Pedagógiai Program Készítette: Kiss Antal igazgató

Átírás

1 PREAMBULUM...fő és első teendő a népnevelés, mert teljes meggyőződésem, hogy a magasabb tudomány kifejlődése csak ott lehetséges, hol ezen magasabb tudomány egy művelt népnek egészséges talaján nyugszik. ( Eötvös József, Kultúra és nevelés ) Hajdúböszörményi Eötvös József Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai Program Készítette: Kiss Antal igazgató Hajdúböszörmény,

2 Tartalom PREAMBULUM... 0 I. BEVEZETÉS Általános rendelkezések A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programot meghatározó jagszabályok, dokumentumok A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Iskolánk Iskolai helyzetkép Személyi feltételek: Tárgyi, dologi feltételek Pedagógiai munka színterei... 8 II. NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai hitvallásunk Nevelési koncepciónk fontos elemei: Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél és feladatrendszere Táncművészeti ág Képző- és iparművészeti ág Báb- és színművészeti ág Zeneművészeti ág A kitüntetett célokhoz rendelt kritériumok Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműkődésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai, törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Érvényességi rendelkezések III. HELYI TANTERV Választott kerettanterv A helyi tanterv jellemzői Általános iskolai képzés: Alapfokú művészeti képzés: A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata: A két tanítási nyelvű általános iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Szervezeti keretek, formák Tantervek Általános iskolai képzés A tanterv Két tanítási nyelvű képzés B tanterv

3 4.3. Reál tagozat C tanterv Alapfokú művészetoktatás D tanterv Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Általános iskola Művészeti iskola A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Mindennapos testnevelés Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Részben egész napos iskola esetén külön kidolgozott nevelési-oktatási program IV. Záró rendelkezések

4 I. BEVEZETÉS 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Iskolánk fenntartója a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ. A Hajdúböszörményi Eötvös József Kéttannyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programba foglalt szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény: törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását, belső rendszabályait, amelyek a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épülnek, partnereink véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesztjük oktató-nevelő munkánkat, intézményünk a tanulók igényeinek is meg kíván felelni, és igyekszik az érdekeiket szolgálni, a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl feleljünk meg a folyamatosan változó kihívásoknak, növeljük fokozatosan a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat A Pedagógiai Programot meghatározó jagszabályok, dokumentumok A Hajdúböszörményi Eötvös József Kétannyelvű Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel módosult az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és mellékletei A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet és mellékletei alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet, 3

5 Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: az EMMI által kiadott helyi tanterv a korai angol-magyar kéttannyelvű oktatás helyi tanterve az iskola korábbi Pedagógia Programja, az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai Program tervezetét az iskola igazgatója készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskolai igazgatója elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, az intézményi szülői választmány, majd a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola igazgatója hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai Programot, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az igazgató jóváhagyja a Pedagógiai Programot. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változás következik be, az igazgató vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: titkárság, tanári szoba, könyvtár, irattár, iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak: fenntartó, az intézmény vezetőségének tagjai, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet képviselője, A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, 4

6 az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban nyitvatartási időben. 2. ISKOLÁNK Iskolánk 1887-ben mint Református Felekezeti Elemi Népiskola kezdte meg működését. Eötvös József nevét februárjában vette fel. Intézményünk a város szívében helyezkedik el, de a beíratási körzetünk magába foglalja a Déli- Lucernás egy részét is. Jelen tanévben intézményünknek az általános iskolai oktatásban 432, a művészetoktatásban 533 tanulója van. Nevelő-oktató munkánk felépítése szolgálja mindazokat a célokat, amelyek a fenntartó, a pedagógus közösség, a szülők és a gyermekek elvárásainak megfelelnek, biztosítva mindenki számára az esélyegyenlőséget, képességeinek maximális figyelembevételét és ennek ismeretében fejlesztését. Az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő Lépésről-lépésre programmal fogadjuk az iskolai életet kezdő kisdiákokat. A program nevelési koncepciója 4 fontos elemre épül, melyek egész iskolánk munkájának alapjául szolgálnak: - Egy életen át tartó tanulás megalapozása. - A tanulási környezet speciális, közös megbecsülésre és demokratikus szemléletre alapuló kialakítása. - A gyermekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárások és velük harmonikus feladatok. - A tanulók korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai fejlesztése. Első osztálytól kezdődik az angol nyelv oktatás, 3. osztálytól a kompetencia alapú oktatás, melynek alapjául a TÁMOP sikeres pályázat szolgál. A intézmény feladata a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életesélyeit javítani. Ennek érdekében lett bevezetve az IPR. Iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk, melynek célja, hogy nyugodt körülményeket, tanári segítséget nyújtsunk az önálló tanuláshoz. A sajátos nevelési igényű tanulók közül a beszédfogyatékosokat fogadja iskolánk. Szabadidős és hagyományőrző tevékenységeink széles skálán mozognak, biztosítva ezzel is a sokoldalúság fejlődését, a kikapcsolódást. Visszatérő színes események életünkben: Eötvös hét, Eötvös Gála, Diákbál, Művészeti Gála, Karácsonyi vásár, tanár-diák mérkőzések, Családi Nap, Tanszaki hangversenyek, kiállítások, versenyek, Eötvös minősítő Táncverseny, Városi Zenei Rajzverseny, Alapítványi Bál. Biztosítjuk a lehetőséget, hogy mind a tanulók, mind a dolgozók iskolánkban étkezhessenek. 5

7 Az általános iskolai nevelés-oktatás mellett 2000-től vállaltuk fel a művészeti képzést az alábbi művészeti ágakban: A 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek megfelelően kifutó tanszakok - képző- és iparművészeti ág (grafika, festészet, tűzzománc, foto-video) - táncművészet (társas- és néptánc) - zeneművészet (ütős, furulya, gitár) A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendeletnek megfelelően új tanszakok: - zeneművészeti ág (akkordikus, fafúvós) - képző- és iparművészeti ág (képzőművészeti tanszak, grafika és festészet tanszak, fotó és film tanszak) - táncművészeti ág (néptánc tanszak, társastánc tanszak) Intézményünk 2007-ben megmérettetett szakmailag, és a nálunk folyó pedagógiai- és adminisztrációs munka vizsgálata eredményeként elnyertük a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet. A városban mi vagyunk az egyetlen olyan többcélú intézmény, ahol az általános iskolai oktatást és az alapfokú művészetoktatást, mint alapfeladatot jelöli meg a fenntartó, a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ január 1-től. A feladatellátás székhelye az Árpád utca, és további 6 telephelyen folyik az oktatás, mely megnehezíti a mindennapi munkánkat. Tárgyi és eszköz felszereltségünk jónak mondható. A legmodernebb technikai eszközökkel rendelkezünk az oktatás segítésére ban került átadásra a Zolnay táncterem, mely folyamatosan maximális kihasználtsággal működik. A többi művészeti ágban is rendelkezünk szaktantermekkel. Iskolánk a Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézménye és Gyakorlóhelye. Az intézményben folyó munkát segíti az Eötvös József Alapítvány. Fő célja az informatika és az idegen nyelv tanításához szükséges oktatási eszközök beszerzése, a kimagasló eredményt elért tanulók jutalmazása. Az intézmény elérhetőségei: Telefon: 52/ ; 52/ ; ejai@ejai.sulinet.hu Web: 3. ISKOLAI HELYZETKÉP 3.1. Személyi feltételek: Pedagógus létszám alakulása: Pedagógusok száma: 50 fő Szakos ellátottság 100%-os. Szakvizsgázott: 3 fő Egyetemet végzett: 8 fő Főiskola tanári szakán végzett: 23 fő Főiskola tanítói szakán végzett: 17 fő Mesterpedagógus: 2 fő Pedagógus II fokozatban van: 10 fő Alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok száma: 11fő Főállású: 7 fő Óraadó: 4 fő 6

8 Nevelő-oktató munkát segítő dolgozók iskolatitkár: 2 fő rendszergazda: 1 fő pedagógiai asszisztens: 1 fő technikai dolgozó: 3 fő A Pedagógiai Program órakeretének felhasználásakor kimutatott óraszám a fenti táblázatban jelölt pedagógus létszám meglétét indokolja. A nevelőtestület életkora vegyes összetételű, jelentős számban helybéli (9 fő debreceni). A több épületben folyó oktatás, a művészeti iskola létszámának növekedése, sokrétűsége indokolttá teszi a három igazgatóhelyettes meglétét Tárgyi, dologi feltételek A pedagógiai feladatok ellátására 3 épület áll rendelkezésre. A főépület 1979-ben épült. Az Árpád utcai épület 11 tanteremmel, az Eötvös-utcai épület 6 tanteremmel és a Zolnai táncteremmel, az L Szabó ház 2 szobával rendelkezik. A szaktantermek folyamatos fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az első és második osztályos tantermek ( 4 ) a Lépésről- lépésre program bevezetésével jól felszereltek. A tantermekben a gyermekközpontú, esztétikus, barátságos környezet kialakítása folyamatos munkát jelent, melyet az iskola saját és a működtető önkormányzattal közös erővel, a szülők segítségének bevonásával, illetve pályázatokból finanszíroz. Az iskola minden tanterme interaktív táblával, ( hangszóróval ) felszerelt. Az interaktív táblákat a TIOP 1.1.1/07 pályázatból (9 db), alapítványtól (6 db), és szülői támogatásból (4 db) kaptuk. Speciális helyiségek az iskolában: 1. Szaktantermek: fizika-kémia előadó +szertár informatika terem ének tanterem Kosina rajzterem + szertár idegennyelvi tanterem magyar/ tanterem technika tanterem, + szertár történelem tanterem matematika tanterem biológia-földrajz tanterem 9 alsós tanterem fejlesztő szoba 2. Iskolai könyvtár kötettel 3. Tornaterem, kistornaterem 4. Konyha ebédlővel 5. Stúdió 6. Szabadtéri bitumenes sportpálya 7. L Szabó ház rajz tanterem zeneművészeti ág tanszakainak tanterme 8. Zolnai táncterem 9. Kondi Park Az oktatási eszköz ellátottság: 7

9 Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető taneszközökkel amelyek a tanköteles gyerekek oktatásához, neveléséhez megfelelőek, IKT felszereltségünk jó. Az IKT stratégia a pedagógiai program mellékleteként található. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések megtalálhatók a 20/2002. ( VIII. 31. ) EMMI rendeletben meghatározottaknak megfelelően. 3.3.Pedagógiai munka színterei Iskolánkban: alapfokú nevelés-oktatás folyik 1-8. évfolyamon felmenő rendszerben: évfolyamon alsó tagozat évfolyamon felső tagozat alapfokú művészetoktatás: előképző alapfok továbbképző Iskolánkban nappali munkarend szerint 17 tanulócsoport működik, évfolyamonként két-két párhuzamos osztályban kivéve, a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben, három első osztály indult. Több osztály indítására helyhiány miatt nincs lehetőség. A nevelő-oktató tevékenység alapvetően osztály keretek között történik, az idegen nyelvi oktatásnál a párhuzamos osztályokból szervezett csoportokban. Így kerülnek kialakításra a kéttannyelvű képzésünk keretében szeptembertől az angol órák és az idegen nyelven oktatott tantárgyak csoportjai is. Ezt az alapvető tevékenységi formát kiegészíti: - az 1-2. évfolyamon a Lépésről lépésre módszer elemei, a 3-4. évfolyamon a tanítási órák és a napközis foglalkozások közös szervezése segítségével az egyenletes terhelést, a közvetlenebb kapcsolatot és a szabadidő hasznos szervezését oldjuk meg iskolaotthonos formában és az egész napos iskola évfolyamon napközi, és/vagy tanulószobai foglalkozáson biztosítjuk, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. Iskolánkban emelt szintű képzés folyik: - Humán tagozat 5-8. évfolyamon, (a nem kéttannyelvű évfolyamokon kifutó rendszerben) - Reál tagozat 5-8 évfolyamon szeptembertől: korai angol két tanítási nyelvű képzés felmenő rendszerben. 8

10 II. NEVELÉSI PROGRAM 1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Célunk a nyugodt élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodhat személyiségük. Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. Legyen alkalmas tanulmányai folytatására. Olyan ifjakká neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. A tanítás - tanulás folyamatában a gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt, melyek az életkorhoz igazodva egyénre szabott lehetőségeket biztosítanak. A művészet az egész személyiséget formálja, a megszerzett tudásanyag mellett a művészi tevékenység gyakorlása során működésbe lép az alkotó fantázia és művelője érzelmileg is gazdagabb személyiséggé válik. Hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű (szociális, tanulási nehézséggel küzdő) tanulók IPR általi felzárkóztatása. Az esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban és az iskolai élet minden területén. Ezeket kell a középpontba állítani akkor, amikor a tartalmi és szervezeti változtatásokat, a tárgyi és személyi feltételrendszert az alábbiakban kívánjuk megvalósítani. 1.1.Nevelési koncepciónk fontos elemei: Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak. A tanulói környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló kialakítása. Az intézményekben törekedni kell arra, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép. A gyerekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárások és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása. A gyerekek korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai tudásának megalapozása. 1.) Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik, alakuljon ki helyes önképük: 1./a A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, ezen belül hangsúlyozottan a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával. 1./b Ezen belül őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik. 1./c Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége. 1./d Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek. 1./e Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése. Az emberi és természeti környezet legyen vonzó, adjon biztonságérzetet tanulóinknak. 2.) A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kultúrált magatartású ifjak váljanak. 9

11 2./a Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, illetve a munka tisztelete. 2./b Fejlett legyen kötelesség- és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába. 2./c Sajátítsák el a kultúrált magatartás, a belső fegyelem alapnormáit. 3.) Az iskolásokból tanuló és tanult, művelődő és művelt ifjak váljanak. 3./a Ezen a téren cél a tanulókat megtanítani eredményesen tanulni. 3./b Alakuljon ki, hogy az önművelés egyik színtere, eszköze a könyvtár (iskolai, városi ). 3./c Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete. 3./d Tevékenyen kapcsolódjanak a környezet és közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe. 4.)Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. 4./a Ebben a körben ki kell alakítani azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. 4./b A sajátos célok megvalósítását segíti a helyi tantervbe illesztett mindennapos testnevelés, közlekedési ismeretek, drog program. 4./c A tehetséges ill. a rendszeres sportági edzést igénylő tanulók számára biztosítjuk a szervezett foglalkozást: röplabda, kosárlabda keretében (DSE ). 4./d Az úszásoktatásban részesülő tanulóknak a vízbiztonság megszerzése és egy úszásnem alapjainak elsajátítása a cél(3-6évfolyam). 4./e A családi életre való felkészítésben a szexuális kultúra, magatartás kérdéseivel is foglalkoznunk kell. 4./f A természeti szépség szeretete, a turisztika váljon hasznos szükségletté. 4./g Fizikai edzettség növelése. 4./h Az egészséges életmódhoz szükséges műveltség, mozgásismeret és élmény biztosítása. 4./i A prevenciós programok alkalmazása, a mentalhigiéné beépítése az iskola tanítási gyakorlatába. 5.) Az ifjak nyitottak, felkészültek legyenek munkavállalói szerepükre, készüljenek választott pályájukra. 5./a A tanulók munkára neveltek legyenek. 5./b Kellő alapossággal ismerkedjenek meg a választható szakmák, népi kismesterségek alapjaival. 5./c Részcélként tanulóink rendelkezzenek számítástechnikai alapismeretekkel. 6.)Neveljük olyan felnőttekké a tanulókat, akik képesek megfelelni a mai társadalom kihívásainak, el tudnak igazodni korunk problémái között. A demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló állampolgárokká váljanak. 6./a Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában a társadalom életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról való véleményalkotást, önismeret alapján életcélok kitűzésének, szakma, foglalkozás előválasztásának képességét, a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, egyben az iskola szokásjogának és törvényrendszerének megalkotásában, annak betartásában, és betartatásában való részvételt értjük, továbbá az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét. 6./b A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerephez jut az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. 6./c A gyerekek életkoruknak megfelelő szinten gyakorolhassák az önmaguk és mások iránti felelősséget. 7.) Gyermekközpontú légkörben éljenek, büszkék legyenek iskolájuk hagyományaira, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 10

12 7./a Ebben a körben kiemelkedik a jelképek ismerete, tisztelete. 7./b A Nemzeti Alaptantervbe foglalt magyarságismereti követelmények teljesítése. 7./c Az iskoláról, a szülőföldről az iskola helyi tantervébe foglalt tudások elsajátítása. 7./d Segítjük színes, változatos tanórán kívüli programokkal a hagyományok ápolását, őrzését. 8.) A kulcskompetenciák fejlesztésével alkalmassá tenni tanulóinkat az Európai Unió elvárásainak, hatékony alkalmazkodás a változásokhoz, aktív szerepvállalás, tartalmak befolyásolása. 8./a Anyanyelvi kommunikáció: Megfelelő szókincs és nyelvi funkciók ismeretében szóban és írásban különféle helyzetekben kommunikálni tudjon. Képes legyen megkülönböztetni a szövegek tipusait, megkeresni, összegyűjteni, feldolgozni az információkat. Megfelelően használja a különböző segédeszközöket. Kritikus, építő jellegű párbeszéd, egymás megismerésének, tiszteletének igénye alakuljon ki. 8./b Idegen nyelvi kommunikáció: Társadalmi hagyományok, más kultúrák megismerésén keresztül a szóbeli és írott szöveg megértése, közvetítése, segédeszközök megfelelő használata, egész életen át tartó nem formális keretek közt működő nyelv elsajátítása. Különböző nyelvek, kultúrák iránti érdeklődés, nyitottság fenntartása. 8./c Matematikai kompetencia: Alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket, folyamatokat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon, munkahelyen. Az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának, érvényességének keresése. 8./d. Természettudományos kompetencia: A természeti világ alapelveinek, az emberi alkalmazás során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete. A tudományos és technológiai fejlődés iránti érdeklődés, a biztonság, fenntarthatóság - magunkra, családunkra, közösségünkre, az egész Földre - legyen fontos számukra. 8./e Digitális kompetencia: A személyes, a társadalmi életben, a munkában a főbb számítógépes alkalmazások, az Internet által kínálta lehetőségek megértése. Az információ-megosztást a kutatás, a tanulás, a szabadidő területén megismerni és használni az ezek által nyújtott új dolgokat. Felelősségteljes, etikus viselkedés elsajátítása ezen a területen is. 8./f Hatékony önálló tanulás: A meglévő ismeretekre építve (olvasás, írás, számolás, ITS eszközök használata), erős és gyenge pontokat ismerve, saját tanulási stratégia kiépítése. A motiváció folyamatos fenntartása, a szándék és cél kritikus mérlegelése. Legyen képes a közös munkára, a tudás másokkal való megosztására, a saját munka értékelésére, tanács, információ kérésére. A tanultakat minél szélesebb körben alkalmazza. 8./g Szociális, állampolgári kompetencia: Saját fizikai és mentális egészségének ismerete, tájékozódás az európai és nemzeti kapcsolatokban. Előítéletek leküzdése, kompomisszumra való törekvés. Az európai sokféleség és kultúrális identitás a multikulturális közeg tudatosítása. Az emberi jogok, demokrácia, egyenlőség, vallás, etnikai csoportok tisztelete, megértése. Alkotó részvétel az állampolgári tevékenységekben, a fejlődés támogatása, mások értékeinek, magánéletének tisztelete. 8./h Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia: A feladatokon keresztül tanulja meg használni tudását, egyéni, csapatmunkában legyen kreatív. A folyamat elemeiben, úgymint tervezés, szervezés, kommunikálás, értékelés, kockázatvállalás, elhatározottság, fejlődjenek képességei. 8./i Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség: A kultúrális örökségek, a sokféleség, az esztétikum, a kifejezésmódok megismerése, felismerése. Az önkifejezés lehetőségeinek kiaknázása, nyitottság, esztétikai érzék, fogékonyság. A kultúrális életben való részvétel, önismeret gazdagítása. 9.) A két tanítási nyelvű oktatás célja és feladata: 9./a Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az anyanyelvünkönkön kivül más nyelven is kommunikálhatnak, kifejezhetik magukat. 9./b A nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás kialakítása. 11

13 9./c Bővitsük a tanulók világról alkotott elképzeléseit, alakítsuk az Európához való tartozás élményét. 9./d Nyújtsunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével, azokat saját kultúránkkal összehasonlítva, a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák. 9./e Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, és hívjuk fel a figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. 9./f Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet használhassák. 9./g Célunk, hogy a tanulók más műveltségi területeken szerzett ismereteiket alkalmazzák az idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi ismereteiket más tantárgyak tanulása során. 9./h Juttassuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére középszintű nyelvvizsgához Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél és feladatrendszere Táncművészeti ág A képzés célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére Általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. 12

14 Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése Képző- és iparművészeti ág Az oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság -alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában Általános fejlesztési követelményei Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, 13

15 - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézműves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé: - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget Báb- és színművészeti ág Az oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való kifejező készségeik kialakítására - figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén: minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését; a színjáték kulturális tradícióinak megismerését; a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; 14

16 azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését; a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását; azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét; az önkifejezést; az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén: minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt; a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését; a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.); az alapvető bábszínpadi technikák megismerését; a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását; az önkifejezést; az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják; a tanulók másutt szerzet ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását; azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett bábelőadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését Általános fejlesztési követelményei A színművészet területén Készítse fel a tanulókat: drámai szövegek értő - színészi szempontsorokat figyelembe vevő - olvasására; különböző színészi technikák tudatos alkalmazására; színházi improvizációra; karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikái eszközökkel; egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra; különféle szerepek megformálására; a rendezői instrukciók mentén végzett munkára; a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során; színházi előadások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket; 15

17 a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását; a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat; a színházi műfajokat; a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait; a színészi játék alapvető iskoláit; a színészi alkotómunka fázisait, összetevőit; a színház jelenkori közösségeit, társadalmi szerepét; napjaink színházi struktúráját. A bábművészet területén Készítse fel a tanulókat: a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre; a partnerekkel való alkotó együttműködésre; színpadi szituációnak megfelelő improvizációra; a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására; átlátni egy-egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határait; felismerni, hogy egy-egy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább; önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni; tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára; jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására; különféle szerepek megformálására; az előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra; egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra; Ismertesse meg a tanulókkal: a bábszínházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket; az animáció útján történő kifejezés sajátosságait; a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát; a bábszínpadi konvenciókat; a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit; a darab-, szerep- és előadáselemzés szempontjait; a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását; a rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetőségeiket, a különböző játékstílusokat; a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségeit; 16

18 Zeneművészeti ág Az oktatás célrendszere és funkciói l. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel Általános fejlesztési követelményei A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. 17

19 Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés A kitüntetett célokhoz rendelt kritériumok Az iskola tervszerű, tudatos nevelő-oktató munkájában fontos elem a kitűzött célok rendszeres időközönként való mérése, értékelése, elemzése. Ezt segíti a sikerkritérium megfogalmazása. A célokat a nevelőtestület által felállított kritériumokhoz mérik, így győződve meg arról, hogy az iskola sikeres intézmény -e. Az intézmény egészére megfogalmazott célokat év végén az iskola elkészített minőségpolitikai rendszerével, a pedagógiai tanács, minőségi kör vezetők elemzése és értékelése alapján a nevelőtestület szembesíti az eredményekkel. A klienscsoportokhoz rendelt részcélok értékelését az érintett pedagógusok bevonásával évvégén a nevelőtestület fogadja el. A tantárgyaknál tanév végi egységes mérések alapján az összehasonlító, elemző értékelést az előző évhez, évekhez viszonyítva, iskola, tagozat, évfolyam, osztály, tantárgy vonatkozásában végezzük. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik, ( alapfokú művészeti iskolában ) a hatodik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatásban meghatározott továbbhaladás feltételeinek. az emeltszintű oktatásban, művészeti képzésben részesülő tanuló képes minél nagyobb számban sikeresen szerepelni versenyeken, pályázatokon és a képzés végén felkészült az alapvizsga letételére. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Valamennyi tanulónknál tapasztalható, hogy a megszerzett ismeretet, tudást képesek reprodukálni. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Részcél teljesülése: ha a tanulók mérhető módon számot adnak tudásukról, az iskola össztanulmányi átlaga az előzőhöz viszonyítva növekedést mutat. A kellő tudás megszerzéséhez szükséges ismereteket minden tanuló elsajátítja. A jó tanulókat tiszteli a többi tanuló. Önálló ismeretszerző képesség kialakítására a tanulók 70 %-a képes. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. 18

20 A képességeknek megfelelő tanulás, a bukások 4% alá való visszaszorítása. Minden tanulónk tanuljon tovább - ott sikeresen teljesítsen. Valamennyi tanulónk legyen tagja az iskolai könyvtárnak, aktív olvasóként használja is azt. Tudatosodjon bennük, hogy ismereteink nagy részének megszerzésében a könyvtárnak jelentős szerepe van. A személyi higénia javulása, tisztálkodás, felszerelések tisztasága (ruházat, tankönyv). Az iskola berendezéseinek óvása, a szemetelés visszaszorítása, a szándékos rongálási esetek csökkenése, megszűnése (padok firkálása). Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Ismerje és gyakorolja is mindennap az egészséget javító gyakorlatokat, magatartásán is észrevehetők legyenek a pozitív beállítódás jelei. Szerezzen örömet a mozgás, s ezt szülők bevonásával is tudja növelni. Valamennyi tanuló éljen a mindennapi testedzés lehetőségével. Tanulóink minél nagyobb számban legyenek tagjai a DSE-nek Meghatározott évfolyamon kötelező úszásoktatás bevezetése. Évenként egyszer minden osztály vegyen részt kiránduláson, a DSE természetjáró csoportja 8-10 túraalkalmat teremtsen tanulóinknak. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Felkészülten jöjjenek iskolába, munkájukat a kitartás, pontosság, tudatosság, jellemezze.valamennyi tanulónk rendelkezzen számítástechnikai ismerettel, program felhasználói szinten. Minden tanulónk tanuljon tovább, ismerjék meg továbbtanulási lehetőségeiket, éljenek a középfokú intézmények (nyílt nap, szakmai nap) adta lehetőségekkel. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Sikeresnek mondható az iskola, ha a tanulókban - a helyi hagyományok, a diákönkormányzat, a szülői ház, az iskola - képes a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket kialakítani. A szakkörök, osztályközösségek jól működnek, a gyerekek vállalják a szolidaritás, tolerancia, humánum értékeit, jól működő diákfórum (iskolarádió, iskolaújság, iskolagyűlés) jellemzi az iskola mindennapjait, kialakul a tanulók feladattudatának értékelhető szintje. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. A nemzeti és a helyi iskolai hagyományok, az egyéni arculat megteremtésében, annak ápolásában - tanuló, csoport, osztályközösség, tagozat - aktív, cselekvő közreműködőként részt vesz és ez az élmény büszkeséget, szeretetet alapoz meg az iskola iránt. Az ) pontban megfogalmazott feladatokhoz. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 19

21 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskola alapfunkciói Az iskola alapfunkcióiban az alábbi elsőbbség kell, hogy érvényesüljön. Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Ennek keretében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni, megelőzni a rosszat. Személyiség-képességfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi 20