Épületek vízellátása

Átírás

1 Épületek vízellátása

2 Mi a közmű? A közmű fogalma: azok a műszaki berendezések a hozzájuk tartozó létesítményekkel, központi berendezésekkel, valamint személyzettel együtt, amelyek közvetlenül, vagy közvetve az emberek (a lakosság, az ipar és a szolgáltatások) alapvető ellátási igényeit elégítik ki. 2

3 A közműszakágak: Vízellátás Vízelvezetés (csatornázás) Gázellátás (vezetékes) Távhőellátás Villamosenergia-ellátás Postai távközlés Központi tv-antenna kábelhálózat 3

4 A közmű részei A termék előállítása A termék szállítása A termék felhasználása 4

5 A közművek elhelyezésére vonatkozó szabvány A Magyar Szabványügyi Testület honlapjáról: Dokumentumnév Hivatkozási szám Cím Angol Cím Jóváhagyás napja Meghirdetés napja Visszavonás napja MSZ :1980 Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszint alatt Layout of system of public utilities and other conduits at areas of common use. Layout below the ground level

6 Erősáramú kábel Távközlési kábel Forgalomirányítás Víznyelő Vízvezeték Gázvezeték* (Vontatási energia) Csatorna (Csatorna) (Távfűtő vezeték) Távfűtő vezeték (Vontatási energia) Vízvezeték* Gázvezeték Víznyelő Vontatási energia Távközlési kábel Erősáramú kábel (Os) Oszlopsor (Os) Telekhatár Erősáramú kábel Távközlési kábel Forgalomirányítás Víznyelő Vízvezeték (Vontatási energia kábel) Csatorna Távfűtő vezeték Gázvezeték Víznyelő Vontatási energia Távközlési kábel Erősáramú kábel Os Os Telekhatár Telekhatár A víz közmű elhelyezése közterületen Egyedi elrendezés Egypályás úttest K Os: oszlopsor K: közúti űrszelvény (min. 0,50 m) 0,60 0,60 K Zöld sáv (vezeték elhelyezhető) Osztottpályás úttest K 0,60 0,60 K 6

7 Elhelyezés égtáj szerint Észak Nyugat Kelet Dél 7

8 Erősáramú kábel (kisf.) Távközlési kábel Forgalomirányítás Vontatási energia Erősáramú kábel (nagyf.) Vízvezeték Gázvezeték Távfűtő vezeték Csatorna Telekhatár Os Közműsávos elrendezés Út közműsávval az MSZ 7487/2:1980 szerint Közműsáv Járda Úttest K 8

9 Elhelyezés közműalagútban Gázvezeték Üzemi kábelek Üzemi kábelek Postai kábelek Villamos kábelek Vízvezeték Távfűtő vezeték 9

10 A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSZ 7487/2:1980) A vezeték megnevezése Víz- Csator- Erős- Távhő vezeték Táv- Gáz- na áramú vezeték Védő- Földbe közlő v. elosztó kábel szerk. fektetve védősz. vez. Vízvezeték 1,5 0,7 0,5 1,0 0,7 0,7 Csatorna (1,0) 1,0 0,7 1,0 1,0 1,0 Erősáramú kábel (0,7) (0,7) 1,0 1,0 0,5 0,5 Távhő vezeték védőszerkezetben (0,5) (0,7) (0,7) 0,5 0,5 földbe fektetve (0,7) (0,7) (0,7) 1,0 1,0 Távközlő vezeték (0,7) (0,7) (0,5) (0,5) (0,7) 0,5 Gázelosztó vezeték (0,7) (1,0) (0,5) (0,5) (0,7) (0,5) 10

11 A vezetékek legkisebb távolsága épületektől (MSZ 7487/2:1980) Vízvezeték Vízelvezetés A vezeték megnevezése Belső méret (átmérő): 300 mm-ig mm mm 1200 mm felett zárt gravitációs vez. nyitott szelvény nyomóvezeték Távolság (m) Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság nélkül 3,0 5,0 7,0 8,0 3,0 7,0 mint a vízvezeték alkalmazásával nincs megkötés 2,0 - mint a vízvezeték Villamosenergia kábel 0,5 0,3 Távhőellátás Távközlési kábel Gázvezeték védőszerkezetben földbe fektetve földbe fektetve védőcsőben kisnyomású középnyomású nagyközépnyomású nincs megkötés mint a vízvezeték 1,0 0,5 Az MSZ 7048 szerint - mint a vízvezeték nincs megkötés 11

12 Közműnyilvántartás szakági nyilvántartás a közműszakági vezeték üzemeltetőjénél; központi (hatósági) nyilvántartás az illetékes önkormányzatnál. 12

13 A közműnyilvántartás tervanyaga Szakági részletes helyszínrajz (M 1:500) Szakági áttekintő helyszínrajz (M 1:4000) Közműtérkép (M 1: 500). Együttesen tünteti fel a területen lévő közműveket Közmű alaptérképek (M 1:500 és M 1:4000) az előző térképek készítéséhez 13

14 A vízellátó közmű felépítése 14

15 Épület vízellátó berendezésének felépítése 15

16 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint Általános előírások 2.2. A bekötővezeték és tartozékai, amelyek a vízzel érintkeznek, csak ivóvíz-ellátási célra engedélyezett anyagokból készülhetnek Az ivóvíz-bekötő vezeték, valamint a csatlakozó és házi ivóvíz-hálózat vezetékeinek épületektől, illetve egyéb keresztező vagy párhuzamos közművezetékektől való távolságát az MSZ és az MSZ követelményei szerint kell kialakítani. Párhuzamos vezetés esetén az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna, valamint a szennyvízakna legkisebb vízszintes csőszéltől csőszélig mért távolsága 1,00 m, szennyvíz nyomócső esetén 2,00 m. Az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna, vagy a szennyvíz nyomócső keresztezése esetén ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint az ivóvíz-vezeték, és a két vezeték közötti szintkülönbség 1,00 m-nél kisebb, a csatornát a keresztezési ponttól mindkét irányban 1 1 m hosszon minimum 10 cm vastag betonburkolattal vagy védőcsővel kell ellátni, ha pedig a szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb, akkor az ivóvíz-vezetéken a keresztezési ponttól mért 2 m távolságon belül csőkötés, szerelvény nem lehet, ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint az ivóvízvezeték, a csatornát a keresztezési ponttól 2 2 m hosszon vízzáró védőcsőben, vagy fedett vasbeton vályúban kell elhelyezni. 16

17 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint Az ivóvíz-bekötő vezeték, a házi és a csatlakozó ivóvízhálózat kialakítása 3.1. A bekötővezeték, a csatlakozó vezeték, továbbá a házi ivóvíz-vezeték épületen kívüli szakaszainak átmérőjét úgy kell meghatározni, hogy mértékadó vízfogyasztás esetén a vízsebesség a 2,5 m/s értéket ne haladja meg, a vezetékben fellépő nyomásveszteség után is minden csapoló helyen legalább 0,05 MPa (0,5 bar) kifolyási nyomás legyen. A bekötővezeték átmérője DN 20 vagy ennél nagyobb legyen A bekötővezeték földtakarása legalább 1,20 m legyen. Ha ez nem biztosítható, gondoskodni kell a vezeték mechanikai védelméről és hőszigeteléséről, de a földtakarás ekkor is legalább 0,80 m legyen A bekötővezeték elzárást a közterületen kell megoldani, ha a vízmérő hely épületen belül kerül, zártsorú beépítés esetén a vízmérőakna kapubejáróba kerül, DN 50 vagy ennél nagyobb átmérőjű bekötővezeték 3,0 m-nél jobban megközelíti az épületet vagy az épület alapját A házi ivóvízvezetékbe a vízmérőhelyen, közvetlenül a vízmérőt követő elzáró után visszacsapó szelepet és golyóscsappal vagy szeleppel zárható ürítőcsonkot kell beépíteni. A visszacsapószelep elhagyható, ha a vízmérőben van visszacsapó szelep. 17

18 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint A vízmérőhely kialakítása 4.1. A vízmérő helyet önálló aknában kell kialakítani, ha az ingatlan határvonala és az ingatlanon lévő építmények alapjának külső síkja közötti távolság 2 m-nél nagyobb, műszaki vagy egyéb okból csak közterületen helyezhető el a mérőhely A vízmérőhely aknáját az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az akna falának külső síkja és a telekhatár közötti távolság legfeljebb 1,0 m legyen A vízmérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vízmérő és a szerelvények hozzáférhetősége, leolvashatósága cserélhetősége a munkavédelmi előírásoknak megfeleljen Épületen belül kialakított mérőhely esetén a vízmérőt a helyiség padlóvonala felett legalább 30 cm, vízszintes beépítés esetén legfeljebb 1,30 m-es tengelymagassággal kell elhelyezni. Függőleges beépítés esetén a számlap középmagassága legfeljebb 1,50 m lehet. Bekötési vízmérőt az alapkitörés belső síkjától vízszintesen mérve legfeljebb 1,50 m távolságra kell elhelyezni. 18

19 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint A vízmérőhely kialakítása (folytatás) 4.5. A vízmérő aknája betonból, vasbetonból, azbesztcementből vagy műanyagból épüljön. Követelmények: Az akna mérete tegye lehetővé a vízmérő és a szükséges szerelvények elhelyezését, az aknába való lejutást és a biztonságtechnikai szempontból megfelelő munkavégzést. A mászható akna téglalap alaprajzú, alaprajzi belmérete legalább 1,00 x 1,00 m, belmagassága legalább 1,30 m. Kivételt képeznek azok a műanyag aknák, amelyekből a flexibilis műanyagcső révén a mérő- és a csatlakozó szerelvények üzemszerű állapotban is kiemelhető. Mászható akna esetén a födémnyílás egyik mérete sem lehet 60 cm-nél kisebb. Az aknafedlap teherbírása a terheléshez igazodjon. A mászható aknába hágcsót vagy létrát kell beépíteni A beépítésre kerülő vízmérő méretét és típusát a várható mértékadó vízigények és a bekötési terv alapján a szolgáltató hagyja jóvá A vízmérő típusának kiválasztásakor és a beépítéskor az MSZ szerint kell eljárni. 19

20 A beton vízmérőakna kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány Fogyasztói vízbekötések szerint 20

21 A vízmérőakna kialakítása a Bácsvíz előírásai szerint ( 21

22 Vízmérőakna előre gyártott elemekből 22

23 A vízhálózat kialakításának szabályai az MSZ :1991 szerint A bekötővezeték a fagyhatár alatt, az épülettől legalább 1,5 m távolságra haladjon. Az építménybe becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között 1 m távolság legyen. Védőcsővel ez csökkenthető. A vízvezeték a csatorna felett haladjon. A vízhálózat minden szakasza üríthető legyen. A lejtés: 2 5. Vízvezetéket nem szabad vezetni: építmények határoló falában, kémények, szellőzők falában és kürtőjében, födémben, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek padozatában, önálló rendeltetési egységek elválasztó határfalában, ha lakóhelyiséggel határos, villamos berendezések helyiségében, azok falában, födémében, olyan helyiségekben, amelyek belső hőmérséklete 2 C alá csökkenhet. A felszállóvezetékek üríthetőségét meg kell oldani. 23

24 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 2. E rendelet alkalmazásában: a) ivóvíz: e rendeletben meghatározott minőségű olyan víz: aa) amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik, ab) amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét; 24

25 Vízminőségi előírások a 201/2001 (X. 25.) sz. Korm.rendelet szerint a) Mikrobiológiai vízminőség jellemzők b) Kémiai vízminőség jellemzők Pl.: Cu: 2,0 mg/l (a fogyasztói vízcsapnál) c) Indikátor vízminőségi jellemzők Íz, szag, szín, zavarosság: a fogyasztó számára elfogadható El. vezetőképesség, ms/cm, 20 C-on max ph 6,5 9,5 Keménység, mg/l CaO min. 50 max. 350 Alumínium, Al, mg/l 20 Ammónium, mg/l 0,5 Klorid, mg/l 250 Mangán, Mn, mg/l 50 Nátrium, Na, mg/l 200 Vas, Fe, mg/l

26 A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások 8. (1) Az ivóvíz kezelése, tárolása, elosztása során gondoskodni kell arról, hogy ne juthasson a vízbe olyan szennyező anyag, amely a víz minőségét rontja, illetve a jelen rendeletben meghatározott egészségvédelmi követelmények teljesülését korlátozhatja. (2) Az ivóvíz előállítása során használt hagyományos technológiák, valamint az ivóvízzel érintkezésbe kerülő hagyományos szerkezeti anyagok listáját és az ezekre vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet 2. része tartalmazza. (3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását az 5. számú melléklet 2. részében felsorolt hagyományos anyagok és technológiák kivételével közegészségügyi szempontból az OTH engedélyezi. (5) Az egészségügyi miniszter az új engedélyeket, valamint a nyilvántartásból való törlést évente, az engedélyezett anyagok, berendezések teljes listáját pedig ötévente tájékoztatóban, az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 26

27 5. sz. melléklet 2. Hagyományos technológiák, anyagok jegyzéke Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája: A) Korlátozás nélkül felhasználhatóak: saválló acél acél beton öntöttvas vasbeton azbeszt-cement homok kavics márványzúzalék zeolit mészkő égetett, oltott mész alumínium 99,9%-os üveg kerámiatermék (porcelán, kőedény) (A termékek minősége tekintetében az EN, illetőleg EN-MSZ szabványok mérvadók.) 27

28 B) Listában felsorolt anyagok, amelyek előállítása nemzetközi előírásoknak megfelelő minőségbiztosítás mellett történik vörös és sárgaréz horganyzott acélcső bronz alumínium ötvözetek alumínium vegyületek nátrium klorit kovasav stb. 28