Ünnepi megemlékezés. A szegedi nagyárvíz 137. évi évfordulója. A Tisza szegedi vízállásészlelésének története Előadó: Balog Réka

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ünnepi megemlékezés. A szegedi nagyárvíz 137. évi évfordulója. A Tisza szegedi vízállásészlelésének története Előadó: Balog Réka"

Anikó Veresné
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Ünnepi megemlékezés A szegedi nagyárvíz 137. évi évfordulója A Tisza szegedi vízállásészlelésének története Előadó: Balog Réka

2 A mércze mióta áll fenn? A XVIII. ik század végén már fönállott (forrás: szegedi vízmérce-törzskönyv 12. oldala)

A vízállások e mérczéről mióta jegyeztetnek 1772.

3 A vízállások e mérczéről mióta jegyeztetnek évi árvíz- tetőző vízszint 630 cm (bécsi mértékben : 19 (láb) 11 (hüvelyk) 4 (vonás) - Az árvízszint rögzítése azonban nem tisztázott évi árvíz épületek pontjaihoz viszonyított vízszint. A vár kapuján és a kerekbástya ablakán kevés híjja volt, hogy be nem futott a víz (Vedres István)

Huszár Mátyás szegedi vízmércéje Létesítés: 1819 tavasza és 1820 karácsonya között. (1820. december szintezési utasítás) Elhelyezés: A szegedi vár déli körbástyáján (ún. vízibástyán).

4 Huszár Mátyás szegedi vízmércéje Létesítés: 1819 tavasza és 1820 karácsonya között. (1820. december szintezési utasítás) Elhelyezés: A szegedi vár déli körbástyáján (ún. vízibástyán). Huszár által megkezdett tiszai és körösi mappáció: - 0 pontja képezte az első magyarországi szintezési alapfelületet. - rendszerének alapja: Duna belgrádi legkisebb vízállása. A szegedi vízmérce 0 pontja: a belgrádi LKV fölött 50 láb magasságban. (1820- as évben mért szegedi kisvíz).

Huszár Mátyás szegedi vízmércéje Ólomból készültek. Kidomborodó, sávos beosztásuk bécsi mérték szerinti volt. A szomszédos lapok skálája: - 2 láb (0,632 m) hosszon átfedés.

5 Huszár Mátyás szegedi vízmércéje Ólomból készültek. Kidomborodó, sávos beosztásuk bécsi mérték szerinti volt. A szomszédos lapok skálája: - 2 láb (0,632 m) hosszon átfedés. Az ismétlődő osztásrészekkel ellenőrizték az ólomlapok beállítását. őrpont - a szegedi vár keleti kapujának küszöbében. Három részből állt : - kisvízi tag: A (8 láb, 2,528 m) a mederben, gerendaépítményen. - közép és nagyvízi tag: B (8 láb, 2,528 m) C (16 láb, 5,06 m) a rondella falában dec. 13-i szintezési eredmény a szegedi vízmérce A és B skálájára vonatkozóan.

Huszár Mátyás szegedi vízmércéje A kisvízi tag - Hajók lökései (nyáron), jég nyomása, zajló jégtábla (télen). A mércetag gyakran elferdült, megsérült. 1820-1832.

6 Huszár Mátyás szegedi vízmércéje A kisvízi tag - Hajók lökései (nyáron), jég nyomása, zajló jégtábla (télen). A mércetag gyakran elferdült, megsérült ólomlapos skálát hüvelykes beosztású ideiglenes levert cölöp helyettesítette. A cölöp elmozdult- helyreállítása után a 0 pontjának magasságát nem állították be. Lányi Sámuel mérnök között helyreállította. - Kis és középvízi tag helyreállítása.

7 1834. A Tisza-felmérés első lépései március 25. : A Tisza folyó általános szabályozása (Vásárhelyi Pál a Vízi és Építészeti Főigazgatóság első hajózási mérnöke) - folyó esésnövelése, óriás kanyarok átvágása, töltésépítés a tiszai töltésrendszer (Széchenyi István, Vásárhelyi Pál) elkészült. - Magassági és szélességi méretei az addig előforduló nagyvizek kivédésére sem bizonyultak mindenhol elegendőnek között országunk osztrák uralom alatt állt. - Központi anyagi erőforrás hiány- töltésmagasítás és szélesítés hiánya.

8 Folyószabályozás: - a Tisza vízjárásának változása. (nagyvizek emelkedése, kisvizek süllyedése) 1879-es megelőző időszak hidrológiai adatainak értékeléséből: Szegedi vízmérce adatsora (1834). A szegedi katasztrófa előre látható volt. A szakemberek többé-kevésbé előre jelezték. A vezetők akkor még a tervszerű, megelőző védekezést nem tudták megszervezni.

9 Az 1879.évi Szeged városát romba döntő árvíz hidrológiai képe évi februári árhullám előzménye: december-januári előárhullám: - Felső-Tiszáról és a mellékfolyóiról ( hó felmelegedés és esőzés következtében elolvadt). - Komoly problémát nem idézett elő (tartós mederteltség a Tiszán). Fő árhullám februárjában indult meg. - A Maros vízgyűjtőn (február 20. táján) kialakuló esőzések egyaránt növelték a Tisza vízszintjét.

10 Az 1879.évi Szeged városát romba döntő árvíz hidrológiai képe Az árhullám: február 15-én - Vásárosnaménynél 784 cm tetőzött. február 22-én - Tokajnál 755 cm-rel, Polgáron 604 cm-rel tetőzött. - Bodrog Sárospataknál 625 cm-rel tetőzött. - Sajó Felsőzsolcánál (február 20-án) 470 cm-rel tetőzött. A két mellékfolyó viszonylag sok vizet hozott- az árhullám lelassult : Tokaj és Szolnok között 12 napot késett a tetőzés. - Szolnokon március 6-án 763 cm-rel tetőzött a Tisza. Egy nappal korábban (március 5-én) Szeged fölött, Petresnél már átszakadt a Töltés.

11 Az 1879.évi Szeged városát romba döntő árvíz hidrológiai képe Hogyan történhetett ez?? - hiszen az árhullám Szolnokon és Csongrádon ( án hmax=805 cm) sem tetőzött Szeged városa mégis veszélyben volt.. Maroson levonuló árhullám: - Makónál március 3-án, 420 cm-rel tetőzött (900 m 3 /s). Körösökön is sok víz gyűlt össze. - Gyománál án, 681 cm-rel tetőzött a mellékfolyó. Ezen többlet március 5. táján érte el Szegedet. A Körös és a Maros víztöbblete hozta létra a vészhelyzet az Alsó-Tiszán még azelőtt, hogy a Közép-Tiszán veszteglő árhulláma ódaért volna.

12 Az 1879.évi Szeged városát romba döntő árvíz hidrológiai képe A Tisza vízhozamának több mint 1/3-át a Maros szállította. A Petresi gátszakadás - a szelvény közel van a Maros torkolathoz. - a Tisza vízszintesése alacsony volt- a Maros visszaduzzasztott a szelvényig előidézve a szakadást. A kiöntést és a vízfolyás állandósulását követően: - Mindszent március 12-én, Szeged március 15-én (hmax=777 cm) tetőzött. A Közép-Tisza árhulláma ekkor érte el az Alsó-Tiszát.

13 Jön az árvíz! Jön az árvíz! hangzék márc.5.19:00: Petresi gátszakadás márc.6. délelőtt: a víz átbukott a sövényházi keresztgáton márc.7. hajnalban: átszakadt a Macskási-töltés és az Alföldi Vasút töltése március 8.: A víz átbukott a MÁV Budapest- Szeged vasúti fővonalának töltésén.

14 Jön az árvíz! Jön az árvíz! hangzék március 9-10-én: A víz Tisza felé vezetésére két átvágást is nyitottak a vasúti töltésen március 12., 2 óra 30 perc: Az ÉNY-i szél által keltett hullámok az Alföldi Vasút töltését átszakították. árvíz Szeged városára zúdult március 12.: - A Makkos-erdő közelében betört víz elönti Rókus és Felsővárost. - A budapesti országút meghágása után a Belváros és az Alsóváros is víz alá kerül.

15 Menekülés: - A terepnél magasabb országutakon - A hajóhídon Újszeged felé A lakosság csónakokkal (csak 12-én, virradatkor) kezdték meg. Több mint két hónapon át 3-4 méternél mélyebb víz borította Szeged nagy részét. A Tisza csak 186 nap múlva húzódott vissza a medrébe.

Élet a víz után 1879. március 24-én utánszádfalból épített ideiglenes körtöltés.

75 nap, 120 gép (nagyteljesítményű gőzszivattyú), 33 millió köbméter vizet emeltek a Tiszába. 1880.

16 Élet a víz után március 24-én utánszádfalból épített ideiglenes körtöltés. területek elkülönítése, belső körzetek víztelenítése. 75 nap, 120 gép (nagyteljesítményű gőzszivattyú), 33 millió köbméter vizet emeltek a Tiszába június: Szeged árvíz előtti terepszintjének feltöltése (16,1 millió m 3, 180 munkanap). Körtöltés építése: -12 km hosszú -10 m-es tiszai vízállás kivédésére alkalmas magasság - 6 m koronaszélesség

17 Élet a víz után Körbástya lebontás (bástya és az újszegedi magas part képezte szűkület- duzzasztás) A vár bontása 1881 májusának közepétől 1883 októberéig tartott.

Az Eiffel-legenda 1883-ra készült el. A közúti Tisza-híd építése (1880.

nemzetközi tervpályázat): Feketeházy János magyar hídépítő mérnök

Magyar Mérnök- és Építészegylet hivatalos lapja (1883): Az Eiffel párizsi

18 Az Eiffel-legenda 1883-ra készült el. A közúti Tisza-híd építése (1880. július 1. nemzetközi tervpályázat): Feketeházy János magyar hídépítő mérnök terve,az Eiffel francia cég kivitelezése. Magyar Mérnök- és Építészegylet hivatalos lapja (1883): Az Eiffel párizsi cég által benyújtott, s legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffel-cég azt tőle megvette és benyújtotta. Építése 1880 decemberében kezdődött.

A szegedi partfal Szegedi királyi biztosság műszaki osztálya tervezte (1879). Az 1881.

Az építkezés egészen 1884. szeptemberig állt.

19 A szegedi partfal Szegedi királyi biztosság műszaki osztálya tervezte (1879). Az évi árvíz - árvízvédelmi műveket a 0 víz felett +10 m- re kell emelni. - módosították a terveket. Az építkezés egészen szeptemberig állt. Az alsó partfal még nagyobb mértékben tovább mozgott a csúszás okainak feltárása. A partfal 1880-ban Elkészültek az új tervek A munkálatok Wein Aurél vezetésével szeptemberétől végéig folytak.

20 A szegedi partfal A szegedi partfal építését 1886-ban fejezték be.

1858. február 20-án a befagyott Tiszáról

Adam Clark, a Széchenyi Lánchíd építésének

21 1858. február 20-án a befagyott Tiszáról készített kép a munkahídról. Középen a hajók számára nyitható hídelem, jobbra az egyik épülő pillér keszonja. Adam Clark, a Széchenyi Lánchíd építésének felügyelője közreműködött a vasúti Tisza-híd építési munkálatainál is A vasúti híd március 15-én

1895 - Álló vízmérce 3 részes zománcozott öntöttvas.

22 Álló vízmérce 3 részes zománcozott öntöttvas cm-ig vízvezeték csőtorkolat védő cölöpszerkezetére erősítve (kisvízi) cm-ig vasúti híd első jobb parti pillérjének vasszerkezeten (középvízi) cm-ig a felső rakpart kőfalára felerősítve (nagyvízi).

23 1901.december 12. Kísérletképpen új mércze felállítása 1 méter-es mércelemezek Párizsból érkeztek, és lávából készültek cm-ig terjedő kisvizes mérce Back műmalom szívó cső fejénél lévő jégtörő szerkezeten cm-ig vasúti híd jobboldali mederpillérre erősített tölgyfa-oszlopon (középvízi) cm-ig a felső rakpartfalra erősített tölgyfa-oszlopra volt felerősítve.

24 o szeptember hó 15-én MÁV osztály mérnöksége: a hídoszlopok festése miatt cm-es lávából készült mércelapok leszereltettek. o A párnafa elkorhadt - cseréjét követően szabályos zománcozott öntöttvas lapok felszerelése július hó 20-án. o II. világháború alatt (1944. szeptember 3.-án) bombatámadás következtében megsemmisült.

25 Utódját a vasúti hídtól nem messze, a Tisza Lajos körút végénél állították fel ben került a mai, belvárosi híd alatti helyére.

26 Automata vízállás- és vízhozammérő állomás

27 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások