MAGYAR SUZUKI ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A.

Átírás

1 MAGYAR SUZUKI ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS VÁLTOZATA Budapest, március 14.

2 Dokumentáció megnevezése: Magyar Suzuki Zrt Esztergom, Schweidel J. u. 52/A. telephelyére vonatkozó 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti Biztonsági elemzés Témaszám: 2018-P Készítette: PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Zrt Budapest, Árpád u. 21. Budapest, március 14.

3 TARTALOMJEGYZÉK 0. EL ZMÉNYEK SÚLYOS BALESETEK MEGEL ZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKIT ZÉSEK ÉS ELVEK SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ÜZEMVEZETÉS VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE VÉDELMI TERVEZÉS BELS AUDIT ÉS VEZET SÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELEMEINEK BEMUTATÁSA A lakott területek jellemzése A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Különleges természeti értékek Súlyos baleset által potenciálisan érintett közm vek Forgalmi adatok Veszélyes ipari üzem környezetében m köd szomszédos gazdálkodó szervezetek, ipari- és mez gazdasági tevékenységek A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervek bemutatása Az üzem környezetében más üzemeltet k által végzett veszélyes tevékenységek hatásai VESZÉLYES IPARI ÜZEM TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA Meteorológiai jellemz k Geológiai és hidrológiai jellemz k TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS, SÚLYOS BALESETB L ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMNEK A BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS JELLEMZ I A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése bb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek felsorolása A dolgozók létszáma, a munkaid és a m szakszám Az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra SÚLYOS BALESET SZEMPONTJÁBÓL MÉRTÉKADÓ VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE A JELENLÉV VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA, BESOROLÁSA ÉS MENNYISÉGE A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK VESZÉLYAZONOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK Raktározás Tartályok Gyártási technológia A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása Veszélyes anyagok tárolása, id szakos tárolása Veszélyes anyagok szállításának bemutatása a telephelyen Veszélytelenít és mentesít anyagok bemutatása A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGHEZ TARTOZÓ INFRASTRUKTÚRA A RÉSZLETES ELEMZÉSSEL VIZSGÁLT, A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHET SÉGEK BEMUTATÁSA A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE MEGALAPOZÓ ELEMZÉS KÖVETKEZMÉNYELEMZÉS Az [ER] szcenárió következményelemzése /38. oldal

4 6.2.2 A [BT] szcenárió következményelemzése DOMINÓHATÁS ELEMZÉS Küls dominó hatáselemzés Bels dominóhatás elemzés KOCKÁZATELEMZÉS Összesített egyéni halálozási kockázat Társadalmi kockázat meghatározása A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE KORÁBBI ÜZEMZAVAROK ÉS SÚLYOS BALESETI ESEMÉNYEK A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉS LÉTESÍTMÉNYEI A VEZET ÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A VESZÉLYHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI TÁVÉRZÉKEL RENDSZEREK A HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS DÖNTÉS-EL KÉSZÍTÉST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK A VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK EGYÉNI VÉD ESZKÖZEI ÉS SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELS ÉS KÜLS ER K BELS VÉDELMI TERVVEL KAPCSOLATOS OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS BEGYAKOROLTATÁS A BIZTONSÁGI ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉBE BEVONT TANÁCSADÓ SZERVEZET /38. oldal

5 0. El zmények A Magyar Suzuki Személygépkocsigyártó Zrt. (2500 Esztergom, Schweidel út 52/A., a továbbiakban: Suzuki Zrt.) a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet alapján alsó küszöbérték veszélyes ipari üzemnek min sül, ennek okán 2013 júliusában elkészült az üzem Biztonsági elemzése, amelyet a Hatóság elfogadott. Jelen elemzés a 2013-ban benyújtott dokumentum öt évenkénti soros felülvizsgálatát követ en elkészült új, egységes szerkezet Biztonsági elemzés, amely a 219/2011. (X. 20.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l szóló Kormányrendelet 4. mellékletében közölt tartalmi és formai követelményeknek megfelel en került elkészítésre. 5 /38. oldal

6 1. Súlyos balesetek megel zésével kapcsolatos célkit zések és elvek A Suzuki Zrt. célja, hogy megel zze és elkerülje mindazokat a nem tervezett és nem kívánatos eseményeket, amelyek személyek sérülését, a környezet károsítását vagy pusztán anyagi károkat okozhatnak. A Társaság ISO 9001 és ISO rendszer szerinti irányítási rendszert m ködtet. A rendszer tanúsítványokat a 4. sz. mellékletben mutatjuk be. A Suzuki Zrt. elkötelezett annak érdekében, hogy a m ködése során a vonatkozó törvények, rendeletek, biztonsági szabályzatok és a m ködésre vonatkozó el írások betartásával, kockázatelemzés alkalmazásával a súlyos balesetek veszélyét csökkentse. E feladat végrehajtása érdekében: a veszélyességgel arányos megel, illetve védelmi intézkedéseket határoz meg a vonatkozó jogszabályok el írásai alapján készített iparbiztonsági (Biztonsági elemzés, Bels védelmi terv), t zvédelmi, munkavédelmi dokumentációjában és a vállalat irányítási rendszer dokumentumaiban; figyelmet fordít a súlyos baleseti kockázatok feltárására és azok csökkentésére vagy megszüntetésére; betartja az iparbiztonsági, a t zvédelmi, a munkavédelmi, a környezetvédelmi, a polgári védelmi, kémiai biztonsági törvények és végrehajtási rendeleteik, valamint a vonatkozó szaki-biztonsági irányelvek el írásait; biztosítja a folyamatos fejl dést és a biztonság javítását, a felújítások, beruházások során kiemelt figyelmet fordít a biztonsági rendszerek fejlesztésére; figyelmet fordít a munkavállalók alkalmassági vizsgálatára, képzésére és továbbképzésére. tervszer en végzi a veszélyes anyagok kevésbé veszélyesekkel történ helyettesítését, a Társaság területén használt és tárolt veszélyes anyagok mennyiségének minimalizálását; az MSZ EN ISO 9001:2015 és az MSZ EN ISO 14001:2015 szabványoknak megfelel auditált min ségbiztosítási és környezetirányítási rendszert m ködtet. A vállalat felel s vezet i értékelik a tevékenységgel együtt járó veszélyeket, a veszélyes tevékenység megkezdése el tt. Megfelel intézkedéseket tesznek az esetleges váratlan üzemzavari események vagy balesetek hatásainak megel zésére, illetve csökkentésére. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást igyekeznek naprakészen tartani minden dolgozó számára. Tevékenységüket pontosan meghatározott feltételek között végezik. Az oktatások során elhangzottaknak megfelel en kezelik a normál üzemi technológiától eltér nem szokványos veletekb l ered kockázatokat. A folyamatok, a berendezések és a munkacsoportok átalakítását, továbbá a személyügyi változtatásokat a biztonság szempontjából is értékelik, amivel a kockázatok elfogadható szinten tarthatók. A váratlan üzemzavari eseményeket, a majdnem-baleseteket és következményeiket dokumentálják, és azokat kivizsgálják. Az így megszerzett tapasztalatokat felhasználják a biztonsági színvonalat javító intézkedések kidolgozására is. Rendszeresen mérik a biztonság növelésére irányuló tevékenységük hatásfokát. Megfelel bels védelmi tervet készítenek, és biztosítják annak végrehajtási feltételeit: a megfelel véd felszerelést, és a végrehajtó szervezetekbe beosztott állományt felkészítették e feladatokra. Ezeket alkalmazzák a súlyos 6 /38. oldal

7 balesetek megel zése, vagy következményeinek csökkentése érdekében. 1.1Szervezet és személyzet A Suzuki Zrt. szervezeti felépítését és személyzetével kapcsolatos követelményeket a Zrt. általános vállalatirányítási rendszerével összhangban alakította ki. A szervezeti felépítést az 5. sz. melléklethez csatoltuk. A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén 2988 f állandó munkavállaló dolgozik. A Suzuki Zrt. a jogszabályokban el írtaknak megfelel en bels szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozta meg az egyes érintett személyek, vezet k, és munkatársak feladatait és hatáskörét. 1.2 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és kezelése érdekében a Suzuki Zrt. jelen biztonsági elemzésben elvégzett kockázatelemzése a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelel en, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. Az alkalmazott módszerek összhangban állnak a kockázat kézbentartására alkalmazandó intézkedésekkel. A súlyos ipari balesetek azonosítása és értékelése az alábbi lépéseken keresztül valósul meg: Megalapozó elemzés Veszélyfeltárás és az események bekövetkezési gyakoriságok meghatározása Következményelemzés Küls és bels dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés és értékelés Környezeti veszélyeztetés vizsgálat A számítások során meghatározott egyéni és társadalmi, valamint környezeti kockázatokat a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerint kell értékelni. 1. sz. táblázat Halálozás egyéni kockázata lakóterületen Értékelés R<10 6 esemény/év Feltétel nélkül elfogadható kockázat. R<10-5, R > 10-6 esemény/év Feltételekkel elfogadható. >10-5 esemény/év Nem elfogadható. Társadalmi kockázat F<(10 5 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 F<(10 3 N 2 ) 1/év, és F>(10 5 N 2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1 F>(10 3 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 2. sz. táblázat Értékelés Feltétel nélkül elfogadható kockázat. Feltételekkel elfogadható. Nem elfogadható. A Suzuki Zrt. által okozott veszélyeztetés részletes elemzése és teljes kör értékelése a 6. sz. fejezetben található. 1.3 Üzemvezetés A Suzuki Zrt. vezet sége a súlyos balesetek megel zése érdekében: biztosítja a megfelel m szaki és biztonságtechnikai szabványokban, jogszabályokban 7 /38. oldal

8 meghatározott követelmények megtartását, és azon túl törekszik az ismert jó gyakorlatnak való megfelelésre is. kiadta raktározási utasításait és terveit a normál üzemviteli és rendkívüli események esetére. olyan karbantartási módszert m ködtet, amely a megel zést segíti el, és nem a hibák utólagos orvoslását szolgálja. megfelel munkavégzési engedélyezési eljárásokat alkalmaz; biztosítja a vezet ség és az alkalmazottak megfelel felkészítését, képzését és továbbképzését; megfelel ellen rzési rendszert m ködtet: o a veszélyes berendezések id szakos felülvizsgálatára, o a bekövetkez események, eltérések, balesetek kivizsgálására, és dokumentálására, o a munkafolyamatok biztonságos kézben tartására. a jogszabályok, m szaki el írások, a technológiai, szervezeti egyéb változásokat nyomon követi és gondoskodik azok átvezetésér l a dokumentációkban, illetve a megel zési rendszerben. biztonsági célkit zések végrehajtásában együttm ködik a munkavállalókkal, illetve azok képvisel ivel. gondoskodik a bels felülvizsgálatok alapján megel zési és biztonsági irányítási rendszer folyamatos fejlesztésér l. biztosítja a célkit zések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi er forrásokat, megfelel szervezeti és irányítási rendszert. 1.4 Változások kezelése A rendszer felülvizsgálatra kerül változtatások és egyéb megvalósított intézkedések, fejlesztések esetén a releváns jogszabályok, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megel zését szolgáló biztonság irányítási rendszer el írásainak megfelel en. A felülvizsgálatot módosítás, illetve új technológia bevezetése el tt és jelent s kockázat azonosításakor, az egészség és biztonság folyamatos javítása érdekében id ben elvégzik. A biztonsági elemzést soron kívül felülvizsgálatra kerül, amennyiben: a módosítás a raktározást olyan mértékben befolyásolja, hogy súlyos baleset kockázatát növeli vagy a védelmi rendszerre jelent s hatása van, illetve a jogszabályi el írások alapján módosítási engedélyhez kötött, a raktározást érint beruházás, fejlesztés történik, a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséb l levont tanulságok vagy a m szaki fejl dés következtében új információk állnak rendelkezésre; a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszer bb módszerek erre okot adnak, a bels védelmi terv gyakoroltatásának eredményeként a védelmi-, irányítási rendszert változtatni szükséges, súlyos ipari baleset bekövetkezése esetén. Technológiai változások esetén azonosítani kell a változás iparbiztonsági vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia iparbiztonsági szempontból elfogadható m ködési kritériumait, ki kell térni az kockázatok vizsgálatára, eljárásokra és a kockázatok elfogadható szinten történ tartását szolgáló intézkedésekre. Irányelvek, szabályozások el készítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges bels felügyelettel. 8 /38. oldal

9 1.5 Védelmi tervezés A Suzuki Zrt. eljárásokat hozott létre és tart fenn, annak biztosítására, hogy felismerje a veszélyhelyzetek bekövetkezésének lehet ségét, és amelyekkel ezekre reagálni tud, valamint amelyekkel az ezek során bekövetkezhet környezeti, valamint min ségi hatások megel zhet ek. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti események elhárítása érdekében bels védelmi tervet dolgozott ki, amelyet melléklethez csatoltunk. 1.6 Bels audit és vezet ségi átvizsgálás A folyamatos vezet i, a funkcionális és a munkafolyamatokba épített egyéb ellen rzési módon túlmen en a Suzuki Zrt. biztonsági helyzetét, a munka- és t zvédelmi tevékenységet a helyszíni szemlék alkalmával is ellen rizni kell. A t z- és munkavédelmi, a környezetvédelmi megbízott, valamint a veszélyes ipari védelmi ügyintéz legalább évente egyszer szemlét tart, amelyeknek célja többek között meggy dni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétér l, annak javítására tett intézkedések hatékonyságáról, a vezet k hatáskörébe utalt munka- és t zvédelmi feladatok végrehajtásáról. A szemlékr l jegyz könyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ellen rzés célját, legfontosabb megállapításokat, a feladatokat, a határid ket és a feladatok végrehajtásáért a felel söket. 9 /38. oldal

10 2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetének bemutatása A Suzuki Zrt. telephelye Esztergom déli részén található ipari parkban fekszik. A telephely környezetének területrendezési jellemz it, a leginkább látogatott intézményeket, a potenciálisan érintett közm veket, valamint az üzem környezetében m köd gazdálkodó szervezeteket az alábbiakban mutatjuk be. 2.1 Az üzem környezetének, településrendezési elemeinek bemutatása A lakott területek jellemzése Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kiköt város a Duna folyó partján, kedvelt idegenforgalmi célpont. Az Árpád-korban Magyarország f városa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Esztergom a Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységt l nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén fekszik, a Duna folyó jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben. A Dunakanyar legfels városának szokták nevezni. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemz. Nyugatról a Duna, Keletr l pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemz rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él. A telephely elhelyezkedése A tárgyi telephely 1500 méteres körzetében él k számát (összesen 2530 f ) és eloszlását az alábbi térkép mutatja be, amelyet a Geox Zrt. bocsájtott rendelkezésünkre (ezen adatszolgáltatás megegyezik a Népesség Nyilvántartó adatbázisával). 10 /38. oldal

11 A lakosság eloszlása a telephely 1500 m-es körzetében A telephely áttekint helyszínrajzát a T-01. sz. térképmelléklet mutatja be A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A telephely közelében a következ tömegtartózkodásra alkalmas helyek találhatóak. 3. sz. táblázat Létesítmény neve Címe Távolság (m) Lovasliget Panzió 2500 Esztergom Látóhegyi út 20376/1 hrsz. 400 Lidl 2500 Esztergom Dobogók i út 450 Praktiker 2500 Esztergom Dobogók i út Zone Bevásárlópark 2500 Esztergom Dobogók i út Schweidel Szálló 2500 Esztergom, Schweidel J. u /38. oldal

12 Stone 6th Club 2500 Esztergom, Dorogi út Esztergom vasútállomás 2500 Esztergom, Bem tér Különleges természeti értékek A telephely kerítésvonalától délre mintegy 100 méterre található a Duna-Ipoly Nemzeti Park, amely egyben Natura2000 közösségi jelent ség él hely is (HUDI20039, Pilisi és Visegrádi hegység). Ezen kívül a Suzuki Zrt. területét l nyugatra mintegy 500 méterre a Duna és ártere (HUDI20034) Natura2000 oltalom alatt álló terület található. A telephely közelében található természeti értékek Súlyos baleset által potenciálisan érintett közm vek Az üzem közelében található közm -létesítmények a gázfogadó állomás és egy szennyvízátemel állomás. A lehetséges súlyos balesetek a közm hálózatot a rendkívüli események jellegéb l következ en nem veszélyeztetik Forgalmi adatok A telephelyt l mintegy 450 m-re húzódik a 111-es Esztergom-Dorog összeköt út. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. (1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13.) 2017-ben kiadott Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma cím adatbázisa alapján megállapítható, hogy az útvonalon átlagosan járm (amelyb l 8086 személygépjárm ) forgalmával számolhatunk. Percenként majdnem 7 db járm vet jelent ez az adat. Egy esetleges súlyos ipari baleset esetén a környez utakon szükséges lehet a forgalom ideiglenes felfüggesztésére. A tényleges veszélyeztetettség meghatározását az 6. sz. fejezet keretében elvégzett következményelemzés keretében végezzük, értékeljük és az eredmények tükrében szükség esetén védelmi intézkedéseket erre is kiterjed en határozzuk meg. 12 /38. oldal

13 2.1.6 Veszélyes ipari üzem környezetében m köd szomszédos gazdálkodó szervezetek, ipari- és mez gazdasági tevékenységek A következ táblázatban a Suzuki Zrt. telephelyének közvetlen szomszédságában található ipari üzemeket soroljuk fel. 4. sz. táblázat Név Cím Elérhet ség Tyco Electronics Hungary Kft. TE Connectivity Automotive EMEA 2500, Esztergom, AMP út 2. (33) Esztergom, Amp u. 2. Springfix Hungary Kft Esztergom, Látóhegyi út 4, (33) Eurasia Logistics Kft Esztergom Mátyás Király u., Hrsz /19 (33) Aemss Kft Esztergom, Rubik Ern u. 3, (33 (33) ) 542 Thai President Foods (Hungary) Kft Esztergom, Rubik Ern u., 20377/9 hrsz. Diamond Electric Kft Esztergom, Rubik Ern utca 1. (33) Plastimat Hungary Kft Esztergom, Rubik Ern utca 5. (33) Neuzer Kerékpár Kft Esztergom, Mátyás király utca 45. (33) Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft Esztergom, Mátyás király utca 45. Nifast Hungary Kft Esztergom 20377/24 hrsz. (33) Kirchhoff Hungaria Kft Esztergom Mátyás király utca /22 hrsz. (33) Sanoh Magyar Kft Esztergom, 20353/10 hrsz. (33) Summit D&V Kft Esztergom Dobogók i u. 35. (33) Alcufer Kft Esztergom, Schweidel u. 50/c. (33) Luc Kft. Poliurethanes 2500 Esztergom Schweidel József út 50. (33) Spori Print Vincze Kft Esztergom, Schweidel J. u. 50. (33) Innomed Medical Zrt Esztergom, Schweidel József utca 50. (33) Szatyina Csavargyártó Kft Esztergom, Schweidel J. út 50. (33) /38. oldal

14 Acéltechnológia Kft Esztergom, Schweidel J. út 2. (33) Höpe Kft Esztergom, Schweidel J. út 50. (33) Tari-Prod Kft Esztergom, Mátyás király utca 43. (33) TMT High Tech Kft 2500 Esztergom, Schweidel u. 50. (33) EMI Mérnök Iroda Kft 2500 Esztergom, Schweidel J. U. 50. (30) WIKA Kft Esztergom Schweidel József u. 50. (33) Areta Kft Esztergom, Mátyás király u. 41. (33) Ryowa Hungary Kft Esztergom Dobogók i u. 37. ( Sped Pack Kft Esztergom, Mátyás király utca 46. (33) Habasit Kft 2500 Esztergom, Látóhegyi út 4. (33) A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervek bemutatása A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének pontja alapján a 6. sz. fejezetben bemutatott gazdálkodó szervek kerülnek kihagyásra a társadalmi kockázat számítása során Az üzem környezetében más üzemeltet k által végzett veszélyes tevékenységek hatásai A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyének környezetében, attól 2,43 km-re DK-re egy veszélyes tevékenységet folytató üzem található, az Envirotrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely fels küszöbérték veszélyes ipari üzem. A vállalat tevékenységének hatását a Suzuki Zrt.-re a küls dominóhatás elemzés során vesszük figyelembe. 2.2 Veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetével kapcsolatban a terület meteorológiai, legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemz it, valamint a telephely által esetlegesen érintett természeti és m emléki értékeit az alábbiakban részletezzük Meteorológiai jellemz k A telephely a Visegrádi-hegység és a Pilisi-hegyek kistáj határán fekszik. A kistáj alacsonyabban fekv részei a mérsékelten h vös- mérsékelten nedves, de a K-i és a Ny-i szegélyek a mérsékelten száraz éghajlati típushoz tartoznak. Az évi napfénytartam általában 1900 óra körüli, az évi középh mérséklet a hegység lábánál 9,5-10,0 C közötti, míg a tenyészid szakban várhatóan 16 C között alakul. A nyári abszolút maximum h mérsékletek sokévi átlaga 30,0-32,0 C, a téli abszolút minimum h mérsékleté pedig -16,0 C. A csapadék évi összege a hegylábaknál 580 mm körüli. Az átlagos maximális 14 /38. oldal

15 hóvastagság a Duna völgyében 25, Dobogók n eléri a 40 cm-t. Az ariditási index 1,15-1,18, az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség a völgyekben kevéssel 3 m/s alatti Geológiai és hidrológiai jellemz k A hegység fejl dése a triász id szakig nyomozható, mai arculatát azonban a millió éves közép-miocén vulkanizmus alakította ki. Ennek els szakaszában f leg kis mélységben megszilárduló telérk zetek, lakkolitok (pl. dunabogdányi Csódi-hegy), vagy lávadómok, dagadókúpok, másrészt robbanásos kitörések nyomán keletkezett vulkáni törmelékek voltak a jellegzetes termékei. A vulkáni m ködés második szakaszában egy hatalmas (kb. 10 km átmér ) rétegvulkán jött létre, s ennek kés bbi beszakadásával egy nagyméret kaldera alakult ki. Ezen belül jött létre egy új, de kisebb (5-6 km átmér ) rétegvulkán, majd ennek beszakadásával újabb kaldera alakult ki. A vulkáni tevékenység andezites és dácitos jelleg volt. A hegység f tömege 14 millió éve kiemelkedik környezetéb l, s a pleisztocénig üledékképz dést l mentes terület volt. Az utolsó kb. 1,5 millió év egyes id szakaiban jellemz a lösz lerakódása: a hazai legfontosabb löszszelvények egyike (Basaharc) is a kistáj területére esik. A Dunába torkolló kis mellékpatakok vízgy jt területe Esztergomtól Szentendréig. A tet k jó vízellátásúak, a peremek vízszegény területek. Nagyobb vízfolyások: Szentlélek-patak (16 km, 40,5 km2), pilismaróti Malom-patak (7 km, 26,2 km2), dömösi Malom-patak (6 km, 14,2 km2), Apátkúti-patak (9,6 km, 14 km2), Bükköspatak (16 km, 39,2 km2). Mivel a nagyesés patakokon sem a kora tavaszi hóolvadásból ered, sem a nyári záporok okozta árhullámok nem tartósak, ezek nem akadályozzák az árterület hasznosítását. Ezért nem szükséges árvédelmi létesítményeket emelni. A vízhozamok nagy széls ségek között ingadoznak (Szentlélek-patak 0-19 m3/s, Bükköspatak 0-24 m3/s), így rájuk vízhasználatot alapozni nem lehet. Az id szakos jelleg miatt vízmin ségük szennyezett. A vízhiány és a meredek lejt k mellett állóvizek sem jöhettek létre, mert a keletkez mélyedések gyorsan kitölt dnek. A hegységben sok a forrás, de azok többnyire id szakosak. Helyzetük szerint a 170 m-es (Lepence-forrás) és az 525 m-es (Laura-forrás) szintek között fakadnak. Maximális vízhozamra a Kinizsi-forrás (Pilisszentkereszt, 260 1/p), közepes vízhozamra a Fenyvesbérciforrás (Visegrád, 25 1/p) a legb víz bb. Gyér talajvíz" id szakosan a völgytalpakon fordul el. A hegység mélyebb rétegei is vízszegények. Artézi kutak csak a peremterületeken létesültek, meglehet sen gyér vízhozamokkal és sekély mélységgel. Közülük kit nik a leányfalui egykori Bányászüdül Fürd kútja (560 1/p és 45 C), amely már a vulkáni fekü triász rétegeib l táplálkozik. A terület vízközm -ellátottsága a szokásos képet mutatja. Központi vízellátása már van, de csatornázás csak Dunabogdányban, így a közcsatornával ellátott lakások aránya kistáji szinten 67,5% (2008). Valamelyes talajvíz"-el fordulás csak a völgylejt kön van, 4-6 m közötti mélységben. Kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, amihez Csobánka környékén a nátrium is társul. A keménysége nk, de DK-en 25 nk felett van. A szulfáttartalom ellenkez leg: Kesztölct l ÉNy-ra megy fel 300 m g/l-ig, míg DK felé csak 60 mg/ Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetb l adódó veszélyeztetettsége A Suzuki Zrt.-nél elképzelhet súlyos balesetek környezetre hárított kockázatát az 1.6. fejezetben ismertetett módon számítottuk. A 6.7. fejezetben részletesen bemutatott számítások alapján megállapítható, hogy a Társaság a környezetére a megengedettnél nagyobb kockázatot nem hárít. Az alacsony várható bekövetkezési gyakoriságú súlyos balesetek azonban a közeli 15 /38. oldal

16 környezetet veszélyeztethetik mérgez égéstermékek szabadba kerülése révén. 16 /38. oldal

17 3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos jellemz i 5. sz. táblázat Suzuki Zrt. telephelye Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Suzuki Zrt. Üzemeltet székhelye: 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: személygépjárm -gyártás Telefon munkaid ben (központ, titkárság, ügyelet): Telefax munkaid ben (központ, titkárság, ügyelet): Vezet neve, beosztása: Novák Gyula, Termelési igazgató Vezet címe: gynovak@suzuki.hu Vezet telefonszáma: Veszélyes ipari védelmi ügyintéz neve: Rozgonyiné Békés Anita (Profes Kft.) Veszélyes ipari védelmi ügyintéz címe: bekes.anita@profes.hu Veszélyes ipari védelmi ügyintéz mobiltelefon száma: A Suzuki Zrt. minden t le elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megel zésére és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére, amelyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 10. mellékletének 1.1 és 1.2 pontjának megfelel en A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése A Magyar Suzuki Zrt személygépkocsi gyártással és értékesítéssel foglalkozik bb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek felsorolása A Magyar Suzuki Zrt. gépkocsi alkatrészeket gyárt, beleértve a karosszériagyártást és festést is, illetve a beszállított alkatrészekb l gépkocsikat szerel össze. zveszélyességi szempontból a gépkocsigyártás technológiájában többféle, különböz zveszélyességi jellemz vel bíró anyagot használunk fel, és ezen anyagokkal végzett tevékenység, m velet is veszélyesnek min sül. Els sorban a festékek, hígítók és az ezekkel végzett m veletek festékkeverés, szórás, szikkasztás t zveszélyesek. Az összeszerel üzemben a kész gépkocsik üzemanyaggal való töltése, illetve konzerválása (waxolása) min sül kiemelten t zveszélyes tevékenységnek. Az alkatrészek, anyagok mozgatására PB gázüzem targoncákat használunk, ezek töltése, a PB gáz tartályos tárolása szintén zveszélyes tevékenység. A felhasznált t zveszélyes anyagokat többségében zárt rendszerben kezelik, ezekb l minimalizált készleteket tárolnak, mivel a beszállítás folyamatos. Az energiaellátás zökken mentessége érdekében a telephelyen 2 db 130 m 3 -es PB tartály került megépítésre, lekötött gázmennyiség feletti gázszükséglet ellátására A dolgozók létszáma, a munkaid és a m szakszám 17 /38. oldal

18 3.1.4 Az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén 2 db földdel takart 130 m 3 -es PB gáz tartály található, illetve a gyártási folyamathoz felhasznált t zveszélyes folyadékok (festékek, hígítók, lakkok stb.), valamint a tartályparkban földalatti tartályokban gázolaj, benzin, klímagáz és ablakmosó folyadék. Mindezeken túl 2 db 15 m 3 -es föld alatti PB tartály áll rendelkezésre a targoncák töltésére. Az üzemben végzett technológiák önmagukban nem veszélyesek, csak az azok során felhasznált anyagok (pl. festékek, lakkok). A jelen lév veszélyes anyagok dönt többsége t zveszélyes, illetve környezetre veszélyes (E1 és E2) tulajdonsággal rendelkeznek. A veszélyes anyagokkal végzett m veletek közben veszélyes hulladék (szennyezett csomagolóanyag) is keletkezik, amely a Rendelet hatálya alá tartozik. Ezek elszállításáról és ártalmatlanításáról az üzemeltet gondoskodik. 3.2 Súlyos baleset szempontjából mértékadó veszélyes létesítmények elhelyezkedése A telephely helyszínrajzát a T-01. sz. térképmelléklet tartalmazza, amelyen pontosan jelölve van a veszélyes anyagok elhelyezkedése is. A két földdel takart PB tartály a dolgozói és látogatói parkoló mellett, a személyportától balra a kerítésvonalon belül található. A földalatti tartálypark a Szerel üzemmel szemben található, a személyportától jobbra. Az egyik 15 m 3 -es föld alatti PB tartály a Présüzem sarkánál a kerítés mellett, míg a másik a Logisztika épületében sarkánál, a Fest üzem el tt található. A gyártási folyamatban használt egyéb anyagokat (festékek, lakkok stb.) az üzemekben, kis mennyiségben, arra kijelölt helyen tárolják. A veszélyes hulladékokat keletkezési helyükön arra kijelölt edényzetben (hordók, IBC-k) gy jtik, majd a központi, üzemi veszélyes hulladéktárolóba ( zöldház ) szállítják, ahonnan mérlegelés után az arra kijelölt szakcég elszállítja. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok elkülönítve kerülnek tárolásra. A tárolóhelyek a jogszabályi el írásoknak megfelel en kerültek kialakításra. 3.3 A jelenlév veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében megadott kritériumok alapján a Suzuki Zrt. esztergomi telephelye alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek min sül. A telephelyen lév veszélyes anyagok maximális mennyiségei a raktári kapacitás, valamint a gyártási igények figyelembe vételével kerültek kiszámításra. A telephelyen jelen lév minden veszélyes anyagot, azok mennyiségét, illetve tárolási helyét az 1. mellékletbe csatolt táblázat tartalmazza. A jelen lév veszélyes anyagok dönt többsége az alsó küszöbérték 2%-nál kisebb mennyiségben vannak jelen. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 5 pontja 18 /38. oldal

19 alapján az ilyen kis mennyiség anyagokat nem kell figyelembe venni a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor, amennyiben úgy helyezkednek el, hogy súlyos balesetet nem képesek okozni. A Suzuki Zrt. telephelyén a veszélyes anyagok az arra kialakított területen és helyiségekben kerülnek betárolásra, illetve az üzemi térben csak t zálló szekrényekben tárolják a veszélyes anyagokat. A kis mennyiség, továbbá a tárolásból fakadó sajátosságok alapján kijelenthet, hogy ezen anyagok nem okozhatnak veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet, amelynek hatásai az üzem kerítésvonalán túlterjedhetnek. Mindezek alapján az üzemben jelen lév 2 %-nál nagyobb mennyiség veszélyes anyagok listája a következ. 6. sz. táblázat Anyag neve Besorolás Jelen lév max. mennyiség (t) Acetilén, oldott (Dissous-gáz) nevesített 0,675 Betaguard RB 10BVSL E2 4,25 Bonderite M-Zn L-3035 E1 2,15 ENVIRONMENTALLY HAZARDOUS SUBSTANCE E1 9,535 HFO 1234YF Soltice P2. 21,8 Motorbenzin E10 nevesített 1,2 PB gáz nevesített 104,464 Gázolaj nevesített 23,6 Ólmozatlan benzin nevesített 33,6 Oxigén s rített nevesített 0,1405 E1 veszélyes hulladék E1 8 E2 veszélyes hulladék E2 30,71 Az E1 és E2 kategóriába sorolt veszélyes hulladékok a következ hulladéktípusokból adódik össze. 7. sz. táblázat Hulladék kód Elnevezés HP mondat 1 HP mondat 2 Jelen lév max mennyiség (t) Besorolás egyéb sav HP14 0,08 E a folyékony hulladéknak a képz dése helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék és lakk tartalmú vizes iszap veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olaj HP14 4,5 E2 HP14 8 E1 HP14 0,15 E2 HP14 1,5 E olaj-víz szeparátorokból származó iszap HP14 0,45 E olaj-víz szeparátorokból származó olaj HP14 1,5 E olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz HP14 HP3 3 E2 19 /38. oldal

20 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz anyagok (ideértve a közelebbr l meg nem határozott olajsz ket), törl kend k, véd ruházat veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a t l ig terjed hulladéktípusoktól HP14 2,5 E2 HP14 0,08 E2 HP14 3,5 E2 HP14 0,4 E2 HP14 0,2 E nikkel-kadmium elemek HP14 0,35 E veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek ipari szennyvíz biológiai kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz HP14 HP3 1,5 E2 HP14 3,5 E2 HP14 4,5 E2 HP14 HP3 3 E2 A telephelyen csak Biztonsági adatlappal rendelkez anyagokat tárolnak és vesznek át a munkautasításoknak megfelel en, ismeretlen összetétel anyagok tárolása kizárt. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet és 1. mellékletében megadott üzemazonosítási eljárás alapján elvégzett számítás szerint a Suzuki Zrt. esztergomi telephelye az alábbi azonosítási számokkal jellemezhet : 8. sz. táblázat Üzemazonosítási számok Alsó küszöbérték Fels küszöbérték Egészségi veszélyek - - Fizikai veszélyek 4,4 0,97 Környezeti veszélyek 0,43 0,18 Az azonosítási számítás során megállapítható, hogy az üzemben egyidej leg jelenlév maximális veszélyes anyag mennyiség a fizikai veszélyek szempontjából meghaladja az alsó küszöbértéket, de a fels küszöbértéket nem éri el. Ez alapján az üzem alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként került azonosításra. Az üzemazonosítási adatlapokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A telephelyen el forduló veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 20 /38. oldal

21 3.4 A veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk Raktározás Tartályok Gyártási technológia A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok A telephelyen kémiai és biológiai folyamatok csak a szennyvíztisztítóban játszódnak le, a fizikai folyamatok fentebb kerültek bemutatásra A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása A gyártás egy része automata üzemelés, ennek meghibásodása vagy problémája esetén a kezel személyzet be tud avatkozni. Ezen tevékenységek során jelent s mennyiség veszélyes anyag nem kerül felhasználásra. Az üzem kb. 50%-át lefed en automata t zjelz rendszer (h - és füstérzékel k) áll jelenleg rendelkezésre, amelynek 100%-ra való b vítése folyamatban van. Az automata jelz rendszer mellett kézi jelzésadók is rendelkezésre állnak, illetve a robbanásveszélyes területeken gázérzékel k is elhelyezésre kerültek Veszélyes anyagok tárolása, id szakos tárolása A veszélyes anyagok tárolása, valamint id szakos tárolása a sz. fejezetben került bemutatásra Veszélyes anyagok szállításának bemutatása a telephelyen A Suzuki Zrt. területén belül kizárólag villamos hajtású járm veket használnak, ez alól kivételt képez a küls területen használt gázos targonca, ami a környezetére nem jelent gyújtásveszélyt, továbbá amelyeknél a vonatkozó m szaki és biztonsági el írások megtartása és rendeltetésszer használata esetén t z vagy robbanásveszély nem áll fenn. A gyár területén a beérkezett veszélyes anyagokat a közúti járm vekb l villamos targoncával vagy paletta mozgatóval szállítják a raktározási területre, ahonnan a termelés igényeinek megfelel mennyiség alapanyagot szállítanak át a felhasználási helyre. Cs vezetéki szállítás csak a földgáz esetében fordul el, ömlesztett, gáz halmazállapotú vagy tartányos szállítást az üzem területén a veszélyes anyagokkal nem folytatnak Veszélytelenít és mentesít anyagok bemutatása A telephelyen tárolt anyagok jellegéb l fakadóan azonnali kárenyhít beavatkozás a kiszóródott vagy kifolyt anyagok összegy jtése és szakszer elhelyezése. Veszélyhelyzetek kezelésére a következ eszközök állnak rendelkezésre: 21 /38. oldal

22 - felitató granulátum (akkumulátortölt k mellett), - mészhidrát (akkumulátor tölt knél kannában), - havária készletek (épületen belül, felitató hurka és lapok). 22 /38. oldal

23 4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra 23 /38. oldal

24 5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehet ségek bemutatása Jelen Biztonsági elemzés szerkezeti felépítése az egymásra épülés elve szerint került kialakításra. A Suzuki Zrt. tárgyi telephelyén el forduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából fontos információkat, a tárolandó veszélyes anyagokat, azok mennyiségét és a tevékenység részletes bemutatását a 3. sz. fejezet tartalmazza. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatását a 6. sz. fejezet ismerteti, a valós viszonyokra épül baleseti eseménysorokkal, illetve az adott technológiai részrendszerre és minden a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre vonatkozóan. 24 /38. oldal

25 6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Az általunk alkalmazott elemzési eljárás megfelel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellen rzésér l szóló 2012/18/EU (SEVESO III) Irányelv, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti biztonsági elemzéssel szemben támasztott követelményeknek. Ennek megfelel en az elemzés mélysége az elemzés el rehaladásával fokozatosan n, míg az elemzend esetek száma arányosan csökken. Az elemzési eljárás szisztematikus eszközt biztosít arra, hogy a súlyos balesethez vezet esemény sorok feltárása maradéktalanul megtörténjen. Az elemzés els lépéseként ki kell jelölni az üzem határait. Elfogadott módszer segítségével meg kell különböztetni a veszélyes üzemrészeket a telephelyen esetlegesen el forduló más, SEVESO szempontból nem veszélyes technológiáktól, üzem részekt l. A kiválasztott veszélyes üzem vagy veszélyes üzem részek esetében olyan részletességgel kell elemezni, majd dokumentálni az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzem határon túl terjed hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes technológiai és nem technológiai feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében be kell mutatni azon esemény sorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjed nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meg kell határozni az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében a kiválasztott veszélyes anyaggal foglalkozó üzemekben a kijelölt szcenáriók következményeit be kell mutatni. Ezt követ en a bekövetkezési gyakoriság és a következmények ismeretében ki kell számítani az egyéni halálozási és társadalmi kockázatokat, valamint meg kell ítélni az üzem felkészültségét a súlyos ipari balesetek elleni védekezésr l. Szükség esetén a biztonság növelésére intézkedéseket kell megfogalmazni. Jelen elemzési eljárás a fenti szempontokat az alábbi lépéseken keresztül végzi el. Megalapozó elemzés Részletes technológiai és raktár specifikus elemzés, a súlyos baleseti események lehet ségének kimutatása, bekövetkezési frekvenciák meghatározása Következményelemzés Küls és bels dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Környezeti veszélyeztetés vizsgálata Az üzem iparbiztonsági értékelése 6.1 Megalapozó elemzés Megalapozó elemzés elvégzésére a nemzetközileg elterjedt és széles körben elfogadott ún. holland kiválasztási módszert alkalmazzuk a CPR [18] 2.3 fejezete alapján. A holland kiválasztási módszer kiváló t zveszélyes, illetve toxikus anyagokat raktározó, feldolgozó vagy el állító technológiák sz rése esetében. A megalapozó elemzést azon létesítmények tekintetében nem alkalmazzuk, amelyekben a veszélyes anyagok mennyiségei nem haladják meg az alsó küszöbérték 2%-át, illetve úgy helyezkednek el, hogy súlyos baleseti eseményt okozni nem képesek, az alábbiak szerint. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 5. pontja szerint az a veszélyes anyag számít 25 /38. oldal

26 mértékadónak, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben az alsó vagy a fels küszöbmennyiség, vagy a küszöbérték alatti üzemben az alsó küszöbérték 2%-át meg nem haladóan van jelen. A teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat. 6.2 Következményelemzés Az [ER] szcenárió következményelemzése Ezen esemény a 130 m 3 -es PB tartály generikus okból történ felhasadása, teljes anyagtartalmának pillanatszer kikerülése esetén valósulhat meg. Egy feltételezett gyújtóforrás a kiöml PB azonnali gyulladását (tócsat z) vagy késleltetett robbanását idézheti el, amelyek során a következ h sugárzási és nyomásviszonyok alakulhatnak ki. 9. sz. táblázat sugárzás [kw/m 2 ] Kitettség [s] Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve Zóna sugara [m] Harmadfokú égési sérülés. 114, Másodfokú égési sérülés. 216, SKET elfogadhatósági kritérium 239,9 10. sz. táblázat Túlnyomás Hatás Zóna sugara Pa bar m A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels szervek károsodása, halál. 87,82 2, ,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 224, ,10 A zónán túl egészségkárósító hatással nem kell számolni. SKET elfogadhatósági kritérium. 363, A [BT] szcenárió következményelemzése Anyagfáradás miatt a benzintartály töltésére érkez tartányos szállító járm felhasad, a szállított teljes anyagmennyiség a szabadba jut és tócsát alkot. Egy feltételezett gyújtóforrás a kiöml benzin azonnali gyulladását (tócsat z) vagy késleltetett robbanását idézheti el, amely az alábbi h sugárzási és túlnyomási zónákat okozhatja. 11. sz. táblázat sugárzás [kw/m 2 ] Kitettség [s] Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve Zóna sugara [m] Harmadfokú égési sérülés. nem alakul ki Másodfokú égési sérülés. 55, SKET elfogadhatósági kritérium 63,7 12. sz. táblázat Túlnyomás Hatás Zóna sugara Pa bar m A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels szervek károsodása, halál. 56,099 2, ,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 120, /38. oldal

27 ,10 A zónán túl egészségkárósító hatással nem kell számolni. SKET elfogadhatósági kritérium. 234, Dominóhatás elemzés A dominó hatásvizsgálatot a hazai és nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon sugárzásra, nyomáshullámra és repeszhatásra vonatkozóan szükséges elvégzni Küls dominó hatáselemzés Küls dominó keretében kerül sor annak a vizsgálatára, hogy az üzemet esetlegesen érint küls hatások súlyos baleseti esemény kiváltására képesek-e. Repül gép becsapódás Villámcsapás Széls séges környezeti hatások Talajsüllyedés Földcsuszamlás z vagy robbanás a szomszédos üzemben Földrengés Áradás Bels dominóhatás elemzés A következményelemzés alapján vizsgálni szükséges, hogy a bekövetkezett primer esemény okozhat-e olyan hatást, amely a vizsgált üzem környezetében súlyos baleset kialakulásához vezethet. 6.4 Kockázatelemzés A kockázatok számítását SAVE II program környezetben végeztük. A SAVE II képes az elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történ vektorgrafikus megjelenítésére is. A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a SEVESO rendelet hatálya alá tartozó veszélyes üzemek területén bekövetkez haváriák következményeinek és kockázatának meghatározásához. A SAVE II szoftver Risk Calculation Modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A programban lehet ség van model teret definiálni és az elemz megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának s ségét. A program a meteorológiai adatokat, a popullációs adatokat és az esemény bekövetkezési valószín ségeket igényeli bemen adatként. Eredményként a kockázati értékek egy halmazát kapjuk, amelyek az egyéni kockázat esetében zárt görbeként jelennek meg az x-y síkban, a társadalmi kockázatok vonatkozásában pedig egy folytonos görbeként az F-N síkban (F-N görbe) Összesített egyéni halálozási kockázat Az összes szcenárió összesített izokockázati térképét az alábbi ábrán mutatjuk be: 27 /38. oldal

28 A szcenáriók egyéni összesített izokockázati képe (szoftveres) 28 /38. oldal

29 A szcenáriók egyéni összesített izokockázati képe A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelt alapján feltételek nélkül elfogadható szint veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történ halálozás egyéni kockázata a 10 6 esemény/év értékét nem éri el. Mivel a Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén kialakuló 10-6 esemény/év kockázati zóna lakott területet nem érint, így az egyéni halálozási kockázata feltételek nélkül elfogadható Társadalmi kockázat meghatározása A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján határoztuk meg. A társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben él lakosságot és az ott nagy számban id szakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe vesszük. Az eredményt F-N görbe segítségével jelenítjük meg. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték /év. 29 /38. oldal

30 Társadalmi kockázat Értékelés 13. sz. táblázat F<(10 5 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 F<(10 3 N 2 ) 1/év, és F>(10 5 N 2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1 F>(10 3 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 Feltétel nélkül elfogadható kockázat Feltételekkel elfogadható Nem elfogadható A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal azonos modell teret alkalmaztunk. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vettük a civil lakosság mellett a telephelyen esetlegesen tevékenyked küls s vállalkozások, valamint a szomszédos gazdálkodó szervek létszámadatait is. 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. mellékletének pontja szerint megállapított F-N görbe (a veszélyeztetett területen él lakosság, valamint az id szakosan ott tartózkodó személyek figyelembe vételével) az alábbi képen kerül bemutatásra. A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyének társadalmi kockázata A tevékenység által okozott társadalmi kockázat a feltételek nélkül elfogadható tartományban van abban az esetben is, ha a telephelyen tevékenyked küls s munkavállalókat is figyelembe vesszük a kockázatszámítás során. A feltételek nélküli megfelelést l függetlenül a nagyobb biztonság érdekében a esztergomi Suzuki Zrt. minden küls s munkavállalója tekintetében megteremti a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének pontjában foglalt követelményeket. Üzemeltet továbbá tevékenységének kockázatának csökkentése érdekében saját munkavállalóin kívül oktatásban részesíti a közvetlen szomszédságában lév vállalatok dolgozóit. 30 /38. oldal

31 6.5 A természeti környezet veszélyeztetettsége Az alábbi fejezetben a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7. pontja alapján el írtak szerint, a környezetterheléssel járó súlyos balesetb l származó veszélyeztetés elfogadhatóságát vizsgáljuk. A Suzuki Zrt. kiemelt feladatának tartja a környezet magas fokú védelmét, esetleges baleseti események során a károk mérséklését. Az üzemben felhasznált anyagok egy része környezetre veszélyes tulajdonsággal bír, így különösen körültekint en szükséges azokat szállítani és felhasználni a telephelyen belül. A raktárakban és a felhasználási helyen egyaránt zárt területen manipulálnak az anyagokkal. Mind a szilárd, mind pedig a folyékony környezetre veszélyes anyagok kikerülésére van kárment készlet rendszeresítve az üzem több pontján, amelyekben a kijutott anyagok körbehatárolásához, felitatásához, illetve összegy jtéséhez szükséges anyagok és eszközök megfelel számban rendelkezésre állnak. A kárment eszközök részletes leírása a fejezetben található. A környezetre veszélyes tulajdonsággal bíró veszélyes hulladékok elkülönítve, erre kijelölt zárt és fedett tárolóhelyen kerülnek tárolásra az elszállításig. A veszélyes hulladék tárolókban szintén rendelkezésre állnak kárment anyagok és eszközök az esetleges anyagkikerülések kezelésére. Az üzemeltet minden természeti környezetet érint balesetei eseményt köteles az illetékes vízügyi igazgatóság felé bejelenteni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a szennyez dést el ször lokalizálja, majd felszámolja. A kárelhárításhoz szükséges személyi és szervezési feltételeket a Bels védelmi terv, valamint a bels szabályzatok írják el. A kárelhárítási beavatkozási tevékenységet rendszeresen (évente) meg kell ismételni. A pesszimista szemlélet alapján a fent bemutatott er -eszköz, illetve személyi és szervezési megoldásokon túl a jelen lév környezetre veszélyes anyagok számszer sített kockázatelemzését is elvégeztük. Az EAI (Environmental Accident Index) más alapokon vizsgálja az ipari káresemények által okozott következményeket, mint ahogy azt az iparbiztonság területén gyakran használt CPR [18] teszi. Ezen index módszer a kikerül veszélyes anyag kémiai tulajdonságait, illetve a befogadó környezet paramétereit egyaránt figyelembe veszi. Amennyiben egyes káresemények EAI értéke 500 alatt marad, úgy a szakirodalom a további vizsgálatától eltekint. (Asa Scott Andersson: Development of an Environmental Accident Index, 2004) Az EA Index számításához felhasznált szakirodalmat a 8. sz. melléklethez csatoltuk. Az EAI számításának alapösszefüggése: ahol: Tox Am Con Sol vízi él lényekre gyakorolt akut toxicitás jelz száma anyagmennyiségre vonatkozó jelz szám kémiai anyag viszkozitásának jelz száma az anyag vízben való oldhatóságának jelz száma 31 /38. oldal