Tájékoztatás a évi jogszabály változásokról és jelenleg érvényben lévő fontosabb előírásokról

Átírás

1 Tájékoztatás a évi jogszabály változásokról és jelenleg érvényben lévő fontosabb előírásokról 1.) Az évi XCIII. törvény a munkavédelemről a évi LXXIX törvény több pontját módosította 7. Az Mvt. 40. (2) (2)Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. 8. Az Mvt. 42. b), d) b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni;,,d) gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak; 9. Az Mvt. 44. (1)-(2) (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.,,(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. 10. Az Mvt. 64. (4) (4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell. 11. Az Mvt. 65. (2) (2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása. 12. Az Mvt a

2 67. A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. 13. Az Mvt. 68. (1) (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, az 1. melléklet szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja. 14. Az Mvt. 70/A. (1) és (2) (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. -ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. (2) A munkavédelmi képviselő választására az Mt át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. 15. Az Mvt. 76. (3) : (3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni. 16. (1) Az Mvt. 82. (2) bekezdés i) pontja (A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen) i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá (2) Az Mvt. 82. (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

3 (A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen) k) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása. 17. Az Mvt. a következő 82/D. -sal egészül ki: 82/D. (1) A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során: a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. (2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. 19. (1) Az Mvt. 84. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A munkavédelmi hatóság - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve - köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni. (2) Az Mvt. 84. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. 20. (1) Az Mvt /E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 db halláscsökkenés bármely fülön. (2) Az Mvt pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely] d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;

4 A fenti módosítások július 8-tól hatályosak. 21. Az Mvt. a következő 85. -sal egészül ki:,,85. A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. 22. Az Mvt. 81/A. (1) bekezdésében a munkavédelmi hatóság vezetője szövegrész helyébe a foglalkoztatás-politikáért felelős miniszter szöveg lép. A fenti módosítások január 1-jétől hatályosak. 2.) A 18/2016. (VI. 9.) NGM rendelet módosította a 11/2003. (IX. 12.) FFM rendelet ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatát. "Ipari alpintechnikai tevékenység (alpintechnika): a munkafeladat elvégzésének érdekében, nem állandóan és megszakításokkal folytatott olyan munkavégzés, ahol a 2 méter szintkülönbséget meghaladó ideiglenes munkahely megközelítése, az otttartózkodás, a munkafeladat végrehajtása és a munkahely elhagyása egyéni védőeszközök és meghatározott felszerelések összehangolt és egyidejű igénybevételével (alpintechnikai módszerrel) történik.]" A rendelet az előírt új szakképesítést is meghatározza. Az ilyen tevékenységet végzők részére Ipari alpinista, Ipari alpinista segéd, Ipari alpinista gyakornok 5. Az R1. 8. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A munkairányító a napi munkavégzés megkezdése előtt az építési naplóba tett bejegyzés útján, vagy egyéb módon írásban igazolja, hogy a munkavállaló írásbeli kijelölése megtörtént és a munkavállaló az alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotban van. 6. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 9. (1) Alpintechnikát csak az az ipari alpinista, ipari alpinista segéd, illetve ipari alpinista gyakornok végezhet, aki az előzetes és időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata alapján arra alkalmas. (2) Ipari alpinista segéd és ipari alpinista gyakornok alpintechnikát csak ipari alpinista irányítása és felügyelete mellett végezhet. (3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeken túlmenően elől mászást csak az e tevékenységre kiképzett ipari alpinista végezhet. 7. Az R (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A mentéshez szükséges felszerelést és egyéni védőeszközt a munkairányító közreműködésével kell a helyi, illetve a mentési sajátosságoknak megfelelően meghatározni, ha a 12. (2) bekezdésben meghatározott alapfelszerelés nem elegendő. A mentéshez szükséges felszerelést és egyéni védőeszközt rendeltetésétől eltérő célra használni tilos. A munkáltatónak gondoskodni kell az eszközök időszakos éves felülvizsgálatáról, illetve gyártói utasítás szerinti megfelelő tárolásáról A fenti rendelet a (2) bekezdésben foglalta kivétellel július 9-től hatályos.

5 3.) A 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről rendelkezik. Ezzel egyidejűleg a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés: május 05. d) magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen - kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges; f) munkaeszköz használata: a munkaeszközzel vagy a munkaeszközön végzett tevékenység, beleértve az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, átalakítást, karbantartást, szervizelést, valamint a tisztítást; m) veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személy egészsége, illetve testi épsége veszélynek lehet kitéve;. II. FEJEZET A MUNKAESZKÖZÖKRE ÉS HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1. A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények 7. (1) A munkaeszközt el kell látni olyan kezelőelemmel, amely azt biztonságosan működteti és veszély esetén is biztosítja a munkaeszköz biztonságos állapotba kerülését, annak teljes vagy részleges leállításával. (3) A munkaeszközt - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a várható veszélytől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel. Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egység energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania. (4) Műszaki megoldással kell biztosítani, hogy a berendezést leállító rendelkezésnek elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel szemben. (5) A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő, vagy más, a veszély bekövetkezését észlelő személy könnyen elérje és veszélytelenül tudja működtetni. 8. (1) A leeső vagy kivágódó tárgy veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő biztonsági berendezéssel. (2) A gáz, gőz, aeroszol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen. 9. (3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni biztonsági berendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan biztonsági berendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;

6 e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését, és f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a biztonsági berendezéseket leszerelnék, valamint a hozzáférést arra a területre korlátozza, ahol a munkát el kell végezni. 13. Karbantartási műveletet csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni, ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedést kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen művelet a veszélyes téren kívül elvégezhető legyen. 14. A munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhető szerkezettel, amellyel leválasztható az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem jelenthet veszélyt a munkavállalóra. 2. A munkaeszközök használatára vonatkozó általános követelmények 17. (1) Veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében - ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől - a szerelést követően, de még a használatba vétel előtt és minden egyes új telephelyre vagy munkahelyre történő mozgatás után a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről. (2) Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének módját írásban kell meghatározni. A vizsgálat megállapításait és a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 18. (1) Gondoskodni kell az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről annak érdekében, hogy a biztonsági és egészségügyi előírások betartásra kerüljenek, az esetleges károsodások időben észlelhetőek, a megelőző intézkedések bevezethetőek legyenek. (2) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközt, a felülvizsgálat gyakoriságát és módját írásban kell meghatározni, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. (3) A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát - telepített munkaeszköz esetén - a helyszínen kell tartani. (4) A legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel tájékoztatást kell nyújtani, ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják. 23. (1) A munkavállalókat a munkaeszköz használatával összefüggésben tájékoztatni kell legalább a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről; b) a rendeltetésszerű használat során az előrelátható meghibásodási lehetőségekről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról; c) az esetleges téves kezelésről és annak következményeiről; d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja, és e) a munkaeszköz használata során szerzett tapasztalatokból levonható következtetésekről.

7 (2) A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges, írásban kell megadni. 24. A munkavállalót munkába álláskor, a munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz használatba vételekor vagy üzembe helyezésekor munkavédelmi oktatás keretében, a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatni kell legalább a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hiba elhárításával kapcsolatos feladatáról; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; f) a munkaeszköz rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről, és j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról. 28. Meg kell határozni a karbantartáshoz szükséges intézkedéseket és biztosítani kell a karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket annak érdekében, hogy a munkaeszköz teljes élettartalma alatt megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. 31. A karbantartási utasítással rendelkező munkaeszközről naprakész karbantartási naplót, egyéb munkaeszköz biztonságot befolyásoló karbantartásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni. III. FEJEZET A KÜLÖNLEGES MUNKAESZKÖZÖKRE ÉS HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 4. A teher emelésére használt munkaeszközökre és használatukra vonatkozó többletkövetelmények 38. (2) A tehermozgatáshoz szükséges, teher emelésére használt munkaeszköz kiválasztásánál figyelembe kell venni az emelendő teher tömegét, alakját, a teher felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási pontjait, a függesztő eszközök alkalmazhatóságát és az emelés idején fennálló környezeti viszonyokat. (4) Teher emelésére használt munkaeszközhöz naplót kell rendszeresíteni és abba be kell jegyezni a) a használat előtt elvégzett ellenőrzések tényét és eredményét; b) a feltárt hibákat és azok elhárításának tényét és eredményét; c) az elvégzett időszakos vizsgálatok tényét és eredményét. 40. Teher emelésére használt munkaeszközön egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a névleges teherbírás értékét. A munkaeszköz egyes üzemállapotaira engedélyezett tényleges teherbírás értékeit a teher emelésére használt munkaeszköz kezelője által jól látható helyre felszerelt táblán kell rögzíteni. 58. (1) A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használata során stabil legyen. A hordozható létra lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a létrafokok

8 vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat - a kötéllétra kivételével - elcsúszás és kilengés ellen biztosítani kell. (2) A kétágú, valamint a kétágú, fellépővel és korláttal ellátott létra lábainak szétcsúszását a használat teljes időtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével vagy a szétcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékű megoldással kell megakadályozni. (3) A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az egyéb kapaszkodási lehetőség hiányában legalább 1 méterre nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé. (4) A kitolható, az átalakítható illetve az egymásba illeszthető létrát úgy szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrát használat előtt elmozdulás ellen biztosítani kell. (6) A létrát a használat megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Sérült, deformálódott, hiányos létra nem használható. 4.) A 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések módosultak (1., 9. ). Különös tekintettel a veszélyes anyagok és készítmények, tartályok jelölésére vonatkozóan. A kockázatbecslést megfelelő műszaki jártassággal rendelkező szakemberek bevonásával kell elvégezni. 5.) 280/2015. (IX.22.) Kormányrendelet a felvonók, mozgólépcsőkre vonatkozó 146/2014. (V. 5.) Kormányrendelet módosította. Különös tekintettel az időszakos felülvizsgáltok időközét. A többszörösen módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 3. (1) bekezdése, 5. 2., 3., 4., 11. melléklet alapján csak olyan veszélyes anyag és készítmény használható mely rendelkezik magyar nyelvű biztonsági adatlappal és már Magyarországon használják, illetve bejelentése megtörtént a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez. Ha rendelkezik ilyennel, illetve régóta használja más cég is, illetve bejelentése már megtörtént, akkor nem szükséges bejelenteni. Módosult a rendelet, a mérgezési esetek bejelentése kiegészült az igazságügyi szakértői kivizsgálásra kerül heveny mérgezési esetek bejelentésével kapcsolatos szabályokkal, mérgezési eset bejelentőlap, 12. számú melléklet. 6.) A 453/2010. EU rendelettel módosított 1907/2006/EK REACH rendelet 2. cikk (7) bekezdése alapján december 01-től kizárólag a fenti rendelet 1. számú mellékletben meghatározott biztonsági adatlapra vonatkozó követelményeknek kell megfelelni anyagoknak és készítményeknek. A beszállítókat, gyártókat, importálókat írásban fel kell szólítani a megfelelő biztonsági adatlapok megküldésére. 7.) A 453/2010/EU rendelet (4) bekezdése alapján anyagok esetében december 01-től keverékek esetében június 01-től a 1272/2008/EK - CLP rendelet szerint kell osztályozni, címkézni és csomagolni. A beszállítók, gyártók, importálók figyelmét írásban kell felhívni a fenti rendeletben foglaltak betartására. 8.) évi XXV törvény a kémiai biztonságról 1. (2) bekezdés f. pontja alapján a biztonsági adatlap a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított magyar nyelvű dokumentum.

9 A beszállítóktól, gyártóktól, importálóktól írásban fel kell szólítani hogy az anyagok, keverékek biztonsági adatlapját Magyarországon magyar nyelven kell elkészíteni, forgalmazni. 9.) Veszélyes anyagokkal és készítményekkel történő tevékenység és változás bejelentése kizárólag elektronikus úton történhet a szükséges illeték megfizetését követően a 21/2012. (IV. 4.) NEMFI rendelet 40. alapján. 10.) 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról 4. A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre, illetve a fokozott Legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményekre vonatkozó előírások betartásáért a létesítmény üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa felel. 5. (1) A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a Legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését el kell végezni. (2) A kockázatbecslést a létesítmény üzemeltetésében bekövetkezett, a Legionellaexpozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érintő változást követően 30 napon belül ismételten el kell végezni. (3) A kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza. (4) A kockázatbecslési dokumentáció elérhetőségét a munkavállalók részére a létesítményben biztosítani kell. 11.) Az emelőgépek üzemeltetésére vonatkozó MSZ :2015 szabvány 2.8. pontja alapján az üzemeltetőknek az emelőgépekkel kapcsolatban az alábbi előírások betartása, betartatása szükséges: - Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell az emelőgépre vonatkozó hosszú távú (minimum 5 év) vizsgálati és karbantartási ütemtervvel, és azt legalább évente egy alkalommal aktualizálása szükséges. - Az emelőgéphez rendszeresített emelőgép napló rendelkezésére áll, amelyből a használati időnek dokumentált módon nyomon követhetőnek kell lennie. - Az üzemeltető az illetéktelen hozzáférést megakadályozza, az emelőgép napló kiadásáról és visszavételéről dokumentált módon nyilvántartást köteles vezetni. - Az emelőgép karbantartását legalább a megváltozott vizsgálati időköznek megfelelően dokumentáltan kötelesek elvégezni. - Az emelőgépek karbantartását, javítását végző szolgáltatóktól meg kell követelni az alkatrész cserékről, karbantartásokról a műbizonylatot, a karbantartás elvégzésére vonatkozó részletes írásos dokumentumok átadását. - Az üzemeltető köteles az üzemeltetési dokumentációk szerelési, karbantartási utasítás, gépkönyv, tanúsítvány, darukönyv stb. a helyszínen rendszerezett tárolásáról gondoskodni. Felhívom az üzemeltető figyelmét a fenti előírások szigorú betartására! 12.) 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

10 7. (4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) kell átadni. 13.) július 15-én kiadásra került a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó Tűzvédelmi műszaki irányelv. A követelmény tartalmi és formai elemeket tartalmaz a szolgáltatók részére, amit az üzemeltetőknek meg kell követelniük. 14.) Az 5/1993. évi (XII.26.) MüM rendelet módosításai: 5. (1) bekezdése kiegészül azzal az előírással, mely szerint munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset esetén a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletekben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A hivatkozott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet így fogalmaz: A külön jogszabály szerint munkaképtelenséget nem okozó munkabaleseteket a munkáltatónak a biztosított kérésére az egészségbiztosító által rendszeresített, a külön jogszabályban meghatározott munkabaleseti nyilvántartás adattartalmával azonos adatokat tartalmazó nyomtatványon kell rögzíteni. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója az alábbiak szerint változott: Az új definíció szerint a munkaképtelenség időtartama azon teljes munkanapok száma, amíg a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt. amennyiben a munkavállaló hetente vagy havonta csak néhány napot dolgozik, akkor munkaképtelen napoknak kell tekinteni az olyan napokat is, amikor a munkavállaló rendszerint nem dolgozik, kivéve a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Az adatokban a munkaképtelen napok számát jelölő 186 napos határérték (6 hónap) 125 napra csökkent, így a korábbi es kód re változott, a 997-es kódmezőbe pedig 186 helyett 126 került. 7. (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik. (3) Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálásával elősegítő dokumentumot kell készíteni. A rendelet 2. számú melléklete az alábbiak szerint változik: A munkáltató legalább az alábbi létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles foglalkoztatni: I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti 4 órára (korábban két órára),

11 I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 3 órára (korábban két órára), I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 6 órára (korábban négy órára), I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és 1000 munkavállaló felett minden megkezdett 400 munkavállaló után (korábban minden megkezdett 600 munkavállaló után) további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel, II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és 1000 munkavállaló felett minden megkezdett (korábban minden megkezdett) 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel 15.) 44/2016. (XI.28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. A rendelet uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálja. Hatálya az olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, forgalmazására terjed ki, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes és jogi személyre. Módosul, aktualizálva a hivatkozott jogszabályokat: 2/2016. (I.5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről. 16.) 33/2016. (XI.29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. A rendelet expozíciós határértékei kizárólag a rövid távú hatásokra vonatkoznak, így az előírásait nem kell alkalmazni a feltételezett hosszú távú hatásokra, és nem alkalmazhatók a feszültség alatt lévő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra sem. Az egészségügyi határértéket, az érzékelési határértékeket és a beavatkozási szinteket a 2. és 3. melléklet tartalmazza. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágnese tér expozíciója a nem termikus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt egészségügyi határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon. Munkáltatói kötelességek közé tartozik az összes, elektromágnese terek jelentette kockázat meghatározott szakképzettségű munkavállalójával vagy külső szakértővel történő értékelése. A kockázatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el (ennek az előírásnak a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell eleget tenni). A kockázatértékelési folyamatban a munkáltató azonosítja és értékeli a munkahelyen létező elektromágnese tereket. A munkáltató elfogadhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezésre vonatkozóan megjelölt kibocsátási szinteket és más megfelelő biztonsági adatokat is, amennyiben azok a munkahelyen vagy a berendezés üzembe helyezésének helyén az expozíció feltételeire alkalmazhatók. Az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy számítással kell meghatározni abban az esetben, ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az

12 elérhető adatok alapján, az üzemeltetési dokumentációból nem állapítható meg megbízhatóan. 17.) 378/2016 (XII.2.) Kormányrendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) március 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja kivétellel az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 18.) 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. A módosítás (10/A. ) szerint az olyan optikai sugárzást kibocsátó berendezés üzembe helyezését, amelynek ipari vagy egészségügyi tevékenységre történő használata során a munkavállalót az 1. vagy a 2. mellékletben meghatározott határérték 75%-át meghaladó expozíció érheti, a munkáltató köteles bejelenteni a telephely szerinti sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A módosítás a bejelentés adatait is meghatározza. A rendeletben foglaltak megtartását a kormányhivatalok ellenőrzik.