Homolya András mestertanár. Te tudod mik ezek az érdekes pontjelek és falitáblák Budapesten?

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Homolya András mestertanár BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék K. épület, magasföldszint Te tudod mik ezek az érdekes pontjelek és falitáblák Budapesten? Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság 32. Vándorgyűlés Békéscsaba, július 4-6.

2

3 A Zazar folyó, békésen és egynapos kiadós eső után (Nagybánya, Máramaros megye, Románia)

4

5 A vízszabályozási munkálatok helyi alapsíkjai 1750: Vág, Mikoviny Sámuel Selmecbánya, Akadémia 1752: Laborc, Reizner János 1766: Balaton, Krieger Sámuel 1769: Duna, Karpe Mihály 1774: Tisza, Réthi Gábor 1775: Berettyó, Gaszner Lőrinc

6 A vízszabályozási munkálatok helyi alapsíkjai 1786: Szegedi mocsarak, Vedres István budai m. Királyi Tudományegyetem Geodézia Tanszék elődje: Alkalmazott Felsőbb Mennyiségtan Tanszék Institutum Geometricum (Institutum Geometrico-Hydrotechnicum) 1790: Duna Tisza csatorna, Kiss József és Gábor : Körösök, Huszár Mátyás Szintezési utasítás 1834: Tisza, Lányi Sámuel (Lányi Sámuel festőművész is volt, önarcképe Magyar Nemzeti Galériában látható.) a magasságok függőkben Huszár Mátyás, belgrádi alapszint

7 A budai hasonlítósík : A Duna sempontja felett Vásárhelyi Pál, a régi vízmérce: 1863-ig (elpusztul: 1906) az új vízmérce: Magasságok: Pesten: 100 konzolos falitáblán Budán: 50 konzolos falitáblán + 50 budai vasasztalon Óbudán: 50 konzolos falitáblán

8 Az új vízmérce a Lánchíd pillérén

9 Városi szintezések Budapesten kívül Kecskemét: Szolnok: Győr: Miskolc: Vízszinelés Lejtmérezés Lejtméreti tábla Lejtmérési főpont Latinul libelláció (libellatio), németül nivellírung (Nivellierung, Nivellement)

10 Városi szintezések Budapesten kívül Békéscsaba Görcs Péter Kindulási pont: Széchenyi utca végén lévő Kőrös-híd nyugati oldalán lévő vasszög 87,010 m (Vásárhelyi-féle rendszer) 100 falitárcsa (1958-ban még 97 megtaláható volt)

11 A petronelli alapsík : a Duna libellációja és mappációja Huszár Mátyás Vásárhelyi Pál Halátsy Miklós Lányi Sámuel Kamőtczy Gábor Vörös László Hieronymi Ottó Ferenc 1843: Vásárhelyi Pál: átszámítás a petronelli alapszintre (Lányi Sámuel festőművész is volt, önarcképe Magyar Nemzeti Galériában látható.)

12

13

14 A történelmi időnkben Fővárosunkat sújtó ismert, jelentősebb árvizek az első, ismert és feljegyzett árvíz egyes irodalmi források 52 árvízről írnak jeges ár <-> zöldár

15 A történelmi időnkben Fővárosunkat sújtó ismert, jelentősebb árvizek között: 12 feljegyzett árvíz jeges ár jeges ár jeges ár (7.26 méteren tetőzött) jeges ár (9.27 méteren tetőzött) Az adatok forrása: Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadása, Budapest, 1896.

16 Az évi árvíz idején vízzel elöntött terület térképe Forrás: Budapest természeti földrajza; szerk. Dr. Pécsi Márton Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

17 Jókai Mór: Kárpáti Zoltán

18 Az Ördög-árok nyílt árkos része Az Ördög-árok csatornában Az Ördög-árok Dunába ömlése Az adatok forrása: Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadása, Budapest, és saját fotó

19 Az Ördög-árok rombolása június 26. Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? ( ) Fővárosi Közmunkák Tanácsa és

20 Szabad királyi Pest város lejtmérésének peremes falitáblája, a Pesti Ferencesek temploma falában (1863) A munka vállalkozója és irányítója: Doletskó Ferenc mérnök

21 32 6 = 32 láb 6 hüvelyk a duna sempontja felett = (bécsi) öl, láb, hüvelyk 1 bécsi öl = 1,896 méter 1 bécsi öl = 6 láb 1 láb = 12 hüvelyk 1 hüvelyk = 12 vonal Tehát: 32 6 = 32 láb 6 hüvelyk = méter a duna sempontja felett A sempont magassága: 96,585 maf Összesen: 10,273+96,585=106,858 maf

22 Buda szintezésének peremes falitáblája, II. kerület Frankel Leó út (1871) A munka irányítója: Marek János, a Háromszögméreti Számító Hivatal vezetője

23 Óbuda szintezésének peremes falitáblája, III. kerület Miklós tér (1874) A munka irányítója: Marek János, a Háromszögméreti Számító Hivatal vezetője

24 Vízrajzi magasságjegy, Óbudai Szent Péter és Pál plébánia templom (1893) A munka végrehajtója: az akkori földművelési tárca Vízrajzi Osztálya

25 A főváros szintezésének falitárcsája, a Budapesti Műegyetem Központi épület falában (1933) A munka irányítója: Oltay Károly, a Geodézia Tanszék professzora

26 A főváros szintezésének falitárcsája kőben rögzítve (1933)

27 Az országos szintezés falitárcsája a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó lábazatában

28 Rákospalota rendezett tanácsú város szintezésének falitárcsája (1927)

29 Kispest város szintezésének falitárcsája

30 Szintezési csap (az 1950-es évektől)

31 Kőben gomb

32 Bendefy-féle Budapest szintezési főalappont Máriaremetén létesült: 1954-ben Fotó: Piri Dávid

33 Konzolos gomb, Belvárosi plébánia templom (1964 előtt) Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a híd építésénél használták. Párja a budai hídfőnél, a gellérthegyi vízesés támfalában.

34 Árvízjel az V. kerületi Havas utca 4. számú ház udvari falán (1732)

35 Az évi árvíz emléktáblája a Döbrentei utca 15. számú ház falán

36 Az évi árvíz emléktáblája a Döbrentei utca 15. számú ház falán

37 Az évi árvíz emléktáblája a budai Gyorskocsi utcában

38 Emléktábla az Angolkisasszonyok Váci utcai templomában

39 Árvíztábla a Magyar Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utcai kerítésén

40 Az évi árvíz emléktáblája a Veres Pálné utca 29. falán

41 Az évi árvíz centenáriumára készült emléktábla a pesti Szerb utcában

42 Az évi árvízszintet jelző tábla a Rókus kápolna bejáratánál

43 A nagy árvizek szintjét megörökítő tábla a Szabadság híd budai hídfőjénél, az alsó rakparton.

44 Felhasznált irodalom: 1. Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet, Budapest, Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum; Tankönyvkiadó, Budapest, Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon; Budapest, Budapest természeti földrajza; szerk. Dr. Pécsi Márton; Akadémiai Kiadó, Budapest, Kiss Albert Winkler Gusztáv: Az évi árvízjelek hitelességének vizsgálata; Geodézia és Kartográfia, A magyar földmérés és térképészet története; szerk. dr. Joó István Raum Frigyes; Bp Noéh Ferenc: Régi földmérési jelek Budapesten; kézirat, A bemutatott fényképeket készítette: Bakos Margit, Homolya András, Noéh Ferenc és dr. Varga József