Amikor a gyermek hallássérült. Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában

Átírás

1 Amikor a gyermek hallássérült Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában

2 Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium Budapest, Rákospatak u. 101

3 A támogatás elsődleges célja A szülők sajátos helyzetükben, a hallássérült gyermek nevelésével összefüggő - támogatása Azért nagyon fontos, mert - sokszor máshol nem kapják meg ezt a speciális támogatást - mert itt a legelérhetőbb számukra

4 A támogatás legfontosabb területei 1. Szülői kompetencia növelése 2. Mentálhigiénés támogatás 3. A szülő gyermek kapcsolat, kommunikáció segítése 4. Audiológiai ellátás, tanácsadás 5. Családok anyagi helyzetének javításához való hozzájárulás 6. Egyéb, az élethelyzethez igazodó aktuális segítség A tevékenységek során általában ezek közül egyszerre több is érvényesül.

5 1. Szülői kompetencia növelése Célja: ismeretek átadása a hallássérüléssel, a hallássérült gyermek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatban Megvalósulhat: információátadás; készségek kialakítása; tanácsadás; szakemberhez, szervezethez irányítás formájában.

6 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák: 1.1. A szülő felkészítése az otthoni fejlesztésre - korai nevelés során 1.2.Tanácsadás 1.3. Nyílt napok szervezése 1.4. Előadások szervezése 1.5. Lehetőségteremtés a szülők közti tapasztalatok megosztására 1.6. Szülőklub- szülőtanfolyamok

7 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák: 1.1. A szülő felkészítése az otthoni fejlesztésre - korai nevelés során (0-3 év) rendszeres kiscsoportos/egyéni foglalkozások a szülők, nagyszülők részvételével a Módszertani Központban

8 Gyógypedagógiai foglalkozások a gyermek otthonában a szülők részvételével

9

10 Útmutató 40 hetes tanulási program a hallássérült gyermekek otthoni fejlesztéséhez

11 eszközkölcsönző

12 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák 1.2. Tanácsadás minden korosztály az otthoni fejlesztéssel, tanulással, neveléssel vagy más a gyermeket érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban (pl. CI, hallókészülék, intézményválasztás, integráció, továbbtanulás,) pedagógusok, pszichológusok által folytatott szülőkonzultációk, szülőértekezletek;

13 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák 1.3. Nyílt napok szervezése az óvodában, iskolában speciális módszerek megismertetése a szülőkkel

14 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák 1.4. Előadások szervezése (szakemberek, szülők, szervezetek) 1.5. Lehetőségteremtés a szülők közti tapasztalatok megosztására

15 1. Szülői kompetencia növelése Tevékenységi formák 1.6. Szülőtanfolyamok

16 1. Szülői kompetencia növelése 1.6. Szülőtanfolyamok os tanévtől kezdve Célja: a hallássérüléssel kapcsolatos ismeretek, a nagyothalló gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges ismeretek, a szaktudás átadása részben mentálhigiénés támogatás. A tanfolyamok során előadásokra, óralátogatásra, iskolai foglakozások videófelvételen való megtekintésére, beszélgetésekre, vitákra került sor. A foglalkozásokat gyógypedagógusok, meghívott szakemberek, pszichológusok tartották. A programok lehetővé tették, - az ismeretszerzést - hogy a szülők jobban megismerjék a szakembereket, bátrabban forduljanak hozzájuk tanácsért, segítségéért, - hogy ők maguk is kapcsolatokat köthessenek egymással. A as tanévben Kiadvánnyal zárult, mely az elhangzott előadások vázlatait és diáit tartalmazta

17

18 2. Mentálhigiénés támogatás Cél: Sérült gyermek születésével illetve nevelésével összefüggő fokozott pszichés terhek csökkentése Aktuális problémákkal való megküzdés segítése Formái: 2.1. Szülőcsoportok 2.2. Pszichológusi megsegítés

19 2. Mentálhigiénés támogatás Szülőcsoportok A korábbi Szülőtanfolyamoktól eltérően itt elsődleges cél nem az ismeretátadás, hanem a szülők mentálhigiénés támogatása Először a es tanévben A csoportfoglalkozásokon olyan témákat érintettünk, amelyek a hallássérült gyermekeket nevelő szülőket foglalkoztatják. Csoportvezetők: 2 pszichológus A meghívott hallássérült szülő nem jelent meg.

20 2. Mentálhigiénés támogatás Szülőcsoportok Főbb tervezett témák: Téma címe A szülő gyermek kapcsolat sajátosságai, ha a gyermek hallássérült A foglalkozás bemutatása pár mondatban A sérültség miatt kialakuló szorosabb anya-gyermek kapcsolat. Leválás, elszakadás, önállóság. A kapcsolat alakulása a felnőttkorig. A jövő problémája. Hallássérült gyermek nevelése Integráció vagy szegregáció Tolerancia, elfogadás, beilleszkedés Miben más egy hallássérült gyermek nevelése? Sajátosságok a hallássérült gyermek nevelésében. A integrált ill. szegregált intézményes nevelés előnyei, hátrányai. Tapasztalatcsere a szülők között. Mennyire toleráns a társadalom? Szülők és gyermekek társadalmi elfogadása. Pozitív, negatív élmények megosztása. Családi kapcsolatok. Nevelési helyzetek Konkrét, aktuális viselkedési problémák megbeszélése.

21 2. Mentálhigiénés támogatás Szülőcsoportok es tanévben szülőcsoport hallássérült szülőknek Miért nekik? a korábbi években nem sikerült őket a támogató programokba bevonni, kedvező helyzet - több hasonló korú, nyitott, érdeklődő, egymást jól ismerő, egykorú gyermekeket nevelő szülő, többen közülük korábban osztálytársak voltak intézményünkben. Kommunikációs nehézségeik miatt kevésbé tudnak a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseikre választ találni. Többször találkoztunk hallássérült szülők gyermekeinél pszichés problémákkal, magatartászavarral. Csoportvezetők: 2 pszichológus Kommunikáció: jeltolmáccsal

22 Főbb tervezett témák: Téma címe A hallássérülésből fakadó nehézségek a szülő - gyermek kapcsolatban A foglalkozás bemutatása pár mondatban Mi történik a gyermekkel, a gyermek körül? A gyermek szükségletei: jelzéseinek meghallása, megértése, reagálás azokra. Bizonytalanságok. Kommunikációs nehézségek. Beszéd vagy/és jelnyelv? Hallássérült szülő hallássérült és halló gyermekkel Nevelési helyzetek A szülői szerep. Hierarchikus viszonyok: a szülői- és a gyermeki alrendszer. A család működése. Szabályok, korlátok. Konkrét, aktuális viselkedési problémák megbeszélése. Segítségre szorulva? Kire számíthat a szülő? Ha a gyermek jobban kommunikál. Ismerősök (hallássérült, halló), segítő szervezetek. A tágabb család. A szülők kapcsolata szüleikkel. A nagyszülők szerepe a család életében. A szülői szerep megőrzése. Az óvodáskor és a kisiskoláskor. Életkori sajátosságok. A gyermek élete az oktatási intézményben. Integráció vagy szegregáció Pszichés jellegzetességek, változások, elvárható viselkedés. Különbségek halló és hallássérült gyermekek között. Az óvodai, élet. az iskolakezdés, az iskola. Félelmek, elvárások. Mi segíti a gyermeket iskolakezdéskor a változások között? Integrált és szegregált nevelés előnyei, hátrányai. Tapasztalatcsere a szülők között. A szülők korábbi, személyes iskolai tapasztalatai az integrációról és a szegregációról. Hallássérült szülő az iskolában A hallássérült szülő kapcsolata a pedagógussal és a többi szülővel. A hallássérülésből, a kommunikációs problémákból fakadó nehézségek, azok kezelési lehetőségei. Konfliktusok együttműködést segítő módszerek. Tolerancia, elfogadás, beilleszkedés Mennyire toleráns a társadalom? Szülők és gyermekek társadalmi elfogadása. Pozitív, negatív élmények megosztása. Családi kapcsolatok.

23 2. Mentálhigiénés támogatás as tanév - Szülők iskolája Szülőcsoportok Tevékenységek a csoport foglakozásokon: előadások, beszélgetések, játékos tréning elemek Célcsoport: integrált és nem integrált oktatási-nevelési környezetben nevelkedő hallássérült gyermekek, tanulók szülői; halló és hallássérült szülők Tervezett témák: Előítélet; A család feladata, értelme; Nevelés és következményei - Hibás nevelési stílusok: elkényeztetés elnyomó, autokrata nevelés; Hallássérült gyermek a családban ; Integráció szegregáció a gyakorlatban; CI, Nevelési kérdések Csoportvezetők (3 fő): gyógypedagógus, pszichológus; integrált vagy szegregált gyermekek ellátásában résztvevő szakemberek Kommunikáció verbálisan - nincs igény jeltolmácsra

24

25 2. Mentálhigiénés támogatás Szülőcsoportok Mentorképzés szülőknek Cél: mentorok képzése 3 alkalom: CI, gyógypedagógiai, pszichológiai ismeretek, felkészítés Családi nap Hallássérült szülők szerepe Előadás a siket kultúráról

26 2. Mentálhigiénés támogatás Szülőcsoportok Szülőcsoportok tapasztalatai: leginkább a szabad beszélgetésre van igény, az egyes foglakozásokon a tervezett témákat sokszor nem tudjuk tartani, de a témák többsége spontán megjelenik csak máskor Fő hozadéka a nehézségek megosztása, a tapasztalatcsere a szülők között (amit a szakember nem tud) a szülők közti kapcsolatok erősödése alkalom a szülői igények megfogalmazására

27 2. Mentálhigiénés támogatás 2.1. Pszichológusi megsegítés Szülői megkeresés Pl.: Ha krízis, trauma/veszteség éri a gyermeket Probléma a szülő gyermek kapcsolatban - agresszió nevelési kérdés Mit tegyek? segítségkérés a gyermek számára Van-e valami baj? Baj van a gyermekemmel hiperaktivitás, szorongás, autizmus stb. tanácskérés

28 1. Szülői kompetencia növelése 2. Mentálhigiénés támogatás Kiadvány elsősorban szülőknek Szakemberek + szülők (szülőinterjúk) Tartalom: Veszteség, gyász, elfogadás. Szülő gyermek kapcsolat, a család működésének sajátosságai. Hallókészülékek és cochlea implantáció. Korai fejlesztés. Integráció és szegregáció. Óvodai nevelés a speciális óvodában. Beszédtanítás. Beszédtanulási zavar. Hallássérültek a nagyvilágban. Szervezetek tevékenysége. Elérhetősége Egyéb kiadványok (könyvek, más szervezet szülőknek szóló kiadványai)

29 3. A szülő - gyermek kapcsolat segítése Fontos, mert a kommunikációs nehézségek hatással vannak a szülő gyermek kapcsolatra, annak szervezésére, megélésére.

30 3. A szülő gyermek kapcsolat segítése Jeltanfolyam szülők számára Szülők felmerült igénye után került megszervezésre Ingyenes a SINOSZ segítségével (pályázati támogatás) Intézményünk helyt ad a foglalkozásoknak Résztvevő szülők: Akik jelezték igényüket Súlyos diszfáziás gyermekek szülei Fontos eredménye a szülők közti kapcsolatok erősödése; jó hangulat Tapasztalat: a jelnyelv készségszintű alkalmazása halló szülők számára nehéz, a szülők jelzése alapján a jelnyelv nem válik elsődleges kommunikációs csatornává a szülő gyermek kapcsolatban Esély a kommunikációra

31 4. Audiológiai ellátás, tanácsadás Szakemberek intézményen belül (fülész orvos, audiológusgyógypedagógus) Ellátás kiterjed: Hk, CI Feladatok: egyszerű fülészeti vizsgálatok, hallásmérés, hallókészülék ellátás biztosítása Előnye: - Könnyen elérhető - Lehetőség a komplex vissza jelzésre a hk működéséről mindennapi tapasztalatok (gyógypedagógus, szülők, audiológus) Nehézségek

32 5. Családok anyagi helyzetének javításához való hozzájárulás Szükséges, mert: Sok a hátrányos helyzetű család, különösen az intézmény szegregált és a halmozottan sérült gyermekeket ellátó részlegében A sérült gyermek nevelése nagyobb anyagi terheket jelent Kisebb gyerekeknél anya részmunkaidőben nehezebben talál állást Több a költség Megnyilvánulhat: kedvezményekhez, juttatásokhoz, anyagi támogatáshoz való hozzájutás segítése Konkrét, a gyermek támogatásában megnyilvánuló, de ezzel a családok anyagi helyzetét javító segítség

33 5. Családok anyagi helyzetének javításához való hozzájárulás A megvalósulás formái: Tájékoztatás a lehetőségekről kedvezmények, juttatások, gyermekvédelmi támogatás pl.: utazási kedvezmények, emelt családi pótlék, ápolási díj, közgyógyellátás Irányítás a megfelelő szervhez, intézményhez (SINOSZ, önkormányzat, családsegítő szolgálat stb.) Fontos szerep a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szakembernek Alapítványi támogatás (pl.: gyermekek iskolai táboroztatása, ballagási ruha)

34 6. Egyéb A család élethelyzetéhez, szükségleteihez igazodó aktuális segítség - lehetőség szerint Pl.: - a munkanélküli szülő foglalkoztatása intézményen belül

35 Nehézségek a szülőtámogatásban Megfelelő időpont megtalálása az iskolai programokhoz időhiány, más-más munkabeosztás, bentlakó-nem bentlakó gyermekek szülői máskor elérhetőek vidéki szülők elérésének nehézsége Motiválatlanság érdektelenség vannak szülők, akik még az anyagi javakért sem tudnak tenni Bizalmatlanság Az intézményi környezet miatt (létrejön-e a titoktartás) Hallássérült szülők bizalmatlansága a halló szakemberekkel Az intézmény anyagi forrásai szűkösek pályázati forrásból valósulhat meg Pályázati forrás: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.

36 Pályázati forrás: TÁMOP / Hallássérült gyermekek inkluzív oktatásának támogatására létrejövő szakmaközi együttműködések szakmai, eszközfelhasználói fejlesztések megvalósítása Támogatás: Nagyothalló Gyermekekért Alapítvány

37 Tapasztalatok Legnagyobb a motiváció: Kisebb gyermekek szüleinél még sok ismeretre, tapasztalatra van szükségük, gyes miatt jobban elérhetőek (nem kell a munkahelyhez igazodni) nagyobb szükségük van a hasonló helyzetben lévőkkel való kapcsolat kialakítására leginkább a gyermekeknek szervezett foglalkozások ideje alatt jönnek el Fontos döntések meghozatalakor Pl.: CI, intézményválasztás

38 A szülők támogatásának szükségessége Nemcsak azért, mert ebben a speciális élethelyzetben több segítségre szorulnak, hanem azért is, mert nélkülük elképzelhetetlen a célok elérése, mindaz, amiért dolgozunk, vagyis a hallássérült gyermekek optimális fejlődése.

39 A mai napig hálás vagyok neki, a lelki támogatásért, a tanácsokért, néha a hallgatásáért. Mindig nagyon készült, új feladatokat, ötleteket adott. A gyerek szépen haladt, és mi beletanultunk, mit is kell tenni egy hallássérült gyerekkel. Egy idő után olyan lett, mintha mindig is tudtuk volna, átszőtte a mindennapjainkat.

40 A gyógypedagógus sokat segített ebben Elindított egy olyan dolgot bennem: hogy láttam, hogy van valamelyest kiút, hogy van egy olyan fejlesztési lehetőség is, amiben a gyerek, ha nehezen is, ha későn is, ha sokáig tart is, de megtanul kommunikálni. Lehet, hogy nem most, lehet, hogy két év múlva, vagy három, de lehet, hogy négy év múlva, de kommunikálni fog.