A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 204 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Ötödik eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról HU HU

2 Ötödik eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról Bevezetés A március 18-i EU Törökország nyilatkozat 1 végrehajtása már csaknem egy éve kezdetét vette, és a mostani ötödik jelentés 2 ismét arról tanúskodik, hogy a nyilatkozatnak köszönhetően a kihívásokkal teli körülmények dacára kézzelfogható eredmények születnek. A nyilatkozat elfogadása óta folyamatosan és jelentős mértékben csökkentek a szabálytalan határátlépések, és a halálesetek számát is sikerült mérsékelni. Az EU és tagállamok folytatták a görög közigazgatási szervek migrációkezelési és menedékjog iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó kapacitásának erősítését célzó erőfeszítéseiket, és a görög szigetekre érkezők száma a negyedik jelentés óta napi 50 fő alá csökkent. Mindazonáltal az érkezők száma egyelőre még mindig meghaladja a görög szigetekről Törökországba visszatérők számát. A túlterhelt befogadó intézményekben változatlanul igen nehéz életkörülmények uralkodnak, különösen a szokatlanul zord téli időjárás miatt. További előrelépés történt a nyilatkozat más elemei tekintetében is: például a szíriai menekültek Törökországból való áttelepítése stabil ütemben zajlik, a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében pedig megfeszített tempóban zajlik a munka. A folyósított támogatások összege 750 millió EURra emelkedett (677 millió EUR-ról). A re eddig elkülönített 2,2 milliárd EUR-ból már 39 projektszerződést írtak alá, így a szerződésben lekötött összeg 1,5 milliárd EUR-ra emelkedett vagyis elérte a 3 milliárd EUR felét, és minden projekt tekintetében megkezdődött a támogatás folyósítása. Emellett 2016 decemberében a Bizottság tárgyalási irányelvek tervezetéről szóló javaslatot terjesztett a Tanács elé az EU és Törökország közötti meglévő vámunió korszerűsítése és az EU Törökország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében. Az Európai Tanács december 15-i ülésén újfent megerősítette az EU Törökország nyilatkozat iránti elkötelezettségét, kiemelte valamennyi elem teljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtásának jelentőségét, valamint jóváhagyta a Görögország és a Bizottság által kidolgozott, az EU Törökország nyilatkozat végrehajtására irányuló közös cselekvési tervet 3. A mostani ötödik jelentés ismerteti a december 8. óta tett újabb előrelépéseket, valamint a nyilatkozat maradéktalan végrehajtása érdekében végrehajtandó további intézkedéseket. 1. Jelenlegi helyzet A negyedik jelentés közzététele óta (2016. december 8. és február 26. között) összesen személy érkezett Törökországból a görög szigetekre ez naponta átlagosan 43 főt jelent. Ez a szám továbbra is sokkal alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakához (a december 8. és február 26. közötti két hónapban csaknem fő érkezett) és a nyilatkozatot megelőző hónaphoz képest (amikor az érkezések átlagos száma meghaladta a napi at). Az EU Törökország nyilatkozat közzététele óta 70 halálesetet és eltűnt személyt regisztráltak az Égei-tengeren 4. Ez változatlanul humanitárius tragédia, ám a azonos időszakában történt nagyjából halálesettel összevetve számottevő csökkenés következett be A mostani jelentés a április 20-i COM(2016) 231 final (a továbbiakban: első jelentés), a június 15-i COM(2016) 349 final (a továbbiakban: második jelentés), a szeptember 28-i COM(2016) 634 final (a továbbiakban: harmadik jelentés) és a december 8-i COM(2016) 792 final (a továbbiakban: negyedik jelentés) dokumentumot követi. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai alapján; a lefedett időszak a április 1-jétől február 23-ig tartó időszak. 2

3 Megerősített koordináció és együttműködés Az uniós koordinátor szoros együttműködést folytatott a görög hatóságokkal, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel és a tagállamokkal az EU Törökország nyilatkozat végrehajtására irányuló közös cselekvési terv 5 megvalósítása érdekében. Az uniós koordinátor emellett változatlanul biztosította a nyilatkozat napi szintű nyomon követését a görög és a török hatóságokkal, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel és más tagállamokkal együttműködve. Ennek során a menekültügyi eljárások gyorsítása, a görög szigetekről Törökországba visszatérő migránsok számának növelése, továbbá az uniós fogadóállomásokon megfelelő biztonsági intézkedések bevezetése volt a cél. Kiemelt figyelmet kapott az életkörülmények javítása, a megfelelő szálláshelyek többek között a szigeteken lévő zárt létesítmények kialakítása és a fellebbviteli bizottságok teljesítményének fokozása A Görögország és a Bizottság által elfogadott közös cselekvési tervben előirányzott operatív intézkedések egyebek mellett a következőkre irányulnak: a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának felgyorsítása, a fellebbviteli szakaszt is beleértve; a koordináció, az igazgatás, a biztonság és védelem javítása a szigeteken; az elfogadhatatlan kérelmet benyújtó vagy elutasított menedékkérők Törökországba vagy származási országukba való visszatérési rátájának növelése a támogatott önkéntes visszatérés fokozott ösztönzése révén; a szigeteken további befogadási és őrizeti kapacitások kialakítása és ezek infrastruktúrájának javítása; valamint a rendes menekültügyi eljárás szerint kezelt migránsok köztük a kiszolgáltatott csoportok átszállítása a Görögország szárazföldi részén található különleges létesítményekbe. A közös cselekvési terv fő végrehajtási partnerei a görög menekültügyi szolgálat, a befogadási és azonosítási szolgálat, a fellebbviteli hatóság, a görög rendőrség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Határ- és Parti Őrség. Az uniós koordinátor szorosan figyelemmel kíséri a végrehajtást, kéthetente nyomonkövetési jelentést készít (lásd az 1. mellékletet), és szükség esetén támogatást nyújt az előírt határidőkön belüli végrehajtás biztosítása érdekében. A tevékenységek koordinációja továbbra is az irányítóbizottság kéthetente tartott ülései, a kéthetente megrendezett ügynökségközi találkozók és a regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoport heti megbeszélései keretében valósult meg. A regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoport fokozza szerepvállalását a műveletek koordinációja terén, hogy a kiemelt migrációügyi és biztonsági kérdések, valamint az uniós fogadóállomásokon jelentkező operatív kihívások fő vitafórumává váljon. Ezzel összefüggésben a jövőben eseti alapon összehívott, további ügynökségközi találkozókon lesz majd lehetőség az intézkedések megvitatására, az érdekelt felek egy meghatározott körének bevonásával. 3

4 Az Európai Tanács ismételten elismerte, hogy a tagállamok részvétele nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az uniós ügynökségek eredményesen támogathassák az EU Törökország nyilatkozat végrehajtását. A korlátozott befogadási kapacitásokkal rendelkező szigeteken nagyszámú irreguláris migráns és menedékkérő tartózkodik, és az ebből fakadó humanitárius és közrendet érintő kockázatok még hangsúlyosabbá teszik, hogy a tagállamoknak haladéktalanul ki kell elégíteniük az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Határ- és Parti Őrség által azonosított szükségleteket. A jelenleg kirendelt személyzet hatékonysága szintén maximalizálható, ha a felhívások nyomán a meghatározott profilú szakembereket bocsátják rendelkezésre, az eredményes tevékenység érdekében pedig hosszú távra küldik ki őket. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felszólította a tagállamokat, hogy szakértők rendelkezésre bocsátásával járuljanak hozzá a menekültügyi szakértői készenléti állományhoz, hogy az uniós frontországok bármikor igénybe vehessék a szükséges létszámú támogatást. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal továbbá átfogó kísérleti képzési programot dolgozott ki annak biztosítása érdekében, hogy korlátozott nemzeti tapasztalattal rendelkező ügyintézőket is kiküldhessenek a görög hatóságok támogatása céljából. A korábbi jelentésekben feltárt hiányosságokat azonban még mindig nem küszöbölték ki teljes mértékben. A február 27-i adatok szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 118 tolmácsot és 89 tagállami szakértőt küldött ki Görögországba, akik közül 73-an a fogadóállomásokon tevékenykednek, közülük 59 ügyintéző. Ennek alapján jelenleg 77 szakértő hiányzik. Ami a határokon nyújtott segítséget illeti, az Európai Határ- és Parti Őrség 790 tisztviselőt küldött ki Görögországba, köztük 70 szakembert a nyilatkozat végrehajtásának részét képező visszafogadás támogatása érdekében. A hatósági kísérők és a visszafogadással foglalkozó tisztviselők tekintetében nem áll fenn hiány, viszont határőrökből és határőrizeti műszaki eszközökből kevés van. Az Europolt illetően létrehozták a tagállamok által kirendelt és az Europol által kiképzett vendégtisztek 116 fős állományát, amely szükség esetén segítségnyújtást biztosít. Az állományba tartozó tisztviselőket 2016 szeptembere óta háromhavi rotációs alapon küldik ki az öt görögországi uniós fogadóállomásra. A második szándéknyilatkozati felhívás nyomán az Europol jelenleg kiválasztási eljárást folytat, hogy az állomány keretében rendelkezésre álló vendégtisztek számát mintegy 250-re növelje. A vendégtisztek száma hétről hétre változhat; jelenleg 12-en vannak kiküldetésben a görögországi fogadóállomásokon, elkülönített helyen történő biztonsági ellenőrzések végrehajtása céljából. Ezen túlmenően koordinációs célokból három tisztviselő állomásozik a pireuszi regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoportban. Az európai migrációs összekötő tisztviselőt február 1-jén kiküldték Törökországba, ami ugyancsak segíti a koordinációt. A NATO hírszerzési információkkal, valamint megfigyelési és felderítési tevékenységgel járul hozzá az embercsempészés és az irreguláris migráció felszámolását célzó nemzetközi erőfeszítésekhez. Az Európai Határ- és Parti Őrség és a NATO műveletei keretében kiterjedt korai előrejelzési és megfigyelési tevékenység zajlik, valamint megosztják az operatív információkat a görög és a török parti őrséggel. Az Európai Határ- és Parti Őrség és a NATO tengerészeti parancsnoksága változatlanul együttműködik a közös helyzetkép kialakítása érdekében. A cél a migránscsempészéssel kapcsolatos eseményekre és útvonalakra vonatkozó ismeretek bővítése, az információcsere javítása, és végső soron a csempészek felderítésének és letartóztatásának előmozdítása. A NATO az Európai Határ- és Parti Őrség rendelkezésére bocsátotta a korlátozott regionális NATO-hálózathoz való hozzáférést lehetővé tevő eszközöket. Az Ügynökség a maga részéről az információcsere céljából szintén elérhetővé tette bejelentő rendszerét, a NATO-hoz kiküldött összekötő tisztviselőnek köszönhetően pedig biztosított a műveletek állandó koordinációja 7. Tájékoztatási kezdeményezések A migránsok tájékoztatására vonatkozó stratégiával foglalkozó, Bizottság által felállított munkacsoport lefektette egy jelentős médiakonzorcium alapjait az InfoMigrants.net többnyelvű online tájékoztatási portál létrehozása érdekében. A portál világszerte a potenciális migránsok millióit kívánja megszólítani, hogy tájékoztatást nyújtson számukra a veszélyekről és a jogi realitásokról. A portál második verziója várhatóan március folyamán lép majd működésbe. 7 Emellett az Európai Határ- és Parti Őrség főparancsnoksága és a NATO tengerészeti parancsnoksága rendszeres stratégiai operatív megbeszéléseket szervez. 4

5 Görögország Híosz és Leszbosz szigetén tájékoztató pontokat alakított ki, amelyek egységes üzenetet közvetítenek a migránsoknak. Következő lépésként más uniós fogadóállomásokon is hasonló intézkedéseket kíván végrehajtani. A Bizottság mindeközben a görög hatóságokkal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködve háttér-információkat tartalmazó anyagokat és tájékoztató füzeteket készít, amelyek világos és egységes üzenetet közvetítenek. Ezeket az anyagokat érkezéskor szisztematikusan szétosztják majd a migránsok között. Fő kihívások és következő lépések A tagállamoknak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Határ- és Parti Őrség által azonosított szükségletek kielégítése érdekében sürgősen rendelkezésre kell bocsátaniuk a kért szakértőket, a meghatározott profilú, illetve a hosszabb időre kiküldhető tisztviselőket is beleértve. 2. A Görögországba érkező összes új irreguláris migráns Törökországba való visszaküldése A nyilatkozat arról rendelkezik, hogy a március 20. után Törökországból a görög szigetekre újonnan érkező összes irreguláris migránst és menedékkérőt vissza kell küldeni, amennyiben menedékjog iránti kérelmük elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak minősül. Ezt az intézkedést szigorúan az uniós és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel összhangban, a visszaküldés tilalmának maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtják végre 8. Jelenlegi helyzet A negyedik jelentés kiadásától február 24-ig az EU Törökország nyilatkozat keretében 151 olyan személyt küldtek vissza köztük 64 szíriait, aki Törökországot elhagyva szabálytalanul lépett be Görögországba. A visszaküldöttek között vannak továbbá pakisztáni (35), algériai (17), marokkói (10), bangladesi (7), iráni (6), nigériai (5), iraki (3), afgán (2), egyiptomi (1) és palesztin (1) állampolgárok. Az EU Törökország nyilatkozat közzététele óta Törökországba visszaküldött migránsok teljes száma fő. A visszaküldött személyek menedékjogi kérelmük kapcsán után elutasító határozatot kaptak (többek között másodfokú elutasító határozatokat is), menedékjog vagy nemzetközi védelem iránti kérelmüket visszavonták, vagy egyáltalán nem is nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet. Bár folyamatosak a visszatérések a görög szigetekről Törökországba, a visszatérő személyek száma továbbra is lényegesen elmarad az érkezők számától, így a szigeteken működő uniós fogadóállomási létesítményekre egyre nagyobb teher nehezedik. Ennek hátterében az áll, hogy a görög szigeteken a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának minden szakaszában ügyhátralék alakult ki, a menekültügyi és visszatérési eljárások különböző fázisaiban pedig nehézségekbe ütközik a migránsok tartózkodási helyének megállapítása. Ezt hivatottak orvosolni a közös cselekvési tervben felvázolt egyes intézkedések: az ügyek hatékony nyomonkövetési rendszerének létrehozása, a szigeteken tartózkodó migránsokra vonatkozó földrajzi korlátozások további érvényesítése, valamint kielégítő befogadási kapacitás kialakítása, a szigeteken lévő zárt létesítményeket is beleértve. Az e feladatokkal kapcsolatos munka folyamatban van, és a visszatérés terén való előrelépés érdekében kívánatos lenne azt még intenzívebbé tenni. Az együttműködés fokozása és a visszatérési műveletek javítása céljából január 20-án Ankarában megrendezték a Bizottság, Görögország és Törökország közötti első háromoldalú találkozót. Itt részletesen megvitatták a visszatérési műveleteket a nehézségek és a jövőbeli megoldások azonosítása érdekében. Törökország és Görögország kapcsolattartókat jelölt ki, akik elősegítik a közvetlen kommunikációt 8 A március 20. után a görög szigetekre érkezett személyek mindegyikének jogában áll menedékjog iránti kérelmet benyújtani. A kérelmeket egyéni elbírálás alapján, a kérelmező konkrét körülményeit figyelembe véve dolgozzák fel, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban. Ez kizárja a kollektív kiutasítás bármiféle lehetőségét. A menedékkérők számára a menedékjog iránti kérelmükkel kapcsolatos bármilyen elutasító döntést illetően biztosított a fellebbezés és a hatékony bírósági jogorvoslat joga. Görögország és Törökország egyaránt megfelelő jogi lépéseket hajtottak, illetve hajtanak végre az uniós és a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. 5

6 különösen egyes konkrét visszatérési műveletek tekintetében és nyomon követik az azonosított esetleges akadályokat. Emellett arról is megállapodtak, hogy kéthavonta rendszeres háromoldalú találkozókat fognak tartani. További erőfeszítésekkel kell biztosítani a migránsok számára a hatékony önkéntes visszatérés lehetőségét akár Törökországba, akár származási országukba. A görög szigetekről való önkéntes visszatérés előmozdítására irányuló erőfeszítések folytatódnak, amire ösztönzőleg hat, hogy nemrégiben kibővült a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs program a résztvevőkre vonatkozó reintegrációs csomagok beemelése nyomán. A negyedik jelentés közzététele óta eltelt 12 hét során körülbelül 283 migráns tért vissza önkéntesen származási országába a szigetekről (és további 900 a szárazföldi területekről) a görögországi program által kínált támogatással. Így mintegy re emelkedett azon migránsok száma, akik 2016 eleje óta igénybe vették a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programot. A Bizottság változatlanul arra ösztönzi Görögországot, hogy teljeskörűen vegyen részt az uniós finanszírozású közös visszatérési programokban (különösen az Európai Reintegrációs Hálózat programban) a fő végrehajtó ügynökségekkel való szorosabb és proaktívabb együttműködés, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és technikai támogatás lehető legteljesebb mértékű kihasználása révén. A nem szíriai migránsokat a görög szigetekről hajón küldik vissza Törökországba, és a kirklareli idegenrendészeti fogdába szállítják át őket, ahol tájékoztatást kapnak jogaikról, többek között arról, hogy Törökországban védelmi jogállást igényelhetnek. Eddig 55 személy nyújtott be kérelmet a török hatóságokhoz 9 : egy személy menekültstátuszt kapott, 43 kérelem elbírálása folyamatban van, négy személy pedig elutasító határozatot kapott olyan személyt, aki nem folyamodott menekültstátuszért, visszaküldtek származási országába. Az uniós hatóságok közelmúltbeli látogatásuk alkalmával meggyőződhettek arról, hogy a fogdában fennálló helyzet megfelel az előírt követelményeknek. Ami a szíriaiakat illeti, repülőn küldik vissza őket a görög szigetekről, majd a duzici menekülttáborban kapnak elhelyezést. Jogosultak ideiglenes védelmet igényelni, és az ideiglenes védelemhez szükséges gyors előzetes nyilvántartásba vételt követően elhagyhatják a tábort és letelepedhetnek az általuk kiválasztott tartományban, vagy a táborban maradás mellett is dönthetnek. Mostanáig mindegyik visszaküldött szíriait előzetesen nyilvántartásba vették, tíz fő kivételével, akik úgy döntöttek, hogy önként visszatérnek Szíriába. Az előzetesen nyilvántartásba vett szíriaiak közül 133-an a táboron kívüli letelepedést választották, míg 16-an a táborban maradtak. Jogi lépések A görög fellebbviteli hatóság már 13 fellebbviteli bizottságot állított fel a negyedik jelentés közzétételekor még csak hét fellebbviteli bizottság létezett, ezekből 12 megkezdte tevékenységét: feladatuk az elfogadhatósági és jogosultsági eljárások keretében a görög menekültügyi szolgálat által hozott elsőfokú határozatok ellen július 20. óta benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása. Ami a görög szigeteket illeti, a menekültügyi szolgálat elfogadhatóságra és megalapozottságra vonatkozó elsőfokú határozata ellen mostanáig 12 összesen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. A jogorvoslati kérelem közül eddig ügyben hoztak másodfokú határozatot (azaz az ügyek 46 %-ában). Az elfogadhatóságra vonatkozóan eddig hozott 439 másodfokú határozat közül 24 esetben helybenhagyták az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot, 415 másodfokú határozat pedig megváltoztatta az elfogadhatatlanságot megállapító elsőfokú határozatot 13. Ami a megalapozottságra vonatkozó A török hatóságoktól származó információk alapján. További hét kérelem az egyéb kategóriába tartozik (visszavont kérelem stb.). A nyilatkozat közzétételétől február 19-ig összesen menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be a görög szigeteken. E kérelem közül a görög menekültügyi szolgálat március 20. óta ügyben hozott határozatot a szigeteken zajló eljárások keretében, beleértve elfogadhatóságra és megalapozottságra vonatkozó határozatot február 19-ig. A teljes szám magában foglalja az elfogadhatatlanságra vonatkozó elsőfokú határozatot megváltoztató, valamint a menekült jogállást biztosító másodfokú határozatokat. 6

7 másodfokú határozatot illeti, 876 másodfokú határozat helybenhagyta az elsőfokú elutasító határozatot, négy 14 pedig megváltoztatta azt. Az új fellebbviteli bizottságokban változatlanul lassú a döntéshozatal. Eddig 880 határozatot hoztak az EU Törökország nyilatkozat keretében 21-et az elfogadhatóságról, 859-et pedig a megalapozottságról 15. A két szíriai állampolgár és egy görög nem kormányzati szervezet által benyújtott ügyben hozott február 15-i határozatában a Görög Államtanács negyedik szekciója az Államtanács plenáris ülése elé utalta azt a kérdést, hogy a görög és az uniós joggal összeegyeztethető volt-e a fellebbviteli bizottság azon határozata, amelyben a biztonságos harmadik ország elve alapján elfogadhatatlannak minősítette a fellebbezők menedékjog iránti kérelmét. Az ügy továbbutalása azt a kérdést is érinti, hogy a kérelmező számára biztosított volt-e a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés. Az Államtanács plenáris ülése egyelőre nem hozta meg határozatát. A következő plenáris ülés március 10-én esedékes. Operatív lépések A görög hatóságok a Bizottság támogatásával lépéseket tettek az uniós fogadóállomásokon fennálló helyzet kezelése, valamint a migránsok, a helyi lakosság és a szigeteken dolgozók nehéz körülményeinek orvoslása érdekében. A görög hatóságok adatai szerint jelenleg migráns tartózkodik a szigeteken, ugyanakkor a hivatalos befogadó intézményekben csupán férőhely van, további férőhelyet pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által kidolgozott bérleti program biztosít. Az uniós fogadóállomásokon uralkodó helyzet kezelését az is nehezíti, hogy a szárazföldön és a szigeteken tartózkodó, összesen mintegy migráns jelenléte súlyos terhet ró a görög hatóságokra. Görögország számos intézkedést hozott a helyzet javítása érdekében: dolgozik a létesítmények korszerűsítésén, és törekszik az eljárások hatékonyságának fokozására. A Bizottság segítségével lépéseket tettek annak érdekében, hogy valamennyi migránst téliesített befogadó intézményekben tudjanak elhelyezni, és biztosított legyen a humanitárius segítségnyújtás, amely magában foglalja az élelmiszert, a ruhaneműket, az orvosi ellátást és a megfelelő vízellátást és higiéniai feltételeket. Jelenleg Leszboszon az ideiglenesen felállított egyéni sátrakból minden migránst téliesített menedékhelyekre helyeztek át, és ezzel párhuzamosan folyik az építkezés a moriai tábor életkörülményeinek javítása, illetve a Kara Tepe-i tábor kapacitásának bővítése érdekében. A migránsokat szállodákba és lakásokba, a Kara Tepe-i táborba, téliesített sátrakba és a moriai táborhoz közeli sátortáborba szállították át. A munkálatok Számosz szigetén is folyamatban vannak, hogy a meglévő fogadóállomás további szálláshelyekkel egészüljön ki. Az uniós fogadóállomásokon a helyzet javítására és a migránsok számának csökkentésére irányuló intézkedések közé tartozik, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat és a családokat szállodákba vagy bérelt szálláshelyekre szállítják az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által kidolgozott bérleti program keretében. Azokat a menekülteket és migránsokat, akik nem küldhetők vissza Törökországba például a kiszolgáltatott csoportok és a kísérő nélküli kiskorúak szintén a szárazföldre szállítják 17. Eddig körülbelül ilyen személyt szállítottak a szárazföldre 18. Február 20-ra valamennyi uniós fogadóállomáson megkezdték tevékenységüket az állandó görög koordinátorok, akik a fogadóállomások átfogó irányításáért és a biztonsággal, illetve közrenddel kapcsolatos Ez a teljes szám nem foglalja magában az elfogadhatatlanságra vonatkozó elsőfokú határozatot megváltoztató, sem a menekült jogállást biztosító másodfokú határozatokat. Ez a számítási módszer különbözik a negyedik jelentésben használttól. Másodfokon 876 esetben helybenhagyták, négy esetben pedig megváltoztatták az elsőfokú elutasító határozatot február 27-én. Ilyen átszállításokra csak különleges esetekben kerül sor, ha a menedékjog iránti kérelmet első fokon elbírálták, és az ügy további feldolgozását a rendes menekültügyi eljárás keretében fogják végezni február 10-ig. E személyeket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által kidolgozott bérleti programhoz vagy a szárazföldön található szálláshelyekre irányították, vagy maguk gondoskodtak szállásról a szárazföldön. A Bizottság változatlanul egyik fő prioritásának tekinti a kísérő nélküli kiskorúak megfelelő elszállásolását, ezért pénzforrásokkal támogatja a befogadási többletkapacitások kialakítását, valamint arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák az arra jogosult kísérő nélküli kiskorúak Görögországból és Olaszországból történő áthelyezését. 7

8 kérdések kezeléséért felelősek. A regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoporttal és a görög befogadási és azonosítási szolgálattal együttműködve kidolgozták az evakuálási útmutatásokat is tartalmazó vészhelyzeti iránymutatást. A görög rendőrség minden egyes uniós fogadóállomást illetően átfogó biztonsági tervet készít, amely egyaránt foglalkozik a személyzet és a migránsok biztonságával, és mindkettő tekintetében hivatalos evakuálási tervet is tartalmaz. Az eljárások hatékonyságának kérdését a nyilatkozat végrehajtására irányuló közös cselekvési terv hivatott megoldani az első- és másodfokú menekültügyi eljárások felgyorsítása révén. A görög menekültügyi szolgálat emellett növelte kapacitásait és több munkatársat küldött ki az uniós fogadóállomásnak otthont adó szigetekre. A közös cselekvési terv végrehajtása érdekében tett lépések ellenére a szigeteken fennálló helyzet kezelése további erőfeszítéseket igényel. A befogadási és azonosítási szolgálatnak prioritásként kell kezelnie a fogadóállomásokra vonatkozó eljárási standardok véglegesítését és elfogadását, maradéktalanul figyelembe véve az EU Törökország nyilatkozatot. Le kell rövidíteni továbbá a kérelem összeállítása és benyújtása közötti időt a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amely előírja, hogy a menedékjogért folyamodó személyek számára tényleges lehetőséget kell biztosítani kérelmük mielőbbi benyújtására. Ezen túlmenően az Európai Határ- és Parti Őrség társfinanszírozást biztosít 280 görög rendőrtiszt fogadóállomásokra való kiküldéséhez, mindazonáltal a helyszínek lehető legmagasabb szintű biztonságának garantálása érdekében jobban kell ösztönözni és tervezni e kiküldések összehangolt és hatékony kihasználását. Európai uniós pénzügyi támogatás Görögországnak A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében kidolgozott, közötti időszakra szóló görög nemzeti programok felülvizsgálata lezárult, a Belső Biztonsági Alaphoz tartozó görög nemzeti programok felülvizsgálatát pedig jelenleg véglegesítik, és Görögország végre elkezdte felhasználni e programok erőforrásait. Mindemellett a Bizottság változatlanul arra buzdítja a görög hatóságokat, hogy még hatékonyabban és eredményesebben használják ki nemzeti programjaikat 19. A görög hatóságok előtt álló feladatok közé tartozik a szükséges jogalkotási, közigazgatási és operatív intézkedések elfogadása, az érintett szereplők közötti koordináció javítása, az operatív kapacitás megerősítése és a végrehajtási mechanizmusok továbbfejlesztése, többek között a közbeszerzési eljárások észszerűsítése révén. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból Görögországnak biztosított sürgősségi segély 356,8 millió EUR-ra emelkedett, és ebből a becslések szerint megközelítőleg 70 millió EUR közvetlen támogatást nyújtottak az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásához, vagy közvetlenül a görög hatóságoknak, vagy uniós ügynökségeken és nemzetközi szervezeteken keresztül 20. Ezen túlmenően a Bizottság 2016-ban az új Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében 192 millió EUR-t szerződésekben lekötött a Görögországban tartózkodó menekültek humanitárius szükségleteinek kielégítését célzó, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködésre ben további 253,6 millió EUR vehető igénybe az eszközből a segélynyújtás folytatása céljából. Az ilyen források legnagyobb része a szárazföldön tartózkodó személyekre irányul, ugyanakkor a szigeteken megvalósuló intézkedéseket is támogatja. A szigeteken a segítségnyújtás többcélú készpénztámogatás, valamint egészségügyi ellátás, élelem, továbbá higiéniai és egyéb alapvető szolgáltatások biztosítása formájában valósul meg A közötti időszakban a vonatkozó nemzeti programokon keresztül 509 millió EUR érhető el. Ez a jelentős mértékű uniós támogatás a Védelmi Minisztériumnak és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának nyújtott finanszírozás révén menedékhelyekre, szálláshelyekre, egészségügyi ellátásra, szállításra, valamint az uniós fogadóállomásokon és a szigetek más részein található egyéb létesítményekre irányult; növelte a Belügyi és Közigazgatási Átalakítási Minisztériumnak a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására és a harmadik országbeli állampolgárok részére történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kapacitását; növelte az érkezési befogadóállomások személyzetének létszámát; valamint erősítette az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására és az ujjnyomatvételre vonatkozó kapacitását. 8

9 Fő kihívások és következő lépések A menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának sürgős felgyorsítása, az egyes fellebbviteli bizottságok által hozott határozatok számának növelése, a szigetek kiemelt kezelése és a Törökországba való, EU Törökország nyilatkozat szerinti visszatérés ütemének fokozása. A szükséges befogadási kapacitás biztosítása, a szigeteken lévő zárt létesítményeket is beleértve. A fogadóállomásokra vonatkozó eljárási standardok véglegesítése és elfogadása, maradéktalanul figyelembe véve az EU Törökország nyilatkozatot. Valamennyi jogalkotási, közigazgatási és operatív intézkedés sürgős végrehajtása a görög nemzeti programok keretében elérhető uniós finanszírozás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében. 3. Egy az egyhez arányú áttelepítés Törökországból az EU-ba Jelenlegi helyzet február 27-ig összesen szíriai állampolgárt telepíttettek át Törökországból az EU-ba az egy az egyhez rendszer keretében. A negyedik jelentés óta 954 szíriait telepítettek át kilenc tagállamba (Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Hollandia) 21. Jelenleg áttelepítési kérelmének jóváhagyását követően összesen 965 személy vár áttelepítésre. Az előző beszámolási időszakhoz hasonlóan az áttelepítés sokkal jobban halad, mint a görög szigetekről való visszatérés, és az áttelepítés egyenletes ütemét 22 fenn kell tartani és tovább kell erősíteni. A tagállamok jól haladnak az újabb áttelepítési műveletek előkészítésével, az áttelepítésre jelölt személyek meghallgatását célzó törökországi missziókat is beleértve. A török hatóságok szintén eleget tesznek kötelezettségvállalásuknak, miszerint bővebb jegyzékeket kell összeállítaniuk az áttelepítésre jelölt személyekről. Az év eleje óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához eljuttatott új jegyzékeken több mint személy szerepel. Az uniós tagállamok ezzel párhuzamosan elkezdték ismertetni idei áttelepítési kvótáikat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával. Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy az Egyesült Nemzetek közelmúltbeli határozatai kihathatnak az EU-ra, ugyanis számottevően beszűkíthetik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által nyilvántartott, Törökországban tartózkodó és az áttelepítés iránt érdeklődő csaknem nem szíriai állampolgár jogszerű lehetőségeit. Operatív lépések Az (EU) 2016/1754 tanácsi határozat 23 elfogadásának azonnali nyomon követéseként a Bizottság megkapta a tagállamoktól az arra vonatkozó előzetes adatokat, hogy a Törökországban tartózkodó szíriai állampolgárok közül hány főt kívánnak e határozat értelmében jogszerű módon befogadni. Ennek alapján a tagállamok több mint szíriai befogadását tervezik Törökországból, többek között a Törökországból az EU-ba irányuló egy az egyhez arányú áttelepítés keretében. A felajánlásokat követően a Bizottság felülvizsgálta az érintett tagállamoknak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz kapcsolódó nemzeti programjait, és azokat összesen mintegy 213 millió EUR-val egészítette ki a Törökországban tartózkodó szíriai állampolgárok befogadása céljából. E juttatás felét előfinanszírozás formájában már folyósították A február 27-i adatok szerint. Ezen túlmenően Norvégia április 4. óta eddig 150 szíriait telepített át Törökországból. Az egy az egyhez rendszer keretében Törökországgal elfogadott, áttelepítésre vonatkozó eljárási standardokat Norvégia is alkalmazza, viszont az egy az egyhez rendszer összefüggésében Norvégiába történő áttelepítések számát nem veszik figyelembe a Görögországból visszatérő szíriaiak száma tekintetében. COM(2017) 74 final, február 8. és COM(2017) 202 final, március 2. A Tanács (EU) 2016/1754 határozatának szeptember 29-i elfogadása lehetővé teszi a tagállamok számára az (EU) 2015/1601 határozat szerinti kötelezettségeik olyan módon történő teljesítését, hogy a kiosztatlan férőhelyet vagy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek Olaszországból és Görögországból történő áthelyezésére használják fel, vagy Törökországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló szíriai állampolgárokat fogadnak be területükre áttelepítés útján vagy egyéb jogszerű befogadási forma keretében. 9

10 Fő kihívások és következő lépések Az áttelepítés ütemének fenntartása. 4. Az új tengeri vagy szárazföldi irreguláris migrációs útvonalak kialakulásának megakadályozása A tények nem támasztják alá, hogy a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal menti áramlások ellenőrzésére tett erőfeszítések hatására jelentős mértékben átrendeződött volna a Törökországból kiinduló migráció. Mindazonáltal a beszámolási időszak folyamán annak ellenére, hogy Törökország folytatta a Safe Med nevű műveletet 24 Törökországból Olaszországba hét hajón összesen 580 migráns, Ciprusra pedig három hajón összesen 123, túlnyomórészt szíriai állampolgárságú migráns érkezett 25. A Törökország Bulgáriával és Görögországgal közös szárazföldi határszakaszain felderített szabálytalan határátlépések száma az elmúlt hat hónapban alacsony maradt: Görögország irányába átlagosan mintegy napi nyolc, Bulgária felé pedig napi öt szabálytalan határátlépést észleltek. Az Európai Határ- és Parti Őrség 2016 októberében megkezdett művelete nyomán jelenleg 114 kiküldött tisztviselő tevékenykedik a bolgár török határon. 5. Önkéntes humanitárius befogadási rendszer A közelmúltbeli törökországi szakmai látogatást követően a Bizottság azt reméli, hogy a Tanáccsal és Törökországgal együtt hamarosan véglegesítheti az önkéntes humanitárius befogadási rendszerrel kapcsolatos eljárási standardokat. Az eljárási standardokról való megállapodást követően fel kell mérni, hogy teljesülnek-e az önkéntes humanitárius befogadási rendszer aktiválásának feltételei. Az EU Törökország nyilatkozat előírja, hogy a rendszert akkor léptetik életbe, ha megszűnnek vagy legalábbis jelentősen és tartósan csökkennek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések. A rendszer mielőbbi beindítása lendületet adna a nyilatkozat végrehajtásának, így biztonságos és jogszerű alternatívát biztosítana a szíriaiak számára az EU-ba irányuló irreguláris migráció helyett. 6. Vízumliberalizáció A vízumliberalizációs ütemterv végrehajtását illetően a következő hét referenciakövetelmény teljesítése még várat magára, amint azt a korábbi jelentések is kiemelték: az uniós normáknak maradéktalanul megfelelő biometrikus úti okmányok kibocsátása; az ütemtervben szereplő, korrupcióellenes intézkedés elfogadása; operatív együttműködési megállapodás megkötése az Europollal; a terrorizmusra vonatkozó jogszabályok és gyakorlatok felülvizsgálata az európai normák figyelembevételével; a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok összehangolása az uniós normákkal; a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés felajánlása valamennyi uniós tagállam számára; az EU Törökország visszafogadási megállapodás valamennyi rendelkezésének végrehajtása. Amint az már a korábbi jelentésekben is említésre került, a Bizottság változatlanul ösztönzi Törökország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyen a vízumliberalizációs ütemterv összes fennmaradó referenciakövetelményének. A Bizottság és Törökország folyamatos párbeszéd keretében igyekszik megoldásokat találni, és többek között meghatározni a fennmaradó követelmények teljesítéséhez szükséges jogszabályi és eljárási változásokat A török hatóságoktól kapott információk alapján fős személyzet, valamint a török parti őrség 21 hajója és négy helikoptere/légi járműve vesz részt a Safe Med műveletben, továbbá szárazföldi járműveket és mobil radarokat is bevontak a műveletbe. Az EU Törökország nyilatkozat óta összesen 447 irreguláris migráns érkezett Törökországból Ciprusra. 10

11 Ami a biometrikus úti okmányokra vonatkozó referenciakövetelményt illeti, 2016 novemberében megkezdődött a második generációk útlevelek ideiglenes kiadása, és előreláthatólag 2017 második negyedévében uniós társfinanszírozással elindul az uniós normáknak és a vízumliberalizációs ütemterv követelményének maradéktalanul megfelelő harmadik generációs útlevelek kiadása. A Bizottság továbbra is elvárja Törökországtól a Görögországgal, Bulgáriával és Romániával kötött kétoldalú visszafogadási megállapodás végrehajtásának folytatását. Bulgária és Törökország 2016 szeptemberében megállapodott a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának gyakorlati részleteiről, ám az összesen 735 személy visszafogadására irányuló bolgár kérelmek közül Törökország egyelőre csak 19 kérelmet fogadott el, amelyek nyomán hat személy tért vissza. A Görögország és Törökország közötti kétoldalú visszafogadási jegyzőkönyv tekintetében mindkét fél az EU Törökország nyilatkozat végrehajtására és a szigetekről való visszatérésre összpontosította erőforrásait december 7-én a társjogalkotók megállapodtak a Bizottság azon javaslatáról 26, amely a vízummentességet élvező bármely ország állampolgárai vonatkozásában a vízummentes utazás esetleges felfüggesztéséhez vezető körülményeket meghatározó, meglévő felfüggesztési mechanizmus megerősítését célozza. Az 539/2001/EK rendelet 27 módosítása várhatóan március végére lép hatályba. 7. Törökországi menekülteket támogató eszköz A negyedik jelentés óta a Bizottság további erőfeszítéseket tett a Törökországban tartózkodó menekültek és a befogadó közösségek legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében. A humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtás céljából az eszközből folyósított 28 teljes összeg 750 millió EUR-ra nőtt. A re már elkülönített 2,2 milliárd EUR-ból a szerződésben lekötött összeg 39 projektszerződés aláírásának köszönhetően rekordidőn belül 1,5 milliárd EUR-ra emelkedett. Ez a re vonatkozó 3 milliárd EUR-s teljes előirányzat felét teszi ki. Az irányítóbizottság márciusban esedékes következő ülésén elfogadandó humanitárius tevékenységek csaknem 3 milliárd EUR-ra fogják növelni a teljes elkülönített összeget. Az irányítóbizottság a legutóbbi, január 12-én tartott ülésén elismerte, hogy az eszköz által koordinált források továbbra is jelentős és közvetlen helyi hatást gyakorolnak. Az eddig elért számos eredmény jól példázza a projektek kedvező hatásait: több mint menekült már támogatásban részesült a szükséghelyzeti szociális védőhálón keresztül, török nyelvtanárt alkalmaztak és képzést nyújtottak számukra, továbbá iskolaigazgató képzésben részesült a szíriai tanulók integrációjáról 29. A Bizottság szoros együttműködést folytat a török hatóságokkal és más partnerekkel a szerződéskötés, a végrehajtás és a támogatásfolyósítás további felgyorsítása érdekében. Humanitárius segély A Bizottság az eszköz keretében folytatta humanitárius stratégiájának végrehajtását 30. A szerződésben lekötött összeg 551 millió EUR-ra emelkedett (az eddig elkülönített 595 millió EUR-ból). Ez összesen 19 különböző partnerrel megvalósuló 28 humanitárius projektet jelent, amelyek az alapvető szükségletek, a COM(2016) 290 final, május 4. A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról. A források teljes folyósítása részletekben, a projektek lezárásáig valósul meg, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Az eszköz láthatóságot célzó tevékenységeinek részeként kialakított interaktív térkép közvetlenül szemlélteti a különböző projektek helyszínét és várható eredményeit: A 300 millió EUR összegű vissza nem térítendő közvetlen támogatásból a Török Nemzeti Oktatásügyi Minisztériummal együtt szervezett első képzések, amelyek 2016 októberében indultak. Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segélyt továbbra is a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban fogják végrehajtani. 11

12 védelem, az oktatás, az egészségügyi ellátás, az élelem és a szállás iránti igények kielégítését célozzák. A szerződésben lekötött 551 millió EUR-ból eddig 411 millió EUR folyósítására került sor. A negyedik jelentés óta számottevően felgyorsult a szükséghelyzeti szociális védőháló végrehajtása. Körülbelül kérelem érkezett be, ami azt jelenti, hogy csaknem egymillió kiszolgáltatott helyzetben lévő menekült igényelte a fejenként 100 török líra összegű havi készpénzátutalást. Az összes kérelem mintegy harmada minősült támogatásra jogosultnak a szükséghelyzeti szociális védőháló követelményei alapján február végéig már több mint menekült részesült támogatásban e program keretében. Folyamatban vannak a tárgyalások az Élelmezési Világprogrammal, a Török Vörös Félholddal és az illetékes török minisztériumokkal a célcsoportra vonatkozó kritériumok módosításáról és adott esetben az átutalási érték kiigazításáról, hogy ezáltal maximalizálják az EU eddigi legnagyobb humanitárius programjának hatókörét és hatását. A védelem területén véglegesítették az átfogó reagálási terveket, és számos védelmi beavatkozás már folyamatban van. A legutóbbi fejlemény, hogy december végén 5 millió EUR-s szerződést írtak alá a Mercy Corps nem kormányzati szervezettel. Ez a projekt menekült számára kíván fokozottan biztonságos környezetet teremteni a menekültek kapacitásainak javítása (önvédelem) és közösségi védőhálók kiépítése révén, hogy megkönnyítse az olyan szolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférést, amilyen például az egészségügyi ellátás, az okmányok kiállítása, a jövedelemtámogatás (pl. a szükséghelyzeti szociális védőháló), a jogi tanácsadás, az oktatás, a fordítás és a közlekedés. Nemrégiben 34 millió EUR-s szerződést írtak alá az ENSZ Gyermekalappal az oktatási célú feltételes készpénzátutalásról. Ez a projekt a szükséghelyzeti szociális védőhálóhoz kapcsolódik, és hozzájárul majd a legkiszolgáltatottabb gyermekek iskolai beiratkozási arányának és képzésben való részvételének növeléséhez. Nem humanitárius támogatás Az eszköz nem humanitárius ágán belül a szerződésben lekötött összeg 944 millió EUR-ra, a végrehajtó partnereknek folyósított összeg pedig 339 millió EUR-ra emelkedett. A mozgósított forrásokat (mintegy 1,6 milliárd EUR) csaknem teljes mértékben kiosztották decemberében összesen 200 millió EUR értékben két további szerződést írtak alá a KfW német fejlesztési bankkal és a Világbankkal, amelyek 70 új iskola felépítését és felszerelését irányozzák elő a jelentős számú szíriai menekültnek otthont adó tartományokban. Ennek szíriai gyermek lesz haszonélvezője. A szerződések emellett várhatóan fokozni fogják a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium végrehajtási és irányítási kapacitását 31. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap keretében február 2-án egy további szerződést írtak alá. Ez az 5,9 millió EUR értékű, a Spark holland nem kormányzati szervezet által végrehajtott projekt arra irányul, hogy fokozza a kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriai fiatalok továbbképzésben és felsőoktatásban való részvételét és egyenlő bejutási esélyeket biztosítson számukra. A projekt célkitűzései közé tartozik, hogy teljes körű ösztöndíjat biztosítson 484, felsőfokú alapképzésben részt vevő szíriai hallgató számára, az utazási költségeket és a napidíjat is beleértve. Az eszköz keretében kidolgozott, a Törökországban tartózkodó iskoláskorú menekültek oktatásba való bejutását célzó projektek eredményeként tanuló jutott tanszerekhez, és csaknem szíriai önkéntes tanár, iskolai tanácsadó és egyéb oktatási szakember számára teremtettek ösztönzőket. A projektek gyermek iskolarendszerű oktatását és gyermek iskolába szállítását hivatottak biztosítani. A Bizottság az eszköz keretében további intézkedéseket dolgoz ki a társadalmi-gazdasági támogatás, valamint a települési és az egészségügyi infrastruktúra területén, amelyek aláírása 2017 első felében esedékes. A szerződések végrehajtásába adott esetben nemzetközi pénzügyi szervezeteket is bevonnak majd. 31 Ezek a projektek kiegészítenek egy hasonló 70 millió EUR értékű projektet, amely 26 további iskola felépítését és berendezését célozza, viszont nem tartozik az eszköz hatálya alá. 12

13 A júliusi harmadik célzott intézkedés egy projekt-előkészítő eszközt is előirányozott. A 25 millió EUR maximális költségvetésű eszköz célja, hogy hozzájáruljon a prioritási területeken (egészségügy, oktatás és települési infrastruktúra) Törökország kijelölt tartományaiban megvalósítandó jövőbeli beruházási projektek azonosításához. A Bizottság arra törekszik, hogy a szerződéseket 2017 tavaszára megkössék, és már vizsgálja a projekt-előkészítő eszköz keretében benyújtott pályázatokat, továbbá a török hatóságokkal egyeztetve biztosítani fogja az érintett nemzetközi pénzügyi szervezetekkel megvalósuló nyomon követést. Szintén folytatódik a munka az eszköz eredménykeretével 32 kapcsolatban, amely az irányítóbizottság legutóbbi ülését követően immár a véglegesítés szakaszába érkezett. Az eszköz monitoring- és értékelési rendszerének részét képező eredménykeret meghatározza az eszköz teljesítményeit és eredményeit, és megerősíti az elért eredmények hatását. Az eszköz kommunikációs stratégiáját mostanra véglegesítették. Az eszközről szóló első éves jelentés a mostani ötödik eredményjelentéssel egyidejűleg kerül közzétételre, és részletesebb tájékoztatást nyújt a témáról 33. Fő kihívások és következő lépések A szerződéskötés további felgyorsítása valamennyi programozott fellépés tekintetében beleértve a évi humanitárius végrehajtási terv fennmaradó összegét is, valamint e fellépések hatékony végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. A projekt-előkészítési eszköz végrehajtása 2017 tavaszán. A évi humanitárius végrehajtási terv közzététele és a 2017-re szóló első humanitárius szerződések megkötése 2017 második negyedévében. Az eszköz monitoring- és értékelési rendszerének működőképessé tétele 2017 nyarára. Az eszköz kommunikációs tevékenységének kiterjesztése. 8. A vámunió továbbfejlesztése A Bizottságon belül 2016 decemberében lezárult a belső előkészítő munka, és közzétették a hatásvizsgálatot 34, valamint a kapcsolódó külső tanulmányt 35, amely kiemelte, hogy a kiterjesztett és korszerűsített vámunió mind az EU, mind Törökország szempontjából jelentős gazdasági előnyökkel járna. Törökország az árukereskedelem terén az EU ötödik legnagyobb partnere. A kétoldalú árukereskedelem értéke 1996 óta több mint négyszeresére nőtt, és jelenleg évi 140 milliárd EUR-t tesz ki. Az EU 17 milliárd EUR-s pozitív mérleggel rendelkezik. Ugyanakkor az EU és Törökország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek decemberében 36 a Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak a korszerűsített kétoldalú kereskedelmi keretről szóló, Törökországgal folytatandó tárgyalások megindítására. Ennek elsődleges célja a kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolatok hatókörének új területekre való kiterjesztése, mindenekelőtt ami a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének további liberalizációját, a szolgáltatások széles körű lefedését, a közbeszerzéseket, valamint a vállalkozás- és beruházásösztönző egyebek mellett a fenntartható fejlődést érintő szabályokat illeti. Másodszor, a korszerűsítési törekvés célja a vámunió működésének javítása oly módon, hogy a konzultációs mechanizmus továbbfejlesztése révén elősegíti Törökország számára a török kereskedelempolitika és a vámunió szempontjából releváns török technikai jogszabályok uniós joggal való összehangolása terén tapasztalt nehézségek leküzdését. További cél, hogy a vámunióban korszerű vitarendezési mechanizmus működjön, amely lehetővé teszi a meglévő kereskedelmi akadályok A keretnek folyamatosan aktualizálandó dokumentumnak kell lennie, amely lehetővé teszi a beavatkozások relevanciájának és eredményeinek folyamatos felülvizsgálatát. Az eszköz monitoring- és értékelési rendszere tehát hármas célt szolgálna: egyidejűleg működne elszámoltathatósági mechanizmusként, teljesítmény-ellenőrzési eszközként és információkezelési eszközként. COM(2017) 130 final, március