Műszaki információk

Átírás

1 Műszaki információk

2 16

3 Külső kulcsnyílású csavarok, acél csavarok (hatlapfejű csavarok) 1 Belső meghajtású csavarok (belső hatlapú csavarok) 2 Menetes szálak, tőcsavarok, menetes csapok 3 nyák 4 Hengeres szegek, kúpos szegek, rovátkolt szegek 5 reca sebs (önfúró-önmetsző csavarok), lemezcsavarok, lemezanyák 6 Menetes csavarok, szárnyas csavarok/-anyák 7 Facsavarok és faforgácslap-csavarok 8 látétek és biztosító elemek 9 Dübeltechnika 10 Szegecsek, vakszegecsek, vakszegecsanyák 11 Rozsdamentes kötőelemek 12 Műanyag és sárgaréz kötőelemek 13 Emeléstechnika 14 Egyéb rögzítéstechnikai- és kötőelemek Műszaki információk I 16

4 INFÓ

5 Csavarokra és kötőelemekre vonatkozó általános műszaki információk 1. cél kötőelemek 50 C és +150 C közötti hőmérséklet-tartományban való használatra 1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai 1.2 célcsavarok mechanikai tulajdonságai, fogalom meghatározások Szakító vizsgálat Szakítószilárdság R m (MPa) Folyáshatár R e (MPa) ,2%-os nyúlási határ R p0,2 (MPa) Teljes csavarokon végzett szakító vizsgálatok Szilárdsági osztályok Szakadási nyúlás 5 (%) Keménység és keménységvizsgálati eljárások 1.3 Csavarok szilárdsági osztályai Vizsgálati erők Csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken 1.4 nyák szilárdsági osztályai 1.5 Csavarok és anyák párosítása cél anyákra vonatkozó megjegyzések ,5 d és < 0,8 d névleges magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. rész alapján) 1.6 Metrikus csavarok meghúzási nyomatéka és előfeszítési ereje 1.7 Csavarok és anyák jelölése 1.8 Collmenet átszámítási táblázat (coll/mm) 2. Rozsda- és saválló kötőelemek 2.1 Mechanikai tulajdonságok Rozsdamentes csavarok szilárdsági felosztása Folyási határterhelések menetes csapokhoz Rozsdamentes csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken és 4 acélok korrózióállósága Felületi vagy eróziós korrózió Pontkorrózió Kontaktkorrózió Feszültségkorrózió és 4 acélok kapcsolata korrozív közegekkel 2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése 3. DIN-ISO információk 3.1 Szabályzat Termékmegnevezések és termékmódosítások 3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás ISO-DIN összehasonlító szembeállítás 3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve az ISO szabvány szerinti laptávolság adataiban 3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve ktuálisan érvényes szabványok Metrikus kiscsavarok Szegek és csapok Lemezcsavarok Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák Hernyócsavarok 3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál és hatlapú anyáknál 4. Csavarok és anyák gyártása 4.1 Elvi gyártási eljárások Hidegalakítás (hidegfolyatás) Melegalakítás Forgácsolással történő gyártás 4.2 Menetvágás Szálfutás 4.3 Hőkezelés Nemesítés Edzés Megeresztés Betétedzés Lágyítás (temperálás) Temperálás 5. Felületvédelem 5.1 Korrózió 5.2 Korróziófajták 5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használt módjai Nemfémes bevonatok Fémes bevonatok Egyéb bevonatok 5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042 szerint Korrózióállósági irányértékek a DIN SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban

6 5.4.3 Jelölési rendszer DIN szerint galvanikus bevonatok jelölése Passziválások Védőbevonatok Minimális rétegvastagságok és a vizsgálat időtartama 5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása Cink-lamellás rendszerek Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása 5.6 Csavarok tűzihorganyzásának szabványosítása DIN EN ISO szerint Eljárás és alkalmazási terület Menettűrések és jelölési rendszer 5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása RoHS ELV 5.8 Hidrogén miatti rideggé válás 6. metrikus acélkötések méretezése 6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint) 6.2 meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása 6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/ felületekhez és kenési állapotokhoz csavarkötések esetén (VDI 2230 szerint) 6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz (VDI 2230 szerint) 6.5 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok biztosítócsavarokhoz, peremes csavarokhoz, anyákkal (VDI 2230 szerint) 6.6 Meghúzási nyomaték irányértékei ausztenites csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint 6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyomatékokat tartalmazó táblázatok kezelésére 6.8 Különböző elemek párosítása/kontaktkorrózió 6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez 6.10 Tervezési javaslatok 6.11 Szerelés 7. Biztosítóelemek 7.1 Általános tudnivalók 7.2 z előfeszítőerő-veszteség okai 7.3 Működési módok Biztosítás kilazulás ellen Biztosítás kicsavarodás ellen Biztosítás elvesztés ellen 7.4 Biztosítóelemek hatásmódja Hatástalan biztosítóelemek Elvesztés elleni biztosítók Kicsavarodás elleni biztosítók 7.5 Csavarbiztosítási eljárások Kilazulás Önműködő kicsavarodás 8. célszerkezet 8.1 HV-kötések az acélszerkezetekhez 8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek 8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások a HV-kötésekhez DIN és DIN EN szerint DIN szerinti HV-kötések (2008) HV-kötések DIN EN szerint 8.4 Szerelés Szerelés és vizsgálat DIN szerint Szerelés DIN EN szerint 8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák használata esetén 9. Közvetlen csavarozások műanyagokba és fémekbe 9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba 9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe Metrikus önmetsző csavarok Csavarkötések menetnyomó csavarokhoz a DIN 7500 szerint Közvetlen csavarozások fémekbe a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal 9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok Lemezcsavar-kötések Csavarmenet lemezcsavarokhoz

7 10. Szegecseléstechnika 10.1 Szegecstípusok Tömör szegecsek Üreges szegecsek Csőszegecsek Bővülő szegecsek Semi-csöves szegecsek Kétrészes üreges szegecs Vakszegecsek 10.2 Megmunkálási tudnivalók Kemény anyagok puha anyagokkal való összekötése Saroktávolságok kötések esetén 10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők 10.4 Vakszegecsek megmunkálása 10.5 Beszegecselhető anyák Beszegecselhető anyák megmunkálása 10.6 Hibaelhárítás Túl nagyra választott szorítótartomány szorítótartomány túl kicsi Túl nagy furat Túl kicsi furat 10.7 Fogalmak magyarázata Serleg-vakszegecs Szorító tartomány Többtartományú vakszegecs Szegecshüvely-átmérő Szegecshüvely-hossz Zárófej Gyámfej Előírt szakadási hely

8 INFÓ

9 1. CÉL KÖTŐELEMEK 50 C ÉS +150 C KÖZÖTTI HŐMÉRSÉKLET-TRTOMÁNYBN VLÓ HSZNÁLTR 1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai felhasznált anyag döntő mértékben befolyásolja a kötőelemek (csavarok, anyák és tartozékok) minőségét. Ha a felhasznált anyagban hibák fordulnak elő, akkor az abból készült kötőelem már nem képes a vele szemben támasztott követelményeket teljesíteni. csavarokra és anyákra érvényes legfontosabb szabványok: DIN EN ISO 898-1, Mechanikus kötőelemek, 1. rész: Csavarok DIN EN 20898, 2. rész (ISO 898, 2. rész), Mechanikus kötőelemek, 2. rész: nyák Ezek a szabványok rögzítik a felhasználandó anyagot, a jelölést, a kész alkatrészek tulajdonságait, valamint a vizsgálatokat és a vizsgálati módszereket is. különböző szilárdsági osztályokhoz eltérő szerkezeti anyagokat használnak, amelyek a következő, 1. számú táblázatban találhatók. Szilárdsági osztály Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés) a C P S B b C min. max. max. max. max. min. 4.6 c, d Szénacél vagy szénacél adalékokkal 0,55 0,050 0,060 nincs 4.8 d 5.6 c 0,13 0,55 0,050 0,060 megadva 5.8 d 0,55 0,050 0, d 0,15 0,55 0,050 0, f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), hirtelen lehűtve és megeresztve 0,15 e 0,40 0,025 0,025 0, Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025 Ötvözött acél, edzve és megeresztve g 0,20 0,55 0,025 0, f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), 0,15 e 0,40 0,025 0,025 0, hirtelen lehűtve és megeresztve Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025 Ötvözött acél, edzve és megeresztve g 0,20 0,55 0,025 0, f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), 0,20 e 0,55 0,025 0,025 0, hirtelen lehűtve és megeresztve Ötvözött acél, hirtelen lehűtve 0,25 0,55 0,025 0,025 és megeresztve Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztve g 0,20 0,55 0,025 0,025 Megereszt. hőmérséklet

10 INFO INFÓ Szilárdsági osztály Szerkezeti anyag és hőkezelés 12.9 f, h, i Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztve g 12.9 f, h, i Szénacél adalékokkal (pl. bór, mangán, króm vagy molibdén), edzve és megeresztve Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés) a C P S B b C min. max. max. max. max. min. 0,30 0,50 0,025 0,025 0, ,28 0,50 0,025 0,025 0, Megereszt. hőmérséklet a Kétes esetekben termékanalízis alapján tudunk dönteni. b bórtartalom elérheti a 0,005%-ot, feltéve, hogy a nem hatékony bórt titán- és/vagy alumínium-adalékok kontrollálják. c Hidegen alakított, a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályba tartozó csavaroknál a hidegalakításhoz használt huzal vagy a hidegen alakított csavar hőkezelése válhat szükségessé ahhoz, hogy a kívánt duktilitást elérhessük. d Ezekhez a szilárdsági osztályokhoz az automata acél a következő maximális foszfor-, kén- és ólomhányadokkal megengedett: kén: 0,34%, foszfor 0,11%; ólom: 0,35%. e bór adalékot tartalmazó és 0,25% alatti széntartalmú szénacéloknak (olvadék-analízis) a 8.8 szilárdsági osztályban legalább 0,60%, a 9.8 és 10.9 szilárdsági osztályban legalább 0,70% mangántartalommal kell rendelkezniük. f z ezekbe a szilárdsági osztályokba sorolt szerkezeti anyagnak megfelelően edzhetőnek kell lennie, biztosítandó, hogy a mag szerkezete a menetes részben edzett állapotban megeresztés előtt körülbelül 90% martenzit-hányadot tartalmazzon. g z ötvözött acélnak a következő ötvöző elemek közül a megadott minimális mennyiségben legalább egyet tartalmaznia kell: króm 0,30%, nikkel 0,30%, molibdén 0,20%, vanádium 0,10%. Ha két, három vagy négy elem kombinációját határozzák meg, és azok ötvözési aránya alacsonyabb a fent megadottnál, akkor az osztályozáshoz alkalmazandó határérték az érintett két, három vagy négy elemre fent megadott egyes szegmensek összegének a 70%-a. h 12.9 szilárdsági osztálynál metallográfiailag megállapítható, foszforban dúsult fehér réteg azokon a felületeken nem megengedett, amelyek húzásra vannak igénybe véve. i 12.9/12.9-es csavarkötések alkalmazásakor legyünk figyelemmel a csavar gyártóinak előírásaira, az összeszerelés körülményeire és a környezeti hatásokra egyaránt. Speciális környezeti hatások esetén mind a nyers, mind a felületkezelt csavaroknál feszültségi korrózió léphet fel. 1.2 célcsavarok mechanikai tulajdonságai Ez a fejezet rövid áttekintést ad arról, hogy a csavarok mechanikai tulajdonságait milyen módszerekkel lehet megállapítani és meghatározni. Ebben az összefüggésben részletesen foglalkozunk a leggyakoribb jellemzőkkel és névleges méretekkel Szakító vizsgálat szakító vizsgálat segítségével a csavarok olyan fontos jellemzőit határozzák meg, mint pl. a szakítószilárdság (Rm), a folyási határ (R e ), a 0,2 %-os nyúlási határ (R p0,2 ), és a szakadási nyúlás ( 5 ) (%). Ennek során megkülönböztetik a Szakító vizsgálat lemunkált próbatesteken és a Szakító vizsgálat egész csavarokon közötti módszereket. z 1-5 acélcsoportba tartozó rozsda- és saválló csavaroknál a szakító vizsgálatot a DIN ISO 3506 szerint egész csavarokon kell elvégezni. hengeres szárban bekövetkezett szakadásnál a szakítószilárdság (lemunkált vagy egész csavarok): R m = maximális húzóerő/keresztmetszeti felület = F/S o [MPa] Szakítószilárdság a menetben bekövetkezett szakadásnál: R m = maximális húzóerő/feszültség-keresztmetszet = F/ s [MPa] s Feszültség-keresztmetszet Szakítószilárdság: R m (MPa) szakítószilárdság (R m ) megadja, hogy a csavar milyen húzó feszültség fölött szakadhat el. Ez a legnagyobb erőből és a megfelelő keresztmetszetből adódik. szakadás csak a szárban vagy a menetben következhet be, de nem a fej és a szár közötti átmenetben

11 1.2.3 Folyási határ: R e (MPa) DIN EN ISO része szerint a pontos folyási határ csak lemunkált próbatesteken állapítható meg (kivétel: rozsda- és saválló csavarok, 1-5 acélcsoport). folyási határ megadja, hogy a húzóerő növekvő nyúlás ellenére milyen feszültség fölött marad először változatlan vagy lesz kisebb. Megmutatja a rugalmasból a képlékeny tartományba való átmenetet. 4.6 szilárdsági osztályú csavar (lágy acél) minőségi lefolyását a feszültség-nyúlás diagram mutatja a C ábrán. Szakító vizsgálat lemunkált csavaron ábra Szakító vizsgálat teljes csavaron B ábra 4.6 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi) C ábra

12 INFO INFÓ ,2%-os nyúlási határ: R p0,2 (MPa) rugalmasból a képlékeny tartományba folyamatosan átmenő csavarokra (nagy szilárdságú csavarok, pl. 10.9) ezt a jellemzőt használják, mivel a folyási határ csak nehezen határozható meg. 0,2%-os nyúlási határ (R p0,2 ) azt a feszültséget mutatja, amelynél a csavar 0,2%-os maradandó nyúlást ér el szilárdsági osztályú csavar minőségi feszültség-alakulását a feszültség-nyúlás diagram mutatja a D ábrán Szilárdsági osztályok csavarokat a szilárdsági osztályok szerint jelölik, ezáltal nagyon egyszerűen megállapítható a szakítószilárdság (R m ) és a folyási határ (Re) (ill. a 0,2%-os nyúlási határ: R p0,2 ). Példa: 8.8 szilárdsági osztályú csavar 1. R m meghatározása: z első szám 100-zal szorzandó. à R m = = 800 MPa z első szám a minimális szakítószilárdág MPa-ban kifejezett értékének 1/100-ad része. 2. R e bzw. R p0,2 meghatározása: z első számot a másodikkal megszorozva és az eredményt 10-zel megszorozva megkapjuk a folyási határt (R e ), illetve a 0,2%-os nyúlási határt (R p0,2 ). à R e = (8 8) 10 = 640 MP Szakadási nyúlás 5 (%) szakadási nyúlás egy fontos érték az anyag alakíthatóságának megítélése szempontjából, és az a csavarszakadást előidéző terhelésnél jelentkezik. szakadási nyúlást meghatározott szárhosszúságú lemunkált csavaroknál határozzák meg (kivétel rozsda- és saválló csavarok, 1-5 acélcsoport). maradandó plasztikus nyúlást százalékban adják meg, és az a következő képlettel számítható ki: 5 = (L u L o )/L o 100% 10.9 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi) D ábra L o L u d o a szakító vizsgálat előtt meghatározott hossz L o = 5 d o a szakadás utáni hossz szárátmérő a szakító vizsgálat előtt Teljes csavarokon végzett szakító vizsgálatok lemunkált próbatesteken végzett szakító vizsgálat mellett elvégezhetünk egy kissé munkaigényesebb vizsgálatot is teljes csavarokon. Ilyenkor a teljes csavart a fejénél és a meneténél befogva szorítjuk be a vizsgálóezközbe. Mivel az ilyen vizsgálatoknál a próbatesttel végzett kísérletektől eltérően a vizsgált test hosszúság és átmérő aránya nem mindig egyenlő, csak a szakítószilárdság R m, a szakadási nyúlás f és a 0,004 8 d nyúlási határ R pf határozható meg. Példa egy arányos próbatestre E ábra 0,004 8 d nyúlási határ R pf (MPa) az ISO szabvány 9.3 fejezete szerint

13 1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati eljárások Definíció: z az ellenállás, amelyet egy szerkezeti anyag egy másik anyag behatolásánál tanúsít. legfontosabb keménységvizsgálati eljárások a gyakorlatban a következők: Vizsgálati eljárás Vickers keménység (HV) ISO 6507 Brinell keménység (HB) ISO 6506 Próbatest Piramis Golyó Kúp Rockwell keménység (HRC) ISO 6508 Keménységi adatok összehasonlítása következő grafikon (F ábra) acélokra érvényes, és megfelel a DIN keménység összehasonlító táblázatainak. Ezek támpontként szolgálhatnak, mert az eredmények pontos összehasonlítása csak azonos eljárással és azonos feltételek mellett lehetséges. 1.3 Csavarok szilárdsági osztályai szilárdsági osztályok segítségével csavarok és anyák mechanikai és fizikai tulajdonságait határozhatjuk meg. z alábbi táblázatban látható, hogy mindez 9 szilárdsági osztályba való besorolással történik, amelyek mindegyikéhez a szakítószilárdság, keménység, folyáshatár, nyúlási határ, stb. Vickers keménység szerinti vizsgálati eljárás csavaroknál a teljes szokásos keménységtartományra kiterjed. adatok is hozzárendelhetők. különböző keménységi skálák Vickers skálához való viszonyulása Jelmagyarázat: X Vickers keménység HV 30 Y 1 Rockwell keménység Y 2 Brinell keménység F ábra: kivonat a DIN EN ISO szabványból 1 Keménységi tartomány nemvasfémek esetén 2 Keménységi tartomány acélok esetén 3 Keménységi tartomány keményfémek esetén a Brinell keménység, acélgolyós vizsgálattal meghatározva (HBS) b Brinell keménység, keményfém golyós vizsgálattal meghatározva (HBW)

14 INFO INFÓ Csavarok mechanikai és fizikai tulajdonságai Szilárdsági osztály Nr. Mechanikai és fizikai tulajdonság / d d mm a d > 16 mm b 16 mm 1 Névl.szak.szilárdság, R m, MPa nom. c min lsó folyási határ, R eld, MPa nom. c min ,2%-os nyúlási határ, R p0,2, MPa nom. c min ,004 8 d nyúlási határ egész csavaros nom. c vizsgálat, R pf, MPa min. 340 e 420 e 480 e 5 Terhelőerő alatti feszültség, S pf, MPa nom Szilárdsági arány 0,94 0,91 0,93 0,90 0,92 0,91 0,91 0,90 0,88 0,88 S p,nom /R el min vagy S p,nom /R p0,2 min vagy S p,nom /R pf min 6 Lemunkált próbatest szakadási nyúlása min százalékban,, % 7 Lemunkált próbatest százalékos min keresztmetszet-csökkenése, Z, % 8 Szakadási nyúlás, egész csavar esetén, f (ld. még C melléklet) min. 0,24 0,22 0,20 9 Fej ütésállósága nincs törés 10 Vickers keménység, HV min F 98 N max. 220 g Brinell keménység, HBW min F = 30 D 2 max. 209 g Rockwell keménység, HRB min max. 95,0 g 99,5 Rockwell keménység, HRC min max Felületi keménység, HV 0,3 max. h h,i h,j 14 nem szénmentesített menetrész min. 1/2H 1 2/3H 1 3/4H 1 min. magassága, E, mm szénmentes rész mélysége, max. 0,015 G, mm 15 Keménység csökkenése újramegeresztés után (edzés), HV max Szakító nyomaték, M B, Nm min. az ISO szabvány szerint 17 k, Ütőmunka vizsgálat, K l V, J min m 18 Felület állapotára vonatkozó szabvány ISO n ISO a célszerkezeti csavarokra nem vonatkozik. b célcsavaroknál a határ 12 mm-nél van. c névleges értékek (nom.) kizárólag a szilárdsági osztályok jelölési rendszerében való besorolás céljából kerültek meghatározásra. Ld. még e fejezet 5. pontja. d mennyiben az alsó folyási határt (R el ) nem tudjuk meghatározni, megengedett a 0,2%-nyúlási határ R p0,2 alkalmazása. e 4.8, 5.8 és 6.8 szilárdsági osztályra csak az R pf min értékek származnak vizsgálatból. z egyéb feltüntetett értékeket kizárólag a feszültség-arányok kiszámíthatósága miatt tüntettük fel. Ezek azonban nem mért értékek. f terhelési erők mértéke az 5-ös és a 7-es táblázatban láthatók. g csavar végén mért keménységi érték legfeljebb 250 HV, 238 HB vagy 99,5 HRB lehet. h csavaron mért felületi keménységi érték a mért magkeménységi értéket maximum 30 Vickers ponttal haladhatja meg, amennyiben mindkét értéket HV 0,3 mellett határozzuk meg. i felületi keménység a 390 HV értéket nem haladhatja meg. j felületi keménység a 435 HV értéket nem haladhatja meg. k z értékek 20 C-os hőmérsékleten végzett vizsgálatok alapján kerültek meghatározásra, ld l d 16 mm esetén érvényes. m K V értékek ellenőrzés alatt. n z ISO helyett az ISO szabvány is alkalmazható a gyártó és a vevő megállapodása alapján táblázat: kivonat az EN ISO szabványból 16.14

15 1.3.1 Vizsgálati erők szakító vizsgálat során a vizsgálati erőt a 2. és 3. táblázat szerint tengelyirányban kell a csavarra kifejteni és 15 s-ig tartani. kísérlet akkor sikeres, ha a csavarhossz a mérés után megegyezik a kísérlet előtt mért hosszúsággal. z erre érvényes tűrés: ±12,5 µm. következő táblázatok fontos segéd eszközöket jelentenek a felhasználó számára a megfelelő csavarok kiválasztásánál. Metrikus ISO szabványmenet Menet a d Névleges feszültségkeresztmetszet s, nom b mm 2 Szilárdsági osztály / 12.9 Vizsgálati erő, F p ( s, nom S p ), N M3 M3,5 M4 M5 M6 M7 M8 M10 M12 M14 M16 M18 M20 M22 M24 M27 M30 M33 M36 M39 5,03 6,78 8,78 14,2 20,1 28,9 36, , c c c c c c d d d c c a mennyiben a menet méretjelölésében emelkedésre vonatkozó adat nincs megadva, úgy normál menetről van szó. b z s,nom érték kiszámításához ld c z ISO szabvány szerinti 6az menettűrésű csavarokra, amelyeket tüzihorganyzásnak vetnek alá, az ISO 10684:2004, melléklet szerinti csökkentett értékek vonatkoznak. d célszerkezeti csavarokra vonatkozó értékek: N (M12), N (M14) és N (M16). 3. táblázat: kivonat az EN ISO szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez

16 INFO INFÓ Metrikus ISO finommenet Menet d P Névleges feszültségkeresztmetszet s, nom a mm 2 Szilárdsági osztály / 12.9 Vizsgálati erő, F p ( s, nom S p ), N M8 1 M10 1,25 M10 1 M12 1,5 M12 1,25 M14 1,5 M16 1,5 M18 1,5 M20 1,5 M22 1,5 M24 2 M27 2 M30 2 M33 2 M ,2 61,2 64,5 88,1 92, Csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken megadott értékek csak támpontként szolgálnak olyan csavarok folyási határának csökkentéséhez, amelyeket magas hőmérsékleteken vizsgálnak. Ezek nem használhatók a csavarok átvételi vizsgálatához M a z s,nom érték kiszámításához ld táblázat: kivonat az EN ISO szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO finommenethez Szilárdsági osztály Hőmérséklet +20 C +100 C +200 C +250 C +300 C lsó folyási határ R el vagy 0,2%-os nyúlási határ R p 0,2 MPa táblázat: kivonat az EN ISO szabványból 1.4 Csavaranyák szilárdsági osztályai Csavaranyáknál a gyakorlatban a vizsgálati feszültséget és az abból számított vizsgálati erőt adják meg jelzőszámként (04-től 12-ig), mivel a folyási határ megadásától el lehet tekinteni. 7. táblázatban mindenkor felsorolt vizsgálati erőkig a csavar húzó igénybevétele fenntartás nélkül lehetséges. z anya szilárdsági osztályát az edzett összehasonlító idomszerre vonatkoztatott vizsgálati feszültség adja meg, amit 100-zal kell osztani. Példa: M6, vizsgálati feszültség: 600 MPa 600/100 = 6 à szilárdsági osztály

17 Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák) Menet M3 M3,5 M4 M5 M6 M7 M8 M10 M12 M14 M16 M18 M20 M22 M24 M27 M30 M33 M36 M39 Menetemelkedés Névleges feszültség-keresztmetszet / idomszer. S Szilárdsági osztály Vizsgálati erő ( S S p ), N mm mm 2 1. típus 1. típus 1. típus 1. típus 2. típus 2. típus 1. típus 1. típus 2. típus 0,5 0,6 0,7 0, ,25 1,5 1, ,5 2,5 2, ,5 3, ,03 6,78 8,78 14,2 20,1 28,9 36,6 58,0 84, táblázat: kivonat az EN ISO szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák) vizsgálati erő (FP) a vizsgálati feszültség (Sp) (DIN EN rész) és a névleges feszültség-keresztmetszet (s) segítségével a következőképpen számítható ki: F p = s S p névleges feszültség-keresztmetszet a következőképpen számítható ki: s = π 4 ( d 2 + d 3 2 ( 2 képlet jelentése: d 2 a külső menet középátmérője (névleges méret) d 3 a külső menet gyártási profiljának magátmérője (névleges méret) H d 3 = d 1 6 ahol d 1 a külső menet alapprofiljának magátmérője H = a menet profil-háromszögének magassága hhoz, hogy a szereléstechnika modern eljárásaival meghúzott csavaroknál a menetszakadás veszélyét elkerüljük, a csavaroknak és az anyáknak ugyanolyan a szilárdsági osztályúnak kell lenniük. Ezenkívül egy ilyen csavarkötés teljesen terhelhető. Megjegyzés: Általában érvényes, hogy az alacsonyabb szilárdsági osztályú anyák helyett a magasabb szilárdsági osztályú anyák használhatók. Ez a folyási határ fölötti vagy a vizsgálati feszültség fölötti terheléseknek kitett csavaranya kötés (nyúló csavar) esetében ajánlatos megoldás. 1.5 Csavarok és anyák párosítása Szabály: 8.8 szilárdsági osztályú csavarhoz az anyát is a 8-as szilárdsági osztályból kell kiválasztani

18 INFO INFÓ Csavarok és anyák párosítása (névleges magasságok 0,8 D) z anya szilárdsági Hozzátartozó csavar nya osztálya 1. típus 2. típus Szilárdsági osztály Menettartomány Menettartomány > M16 > M M16 M M M39 M M39 M39 > M16 M M16 M M39 M M39 M16 M39 7. táblázat: kivonat az EN ISO részéből cél anyákra vonatkozó megjegyzések 8.8-as szilárdsági osztályba tartozó csavart 8-as vagy magasabb szilárdsági osztályba tartozó anyával párosítva használjunk. z ilyen csavarkötések a csavar folyási határáig terhelhetők. Korlátozott terhelhetőségű pl. 04-es, 05-ös szilárdsági osztályba tartozó anyák esetén a DIN EN szabvány által előírt vizsgálati erők érvényesek (ld. alábbi táblázat); a 14H, 22H keménységi értékkel bíró anyák kivételek ,5 d és < 0,8 d névleges magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. része alapján) Ha az anyát olyan csavarokkal használjuk, amelyek az anyákénál magasabb szilárdsági osztályba tartoznak, fennáll a menet elnyíródásának veszélye. z alábbi táblázatban feltüntetett irányértékek mindig a megadott szilárdsági osztályra vonatkoznak. nyák szilárdsági osztálya nya vizsgálati feszültsége csavarokban meglévő minimális feszültségi értékek elnyíródás előtt; a párosított csavarok szilárdsági osztálya N/mm 2 -ben N/mm táblázat: kivonat a DIN EN szabvány 2. részéből Korlátozott terhelhetőségűek a DIN 934 szabvány szerinti anyák is, ha I8I, valamint I4I, I5I, I6I, I9I, I10I, I12I jelölésűek. Ilyenkor a 8.8-as szilárdsági osztályú csavarok DIN 934 (névl. magasság kb.0,8 x d) anyákkal való kombinált használatakor nem terhelhető a kötés a csavar folyási határáig. z ilyen anyák megkülönböztető jelölésére a 8-as helyett a I8I (függőleges vonal a 8-as előtt és után is) jelölést használjuk. 1.6 Menetes csapok mechanikai tulajdonságai (a DIN EN ISO 898 szabvány 5. része alapján) mechanikai tulajdonságok olyan menetes csapok és hasonló menetes, szakító igénybevételnek nem kitett rögzítőelemekre vonatkoznak, amelyek ötvözött és nem ötvözött acélból készülnek

19 Mechanikus tulajdonság Szilárdsági osztály 1) Vickers keményság HV Brinell keménység HB, F = 30 D 2 Rockwell keménység HRB Rockwell keménység HRC min. max. min. max. min. max. min. max. 14H 22 H 33 H 45H Felületi keménység HV 0, ) 14H, 22H és 33H szilárdsági osztályok a belső hatlapú menetes csapokra nem érvényesek. 9. táblázat: kivonat a DIN EN ISO szabványból Csavarok és anyák jelölése Hatlapfejű csavarok: hatlapfejű csavarok gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való megjelölése minden szilárdsági osztályra és a d 5 mm névleges menetátmérőjű csavarokra kötelező. Belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok: belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való megjelölése a 8.8 szilárdsági osztályokra és a d 5 mm menetátmérőjű csavarokra kötelező. csavar jelölését ott kell elhelyezni, ahol azt a csavar formája megengedi. H ábra: Példa a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok jelölésére G ábra: Példa a hatlapfejű csavarok jelölésére

20 INFO INFÓ nyák jelölése Szilárdsági osztály Jelölés táblázat: nyák jelölése a DIN EN rész szerint 8 8 Csökkentett terhelhetőségű csavarok jelölése Csökkentett terhelhetőségű csavarok esetén a már ismert szilárdsági osztály jelölés elé egy 0 (nulla) jelölést teszünk. számjegyek közti pontot nem is kötelező ilyenkor kitenni. Pl > 08.8 vagy 088 is helyes jelölés. Ez a jelölés minden szilárdsági osztályra érvényes. I ábra: Példa a szilárdsági osztály jelzőszámával történő megjelölésre hatlapú anyák gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való megjelölése minden szilárdsági osztály és a M5 menet esetén kötelező. hatlapú anyákat a felfekvő felületen vagy az egyik kulcsfelületen bemélyítve vagy a peremen kiemelve kell megjelölni. kiemelt jelölések nem nyúlhatnak túl az anya felfekvő felületén. szilárdsági osztály jelzőszámának alternatív megjelölése az óramutató rendszer segítségével is történhet (a további információkat lásd a DIN EN részében). 1.8 Collmenet átszámítási táblázatok (coll/mm) Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4" 7/8" 1" 1.1/4" mm 6,3 7,9 9,5 11,1 12,7 15,9 19,1 22,2 25,4 31,8 Coll 1.1/2" 1.3/4" 2" 2.1/4" 2.1/2" 2.3/4" 3" 3.1/2" 4" mm 38,1 44,5 50,8 57,1 63,5 69,9 76,2 88,9 102,0 z 1 -ra eső csavarmenetek száma (UNC/UNF) O-Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4" Csavarmenetek UNC Csavermenetek UNF táblázat: Menetemelkedés értékek, UNC/UNF csavarok

21 2. ROZSD- ÉS SVÁLLÓ KÖTŐELEMEK 2.1 Mechanikai tulajdonságok Rozsdamentes csavarokra és anyákra a DIN EN ISO 3506 szabvány érvényes. Sokféle rozsdamentes csavar létezik, amely a három acélcsoportba (ausztenites, ferrites és martenzites) van besorolva, de ezek közül az ausztenites acél terjedt el a legjobban. Példa: 270 à ausztenites acél 2 à ötvözés típusa az csoporton belül 70 à Szakítószilárdság, min. 700 N/mm 2, hidegen szilárdított z acélcsoportokat és a szilárdsági osztályokat négyjegyű betű- és számkombinációval jelölik. célcsoport usztenites Martenzites Ferrites célfajta C1 C4 C3 F1 Szilárdsági osztályok Csavarok, nyák (1-es típus) lacsony anyák puha hidegen szilárdított nagyszilárdságú puha nemesített puha nemesített nemesített puha hidegen szilárdított z ausztenites acélcsoportok jellemzői (az ISO 3506 szabvány szerint) célcsoport Kémiai alkotóelemek %-ban (maximum értékek) C Si Mn P S Cr Mo Ni Cu 1 0,12 1 6,5 0,2 0,150, , ,752,25 2 0, ,05 0, , ,045 0, , ,045 0, , , ,045 0, , ,514 1 z 3 és 5 osztályú acélok a titán, nióbium vagy tantál alkotóelemeknek köszönhetően ellenállnak a kristályközi korróziónak. usztenites acélok kémiai összetevői (az ISO 3506 szabvány alapján) 16.21

22 legfontosabb rozsdamentes acélok és azok összetétele Szerkesztett anyag megnevezés Szerk. anyag száma C % Si % Mn % 1 X 8 Cr Ni S ,10 1,0 2,0 17,0 19, S 0,15 0,35 2 X 5 Cr Ni ,07 1,0 2,0 17,0 20,0 8,5 10 X 2 Cr Ni ,03 1,0 2,0 17,0 20, ,5 X 8 Cr Ni Ti 19/ ,07 1,0 2,0 17,0 20,0 10, X 6 Cr Ni Ti ,10 1,0 2,0 17,0 19,0 9,0 11,5 Ti 5 X % C 4 X 5 Cr Ni Mo ,07 1,0 2,0 16,5 18,5 2,0 2,5 10,5 13,5 X 2 Cr Ni Mo ,03 1,0 2,0 16,5 18,5 2,0 2, X 6 Cr Ni Mo Ti ,10 1,0 2,0 16,5 18,5 2,0 2,5 10,5 13,5 Ti 5 X % C 15. táblázat: Szokásos rozsdamentes acélok és azok kémiai összetétele Cr % Mo % Ni % ltri % 1 acélfajta z 1 acélfajta speciálisan a forgácsoló megmunkálásra készül. magas kéntartalom miatt az ilyen acélfajtájú acélok kevésbé korrózióállók, mint a normál kéntartalmú megfelelő acélok. 2 acélfajta z 2 fajtájú acélok a leggyakrabban használt rozsdamentes acélok. Ezeket konyhaberendezésekhez és a vegyipari készülékekhez használják. z ilyen acélfajtájú acélok nem alkalmasak nem oxidálódó savban és klórt tartalmazó közegekben, pl. úszómedencében és tengervízben történő használatra. 3 acélfajta z 3 fajtájú acélok titán, esetleg nióbium, tantál adalékokkal stabilizált, az 2 acélok tulajdonságaival rendelkező, rozsdamentes acélok (kristályközi korrózió ellen stabilizálva, pl. a hegesztés után). 5 acélfajta z 5 fajtájú acélok stabilizált, az 4 fajtájú acélok tulajdonságaival rendelkező, saválló acélok (lásd az 3 acélokat is) Rozsdamentes csavarok szilárdsági felosztása kötőelemekre ajánlott acélfajtákat a DIN ISO 3506 szabvány tartalmazza. Ezek közül főleg az 2 ausztenites acélt használják. Fokozott korróziós igénybevételeknél ezzel szemben az 4 acélcsoportba tartozó krómnikkel acélokat használják. z ausztenites acélból készült csavarkötések méretezésénél a következő 16. táblázat mechanikai szilárdsági értékeit kell alapul venni. 4 acélfajta z 4 fajtájú acélok Mo-ötvözésű saválló acélok, amelyek sokkal jobb korrózióállósági tulajdonságúak. z 4 fajtájú acélt nagy mennyiségben használják a cellulóz-iparban, mivel ezt az acélfajtát fővő kénsavakhoz fejlesztették ki (ezért a saválló megnevezés), és bizonyos mértékben klorid-tartalmú környezethez is alkalmas. z 4 acélfajtát gyakran használják az élelmiszeriparban és a hajógyárakban is

23 z ausztenites acélcsoportokba tartozó kötőelemek mechanikai tulajdonságai célcsoport célminőség Szilárdsági Átmérő- Csavarok osztály tartomány Szakítószilárdság 1) R m MPa min. 0,2%-nyúlási határ 1) R p 0,2 MPa min. Szakadási nyúlás 2) mm min. usztenites 1, 2, 3, 4 50 M ,6 d és 5 70 < M24 3) ,4 d 80 < M24 3) ,3 d 1) húzó feszültség a feszültség-keresztmetszetre vonatkoztatva van kiszámítva (lásd az mellékletet vagy az EN ISO szabványt). 2) szakadási nyúlást a szerint a csavar mindenkori hosszán és nem a lemunkált próbatesteken kell meghatározni. d a névleges átmérő. 3) d > 24 mm névleges menetátmérőjű kötőelemekre vonatkozó mechanikai tulajdonságokról a felhasználónak és a gyártónak meg kell állapodnia. Ezeket az elemeket a táblázat szerinti acélfajtával és szilárdsági osztállyal kell megjelölni. 16. táblázat: kivonat az EN ISO szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez nyúlási határ (R p0,2 ) meghatározása a DIN EN ISO szabvány előírásai szerint, teljes csavarokon végzett szakítópróba alapján történik, mivel a szilárdsági tulajdonságok részben a hidegalakítás következményei Folyási határterhelések száras csavarokhoz z ausztenites krómnikkel acélok nem edzhetők. Magasabb folyási határt csak hidegkeményedéssel lehet elérni, ami hidegalakítás (pl. menethengerlő görgővel) miatt következik be. DIN EN ISO 3506 szerinti menetes csapok folyási határterhelései a 17. táblázatban találhatók. Névleges átmérő DIN EN ISO 3506 szerinti 2 és 4 ausztenites acélok folyási határterhelései N-ban Szilárdsági osztály M M M M M M M M M M táblázat: Folyási határterhelések DIN ISO 3506 szerinti száras csavarokhoz Rozsdamentes csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken és 4 acélok korrózióállósága rozsdamentes és saválló acélok, mint pl. az 2 és 4 az aktív korrózióvédelem kategóriájába tartoznak. rozsdamentes nemesacélok legalább 16% krómot (Cr) tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló agresszív szereknek. magasabb Cr-tartalom és a további ötvöző elemek, mint pl. nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) vagy nióbium (Nb) javítják a korrózióállóságot. Ezek az adalékok a mechanikai tulajdonságokat is befolyásolják. Más ötvöző elemeket, pl. nitrogént (N) vagy ként (S) csak a mechanikai tulajdonságok vagy a forgácsoló megmunkálás jobbítása érdekében adnak hozzá az anyaghoz. z ausztenites acélokból készült kötőelemek általában nem mágnesezhetők, a hidegalakítás után azonban bizonyos mértékű mágnesezhetőség lehetséges. De ez nem befolyásolja a korrózióállóságot. hidegszilárdítás okozta mágnesezhetőség odáig mehet, hogy az acél alkatrész hozzátapadhat a mágneshez

24 Figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban egy sor eltérő korróziófajta léphet fel. következőkben a rozsdamentes nemesacélnál leggyakrabban előforduló korróziófajtákat soroljuk fel, és az alábbi J ábrán egy példát mutatunk be: roncsoló pontkorrózió alakul ki. Lerakódások és rozsda miatt is kialakulhat a pontkorrózió. Ezért minden kötőelemet rendszeres időközönként meg kell tisztítani a maradékoktól és lerakódásoktól. z 2 és 4 minőségű ausztenites acélok jobban ellenállnak a pontkorróziónak, mint a ferrites krómacélok. z ellenállóképesség mértékének felosztása különböző csoportokba Ellenállóképesség Értékelés Súlyveszteség g/m 2 h-ban teljesen ellenálló < 0,1 B gyakorlatilag ellenálló 0,11,0 C kevésbé ellenálló 1,010 D nem ellenálló > 10 a Felületi korrózió, pontkorrózió b Kontaktkorrózió c Feszültségkorrózió d Mechanikai hatások K ábra: csavarkötéseknél leggyakrabban előforduló korróziófajták ábrázolása Felületi vagy eróziós korrózió z eróziós korróziónak is nevezett egyenletes felületi korróziónál a felület a korrodáló hatás következtében egyenletesen és fokozatosan lekopik. Ez a korróziófajta a szerkezeti anyag gondos kiválasztásával megakadályozható. gyártóművek laborkísérletek alapján megjelentettek olyan ellenállósági táblázatokat, amelyek fontos tudnivalókat tartalmaznak az acélfajták viselkedéséről különböző hőmérsékleteken és koncentrációknál az egyes közegekben (lásd a szakaszt) Pontkorrózió pontkorróziót felületi korróziós kopás jelzi, amit további mélyedés- és lyukképződés kísér. Ennek során a passzív rétegen helyenként áthatol a korrózió. 22. táblázat Kontaktkorrózió Kontaktkorrózió akkor jön létre, ha két különböző összetételű szerkezeti elem fémesen érintkezik, és elektrolit formájában nedvesség is jelen van. Ennek során a kevésbé nemes elemet támadja meg és teszi tönkre a korrózió. kontaktkorrózió megakadályozása érdekében figyelembe kell venni a következő pontokat: z érintkezési helyen szigetelni kell a fémeket pl. gumival, műanyagokkal vagy festéssel, hogy érintkezési áram ne folyhasson. Lehetőség szerint kerülni kell a nem azonos minőségű anyagok párosítását. Pl. a csavarokat, anyákat és alátéteket illeszteni kell az összekötő szerkezeti elemekhez. Kerülni kell a kötés érintkezését elektrolitos hatóközeggel. à lásd a 6.8-as fejezetben is Feszültségkorrózió Ez a korróziófajta általában ipari környezetben használt, erős mechanikai húzó- és hajlító terhelésnek kitett szerkezeti elemeknél lép fel. hegesztéskor keletkező önfeszültségek is okozhatnak feszültségkorróziót. klórtartalmú hatóközeggel érintkező rozsdamentes nemesacélnál különálló, a szerkezeti anyagot tűszúrásszerűen 16.24

25 klorid-oldatokban jelentkező feszültségkorrózióval szemben különösen érzékenyek az ausztenites acélok. hőmérséklet jelentősen befolyásolja a korróziót. Kritikus hőmérsékletként az 50 C említhető és 4 acélok kapcsolata korrózív közegekkel következő táblázatban áttekintést adunk az 2 és 4 minőségű acélok különböző korrózív közegekkel szembeni ellenálló képességéről. megadott értékek csak kiindulási pontként szolgálnak, de jó lehetőséget kínálnak az összehasonlításra. z 2 és 4 minőségű csavarok kémiai ellenálló-képességének áttekintése greszív szer Koncentráció Hőmérséklet C-ban Ellenállóképesség 2 Ellenállóképesség 4 ceton mind mind Etiléter mind Etilalkohol mind 20 Hangyasav 10% 20 forrásban mmoniák mind 20 forrásban Mindenfajta benzin mind Benzoesav mind mind Benzol mind Sör mind Kéksav 20 Vér 20 Bonderoldat 98 Klór: száraz gáz nedves gáz 20 mind Kloroform mind mind Krómsav 20 10% tiszta 50% tiszta forrásban 20 forrásban C B D B B D Előhívó (fénykép) 20 Ecetsav 10% 20 forrásban Zsírsav technikai Gyümölcslevek mind Csersav mind mind Glicerin konc. mind Ipari levegő Káliumpermanganát 10% mind Mésztej mind Széndioxid Rézacetát mind Réznitrát Rézszulfát mind mind B D B C D 16.25

26 greszív szer Koncentráció Hőmérséklet C-ban Ellenállóképesség 2 Ellenállóképesség 4 Magnéziumszulfát kb. 26% mind Tengervíz 20 Metilalkohol mind mind Tejsav 1,5% 10% mind 20 forrásban Nátriumkarbonát hideg telített mind Nátriumhidroxid 20 % 50% 20 forrásban 120 B C B C Nátriumnitrát mind Nátriumperklorát 10% mind Nátriumszulfát hideg telített mind Gyümölcs Olajok (ásványi és növényi) mind Oxálsav 10% 50% 20 forrásban forrásban B C D C C Petróleum mind Fenol tiszta forrásban B Foszforsav 10% 50% 80% konc. forrásban 20 forrásban 20 forrásban 20 forrásban C B D B D B C D Higany 50-ig Higanynitrát mind Szalicilsav 20 Salétromsav 40%-ig 50% 90% Sósav 0,2% 2% 10%-ig 1% kénsav 70%-ig mind 20 forrásban 20 forrásban B forrásban 70-ig forrásban 20 > mind B 2,5% C 5% B 10% B C 60% D Kénessav vizes oldat 20 Kéndioxid Kátrány forró Bor 20 és forró C B C B C D D D B B C B B C C D C D B C B B D D D C

27 greszív szer Koncentráció Hőmérséklet C-ban Ellenállóképesség 2 Ellenállóképesség 4 Borsav 10%-ig 100% felett 50%-ig 75% 20 forrásban 20 forrásban forrásban B C C C C Citromlé 20 Citromsav 10%-ig 50% mind 20 forrásban Cukoroldat mind C B Idegen rozsda z idegen rozsda valamely szénacélnak ( normál acél ) a nemes acél felületre erősen rátapadó részecskéje, amely azután oxigén hatására rozsdává alakul át. Ha ezeket a helyeket nem takarítják le és nem távolítják el, akkor ez a rozsda nemes acélnál is elektrokémiai pontkorróziót idézhet elő. Idegen rozsda az alábbiak miatt keletkezhet: Rozsdás tárgyaknak nemesacél felülettel történő érintkezése. Sarokköszörűvel vagy csiszolóporral végzett munkáknál vagy hegesztési munkáknál kirepülő szikrák. Rozsdával kevert víz lecsepegése nemesacél felületre. Olyan szerszámok használata, amelyekkel előzőleg szénacélt munkáltak meg

28 Herkunfszeichen Származási jel XYZ XYZ XYZ Stahlgruppe célcsoport Szilárdsági Festigkeitsklasse osztály lternatív lternative jelölés Kennzeichnung belsôkulcsnyílású für Zylinderschrauben hengeres fejû mit Innensechskante csavarokhoz 4 XYZ 2-70 XYZ 2 Olyan Kennzeichnung csavarok von jelölése, Schrauben, melyek geometriai die aufgrund kialakításuk ihrer Geometrie következtében nem die nforderungen teljesítik a szakítószilárdságra an die vonatkozó Zug- oder Torsionsfestigkeit követelményeket pl. alacsony nicht erfüllen hengeres z.b. fejû niedrige csavarok Zylinderköpfe L ábra: kivonat a DIN EN ISO szabványból 2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése rozsdamentes csavarok és anyák jelölésének tartalmaznia kell az acélcsoportot és a szilárdsági osztályt, valamint a gyártói jelet. Csavarok jelölése a DIN ISO szerint hatlapfejű és a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarokat M5 névleges átmérő fölött a jelölési rendszernek megfelelően egyértelműen meg kell jelölni. jelölést lehetőség szerint a csavarfejen kell elhelyezni. nyák jelölése a DIN EN ISO szerint z anyákat 5 mm névleges menetátmérő fölött a jelölési rendszernek megfelelően egyértelműen meg kell jelölni. jelölés csak az egyik felfekvő felületen megengedett, és azt csak bemélyítve szabad elhelyezni. jelölés a kulcsfelületen is megengedett. XYZ XYZ 2-50 Festigkeitsklasse nur bei Szilárdsági Muttern geringer osztály Festigkeit csak alacsony szilárdságú anyáknál (lásd szakasz (siehe bschnitt 3.2.3) M ábra: kivonat a DIN EN ISO szabványból 16.28

29 3. DIN-ISO INFORMÁCIÓK MŰSZKI SZBVÁNYOSÍTÁS ÁTÁLLÁS Z ISO SZBVÁNY-R 3.1 Szabályzat műszaki szabványosítás a műszaki területen végzett egységesítési munka, amelyet az érdekelt csoportok közösen végeznek. Célja a fogalmak, termékek és eljárások stb. meghatározása, rendezése és egységesítése a technika területén. Ezáltal pl. a különböző konstrukciókhoz optimális megoldások találhatók, miközben a szükséges szerkezeti elemek megrendelése igencsak jelentően leegyszerűsödik. Ezt az egységesítési munkát Németországon belül a múltban nemzeti szinten a Német Szabványosítási Intézet (DIN) végezte. Ezenkívül regionális szinten léteznek a Európai Szabványok (EN szabványok), valamint nemzetközi szinten az ISO szabványok, amelyeket a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ad ki. Nemzeti Szabványokat (DIN) messzemenőkig nemzetközi / európai szabványok váltják / váltották fel. DIN szabványokat a továbbiakban csak olyan termékekre alkalmazzák, amelyekre nincs ISO vagy EN szabvány. Nemzetközi Szabványok (ISO) az 1946-ban alapított ISO feladata és célkitűzése értelmében a műszaki szabályok világméretű egységesítését szolgálják, ezáltal egyszerűsítik az árucserét, és megszüntetik a kereskedelmi akadályokat. z Európai Szabványok (EN) célja a műszaki szabályok és törvények harmonizálása az óta megvalósult közös európai belső piacon (EU/EGK). lapvető célkitűzés, hogy a meglévő ISO szabványokat amennyire lehetséges EN szabványként változatlan formában átvegyék. z ISO és az EN szabványok közötti különbség abban áll, hogy az EN szabványokat az Európai Tanács határozata értelmében a tagországokban nemzeti szabványként haladéktalanul és változatlanul át kell venni és be kell vezetni és a megfelelő nemzeti szabványt ezzel egy időben vissza kell vonni Termékmegnevezések és termékmódosítások z európai szabványok bevezetését gyakran áttekinthetetlennek és kaotikusnak nevezik. Ez azonban, alaposabban megnézve, nincs így. Sok DIN szabvány alapul szolgált az ISO szabványokhoz. régi DIN szabványok az új ISO szabványokra változtak. Ha egy ISO szabványt változtatás nélkül átvesznek a nemzeti szabványelőírásokba, akkor a nemzeti szabvány ugyanolyan elnevezést kap, mint a megfelelő ISO szabvány. Egy ISO szerinti csavaranya elnevezése ennek megfelelően az egész világon ISO 4032-M lapjában véve sok esetben nem lehet DIN-ről ISO-ra való átállásról beszélni, mert az ISO szabványok a múltban már sok DIN szabványt átvettek. z egyes szabványelőírások harmonizálásánál változik ugyan néhány elnevezés, de magukon a termékeken nem sok minden változik. Időközben az ISO szabványoknak az európai szabályzatba (EN) való átvételénél a 20-ezres számot hozzáadták az ISO számhoz (pl. DIN EN ISO 24034). Ezt a jelölési rendszert azonban néhány évvel ezelőtt ismét megszüntették és a most szokásos DIN EN ISO... formával helyettesítették. z elnevezés-módosítások a gyártási dokumentációk és a rendelési adattárak tekintetében bizonyára nagyon boszszantóak, mivel ezeket előbb-utóbb meg kell változtatni. Egy dologgal azonban tisztában kell lennünk: Minél gyorsabban megvalósítjuk az európai szabványok megfelelőségét, annál gyorsabban élvezhetjük a kereskedelmi, ill. beszerzési akadályok leküzdésének a hasznát Európán belül. Mint ahogy említettük, sok DIN szabvány tartalma már megfelel az ISO szabványnak, mert azokat már akkor bevezették, amikor az ISO-átállás még nem volt aktuális. csavarokra és anyákra vonatkozó, nyilvánvalóan legfontosabb ISO Kötőelemek mechanikai tulajdonságai c. szabvány esetében az európaizálás után semmilyen változások nem várhatók, mivel ezt a szabványt kezdettől fogva változatlan tartalommal átvették a német szabványgyűjteménybe. szabályzatok harmonizálásánál az egyik, valószínűleg legjelentősebb termékmódosítás mindenesetre még előttünk áll. Ez pedig a kulcsnyílásokat érinti az összes hatlapú terméknél

30 Ide tartoznak az M 10, M 12 és M 14 méretű csavarok és anyák (ezeknél a kulcsnyílások 1 mm-rel csökkennek), valamint az M 22-es csavarok (2 mm-rel nagyobb kulcsnyílás). Ezt a négy méretet leszámítva az összes többi csavarméret már teljesen azonos az ISO szabvánnyal. Ez azt jelenti, hogy például egy DIN 933 M 16 x csavar méretét és műszaki tulajdonságait tekintve teljesen azonos az ISO 4017 M 16 x csavarral. Itt tehát csak a megnevezést kell módosítani a gyártási dokumentációkban vagy a rendelési adattárakban. Ezzel szemben az ISO az új műszaki ismeretek alapján a hatlapú anyáknál növelte a magasságot, mert felismerték, hogy különösen az új meghúzási eljárások alkalmazásánál a leszakítási szilárdságot már nem lehetett biztosítani. Ebben az esetben a kötés már nem lenne biztonságos. Már csak ezért is nagyon ajánlatos az ISO szabványok szerinti csavaranyák használata. 3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás ISO-DIN összehasonlító szembeállítás DIN ISO DIN ISO DIN ISO ISO DIN ISO DIN ISO DIN /

31 3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve az ISO szabvány szerinti laptávolság adataiban Hatszögletű kulcsnyílások DIN ISO M10 17 mm 16 mm M12 19 mm 18 mm M14 22 mm 21 mm M22 32 mm 34 mm 3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve ktuálisan érvényes szabványok kiadás: november / Műszaki szállítási feltételek DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások DIN EN rész DIN EN ISO Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek rész DIN EN ISO Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek DIN ISO DIN EN Mechanikus kötőelemek, csavarok és anyák, nincsenek méretezés (ISO 225:1991) DIN ISO DIN EN Mechanikus kötőelemek átmenő furatok csavarokhoz (ISO 273: 1991) nincsenek DIN ISO rész DIN EN ISO rész Kötőelemek, csavarok mechanikai tulajdonságai (ISO 898-1: 1988) rész DIN EN Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők (ISO 898-2: 1992) DIN ISO rész DIN EN ISO rész Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők, finommenet (ISO 898-6: 1988) nincsenek nincsenek nincsenek rész DIN EN rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános nincsenek követelményekre (ISO : 1988) rész DIN EN rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános nincsenek követelményekre (ISO : 1988) DIN ISO DIN EN Süllyesztett fejű csavarok; süllyesztett fejek kialakítása nincsenek és vizsgálata (ISO 7721: 1983) rész DIN ISO 4042 Menetes alkatrészek galvánbevonatok nincsenek rész DIN ISO 8992 Csavarokra és anyákra vonatkozó általános követelmények nincsenek rész DIN EN ISO 3269 Mechanikus kötőelemek Átvételi vizsgálat nincsenek rész DIN EN ISO ,2,3. rész Rozsdamentes acélból készült kötőelemek Műszaki Szállítási Feltételek rész DIN EN ISO 2702 célból készült, hőkezelt lemezcsavarok Mechanikai tulajdonságok rész 8839 DIN EN Nem vasból készült kötőelemek, csavarok és anyák mechanikai tulajdonságai (ISO 8839: 1986) nincsenek nincsenek nincsenek 16.31

32 3.4.2 Metrikus kiscsavarok DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN Cím DIN EN Hengeres fejű hornyos csavarok; termékosztály: (ISO 1207: 1992) Módosítások részben fejmagasság és fejátmérő DIN EN Lapos fejű hornyos csavarok; termékosztály: részben fejmagasság és fejátmérő DIN EN Süllyesztett fejű hornyos csavarok, forma: részben fejmagasság és fejátmérő DIN EN Süllyesztett fejű lencsefejű hornyos csavarok, forma: DIN EN Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; termékosztály:, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej) DIN EN Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; termékosztály:, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej) DIN EN Süllyesztett lencsefejű kereszthornyos csavarok (egységes fej); termékosztály: DIN EN Lapos fejű kereszthornyos csavarok; termékosztály: Szegek és csapok részben fejmagasság és fejátmérő részben fejmagasság és fejátmérő részben fejmagasság és fejátmérő részben fejmagasság és fejátmérő részben fejmagasság és fejátmérő DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások DIN EN DIN EN Kúpos szegek; edzetlen (ISO 2339:1986) I hossz süveggel együtt DIN EN Hengeres szegek; edzetlen (ISO 2338:1986) I hossz süveggel együtt DIN EN látétek csapokhoz; termékosztály: részben külső átmérő (ISO 8738: 1986) DIN EN Fej nélküli csapok (ISO 2340:1986) nincsenek DIN EN Fejes csapok (ISO 2341:1986) nincsenek DIN EN 8739 Hengeres hasított szegek bevezető véggel nincsenek (ISO 8739:1997) DIN EN 8744 Kúpos hasított szegek (ISO 8744:1997) nincsenek DIN EN 8745 Hasított illesztőszegek (ISO 8745:1997) nincsenek DIN EN 8740 Hengeres hasított szegek leélezéssel nincsenek (ISO 8740:1997) DIN EN 8741 Dugós hasított szegek (ISO 8741:1997) nincsenek DIN EN 8742 Rovátkolt keresztszegek nagyobb nyíróerők a hossz 1/3-a behasítva (ISO 8742:1997) DIN EN 8746 Hasított félgömbfejű szegek (ISO 8746:1997) nincsenek DIN EN 8747 Hasított süllyesztett fejű szegek (ISO 8747:1997) nincsenek DIN EN 8752 Feszítő szegek; hornyolt (ISO 8752:1997) z élletörés szöge törölve DIN EN 8734 Hengeres szegek; edzett (ISO 8734:1997) /B alak megszűnt DIN EN Kúpos szegek menetes csappal; edzetlen nincsenek (ISO 8737:1986) DIN EN Kúpos szegek belső menettel; edzetlen nincsenek (ISO 8736:1986) DIN EN 8733 Hengeres szegek belső menettel; edzetlen nincsenek (ISO 8733:1997) DIN EN 8735 Hengeres szegek belső menettel; edzett (ISO 8735:1997) nincsenek

33 3.4.4 Lemezcsavarok DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN Cím DIN ISO 1481 Laposfejű hornyos lemezcsavarok (ISO 1481: 1983) Módosítások részben fejmagasság és fejátmérő DIN ISO 1482 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő DIN ISO 1483 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő DIN ISO 1479 Hatlapfejű lemezcsavarok teilweise Kopfhöhe DIN ISO 7049 Kereszthornyos lemezcsavarok, lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő DIN ISO 7050 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő DIN ISO 7051 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák részben fejmagasság és fejátmérő DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások DIN EN 439 T DIN EN Hatlapú anya leélezés nélkül (ISO 4036: 1979) 4 kulcsnyílás 439 T DIN EN Hatlapú anya leélezéssel (ISO 4035: 1986) 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapú anyák; termékosztály: C nyamagasság és 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavar anyával 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavar szárral 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás 934 ISO-Typ DIN EN Hatlapú anya metrikus szabványmenettel nyamagasság és 4 kulcsnyílás 934 ISO-Typ DIN EN Hatlapú anya metrikus finommenettel nyamagasság és 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavarok szárral és metrikus finommenettel 4 kulcsnyílás DIN EN Hatlapfejű csavarok 10.9, tövigmenetes 4 kulcsnyílás Hernyócsavarok DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN Cím DIN EN Hernyócsavarok horonnyal és csapos véggel (ISO 7431: 1983) DIN EN Hernyócsavarok horonnyal és vágóéllel (ISO 7436: 1983) DIN EN Hernyócsavarok horonnyal és kúpos véggel (ISO 4766: 1983) DIN EN Hernyócsavarok horonnyal és csúcsos véggel (ISO 7431: 1983) DIN 913 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok kúpos véggel Módosítások nincsenek nincsenek nincsenek nincsenek nincsenek 16.33

34 DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások DIN EN DIN 914 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csúcsos nincsenek véggel DIN 915 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csapos nincsenek véggel DIN 916 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok vágóéllel nincsenek 3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál és hatlapú anyáknál Névl. méret d Kulcsnyílás s nyamagasság m min. max. Kerülendő méretek DIN ISO DIN 555 ISO 4034 ISO-1 típus DIN 934 ISO 4032 (NM) 8673 (FM) ISO-1 típus M1 2,5 0,550,8 0,550,8 M1,2 3 0,751 M1,4 3 0,951,2 M1,6 3,2 1,051,3 1,051,3 M2 4 1,351,6 1,351,6 M2,5 5 1,752 1,752 M3 5,5 2,152,4 2,152,4 (M3,5) 6 2,552,8 2,552,8 M4 7 2,93,2 2,93,2 M5 8 3,44,6 4,95,6 3,74 4,44,7 M6 10 4,45,6 4,66,1 4,75 4,95,2 (M7) 11 5,25,5 M8 13 5,757,25 6,47,9 6,146,5 6,446,8 M ,258,75 89,5 7,648 8,048,4 M ,2510,75 10,412,2 9, ,3710,8 (M14) ,113,9 10,311 12,112,8 M ,113,1 14,115,9 12,313 14,114,8 (M18) 27 15,116,9 14,315 15,115,8 M ,116,9 16,919 14,916 16,918 (M22) ,118,9 18,120,2 16,918 18,119,4 M ,9520,05 20,222,3 17,719 20,221,5 (M27) 41 20,9523,05 22,624,7 20,722 22,523,8 M ,9525,05 24,326,4 22,724 24,325,6 (M33) 50 24,9527,05 27,429,5 24,726 27,428,7 M ,9530,05 29,431,9 27,429 29,431 (M39) 60 29,7532,25 31,834,3 29,431 31,833,4 M ,7535,25 32,434,9 32,434 32,434 (M45) 70 34,7537,25 34,436,9 34,436 34,436 M ,7539,25 36,438,9 36,438 36,438 (M52) 80 40,7543,25 40,442,9 40,442 40,442 M ,7546,25 43,445,9 43,445 43,

35 Névl. méret d Kulcsnyílás s nyamagasság m min. max. (M60) 90 46,7549,25 46,448,9 46,448 46,448 M ,552,5 49,452,4 49,151 49,151 >M64 M100*6-ig M100*6-ig / nyagmagasság-tényező m/d kb. M4 0,8 0,8 M5M39 0,8 0,831,12 0,840,93 M42 ~0,8 0,8 Termékosztály C (durva) M16 = (közepes) > M16 = B (közepesen durva) Menettűrés 7 H 6 H Szilárdsági osztály cél Magtartomány ~M539 Mechanikai tulajdonságok szabvány szerint NM normál menet, FM finommenet 5 M16 < d M39 = 4,5 6,8,10 (ISO 8673 = Sz.o. 10 M16) >M39 megállapodás szerint megállapodás szerint DIN rész ISO rész (NM) d M39 DIN rész ISO rész (NM) 6. rész (FG) 16.35

36 4. CSVROK ÉS NYÁK GYÁRTÁS 4.1 Elvi gyártási eljárások kötőelemek gyártására elvileg több lehetőség is rendelkezésre áll. gyakorlatban a hidegalakítási technika terjedt el. csavarok túlnyomó részét ezzel a technikával gyártják. De éppenséggel a többi eljárásnak is van létjogosultsága; a melegalakítást például a nagyobb átmérő-tartományokban, a forgácsoló alakítást pedig különleges csavaroknál és rajzos alkatrészeknél alkalmazzák: Csavarok és anyák gyártása Forgácsoló alakítás Forgácsmentes alakítás végtermék minőségénél döntő szerepet játszik az előanyag (huzal) megválasztása és minősége. csavargyártók általában olyan tárcsákra felcsévélve kapják a huzalt, amelyek súlya gyakran több, mint kilogramm. hhoz, hogy a huzalt kifogástalanul fel lehessen dolgozni és a szerszámkopás minimális legyen, az normál esetben foszfátozva van. Egy csavar vagy egy kötőelem tervezője már a fejlesztés során megpróbálja összhangba hozni a különböző anyagok előnyeit és hátrányait a kötőelemmel szemben támasztott követelményekkel. z anyagoknál a rozsdamentes acélok mellett megkülönböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ha pl. fokozott szilárdságokra van szükség, akkor alkatrészeket a sajtolás után kötelező hőkezelési eljárás alá vetni ahhoz, hogy a mechanikai tulajdonóságokat célirányosan lehessen befolyásolni Melegalakítás Hidegalakítás Hatlapfejű csavar gyártási állapotszakaszainak képe N ábra: a különböző gyártási eljárások áttekintése Hidegalakítás (hidegfolyatás) mai kötéstechnikában a kötőelemek nagy részét hidegfolyatási eljárással állítják elő. kötőelem formázása többnyire többfokozatú eljárások során zömítéssel, folyatással és redukálással vagy ezen eljárások kombinálásával történik. gyártás ezen módjához alkották meg a masszív- vagy hidegalakítás fogalmat. Ezt az eljárást általában nagy darabszámok esetén alkalmazzák, mivel gazdasági szempontból ez a legésszerűbb. Közbenső zömítés Készre zömítés Kalibrálás Huzallevágás Előzömítés Menethengerlés Normál körülmények között az anyák előállítása is hidegvagy melegalakítási eljárással történik. z, hogy a két eljárás közül melyiket használják, egyrészt a nagyságtól, másrészt a szükséges darabszámtól függ. z alkalmas átalakítógépek kiválasztása a kötőelem nagyságától és az átalakítási fok mértékétől függ. Minél nagyobb az átalakítási fok, annál több átalakítási fokozatra van szükség. hidegalakításhoz az éles sarkú átmenetek vagy a vékony profilok kedvezőtlenek és fokozott szerszámkopáshoz vezetnek

37 nya gyártási állapotszakaszainak képe köszörülés vagy dörzsölés, csiszolás. kötőelemek vonatkozásában leghasználatosabb módszer az esztergálás, azonban a hidegalakításban rejlő műszaki lehetőségek miatt igen nagy mértékben vesztett a jelentőségéből. hidegalakítás előnyei: Optimális anyagkihasználás Igen nagy mennyiségi teljesítmény Nagy méretpontosság és felületminőség szilárdsági tulajdonságok javulása a hidegalakítás okozta szilárdságnövekedés miatt szálak igénybevételnek megfelelő futása a sajtolt alkatrészekben Melegalakítás Ezzel a gyártási eljárással főleg nagy átmérőjű, kb. M27-től kezdve, valamint nagy hosszúságú, kb. 300 mm-től kezdve, elemeket állítanak elő. Továbbá olyan alkatrészekről van szó, amelyek nagyon kis darabszámuk miatt vagy nagyon nagy átalakítási fok miatt hidegalakítás-technikával nem állíthatók elő. Ennél az eljárásnál a kiindulási anyagot (általában rúdanyag) egészen vagy esetleg csak részben hevítik fel kovácsolási hőmérsékletre. Ez a felmelegítés teszi lehetővé, hogy bonyolult geometriákat vagy igen nagy átalakítási fokokat is meg lehessen valósítani. Egy melegalakítású alkatrész tipikus jellemzője az érdes felületszerkezet. Melegalakításkor hidegalakítás okozta szilárdságnövekedés nem történik. z esztergáláskor a szerkezeti elem kívánt kontúrja esztergakéssel forgácsolva kerül le a kiindulási anyagról. kiindulási anyag átmérőjét a szerkezeti elem legnagyobb átmérője határozza meg. Általában max. 6 m hosszú rúdanyagot használnak. Ennél a gyártási eljárásnál a hideg vagy a melegalakítással ellentétben a kiindulási anyag szálfutása elromlik. Ez a gyártási eljárás akkor kerül alkalmazásra, ha vagy a darabszámok nem nagyon nagyok, vagy ha az alkatrész geometriája éles szélek, kis rádiuszok vagy akár az illesztési méretek a hideg- vagy a melegalakítási eljárással nem tarthatók be. Ennél a gyártási eljárásnál problémamentesen elérhetők Ra 0,4 vagy Rz 1,7 felületi érdességek. Igen nagy darabszámok esetén nagyon gyakran a nyers darabokat is hidegalakítási eljárással gyártják, hogy azután forgácsolással történjen az utánmunkálás. 4.2 Menetvágás Csavarok tömeggyártása során a menetet szokás szerint formázzák vagy görgőzik. Ennél az eljárásnál a csavar 2 menetmetsző lap (lapos menetmetsző pofák) melyek közül az egyik fix, a másik szabad között lesz görgőzve, melynek során kialakul a menet (lásd a szemléltető ábrát). Ennél a menetvágási módnál percenként több száz csap látható el menettel. menet rávitele általában még a nemesítés előtt történik. Ha a menetet különleges követelmények miatt a hőkezelési folyamat után viszik rá, akkor véggörgőzött menetről beszélünk. melegalakítás előnyei: Bonyolult geometriák előállítása lehetséges lacsony darabszámok Nagy átmérők és hosszak Forgácsolással történő gyártás Forgácsolással történő gyártás alatt az olyan szokásos megmunkálási lépések értendők, mint esztergálás, marás, 16.37

38 fix menetmetsző-lap a menet külső átmérője szabadon mozgó menetmetsző-lap Menetvágás anyamenetfúróval ellátott automatán Szálfutás Mindkét ábrából nagyon szépen láthatók a különbségek egy görgőzött és egy metszett menet között. menetformázáskor az anyag még egyszer kiegészítőleg hidegalakítás okozta szilárdságnövekedést ér el és nem szakad meg a szálfutás. csap kimenő átmérője itt kb. a középátmérőnél van. menetvágáskor a csap kimenő átmérője azonos a menet névleges átmérőjével. szálfutás a vágás következtében megszakad. További menetvágási eljárások Beszúró eljárás z azonos fordulatszámmal hajtott szerszámgörgőknek azonos a forgásirányuk. munkadarab forog, anélkül, hogy tengelyirányban eltolódna. Ezzel az eljárással igen nagy menetemelkedési pontosságú menetek állíthatók elő. Szálfutás menetvágáskor Szálfutás menetformázáskor Áteresztő eljárás menetemelkedés létrehozása a görgőtengelyeknek az emelkedési szöggel való döntésével történik. munkadarab tengelyirányú lökést kap és egy teljes fordulat esetén egy tengelyirányú menetemelkedéssel mozog. Ezzel túl hosszú menetek is készíthetők. Menetmetszés Ennél az eljárásnál a menet elkészítése menetfúró vagy csavarmenetmetsző fej segítségével történik. Ez az eljárás csavarok esetén általában csak nagyon kis darabszámok vagy forgácsolással készített alkatrészek esetén kerül alkalmazásra. nyamenet készítésekor azonban más a helyzet. Itt a menet vágása menetfúróval vagy anyamenetfúróval történik. 4.3 Hőkezelés Nemesítés z edzés és az ezt követő megeresztés kombinációját nemesítésnek nevezzük. nemesítés a DIN EN ISO rész szerinti csavarokra a 8.8 szilárdsági osztálytól felfelé és a DIN EN rész szerinti anyákra a 05, 8 szilárdsági osztálytól felfelé (> M16) előírás Edzés csavart egyebek mellett a széntartalomtól függően egy meghatározott hőmérsékletre felmelegítik, és hosszú ideig ezen a hőmérsékleten tartják. Eközben az anyag szerkezete átalakul. z ezt követő hirtelen lehűtéssel (víz, olaj stb.) nagy keménységnövekedés érhető el

39 4.3.3 Megeresztés z üvegkemény és ezáltal rideg anyag ebben az állapotban a gyakorlatban nem használható. z anyagot ismét fel kell melegíteni a szabványban meghatározott minimális hőmérsékletre, hogy az anyag szerkezetében lévő feszültségek csökkenjenek. Ezzel a művelettel ugyan csökken az előzőleg nyert keménység (ez azonban még jelentősen meghaladja a kezeletlen anyag értékeit), de nagyobb szívósság érhető el. Ez az eljárás fontos segédeszköz a gyártó számára ahhoz, hogy a csavarokat úgy gyártsa, hogy azok a gyakorlatban megkövetelt igényeknek megfeleljenek. a galvanikus felületkezelés befejezése után el kell végezni. minimális hőmérsékletet a szilárdsági osztályok, illetve a felhasznált anyagok szerint kell megválasztani Betétedzés Ezt az eljárást a többi között lemez- és fúrócsavaroknál, menetnyomó- és önfúró csavaroknál alkalmazzák. Ennél döntő jelentősége van a nagy felületi keménységnek, hogy ezek a csavarok képesek legyenek a menetet önállóan létrehozni. gyártáshoz 0,050,2%-os széntartalmú acélokat használnak. Ezeket felmelegítik és szenet leadó környezetben (pl. metán) hosszabb ideig hőntartják. szén a peremzónákba diffundál, és ezáltal helyileg növeli a széntartalmat. Ezt a folyamatot felszenesítésnek nevezzük. z anyagot ezután hirtelen lehűtik, és ezáltal a peremzónákban megedzik. Ennek az az előnye, hogy a felület nagyon kemény lesz, de ennek ellenére a csavarmagban elegendő szívósság marad Lágyítás (temperálás) Egy sor különböző lágyítási eljárás létezik, amelyeknek eltérő hatása van az anyagszerkezetre és az anyagban uralkodó feszültség-állapotokra. kötőelemekkel összefüggésben a feszültségszegény lágyítás egy nagyon fontos eljárás (felmelegítés kb. 600 C-ra és hosszabb idejű hőntartás). hidegalakításnál kialakuló hidegkeményedés a feszültségszegény lágyítással visszafordítható. Ez különösen fontos a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályú csavaroknál, mivel itt a csavarnak nagy nyúlással kell rendelkeznie Temperálás Temperálás alatt a nagy szilárdságú alkatrészek (szilárdságok MPa vagy keménységek 320HV) termikus kezelése értendő a hidrogén-elridegedés veszélyének minimalizálása céljából. temperálást legkésőbb 4 órával 16.39

40 5. FELÜLETVÉDELEM 5.1 Korrózió 5.2 Korróziófajták Egy nyugati ipari állam bruttó társadalmi termékének mintegy 4%-át megsemmisíti a korrózió. Ennek kb. 25%-a a jelenlegi tudásunk alkalmazásával elkerülhető lenne. korrózió egy fémes anyag reakcióba lépése a környezetével, amelynek hatására egy anyag mérhetően megváltozik és amely egy szerkezeti elem désének akadályozásához vezethet. legtöbb esetben ez a reakció elektrokémiai természetű, néhány esetben azonban kémiai vagy fémfizikai természetű is lehet. Felületi korrózió, pl. rozsda Minden ember megfigyelheti a mindennapi életében a korróziót: Rozsda a járműveken, a korlátokon és a kerítéseken Közúti építmények, hidak, épületek lassú tönkremenetele célból készült vízvezetékek és fűtéscsövek korrózió elkerülhetetlen a korrózió okozta károk azonban alkalmas korrózió elleni védelmi intézkedések helyes tervezése esetén elkerülhetők. Réskorrózió csavarkötés korróziós rendszere, az adott használati feltételek mellett, legalább olyan korrózióálló legyen, mint az összekötendő alkatrészek. tervező feladata a szükséges korrózióvédelmi intézkedések meghatározása. Ennek keretében egy korrózióvédelmi rendszer elhasználódási tartalékát, valamint a környezeti feltételeket kell figyelembe venni. Elektrolyt elektrolit + korrózió megjelenési formái nagyon különbözőek lehetnek. (Korróziófajták: lásd DIN 50900). Kontaktkorrózió 16.40

41 Elhordási ráták, irányértékek µm-ben évente Közeg Cink, nem kromátozott Sárgaréz Ms 63 Vörösréz CuNi 1,5 Si Ötvözetlen acél, védelem nélkül Falusi levegő Városi levegő Ipari levegő Tengeri levegő táblázat 5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használta módjai Nemfémes bevonatok Megnevezés Eljárás lkalmazás Korrózióállóság Beolajozás Munkadarabokat olajba merítik Csupasz acél alkatrészek Rövid idejű korrózióvédelemre alkalmas, pl. szállításkor nincs definiálva Barnítás (DIN 50938) Foszfátozás (DIN EN 12476) 2. táblázat munkadarabokat savba vagy alkáli oldatokba merítik. reakció révén (barnás)fekete színű oxidrétegek keletkeznek. Nincs rétegvastagság Cél: Vékony védőréteg képződik a felületen. Nincs hidrogén miatti rideggé válás. Megkülönböztethetők vas-/cink-/mangán-foszfátozások. munkadarabokat fémfoszfátfürdőbe merítik. Rétegvastagság 215 µm (rendszerfüggő) Fegyveralkatrészek Idomszerek és méréstechnika cél hideg átalakítása korrózióvédelmi szerekkel Kopáscsökkentés mangán-foszfátozásnál Lakkréteg tapadóalapja (megakadályozza az alsó rozsdásodást) Sópermetköd-tesztelés kb. 0,5 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot. Sópermetköd-tesztelés kb. 3 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot Fémes bevonatok Megnevezés Eljárás lkalmazás Korrózióállóság Galvanikus horganyzás (ISO 4042, DIN 50979) Galvanikus cink beötvözött réteg (cink-vas) (cink-nikkel) (ISO 4042, DIN 50979) Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passziválással. Opcionálisan védőbevonattal Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passziválással. Opcionálisan védőbevonattal Csekély és közepes korróziós igénybevételű területeken pl. általános gépgyártás, elektrotechnika termikus terhelhetőség rendszerfüggő 80 C120 C Maximális korróziós igénybevételű területeken pl. a motortérben vagy a fékeknél használt olyan szerkezeti elemeknél, ahol mind a hagy hő, mind pedig a téli sószórás okozta hatás miatt a normál galvanikus horganyzás túl sokat követel Korrózióállóság 200 óráig alapfém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (rétegvastagságok és rendszerfüggő) Maximális katódos korrózió-védelem már 5 μm rétegvastagságtól (fontos az illesztésekhez) Nincsenek terjedelmes korróziós termékek cink-nikkel esetén. Korrózióállóság 720 óráig alapfém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (rétegvastagságok és rendszerfüggő) 16.41

42 Megnevezés Eljárás lkalmazás Korrózióállóság Galvanikus nikkelezés (DIN EN 12540) Galvanikus krómozás (DIN EN 12540) Mechanikus horganyozás (DIN EN 12683) 3. táblázat Egyéb bevonatok Fémleválasztás galvanikus fürdőben Opcionálisan impregnálással Fémleválasztás galvanikus fürdőben Többnyire bevonatként nikkelezett felületeken krómréteg vastagsága általában 0,2 és 0,5 µm közé esik Fémport kalapálnak rá a szerkezeti elemekre, az üvegygyöngyök ütközőanyagként szolgálnak. rétegfelhordás kémiai közeg segítségével történik, nem alkalmaznak áramot rétegfelhordás helyiséghőmérsékleten történik Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területeken pl. dekorációs alkalmazások belső térben Többrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területeken pl. dekorációs alkalmazások belső térben Többrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm Nagy szilárdságú rugózó szerkezeti elemek biztosítótárcsái (nem áll fenn a hidrogén-indukálás veszélye a rétegfelhordási folyamat alatt) nikkel az elektrokémiai tulajdonságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját. króm az elektrokémiai tulajdonságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját. Korrózióállóság 144 óráig alapfém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (rétegvastagságok és rendszerfüggő) Eljárás Magyarázatok Maximális alkalmazási hőmérséklet lisonizálás Speciális keménynikkelezés. Rezezés sárgaréz bevonatokat főleg dekorációs célokra használják. Ezenkívül azért is rezeznek acél elemeket, hogy javítsák az acélon a gumi tapadószilárdságát. Vörösrezezés Ha szükséges, közbenső rétegként a nikkelezés, krómozás és ezüstözés előtt. Fedőrétegként dekorációs célokra. Ezüstözés az ezüst bevonatokat dekorációs és műszaki célokra használják. Ónozás z ónozást főleg a forraszthatóság (lágyforrasztás) biztosítása, ill. javítása érdekében alkalmazzák. Egyidejűleg a korrózióvédelmet is szolgálja. Termikus utókezelés nem lehetséges. Eloxálás z anódos oxidálással az alumíniumnál védőréteget képeznek, amelynek korrózióvédő hatása van és megakadályozza a foltosodást. Dekorációs célokra gyakorlatilag minden színárnyalat elérhető. Ruspert Kiváló minőségű lamellás cink-alumínium bevonat, a legkülönbözőbb színekben előállítható. Rétegvastagságtól függően 500 óra vagy 1000 óra a permetködvizsgálatban. (DIN 50021). Barnítás (feketítés) Feketítés (rozsdamentes) Polyseal Impregnálás 4. táblázat Kémiai eljárás. Fürdő-hőmérséklet kb. 140 C ezt követő olajozással. Dekorációs célokra, csak csekély korrózióvédelem. Kémiai eljárás. Ezáltal az 1 5 minőségű acélok korrózióállósága csökkenhet. Dekorációs célokra. Kültéri felhasználásra nem alkalmas. Hagyományos merítési eljárással először egy cinkfoszfát réteget visznek fel. Ezt egy szerves védőréteg követi, ami kb. 200 C-on kikeményedik. Végezetül még egy réteg rozsdavédő olajat visznek fel. Ez a védőbevonat különféle színekben készülhet (rétegvastagság: kb. 12 µm). viaszt tartalmazó, vízkiszorító folyadékban végzett utókezelésnek köszönhetően főleg a nikkelezett alkatrészeknél a mikropórusok viasszal zárhatók le. Ezáltal lényegesen javul a korrózióállóság. viaszfilm száraz és láthatatlan. 70 C 16.42

43 5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042 szerint legszokásosabb rendszer a kötőelemeken lévő galvanikus felületek rövid jelöléséhez a DIN EN ISO 4042 szabvány. Ez a szabvány elsősorban a méretbeli követelményeket határozza meg azokon az acél és vörösréz-ötvözetű kötőelemeken, amelyeket galvanikus bevonattal kell ellátni. Rétegvastagságokat határoz meg és ajánlásokat ad a hidrogén-elridegedés veszélyének csökkentéséhez nagy szilárdságú vagy keménységű kötőelemeknél vagy felületedzett kötőelemeknél DIN EN ISO 4042 szabvány nem tesz különbséget a krómot (VI)-tartalmazó és a krómtól (VI)-mentes felületbevonatok között. Jelölési példa felületjelölésnek mindig az táblázat szerinti betűjelzés + a B táblázat szerinti jelzőszám + a C táblázat szerinti betűjelzés megadásából kell állnia. Bevonó fém bevonat min. vastagsága Fényesség foka és utókezelés táblázat: Bevonó fém/-ötvözés Bevonó fém/-ötvözés Rövid jel Elem Zn Cink Cd Kadmium B Cu Réz C CuZn Réz-cink D Ni b Nikkel E Ni b Cr r Nikkel-króm F CuNi b Réz-nikkel G CuNi b Cr r X X X Réz-nikkel-króm H Sn Ón J CuSn Réz-ón K g Ezüst L Betűjelzés Bevonó fém/-ötvözés Rövid jel Elem Cug Réz-ezüst N ZnNi Cink-nikkel P ZnCo Cink-kobalt O ZnFe Cink-vas R Betűjelzés 5. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból B táblázat: Rétegvastagságok (teljes rétegvastagság) Rétegvastagság, µm Egy bevonó fém Nincs rétegvastagság előírva Két bevonó fém táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból Jelzőszám C táblázat: Utókezelés és passziválás kromátozással Fényesség foka Passziválás kromátozással / Saját szín matt nincs szín kékestől kékesen irizálóig B sárgásan csillogótól C sárgásbarnáig, irizáló olajzöldtől olajbarnáig D nyers nincs szín E kékestől kékesen irizálóig F sárgásan csillogótól G sárgásbarnáig, irizáló olajzöldtől olajbarnáig H fényes nincs szín J kékestől kékesen irizálóig K sárgásan csillogótól L sárgásbarnáig, irizáló olajzöldtől olajbarnáig M tükörfényes nincs szín N Betűjelzés 16.43

44 Fényesség foka tetszés szerint Passziválás kromátozással / Saját szín mint B,C vagy D matt barnásfeketétől feketéig R nyersv barnásfeketétől feketéig S fényes barnásfeketétől feketéig T Összes fényességi fok kromátozás nélkül U 7. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból Betűjelzés P Korrózióállósági irányértékek a DIN SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban Eljárás-csoport Kromátozásjelölés kromát réteg saját színe ISO 4042 szerinti jelölés Névleges rétegvastagság Fehér rozsda h Passziválás átlátszó 1, 1E, 1J színtelen 2, 2E, 2J , 3E, 3J Passziválás B kék irizáló 1B, 1F, 1K B, 2F, 2K B, 3F, 3K Kromátozás C sárga irizáló 1C, 1G, 1L sárga 2C, 2G, 2L C, 3G, 3L Kromátozás D olívazöld 1D, 1H, 1M olívazöld 2D, 2H, 2M D, 3H, 3M Kromátozás BK barnásfeketétől 1R, 1S, 1T fekete feketéig 2R, 2S, 2T R, 3S, 3T táblázat Vörös rozsda h Jelölési rendszer DIN szerint Ez a szabvány galvanikusan leválasztott és króm(vi)-mentesen passzivált cink-bevonatokra és cinkötvözet-bevonatokra érvényes a vasanyagoknál. cinkötvözet-bevonatok ötvöző komponensekként nikkelt vagy vasat tartalmaznak (cink/ nikkel, cink/vas). Ez a szabvány definiálja a következőkben megadott bevonó rendszerekhez a jelöléseket, és határozza meg a minimális korrózióállóságokat az ismertetett vizsgálati eljárásokban, valamint az ehhez szükséges minimális rétegvastagságokat. bevonatok, ill. bevonatrendszerek alkalmazásának fő célja a vasanyagokból készült szerkezeti elemek korrózió elleni védelme

45 5.4.4 galvanikus bevonatok jelölés galvanikus bevonatok cinkből vagy cinkötvözetekből állnak. Rövid jel Zn ZnFe ZnNi Definíció Cink-bevonat hozzáadott ötvözőpartnerek nélkül Cinkötvözet-bevonat, 0,3%... 1,0% tömeghányadú vassal Cinkötvözet-bevonat, 12%... 16% tömeghányadú nikkellel 9. táblázat: Kivonat a DIN szabványból Passziválások Passziválásnak nevezik konverziós rétegeknek alkalmas, króm(vi)-mentes oldatokkal való kezeléssel történő előállítását, a bevonatok korrózióállóságának javítása céljából. Beszíneződések lehetségesek. Passziválási, ill. Rövid név felület kinézete Megjegyzés eljárási csoport Átlátszó passzivált n Színtelentől színesig irizáló Gyakran vékony rétegű passziválásnak nevezik Irizálóan passzivált Cn Színesen irizáló Gyakran vastagrétegű passziválásnak Fekete passzivált Fn Fekete 10. táblázat. Kivonat a DIN szabványból Védőbevonatok védőbevonatok növelik a korrózióállóságot és szokás szerint max. 2 µm rétegvastagságúak. védőbevonatok króm(vi)-mentes szerves és/vagy szervetlen kötésekből állnak. hidegtisztítóval eltávolítható termékek, pl. olaj-, zsír-, viaszbázisú termékek ezen szabvány keretében nem tekintendők védőbevonatoknak. védőbevonatoknak a szerkezeti elem funkcionális tulajdonságaira gyakorolt befolyását, mint pl. átmeneti ellenállás, hegeszthetőség, üzemi anyagok elviselése, ragasztott kötések, szerkezeti elemtől függően kell megítélni. felület funkcionalitásával szemben támasztott különleges igények esetén a védőbevonat használatában, valamint a védőbevonó szer fajtájában megállapodásra kell jutni, mivel a védőbevonatok okozta lehetséges felületmódosítások tartománya meglehetősen nagy. védőbevonatokkal többnyire a passziválás által képződött interferencia-színek (irizálások) is megszüntethetők. Rövid jel Leírás T0 Védőbevonat nélkül T2 Védőbevonattal 11. táblázat.: Kivonat a DIN szabványból 16.45

46 5.4.7 Minimális rétegvastagságok és a vizsgálat időtartama felületvédő réteg fajtája Kivitel fajtája Eljárásmód Bevonatkorrózió nélkül galv. cinkbevonat, átlátszóan passzivált galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal galv. cink-vas ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevonattal galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevonattal galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, feketén passzivált Zn//n//T0 Zn//Cn//T0 Zn//Cn//T2 ZnFe//Cn//T0 ZnFe//Cn//T2 ZnNi//Cn//T0 ZnNi//Cn//T2 ZnFe//Fn//T2 ZnNi//Fn//T2 ZnNi//Fn//T0 12. táblázat: Kivonat a DIN szabványból Min. vizsg. időtartam órában lapanyag-korrózió nélkül (a Zn vagy a Zn-ötvözet rétegvastagságának függvényében) 5 µm 8 µm 12 µm dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány dob állvány Jelölési példák: Cink/nikkel-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen (Fe), legkisebb 8 µm rétegvastagságon (8) és irizálóan passziválva (Cn), védőbevonat nélkül (T0) Fe//ZnNi8//Cn//T0 Cink/vas-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen (Fe), egy legkisebb 5 µm rétegvastagságon (5) és feketén passziválva (Fn), védőbevonattal (T2) Fe//ZnFe5//Fn//T2 5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása Cink-lamellás rendszerek bevonandó alkatrészeket egy centrifuga-kosárba helyezve bemerítik a rétegfelhordási közegbe. Centrifugálással a rétegfelhordási anyag egy része le lesz választva. Ezáltal messze menően egyenletes réteg keletkezik. felhordott réteg ezután egy tolókemencében C-on beégetésre kerül (rendszerfüggő). hhoz, hogy egyenletes és befedő réteget kapjunk, az szükséges, hogy a bevonandó alkatrészek két rétegfelhordási műveletben vegyenek részt. nagyobb alkatrészek rétegfelhordása a rétegfelhordási anyag ráfújásával is elvégezhető. Ez az eljárás M6 menetes alkatrészekhez és kis belső hajtású vagy finom kontúrú kötőelemekhez nem alkalmas. Itt ugyanis nem megfelelő méretű menetekkel és nem használható belső hajtásokkal kell számolni. cink-lamellás rendszerek nagy szilárdságú szerkezeti elemek rétegfelhordására alkalmasak. Hidrogén által indukált 16.46

47 korrózió a rétegfelhordási folyamatnál, alkalmas tisztítási eljárás használata esetén, kizárt Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása Jelölések DIN EN ISO szerint flzn-480h = cink-lamellás bevonat (flzn), korrózióállóság RR 480 óráig pl. Geomet 500, Geomet 321, Dacromet 500, Dacromet 320, Delta Tone/Seal flznl-480h = cink-lamellás bevonat (flzn), korrózióállóság RR 480 óráig, beépített kenőeszközzel pl. Geomet 500, Dacromet 500 flzn-480h-l = cink-lamellás bevonat (flzn), korrózióállóság RR 480 óráig, utólag felszerelt kenőeszközzel pl. Geomet 321+VL, Dacromet 320+VL flznnc-480h = cink-lamellás bevonat (flzn), korrózióállóság RR 480 óráig, kromát nélkül pl. Geomet 321, Geomet 500, Delta Protect, Delta Tone/Seal flznyc-480h = cink-lamellás bevonat (flzn), korrózióállóság RR 480 óráig, kromáttal pl. Dacromet 500, Dacromet Csavarok tűzihorganyzásának szabványosítása DIN EN ISO szerint Eljárás és alkalmazási terület tűzihorganyzás olyan olvasztásos-merítéses eljárás, amelynél a kötőelemeket alkalmas előkezelési folyamat után bemerítik egy fémolvadékba. Utána a felesleges cink leválasztásra kerül, a korrózió elleni védelemhez szükséges cink-rétegvastagság beállítása céljából. Ezt követően a kötőelemeket általában vízfürdőben hűtik le. tűzihorganyzás a 10.9-es szilárdsági osztályig megengedett. DIN EN ISO olyan tudnivalókat közöl az előkezelési és a horganyzási folyamatokhoz, amelyek minimalizálják a rideg törések kockázatát. Különösen a 10.9-es szilárdsági osztályú csavaroknál van szükség olyan továbbmenő előírásokra, amelyek a német Horganyzási Közösségi Választmány bejegyzett egyesület (GV) és a Német Csavarszövetség bejegyzett egyesület (DSV) egyik műszaki irányelvében került ismertetésre. z M24 menetméret felett csak a normál hőmérsékletű horganyzási eljárást kell alkalmazni. DIN SS (ISO 9227) szerinti korrózióállóságok a rétegvastagság függvényében Vizsgálati időtartam órákban (sópermetködvizsgálat) helyi rétegvastagság minimális értékei (ha a megrendelő előírja) Bevonat kromátozással (flznyc) µm Bevonat kromátozás nélkül (flznyc) µm mennyiben a megrendelő a felületegységre eső rétegsúlyt g/m² mértékegységben írja elő, akkor az a következőképpen számítható át rétegvastagságra: Bevonat kromátozással: 4,5 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak Bevonat kromátozás nélkül: 3,8 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak megrendelő előírhatja, hogy a bevonatot kromátozással (flznyc) vagy kromátozás nélkül (flznnc) kívánja-e; ellenkező esetben az flzn rövid jel érvényes. 13. táblázat: Kivonat a DIN EN ISO szabványból 16.47

48 z olyan belső menetes alkatrészeknél mint az anyák, a menetvágásra csak a horganyzás után kerül sor. M12-nél kisebb menetnagyság esetén a párosított menetek elektromos teherbírása korlátozott lehet, mivel a cink-bevonat a maga átlagosan legalább 50 µm vastagságával a menetátlapolás csökkentéséhez vezet Menettűrések és jelölési rendszer hhoz, hogy a csavar és az anya menetpárosításában elegendő helyet biztosítsunk a helyes vastagságú bevonatnak, két különböző eljárásmód bizonyult megfelelőnek. menettűrési rendszer nullavonalától kiindulva lesz kialakítva a bevonat helye vagy a csavarmenetben vagy az anyamenetben. Ezeket az eljárásmódokat nem szabad keverni. Ezért nagyon tanácsos tűzihorganyzott, metrikus kötőelemeket garnitúraként beszerezni. z építésügyben ezt ráadásul szabványok írják elő. 5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása RoHS július 1-től az újonnan forgalomba hozott elektroés elektronikus készülékeknek nem szabad ólmot, higanyt, kadmiumot hatértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB), illetve polibrómozott difenilétert (PBDE) tartalmazniuk. Kivételek többek között. Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig Ólom ötvözőelemként alumíniumban max. 0,4 súlyszázalékig Ólom ötvözőelemként vörösrézötvözetekben max. 4,0 súlyszázalékig fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig (kadmiumnál 0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként megengedett. 15. táblázatban bemutatott 1. és 2. eljárásmód keverése vagy a kötés teherbírásának jelentős csökkenéséhez vezet, vagy szerelési problémákat okoz. z anya menettűrése csavar menettűrése a horganyzás előtt 1 jelű eljárás 6Z/6X 6g/6h Különleges jelölés Z vagy X nincs 2 jelű eljárás 6H/6G 6az Különleges jelölés nincs U 14. táblázat: Tűrési rendszerek tűzihorganyzott csavarok és anyák párosítása esetén kell felvinni. különleges jelölést a szilárdsági osztály jelölése szerint kell felvinni. megrendelési jelölésben a tűzihorganyzás a tzn kiegészítéssel fejezhető ki. Példa: Hatlapfejű csavar ISO 4014 M12x80-8.8U - tzn 16.48

49 Érintett termékek: Nagy és kis háztartási készülékek Információ- és kommunikációtechnikai készülékek Szórakoztató elektronikai készülékek Világítótestek Elektromos és elektronikus készülékek, a helyhez kötött nagy ipari szerszámok kivételével Játékszerek Sport- és szabadidős készülékek Gyógyászati termékek Felügyelő- és ellenőrző műszerek utomatikus kiadókészülékek ELV Régi járművekre vonatkozó irányelv (3,5 t megeng. összsúlyig) július 1-től a járművek részére újonnan forgalomba hozott anyagoknak és szerkezeti elemeknek nem szabad ólmot, higanyt, kadmiumot és hatértékű krómot tartalmazniuk. szerkezeti elemeknek közvetlenül a rétegfelhordási folyamat után elvégzett temperálási kezelése elősegíti a kockázat minimalizálását. rideg törés veszélyének teljes megszüntetése, a technika mai állása szerint, azonban nem garantálható. Ha csökkenteni kell hidrogén által indukált rideg törés kockázatát, akkor alternatív rétegfelhordási rendszereket célszerű előnyben részesíteni. biztonság szempontjából fontos szerkezeti elemek részére olyan korrózió elleni védelmet és rétegfelhordási rendszereket kell választani, amelyek a rétegfelhordáskor az eljárás jellegéből adódóan kizárják a hidrogén-indukciót, mint pl. a mechanikus horganyzás, valamint a cink-lamellás rétegfelhordások. kötőelemek alkalmazója jól ismeri a mindenkori használati célokat és az abból eredő követelményeket, így a legalkalmasabb felületkezelési rendszert kell kiválasztania. Kivételek többek között Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig Hatértékű króm korrózióvédelmi rétegekben (2007. július 1-ig) Ólom ötvözőelemként vörösréz-ötvözetekben max. 4,0 súlyszázalékig Megengedett a fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig (kadmiumnál 0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként, amennyiben Ön nem szándékosan fűzi hozzá. Érintett termékek: Minden jármű max. 3,5 t megengedett összsúllyal 5.8 Hidrogén miatti rideggé válás Húzó feszültség alatt álló, Rm 1000 Mpa húzószilárdságú vagy 320 HV keménységű acél szerkezeti elemek galvanikus rétegfelhordása esetén fennáll a hidrogén által indukált rideg törés veszélye

50 6. METRIKUS CSVRKÖTÉSEK MÉRETEZÉSEDUNGEN gépgyártásban használt, különösen nagy szilárdságú csavarkötések méretezéséhez alapvető tudnivalók találhatók a évben kiadott 2230 sz. VDI-irányelvben. Egy csavarkötés számítása abból az F B hajtóerőből indul ki, amely kívülről hat a kötésre. Ez a hajtóerő és a szerkezeti elemeknek az általa okozott deformálódásai egy tengelyirányú F hajtóerővel, egy F Q nyíróerővel, egy M b hajlító nyomatékkal és adott esetben egy M T forgatónyomatékkal hatnak a csavarkötési helyre. szükséges csavarméret számítással történő meghatározásakor, az előbbiekben ismertetett terhelési viszonyokból kiindulva, figyelembe kell venni, hogy az ülepedési folyamatok és a hőmérséklet-változások miatt előfeszítőerő-veszteség léphet fel. Továbbá az is figyelembe veendő, hogy a választott szerelési eljárástól és a súrlódási viszonyoktól függően az FM szerelési előfeszítő erő többé-kevésbé tág határok között szóródhat Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben Szilárdsági osztály M3 M3 M M3 M3 M M4 M4 M M4 M5 M M5 M6 M M6 M8 M M8 M10 M M10 M12 M M12 M14 M M16 M18 M M20 M22 M M24 M27 M M30 M33 M M36 M39 1. táblázat z alkalmas csavarméret első kiválasztásához gyakran elegendő a hozzávetőleges méretezés. z alkalmazási esettől függően ilyenkor a VDI 2230 irányelv szerinti kritériumokat kell ellenőrizni. Válaszd az 1 oszlopban a csavarkötést támadó terheléshez legközelebb eső nagyobb erőt. Ha kombinált terhelés (hossz irányú és nyíróerő) esetén F max <F Qmax /µ Tmin érvényes, akkor csak F Qmax értéket kell használni. 6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint) fent nevezett ismeretek alapján az első lépésben történik statikus vagy a dinamikus nyíróerőhöz meg a csavar előzetes méretezése az alábbi táblázat szerint B szükséges minimális előfeszítő erő F Mmin azáltal adódik, hogy ettől a számtól a következő lépésekkel továbbmegyünk: B1 Ha F Qmax nyíróerővel kell tervezni: Négy lépés a statikus vagy a dinamikus nyíróerőhöz F Q Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben Szilárdsági osztály M3 M3 M3 F Q B2 Ha F max -szal kell tervezni: Két lépés a dinamikusan és az excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz 16.50

51 vagy F Egy lépés a nyomatékkulccsal vagy precíziós csavarbehajtóval történő meghúzáshoz, amely a csavar dinamikus nyomatékmérése vagy hosszmérése segítségével lesz beállítva vagy F vagy Egy lépés dinamikusan és centrikusan vagy statikusan és excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz Nincsenek lépések szögellenőrzéssel történő meghúzáshoz a túlzottan elasztikus tartományban vagy számítógép-vezérlésű folyási határ ellenőrzés segítségével történő meghúzáshoz D megtalált szám mellett a oszlopban található a csavar választott szilárdsági osztályához szükséges csavarméret mm-ben. F F Példa: Egy kötésre dinamikusan és excentrikusan N nagyságú tengelyirányú erő (F) hat. szilárdsági osztály előzőleg már FKL 10.9-cel lett meghatározva. szerelés nyomatékkulccsal történik N a következő nagyobb erő az 1. oszlopban F F vagy Nincsenek lépések statikusan és centrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz az F erőhöz B További két lépés excentrikusan és dinamikusan ható tengelyirányú erő miatt Leolvasás: N (=F Mmin ) C Egy további lépés ezután a nyomatékkulccsal történő meghúzási eljárás miatt Leolvasás: N (= F Mmax ) D Most leolvasható ehhez az erőhöz a FKL.10.9-hez tartozó 3. oszlopban az M12 csavarméret. C z eltűrhető maximális F előfeszítő erő abból adódik, hogy ettől az F Mmin erőtől továbbmegyünk a következőkkel: Két lépés csavarnak egyszerű forgó csavarbehajtóval történő meghúzása, amely utánhúzási nyomatékkal lesz beállítva F F 6.2 meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása α meghúzási tényező (a meghúzási bizonytalanság figyelembevétele) Minden meghúzási eljárás többé-kevésbé pontos. Ennek okai az alábbiak: a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási tartománya (a súrlódási tényezőket a számításhoz csak durván lehet megbecsülni), különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor (pl. a csavar gyors vagy lassú meghúzása) 16.51

52 z α meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, hogy a fent említett hatások miként ellenőrizhetők. Irányértékek az α meghúzási tényezőhöz meghatározás így a meghúzási és a beállítási eljárás, valamint adott esetben a súrlódási tényező osztályok figyelembevételével történik az alábbi táblázat szerint. α meghúz. tény. Szórástart. Meghúzási eljárás Beállítási eljárás Megjegyzés 1,05 1,2 ±2% Hang-működési idő ±10% 1,1 1,5 ±5% ±20% 1,2 1,4 ±9% ±17% 1,2 1,4 ±9% ±17% 1,2 1,6 ±9% ±23% 1,4 1,6 ±17% ±23% 1,6 2,0 (B surlódásitényező ostály) 1,7 2,5 ( súrlódásitényező osztály) ±23% ±33% ±26% ±43% 2,5 4 ±43% ±60% Hosszabbodásvezérelt meghúzás ultrahanggal Mechanikus hosszmérés Folyásihatárvezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi Forgásszög-vezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi Hidraulikus meghúzás Forgatónyomatékvezérlésű meghúzás nyomatékkulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgatónyomaték-mérésű forgó csavarbehajtóval Forgatónyomatékvezérlésű meghúzás nyomaték- kulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgatónyomaték-mérésű forgó csavarbehajtóval Meghúzás ütvecsavarozóval vagy impulzuscsavarozó-val Beállítás hosszméréssel relatív forgatónyomaték-forgásszög tényezők megadása Előzetes meghúzási nyomaték és forgásszög (fokozatok) meghatározása kísérlettel Beállítás hossz-, illetve nyomás-méréssel z előírt meghúzási nyomaték kísérlettel történő meghatározása az eredeti csavarkötési alkatrészen, pl. a csavar hosszmérésével. z előírt meghúzási nyomaték meghatározása a súrlódási tényező becslésével (felületi és kenési viszonyok) csavarozó beállítása utánhúzási nyomatékkal, ami az előírt nyomatékból (becsült súrlódási tényezőhöz) és egy hozzáadott értékből képezhető. Kalibrálási értékek szükségesek l K /d<2 esetén progresszív hibanövekedés figyelembe veendő Kisebb hibák közvetlen mechanikai hozzákapcsolás, nagyobbak közvetett hozzákapcsolás esetén Szükséges a csavar tengelyirányú elasztikus hajlékonyságának pontos megállapítása. szórástartomány jelentősen függ a mérési eljárás pontosságától. l K /d<2 esetén progresszív hibanövekedés figyelembe veendő z előfeszítő erő szórását nagy mértékben a folyási határ szórása határozza meg a beépített csavartételben. Csavarokat itt F Mmin értékre kell méretezni. csavaroknak az a meghúzási tényezővel F Mmax -ra történő méretezése ezért ezekhez a meghúzási módszerekhez elmarad. lacsonyabb értékek hosszú csavarokhoz (lk/d 5) Magasabb értékek rövid csavarokhoz (l K /d 2) lacsonyabb értékek: sok beállítási, illetve ellenőrzési kísérletre (pl. 20) van szükség. leadott nyomaték kisebb szórása (pl. ±5%) szükséges. lacsonyabb értékek: mérő nyomatékkulcsra egyenletes meghúzáskor és precíziós forgó-csavarbehajtóra Magasabb értékek: jeladó vagy kihajló nyomatékkulcsra Kisebb értékek: Kis forgásszögekre, azaz aránylag merev kötésekre z ellenoldal viszonylag kis keménységére Ellenoldalak, amelyek berágódásra nem hajlamosak, pl. foszfátozottak vagy kellő kenés esetén. Magasabb értékek: Nagy forgásszögekre, azaz viszonylag hajlékony kötésekre, valamint finommenetre, az ellenoldal nagy keménységére, egyúttal nyers felülettel. Kisebb értékek: nagyszámú beállítási kísérlethez (utánhúzási nyomaték) a csavarozó karakterisztika vízszintes ágára játékmentes impulzusátvitelre 16.52

53 csavar- vagy az anya-felfekvés felületi és kenési állapotától függően különböző µ súrlódási tényezőt kell választani. Sokféle felületi és kenési állapot esetén gyakran nehéz meghatározni a helyes súrlódási tényezőt. Ha a súrlódási tényező nem pontosan ismert, akkor a legkisebb feltételezett súrlódási tényezővel kell számolni ahhoz, hogy a csavar ne legyen túlterhelve. 6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/felületekhez és kenési állapotokhoz csavarkötések esetén (VDI 2230 szerint) Súrl. tényezőosztály µ G és µ tartománya Tipikus példák kiválasztása az alábbiakhoz K nyag/felület Kenőanyagok 0,04 0,10 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok B 0,08 0,16 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/ Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok lés Mg-ötvözetek szilárd kenőanyagok pl. MoS 2, grafit, PTFE, P, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók szilárd kenőanyagok pl. MoS 2, grafit, PTFE, P, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók; zsírok, olajok, kiszállítási állapot tűzihorganyzott MoS 2 ; grafit; viaszdiszperziók szerves rétegfelhordás integrált szilárd kenőanyaggal vagy viaszdiszperzióval ausztenites acél szilárd kenőanyagok, viaszok, C 0,14 0,24 ausztenites acél Viaszdiszperziók, paszták fémes megmunkált, foszfátozott kiszállítási állapot (kissé beolajozva) galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni nincs cink-lamellás bevonatok ragasztóanyag D 0,20 0,35 ausztenites acél olaj galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe tűzihorganyzott nincs E 0,30 galv. bevonatok pl. Zn/Fe, Zn/Ni ausztenites acél l-, Mg-ötvözetek nincs 3. táblázat Célszerű a B súrlódási tényező-osztályra törekedni, hogy a lehető legnagyobb előfeszítő erőt lehessen kifejteni egyidejűleg kisebb szórástartomány esetén. ( táblázat szobahőmérsékletre érvényes) 6.4 F M Tab szerelési előfeszítő erők és M meghúzási nyomatékok az R el csavar-folyásihatár, illetve az R p0,2 0,2%-os nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262 szerinti metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz; DIN EN ISO szerinti hatlapfejű csavarok fejmérete, DIN szerinti félgömbfejű külső hatlapú csavarok, illetve DIN EN ISO 4762 szerinti hengeres fejű csavarok és DIN EN szerinti közepes furat (VDI 2230 szerint) 16.53

54 16.54 Normál métermenetek Méret Szil. osztály FM Tab szerelési előfeszítő erő kn-ban μg = esetre M meghúzási nyomatékok Nm-ben μk = μg = esetre 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 M ,6 6,8 8,0 4,5 6,7 7,8 4,4 6,5 7,6 4,3 6,3 7,4 4,2 6,1 7,1 3,9 5,7 6,7 3,7 5,4 6,3 2,3 3,3 3,9 2,6 3,9 4,5 3,0 4,6 5,1 3,3 4,8 5,6 3,6 5,3 6,2 4,1 6,0 7,0 4,5 6,6 7,8 M ,6 11,1 13,0 7,4 10,8 12,7 7,2 10,6 12,4 7,0 10,3 12,0 6,8 10,0 11,7 6,4 9,4 11,0 6,0 8,8 10,3 4,4 6,5 7,6 5,2 7,6 8,9 5,9 8,6 10,0 6,5 9,5 11,2 7,1 10,4 12,2 8,1 11,9 14,0 9,0 13,2 15,5 M ,7 15,7 18,4 10,4 15,3 17,9 10,2 14,9 17,5 9,9 14,5 17,0 9,6 14,1 16,5 9,0 13,2 15,5 8,4 12,4 14,5 7,7 11,3 13,2 9,0 13,2 15,4 10,1 14,9 17,4 11,3 16,5 19,3 12,3 18,0 21,1 14,1 20,7 24,2 15,6 22,9 26,8 M ,5 22,7 26,6 15,1 22,5 26,0 14,8 21,7 25,4 14,4 21,1 24,7 14,0 20,5 24,0 13,1 19,3 22,6 12,3 18,1 21,2 12,6 18,5 21,6 14,8 21,7 25,4 16,8 24,7 28,9 18,7 27,5 32,2 20,5 30,1 35,2 23,6 34,7 40,6 26,2 38,5 45,1 M ,5 28,7 33,6 19,1 28,0 32,8 18,6 27,3 32,0 18,1 26,6 31,1 17,6 25,8 30,2 16,5 24,3 28,4 15,5 22,7 26,6 18,5 27,2 31,8 21,6 31,8 37,2 24,6 36,1 42,2 27,3 40,1 46,9 29,8 43,8 51,2 34,3 50,3 58,9 38,0 55,8 65,3 M ,0 45,6 53,3 30,3 44,5 52,1 29,6 43,4 50,8 28,8 42,2 49,4 27,9 41,0 48,0 26,3 38,6 45,2 24,7 36,2 42, M ,2 66,3 77,6 44,1 64,8 75,9 43,0 63,2 74,0 41,9 61,5 72,0 40,7 59,8 70,0 38,3 56,3 65,8 35,9 52,8 61, M ,0 91,0 106,5 60,6 88,9 104,1 59,1 86,7 101,5 57,5 84,4 98,8 55,9 82,1 96,0 52,6 77,2 90,4 49,3 72,5 84, M ,7 124,4 145,5 82,9 121,7 142,4 80,9 118,8 139,0 78,8 115,7 135,4 76,6 112,6 131,7 72,2 106,1 124,1 67,8 99,6 116, M M M M M M M M M táblázat

55 F M Tab szerelési előfeszítő erők és M meghúzási nyomatékok az R el csavar-folyásihatár, illetve az R p0,2 0,2%-os nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262 szerinti metrikus finommenetű menetes csapokhoz; DIN EN ISO szerinti hatlapfejű csavarok fejméretei, DIN szerinti félgömbfejű külső hatlapú csavarok, illetve DIN EN ISO 4762 szerinti hengeres fejű csavarok és DIN EN szerinti közepes furat (VDI 2230 szerint) Finommenetek Méret M8 x 1 M9 x 1 M10 x 1 M10 x 1,25 M12 x 1,25 M12 x 1,5 M14 x 1,5 M16 x 1,5 M18 x 1,5 M18 x 2 M20 x 1,5 M22 x 1,5 M24 x 1,5 M24 x 2 M27 x 1,5 Szil. osztály F M Tab szerelési előfeszítő erő kn-ban μ G = esetre M meghúzási nyomatékok Nm-ben μ K = μ G = esetre 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 21,2 31,1 36,4 27,7 40,7 47,7 35,2 51,7 60,4 33,1 48,6 56,8 50,1 73,6 86,2 47,6 70,0 81,9 67,8 99,5 116,5 91,4 134,2 157, ,7 30,4 35,6 27,2 39,9 46,7 34,5 50,6 59,2 32,4 47,5 55,6 49,1 72,1 84,4 46,6 68,5 80,1 66,4 97,5 114,1 89,6 131,6 154, ,2 29,7 34,7 26,5 39,0 45,6 33,7 49,5 57,9 31,6 46,4 54,3 48,0 70,5 82,5 45,5 66,8 78,2 64,8 95,2 111,4 87,6 128,7 150, ,7 28,9 33,9 25,9 38,0 44,4 32,9 48,3 56,5 30,8 45,2 52,9 46,8 68,7 80,4 44,3 65,1 76,2 63,2 92,9 108,7 85,5 125,5 146, ,2 28,1 32,9 25,2 37,0 43,3 32,0 47,0 55,0 29,9 44,0 51,4 45,6 66,9 78,3 43,1 63,3 74,1 61,5 90,4 105,8 83,2 122,3 143, ,1 26,5 31,0 23,7 34,9 40,8 30,2 44,4 51,9 28,2 41,4 48,5 43,0 63,2 73,9 40,6 59,7 69,8 58,1 85,3 99,8 78,6 155,5 135, ,0 24,9 29,1 22,3 32,8 38,4 28,4 41,7 48,8 26,5 38,9 45,5 40,4 59,4 69,5 38,2 56,0 65,6 45,6 80,2 93,9 74,0 108,7 127, ,3 28,4 33,2 28,0 41,1 48, ,8 33,5 39,2 33,2 48,8 57, ,1 38,3 44,9 38,1 55,9 65, ,2 42,8 50,1 42,6 62,6 73, ,0 47,0 55,0 46,9 68,8 80, ,0 54,3 63,6 54,4 79,8 93, ,2 60,5 70,8 60,7 89,1 104,

56 M27 x 2 M30 x 2 M33 x 2 M36 x 2 M39 x 2 Szil. osztály F M Tab szerelési előfeszítő erő kn-ban μ G = esetre M meghúzási nyomatékok Nm-ben μ K = μ G = esetre 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0, táblázat 6.5 z alábbiak meghúzási nyomatéka és előfeszítő ereje: Biztosítócsavarok anyákkal Peremes csavarok anyákkal z R el csavar-folyásihatár, illetve az R p0,2 0,2%-os nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén (gyártóművi adatok szerint) Méret Orroscsavar-szilárds. osztály 100 és anya-szilárds. osztály 10 Párosított anyag cél Rm < 800 MPa cél Rm = MPa Szürke öntvény F Vmax előfeszítő erők (N) M meghúzási nyomaték (Nm) M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16 M5 M6 M8 M10 M12 M14 M Irányértékek 16.56

57 6.6 Meghúzási nyomatékok irányértékei ausztenites csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint z egyes csavarkötési esetekhez szükséges meghúzási nyomaték a névleges átmérő, a súrlódási tényező és a szilárdsági osztály (FK) függvényében irányértékként a következő táblázatokban található. Súrlódási tényező µ ges 0,10 F Vmax. előfeszítő erők [KN]] M meghúzási nyomaték [Nm] FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80 M3 0,90 1,00 1,20 0,85 1,00 1,30 M4 1,08 2,97 3,96 0,80 1,70 2,30 M5 2,26 4,85 6,47 1,60 3,40 4,60 M6 3,2 6,85 9,13 2,80 5,90 8,00 M8 5,86 12,6 16,7 6,80 14,5 19,3 M10 9,32 20,0 26,6 13,7 30,0 39,4 M12 13,6 29,1 38,8 23,6 50,0 67,0 M14 18,7 40,0 53,3 37,1 79,0 106,0 M16 25,7 55,0 73,3 56,0 121,0 161,0 M18 32,2 69,0 92,0 81,0 174,0 232,0 M20 41,3 88,6 118,1 114,0 224,0 325,0 M22 50,0 107,0 143,0 148,0 318,0 424,0 M24 58,0 142,0 165,0 187,0 400,0 534,0 M27 75,0 275,0 M30 91,0 374,0 M33 114,0 506,0 M36 135,0 651,0 M39 162,0 842,0 Súrlódási tényező µ ges 0,20 F Vmax. előfeszítő erők [KN] M meghúzási nyomaték [Nm] FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK 80 M3 0,60 0,65 0,95 1,00 1,10 1,60 M4 1,12 2,40 3,20 1,30 2,60 3,50 M5 1,83 3,93 5,24 2,40 5,10 6,90 M6 2,59 5,54 7,39 4,10 8,80 11,8 M8 4,75 10,2 13,6 10,1 21,4 28,7 M10 7,58 16,2 21,7 20,3 44,0 58,0 M12 11,1 23,7 31,6 34,8 74,0 100,0 M14 15,2 32,6 43,4 56,0 119,0 159,0 M16 20,9 44,9 59,8 86,0 183,0 245,0 M18 26,2 56,2 74,9 122,0 260,0 346,0 M20 33,8 72,4 96,5 173,0 370,0 494,0 M22 41,0 88,0 118,0 227,0 488,0 650,0 M24 47,0 101,0 135,0 284,0 608,0 810,0 M27 61,0 421,0 M30 75,0 571,0 M33 94,0 779,0 M36 110,0 998,0 M39 133, Súrlódási tényező µ ges 0,30 F Vmax. előfeszítő erők [KN] M meghúzási nyomaték [Nm] FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80 M3 0,40 0,45 0,70 1,25 1,35 1,85 M4 0,90 1,94 2,59 1,50 3,00 4,10 M5 1,49 3,19 4,25 2,80 6,10 8,00 M6 2,09 4,49 5,98 4,80 10,4 13,9 M8 3,85 8,85 11,0 11,9 25,5 33,9 M10 6,14 13,1 17,5 24,0 51,0 69,0 M12 9,00 19,2 25,6 41,0 88,0 117,0 M14 12,3 26,4 35,2 66,0 141,0 188,0 M16 17,0 36,4 48,6 102,0 218,0 291,0 M18 21,1 45,5 60,7 144,0 308,0 411,0 M20 27,4 58,7 78,3 205,0 439,0 586,0 M22 34,0 72,0 96,0 272,0 582,0 776,0 M24 39,0 83,0 110,0 338,0 724,0 966,0 M27 50,0 503,0 M30 61,0 680,0 M33 76,0 929,0 M36 89, M39 108, táblázat 16.57

58 6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyomatékokat tartalmazó táblázatok kezelésére z eljárás a következő: ) teljes súrlódási tényező (µ össz. ) meghatározása: csavar- vagy anyafelfekvés felületi és kenési állapotától függően eltérő µ súrlódási tényezőt kell kiválasztani. felületek és a kenési állapotok sokfélesége miatt nagyon nehéz a helyes súrlódási tényezőt meghatározni. z egyszerűség kedvéért azoknál a csavaroknál, amelyek nem kaptak további utókezelést, a 0,14-es µ össz. értékből indulunk ki. Példa: Kiválasztás az enyhén olajozott, kékre horganyzott felületi állapotú csavarokhoz és anyákhoz: µ ges = 0,14 (Figyelem: a csavarméret megválasztásakor mindig a legkisebb várható súrlódási értékkel számoljunk, annak érdekében, hogy a csavart ne terhelhessük túl.) B) Meghúzási nyomaték: M max. maximális meghúzási nyomaték a 0,2%-os nyúlási határ (R p0,2 ), ill. a folyási határ (R el ) 90%-os kihasználása körül van. Példa: Hatlapfejű csavar, DIN 933, M12 x 50, szilárdsági osztály: 8.8, horganyzott, kék passzíválás: Keresse ki az 5. fejezetben a 6. táblázatban (szabványmenet µ össz. = 0,14) a jobb oldali legszélső oszlopban az M12-es méretet és válassza ki a Meghúzási nyomaték M [Nm] sávban a Szilárdsági osztály 8.8 alatt a kívánt értéket. M max = 93 Nm különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor (pl. a csavar gyors vagy lassú meghúzása), magának a nyomatékkulcsnak a szórása. α meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, hogy a fenti hatások miként ellenőrizhetők. Példa: Ha a csavart egy kereskedelemben kapható, elektronikus kijelzővel felszerelt nyomatékkulccsal húzzák meg, akkor a α = 1,41,6 meghúzási tényezővel kell számolni. Gewählt wird: α = 1, 4 (Lásd a 9.2 Irányértékek a meghúzási tényezőhöz... c. fejezetet.) D) Előfeszítési erő: F Vmin Példa: Válassza ki az 1.6. fejezetben (szabványmenet: µ össz. = 0,14) a Méret oszlopból az M12-nél az Előfeszítési erő sávban a Szilárdsági osztály 8.8 alatt az értéket. F Vmax = 41,9 KN z előfeszítési erő F Vmin minimumát úgy kapjuk meg, hogy a maximum értéket F Vmax elosztjuk a meghúzási tényezővel α. Előfeszítési erő F Vmin = F Vmin = 29,92 KN 41,9 KN 1,4 E) Eredmény-ellenőrzés Tegye fel magának a következő kérdéseket! Elegendő a maradék szorítóerő? Elegendő a minimálisan várható F Vmin előfeszítési erő a gyakorlatban fellépő maximális erőkhöz? C) Meghúzási tényező α (a meghúzási biztonság figyelembevétele) Többé-kevésbé minden meghúzási eljárás pontos, aminek a következő okai vannak: a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási tartománya (a súrlódási tényezőket a számításhoz csak durván lehet megbecsülni) 16.58

59 6.8 Különböző elemek párosítása / kontaktkorrózió kontaktkorrózió elkerülésére a következő szabály érvényes: kötőelemeknek az adott alkalmazási esetben lega lább ugyanolyan korrózióállósággal kell rendelkezniük, mint az összekapcsolandó alkatrészeknek. Ha nem lehet azonos értékű kötőelemeket választani, akkor azoknak az összekapcsolandó alkatrészekhez képest magasabb értékűnek kell lenniük. Különböző kötőelem- / szerkezeti elem anyagok párosítása korrózió szempontjából Szerkezeti elemek anyaga / felülete* Nemesacél 2/4 lumínium Réz Sárgaréz cél, horg., fekete passzíválás cél, horg., sárga passzíválás cél, horg., kék passzíválás cél, fényes Összekötő elem anyaga / felülete Nemesacél 2/ lumínium Réz Sárgaréz cél, horganyzott, fekete passzíválás cél, horganyzott., sárga passzíválás cél, horganyzott., kék passzíválás cél, fényes Párosítás nagyon ajánlott ++ Párosítás ajánlott + Párosítás mérsékelten ajánlott Párosítás kevésbé ajánlott Párosítás nem ajánlott Párosítás semmilyen körülmények között nem ajánlott * Ez a feltételezés 1:10 és 1:40 közötti felületi arány mellett érvényes (a kötőelem és az összekapcsolandó alkatrészek közötti arány). 9. táblázat 6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), nehéz kivitel az ISO 8752 (DIN 1481) szerint 8 mm névleges átmérőtől 10 mm névleges átmérőtől U ábra V ábra nyag: HV-re nemesített rugóacél Névleges átmérő [mm] 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4, Nyíróerő min. [kn] egynyírású 0,35 0,79 1,41 2,19 3,16 4,53 5,62 7,68 8, , ,5 72,3 85,5 111,2 140,3 kétnyírású 0,7 1,58 2,82 4,38 6,32 9,06 11,2 15,4 17, ,7 70,1 104,1 115,1 144, ,5 280,6 Tab

60 Spirális feszítő szegek, normál kivitel az ISO 8750 (DIN 7343) szerint W ábra nyag: HV-re nemesített rugóacél Névleges átmérő [mm] 0,8 1 1,2 1,5 2 2,5 3 3, Nyíróerő min. [kn] egynyírású 0,21 0,3 0,45 0,73 1,29 1,94 2,76 3,77 4,93 7,64 11,05 19,6 31,12 44,85 61,62 76,02 kétnyírású 0,40 0,6 0,90 1,46 2,58 3,88 5,52 7,54 9,86 15,28 22,1 39,2 62,24 89,7 123, táblázat Spirális feszítő szegek, nehéz kivitel az ISO 8748 (DIN 7344) szerint X ábra nyag: HV-re nemesített rugóacél Névleges átmérő [mm] 1,5 2 2, Nyíróerő min. [kn] egynyírású 0,91 1,57 2,37 3,43 6,14 9,46 13,5 kétnyírású 1,82 3,14 4,74 6,86 12,2 18, táblázat Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), könnyű kivitel az ISO (DIN 7346) szerint 8 mm névleges átmérőtől 10 mm névleges átmérőtől Y ábra Z ábra nyag: HV-re nemesített rugóacél Névleges átmérő [mm] 2 2,5 3 3,5 4 4, Nyíróerő min. [kn] egynyírású 0,75 1,2 1,75 2,3 4 4,4 5,2 9 10, kétnyírású 1,5 2,4 3,5 4,6 8 8,8 10, táblázat 16.60

61 nyíródó felületek száma 1 F nyíródó felületek száma 2 2F F F F B ábra 6.10 Tervezési javaslatok Belső csavarbehajtások műszaki haladás és a gazdasági megfontolások világszerte azt eredményezik, hogy az egyenes hornyú csavarokat teljesen felváltják a belső kulcsnyílású csavarok. Z kereszthorony (Pozidriv) ISO 4757 szerint Belső kulcsnyílás T ábra S ábra kereszthoronyban lévő négy meghúzó fal, amelyre a csavar húzó becsavarozásnál felfekszik, függőleges. többi fal és borda ferde. Ez az optimálisan gyártott kereszthornyoknál valamennyire javítja a szerelhetőséget. Pozidriv csavarhúzó derékszögű szárnyvégekkel rendelkezik. Jó erőátvitel a többpontos erőhatásnak köszönhetően. belső kulcsnyílású csavarok kisebb kulcsnyílással rendelkeznek, mint a külső hatlapfejű csavarok, azaz gazdaságosabb konstrukciók alakíthatók ki a kisebb méretekkel

62 H kereszthorony (Phillips) ISO 4757 szerint z előzetes meghúzási nyomaték létrehozása az előzőekben ismertetett két eljárás valamelyikével történik. z anya helyzetének jellemző adata egyértelműen és tartósan függ a csavarszártól és a szerkezeti elemtől, úgyhogy az anyának az ezután létrehozott továbbforgatási szöge könnyen megállapítható. szükséges továbbforgatási szöget a mindenkori eredeti csavarkötéseken elvégzendő eljárásvizsgálattal kell megállapítani (pl. csavarhosszabbítás segítségével). U ábra Normál kereszthorony, amelynél minden fal és borda ferdén lejt, miközben a csavarhúzó trapéz alakú szárnyvégekkel rendelkezik Szerelés Forgatónyomaték-eljárás szükséges előfeszítő erőt egy mérhető MV forgatónyomaték hozza létre. z alkalmazott meghúzó készülékeknek (pl. nyomatékkulcs) 5%-nál kisebb bizonytalansággal kell működniük. Impulzusnyomaték-eljárás kötések meghúzása egy 5%-nál kisebb bizonytalansággal működő impulzus- vagy ütvecsavarozóval történik. meghúzó készülékeket ekkor alkalmas módon (pl. utánhúzó módszerrel vagy hosszmérési módszerrel) lehetőleg az eredeti csavarkötésen kell beállítani. W ábra Utánhúzó módszer: csavarkötést először a csavarozóval kell meghúzni, majd egy precíziós nyomatékkulccsal kell utánahúzni/megvizsgálni. Hosszmérési módszer: Meg kell vizsgálni a csavar szerelés okozta nyúlását (mikrométerrel), melynek során a csavar nyúlását előzőleg egy csavar-vizsgálópadon kalibrálni kell. Forgásszög-eljárás Előfeltétel az összekötendő alkatrészek messzemenően sík alapja

63 7. BIZTOSÍTÓELEMEK 7.1 Általános tudnivalók z alkalmas biztosítóelem kiválasztásához a csavarkötést teljes egészében figyelembe kell venni. Különösen a feszítendő anyagok keménységét és lehetőleg a csavarkötésekre ható dinamikus terheléseket kell figyelembe venni egy biztosító elem kiválasztásakor. 7.2 z előfeszítőerő-veszteség okai 7.3 Működési módok Biztosítás kilazulás ellen csavarkötések kilazulása alkalmas szerkezeti megoldásokkal megakadályozható. Ez nyúló csavarok vagy hosszú csavarok használatával éppúgy lehetséges, mint az előfeszítő erőnek nagyobb szilárdságú csavarokkal történő növelése. Különösen az utóbbi esetben a felfekvésre ható felületi nyomásra kell különös figyelmet szentelni. Egy peremes csavar vagy egy alkalmas kemény alátét aláhengerlése vagy aláhelyezése csökkenti a felületi nyomást és megakadályozza a kilazulást. Kombicsavar 16.63

64 Kombicsavar Bordás csavar Záróalátét Biztosítás kicsavarodás ellen kicsavarodás elleni biztosítók a legszigorúbb dinamikus terhelések mellett is hatásosan akadályozzák meg az önműködő ki csavarodást. Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési értékekig fenntartható marad az előfeszítő erő a kötésben. kicsavarodó kötéseknél a következő biztosítások különböztethetők meg: a felfekvő felülethez rögzítés beragasztás a menetbe felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsavarodási irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába, vagy pedig szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek kemény és lágy anyagokon egyaránt hatásosan megtartják az előfeszítő erőt. Zárófogú csavar Ékbiztosítású alátét menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént nem igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal dolgozni, vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztóanyagos csavarokat használni. mikrotokos előbevonatos csavarokra a DIN 267 szabvány 27. része vonatkozik. Mikrotokozás 16.64

65 Menetbetét 7.4 Biztosítóelemek hatásmódja Egy biztosítóelem hatása egy rázó-próbapadon (Junkerstest) tesztelhető. Folyékony ragasztóanyagok Biztosítás elvesztés ellen z elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek tartoznak, amelyek ugyan először nem akadályozhatják meg az önműködő kicsavarodást, viszont többé-kevésbé nagy előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes kicsavarodást és ezáltal a kötés szétválását. Teljesen fém biztosítóanya Biztosítóanya műanyag gyűrűvel vizsgálatok révén három kategória adódik

66 7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek következőkben felsorolt termékek semmilyen biztosító jellegű hatással nem rendelkeznek, sem a kilazulás, sem pedig a kicsavarodás vonatkozásában. 8.8 szilárdsági osztályú csavarokkal együtt történő használatuk nem ajánlott. Rugós gyűrűk DIN 127, DIN 128, DIN 6905, DIN 7980 Rugós alátétek DIN 137, DIN 6904 Fogazott alátétek DIN 6797, DIN 6906 Legyező-alátétek DIN 6798, DIN 6907 látétek külső orral, ill. 2 szárnnyal DIN 432, DIN 463 Koronás anyák DIN 935, DIN 937 sasszegekkel DIN Elvesztés elleni biztosítók z elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek tartoznak, amelyek először nem akadályozhatják meg az önműködő kicsavarodást, viszont egy meghatározhatatlan nagy előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes kicsavarodást és ezáltal a kötés szétválását. Ehhez a kategóriához tartoznak például a poliamid gyűrűs betéttel ellátott anyák (leállító anyák), a teljesen fém biztosítóanyák vagy a DIN 267 szabvány 28. része szerinti szorítórésszel ellátott csavarok Kicsavarodás elleni biztosítók kicsavarodás elleni biztosítók dinamikus terhelések mellett is hatásosan akadályozzák meg az önműködő kicsavarodást. Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési értékekig fenntartható marad az előfeszítő erő a kötésben. kicsavarodó kötéseknél a következő biztosítások különböztethetők meg: a felfekvő felülethez rögzítés beragasztás a menetbe felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsavarodási irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába, vagy pedig szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek kemény és lágy anyagokon egyaránt hatásosan megtartják az előfeszítő erőt. menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént nem igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal dolgozni, vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztóanyagos csavarokat használni. mikrotokos előbevonatos csavarokra a DIN 267 szabvány 27. része vonatkozik. 7.5 Csavarbiztosítási eljárások Kilazulás Biztosítási Működési mód Biztosítóelem lkalmazási tudnivalók Kilazulás Csavarok/anyák látétek elleni biztosítás Szilárdsági osztály Keménységi osztály 200 HV 300 HV Együtt feszítve felületi nyomás csökkentő Együtt feszítve rugózó látét: DIN EN ISO 7089 DIN EN ISO 7090 DIN 7349 DIN EN ISO 7092 DIN EN ISO DIN 6796 szerinti feszítőalátét, profilozott feszítőalátét kontaktalátét 8.8/8 10.9/ /2-70 Igen Nem Igen Igen Igen Nem Illesztési értékek csökkentéséhez max. 20 µm rugóerőt össze kell hangolni az előfeszítő erővel. z elvesztés elleni biztosítók csoportjához tartoznak a menetbarázdált csavarok is

67 7.5.2 Önműködő kicsavarodás Biztosítási mód Működési mód Biztosítóelem lkalmazási tudnivalók Kicsavarodás Reteszelt, részben Bordás csavar, bordás anya elleni biztosítás együtt feszített Elvesztés elleni biztosítás Ragasztó Szorító Profilozott feszítőalátétek Ékalátét-pár Záróalátét Profilgyűrű (2 anyag) Mikrotokozott ragasztóanyag DIN nek megfelelően Folyékony ragasztóanyag Szorítórésszel ellátott anyák DIN EN ISO 7040, DIN EN ISO 7042, Menetbetétek DIN 8140 Csavarok műanyag bevonattal a menetben DIN szerint Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csavarkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve. Edzett felületeken nem használható. felfekvési felület keménységének kisebbnek kell lennie, mint a csavar és az anya, illetve az együtt feszített elemek felfekvési felületének. biztosítóelemek csak akkor hatásosak, ha azok közvetlenül a csavarfej és az anya alatt helyezkednek el. Elektromos Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csavarkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve, és az edzett felületek nem engedik meg záró kötőelemek használatát. Hőmérsékletfüggő. Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott. Ragasztóanyagok használata esetén a meneteket nem szabad kenni. z alkalmazásra kerülő ragasztók hőmérsékleti határértékeit feltétlenül figyelembe kell venni. Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott. Ragasztóanyagok használata eseté a meneteket nem szabad kenni. Ott használandó, ahol csavarkötéseknél elsődlegesen az a feladat, hogy megőrizzünk egy maradék előfeszítő erőt és hogy a kötés biztosítva legyen szétválás ellen. Műanyag betétes anyáknál és csavaroknál figyelembe kell venni a hőmérsékletfüggőséget. Elektromos alkalmazásoknál nem szabad előfordulnia teljes fém anyák okozta szilánkképződésnek

68 8. CÉLSZERKEZET 8.1 HV-kötések az acélszerkezethez HV az acélszerkezetben 10.9-es szilárdsági osztályú nagy szilárdságú csavarokkal létrehozott csavarkötés jelölése H itt a nagy szilárdságú kivitelt jelenti a 10.9-es szilárdsági osztályú követelményeknek megfelelően, a V pedig előfeszített, vagyis azt a lehetőséget, hogy a kötés szabványosított eljárással definiált előfeszítő erőre legyen hozva. Jóllehet az acélszerkezeti kötések több, mint 90%-ánál számítási okokból kifolyólag nincs szükség előfeszítésre, mivel a kötések nem csúszásmentesre vannak méretezve, azonban többnyire az ilyen esetekben is szokás és ésszerű a kötéseket előfeszíteni, a rések lezárása, a dinamikus terhelési hányaddal szembeni ellenállás növelése vagy a teljes építmény deformálódásának korlátozása céljából. lapvetően más a csúszásmentesen előfeszített kötések (GV) hatásmechanizmusa, amelyek kivitelezése egyes esetekben, pl.hídépítés esetén, illesztőszáras csavarokkal (GVP) is történik. z erőátvitel ilyenkor az előfeszített szerkezeti elemek érintkező felületei közötti súrlódással történik. Ehhez az érintkező felületeteket szórással vagy megengedett csúszásmentes festéssel csúszásmentessé kell tenni. csavarok meghúzásakor a hajtóerők a csavartengelyre merőlegesen adódnak át, amint az a 2. ábrán jól látható. csavarozás irányára merőleges erőhatás F V HV-kötések ezért az acélszerkezetben előforduló, a következőkben ábrázolt minden szokásos kötés kivitelezésére korlátlanul alkalmasak. Terhelőerő F Q/2 Terhelőerő F Q/2 nyíró-lyukfal kötések (SL) a kívülről a csavartengelyre merőlegesen támadó erőt közvetlen erőátvitellel viszik át a furat belső faáról a csavar szárára (1. ábra). szerkezeti elemek ilyenkor úgy hatnak a csavarszárra, mint az olló szárai. Ez a kötési mód lehet előfeszített (SLV) is, vagy pedig kivitelezhető illesztőcsavarokkal (SLP) vagy a két mód kombinálható (SLVP) is. Különösen a csavar hossztengelyében jelentkező dinamikus terhelések esetén szükség van a kötés előfeszítésére. 2. ábra z acélszerkezetben szokásos minden kötésnél természetesen az csavar hossztengelyében ható hajtóerők is megengedettek és például a DIN szabvány megfelelő számítási képleteivel elkészíthető egy szilárdsági igazolás is. Terhelőerő F Q/2 Terhelőerő F Q/2 Würth-HV garnitúrák jó és kiváló minőségű korrózióvédelemmel rendelkeznek a 6080 µm cinkréteg-vastagságú tűzihorganyzásnak köszönhetően. Ezáltal agresszív légköri viszonyok esetén is hosszú évekig tartó korrózióvédelem érhető el. (3. ábra) 1. ábra 16.68

69 3. ábra nagyipari környezet nagyvárosi környezet tengeri környezet standard szárazföldi környezet korrózióvédelem időtartama, évek száma horganyzás a DIN EN ISO szerint történik, olyan ezen túlmutató előírások figyelembevételével, amelyek a technika jelenlegi állása szerint megfelelnek a tűzi horganyzott csavarok előállításának. z anyamenet vágása és az anyák kenése folyamatfeltételek között a tűzi horganyzás után történik, a menet illesztő képességének biztosítása, továbbá speciális kenés segítségével egységes meghúzási viselkedés garantálása céljából. horganyzás nélküli anyamenetben a szerelés után a menetes csap cinkbevonata veszi át a korrózióvédelmet katódos korrózióvédelem révén. Ezen okok miatt csak egy gyártótól beszerzett komplett garnitúrákat (csavar, anya és alátétek) szabad használni. 8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek z építési termékekre vonatkozó európai irányelv átültetésének folyamán az acél- és a fémszerkezeteknél használt kötőelemekhez harmonizált európai szabványokat dolgoztak ki, amelyek a korábbi német DIN szabványok nagy részét leváltották. Csak alárendelt termékekre, mint pl. a DIN 6917 és DIN 6918 szerinti HV-ékalátétek maradtak meg a német szabványok. Ezekre továbbra is érvényes az jelű építésszabályozási jegyzék szerinti megegyezéses igazolási eljárás, azaz a termékek az ú.n. Ü-jellel ellátva kerülnek piacra. szabványok átállításának áttekintését az 1. táblázat tartalmazza. DIN DIN EN Számítás kialakítás DIN DIN EN DIN EN Kivitelezés DIN DIN EN Termékek DIN 7968, DIN 7969 DIN 7990 DIN EN ISO 4014/4017 DIN 6914, DIN 6915, DIN 6916 DIN táblázat: Átállás európai szabványokra DIN EN /-2 + műsz. termékspecif. (DIN EN ISO 4014) DIN EN /-2 DIN EN DIN EN DIN EN kötések számításához és kialakításához a jövőben a DIN EN szabvány, a kifáradás-igazoláshoz pedig a DIN EN szabvány érvényes. kivitelezéshez a DIN EN szabvány érvényes. nem előfeszített, kis szilárdságú kötőelemek részére kidolgozták a DIN EN európai szabványt, amely a CE jel megszerzésének eljárásmódját és követelményeit ismerteti. z ehhez tartozó műszaki leírások lehetnek például a hatlapfejű csavarokhoz már meglévő szabványok, pl. a DIN EN ISO nagy szilárdságú kötőelemekhez elkészült a DIN EN harmonizált szabvány. Ennek 1. és 2. részében szintén csupán a CE-jel megszerzése követelményeinek és eljárásmódjának ismertetésére kerül sor. CE-jellel rendelkező termékekre Európában nem szabad kereskedelmi korlátozásoknak fennállniuk vagy ilyeneket létrehozni. Németországban szokásos HV-csavarok, továbbá a hozzájuk tartozó anyák és alátétek, valamint HV-illesztőcsavarok ezen szabvány 4., 6. és 8. részében szintén megtalálhatók. DIN termékek itt messzemenően átvételre kerültek, úgyhogy csak kevés változtatás történt, amelyeket a következőkben külön ismertetünk. HV-anyák az európai szabvány szerint a felvitt korrózióvédelemtől függetlenül mindig egy speciális kenőanyaggal vannak kezelve. DIN szerinti kötések előfeszítése esetén a forgatónyomaték-eljárás segítségével tehát mindig ugyanazok a meghúzási nyomatékok alkalmazhatók, ami egyszerűsítést jelent a régi helyzethez képest. szabványban található befogási hossz táblázat definiálja a befogási hosszt, beleértve a felhasznált alátéteket is (2a és 2b táblázat). Ezenkívül a befogási hossz kiszámításának 16.69

70 2) d w.max. = s tényl. INFÓ kritériumai a DIN EN szabvány speciális követelményei szerint kis mértékben megváltoztak, úgyhogy további csekély különbségek adódtak. Mindenesetre, ha egy DIN szerinti építményt terveztek, akkor az ott betervezett DIN szerinti HV-garnitúrák pótolhatók ugyanilyen névleges hosszúságú DIN EN szerinti elemekkel anélkül, hogy a csavarkötési helyekhez új hozzárendeléssel kellene foglalkozni. Ennek oka az a tény, hogy a DIN nem tartalmazza a DIN EN előbb említett speciális követelményét. HV- és HVP-csavarok méretei 1 ) Névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36 P 1) 1,75 2 2,5 2, ,5 4 c min. 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 max. 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 d a max. 15,2 19, d s nom min. 11,3 15,3 19,16 21,16 23,16 26,16 29,16 35 max. 12,7 16,7 20,84 22,84 24,84 27, ) d w min. 20,1 24,9 29,5 33,3 38,0 42,8 46,6 55,9 e min. 23,91 29,56 35,03 39,55 45,20 50,85 55,37 66,44 k nom min. 7,55 9,25 12,1 13,1 14,1 16,1 17,95 21,95 max. 8,45 10,75 13,9 14,9 15,9 17,9 20,05 24,05 k w min. 5,28 6,47 8,47 9,17 9,87 11,27 12,56 15,36 r min. 1,2 1,2 1,5 1,5 1, s max min. 21,16 26, ,8 h nom min. 2,7 3,7 3,7 3,7 3,7 4,4 4,4 5,4 max. 3,3 4,3 4,3 4,3 4,3 5,6 5,6 6,6 m nom. = max. min. 9,64 12,3 14,9 16,9 18,7 20,7 22,7 27,7 Megjegyzés: Tűzi horganyzott csavarokhoz, alátétekhez és anyákhoz a horganyzás előtti méretek érvényesek 1) P = menetemelkedés (normál métermenet) 2. táblázat 16.70

71 Befogási hossz min. t és t max. HV- és HVP-csavarokhoz 1) l névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M ) befogási hossz mindkét alátétet is magában foglalja 2. táblázat 16.71

72 kw X Ø ds sz. Ø d sorozat. e DIN : szerint a VI lyukfal-igénybevételek méretezési értékeinek nem szabad túllépniük a VI,R,d határ-lyukfalerőket k ls lg l u Menet vége DIN 78-K szerint u = nem teljes menet = max. 2P s V I V I,R,d 1 V I,R,d határ-lyukfalerő kiszámítása: 4. ábra c X részlet 5. ábra r Ø dw Ø da csavar: DIN EN befogási hossz Σt csavar: DIN EN h m anya: DIN EN V I,R,d = t d Sch σ I,R,d = t d Sch a l f z,k Y M t a szerkezeti elem vastagsága d Sch a csavar szárátmérője a 1 Tényező a lyukfal-terhelhetőség megállapításához, a lyukképtől függően f y,k a szerkezeti elem anyagának jellemző folyási határa része van a nyírási hézagban. = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz Y M 8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások HV-kötésekhez DIN és DIN EN szerint DIN szerinti HV-kötések (2008) V a nyírási igénybevétel méretezési értékeinek a DIN : szerint nem szabad túllépniük a Va,R,d határ-nyíróerőket. V a V a,r,d 1 V a,r,d határ-nyíróerő kiszámítása V a,r,d = T,R,d = a a f u,b,k Y m a a f u,b,k Y M sch szárkeresztmetszet, ha a sima szár van a nyírási hézagban. Sp feszültségi keresztmetszet, ha a szár menete 0,55 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz, ha a sima szár van a nyírási hézagban. 0,44 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz, ha a menetes rész van a nyírási hézagban a csavaranyag jellemző szakítószilárdsága, HV-csavaroknál: N/mm² = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz z a1 tényező itt a teljes csavaros csatlakozás geometriájától függ, különösen a csavaroknak a szerkezeti elem peremeitől mért és az egymás közötti távolságoktól. számítások elvégzéséhez itt többnyire táblázati értékek vagy megfelelő szoftver állnak rendelkezésre. csavarok tisztán húzási terhelés melletti határ-húzóerejének a kiszámításához a DIN egy esetmegkülönböztetést közöl es szilárdsági osztály folyásihatár-viszonyai alapján HV-csavarokhoz a menetben történő tönkremenetel a mérvadó. határ-húzóerő ezért hozzászámítandó: N R,d Sp f u,b,k f Sp u,b,k = 1,25 Y M feszültségi keresztmetszet 10.9-es szil. oszt.-hoz = N/mm² 1,25 = tényező a húzószilárdsággal szembeni fokozott biztosításhoz Y M = 1,1 Ha egy csavarra egyidejűleg hat húzó és nyíróerő, akkor még a DIN előírásai szerinti kölcsönhatási igazolást is kell vezetni

73 csúszásmentes kötéseknél (GV és GVP) a használati alkalmasság határállapotában a V g igénybevételeknek nem szabad túllépniük a V g,r,d határ-csúszóerőket. V g V g,r,d HV-kötések DIN EN szerint z európai szabvány a csavarkötéseket a 3. táblázat szerint osztja fel és alapvető megkülönböztetést tesz a külső erő irányától függően. Nyíró-/lyukfal- és csúszásmentes kötések Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN szabvánnyal GdG GdT Nyíró-/lyukfal-kötés Nincs szükség előfeszítésre, SL ill. SLP SL ill. SLP de a legtöbb esetben előnyös, es szilárdsági osztályok B Csúszásmentes kötés (GdG) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. GV ill. GVP SL ill. SLP oszt. csavarok, előfeszítve C Csúszásmentes kötés (GdT) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. oszt. csavarok, előfeszítve GV ill. GVP GV ill. GVP (nettó) Húzó igénybevételnek kitett kötések Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN szabvánnyal D Nincs előfeszítve Nincs szükség előfeszítésre, es szilárdsági Nincs osztályozva, azonban igazolási kritérium adott E Előfeszítve Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. 3. táblázat V g,r,d határ-csúszóerő μ F v V g,r,d =, ha nem hat külső húzóerő (1,15 Y M ) a HV-csavarra, V g,r,d = μ F v (1 N F v ) (1,15 Y M ) die HV-Schraube einwirkt., wenn eine äußere Zugkraft auf Itt µ a súrlódó felületek előkezelés utáni súrlódási tényezője DIN szerint F v a DIN szerinti előfeszítő erő N a részarányosan a csavarra jutó húzóerő Y M = 1,0 Ezenkívül a GV- és a GVP-kötésekre egy, az SL- és az SLP-kötésekéhez hasonló tartásbiztonsági igazolást kell vezetni. lyukfal igazolása itt a kiindulásnál különbözik a DIN szerinti eljárástól, úgyhogy nem lehet átvinni a számítási eredményeket vagy a táblázati értékeket. Itt új számítást kell végezni a DIN EN adatai szerint. Sok esetben az EN szabvány szerinti terhelhetőség nagyobb, mint a DIN szerinti. z EN szabvány szerinti csavarok nyírására vonatkozó igazolás csak kis mértékben különbözik és az elméleti kiindulástól kezdve azonosan van felépítve. Ha a szár a nyírási hézagban található, akkor a terhelhetőségek közel azonosak. nyírási hézagban lévő menet esetén egyenlőek. csavar hossztengelyébe eső húzó terhelés mellett a HV-csavaroknál a számítás kiindulása alig különbözik a DIN szerintitől és az eredmények is közel azonosak. külső húzó terhelés nélküli csúszásmentes kötések egyszerű eseténél a DIN és az EN szerinti kiindulások szintén hasonlóak, mindenesetre ezen a helyen jelentősebb különbségre kell számítani, ami az alkalmazandó előfeszítési eljárásra is hatással lesz

74 DIN EN a csúszásmentes kötésekhez (és csak ezekhez) nagyobb előfeszítőerő-szintet irányoz elő, mint az a DIN szerinti előfeszített HV-kötéseknél szokásos. z előfeszítő erő a csavar szakítószilárdságának a 70%-a legyen: F p,c = 0,7 f ub S Ez az előfeszítőerő-szint a súrlódási zavarok miatt a forgatónyomaték-eljárással már nem érhető el biztonságosan, úgyhogy itt olyan alternatív eljárásokat kell alkalmazni, amelyek csökkentik a súrlódás befolyását. forgatónyomaték-eljárással előfeszíteni. szerelési értékek a DIN szabványban megtalálhatók és azokat a 8.4. fejezet tartalmazza. 8.4 Szerelés Szerelés és vizsgálat DIN szerint z előfeszítéshez elsősorban a forgatónyomaték-eljárást kell alkalmazni. 4. táblázat szerinti szabályozott előfeszítő erő a csavar-folyásihatár 70%-ának felel meg és egy M meghúzási nyomaték hatására jön létre. Ilyenkor a meghúzási nyomaték a kötőelemek minden felületi állapotához azonos. Méretek FV szabályozott előfeszítő erő [kn] (megfelel Fp,C*= 0,7 fyb S) Forgatónyomaték-eljárás M alkalmazandó meghúzási nyomaték az F v szabályozott előfeszítő erő eléréséhez [Nm] Felületi állapot: tűzi horganyzott és kent a és mint előállított és kent a 1 M M M M M M M M a z anyák kiszállítási állapotban a gyártó részéről molibdénszulfiddal vagy azzal egyenértékű kenőanyaggal vannak kezelve. korábbi szabályozásokkal ellentétben a meghúzási nyomaték a szállítási állapottól függetlenül mindig azonos. 5. táblázat. Előfeszítés forgatónyomatékkal Mindenesetre minden olyan csavarkötéshez, amelyeket nem csúszásmentes alkalmazásra számolnak ki, ugyanakkor más okok miatt elő kell feszíteni őket, mint például a kifáradási szilárdság növeléséhez, kisebb Fp,C előfeszítőerő-szint* is megengedett. Ez lehet például a DIN szerinti előfeszítőerő-szint. F p,c = 0,7 f ub S zaz az előfeszítő erő a csavar-folyásihatár 70%-a. Ez azt jelenti, hogy minden olyan DIN EN szerinti előfeszített csavarkötést is, amelyeket nem csúszásmentesen kell előfeszíteni, szabad lesz a csavarkötéseknél szokásos forgatónyomaték-eljárás segítségével előfeszített csavarkötések rendkívül egyszerű módon egy, a meghúzási nyomatékkal szembeni 10%-kal megnövelt vizsgálati nyomaték rávitelével ellenőrizhetők. nem tervszerűen előfeszített kötésekhez nincs szükség ellenőrzési intézkedésekre. tervszerűen előfeszített kötésekhez nem túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett kötések esetén az elkészített csatlakozás garnitúráinak legalább 10%-át meg kell vizsgálni, a túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett kötéseknél pedig az elkészített csatlakozás garnitúráinak legalább 5%-át (a 20 csavarnál kevesebből álló 16.74

75 csatlakozásoknál legalább 2 kötést, ill. 1 kötést). garnitúrát a jelölés (az anyának a csavarszárhoz viszonyított helyzete) szerint arról az oldalról kell ellenőrizni, amely felől meg lett húzva. szerint, hogy milyen továbbforgatási szögek fordulnak elő, az 5. táblázat szerint kell eljárni. mennyiben nincs lehetőség kétség nélküli vizsgálatra (más eljárások használata), a kötések legalább 10%-ánál felügyelni kell a munkamódszert. Ha ennek során a mindenkori eljárásvizsgálatban meghatározott előírásoktól való eltérések adódnának, akkor a helyesbítés után az egész csatlakozás teljes kivitelezését felül kell vizsgálni. z előfeszítés ellenőrzése szabályozott előfeszítő erők esetén Továbbforgatási szög Értékelés Teendő < 30 Előfeszítés elegendő volt Nincs 30 bis 60 Előfeszítés feltételesen volt elegendő Hagyja a garnitúrát és ugyanabban a csatlakozásban vizsgáljon meg két szomszédos > 60 Előfeszítés nem volt elegendő Cserélje ki a garnitúrát 1 és ugy anabban a csatlakozásban 1 Csak túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett, járulékos húzó igénybevétel nélküli SLV- vagy SLVP-kötések esetén szabad ezeket az ellenőrzött kötőelemeket a szerkezetben hagyni. 5. táblázat szabványban megnevezett további eljárások az impulzusnyomaték-eljárás, a forgásszög-eljárás, valamint egy kombinált eljárás, amely itt csak említésre kerül, mivel csak ritkán használják. Szükség esetén itt elő kell venni a szabványszöveget

76 8.4.2 Szerelés DIN EN szerint Minden olyan előfeszített kötéshez, amelyeket nem csúszásmentesre méreteztek, az előfeszítés a csavar-folyásihatár 70%-a és ezzel a DIN szerinti forgatónyomatékeljárás korlátozás nélkül, EN-konform módon alkalmazható. zokban az esetekben, amelyekben a kötés csúszásmentesre lett méretezve, a DIN EN szerint az előfeszítést: F p,c = 0,7 f ub S értékűre kell méretezni. Ez más eljárások alkalmazását teszi szükségessé, ilyenkor praktikusnak látszik a kombinált eljárás. Ennek során a kötéseket a csavargyártó által ajánlott előzetes meghúzási nyomatékkal kell meghúzni, vagy pedig az M r,1 = 0,13 d F p,c képlet szerinti becsléssel is lehet, ha nincs gyártóművi ajánlás. Utána mindig a szabványban meghatározott továbbforgatási szögekkel kell meghúzni. 6. táblázat tartalmazza a DIN EN szerinti kombinált eljáráshoz előírt meghúzási paramétereket. 8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák használata esetén HV-csavarokat, anyákat és alátéteket tároláskor védeni kell korrózió és elszennyeződés ellen. csavarfej forgatásával történő előfeszítéskor alkalmasfejoldali kenést kell alkalmazni és eljárásvizsgálatot kell végezni. Ha az előfeszített garnitúra később kiold, akkor azt ki kell szerelni és újjal kell pótolni. meghúzás után a csavar menetes részének általában egy teljes csavarmenettel ki kell nyúlnia az anya fölé. befogási hossz kiegyenlítéséhez a garnitúra nem forgatott oldalán max. három alátét felhelyezése megengedett, max. 12 mm összvastagságig. Kombinált társaság Méret M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36 F p,c előfeszítő erő = 0,7 fub S [kn] M előzetes meghúzási nyomaték [Nm] Továbbforgatási szög, illetve továbbforgatási méretbefogási hosszhoz t z összekötendő alkatrészek t teljes névleges Továbbforgatási szög Továbbforgatási méret vastagsága (minden béléslemezt és alátétet is beleértve) d = csavarátmérő 1 t < 2d 60 1/6 2 2d t 6d 90 1/4 3 6d t 10d 120 1/3 Megjegyzés: Ha a csavarfej vagy az anya alatti felület (az esetleg behelyezett ékalátéteket is figyelembe véve) nem merőleges a csavartengelyre, akkor a szükséges továbbforgatási szöget kísérletekkel kell meghatározni. 1) példaszerű gyártóművi ajánlás 6. táblázat. Előfeszítés a kombinált eljárással 16.76

77 9. KÖZVETLEN CSVROZÁSOK MŰNYGOKB ÉS FÉMEKBE 9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba műanyagok használata az új alkalmazási köszönhetően egyre növekvő jelentőséggel bír. Optimalizált menetemelkedés Ennek előnyei többek között a súlycsökkentés és a fokozott kémiai ellenálló képesség területén, valamint a szerkezeti elemek újrahasznosításánál jelentkeznek. P műanyagok menetformált fémcsavarokkal történő közvetlen csavarozása a maga gazdaságos szerelési lehetőségével, a visszabonthatóságával és az olcsó beszerezhetőségével előnyöket kínál a más összekötési eljárásokkal szemben. Speciálisan a műanyagokba történő csavarozáshoz kifejlesztett kötőelemek a kisebb csúcsszögükkel és a nagyobb menet emelkedésükkel nagyobb eljárási biztonságot tesznek lehetővé más csavartípusokhoz képest. Nagyfokú önzáródás a kötés önműködő oldása csökkenthető nyagkímélő a csavarkötés nagyobb terhelhetősége Optimalizált magátmérő Ügyfeleinknek a műanyagokban történő megmunkálásra alkalmas menetformált fémcsavarok raktári választékát kínáljuk. több mint 150 féle méret gyártása az autóipari szabványok szerint történik.. Menetgeometria 30 fok 30º Nincs anyagtorlódás/jobb anyagáramlás Nincs anyagkárosodás és így növekszik a szerelési biztonság Kisebb becsavarási nyomatékok Biztos csavarozás a becsavarási és a túlcsavarási nyomaték közötti nagyobb különbségnek köszönhetően Sugárirányú feszültségek csökkenése Vékony falvastagságú szerkezetek költség- és súlymegtakarítást tesznek lehetővé Nem sérül a csavarkupola menetoldalak közötti nagyobb átfedés és a nagyobb kitépő erejű anyagok növelik az eljárási biztonságot. Ezen jellemzők révén biztosított lesz az eljárásbiztos többfokozatú csavarozás

78 Tubuskialakítás: külső átmérő d = névleges átmérő t e = a csavarozás mélysége s = falvastagság Építésmód: tulajdonságok lehetővé teszik a tubus vékony falú és építésmódját. Tehermentesítő furat: furat felső végén kialakított tehermentesítő furat csökkenti a feszültség-szuperponálódásokat, megakadályozva ezzel a tubus felpattanását. Ezenkívül a csavar megvezetésére is szolgál a szerelési folyamat során. tubusgeometria a különböző anyagokhoz illeszthető. a furat kúpossága 0,5º1º nyag Lyuk-Ø mm Külső-Ø mm BS akrilnitril/butadién/sztirol 0,8x d 2x d 2x d S akrilnitril/sztirol/akrilészter 0,78x d 2x d 2x d P 4.6 poliamid 0,73x d 1,85x d 1,8x d P 4.6-GF30 poliamid 0,78x d 1,85x d 1,8x d P 6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d P 6-GF30 poliamid 0,8x d 2x d 1,8x d P 6.6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d P 6.6-GF30 poliamid 0,82x d 2x d 1,8x d P 30GV poliamid 0,8x d 1,8x d 1,7x d PBT polibutilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d PBT-GF30 polibutilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d PC polikarbonát 0,85x d 2,5x d 2,2x d* PC-GF30 polikarbonát 0,85x d 2,2x d 2,2x d* PE (lágy) polietilén 0,7x d 2x d 2x d PE (kemény) polietilén 0,75x d 1,8x d 1,8x d PET polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d PET-GF30 polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d PETP polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d PETP 30GV polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d PMM polimetil-metakrilát 0,85x d 2x d 2x d POM polioximetilén 0,75x d 1,95x d 2x d PP polipropilén 0,7x d 2x d 2x d PP-TV20 polipropilén 0,72x d 2x d 2x d PPO polifenilénoxid 0,85x d 2,5x d 2,2x d** PS polisztirol 0,8x d 2x d 2x d PVC (kemény) polivinilklorid 0,8x d 2x d 2x d SN sztirol/akrilnitril 0,77x d 2x d 1,9x d * TnP-teszt ** TnBP-teszt feszültség okozta repedésre érzékeny anyagok jánlott becsavarási mélység mm e 16.78

79 Szerelési tudnivalók becsavarási folyamat vázlatos diagramja Meghúzási nyomaték, Nm Túlcsavarási nyomaték M Ü Meghúzási nyomaték szükséges mértéke M Becsavarási nyomaték M E csavarozás mélysége t e Meghúzási nyomaték: Egy eljárásbiztos csavarozás előfeltétele a becsavarási és a túlcsavarási nyomaték közötti nagy különbség. szükséges meghúzási nyomaték elméletileg a következő képlettel hatásozható meg: M = M E + 1/3 1/2 (M Ü M E ) műanyag menet szakadása z előfeszítő erő felvitele Fej külső átmérője Súrlódási nyomaték M Reib Menetalakítási nyomaték M Form Metrikus önmetsző csavarok Ezeket a csavarokat átmenő lyukakban és nagyon gyakran öntött központfuratokban (alumínium vagy cink présöntvény alkalmazzák. Itt a DIN 7500 szerinti a legrégebbi és legelterjedtebb kivitel és ez a szabvány definiálja a meneteket és a műszaki szállítási feltételeket. De az olyan csavarok is mint a Taptite, Duo-Taptite vagy a Taptite 2000 manapság nagyon keresettek a piacon. csavarok a becsavaráskor barázdálva, forgácsmentesen hagyományos csavar becsavarható. Általában ezek a csavarok betétedzettek, ami azt jelenti, hogy a felületük rendkívül kemény, a csavarorsómag pedig lágy, ill. szívós. könnyebbség kedvéért az önmetsző menetfúrásnál a csavarkeresztmetszetek a teljes hosszon vagy esetleg csak a csavar végénél speciális alakúra (trilobular = háromkaréjú) vannak formálva. központfuratba történő behelyezéshez a csavarmenet a DIN 7500 szerint max. 4 x P menetemelkedésen túl kúpos. becsavarási és a túlcsavarási nyomatékot kísérleti módon kell megállapítani. műanyagba történő biztos közvetlen csavarozás csak forgatónyomaték- és forgásszög-vezérelt szerelőkészülékekkel végezhető el. becsavarási sebességet 300 ford/perc és 800 ford/perc között kell megválasztani. z ennél nagyobb fordulatszámok a hőhatás miatt a műanyag károsodását, valamint az előfeszítő erő arányosnál nagyobb mértékű csökkenését okozza. lemezcsavarokhoz képest kisebb menetemelkedés és a nagy menetátfedés bizonyos biztonságot nyújt a csavaroknak az önműködő kilazulás ellen Csavarkötések menetnyomó csavarokhoz a DIN 7500 szerint (Gefu-1 és Gefu-2) z ideális furatátmérőt a magfuratokhoz kísérletekkel kell meghatározni. következő két táblázat jó kiindulási pontokat ad. Mind a tubusos kialakítást, mind pedig a meghúzási nyomatékot a gyakorlatban ellenőrizni kell a szerkezeti elemen. 9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe Fémekhez alkalmas önmetsző csavarok alatt metrikus menetű önmetsző csavarok és lemezcsavarok értendők. Ezek a csavarok az ellentétes emelkedésű menetüket 16.79

80 Gefu-1: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok hidegen alakítható anyagokhoz a becsavarozási hossz függvényében Menet d M3 M4 M5 M6 becsavarási hossz jánlott tűrésmező anyagvastagsága St l Cu St l Cu St l Cu St l Cu 1,0 2,7 1,2 2,7 1,5 2,7 3,6 4,5 1,6 2,7 3,6 4,5 1,7 2,7 3,6 4,5 1,8 2,75 2,7 3,6 4,5 2,0 2,75 2,7 2,7 3,6 4,5 5,4 2,2 2,75 3,6 4,5 5,4 2,5 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,4 3,0 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,45 3,2 2,75 3,65 3,6 3,6 4,55 4,5 4,5 5,45 3,5 2,75 3,6 4,55 5,45 4,0 2,75 3,6 4,55 5,5 5,45 5,45 5,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 5,45 5,45 5,5 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 6,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 6,3 2,75 4,65 5,5 6,5 2,75 4,65 5,5 7,0 2,75 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 4,65 5,55 5,5 5,5 8 bis 10 4,65 5,55 >10 bis 12 >12 bis 15 Gefu-2: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok nyújtható anyagokhoz Menet d M5 M6 M8 becsavarási hossz jánlott tűrésmező anyagvastagsága St l Cu St l Cu St l Cu 1,0 1,2 1,5 4,5 4,5 4,5 1,6 4,5 4,5 4,5 1,7 4,5 4,5 4,5 1,8 4,5 4,5 4,5 2,0 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 2,2 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25 2,5 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25 3,0 4,5 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25 3,2 4,55 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25 3,5 4,55 4,55 4,55 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,

81 Menet d M5 M6 M8 becsavarási hossz jánlott tűrésmező anyagvastagsága St l Cu St l Cu St l Cu 4,0 4,55 4,55 4,55 5,5 5,45 5,45 7,3 7,3 7,3 5,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,45 5,45 7,4 7,3 7,3 5,5 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3 6,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3 6,3 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35 6,5 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35 7,0 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4 7,5 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4 8 bis <= 10 4,65 4,65 4,65 5,55 5,55 5,55 7,5 7,4 7,4 >10 bis <=12 7,5 7,5 7,5 >12 bis <=15 7,5 7,5 7, Közvetlen csavarozások fémekbe a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal DIN 7500 szerinti csavarok becsavarásánál az ellenmenetet forgácsmentesen, az alapanyag (acél, HB max. 135, könnyűfémek, színesfémek) képlékeny formázásával nyomják be az anyagba. z 2 minőségű csavarokat rendszerint csak könnyűfémekbe lehet becsavarozni. Szilárdsági tulajdonságok, magfurat-geometria csavarhossz kiválasztásánál a nem teherviselő kúpos csavarvég hosszát figyelembe kell venni! Keményebb anyagnál a lyukátmérőt kísérleti úton kell megállapítani. = max. 4 P B = lehetséges teherviselő menethossz C = teljes hossz, tűrés: js 16 s = anyagvastagság B ábra Műszaki adatok Névleges menetátmérő M2 M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8 Menetemelkedés P [mm] 0,4 0,45 0,5 0,6 0,7 0,8 1 1,25 Meghúzási nyomaték max. a törési nyomaték kb. 80%-a Törési nyomaték min. [Nm] 0,5 1 1,5 2,3 3,4 7, Húzóerő min. [kn] 1,7 2,7 4 5,4 7 11, nyagvastagság s [mm] Magfurat-átmérő d H11 acélhoz, HB max. 135; fúrva és sajtolva 2 és kisebb 1,8 2,25 2,7 3,15 3,6 4,5 5,4 7,25 4,0 1,85 2,3 2,75 3,2 3,65 4,5 5,45 7,3 6,0 2,35 2,8 3,25 3,7 4,6 5,5 7,35 8,0 3,3 3,75 4,65 5,55 7,4 10,0 4,7 5,6 7,45 12,0 5,65 7,5 14,0 7,5 16,0 7,

82 Magfuratok présöntvényekhez Minden ajánlást mindig gyakorlat-közeli szerelési kísérletekkel kell ellenőrizni. Általános tudnivaló t 1 [mm]: Felső furattartomány, erősebb kúpossággal az öntéstechnikailag előnyös lekerekítésekhez, a kúp megerősítése, csavar-központosítás, az anyag összenyomódásának megakadályozása és hozzáigazítás a kedvező költségű, szabványos csavarhosszokhoz. t 2 /t 3 [mm]: Teherviselő magfurat-tartomány, maximális meghúzási szög: 1 Zsákfurat Átmenô furat C ábra Névleges menetátmérő M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8 dh12 [mm] 2,7 3,2 3,7 4,3 5,3 6,4 8,4 d 1 [mm] 2,36 2,86 3,32 3,78 4,77 5,69 7,63 d 2 [mm] 2,2 2,67 3,11 3,54 4,5 5,37 7,24 d 3 [mm] 2,27 2,76 3,23 3,64 4,6 5,48 7,35 Tűrés d 1, d 2, d 3 -ra [mm] ,06 0,06 0,075 0,075 0,075 0,075 0,09 t 1 [mm] változó, minimum 1x menetemelkedés P t 2 [mm] 5,3 6 6,9 7,8 9, Tűrés t 2 -re [mm] +0,2 +0,2 +0,6 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 t 3 [mm] 2,5 3 3,

83 9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok Lemezcsavar-kötések következő, csavarkötésekre vonatkozó példák a DIN EN ISO 1478 szerinti menettel ellátott lemezcsavarokra érvényesek. Ezek közül előnyösen használhatók a csúcsos (keresőcsúcsnak is nevezett), C formájú lemezcsavarok. Ez különösen érvényes több lemez összecsavarozásánál, ahol furateltolódással kell számolni. z összecsavarozandó lemezek teljes vastagságának minimális értéke z összecsavarozandó részek lemezvastagságának összesen nagyobbnak kell lennie, mint a kiválasztott csavar menetemelkedése, mivel ellenkező esetben a csavarfej alatti menetkifutás miatt nem fejthető ki elegendő nagyságú meghúzási nyomaték. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a 36. képeknek megfelelő lemezcsavar-kötések alkalmazhatók

84 1. kép: Egyszerű csavarozás (két magfurat) 4. kép: Magfurat áthúzva (vékony lemezek) 2. kép: Egyszerű csavarozás átmenő furattal 5. kép: Sajtolt furat csavarozás 3. kép: Magfurat feltágítva (vékony lemezek) 6. kép: Csavarozás szorító anyával 16.84

85 Magfurat-átmérő következő táblázatban megadott magfurat-átmérők a következő feltételek mellett érvényesek: Egyszerű lemezcsavar-kötés a Z ábrának megfelelően Fúrt magfurat Lemezcsavar betétben edzett és bevonat nélkül Becsavarási nyomaték 0,5 minimális törési nyomaték Csavarozás csak a sajtolás irányában Esetleg 0,10,3 mm-rel nagyobb sajtolt furatok kiválasztása Más csavar- vagy lemezanyagoknál előzetesen saját kísérleteket kell végezni. Irányértékek magfurat-átmérőkhöz Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 3,5 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,3 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,7 2,8 1,4 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 1,5 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 1,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 1,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 1,8 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9 1,9 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0 2,0 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 2,2 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,0 2,5 2,7 2,7 2,9 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 2,8 2,7 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,1 Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 2,2 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,8 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 0,9 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,0 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,2 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,8 1,4 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,5 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,6 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9 1,8 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9 Magfurat-átmérő d b ST 2,9 menetmérethez Lemezvastagság nyagszilárdság R m N/mm 2 s ,1 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 1,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 1,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 1,4 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 1,5 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 1,6 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 1,7 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,4 1,8 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 1,9 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 2,5 2,0 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,5 Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 3,9 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,3 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 3,1 1,4 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,1 3,1 3,1 1,5 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 1,6 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2 1,7 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2 3,3 1,8 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 1,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 2,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 2,2 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4 2,5 3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 2,8 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4 3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,5 Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 4,2 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,4 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,2 3,3 3,4 1,5 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 1,6 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 1,7 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 1,8 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,5 1,9 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,4 3,5 2,0 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,5 3,5 3,5 2,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,5 3,5 3,5 3,6 2,5 3,2 3,2 3,4 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6 2,8 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,0 3,2 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,5 3,3 3,5 3,6 3,6 3,7 3,7 3,7 3,7 3,

86 Magfurat-átmérő d b ST 4,8 menetmérethez Lemezvastagság nyagszilárdság R m N/mm 2 s ,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 1,7 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 1,8 3,6 3,6 3,6 3,6 3,8 3,8 3,9 4,0 4,0 1,9 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 2,0 3,6 3,6 3,6 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 2,2 3,6 3,6 3,7 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 2,5 3,6 3,7 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 4,1 4,2 2,8 3,6 3,8 4,0 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 3,0 3,7 3,9 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 3,5 3,8 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,0 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,3 4,3 Magfurat-átmérő d b ST 5,5 menetmérethez Lemezvastagság nyagszilárdság R m N/mm 2 s ,8 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 1,9 4,2 4,2 4,2 4,2 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7 2,0 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7 2,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,7 4,8 2,5 4,2 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8 2,8 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9 3,0 4,2 4,5 4,6 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9 4,9 3,5 4,4 4,6 4,7 4,8 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 4,0 4,6 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0 4,5 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0 5,0 Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 8 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,1 6,3 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,7 6,8 6,9 2,2 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,8 6,8 6,9 7,0 2,5 6,3 6,3 6,5 6,7 6,8 6,9 7,0 7,0 7,1 2,8 6,3 6,4 6,7 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2 3,0 6,3 6,5 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2 3,5 6,4 6,8 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 4,0 6,7 6,9 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3 4,5 6,8 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3 7,4 5,0 7,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 5,5 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 6,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 6,5 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 Lemezvastagság s Magfurat-átmérő d b ST 6,3 menetmérethez nyagszilárdság R m N/mm ,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,3 5,4 1,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4 2,0 4,9 4,9 4,9 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4 5,5 2,2 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,4 5,5 5,5 5,6 2,5 4,9 5,0 5,2 5,4 5,4 5,5 5,6 5,6 5,6 2,8 4,9 5,2 5,3 5,5 5,5 5,6 5,6 5,7 5,7 3,0 4,9 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7 3,5 5,2 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7 5,8 4,0 5,3 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 4,5 5,5 5,6 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 5,0 5,5 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 5,

87 9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz ST menet Menetprofil Élek enyhén lekerekítve Csavarvégek csúcsos C forma *) csapos F forma (korábban B forma (korábban B forma lemezcsavarok méreteltérései, mint pl. menetemelkedés és átmérő, az ST 1,5 ST 9,5 menetekhez a 48. táblázatban láthatók. Menetméret ST 1,5 ST 1,9 ST 2,2 ST 2,6 ST 2,9 ST 3,3 ST 3,5. P 0,5 0,6 0,8 0,9 1,1 1,3 1,3 d 1 max. 1,52 1,90 2,24 2,57 2,90 3,30 3,53 min. 1,38 1,76 2,1 2,43 2,76 3,12 3,35 d 2 max. 0,91 1,24 1,63 1,90 2,18 2,39 2,64 min. 0,84 1,17 1,52 1,80 2,08 2,29 2,51 d 3 max. 0,79 1,12 1,47 1,73 2,01 2,21 2,41 min. 0,69 1,02 1,37 1,60 1,88 2,08 2,26 c max. 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 y C forma 1,4 1,6 2 2,3 2,6 3 3,2 Segédméret 1) F forma 1,1 1,2 1,6 1,8 2,1 2,5 2,5 Szám 2) Lemezcsavarok menetméret-eltérései Menetméret ST 3,9 ST 4,2 ST 4,8 ST 5,5 ST 6,3 ST 8 ST 9,5 P 1,3 1,4 1,6 1,8 1,8 2,1 2,1 d 1 max. 3,91 4,22 4,8 5,46 6,25 8 9,65 min. 3,73 4,04 4,62 5,28 6,03 7,78 9,43 d 2 max. 2,92 3,10 3,58 4,17 4,88 6,20 7,85 min. 2,77 2,95 3,43 3,99 4,70 5,99 7,59 d 3 max. 2,67 2,84 3,30 3,86 4,55 5,84 7,44 min. 2,51 2,69 3,12 3,68 4,34 5,64 7,24 c max. 0,1 0,1 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 y C forma 3,5 3,7 4, ,5 8 Segédméret 1) F forma 2,7 2,8 3,2 3,6 3,6 4,2 4,2 Szám 2) ) nem teljes menet hossza. 2) Csak tájékoztatásként. Kivonat a DIN EN ISO 1478 szabványból 16.87

88 10. SZEGECSELÉSTECHNIK 10.1 Szegecstípusok Tömör szegecsek Egyre kevésbé használnak tömör szegecseket. Ezeket gyakran a hegesztéssel vagy a ragasztással is helyettesítették. Lapos süllyesztett fejű szegecseket (DIN 675) a nagy 140 -os süllyesztési szög miatt, nagyon gyakran használják puha anyagok, pl. bőr, filc, gumi összekötéséhez (nem szakad ki). leggyakoribb fejforma a félgömb alakú fej (DIN 660 (8 mm-ig), DIN 124 (10 mm-től), amelyet alkalmanként még használják az acélszerkezeteknél. zonban már itt is gyakran helyettesítik a szegecselést HV-elemekkel történő csavarkötésekkel. Lapos süllyesztett fejű szegecs Üreges szegecsek tömör szegecsekkel ellentétben az üreges szegecsek most is nagyon keresettek. Mindenekelőtt a vakszegecsek iránti kereslet ugrott meg rendkívüli mértékben, mivel aránylag egyszerű azok megmunkálása. Félgömbfej Süllyesztett fejű szegecseket DIN 661 (8 mm-ig), DIN 302 (10 mm-ig) ott használnak, ahol nem szabad kiállnia a szegecsfejnek. kötés azonban kevésbé terhelhető. Félgömbfejű vakszegecs Süllyesztett fej Lencsefejű szegecseket (DIN 662) még gyakran használnak lépcsőknél, fellépőknél és folyosóknál, ha a felületnek jól megfoghatónak és balesetveszély nélkül járhatónak kell lennie. Lencsefej Süllyesztett fejű vakszegecs szegecsszegek egyszerű hengeres acélcsapok, amelyek homlokfelülete 120 -ra van süllyesztve vagy egy rövid furattal vannak ellátva. homlokfelületek csak kissé vannak felhajtva, a csapok kiesés elleni biztosítása céljából. Ezért a használata is csak nyíró terhelésre megengedett Csőszegecsek csőszegecsek (DIN 7339 (szalagból), 7340 (csőből) hengeres hüvelyek, amelyeknek az egyik végükön 16.88

89 lapos peremük van. másik végüket a megmunkáláskor egy speciális szerszámmal peremezik. Ezt a fajtájú szegecset többnyire fém alkatrészeknek érzékeny anyagokkal (bőr, karton, műanyagok) való összekötéséhez használják az elektrotechnika területén és a játékszeriparban. Ezen csőszegecsek további előnye: az üreges részen keresztül kábeleket lehet vezetni Kétrészes üreges szegecs Ezt a szegecsfajtát nagyon gyakran használják alárendelt célokra. szegecsrész alakja szerint megkülönböztethető: Nietteil szegecsrész Kopfteil fejrész alak, szegecsrész nyitott Egyrészes üreges szegecs Bővülő szegecsek Bővülő szegecsek (kalapácsütés-szegecsek) Ezeknél a szegecseknél nincs szükség különleges szerszámra. Egy kalapáccsal egy rásajtolt hasított szeget vagy egy rovátkolt tágító tüskét kell beütni az üreges testbe. Ezáltal egy, a rezgésekkel szemben jó tulajdonságokkal rendelkező, fix szegecskötés keletkezik. Megmunkálva Nietteil szegecsrész Kopfteil fejrész Bővülő szegecs Semi-csöves szegecsek Ez a szegecsfajta (DIN 6791 und DIN 6792) azáltal tűnik ki, hogy már csak a szegecsvéget kell megmunkálni. Ugyanúgy használhatók, mint a szegecsszegek. Félgömbölyű fej Semi-csöves szegecs B alak, szegecsrész zárt Vakszegecsek Ez a szegecsfajta igen nagy jelentőségre tett szert, különösen vékony falú lemezek összekötésénél vagy üreges profilú szerkezeteknél. z a nagy előnye, hogy egy oldalról helyezhető be, tehát vak jellegű a szerelése. szegecs a szegecshüvelyből és egy tüskéből áll. lapvetően kétféle alak különböztethető meg: zárt vakszegecsek (serleg-vakszegecsek) fröccsenő víz ellen védett kötések előállítására alkalmasak

90 Ehhez az alkalmazási esethez ajánlottak a lágykörmös vakszegecsek, a recézett szegecsszárú vakszegecsek, az univerzális vakszegecsek (sajtolt fülű szegecsek) Saroktávolságok kötések esetén lehető legnagyobb kötési szilárdság eléréséhez a szegecs középtengelye és a munkadarab széle közötti távolság ne legyen kisebb, mint a dupla hüvelyátmérő. Vakszegecs, nyitott (standard alak) mind. 2 x d d 10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők Vakszegecs, zárt (serleg-vakszegecs) rögzítendő elem Megmunkálási tudnivalók Kemény anyagok puha anyagokkal való összekötése puha- és kemény részeket gyakran a hüvelyfejre helyezett külön alátét segítségével lehet rögzíteni, amelyet a puha anyaghoz kell nyomni. Ennél sokkal jobb módszer, ha nagy lencsefejű szegecset használnak, és a hüvelyfej a kemény anyagra támaszkodik. rögzítendő elem 2 d k fejátmérő F Z a hüvelyre ható húzóerő F Q a hüvelyre ható nyíróerő Ütközőlemez-összekötés 16.90

91 2. ábra d 1 hüvelyátmérő d 3 tüskeátmérő d k fejátmérő l hüvelyhossz I d tüskehossz k fejmagasság 10.4 Vakszegecsek megmunkálása szegecset a szegecstüskével be kell vezetni a megmunkálószerszám befogónyílásába, majd a szegecshüvellyel a furatba. szerszám működtetésekor a szorítópofák megfogják és visszahúzzák a tüskét (1. ábra). z anyagban lévő furaton belül a hüvely nekipréselődik a lyuk falának, és egyúttal a vakoldalból kialakul a zárófej. tüske az előre meghatározott előírt szakadási helyen leszakad, miközben a szegecshüvelyben maradó maradék szegecstüskét fixen bezárja a szegecshüvely (2. ábra). szegecskötés elkészült és semmilyen utómunkálatot nem igényel (3. ábra). 3. ábra 1. ábra 10.5 Beszegecselhető anyák Ezeket az anyákat főleg üreges testeknél használják, mert azok csak egy oldalról helyezhetők el (vakszerelés). nagyon univerzális tartomány 0,57,5 mm anyagvastagságok közé esik. húzó mozgás révén a szegecsfej elkezdi átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése (2. ábra). Lapos fejű vakszegecsanya 16.91