SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK

Átírás

1 1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ TERVEZETE január

2

3 3 TARTALOMJEGYZÉK KÖZREMŰKÖDŐK 2 TARTALOMJEGYZÉK 3 I. ELŐZMÉNYEK 5 II. TERVEZETT VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA 5 III. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 7 IV. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT 1.2. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK VIZSGÁLAT RÉSZÉT KÉPEZŐ LAKÓTERÜLETEK VIZSGÁLAT RÉSZÉT KÉPEZŐ VEGYES TERÜLET TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE AZ ÉRINTETT TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK VONATKOZÁSÁBAN SZEGED MJV LN, LK ÉS VT TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE SZEGED MJV BELVÁROSI KARAKTERŰ LN LAKÓTERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE SZEGED MJV LKE TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE 1.3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, ÉLETMINŐSÉG TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK 1.4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT) 1.5. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TELEPÜLÉSKARAKTER, HELYI SAJÁTOSSÁGOK AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A HELYI, EGYEDI ARCULATOT BIZTOSÍTÓ ÉPÍTÉSZETI JELLEMZŐK HELYI VÉDELEM AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI V. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. SZAKÁGI JAVASLATOK 1.1.TÁJRENDEZÉS TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET TERMÉSZETVÉDELEM TÁJ- ÉS TÁJKÉPVÉDELEM BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA 2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.1. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEINEK FEJLESZTÉSI JAVASLATAI 2.2. ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

4 ZÖLDFELÜLETEK ÖKOLÓGIAI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 3.2. FŐBB KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK 3.3. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT 3.4. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 3.5. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS 3.6. FŐBB GYALOGOS KÖZLEKEDÉS 3.7. GÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS, PARKOLÁS 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. VIZIKÖZMŰVEK 4.2. ENERGIAELLÁTÁS 4.3. HÍRKÖZLÉS 4.4. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, EGYEDI KÖZMŰPÓTLÓK 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Környezeti hatások és feltételek 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 8. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 9. BEÉPÍTÉSI TERV VI. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK RENDELET_TERVEZET Melléklet a../2017. (.) önkormányzati rendelethez V. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Források

5 5 I. ELŐZMÉNYEK Az építési szabályzat módosításának célja A módosítás célja egyes építési övezetekben lévő telkek lakással, rendeltetési egységgel történő terhelhetőségének szabályozása. A településképpel szorosan összefonódó, egyes építmények homlokzatát, utcaképét alapvetően meghatározó építési telkek terhelhetőségének szabályozása vált sürgetővé bizonyos területfelhasználási egységeken a szakmabeliek egyetértésével. Az újlakás-építési hullám hatására sorra épültek, épülnek az új társasházak az ország egész területén, köszönhetően a beruházói oldalról a 2019 végéig érvényben lévő 5 százalékos, csökkentett áfakulcsnak, valamint keresleti oldalról a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és a lakáscélú hitelek alacsony kamatainak. A lakásépítési hullám városunkat sem kerülte el, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a társasház építésére alkalmas ingatlanok túlhasználta alapvető beruházói igény, amely esetenként kényszerhelyzetbe állítva a megbízott építész tervezőt egy kevésbé igényes homlokzati képet eredményez, kihatva ezzel városképünkre és a telekhasználatra egyaránt. A városképi megjelenésen túl a túlzott beépítéseknek számtalan negatív hatása van, eredményeképpen sok kis alapterületű élhetetlen lakás, társasház már amennyiben valóban társasházzá tudnak alakulni illetve telek keletkezik, kihatással az ingatlanon, valamint a környéken élők mindennapjaira (kevés zöldterület, közlekedés, forgalom, parkolás stb.). II. TERVEZETT VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA A tervezett szabályozás szerint a túlépítésekkel veszélyeztetett területfelhasználásokon, a nagyvárosias és kisvárosias lakó-, valamint a településközpont területen kerülnek meghatározásra a lakás rendeltetési egységenként minimálisan biztosítandó telekhányadok. A telekhányadok meghatározásánál figyelembe vételre került az adott területfelhasználás beépítési intenzitása, a terület terhelhetősége. A telekhányad mértékének függvénye az építési övezetben megengedett legnagyobb homlokzatmagasság. Lakás rendeltetési egységekhez tartozó telekhányadok meghatározása az alábbiak szerint tervezett: A/1) Egy telek terhelhetőségének meghatározása, az elhelyezhető lakások számának megállapítása során lakásonként maximum nettó 100 m2 alapterület vehető figyelembe a vonatkozó táblázatokban az építési övezetben előírt homlokzatmagassághoz tartozó telekhányad alapján. telek terület m2 /táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m 2=a telkenelhelyezhető lakások db száma * A/2) Nettó 100 m2 nél nagyobb lakás esetén a vonatkozó táblázatokban az építési övezetben előírt homlokzatmagassághoz tartozó telekhányad arányosan növelt értékét kell figyelembe venni. lakás nettó m2 /100 m2=x X táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m2=nettó 100 m2 nél nagyobb lakáshoz tartozótelekhányad telek területe m2 a nettó 100 m2 nél nagyobb lakáshoz tartozó telekhányad=ym 2 Y m2/ táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m2=z lakás db száma * Z lakás db száma+ a nettó 100 m2 nél nagyobblakások db száma=a telken elhelyezhető lakások dbszáma * Amennyiben az eredmény nem egész szám, úgy minden esetben lefelé kell kerekíteni.

6 6 B) Nagyvárosias lakóterületen, 1-es (Belvárosi) karakterű építési övezetben lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G 1 Homlokzatmagasság betűjele (8) Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x C) Kisvárosias lakóterületen lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G H I 1 Homlokzatmagasság betűjele Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x D) Településközpont területen a 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet kivételével lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G H I J 1 Homlokzatmagasság betűjele (8) Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x E) A fenti táblázatokban x-el jelölt, valamint egyéb a fenti táblázatokban nem szabályozott esetekben a tervezett tényleges homlokzatmagasságot kell alapul venni és a táblázatban meghatározott homlokmagasság betűjeléhez tartozó magassághoz legközelebb eső értékhez tartozó telekhányadot kell figyelembe venni. Módosítás tervezett továbbá a kertvárosias lakóterületen (Lke) megengedett rendeltetési egységek számának tekintetében is. Jelen hatályos előírások szerint kertvárosias lakóterületen (Lke) építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet. A kertvárosias terület valóban alacsony intenzitású, családi házas területként történő megtartása érdekében az építési telkenként megengedett rendeltetési egységek számát 2-re javasolt csökkenteni. Napjainkra, valamint az elmúlt időszakra jellemzően a kertvárosias lakótelkek ingatlanjain sorra épülnek a 4 lakásos társasházak, megzavarva ezzel a kertváros hivatott alacsony beépítési intenzitását.

7 7 Számos hazai városban (Érd, Gyömrő, Cegléd, Debrecen, Budapest egyes kerületei stb.) már korábban bevezetésre kerültek a lakás/vagy rendeltetési egység számának korlátozására vonatkozó szabályozások. III. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Szeged MJV Önkormányzata jelen módosítási szándékát a településképi rendelettel összefüggő SZÉSZ módosítások között kívánta érvényesíteni, azonban a hivatkozott módosításra vonatkozó Állami Főépítész záró szakmai véleménye értelmében törlésre került. Tárgyi esetben a főépítészi eljárásra azon módosítások esetén van lehetőség, melyek a településképi rendelettel történő összhang megteremtése érdekében történnek. A benyújtott módosító rendelet-tervezet több olyan előírást tartalmaz, mely nem köthető közvetlenül az összhang megteremtését célzó követelményekhez. Ezek, bár szakmai szempontból támogatható javaslatok jelen eljárással nem módosíthatók. Megjegyzendő, hogy a SZÉSZ tervezett módosítása az önkormányzati Tervtanács tagjaival is véleményeztetésre került a településképi rendelettel összefüggő szakmai konzultáció keretében. A tervezett módosítást a tervtanács tagjai is támogatják. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) 32. (4) bekezdés alapján a településrendezési eszköz egyeztetése egyszerűsített eljárás szerint történhet. A véleményezési eljárást a Településrendezési kódex 41. -ban foglaltak alapján kerül lefolytatásra. A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép- érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 36/2017.(XI.14.) önkormányzati rendelet alapján kerül lefolytatásra.

8 8 IV. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Érvényben lévő eszközök: - 126/2007 (III. 29.) Kgy. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Közlekedésfejlesztési Koncepciója (KFK) - 428/2008. (VI. 27.) Kgy. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Városfejlesztési Koncepciója (VFK) - Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégia - 267/2014. (VI.27.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) -512/2015 (XII.18.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) 1. sz. módosítása - 200/2017. (IV.28.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) 2. sz. módosítása A tervezett módosítás a Fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása átfogó célhoz illeszkedik. A településfejlesztési dokumentumokban következetesen megfogalmazásra kerültek a városkép minőségi megőrzése, a kulturális örökség figyelembe vételével történő fejlesztések, Szeged építészeti arculatának megőrzése A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A településfejlesztési dokumentációk, úgymint településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia, valamint a településrendezései eszközök rendszerét, kapcsolatát, tartalmi követelményeit a Településrendezési kódex szabályozza. A településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet összhangban kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kell kidolgozni. Tekintettel a tervezett módosítás jellegére, a vizsgálatnál a hatályos településszerkezeti terv érintett területfelhasználásaira térünk ki A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK A településrendezési eszközök komplex felülvizsgálatát követően Szeged MJV Közgyűlése elfogadta Szeged MJV Településszerkezeti Tervét (a továbbiakban: TSZT) a 172/2015.(V.08.) Kgy. számú határozatával, valamint jóváhagyta Szeged MVJ Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: SZÉSZ). A TSZT módosításai a következők: 9/2016. (II. 12.) Kgy. sz. határozat 241/2016. (VI.24.) Kgy. sz. határozat 480/2016. (XII. 16.) Kgy. sz. határozat 480/2016. (XII. 16.) Kgy. sz. határozat mellékletei

9 9 221/2017. (VI. 23.) Kgy. sz. határozat 307/2017. (IX.22.) Kgy. sz. határozat 386/2017. (XI.10.) Kgy. sz. határozat A SZÉSZ módosítása a következők: 1/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 18/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelet 19/2016. (IX:26.) önkormányzati rendelet 29/2016. (XI. 16.) önkormányzati rendelet 32/2016. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 1/2017. (II. 14.) önkormányzati rendelet 20/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 28/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet 35/2017.(XI.10.) önkormányzati rendelet 43/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelet A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK Szeged MJV közigazgatási területe építési szempontból: - beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területre, illetve - beépítésre nem szánt területre tagolódik. A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: 1. Lakóterületek: - Nagyvárosias lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület 2. Vegyes területek: - Településközpont terület - Intézmény terület 3. Gazdasági területek: - Kereskedelmi szolgáltató terület - Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület - Egyéb ipari terület 4. Üdülőterületek: - Üdülőházas terület - Hétvégi házas terület 5. Különleges beépítésre szánt területek: - Hulladékgazdálkodási terület - Intézményi terület - Kereskedelmi terület - Kutatás-fejlesztési terület - Közlekedési terület

10 10 A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a területi adottságok alapján építési övezetekbe, illetve övezetekbe kerültek felosztásra VIZSGÁLAT RÉSZÉT KÉPEZŐ LAKÓTERÜLETEK Nagyvárosias lakóterületek A Belvárosban a Nagykörút mellett, illetve a két körút között elszórtan találhatók nagyvárosias lakóterületek. Alsóvároson és Móravárosban a Nagykörút külső oldala mentén kerültek kijelölésre nagyvárosias lakóterületek. Újszegedi oldalon a Fő fasor déli oldala, valamint a Tárogató és a Fürj utca közötti, Kis területen előfordul Újszegeden a Marostői városrészben, Öthalmon a volt laktanya területén és Kiskundorozsma DK-i részén. Nagyvárosias lakóterületnek kerültek kijelölésre a város közigazgatási területén lévő lakótelepek is (Rókus, Makkosháza, Újrókus, Északi, Tarján, Felsőváros, valamint Odessza). Megjegyzendő, hogy a nagyvárosias lakóterület vizsgálandó területei kizárólag az 1-es belvárosi karakterű területekre terjed ki (lásd 13. oldal). Kisvárosias lakóterületek A Belváros két körút közötti területének a DNy-i és az É-i részen, illetve Újszegeden a Népligettől É-ra található kisvárosias lakóterület. Alsóvároson a Bécsi körúttól délre a városrész központjáig, a Mátyás király térig a területfelhasználás döntően kisvárosias lakóterület. Móraváros Belvárossal határos területsávja melybe a városrész központja a Kálvária tér is beletartozik szintén döntően kisvárosias lakóterület. Nagyobb kiterjedésben előfordul még ez a kategória a Vadaspark lakópark területén. Rókus városrész Belvárossal határos belső része és Felsőváros Nagykörút mentén húzódó területsávja egybefüggő, nagy kiterjedésű kisvárosias lakóterület. Újszegeden a Fő fasor elején kis területen, a Marostői városrészében nagyobb kiterjedésben kisvárosias lakóterületek találhatók. Az Északi kertvárosban, Petőfitelepen a Nagy-Szilléri dombon, illetve a Baktón, a Baktói utcában is előfordul kisvárosias lakóterület. Kiskundorozsmán a Barátság utca környékén található meg ez a kategória. Kertvárosias lakóterületek A Belváros újszegedi részén, a Tisza és a Szent-Györgyi Albert utca között kertvárosias lakóterület található. Alsóvároson a Mátyás király tértől délre a területfelhasználás döntően kertvárosias lakóterület. Móravárosban a Cserepes sor és a Kálvária sgt., illetve a Kálvária sgt. és a Bakay Nándor u. között kertvárosias lakóterületek találhatók. A Vadaspark lakóparkban szintén van kertvárosias lakóterület. Rókus városrész ÉK-i, Körtöltés melletti sarkában kertvárosias lakóterület helyezkedik el. Újszeged és Szőreg területfelhasználása alapvetően kertvárosias lakóterület. A Déli kertváros a Körtöltéstől délre fekszik és több településrészből áll, területfelhasználása kertvárosias lakóterület. Az Északi kertvárost szintén több településrész alkotja, melynek területfelhasználása döntően kertvárosias lakóterület. Kiskundorozsma területének nagy része, Béketelep területfelhasználásának szinte teljes egésze kertvárosias lakóterület.

11 VIZSGÁLAT RÉSZÉT KÉPEZŐ VEGYES TERÜLET Településközpont területek (Vt) A Belváros Tisza Lajos körúton belüli, Híd utcától D-re eső részét és a két körút közötti terület középső sávját egészen a Mars tér környezetéig településközponti vegyes területfelhasználás jellemzi. A Boldogasszony sgt. és a Kálvária sgt. közötti lakóterületekbe a Petőfi Sándor sugárút menti viszonylag nagykiterjedésű településközpont terület ékelődik be. A Boldogasszony sugárút és meghosszabbított vonala a Bem utca mentén szintén megjelenik ez a kategória. A Belváros újszegedi oldalán, a tervezett körúton belül fejlesztésre alkalmas, nagy kiterjedésű településközpont terület van kijelölve. A Kossuth L. sgt. Nagykörúton kívüli szakaszának mindkét oldalán településközponti vegyes területfelhasználású sáv húzódik. Ennek folytatásában a DÉMÁSZ Erőmű területe a funkcióváltással összhangban, valamint a volt kábelgyár területe szintén településközpont terület besorolást kap Település területi mérlege az érintett területfelhasználások vonatkozásában Területfelhasználás Terület (HA) Területi megoszlás (%) Ln* 233,71 0,82 Lk 352,40 1,23 Lke 2197,50 7,66 Vt 161,06 0,56 *ide értve a lakótelepeket is A fentiekben nem említett területfelhasználások a módosítás szempontjából nem relevánsak, vizsgálatukra nem került sor.

12 6]HJHG 0-9 /Q /N pv 9W WHU OHWHN HOKHO\H]NHGpVH µ

13 SZEGED MJV BELVÁROSI KARAKTERŰ LN LAKÓTERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE

14 6]HJHG 0-9 /NH WHU OHWHN HOKHO\H]NHGpVH µ

15 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, ÉLETMINŐSÉG A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálatában lévő adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem került sor. Szeged lakossága 2001-ben fő volt, 2011-ben fő. 0,14%-os változás mutatható ki. A város lakossága a korábban jellemző növekedés helyett az ezredforduló környékén lényegesen fogyott, gyarapodás 2005-től érzékelhető. A jövőben sem várható robbanásszerű növekedés, azonban a gyarapodás feltételezhetően állandósulni fog év végén a város népessége fő volt TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK (TÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, TÁRSADALMI ÉLET, SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK, VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK STB.) A települési identitás történeti kiterjedését Szeged, Ciggedin múltja, hagyományai adják. A város identitásának legerősebb pillérét képezik a szögedicumok, mint a paprika, a papucs, a szalámi, a halászlé, a boszorkányok, Rózsa Sándor, a szabadtéri, a Szegedi Kortárs Balett. Az előzőekhez sorolható a palotás Szeged évi nagy árvíz utáni újjáépítés során kialakult városszerkezete, a városképet meghatározó eklektikus arculata, az egyedi, és ritkaságszámba menő városépítészeti együttese is. A város identitásának további pillére a természeti gazdagsága, földrajzi helyzete, éghajlata. A napfény városának elsősorban a Tisza és a Maros folyót, és ezek kapcsolatát emelnénk ki, amelyek előnyeit már idejekorán felismertek, kihasználtak, gondoljunk csak az erdélyi só és más javak szállítására, valamint a sóelosztó központra. Napjaikban is egyre több szerep jut Szeged főutcájára és az arra épülő kulturális, turisztikai, valamint sportéletre. A város identitásának további pillére a Kolozsvárról áttelepült egyetemnek, valamint a klebelsbergi kultúrpolitikának köszönhető kialakult szellemi központ. A Szegedi Tudományegyetem mintegy hallgatójával és egyetemi dolgozójával Szeged szerves részét képezi, város a városban évben Szeged a legjobb 10 európai egyetemi város közé került a Condé Nast Traveler portálon. További egy-egy identitásszeletnek tekinthetjük a számtalan kulturális értéket, helyi adottságokat, amelyek sokszínű programlehetőségeket adnak: Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház, Kamaraszínház, Szimfonikus Zenekar, Filharmónia, Móra Ferenc Múzeum, Kövér Béla

16 16 Bábszínház, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Vadaspark, Füvészkert, Szent-Györgyi Albert Agora, Ifjúsági Ház Rendezvényközpont, Regionális Összművészeti Központot (REÖK), Közművelődési Palota, Fekete Ház, Vármúzeum, Kass Galéria, Belvárosi Mozi és még sorolhatnánk. A tavasztól késő őszig tartó gazdag programjaival (Szeged napjához köthető rendezvénysorozat, Szegedi Szabadtéri Játékok, THEALTER fesztivál, SZIN, stb.) Szeged igazi fesztiválváros. A fenti jellegzetességek hatással vannak a szegedi lakosok mindennapjaira, életérzésére, személyes identitásának alakulására, valamint vonzóvá teszi a várost az ide látogatók számára. A helyi identitást erősítő tényezőkről szólva meg kell említeni a nemzetiségi politikát, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulását, a Szegedi Nemzetiségi Szövetséget, amelyek elsődleges feladatai a kisebbségek ösztönzése, önazonosságuk, történelmi hagyományaik, tárgyi és szellemi kultúrájuk, nyelvük megőrzésére, ápolására, átörökítésére, fejlesztésére, magyarországi, Csongrád megye kisebbsége kultúrájának és értékeinek bemutatása, megismerése. A Szeged-Csanádi Egyházmegye területén számos szerzetesrend működik. Jelen van a városban több református egyházközség, az evangélikus egyház, továbbá számos kisegyház is. A több mint 110 éve felavatott Új Zsinagóga rekonstrukciója ide értve a korabeli kert helyreállítását is a közelmúltban fejeződött be. Szegedi Zsidó Hitközség megalakulása 1791-re datálható A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT) A KSH gyorstájékoztatója szerint 2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 %-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján lakás épült, 33%-kal több a I-III. negyedévinél. A lakásépítés fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.

17 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Szeged város a Dél- Tisza-völgy kistáj része, síkvidék. A Tisza folyó partján fekszik. Magyarország második legnagyobb folyója Szegednél találkozik a Marossal. Szegeden a napsütéses órák száma eléri órát, az országban itt a legmagasabb, ezért nevezik a napfény városának. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 C. Éghajlata egyaránt kedvez a mezőgazdaságnak és a turizmusnak is AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TELEPÜLÉSKARAKTER, HELYI SAJÁTOSSÁGOK A 318/2017. (IX.22.) Kgy. sz. határozattal elfogadott Szeged MJV Településképi Arculati Kézikönyve (a továbbiakban: TAK) feltárja és ismerteti a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A TAK 4. fejezetében, valamint Szeged MJV településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet 13., valamint 2. mellékletében a Településképi szempontból eltérő jellegű területek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: - Történeti beépítésű területek - Átalakuló területek - Alacsony intenzitású beépítések - Technológiai területek - Lakótelepek és lakóparkok - Egyéb területek

18 18 Történeti beépítésű területnek került kijelölésre az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület és városépítészeti környezete, pufferterülete a két körút közötti terület, egyes sugárutak nagykörúton túlnyúló részei, valamint a helyi területi védelem alatt álló (Szentmihálytelek, Tápé, Szőreg, Kiskundorozsma) településszerkezetek. Ezen területeken vannak az országos és helyi védelem számára ténylegesen fontos elemek túlnyomó része, sok helyen máig egységes utcaképeket alkotva. Átalakuló területek azok a területek, ahol az 1990-es évekig nagyjából még fennmaradt történeti beépítések a telkek egyenkénti magánerős átépülésével mára nagyobbrészt eltűntek. Az így létrejött újfajta városkép magán viseli az eltelt közel három évtized szertelenségeit, útkeresését.

19 19 Alacsony intenzitású beépítések azok a területek, ahol jellemzően egyedi családi - házas tömbök találhatók, telkenként egy-két rendeltetési egységgel, melyek beépítési módja legtöbb esetben szabadonálló, oldalhatáros, esetenként zártsorú vagy ikres. Ide sorolandók továbbá a zártkertek átalakulásával érintett kertes mezőgazdasági területek, illetve hétvégiházas területek is. Technológiai területekként kerültek kijelölésre azok a városrészek, amelyeken az épületek telepítésében, építészeti formálásában, kapcsolataik meghatározásában kiemelt szerepet játszik valamely technológia, kötött funkcionális rend szükségszerűségeihez való alkalmazkodás igénye. Nem csak ipari, üzemi, kereskedelmi-szolgáltatási, logisztikai telephelyek, de kutatóintézetek, egészségügyi létesítmények és egyéb speciális funkciójú beépítések is ide sorolhatók.

20 20 Lakótelepek és lakóparkok azok a területek, amelyek jellemzően iparosított technológiát igényelt építmények elhelyezésére szolgáltak az 1960-as évektől kezdődően, valamint az utóbbi idők fejleménye a településszerkezetileg zárt, monofunkciós lakóterületek, lakóparkok kialakulásával érintett területek. Egyéb területek az előző kategóriákba nem sorolható, döntően beépítésre nem szánt mezőgazdasági területfelhasználású területek AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG A város mai térszerkezete az 1879 évi nagyárvizet követő újjáépítéssel alakult ki. Az újjáépítés során Lechner Lajos új, modern gyűrűs-sugaras városszerkezetet tervezett és épített meg körutakkal, sugárutakkal, tágas belvárossal, széles főútvonalakkal. Sajnálatos módon lebontásra került az új városszerkezetnek gátat jelentő vár is. A nagy árvíz után épült a város körüli körtöltés is. Védelmi szerepe mellett határvonalat is jelentett a város terjeszkedésének. A kertvárosias, falusias jellegűek maradtak a körtöltésen kívüli városrészeken. A központi részen a beépítés sűrűbb, ahogyan ez a nagyárvíz előtt is volt. A városközpontból kifelé haladva a beépítés magasság és intenzitás csökkent. Homogén területfelhasználat volt jellemző, következésképpen nem különültek el a lakó-, ipari-, intézményi terület. A város funkcionális tagolására történő törekvést az 1937 évi városépítési törvényt alapozta meg VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A HELYI, EGYEDI ARCULATOT BIZTOSÍTÓ ÉPÍTÉSZETI JELLEMZŐK A nagy árvizet az épületek közel öt százaléka, kb. 260 épület élte túl. Közülük ma is álló épületek nagyobb része országos építészeti örökségünk részét képezik, műemlékek. Az újjáépítés során Szeged város egyedi, és ritkaságszámba menő városépítészeti együttessé formálódott, kialakult az eklektikus-szecessziós városkép.

21 HELYI VÉDELEM Szeged városában jelenleg 420 helyi egyedi védett épület áll. Köszönhető ez a magas szám a 2004ben indult Szeged város védendő építészeti értékeit feltáró intézkedéssorozatnak is, amely 120 épület helyi egyedé védetté nyilvánításával zárult évben. A védelemre érdemes objektumok feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása ezzel a folyamattal nem zárult le, folyamatos feladatnak tekintendő. A nagy felülvizsgálat óta eltelt idő alatt további 16 épület került helyi egyedi védelem alá. Újabb felülvizsgálatról döntött Szeged MJV Közgyűlése a november 10. napján megtartott ülésén. Döntése szerint a településképi rendelet 2. mellékletében meghatározott történeti beépítésű területeken felül kell vizsgálni a helyi egyedi védelemre érdemes objektumok körét, valamint a településképi rendelet 10. -a alapján le kell folytatni a védelem alá helyezési eljárást- 387/2017. (XI.10.) Kgy. sz. határozat AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI Napjainkra jellemző épített környezetünket romboló jelenség, a társasházak építésére alkalmas ingatlanok, eklektikus épületek lebontása, valamint a számos használaton kívüli épület, üresen álló lakás, üzlet, amelyek állapota évről-évre romlik. A Csongrád Megyei Építész Kamara munkacsoportja évben elkészítette a Lakatlan lakások Szegeden c. előtanulmányt. A tanulmány a belvárosi üresen álló lakásokat vizsgálja, mintatömbnek a Szeged, Arany János u. Tisza L. krt. Kazinczy u. Berzsenyi u. által határolt tömb került kijelölésre. Az előtanulmány célja elsősorban a lakatlan lakások helyzetének feltárása és a megismert adatok elemzése. Ajánlásokban többek között megfogalmazásra került, hogy készüljön a belváros teljes területét lefedő komplex tanulmány, az egyes kritikus állapotban lévő, elsősorban védett épületek állagmegőrzésére és hasznosítására vonatkozó tanulmányterv, pénzügyi igénybecslés, időbeli ütemezés. Félő, hogy a tartós lakatlanságból, illetve a karbantartás elmaradásából következően az épületek végleges állagromlását eredményezheti. A Központi Statisztikai Hivatal évi felmérése szerint az üres lakások aránya országos szinten a rendszerváltás óta folyamatosan nő 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9% volt, 2015-re pedig 12,7%-ra emelkedett és ezáltal a nem lakott lakások száma ma már 560 ezerre tehető. Forrás:KSH Évi lakásfelmérés eredményei

22 22 A KSH a évi népszámlálás adatai szerint Szegeden a használaton kívüli lakások száma közel 9 ezer volt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a lakáspiaci értékesítés miatti (átmeneti) üresedéssel csak a nem lakott lakások kisebb hányada hozható kapcsolatba. Az üresen álló belvárosi üzletek kapcsán Szeged Belvárosának revitalizációja a Belváros kereskedelmi funkcióinak erősítése c. tanulmányterv készíttetése van folyamatban. A tanulmány célja, hogy feltérképezze az önkormányzati tulajdonú belvárosi üzlet és lakásállományt vizsgálva azon lehetőségeket, amelyek vonzóvá teszik a helyszínt az olyan mágnes befektetők részére, akik további betelepedéseket képesek indukálni a kereskedelmi szektor részvevői között. Az előzőekben hivatkozott tanulmánytervre épül a Belváros meglévő és tervezett gyalogos / csillapított forgalmú övezetének (Kárász utca, Feketesas utca) tengelyének ideiglenes lefedése alternatív lehetőségekkel c. program. Az ideiglenes lefedéssel egyfajta intimebb tér kialakítása a cél, mely a bevásárló központok használatához hasonlóan az adott közterületet egységbe foglalja, közösségi teret képezve, összefogva a különálló funkciókat, vendéglátás, kereskedelem, stb. Az előzőeken túl a lefedés célja a közterek árnyékolása, a klíma javítása. A belvárosi épületek állagromlásának megakadályozása, karbantartásának előmozdítása végett szükséges funkciókkal, élettel történő megtöltése. Az építési bumm városunk eklektikus épületállományát sem kíméli. Sorra tűnnek el a történeti épületeink, és helyükre többségében értéket nem képviselő, jellegtelen társasházak épülnek. V. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. SZAKÁGI JAVASLATOK 1.1.TÁJRENDEZÉS TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET A tervezett településrendezési eszköz módosítása tájhasználatot, tájszerkezetet nem érint, változást nem eredményez TERMÉSZETVÉDELEM A tervezett településrendezési eszköz módosítása természetvédelemben nem érintett, változást nem eredményez TÁJ- ÉS TÁJKÉPVÉDELEM A tervezett településrendezési eszköz módosítása táj- és tájképvédelmi szempontból nem érintett, változást nem eredményez BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA A tervezett településrendezési eszköz módosítása biológia aktivitásérték változást nem eredményez. 2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.1. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEINEK FEJLESZTÉSI JAVASLATAI A tervezett településrendezési eszköz módosítása a zöldfelületi rendszer elemeit nem érinti, változást nem eredményez.

23 ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA A tervezett településrendezési eszköz módosítása a zöldfelületi ellátottságot nem érinti, változást nem eredményez ZÖLDFELÜLETEK ÖKOLÓGIAI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK A tervezett településrendezési eszköz módosítása természetvédelemben nem érinti, változást nem eredményez. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A tervezett településrendezési eszköz módosítása közúti hálózati kapcsolatokat nem érinti, változást nem eredményez FŐBB KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK A tervezett településrendezési eszköz módosítása főbb közlekedési csomópontokat nem érint, változást nem eredményez BELSŐ ÚTHÁLÓZAT A tervezett településrendezési eszköz módosítása a belső úthálózat elemeit nem érinti, változást nem eredményez KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A tervezett településrendezési eszköz módosítása a közösségi közlekedés elemeit nem érinti, változást nem eredményez KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A tervezett településrendezési eszköz módosítása a kerékpáros közlekedés elemeit nem érinti, változást nem eredményez FŐBB GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A tervezett településrendezési eszköz módosítása a főbb gyalogos közlekedés elemeit nem érinti, változást nem eredményez GÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS, PARKOLÁS A területre érvényes településrendezési eszközök tervezett módosítása nem érinti, változást nem okoz. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. VIZIKÖZMŰVEK A tervezett településrendezési eszköz módosítása nem érinti, változást nem okoz ENERGIAELLÁTÁS A tervezett településrendezési eszköz módosítása nem érinti, változást nem okoz HÍRKÖZLÉS A tervezett településrendezési eszköz módosítása nem érinti, változást nem okoz.

24 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, EGYEDI KÖZMŰPÓTLÓK A területre érvényes településrendezési eszközök tervezett módosítása nem érinti, változást nem okoz. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK (a településrendezési javaslatok környezetvédelmi összefüggéseinek bemutatása, várható környezeti hatások, környezeti feltételek a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaságvédelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés vonatkozásában) Környezeti hatások és feltételek: A tervezett módosítás Natura 2000 területekre és jelölő fajokra, Nemzeti ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területre, valamint helyi területi védelem alatt álló területekre káros hatást nem jelent. A módosítás miatt annak jellege okán új környezeti hatás nem jelentkezik. A tervezett módosítással annak jellege okán az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületek, védett régészeti területek, védett régészeti lelőhelyek, országos, helyi védelem alatt álló objektumok nem érintettek. A tervezett módosítás során új környezeti hatás nem jelentkezik, az emberi egészségre kockázatot jelentő negatív irányú közegészségügyi hatás nem várható. Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a módosítás a beépítési intenzitás növelésével nem jár. A tervezett módosításból adódóan táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő-, zajés rezgésvédelmi és földtani közeg- védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA (a településrendezési javaslatok összhangja a hatályos településszerkezeti tervben rögzített elhatározásokkal, területek aktiválása, ütemezése) Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása: A településszerkezet és a területfelhasználási rendszer nem módosul, változtatások nem történnek, a településrendezési eszköz a területrendezési tervekkel és a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban marad/van. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ (a szabályozás céljainak és eszközeinek ismertetése, azok összefüggései, a szabályozás alapelve, a változtatási szándékok javaslata, a szabályozás eszközeinek összefoglalása) Az I., II. pontok tartalmazzák. 8. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Szeged Megyei Jogú Város területére Örökségvédelmi hatástanulmány van érvényben. 9. BEÉPÍTÉSI TERV Beépítési terv nem készült.

25 25 RENDELET-TERVEZET Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2018. (..) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Hatósági Főosztály II. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Hatósági Főosztály II. Útügyi Osztály, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály I., Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztály Földhivatali Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda, továbbá a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 36/2017. (XI.14.) önkormányzati rendeletben nevesített Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: a SZÉSZ) 4. kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel: 4. (4) 5. melléklet: Lakás rendeltetési egységekhez tartozó telekhányadok meghatározása 2. A SZÉSZ 50. kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: 50. (3) Nagyvárosias lakóterületen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet B) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet B) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja.

26 26 3. A SZÉSZ 51. kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel: 51. (5) Kisvárosias lakóterületen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet C) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet C) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja. 4. A SZÉSZ 52. (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 52. (5) Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum kettő lehet. 5. A SZÉSZ 53. kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: 53. (3) Településközpont területen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet D) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet D) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja. 6. A SZÉSZ kiegészül jelen rendelet mellékletét képező 5. melléklettel. 7. Hatályát veszti a SZÉSZ 115. (1) bekezdése. 8. (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Dr. Botka László s.k. polgármester Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző A rendeletet megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése i ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.

27 27 Melléklet a../2018. (.) önkormányzati rendelethez 5. melléklet a 19/2015.(V.14.) önkormányzati rendelethez Lakás rendeltetési egységekhez tartozó telekhányadok meghatározása A/1) Egy telek terhelhetőségének meghatározása, az elhelyezhető lakások számának megállapítása során lakásonként maximum nettó 100 m2 alapterület vehető figyelembe a vonatkozó táblázatokban az építési övezetben előírt homlokzatmagassághoz tartozó telekhányad alapján. telek terület m2 /táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m 2=a telkenelhelyezhető lakások db száma * A/2) Nettó 100 m2 nél nagyobb lakás esetén a vonatkozó táblázatokban az építési övezetben előírt homlokzatmagassághoz tartozó telekhányad arányosan növelt értékét kell figyelembe venni. lakás nettó m2 /100 m2=x X táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m2=nettó 100 m2 nél nagyobb lakáshoz tartozótelekhányad telek területe m2 a nettó 100 m2 nél nagyobb lakáshoz tartozó telekhányad=ym 2 Y m2/ táblázatban foglalt vonatkozó telekhányad m2=z lakás db száma * Z lakás db száma+ a nettó 100 m2 nél nagyobblakások db száma=a telken elhelyezhető lakások dbszáma * Amennyiben az eredmény nem egész szám, úgy minden esetben lefelé kell kerekíteni. B) Nagyvárosias lakóterületen, 1-es (Belvárosi) karakterű építési övezetben lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G 1 Homlokzatmagasság betűjele (8) Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x C) Kisvárosias lakóterületen lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G H I 1 Homlokzatmagasság betűjele Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x

28 28 D) Településközpont területen a 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet kivételével lakásonként legalább az alábbi telekhányadot kell biztosítani az építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság függvényében: A B C D E F G H I J 1 Homlokzatmagasság betűjele (8) Biztosítandó telekhányad lakás rendeltetési egységenként (m2) x x E) A fenti táblázatokban x-el jelölt, valamint egyéb a fenti táblázatokban nem szabályozott esetekben a tervezett tényleges homlokzatmagasságot kell alapul venni és a táblázatban meghatározott homlokmagasság betűjeléhez tartozó magassághoz legközelebb eső értékhez tartozó telekhányadot kell figyelembe venni.

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38 38 Források: -172/2015.(V.08.) kgy. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Településszerkezeti Terve - 126/2007 (III. 29.) Kgy. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Közlekedésfejlesztési Koncepciója - 428/2008. (VI. 27.) Kgy. határozattal jóváhagyott Szeged MJV Városfejlesztési Koncepciója (VFK) - Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) - Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata - Statisztikai Tükör október Gyorstájékoztató november 3. - Szeged MJV Településképi Arculati Kézikönyve