráció miatt) DE: jelentős diszciplináris különbségek

3 Kováts Gergely HR a Forrás: felsőoktatásban Polónyi / (2007) február 369. oldal, ábra3.

4 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Az oktatók és a minősített oktatók megoszlása a Budapesti Corvinus Egyetemen < > < >

5 Forrás: OKM, Statisztikai tájékoztatók Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február

6 Forrás: OECD, 2008 p.200 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február

7 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február A jellemző válaszok Több lábon állás lehetővé tétele Részmunkaidős foglalkoztatás, másodállás Egyéni munkavállalás engedélyezése más szektorokban Többes oktatói jogviszony Géemkázás : az egyetemi infrastruktúra használata egyéni jövedelemszerzésre (tanszéki alapítványok, egyéni bt-k), ellenérdekeltség a TÉR-rel szemben kis pénz, kis foci : teljesítményelvárások csökkenése, legitimálása Gyorsított előmenetel a tudományos/szakmai hierarchiában

8 Több lábon állás szerepe A magyar egyetemi szférán belül a második-harmadik forrásból származó jövedelmek szerepe az igaz vízválasztó. Ennek súlya a teljes jövedelmen belül: MTA tagság (37%) Társadalomtudományi terület (36%) Mérnöki terület (30%) Vezető kutatói státusz (27%) Hátrányos helyzetű csoportokban a mellékjövedelmek aránya alacsonyabb: Női oktatók (21%) Vidéki oktatók (20%) Agrár oktató (20%) Természettudományi terület oktatója (17%) Forrás: Nagy Péter Tibor (2003) o. Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február

9 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Többes (oktatói) jogviszony szabályozása Nyugat-Európa Közép- és Kelet- Európa Angolszász országok Egyéb országok A felsőoktatási intézmények hatásköre Svájc, Izland Ausztrália, Egyesült Királyság A főfoglalkoztató felsőoktatási intézmény hatásköre Spanyolország, Portugália, Norvégia, Görögország, Finnország Lengyelország, Horvátország, Oroszország, Észtország Új-Zéland Korea, Japán, Chile Korlátozások nélkül lehetséges Svédország, Hollandia Csehország Kína Törvényi korlátozásokkal lehetséges Mexikó, Japán Forrás: OECD 2008

10 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Gyorsított kinevezések következménye: az oktatói-kutatói állomány változása Magyarországon Tanárok Tanárok Docensek Docensek Adjunktusok Adjunktusok Tanársegédek Tanársegédek 1993/ /2005 Forrás: Kováts (2009), saját számítások alapján

11 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Elhanyagolt, ritkán alkalmazott eszközök Merítési bázis szélesítése és kiválasztás eljárás újragondolása doktori képzés átalakítása, carreer exchange valódi pályáztatás női oktatók helyzetének alaposabb elemzése A karrierrendszer átalakítása A motivációkhoz és az egyéni élethelyzethez jobban igazodó nómenklatúra, munkaköri rendszer (pl. tenure és non-tenure track szétválasztása, csak oktatói pozíciók fenntartása, más szférában szerzett tapasztalat elismerése) Hosszú karrierutak lerövidítése Előléptetési szabályok újragondolása (up-or-out modell felülvizsgálata) Bérdifferenciálás, teljesítményértékelés

12 A doktori képzés általános modelljei Cél Humboldti modell a szűkebb egyetemi és a tágabb tudományos (akadémiai) intézményrendszer reprodukálása Befelé forduló (elefántcsont torony) Piaci/professzionális modell A doktori képzés fókusza Oktatás-kutatás Kutatás-alkalmazás Előfeltevések a kutatásról A kutatás diszciplináris alapokon Transzdiszciplináris és a tudásról Doktorandusz az egyetemen A doktori képzés értelmezése Elmélet és gyakorlat viszonya A fokozat jelentése és a fokozatot szerzett társadalmi státusza Egyetemi alkalmazott, kolléga (egy közülünk) A kutatói/akadémiai pálya kezdete Szocializáció a diszciplináris (és részben az intézményi) normákhoz Elmélet és gyakorlat szeparációja társadalmi kiváltsággal, ranggal és felelősséggel felruházott személy; egy sajátos kaszthoz való tartozás kifejezője, ami társadalmi és szimbolikus tőke forrása a (külső) igények kielégítése, kifelé forduló Egyetemi hallgatók (egy vásárló), szerződéses vagy hallgatói kapcsolat Az egyetemi pálya vége, a legmagasabb szintű felsőfokú képzés. Nem cél sem a diszciplináris, sem az intézményi szocializáció. Elmélet és gyakorlat integrációja speciális jártassággal, készséggel rendelkező személy, aki képes komplex feladatok megoldására; munkaerőpiaci előny kifejeződése Létszám Kis létszámú képzés Nagy létszámú képzés Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek hiánya vagy Fejlett monitorozási és nyomonkövetési formális volta rendszer Jellemző problémák Végzési idő A végzés után a felsőoktatásból kimaradók munkaerőpiaci helyzete Erőforrások megléte Túlspecializáció veszélye Kováts Gergely HR a felsőoktatásban Forrás: / Kováts február (2009)

13 Női oktatók aránya a BCE-n 2007-ben ÉTK GTK KétK KIK KTK TájK TK BCE tanár docens adjunktus tanársegéd

14 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Heterogénebbé váló karrierutak Karrier-fókusz Hierarchia Fejlődés Kombináció éve T Oktatás/ kutatás Menedzsment Előrehaladás a tudományos hierarchiában (munkakörök ) Előrehaladás a szervezeti hierarchiában Új oktatási/kutatás módszerek, tananyagok kifejlesztése A szervezet átalakítása Spin-off szervezetek létrehozása és működtetés e Pozíció betöltése a másik szektorban, tudástranszfer a szektorok között g és yne k Foglalkoztatás az egyetemen a periférián az egyetemen kívül Forrás: Gilliot et al. (2002)

15 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február A hosszú karrierúttal kapcsolatos dilemmák Elsősorban a német-rendszerű, közép-kelet-európai országokban jellemző probléma (pl. Lengyelország, Csehország, Magyarország) Doktori fokozat: 30 éves kor körül Habilitáció: 45 éves kor körül Egyetemi tanári kinevezés (akadémiai doktori?): 60 év körül Problémák A független kutatói karrierút nagyon későn kezdődik (a függőség kitolódásának veszélye) A senior vezetői posztok (dékán, rektor, rektorhelyettes) betöltésének nehézsége erősödik Versenyhátrány azokkal az országokkal szemben, ahol a kinevezés korán történik Nem elég rugalmas, nem bátorítja, hogy a felsőoktatáson kívül is szerezzenek (szakmai) tapasztalatot az oktatók. Mivel a kinevezés stációinak feltételei egymásra épülnek, ezért erősíti a pálya zártságát

16 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február TÉR és javadalmazás TÉR és bérdifferenciálás hiánya Belső teljesítménykülönbségek miatt belső feszültségek A jó munkaerő megtartásának nehézsége: elvándorlás más szférába/intézménybe Teljesítmény-visszafogás A több lábon állás és a géemkázás következménye: ellenérdekeltség az átlátható elszámolási rendszerrel és a TÉR bevezetésével kapcsolatban Konfliktuskerülő szervezeti kultúra Az egyetemen kívüli vagy az egyetem nevében végzett tevékenységek jövedelmeinek becsatornázása (Spin-off vállalkozások, innovációs központok, ösztönző rendszerek kialakítása) Finanszírozási rendszer rugalmatlansága A saját bevételek aránya 40-50%, de ennek elköltése is szabályozott (mert a felsőoktatási intézmények államigazgatási szervek) Az állami fenntartású intézményekben alacsony (bár növekvő) pénzügyi autonómia, a belső erőforrásallokáció lehetősége korlátozott. A normatív támogatás jelentős része a bérköltséget fedezi. Bérdifferenciálás béralapjának megteremtése (pl. vállalati chair rendszer, NFÜ pályázatok)

17 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: gergely.kovats@uni-corvinus.hu

18 Kováts Gergely HR a felsőoktatásban / február Hivatkozások GILLIOT, DANIELLE OVERLAET, BERT VERDIN, PAUL (2002). "Managing academic personnel flow at universities." Tertiary Education and Management 8: Kováts, Gergely (2009): Határon - a doktoranduszok és a doktor képzés Magyarországon. In: Kocsis Miklós - Kucsera Tamás Gergely - Szabó Anita (szerk): A doktori képzés Magyarországon a doktoranduszok szemével. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest. p o. NAGY, PÉTER TIBOR (2003). The academic workplace. Country report: Hungary. In: ENDERS, JÜRGEN DE WEERT, EGBERT (szerk.) (2003). The international attractiveness of the academic workplace in Europe. Frankfurt/Main: : Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft p. OECD (2008): Thematic review of tertiary education: Synthesis report. Paris: OECD. POLÓNYI, ISTVÁN (2007). "Egyre többet, egyre kevesebben?" Educatio 17(3):