REGIONALITÁS ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG

Átírás

1 OTKA Szociológia Szakzsűri T sz. pályázat REGIONALITÁS ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG ZÁRÓJELENTÉS TÁRKI BUDAPEST, 2004.

2 A szöveget gondozta, tördelte, a pdf-formát kialakította, és a honlapra kitett változatot ellenőrizte a Sík Kiadó Kft. 2

3 Tartalomjegyzék Kutatási beszámoló... 5 SIK ENDRE SIMONOVITS BORI: A TÁRKI ÖNKORMÁNYZATI ADATBÁZIS (TÖA) ÉS ADALÉKOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANÁHOZ... 7 Bevezető A TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) jellemzői A TÖA története A TÖA adatfelvételi technikája A TÖA longitudinális panel jellege Az önkormányzatok (nem-) válaszolói hajlandósága A települések válaszadási magatartása módszertani etűdök továbbgondolásra A súlyozás hatása a minták valóságtartalmára A válaszadás gyorsasága A kérdezési szituáció és a visszaküldés idejének hatása a helyzetértékelésre A városok: önkitöltős és a telefonos válaszadás A községek: A válaszadás gyorsaságának hatása a helyzetértékelésre A régió hatása A kérdőív sorsa Irodalom sz. Melléklet: A súlyozás bemutatása a 2001 őszi mintán sz. Melléklet: A települést jellemző képzett változók leírása (T-Star 1998) sz. Melléklet: A TÁRKI kérdőívének útja néhány településen Függelék: A TÖA kérdőívei Polgármester kutatás Polgármester kutatás Polgármester kutatás Polgármester kutatás Polgármester kutatás 2000/ Polgármester kutatás 2000/ A 2001-es tavaszi lekérdezés polgármestereknek kiküldött kérdőíve A 2001-es tavaszi lekérdezés jegyzőknek kiküldött kérdőíve Polgármester kutatás ősz Polgármester kutatás ősz Polgármester kutatás ősz Polgármester kutatás ősz KOPASZ MARIANNA: A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÓI POTENCIÁL TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEINEK ALAKULÁSÁBAN Bevezetés A vállalkozói potenciál területi különbségei Magyarországon A társadalmi tőke fogalma A hipotézis és a hatásmechanizmusok A társadalmi tőke mérésének elméleti kérdései A társadalmi tőke operacionalizálása A társadalmi tőke állományának területi egyenlőtlenségei A civil szervezetek népességre vetített számával mért társadalmi tőke A civil szervezetek népességre vetített taglétszámával mért társadalmi tőke A vállalkozói potenciál és a társadalmi tőke közötti összefüggés empirikus vizsgálata Összegzés és a továbblépés irányai Irodalom ONGJERTH DÁNIEL, PFENNIG PÉTER, VÉRTES GERGELY: ÖNKORMÁNYZATOK HONLAPJAINAK ÉRTÉKELÉSE Bevezetés Az önkormányzati honlapok általános jellemzése Mit írnak magukról a települések?

4 1.2. Célközönség, marketing Extrák, érdekességek Önkormányzati honlapok értékelése Mi is a célja egy önkormányzati honlapnak Sorozatgyártók Consulting Webgyár Magicari Geoview Periklész.hu Falvak.hu GICZI JOHANNA KOPASZ MARIANNA: SZEGREGÁCIÓ, AVAGY AZ ETNIKAI FESZÜLTSÉGEK OKAI ÉS MANIFESZTÁCIÓI Bevezetés Az etnikai konfliktusok lehetséges magyarázatai Az elemzés adatbázisa A lakóhelyi szegregáció előfordulása a magyarországi településeken A cigányság lakóhelyi szegregációja Etnikai konfliktusok Ahol mindkettő jelen van Dilemmák, avagy Vonzások és választások Hipotézisek Többváltozós elemzés Irodalom SZABICS LILLA MÁRVÁNYKÖVI FERENC: SZEGÉNY, SZEGÉNYEBB, LEGSZEGÉNYEBB: AZ ÖNHIKISSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN Bevezető Önhikisség Változók, módszertan Lenni vagy nem lenni milyen tényezők befolyásolják az önhikisséget? Leíró modellek Magyarázó modell Alkalmi és rendszeres önhikisek Magyarázó modell Összefoglalás Függelék

5 Kutatási beszámoló A pályázat célja a TÁRKI kiépítés alatt álló önkormányzati adatbázisát (a továbbiakban TÁRKI Önkormányzati Adatbank (röviden TÖA)) elméletileg releváns kutatások érdekében való fejlesztése volt. Ez két irányban történt: - Egyrészt olyan módszertani elemzéseket végeztünk, amelyeket nem fog sohasem megfinanszírozni a TÖA egyetlen jövőbeni megbízója sem, de amelyekre szükség van az adatbázis jobb megismeréséhez. Az ezzel kapcsolatos elemzést és a létrehozott adatbázis dokumentációját a zárótanulmány első tanulmánya tartalmazza. - Másrészt olyan, a társadalmi egyenlőtlenségek és a regionalitás szociológiai összefüggéseit érintő kérdéseket vizsgáltunk, amelyek szintén csak e sajátos adatbázis segítségével kutathatók. Ezek részben már megjelentek részben a zárótanulmányban olvashatók. A regionális és társadalmi egyenlőtlenségeknek olyan dimenzióit elemeztük a településszintű adatbázis segítségével, mint - az önkormányzati honlapok jellemzői - a szegregáció és társadalmi feszültségek kapcsolata, és - az önhikisség (amikor egy település önhibáján kívüli okokból a pénzügyi ellehetetlenülés közelébe kerül) társadalmi újratermelődésének folyamata, - a települések társadalmi tőkéje és a vállalkozói hajlam összefüggése. Hozzájárulok ahhoz, hogy a T OTKA nyilvántartási számú kutatás eredményei alapján készült zárójelentésemet, az OTKA Bizottság nyilvánosságra hozza, illetve a tudományos közösség számára ismert, elérhető archívumban archiválja december 3. Kolosi Tamás 5

6 6

7 SIK ENDRE SIMONOVITS BORI: A TÁRKI ÖNKORMÁNYZATI ADATBÁZIS (TÖA) ÉS ADALÉKOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANÁHOZ 7

8 Bevezető Az OTKA T sz. pályázata zárójelentésének jelen tanulmánya két feladatot lát el. Egyrészt megismerteti a zárótanulmány olvasóit a Társadalomkutatási Intézetben (TÁRKI Rt.) 1995 óta folyamatosan zajló önkormányzati kutatások alapján felépített adatbázis legfontosabb jellemzőivel. Másrészt ízelítőt adunk azokból a módszertani vizsgálati lehetőségekből, amelyek egy ilyen speciális adatbázis segítségével elvégezhetők. A tanulmány első fejezete a TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) eddigi tíz hullámának alapvető jellemzőit mutatja be. A második fejezetben az önkormányzatok válaszolói és válaszmegtagadói hajlandóságát vizsgáljuk, nevezetesen, hogy mely településeken és mely régiókban nagyobb a kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének a valószínűsége, s melyeken kevésbé. A fejezet végén a kumulált válaszolói hajlandóságot vizsgálva arra keressük a választ, hogy az önkormányzatok mely tulajdonságai növelik és csökkentik legerősebben a válaszadási hajlamot, illetve, hogy ezek változnak-e az idők során. A harmadik fejezet különféle módszertani elemzéseket tartalmaz, amelyek áttekintése az önkormányzatok válaszainak értelmezéséhez járul hozzá. Vizsgáljuk, hogy a régió- és településnagyság szerinti súlyozásnak van-e hatása a minta valóságtartalmára, hogy az önkormányzatok válaszadói viselkedése hogyan alakul a válaszadás gyorsasága szerint, végül néhány esettanulmány segítségével demonstráljuk a nem-válaszolás mechanizmusát néhány önkormányzatnál. A tanulmány végén függelékben közöljük az eddigi tíz hullám kérdőívét. 8

9 1. A TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) jellemzői 1.1. A TÖA története Az önkormányzati adatbank építése 1995-ben kezdődött el, amikor a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) egy kérdésblokk erejéig bekapcsolódott az MTA PTI polgármester kutatásába. A kutatásban a vizsgálati sokaságot az összes magyarországi helyi önkormányzat képezte. Ez a kutatás volt az első és az utolsó, amelyet személyesen a polgármester kellett, hogy kitöltsön 1. Az önkormányzati kutatás következő hullámát, mely két év elteltével, 1997 őszén zajlott, már a TÁRKI bonyolította le. Ellentétben az 1995-ös felvétellel, ekkor s azóta is a válaszadás anonim volt, a polgármester és helyettese, a jegyző vagy egy általuk megbízott szakember is kitölthette a kérdőívet. Három ízben az önkormányzati kutatás nemzetközi keretek között történt és 2000 őszén Lengyelországban és Romániában, 2003-ban Szlovákiában és Romániában is sor került az általunk kidolgozott önkormányzati kutatási technika alkalmazására. Az önkormányzati vizsgálatok központjában az első időszakban (1995 és 1998 között) a feketegazdaság és a külföldiek munkavállalása állt óta minden kérdőívben ismétlődik az önkormányzatok gazdasági várakozásait kutató kérdéssor. A vizsgálatok eseti megrendeléseken alapuló kérdésköröket is magukban foglaltak 3. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen kutatási területekre irányultak az egyes hullámok kérdései: 1 A személyes azonosíthatóságot az indokolta, hogy a kutatás elsődleges célja az önkormányzati választások eredményeinek a polgármesterek összetételére gyakorolt hatásának elemzése volt. A kutatás egy évi hasonló felmérés megismétlése volt, amely kutatás adatbázisa azért nem része a TÖA-nak, mert az adatok elvesztek. Hála egy SZDSZ-es parlamenti interpellációnak, ami sötét kormányzati szándékot sejtett a polgármester vallását tudakoló kérdés mögött, a kutatás nagy médianyilvánosságot kapott. 2 Az 1992 évi kérdőív a polgármesterek idegenellenességét vizsgálta (Kovács 1993a, 1993b). 3 A TÖA kérdőíveit lásd a függelékben. 9

10 1995 feketegazdaság; 1997 feketegazdaság, migráció, külföldiek, idegenellenesség; 1998 feketegazdaság, migráció, külföldiek, idegenellenesség; 1999 önkormányzatok költségvetési magatartása, gazdasági várakozásai, települések munkaerő-piaci és szociális helyzete, önkormányzatok társulásai és feladatmegosztásai, feketegazdaság; 2000/1 települések szociális helyzete, önkormányzatok gazdasági várakozásai, EU Önkormányzati Központ, menekültügy, helyi média és lokálpatriotizmus; 2000/2 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, helyi demokrácia, helyi média; 2001/1 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, települések szociális helyzete; 2001/2 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, a településen élő romák; 2002 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a települések informatikai helyzete, a kisebbségi önkormányzatok, a romák helyzete, a feketegazdaság és a bevásárlóturizmus, a testvértelepülési kapcsolatok; 2003 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a romák helyzete, lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, civil szervezetek, lakossági kezdeményezések; 2004 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a bűnözés helyzete és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos stratégia.. 10

11 1.2. A TÖA adatfelvételi technikája A kutatás postai önkitöltős kérdőíves felvételi módszeren alapul. 4 Ennek sajátossága, hogy a kipostázott kérdőívet a válaszadó otthon, önmaga tölti ki és válaszadás után a kérdőívet maga adja postára. A kérdőíveket általában egy, a kutatás céljáról tájékoztató, ún. felkérő levél és a visszaküldést megkönnyítő felbélyegzett és megcímzett válaszboríték kíséri. Az eljárás eredményes alkalmazásának alapvető feltétele a pontos címlista. A válaszarány ösztönző technikák alkalmazásával növelhető. A szakirodalom által említett válaszarányt növelő technikák az alábbiak: rövid kérdőív, áttekinthető szerkesztés, könnyen megválaszolható kérdések, a kutatási cél pontos leírását, a kutatásért felelős személy aláírását tartalmazó felkérővagy kísérőlevél 5, előre felbélyegzett válaszboríték, emlékeztető-levél kipostázása az adatfelvétel első négy hete után, újabb felkérő levél és újabb kérdőív kipostázása az ötödik és hatodik héten a nemválaszolók körében, telefonos felkeresése azoknak, akik a hatodik héten sem válaszoltak. (Dillmann, 1983) 4 Az önkitöltős kérdőívek esetében négy típusról beszélhetünk. A legegyszerűbb technika alkalmazásakor a mintába választott személy postán megkapja, és ő maga visszapostázza a kitöltött kérdőívet. A második típusnál a postai úton kiküldött kérdőívet egy későbbi időpontban a kérdezőbiztos személyesen gyűjti össze. A harmadiknál a kérdezőbiztos nem csak összegyűjti, hanem el is viszi a kérdőívet a megadott címre és helyben (a lakáson vagy házon kívül) megvárja, amíg a kérdezett kitölti. Negyedik típusként a postai és a telefonos kérdezés kombinációját említhetjük, mely esetben kipostázzák a kérdőívet, s egy későbbi időpontban az alanyt felhívják, s telefonon veszik fel az adatokat. 5 Egy időben angolszász területen elterjedt az a nézet, hogy nagyobb válaszarányt eredményez, ha a felkérő levelet nők írják alá. (Brook, 1989: 133) 11

12 A postai adatfelvételi technika előnye és hátránya más adatfelvételi módszerekkel öszszehasonlítva válik láthatóvá 6 : A postai önkitöltős-kérdőíves adatfelvételi módszer előnye, hogy a nagy mintaelemszám esetén is alacsony a költségigénye. A postai kérdőíves technika mellett szól, hogy a megkérdezett saját időbeosztásának megfelelően töltheti ki a kérdőívet, minden befolyásoló, zavaró tényezőtől függetlenül adhatja meg válaszait. Ellene szól, hogy a személyes interjús adatfelvételi technikánál a kérdező jelenléte ösztönzőleg hat a válaszadásra, ezáltal csökken a kitérő vagy félreértett válaszok aránya és a rosszul kitöltött kérdések száma. A postai önkitöltős kérdőív esetében a kitöltő személy nem tud kitől segítséget kérni, ha nem érti a kérdést, vagy ha nem tudja, hogy hol nézzen a kért információ után. A postai technika hátránya a kitöltés és a visszaküldés kontrollálatlansága és a nem válaszolók, illetve a válaszhiányok nagy aránya. Így a postai adatfelvétellel kapott adatok gyengébb minőségűek, és a visszaküldött kérdőívek megoszlása torzít. A TÖA esetében a postai kérdezés általános jellemzőivel kapcsolatban megállapítható, hogy mintavételi torzításra nem kerülhet sor, mivel az ország valamennyi településének azonos a bekerülési esélye a mintába, a válaszadás megtagadásából és a válaszhiányból fakadó torzítás a TÖA esetében is érvényesül. A TÖA egyes hullámaiban különféle megoldásokkal kísérleteztünk a válaszhiány miatti torzítás mértékének csökkentése érdekében. A TÖA adatfelvételi jellemzőit és az egyes hullámok válaszarányát az 1. számú táblázat foglalja össze. 6 Az eltérő adatfelvételi módszerek alkalmazása különböző eredményhez vezethetnek. Ugyanakkor egy kísérleti kutatás során ugyanannak a kérdőívnek eltérő adatfelvételi technikával történő felvétele és az így nyert minták elemzése megmutatta, hogy ilyen hatás nem mutatható ki. Az attitűdöket megjelenítő látens változók magyarázott varianciájának mértékében nem volt eltérés a személyes/telefonos és a postai önkitöltős adatfelvétellel nyert mintákban. (Medgyesi, 1999) 12

13 1. sz. táblázat A TÖA adatfelvételeinek speciális jellemzői, Év Kérdősza ív hosz- Kérdések száma Kísérőlevél (külön v. a Kiküldés módja Ösztönzők Válaszarány (%) (oldal) (db)* kérdőíven) Külön Önálló levélként Külön Önálló levélként Külön Önálló levélként Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval Telefon az 50 ezer fő feletti / Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval 2000/ Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval 2001/ Kérdőíven Az Önkormányzat 9 települések esetében Két oldal elemzés a kérdőív végén és a JEGYZŐ mellékleteként 2001/ Kérdőíven Önkormányzati Tá- Felbélyegzett válaszbo- jékoztatóval ríték Kérdőíven Önkormányzati Tá- Felbélyegzett válaszbo- jékoztatóval ríték Kérdőíven Önkormányzati Tájékoztatóval Felbélyegzett válaszbo- 10 ríték, második hullám és a városok telefonos meg- keresése Kérdőíven Önkormányzati Tájékoztatóval Felbélyegzett válaszbo- (600 ríték, és önkormányzat önálló második hullám levélként 11 ) * Alárendelt kérdések nélkül. Forrás: TÖA Egy tanulmány alapján annyi megállapítható volt, hogy az évi adatfelvételre május-június során került sor és a válaszaránya 30% volt (Kovács, 1993a). 8 Lengyelországban és Romániában a próbafelvétel esetében 36,3% és 8,3% (N= ) volt a válaszarány. Az alacsony romániai érték oka az ugyanabban az időben zajló helyi önkormányzati választás volt. Később országos adatfelvételre is sor került mindkét országban őszén Lengyelország 37,6 %-os (N=2489), míg 2001 tavaszán Románia 56,9 %-os (N=2984) válaszarányt ért el. A lengyel adatfelvételnél a második hullámban telefonos megkeresést alkalmaztak a válaszarány növelése érdekében. 9 A TÖOSZ havi lapja. 10 A évi adatfelvétel elemzését a és 5. sz. Önkormányzati Tájékoztató teljes terjedelmében közölte. 11 Erre azért volt szükség, mert ez a 600 önkormányzat csak elektronikus formában kapja az Önkormányzati Tájékoztatót. Mivel ennek kitöltési feltételei nem tudjuk mennyire azonosak a nyomtatott kérdőívétől, s ezért nem láttuk helyesnek a kettőt vegyíteni. 12 Mivel a évi adatfelvétel jelenleg folyik ennek módszertani elemzésére e tanulmány keretében még nincs módunk. 13

14 Önmagában az a tény, hogy 1999-től kezdődően (2001 tavasza kivételével) a kérdőívet az Önkormányzati Tájékoztatóval kapták meg az önkormányzatok, szintén ösztönzést jelentett, hiszen ez a Belügyminisztérium egyetlen, az önkormányzatok számára kiadott hivatalos, havi rendszerességgel megjelenő kiadványa. Az Önkormányzati Tájékoztató a fontos információkat, pályázati kiírásokat, törvénymódosításokat tartalmaz, ezért megérkezését az önkormányzati szakemberek kiemelt figyelemmel kísérik. A válaszarányt, a válaszolási hajlandóságot a kérdések hossza és a válaszkategóriák száma is befolyásolhatja. A hosszú kérdések a szakirodalom alapján kisebb válaszarányt eredményeznek. (Miller, 1991) A TÖA kérdőívkérdéseinek megfogalmazásakor mindig a rövid kérdések, kevés magyarázat, könnyen megválaszolható (ugratásokat nem tartalmazó) kérdőívszerkezetre törekedtünk. A visszaküldött kérdőívek alapján elkészült adatbázisokat a régió és településnagyság (és olykor a település státusza) dimenzióiban a KSH T-Star adatbázisa alapján súlyoztuk (Az eljárás menetét az 1 sz. mellékletben mutatjuk be a 2001 őszi súlyozás példáján). Ennek segítségével a minták a magyarországi települések regionális- és településnagyság szerinti megoszlására nézve reprezentatívak, azzal a megszorítással, hogy a budapesti kerületi önkormányzatok adatait egyik évben sem tartalmazzák A TÖA longitudinális panel jellege A TÖA azért tekinthető longitudinális adatbázisnak, mert a KSH településazonosítójára felfűzve a települések minden évben beazonosíthatók és az adott év adatai hozzárendelhetők a korábbi évek adataihoz. Ennek a longitudinalitásnak azonban vannak olyan sajátosságai, amelyek a TÖA-t megkülönböztetik egy longitudinális háztartási vagy vállalati panelhez képest. Ezek a következők: (1) Az adatfelvétel teljes körű, vagyis minden magyarországi településre kiterjed. Ennek egyik, már említett, következménye, hogy az adatbázist nem torzítja a mintavétel hibája. Továbbá az elemszám maximális, vagyis az elemzést a minta nagyság felől bírálni (márpedig a mintavétel hibája mellett ez volt a Magyar Háztartás Panel (MHP) vizsgálatok nagy támadási felülete) értelmetlen. 13 A budapesti kerületek adatai az adatbázisban benne vannak, de a nagy arányú válaszhiány miatt a súlyozásnál 0 értéket kaptak, s így az elemzésből kimaradtak. 14

15 (2) A minta elemei, a települések nem tudnak lemorzsolódni, hiszen erre csak az országhatár megváltozása vagy egy település elnéptelenedése esetében kerülhet sor. A háztartás- és a vállalatpanelhez képest tehát nem következhet be az adatfelvétel torzulása az elemzés egységeinek kilépése folytán. (3) A háztartásokhoz vagy a vállalatokhoz képest a települések határa jól definiálható és változatlan. Ez annak ellenére igaz, hogy minden évben szétválik vagy egyesül néhány település. Ennek mértéke egy háztartás- vagy vállalatpanelhez képest egyfelől elhanyagolható, másfelől e változások az elemzés egységének és a változás folyamatának közigazgatási definiáltsága miatt sokkal jobban követhetők, mint a háztartási és a vállalati panelok esetében, ahol az alapegység határai csak nagyon önkényesen húzhatók meg és a változások sokfélék és helyesen regisztrálhatók. 15

16 2. Az önkormányzatok (nem-) válaszolói hajlandósága Az önkormányzatok válaszolói hajlandóságát az egyes hullámok során elért válaszaránnyal mérjük (1. sz. ábra). 1. sz. ábra A TÖA válaszadási aránya 1995 és 2003 között* (%) tavasz 2000 ősz 2001 tavasz 2001 ősz * Budapest és az önálló helységnek nem tekinthető települések adatai nélkül. Forrás: 1 sz. táblázat Látható, hogy általában a települések harmada-negyede válaszolt szétküldött kérdőíveinkre. A teljes idősort tekintve csökkenő válaszolási trend érzékelhető (1997-ben 38% 14, 2001 őszén és 2002-ben 24%). A 2001 tavaszi kudarc okát abban látjuk, hogy az ekkor alkalmazott kísérleti szétküldési stratégia koncepciója (két speciális szaklap a hivatalos lap helyett) rossz volt. Emiatt elhatároztuk, hogy erőteljesebb (bár költségesebb) válaszadás növelő technikákat alkalmazunk. Ezek eredményeképpen a évi válaszadási arány valóban 54% lett. A válaszolási hajlam elemzése során első lépésben hullámonként külön-külön vizsgáljuk a válaszolók összetételének eltérését az összes településétől. Az elemzést azzal a két változóval kezdjük, amely minden településközpontú elemzés alfája és ómegája (s az általunk alkalmazott egyszerű súlyozásnak is az alapja), a település földrajzi elhelyezkedésével és nagyságával. Az előbbit a KSH által kidolgozott hételemű (általunk RÉGIÓ-nak nevezett) változóval, az utóbbit a település állandó lakosainak száma alapján képzett változóval (NAGYSÁG) közelítjük (2. sz. táblázat) 14 Az 1995 évi értéket a alapvetően eltérő válaszolási feltétel miatt (csak a polgármester tölthette ki a kérdőívet) nem vesszük figyelembe. 16

17 2. sz. táblázat A válaszoló önkormányzatok megoszlása régió és állandó lakosok száma szerint, , súlyozatlan minták T-star tavasz 2000 ősz 2001 tavasz 2001 ősz Elemszám Régió, % Nyugat-Dunántúl 20,4 18,0 17,3 17,1 19,8 20,6 18,1 16,8 16,6 18,5 Közép-Dunántúl 12,9 14,5 11,7 14,3 14,4 13,5 15,4 14,0 13,9 13,3 Dél-Dunántúl 20,6 18,3 18,2 17,8 18,1 18,3 17,6 20,0 20,1 20,5 Közép- Magyarország 6,6 5,7 6,3 7,6 5,6 6,8 5,5 6,0 6,0 5,6 Észak- Magyarország 19,1 22,6 20,9 21,1 20,7 19,5 18,1 21,4 19,5 19,4 Észak-Alföld 12,3 11,7 15,5 12,1 10,7 11,7 11,6 11,7 14,4 13,8 Dél-Alföld 8,1 9,1 10,1 10,0 10,7 9,6 13,7 10,1 9,5 8,9 Összesen Településnagyság, % 1000 fő alatt 54,8 50,1 46,2 46,4 48,4 46,4 39,3 47,5 58,6 57, fő 20,9 21,5 22,9 24,2 23,4 24,5 26,0 22,9 21,9 20, ezer fő 20,0 22,6 24,0 23,9 21,9 20,9 27,5 23,7 15,1 13,0 10 ezer fő felett 4,3 5,8 6,9 5,5 6,3 8,2 7,2 5,9 4,4 9,6 Összesen * Budapest, és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül x Chi négyzet minden évben szignifikáns (rendre 31, 36, 37, 22, 25, 16, 18, 16, 27) xx Chi négyzet minden évben szignifikáns (rendre 36, 82, 79, 83, 77, 68, 55, 17, 66). Forrás: Ivony (2002) és TÖA 17

18 A regionális elhelyezkedés 2000 őszét kivéve minden évben szignifikánsan hatott a nem-válaszolási hajlamra, ám ez az érték nem volt egyik hullámban sem kiugróan magas. A dél- és nyugat-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régióban a teljes időszak alatt általában alacsony volt a válaszolási hajlam. Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld önkormányzatai jobbára ennek ellentétei. Észak-Magyarország esetében úgy tűnik, hogy a válaszolási hajlam az 1990-es évek közepe óta egyre alacsonyabb. Észak-Alföld esetében általában alacsony, de három évben (1998, 2002 és 2003) magas volt válaszolói hajlam. Öszszességében a regionális elhelyezkedés nem hat erősen a válaszadási hajlamra, de a viszonylag kis eltérések meglehetősen állandóak. A két átlagostól eltérő válaszolói arányú év esetében azt látjuk, hogy az évi alacsony elemszám a Dél-Dunántúlon okozott kiugróan alacsony, a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld települései esetében magas válaszolási hajlamot. A évi magas válaszolási arány nem befolyásolta az egyes régiók válaszolói hajlamát. A települések nagysága erősebb hat a válaszolói hajlandóságra. A legkisebb települések között magas a nem-válaszolási hajlandóság, és ebben csak az utolsó két hullám esetében van változás. Az összes többi településtípus esetében a válaszolás esélye magasabb a várható értéknél. Az alacsony válaszolási hajlamú 2001 tavaszi hullámban különösen alacsony a legkisebb települések válaszolói hajlama, nyilván ezek a települések nem olvassák az Önkormányzatot és a Jegyzőt vagy már eleve nem is jutnak hozzá. A nagyvárosok évi kiugróan magas értéke a városokra koncentráló telefonos kérdezés következménye. De úgy tűnik a második (közvetlenül a TÁRKI-ból küldött) levélre a kisebb települések jobban reagáltak, mint a lakosúak. Következő kérdésünk az, hogy vajon a válaszoló és nem-válaszoló települések életszínvonala és munkaerő-piaci helyzete eltér-e egymástól. Ha igen, akkor igaz lehet az a feltételezés, hogy a szegény önkormányzatok alacsony válaszolási arányát rossz gazdasági helyzetük magyarázza ( nincs pénzük, energiájuk, figyelmük a kutatókkal való levelezgetésre ). A 3. sz. táblázatban egy rövid időszak adataival illusztráljuk e feltételezés életszerűségét vagy annak hiányát. Az 1998 évi T-Star adataival 15 összehasonlítva a válaszoló és nemválaszoló önkormányzatok csoportjainak évi helyzetét azt találjuk, hogy a válaszoló településekhez képest a nem-válaszoló települések: Kisebbek és körükben, alacsonyabb a 60 év felettiek aránya, 15 A képzett változók leírását a 2. sz. Melléklet tartalmazza. 18

19 magasabb a munkanélküliek aránya (mind a teljes népességen nyers munkanélküliségi mutató, mind az aktív életkorúakon belül), és a hosszú távú munkanélküliek aránya, nagyobb a népességmozgás mértéke (mind az oda-, mind az elvándorlás esetében), több olyan település van közöttük, ahol az adott évben épült új lakás, nem különböznek jelentős mértékben az életszínvonal mértéke és a magángazdaság mértéke szerint (a villamosenergia fogyasztás mértéke, ha nem is minden évben szignifikáns mértékben, de kisebb a nem-válaszoló településeken, hasonlóan a 100 háztartásra jutó személygépkocsi számában és az egyéni vállalkozók arányában). Egy kivételtől eltekintve a fenti megállapítások 1997 és 1999 közötti időszak egészére érvényesek. Az egyetlen dimenzió, ahol eltérés volt a vizsgált három év adatai között, ben az egyéni vállalkozók aránya a nem-válaszoló települések csoportjában magasabb. 3. sz. táblázat A települések életszínvonalát jelző változók közötti eltérés mértéke a válaszoló és nem válaszoló önkormányzatok körében, ( évi súlyozatlan minták, varianciaanalízis F-próba)* Válaszoló Nem Vála- Nem Válaszo- Nem vá- válaszoló vála- ló laszoló szoló szoló Lakosok száma Hatvan év felettiek Nyers munkanélküliségi mutató 5,57 5,80 5,54 5,79 5,44 5,85 Munkanélküliek 9,71 10,13 9,64 10,13 9,47 10,22 Hosszú távú munkanélküliek 5,25 5,49 5,23 5,47 5,09 5,55 Odavándorlás 5,01 5,10 4,89 5,15 4,92 5,13 Elvándorlás 4,89 4,99 4,75 5,05 4,77 5,05 Új lakás 7,65 7,90 7,04 8,21 7,42 8,01 Villamosenergia /háztartás 2,51 2,44 2,50 2,45 2,51 2,44 Autó 100 háztartásra 42,70 41,78 42,84 41,80 42,90 41,75 Egyéni vállalkozók 7,44 7,21 7,40 7,26 7,12 7,40 * Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül. A jelölt csoportpárosok szignifikánsak. A változók számítási módját a 2. sz. melléklet tartalmazza. Forrás: Ivony (2002) A települések válaszadói magatartásának megismeréséhez fontos megvizsgálni, hogy ezek a változók együttesen milyen mértékben és módon határozzák meg a válaszolási maga- 19

20 tartást, illetve, hogy a hatás mértéke és módja változik-e a vizsgált időszakban vagy minden évben nagyjából azonos. A 4. számú táblázatban a RÉGIÓ és a NAGYSÁG változók hatását vizsgáljuk évenként. Az évenkénti válaszolási magatartás függő változója azt mutatja, hogy az adott évben az adott település válaszolt-e a kérdőívre (1) vagy sem (0). (4. sz. táblázat) A modell jellemzője, hogy: nagy a magyarázó értéke (a szabadságfokhoz képest sokkal alacsonyabb az illeszkedés mértéke), ami arra utal, hogy a két változó, amelyről azt feltételezzük, hogy a települések alapvető jellemvonásainak tekinthetők, jól magyarázzák a válaszolói magatartást, a NAGYSÁG hatása sokkal erősebb, mint a RÉGIÓ-é, a fent jellemzett összefüggések a vizsgált időszak egészére nagyjából érvényesek, ami arra utal, hogy bár néhol gyenge, de stabil hatásokkal számolhatunk a két települési változó esetében. Ami az egyes évek közötti eltéréseket jelenti, két jelenség érdemel említést. Egyrészt az, hogy a 10 ezer főnél kevesebb lakossal rendelkező valamennyi településtípus mind a kilenc hullámban csökkenti a válaszolási hajlandóságot. De míg ez egyes években ( ban, 2001 tavaszán és 2003-ban) a csökkenés mértéke annál nagyobb, minél kisebb a település, addig 2000 tavaszán és őszén, valamint 2001 őszén csak a legkisebb települések válaszolói hajlama alacsony kiugró mértékben. A regionális hatás 2003 előtt csak ritkán volt szignifikáns. Észak-Magyarország, Dél- Alföld és Közép-Dunántúl települései inkább, az észak-alföldiek kevésbé voltak hajlamosak válaszadásra. A 2003-ban alkalmazott erősebb ösztönzés hatására azonban a középmagyarországi régió kivételével minden régióban erősen megnőtt a válaszolói hajlam. A másik említésre érdemes jelenség az 1999-ben Közép-Magyarországon kitört válaszolási járvány. Míg e referenciacsoporthoz képest a többi évben a modellben található régiókban általában nagyobb a válaszolási esély, ebben az évben kismértékben inkább alacsonyabb. Ennek okát nem ismerjük, de nyilván az adott régióban az adatfelvétel idején valamilyen területileg korlátozott érvényességű jelenség (például egy helyi konferencia, ahol felhívták a polgármesterek figyelmét a kérdőív kitöltésének fontosságára) váratlanul megnövelte a válaszolási hajlandóságot. 20

21 4. sz. táblázat A RÉGIÓ és a NAGYSÁG hatása az önkormányzatok válaszolási hajlandóságára ( /2 évi súlyozott minták, az 1998 évi T-Star adat- bázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, logisztikus regresszió) /1 2000/2 2001/1 2001/ NAGYSÁG* Nagyon kicsi 0,43 xxx 0,29 xxx 0,43 xxx 0,29 xxx 0,22 xxx 0,23 xxx 0,38 xxx 1,01 0,71 Kicsi 0,60 x 0,49 xx 0,82 0,69 0,40 xxx 0,54 x 0,77 1,23 1,02 Közepes 0,57 x 0,50 xx 0,87 0,62 x 0,45 xxx 0,67 0,71 1,05 1,07 Nagy 0,70 0,58 x 0,91 0,61 x 0,39 xxx 0,77 0,81 0,57 3,00 xxx Óriás RÉGIÓ* Nyugat-Dunántúl 1,14 1,04 0,71 1,46 1,23 1,62 1,06 0,96 1,60 xx Közép-Dunántúl 1,56 x 0,99 0,93 1,53 x 1,10 1,80 x 1,31 1,09 1,96 xx Dél-Dunántúl 1,16 1,10 0,75 1,28 1,04 1,54 1,32 0,97 1,94 xx Észak-Magyarország 1,71 x 1,33 0,93 1,48 x 1,08 1,39 1,39 1,00 1,98 xxx Észak-Alföld 1,07 1,44 0,68 x 0,95 0,86 1,14 0,98 1,22 2,18 xxx Dél-Alföld 1,37 1,34 0,96 1,72 x 1,11 2,16 x 1,37 1,22 1,89 xxx Közép-Magyarország * Az évenkénti válaszolási hajlandóságra gyakorolt hatás erejét a log odds Exp (B) értéke fejezi ki. Ha nagyobb, mint egy, az adott változó növeli, ha kisebb, csökkenti a válaszolási hajlandóságot. Az eltérés minél nagyobb egynél, annál erősebb a hatás. A hatások erejét a T érték szignifikancia mértéke mutatja: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és között, x: p= 0.05 és között. A modellek statisztikái rendre: Találati arány (%): 62, 68, 67, 70, 75, 87, 76. Chi-négyzet:61,2 xxx ; 95,3 xxx ; 95,5 xxx ; 105,5 xxx ; 80,5 xxx ; 88,1 xxx ; 68,2 xxx A településnagyság 1997 ás 2001 között kategóriái rendre 500 fő alatt, fő, fő, fő és fő felett, 2002-ben és 2003ban 1000 fő alatt, 1000 fő alatt, fő, fő, fő között és fő felett. Forrás: Ivony (2002) és TÖA 21

22 A TÖA panel jellege a nem-válaszolási hajlandóság longitudinális értelmezését is lehetővé teszi. Ezt egy olyan változó segítségével végezzük el, amely megmutatja, hogy az addig lekérdezett hullámokból egy adott település hány esetben válaszolt. 16 A változó alapmegoszlását nyolc és tíz hullám esetében a 2. sz. ábra szemlélteti. 2.sz. ábra A TÖA longitudinális válaszolói hajlandósága (a válaszok száma) nyolc és tíz hullám esetében (esetszám) Nyolc hullám Tíz hullám Forrás: Ivony (2002) és TÖA 1995 és 2001 ősze közötti nyolc hullám alatt egyszer sem válaszolt a települések kb. 20 százaléka és hasonló azon települések aránya, amelyek egy vagy két alkalommal válaszoltak. A többszöri válaszolás aránya rendre csökken, hogy végül a mind a nyolc hullámban válaszoló települések aránya 1 % alatti értékre süllyedjen. A tíz hullám esetében (nyilván a évi kiugróan magas válaszolási arány miatt) a soha nem válaszoló települések aránya erősen csökkent, az 1-3 alkalommal válaszolókénál sokkal, a négy ízben válaszolókénál kis mértékben alacsonyabb. Az 5. és 6. számú táblázatok segítségével azt a kérdést lehet megválaszolni, hogy eltérneke a települések régió és nagyság (továbbá a tíz hullám esetében a közigazgatási szempontú központi helyzet) szerinti jellemzői attól függően, hogy a település kumulált válaszolói hajlandóság milyen mértékű. 16 E változó a legelső, 1995-ös felvétel településeit is tartalmazza, ezért ebben a fejezetben kivételesen nyolc (ami az OTKA kutatás kezdő évét jelöli), illetve tíz hullámról (ami az OTKA kutatás befejeződését jelöli) beszélünk. 22

23 Egyszer sem Elemszám 600 Nyugat Dunántúl 27,8 Közép Dunántúl 12,0 Dél Dunántúl 23,8 Közép Magyarország 3,8 Észak Magyarország 14,7 Észak Alföld 13,3 Dél Alföld 4,5 Összesen sz. táblázat A kumulált válaszolási hajlandóság alakulása régió és településnagyság szerint 1995 és 2001 ősze között*, (%) Egyszer Kétszer Háromszor (1998) Összesen Négyszer Ötször Hatszor Hétszer Nyolcszor Régió x 21,3 18,5 17,4 17,0 18,8 18,4 17,0 18,2 20,6 11,9 11,7 16,1 12,1 15,0 18,4 14,9 0 13,0 24,6 21,2 15,1 20,0 15,9 17,2 17,0 18,2 20,8 6,6 6,5 7,0 5,8 5,3 4,6 8,5 0 5,9 17,1 22,2 21,7 19,4 23,2 19,5 17,0 36,4 19,2 11,1 12,9 12,4 15,2 10,1 8,0 12,8 9,1 12,4 7,3 7,0 10,3 10,6 11,6 13,8 12,8 18,2 8, Településnagyság xx 41,7 29,4 22,9 18,2 16,4 13,8 14,9 18,2 32,8 19,2 23,0 25,0 26,4 23,7 29,9 23,4 9,1 22,0 19,5 21,8 23,1 23,3 24,2 26,4 23,4 36,4 20,9 18,3 20,7 23,4 25,2 26,1 18,4 31,9 36,4 20,0 1,3 5,1 5,6 7,0 9,7 11,5 6,4 0 4, fő alatt 53, fő 17, fő 15, ezer fő 12,0 10 ezer fő felett 1,4 Összesen 100 * Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül. x : Chi-négyzat = 107; df=48; Sign.=,0000 xx : Chi-négyzet = 289; df=32; Sign.=,0000 Forrás: Ivony (2002) 23

24 6. sz. táblázat A kumulált válaszolási hajlandóság alakulása régió és településnagyság szerint 1995 és 2003 között*, (%) Egyszer sem Elemszám 376 Nyugat Dunántúl 30 Közép Dunántúl 10 Dél Dunántúl 24 Közép Magyarország 5 Észak Magyarország 15 Észak Alföld 13 Dél Alföld 3 Összesen fő alatt fő fő fő 2 10 ezer fő felett 0 Összesen 100 Helyben 0 Önálló jegyzőség 31 Körjegyzőség központja 12 Körjegyzőség társközsége 57 Forrás: TÖA **Alacsony elemszám. Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Hatszor Hétszer Nyolcszor Kilencszer** Tízszer** Összesen (28) (6) 3180 Régió Településnagyság Kistérségi központ Igazgatási önállóság

25 A nyolc hullám esetében a területi elhelyezkedés esetében a kumulált válaszolási hajlandóság korábban tapasztalt gyenge, de stabil összefüggést mutatja. A Nyugat- és a Dél- Dunántúl településeinek aránya a sohasem válaszolók esetében, Észak-Magyarország és Dél- Alföld települései a nyolcszor válaszolók esetében fordulnak elő az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (s e kettő esetben a soha nem válaszolók aránya is alacsony). Közép- Magyarország és az Észak-Alföld településeinek előfordulása nem tér el jelentősen a kumulált válaszadási hajlandóság szerint, esetükben a közepes gyakoriságú válaszolás aránya kicsit magasabb az átlagosnál. A Közép-Dunántúl települései ettől csak annyiban térnek el, hogy amíg 5-7 alkalommal nagyon is hajlandók válaszolni, addig a minden alkalommal történő válaszadás nem jellemzi azokat. A települések nagyságától erősen függ és a kumulált nem-válaszolási hajlandóság. Éles határvonal húzódik az 500 fős lélekszám körül. Az ennél kisebb települések a sohasem válaszolók körében országos arányukat jóval meghaladó mértékben fordulnak elő. Az összes 500 főnél nagyobb településre a fenti összefüggés ellentéte igaz. Az lakosúak a háromhat alkalommal válaszolók körében gyakoribbak, az lakosúak esetében a válaszolás minden mértéke közel azonos esélyű, a nagyobbak válaszolási esélye majdnem folytonosan nő a hatszori válaszolásig. A tíz hullám esetében (6. sz. táblázat) a fenti megállapítások nagyobb hullámok száma ellenére fenntarthatóak. A Nyugat- (és kisebb mértékben) a Dél-Dunántúl települései között a nem válaszolás és az egyszer válaszolás aránya továbbra is átlag feletti. Ellentéte ennek a Dél-Alföld, ahol a települések aránya fokozatosan nő a gyakrabban válaszolók körében. A kis települések válaszolói hajlama változatlanul alacsony. A tíz hullám esetében vizsgált közigazgatási helyzet hatása a válaszolói magatartásra igen erős. A kistérség-központi helyzet a legalább háromszori válaszolás esélyét növeli meg, de e körön belül nem okoz további eltéréseket. A helybeli jegyzőség léte s ha van önálló volta vagy hiánya még erősebben hat a válaszolói magatartásra. A helyben lévő és önálló jegyzőség nem csupán a legalább háromszori válaszadás esélyét növeli, de azt is, hogy a település nagy eséllyel legalább hétszer válaszol. A helybeli körjegyzőség hatása nem jelentős, de ahol nincs jegyző helyben, ott nagyon magas a nem vagy legfeljebb egy alkalommal válaszolás aránya. Ez azt a korábbi feltételezést igazolja (Ivony, 2002), hogy a kistelepülések mivel nagyobb eséllyel fordulnak elő a közös polgármesteri hivatal hatásköre alá eső igazgatási for- 25

26 mában, ahol nincs helyben jegyző, ezért sokan meg sem kapják talán a kérdőíveket, illetve ha meg is kapják, a közös polgármesteri hivatal esetleg elégségesnek ítéli csak az egyik (a központi) kérdőívet kitölteni és visszaküldeni. Ez azt jelenti, hogy ha a kistelepülés az elemzés célja a TÖA-t alkalmazó kutatások megbízhatóság nem elégséges. Ugyanakkor minden más általános elemzés szemszögéből a TÖA ezen torzítása a lehető legkevésbé negatív hatású. Egyrészt, mert a teljes lakosságnak csak a 32%-a lakik a kistelepüléseken, tehát csak az összlakosság kis részét kell súlyozással felpótolni. Másrészt ebből a településtípusból nagyon sok van, és ezek területileg eléggé koncentráltan helyezkednek el. Következésképpen feltételezhető, hogy a válaszolók jól helyettesítik a nem-válaszolókat, amennyiben általában ugyanolyan jellemvonásokkal rendelkeznek, mint a szomszédok. (Sik, 2000) 26

27 3. A települések válaszadási magatartása módszertani etűdök továbbgondolásra Ebben a fejezetben különböző módszertani elemzéseket mutatunk be, melyek segítségével egyrészt a súlyozás hatását vizsgáljuk a minták valóságtartamára, másrészt a válaszadás gyorsaságát feltételezhetően befolyásoló objektív és szubjektív paramétereit vesszük szemügyre, harmadrészt a válaszadás gyorsaságának és a kérdezési szituációnak a szerepét elemezzük az ország és az önkormányzat helyzetértékelésben A súlyozás hatása a minták valóságtartalmára Korábban láttuk (1. sz. ábra), hogy majd minden évben a megkérdezett önkormányzatok kb százaléka válaszol a kérdőívre. Emiatt a kapott adatokat súlyoznunk kell ahhoz, hogy országosan reprezentatív mintához jussunk. Mivel az önkormányzati adatbázis összekapcsolható a KSH T-star adatbázisával, ezért valamennyi ott fellelhető adat elvben felhasználható ehhez. Az eddigi összes hullám súlyozásánál a lehető legkonzervatívabb megoldás valamilyen formájával kísérleteztünk, a régió, a települési státusz és a településnagyság alapján képzett két (vagy három) dimenzió mentén a cellánkénti eltérésekkel arányosan felszoroztuk (majd visszaosztottuk) a kapott válaszokat 17. A súlyozás hatását a minták valóságtartalmára úgy vizsgáltuk, hogy a súlyozatlan és súlyozott mintákat összehasonlítottuk a T-Star-ban található demográfiai-, település fejlettségi-, gazdasági- és életszínvonal adatok szerint. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az előállított súlyváltozókkal képzett adatbázisok azonos vagy eltérő eredményeket mutatnak-e, vagyis a régió és településnagyság alapján történő felszorzásos súlyozás hatott-e a többi változóra. A települések társadalmi-gazdasági mutatóinak az országos, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapján kapott eredményeit a 7. sz. táblázat mutatja be, egy kiválasztott hullám (2001 őszének) adatai alapján. 17 A súlyozási eljárást a 2001 őszi mintán mutatjuk be (2. sz. melléklet). 27

28 7. sz. táblázat A RÉGIÓ és NAGYSÁG alapú súlyozás hatása a minta valóságtartalmára (Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül) Országos Súlyozatlan Súlyozott (1998 T-Star, N=3131) (2001/1, N=751) (2001/1, N=748) Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás 1998 évi abszolút értékek Állandó lakosság száma év felettiek száma Odavándorlók száma Elvándorlók száma Lakásállomány Épült új lakások száma* 9, ,6 37 9,5 32 Villamosenergia fogyasztás Személygépkocsik száma Regisztrált munkanélküliek száma Hosszútávú munkanélküliek száma Vállalkozók száma évi relatív értékek Odavándorlás aránya 5,07 2,54 5,04 2,49 5,06 2,43 Elvándorlás aránya 4,96 2,44 4,92 2,32 4,99 2,38 Épült új lakások aránya* 8,3 24,4 9,1 45 9,7 49 Villamosenergia fogyasztás / háztartás 2,50 2,14 2,7 4,1 2,7 4,4 Személygépkocsi 100 háztartásra Nyers munkanélküli arány 5,71 3,55 5,58 3,36 5,58 3,41 Munkanélküliek arány (19-56 év) 9,97 6,33 9,66 6,04 9,67 6,08 Hosszú távú munkanélküliek aránya 5,39 4,04 5,25 3,8 5,25 3,83 Vállalkozók aránya 7,31 5,78 7,64 6,9 7,62 7,18 * Épült új lakások száma/aránya az országos adatbázisban: N=1857; a súlyozatlan mintában N=494; a súlyozott mintában N=467; Forrás: Ivony (2002) 28

29 A súlyozatlan mintához képest a súlyozott minta átlagai jobban közelítik az országos átlagokat és szórásértékeket. A súlyozott mintánál a változók szórása kisebb, ami azt jelenti, hogy a súlyozatlan mintához képest nőtt az adatok megbízhatósága. A postai adatfelvételi technika általános jellemzőinél már említettük, hogy az eltérő válaszolói hajlandóság miatt a kapott minták torzítanak, vagyis a válaszadás nem véletlenszerű. A 7. sz. táblázat ezt a megállapítást alátámasztja, hiszen míg számos változó országos- és a súlyozatlan mintabeli átlaga között nagy eltérések láthatóak a súlyozás hatására ezek lecsökkentek A válaszadás gyorsasága Az önkormányzatok válaszadásának gyorsaságát a kérdőív szétküldése után eltelt hetek számával mértük. Előzetes hipotézist nem állítottunk fel arról, hogy fog-e, s ha igen, hogyan fog eltérni a gyors és a lassú válaszoló választ adók összetétele, de úgy véltük, hogy a reakcióidő a válaszadási magatartás fontos eleme lehet, tehát célszerű mérni. Az első elemzés során a visszaküldés gyorsaságát három évben, 1999-ben, 2000 őszén és 2001 őszén vizsgáltuk meg. 19 Első lépésben külön választottuk azoknak a településeknek a csoportját, amelyek azonnal (az első héten), majd azokét, amelyek gyorsan (a 2-3. héten), s végül azokét, amelyek lassan (a 4. héten vagy később) válaszoltak. (3. sz. ábra) 18 Nem tapasztaltunk lényeges különbségeket a súlyozás után, az értékek a súlyozatlan mintáéval egyeztek meg, melyek csak kismértékben térnek csak el az országos átlagoktól. 19 A teljes sokaságra vonatkozó tiszta csoportokat nem tudtunk képezni, mivel különböző hullámokban a települések eltérő gyorsasággal küldték vissza a kérdőíveket. A három év kiválasztásának az oka az volt, hogy e három adatfelvétel között ugyanannyi idő (1 év) telt el. Ennél rövidebb periódusok vizsgálatát nem tartottuk érdemesnek. 29

30 3. sz. ábra Az azonnal-, a lassan- és a gyorsan válaszolók megoszlása 1999, 2000 és 2001 őszén* (%) 70 69, ,9 61, ,2 20,8 15,1 23,7 26, ősz 2000 ősz 2001 ősz 4 azonnal válaszolt gyorsan válaszolt lassan válaszolt * Budapest és az önálló helységnek nem tekinthető települések adatai nélkül. Forrás: (Ivony, 2002) 1999-hez képest 2001 őszére nemcsak a TÖA válaszaránya csökkent le 33-ról 24 százalékra, de az egyes hullámokat jellemző válaszadói magatartás mintázata is megváltozott. Ugyan az önkormányzatok zöme még mindig a 2-3. héten küldte vissza a kérdőívet, viszont kevesebb, mint ötödére csökkent az azonnal válaszolók aránya a vizsgált időszakban. A további elemzés során a két szélső csoport viselkedését próbáljuk magyarázni a települések jellemzői alapján. Az azonnal- és a lassan válaszolók esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a települések nagysága és regionális elhelyezkedése hat-e a válaszok gyorsaságára, és hogy e hatás mértéke és módja változik-e a vizsgált időszakban. Az eredményeket a 8. sz. táblázat szemlélteti. 30

31 8. sz. táblázat A RÉGIÓ és a NAGYSÁG hatása az önkormányzatok válaszolói gyorsaságára (1999 őszi, 2000 őszi és 2001 őszi súlyozott minták, az 1998 évi T- Star adatbázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, logisztikus regresszió, esélyhányadosok) T-Star ősz 500 fő alatt 1, fő 1, fő 2,74x ezer fő 2,00 10 ezer fő felett 1 AZONNAL VÁLASZOLT LASSAN VÁLASZOLT 2000 ősz 2001 ősz 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz NAGYSÁG * 14,52 0,95 0,45x 0,30x 0,31x 16,79 1,47 0,45x 0,32x 0,27x 27,69x 0,99 0,32x 0,25x 0,30x 12,86 2,14 0,38x 0,34x 0,28x RÉGIÓ * 0,43x 2,13 1,42 1,40 1,65 0,76 0,56 1,49 1,74 1,74 0,79 0,87 1,64 0,87 1,64 Nyugat-Dunántúl 0,39x Közép-Dunántúl 0,25xx Dél-Dunántúl 0,52x Észak- Magyarország 1,07 0,29 4,25 0,91 1,05 0,62 Észak-Alföld 1,09 0,48 1,28 1,06 2,01 1,50 Dél-Alföld 0,29x 0,79 0,29 2,26x 1,07 0,92 Közép- Magyarország * Az évenkénti válaszolási hajlandóságra gyakorolt hatás erejét a log odds Exp (B) értéke fejezi ki. Ha nagyobb, mint egy, az adott változó növeli, ha kisebb, csökkenti a válaszolási hajlandóságot. Az eltérés minél nagyobb egynél, annál erősebb a hatás. A hatások erejét a T érték szignifikancia mértéke mutatja: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és között, x: p= 0.05 és között. A modellek statisztikái rendre: 2 log Likelihood: 1015, 650, 234, 1034, 851, 848; Illeszkedés mértéke: 996, 798, 835, 1034, 800, 747; Találati arány (%): 78, 85, 96, 79, 77, 74; Chi-négyzet: 77,3xxx; 29,7xx; 17,6; 21,5x; 25,1x; 18,3x. Forrás: TÖA 31

32 A modell jellemzője, hogy: alacsony a magyarázó érték, a NAGYSÁG hatása erősebb, mint a RÉGIÓ-é, bár néhol gyenge, de stabil hatásokkal számolhatunk a két településváltozó esetében. Ami az egyes válaszolói gyorsaságtípusok közötti eltéréseket illeti, két jelenség érdemel említést a nagyobb települések hajlamosabbak hamarabb válaszolni, de a 10 ezer fő feletti települések kifejezetten lassan válaszolnak, a regionális hatás esetében évenkénti eltérések tapasztalhatók ben és 2000-ben azonnali válaszok Közép-Magyarországról érkeztek nagy valószínűséggel ben ezzel szemben a korábban azonnal alig válaszoló közép-dunántúli és észak-magyarországi önkormányzatok válaszoltak inkább azonnal. A T-Star adatbázisból kiválasztott változókkal lehetőség nyílt az azonnal- és a lassan válaszoló települések életszínvonal és munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására. (9 sz. táblázat) Az azonnal válaszoló települések a nem azonnal válaszolókhoz képest: kisebb lélekszámúak, alacsonyabb az idős népességük aránya, (2001 őszét kivéve) magasabb a munkanélküliek (és ezen belül a hosszú távú munkanélküliek) aránya, és alacsonyabb az épített új lakások- és az egyéni vállalkozók aránya is. A lassan válaszolókat, szemben az első három héten válaszolók csoportjával: magasabb lakosság- és idős népességszám jellemez, (2001 kivételével) minden évben magasabb a lassan válaszolók körében a munkanélküliek (ezen belül a hosszú távúak) aránya, és az átlagos trenddel szemben (ugyancsak 2001-ben), magas a népességmozgás mértéke is ben szintén magasabb az épített új lakások aránya, a villamosenergia fogyasztás mértéke és az egyéni vállalkozók aránya. 32

33 9. sz. táblázat Az azonnal- és a lassan válaszoló önkormányzatok a település egyéb jellemzői alapján (1999 őszi (N=1031), 2000 őszi (N=800) és 2001 őszi (N=748) súlyozott minták, az 1998 évi T-Star adatbázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, varianciaanalízis F-próba) AZONNAL VÁLASZOLÓK (A) LASSAN VÁLASZOLÓK (B) T-Star 1998 * 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz 1 héten 1 héten 1 héten 4-10 héten 4-10 héten 4-10 héten később később később korábban korábban (N=229) (N=121) (N=30) (N=215) (N=190) (N=199) korábban Lakosok száma (a.) év felettiek száma (b.) Munkanélküliek aránya (19-56 év) (c.) 9,56 9,43 9,99 9,26 7,26 9,76 9,55 9,44 9,44 9,34 9,94 9,55 Hosszút. munkanélküliek aránya (d.) 5,22 5,05 5,51 4,90 3,89 5,31 5,22 5,06 4,95 5,00 5,27 5,25 Odavándorlás (e.) 4,79 4,96 5,08 4,98 4,59 5,05 5,07 4,89 5,11 4,96 5,35 4,92 Elvándorlás (f.) 4,54 4,84 4,66 4,76 4,50 4,94 5,01 4,71 4,95 4,68 5,18 4,83 Épített új lakás ar. (g.) 7,49 7,41 6,85 7,52 7,89 9,17 7,32 7,45 6,76 7,66 14,37 7,24 Villamos energiafogyasztás (h.) 2,65 2,47 2,51 2,54 2,76 2,65 2,33 2,56 2,48 2,56 2,99 2,54 Autó 100 ht-ra (i.) 43,08 42,84 40,88 44,22 46,90 43,00 41,85 43,17 44,94 43,37 43,77 42,93 Egyéni vállalkozók aránya (j.) 6,88 7,18 6,61 7,95 7,11 7,66 6,71 7,22 7,98 7,69 8,68 7,26 (A): a két csoportot az azonnal (1 héten) válaszolók és a később (a 2. héten vagy később) válaszolók alkotják; (B): a két csoportot a lassan (4-10 héten) válaszolók és a korábban (az első, második és harmadik héten) válaszolók alkotják; * A vastagon szedett értékek szignifikánsak. A szignifikáns F-értékek jelölése: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és között, x: p= 0.05 és között. a. A szignifikáns F-értékek rendre: 5,10x; 22,75xxx; 11,63x. b. A szignifikáns F-értékek rendre: 4,87x; 21,56xxx; 9,89x; c. A szignifikáns F-értéke: 4,93x. d. A szignifikáns F-értéke: 4,01x. e. A szignifikáns F-értéke: 4,35x. f. Nincs szignifikáns F-érték. g. Nincs szignifikáns F-érték. h. A szignifikáns F-értékek rendre: 7,73x; 12,22xx; i. A szignifikáns F-értéke: 5,04x; j. A szignifikáns F-értékek rendre: 6,30x. Forrás: Ivony (2002) 33

34 A második elemzés (10. és 11. sz. táblázat) a évi válaszolási idő függvényében mutatja be a települések egyes jellemzőinek alakulását. A válaszadás gyorsasága tekintetében a következő eltéréseket tapasztaltuk: a kisfalvak az átlagosnál nagyobb arányban válaszolnak azonnal vagy a második hullámban, a fős települések válaszolási gyorsasága alacsonyabb, a Nyugat- és Közép-Dunántúl települései között viszonylag magas az azonnal válaszoló települések aránya, a válaszadás esélyét nagyon erősen befolyásoló közigazgatási helyzet hatása a válaszadás gyorsaságára elhanyagolható. 34

35 10. sz. táblázat Az önkormányzatok válaszolói gyorsasága 2003-ban, a településméret és a régió függvényében (%, súlyozott minta) 41. hét 42. hét 43. hét 44. hét 45. hét Telefon Második hullám T-star, 2000 Elemszám Településnagyság 1000 fő alatt fő fő fő felett Összesen Régió Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Összesen Igazgatási önállóság Önálló jegyzőség Körjegyzőség helyben Társközség Összesen Forrás: TÖA 35

36 A 11. sz. táblázat a települések puha jellemzőinek és a visszaküldés gyorsaságának öszszefüggését mutatja be. Feltételezéseink szerint, az hogy a településen működnek-e a helyi média különböző formái, illetve az önkormányzat, jól működik együtt a civil és a piaci világgal, az öszszefügg az önkormányzat kérdőívvel kapcsolatos attitűdjével: ahol fejlett a civil szféra és az önkormányzati együttműködés, ott feltételezhetően nagyobb jelentőséget tulajdonítanak egy kutatásnak, és nem várnak a kérdőív visszaküldésével a második megkeresésig. Az adatok szerint a helyi média mutatói összefüggésben vannak a válaszadás gyorsaságával. A saját önkormányzati hírlevéllel rendelkező önkormányzatok, az átlagosnál valamivel kisebb arányban válaszoltak a második hullámban és az átlagosnál kétszer nagyobb arányban telefonon. A telefonos válaszadási forma kiemelkedő arányának oka, hogy ebbe az alcsoportba csak városok kerültek, és a városokban nagyobb valószínűséggel találunk helyi médiumokat. A helyi újsággal rendelkező önkormányzatokat nem jellemezte a gyors válaszadás. Hasonlóan a saját hírlevéllel kapcsolatban megállapítottakhoz, a városok állnak a telefonos válaszadási típus magas arányának hátterében. A regionális rádió- és tévéállomás esetében az átlagosnál nagyobb a 45. héten visszaküldők aránya, és kisebb a második hullámban érkezők aránya. A telefonos válaszok aránya ebben az esetben is kiemelkedő. Összességében megállapíthatjuk, hogy feltételezéseinkkel szemben nincs lényeges eltérés a visszaküldés gyorsaságában, annyi azonban megállapítható, hogy az átlagosnál valamelyest kisebb mértékben vártak a második megkeresésre a helyi médiával rendelkező önkormányzatok. A helyi civil szervezetekkel összefüggésben is az előzőekhez hasonló tendencia vázolható fel: átlagon felüli telefonos válaszadás, amelynek hátterében a városok állnak. A szegregációs mutatók közül a gazdag, szegény illetve roma elkülönülés mutatott szignifikáns összefüggést a válaszadás sebességével. Mindhárom esetben a kizárólag városokra vonatkozó telefonos kérdezés kimagasló aránya állt az összefüggések háttérében. A települések helyzetértékelése mind a négy dimenzió mentén összefüggésben van a viszszaküldés gyorsaságával. Kiemelkedően magas, az átlagot egy teljes pontszámmal meghaladó pontszámokat az előbbiekben megállapítottakkal összhangban a telefonon válaszoló önkormányzatok esetében találunk. Ahhoz, hogy a városok hatását kiszűrjük a válaszadás gyorsasága és egyéb jellemzők közti összefüggésből, a következő fejezetben külön vizsgáljuk meg a városok válaszadási viselkedését. 36

37 11. sz. táblázat Az önkormányzatok válaszolói gyorsasága 2003-ban, a helyi média, önkormányzati együttműködés, szegregációs mutatók és a helyzetértékelés függvényében (súlyozott minta) 41. hét 42. hét 43. hét 44. hét 45. hét Telefon Második hullám T-star, 2000 Elemszám Helyi média (%) Önkormányzati hírlevél, saját lap Helyi újság Helyi/regionális rádióadó Helyi/regionális tévéállomás Önkormányzati együttműködés (%) Helyi civil szervezettel Vállalkozói szervezettel Vannak a településen olyan részek, ahol kiugróan magas arányban élnek (%) bizonyos vallási felekezethez tartozók bizonyos politikai pártállásúak gazdagabbak szegényebbek a településre újonnan beköltözők? romák? Helyzetértékelés (átlag) A magyar gazdaság jelenlegi helyzete 3,91 3,81 4,00 3,89 3,85 4,96 3,85 3,95 Az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzete 3,41 3,38 3,57 3,53 3,60 4,71 3,68 3,61 A magyar gazdaság várható gazdasági helyzete 3,69 3,76 3,92 3,74 3,80 4,99 3,80 3,86 Az önkormányzat várható gazdasági helyzete 3,02 3,13 3,22 3,19 3,30 4,30 3,42 3,29 37

38 3.3. A kérdezési szituáció és a visszaküldés idejének hatása a helyzetértékelésre A 2003-as adatfelvétel sajátossága teremtette meg az eltérő kérdezési szituációs hatás vizsgálatának lehetőségét. A magas válaszadási arány elérése érdekében azokat a településeket, amelyek az első hullámban nem válaszoltak újra megkerestük: a nem válaszoló városi vezetőket telefonon kerestük meg. A nem válaszoló községek önkormányzataiba pedig újra elküldtük a kérdőívet. A városok: önkitöltős és a telefonos válaszadás Az adatfelvétel körülményeinek hatását elsősorban olyan kérdések esetében érdemes vizsgálni, amelyek a válaszadó önkormányzati vezető véleményére kérdeznek rá. Ilyen kérdések az önkormányzat és az ország jelenlegi és jövőbeli gazdasági helyzetére vonatkozó összesen négy kérdés 20. Feltételezéseink szerint sem a jelenlegi gazdasági helyzet értékelése, sem a jövőt illető várakozások nem függetlenek a kérdezés módjától: egy telefonos interjú szituációban a válaszadó feltételezéseink szerint pozitívabb választ ad, mint egy önkitöltős kérdőívkitöltése során. A 12. sz. táblázat adatai szerint a kérdezési szituáció hatása a helyzetmegítélésre szignifikáns: A telefonon megkeresett városok az önkormányzat és az ország jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait egyaránt pozitívabban értékelték mint az önkitöltős kérdőívet kitöltők. 20 A kérdések pontos megfogalmazása a Függelékben található. 38

39 12. sz. táblázat A kérdezési szituáció hatása a helyzetértékelésre (átlag, városi alminta, 2003) Jelenlegi helyzet (2003) Jövőbeli kilátások(2004) Magyar gazdaság Önkormányzat Magyar gazdaság Önkormányzat Önkitöltős (N=51) 4,08 3,63 4,20 3,38 Telefonos (N=78) 5,03 4,78 5,06 4,32 Összesen (N=129) 4,65 4,33 4,72 3,95 Szignifikancia szint(f-próba) 0,000* 0,000* 0,004* 0,003* *A csillaggal jelölt oszlopok esetében 0,05-ös szignifikancia szinten szignifikáns az összefüggés a válaszadás ideje és a helyzetértékelés között. A községek: A válaszadás gyorsaságának hatása a helyzetértékelésre Mivel a nem-válaszoló községeket a második hullám során is azonos módszerrel vizsgáltuk, ebben az esetben csak arra kaphatunk választ eltér-e az első hullámban válaszoló önkormányzatok helyzetértékelése a második hullámban válaszolóktól. A 13. sz. táblázat szerint a községek esetében csupán az önkormányzat helyzetének megítélése mutat összefüggést a visszaküldés gyorsaságával: A második hullámban válaszoló önkormányzatok pozitívabban értékelték jelenlegi és jövőbeli helyzetüket, mint az első hullámban válaszolók. 39

40 13. sz. táblázat A válaszadás gyorsaságának hatása a helyzetértékelésre (átlag, község alminta, 2003) Jelenlegi helyzet (2003) Jövőbeli kilátások(2004) Magyar gazdaság Önkormányzat Magyar gazdaság Önkormányzat Első hullám (N=1098) 3,90 3,43 3,76 3,12 Második hullám (N=457) 3,84 3,66 3,78 3,40 Összesen (N=1555) 3,88 3,50 3,77 3,20 Szignifikancia szint (F-próba) 0,494 0,012* 0,861 0,004* * A csillaggal jelölt oszlopok esetében 0,05-ös szignifikancia szinten szignifikáns az összefüggés a válaszadás ideje és a helyzetértékelés között. A régió hatása A válaszadási hullám hatását régiók szerint vizsgálva azt találtuk, hogy a 12. sz. táblázatban talált szignifikáns összefüggés csak két dunántúli régióban érvényes: a Közép- Dunántúlon a második hullámban válaszoló önkormányzatok pozitívabban értékelték jelenlegi és jövőbeli helyzetüket, mint az első hullámban válaszolók. Dél-Dunántúl második hullámban válaszoló önkormányzatai pedig pozitívabban ítélték meg önkormányzatuk jövőbeli helyzetét, mint a jelenlegit. 40

41 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld 14. sz. táblázat A válaszadás gyorsaságának hatása a helyzetértékelésre, regionális bontásban (átlag, község alminta (N=1555), 2003) Jelenlegi helyzet (2003) Jövőbeli kilátások(2004) Magyar gaz- Magyar gaz- Önkormányzat daság daság Önkormányzat első (N=54) 4,30 4,13 4,21 3,66 második (N=31) 4,42 3,92 4,07 3,48 Összesen (N=85) 4,34 4,05 4,16 3,60 Szignifikancia szint (F-próba) 0,728 0,604 0,682 0,646 első (N=150) 3,79 3,32 3,69 3,05 második(n=51) 3,97 4,14 4,01 3,78 Összesen (N=202) 3,83 3,53 3,77 3,23 Szignifikancia szint (F-próba) 0,364 0,002* 0,191 0,006* első (N=246) 3,90 3,47 3,60 3,07 második (N=99) 3,64 3,36 3,52 3,23 Összesen (N=345) 3,83 3,44 3,57 3,12 Szignifikancia szint (F-próba) 0,121 0,581 0,690 0,436 első (N=243) 3,72 3,49 3,58 3,15 második (N=98) 3,95 3,81 3,95 3,69 Összesen (N=341) 3,79 3,58 3,68 3,30 Szignifikancia szint (F-próba) 0,158 0,097 0,051 0,010* első (N=199) 4,06 3,41 3,97 3,25 második (N=88) 3,84 3,69 3,67 3,20 Összesen (N=288) 3,99 3,50 3,88 3,24 Szignifikancia szint (F-próba) 0,230 0,190 0,158 0,824 első (N=129) 3,93 3,13 4,06 2,95 második (N=50) 3,81 3,44 3,96 3,34 Összesen (N=179) 3,90 3,22 4,03 3,05 Szignifikancia szint (F-próba) 0,620 0,222 0,726 0,145 első (N=77) 3,87 3,39 3,68 2,96 Dél-Alföld második (N=39) 3,51 3,46 3,50 3,09 Összesen (N=116) 3,75 3,41 3,62 3,01 Szignifikancia szint (F-próba) 0,186 0,846 0,569 0,711 *A csillaggal jelölt oszlopok esetében 0,05-ös szignifikancia szinten szignifikáns az összefüggés a válaszadás ideje és a helyzetértékelés között. 41

42 3.4. A kérdőív sorsa A válaszolási hajlandóság folyamatának elemzéséhez néhány esettanulmányt készítettünk. Az ELTE harmadéves településfejlesztés szakos hallgatói személyesen kerestek fel lakóhelyükhöz közel eső önkormányzatokat a célból, hogy kiderítsék, mi a sorsa a kérdőívnek az önkormányzathoz történő megérkezése után. Az esettanulmányokból választ kaptunk arra, hogy miként fogadják a kérdőíveket az önkormányzatok, hogy a kért információk megadása helyileg hogyan történik, illetve a hivatalokhoz beérkező levelek ügyirat kezelése az iktatás vagy kiszignálás során hogyan tudnak a kérdőívek elveszni. 21 A települések Pest-, Heves-, Zala- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből lettek kiválasztva, és néhány budapesti kerületet is felkerestek a hallgatók. Összesen 45 önkormányzathoz jutottak el személyesen, vagy telefonon. Az általánosíthatónak tűnő megállapítások a következők: A visszaküldött kérdőíveket legtöbbször a jegyző vagy a pénzügyi előadó töltötte ki, néha maga a polgármester is leellenőrizte, és aláírta. A ki nem töltés okaként az önkormányzatok a túlterheltségükre, vagy a kérdőívek alkalmatlan időben történő kipostázására hivatkoztak. A megkeresett települések felében nem is emlékeztek a TÁRKI kérdőívére. A kérdőívnek a hivatalhoz történő megérkezéséről néhány olyan önkormányzat sem tudott, ahol már bevezették az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert. Leginkább azokban a hivatalokban voltak tájékozatlanok a megkeresett személyek, ahol ilyen ügyirat kezelési rendszert még nem vezettek be. 21 Az esettanulmányok szerkesztett szövegét a 3. sz. Melléklet tartalmazza. 42

43 Irodalom Barati Izabella Szalai Ákos (2000): A TÁRKI Önkormányzati kutatása 1999-es őszi hullámának munkaanyaga. TÁRKI, Budapest Barati Izabella (2001): Önkormányzati várakozások (Jelentés a BM és az MNB számára a TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) 2000 őszi adatfelvétele alapján), TÁRKI, Budapest Bognár Ákos Ivony Éva Sik Endre (2000): Önkormányzati várakozások 2000-re. TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) 2000 tavaszi adatfelvétele, TÁRKI, Budapest Brook, Lindsay (1989): Postal Survey Procedures. In: Gerald Hoinille and Roger Jowell: Survey Reserch Practice. Gower Publishing C. L., England,[ 1978], 1989., pp Dillman, Don A. (1983): Mail and Other Self-Administered Questionnaires. In: Rossi Wright Anderson: Handbook of Survey Reserch. Academic Press Inc., pp Fleck Gábor Simonovits Borbála (2002): JELENTÉS. A TÁRKI Önkormányzati Adatbank 2001 őszi adatfelvétele. TÁRKI, Budapest Fowler, Floyd J. (1993): Nonresponse: Implementing a Sample Design. In: Flower: Survey Research Methods. (Sec. Ed.), SAGE Publ.Inc., California, pp Ivony, Éva (2000): National and International Experiences in the Use of the Mail Survey Technique. (Working paper for the Democracy Project of OSI/LGI) TÁRKI, Budapest Ivony, Éva (2001): Hungary. Country Report for the Local Government Monitoring and Database Project. (Based on the fall 2000 data-collection of the TÁRKI Local Government Data Bank) TÁRKI, Budapest Ivony, Éva (2002): Önkormányzatok longitudinális vizsgálata postai kérdőíves adatfelvételi technikával TÁRKI, Budapest Kovács, Róbert (1993a): Az idegenek Magyarországon in: Útkeresők szerk.: Sik Endre, MTA PTI, Budapest, old. Kovács, Róbert (1993b): A polgármesterek és az idegenek in: Útkeresők szerk.: Sik Endre, MTA PTI, Budapest, old. Miller, Delbert C. (1991): Handbook of Research Design and Social Measurement. SAGE, pp Medgyesi Márton (1999): Adatfelvételi módszerek hatása. TÁRKI, Budapest, (kézirat) Sik Endre (1999): Jelentés a TÁRKI önkormányzat-kutatás negyedik hullámáról, TÁRKI, Budapest Simonovits Borbála (2001): JELENTÉS. A TÁRKI Önkormányzati Adatbank 2001 tavaszi adatfelvétele. TÁRKI, Budapest 43

44 1. sz. Melléklet: A súlyozás bemutatása a 2001 őszi mintán A 2002-es őszi adatfelvételre október végén került sor. A 3130 helyi önkormányzat közül 756 küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A visszaküldési arány országosan 24 százalék volt. Az adatbázist a településrétegek és a régió kategóriái alapján súlyoztuk: Régiók: Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak Alföld Dél Alföld. Településrétegek: 1000 fő alatti fő között fő között fő feletti M.1. sz. táblázat A települések száma országosan és a válaszolók között, valamint a válaszadási arány a súlyozás dimenziói mentén, Budapest és kerületei nélkül Országosan Válaszolók között Válaszolási arány Összesen Állandó lakosok száma 1000 fő alatt fő között fő között fő felett Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

45 M.2. sz. táblázat Az összes és a válaszoló települések száma és a hozzájuk rendelt súly értéke településnagyság és régiók szerint, 2001 ősz (Budapest és a budapesti kerületek nélkül) Régió Település rétegek 1000 fő alatt fő fő felett Összesen között fő között Közép-Magyarország 37/12 44/6 83/20 20/7 (3,1) (7,3) (4,15) (2,9) 184/45 Közép-Dunántúl 245/57 86/24 59/18 16/6 (4,3) (3,6) (3,3) (2,7) 406/105 Nyugat-Dunántúl 528/92 72/19 38/13 8/2 (5,7) (3,8) (2,9) (4) 646/126 Dél Dunántúl 527/111 69/16 46/19 11/4 (4,74) (4,3) (2,42) (2,75) 653/150 Észak-Magyarország 384/ /39 65/16 14/6 (3,84) (3,5) (4,1) (2,3) 600/161 Észak Alföld 161/34 109/22 98/25 20/7 (4,7) (4,9) (3,9) (2,9) 388/88 Dél Alföld 62/12 77/20 97/36 17/8 (5,2) (3,85) (2,7) (2,1) 253/76 Összesen 1944/ / / / /751 M.3. sz. táblázat A válaszoló települések aránya régió és településnagyság szerint, 2001 ősz (százalékban, Budapest és Budapest kerületei nélkül) Régió 1000 fő alatt fő között Település rétegek fő között fő felett Összesen Közép-Magyarország 32,4 13,6 24, Közép-Dunántúl 23,3 27,9 30,5 37,5 25,9 Nyugat-Dunántúl 17,4 24,1 34, ,5 Dél Dunántúl 21 23,2 41,3 36,4 23 Észak-Magyarország 26 28,5 24,6 42,9 26,8 Észak Alföld 21,1 20,1 25, ,7 Dél Alföld 19, ,1 47,1 30 Összesen 21,5 24,6 30,2 37,7 24 A súly változó előállítása az M.2. sz. táblázat alapján történt, azaz az egyes súlyok a második. táblázat megfelelő celláin belüli hányadosok értékei. Ezt a változót visszavetítettük az eredeti elemszámra, azáltal, hogy az egyes cellák értékeit elosztottuk az összes válaszoló település és az összes magyar település arányával, 4,17-tel. (3130/751=4,17). (Fleck-Simonovits, 2002) 45

46 2. sz. Melléklet: A települést jellemző képzett változók leírása (T- Star 1998) Nyers munkanélküliségi mutató (MUNKNAR): A regisztrált munkanélküliek száma osztva a település lakónépesség számával, szorozva százzal. Munkanélküliek aránya (MNKARAK): A regisztrált munkanélküliek száma osztva az aktív életkorú felnőtt népesség (19-56 év) számával, szorozva százzal. Hosszú távú munkanélküliek aránya (HMNKAR): A 180 napon túli, regisztrált munkanélküliek száma osztva az aktív, felnőtt népesség (19-56 év) számával, szorozva százzal. Odavándorlás mértéke évente (ODAVAND): Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen, egy évre) osztva a lakónépességgel, szorozva százzal. Elvándorlás mértéke évente (ELVAND): Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen, egy évre) osztva a lakónépességgel, szorozva százzal. Újonnan épült lakások aránya (ÚJLAKAR): Az adott évben újonnan épült lakások száma, osztva a lakásállománnyal, szorozva ezerrel. Villamos energia fogyasztás mértéke (VILLENHT): A háztartások részére szolgáltatott villamos energia éves mennyisége, 1000 kwh-ban, osztva a lakásállománnyal. Személygépkocsik aránya (AUTOHT): Személygépkocsik száma az év végén, osztva a lakásállománnyal, szorozva százzal. Egyéni vállalkozók aránya (VALLALAR): Regisztrált egyéni vállalkozások száma az év végén, osztva az aktív (19-56 év) korú lakónépességgel, szorozva százzal. 46

47 3. sz. Melléklet: A TÁRKI kérdőívének útja néhány településen Első esettanulmány: Az alábbi települések jegyzőit kerestük és kértük meg, számoljanak be röviden, mit tudnak a TÁRKI kérdőívéről: Gyöngyössolymos (Heves megye) A kérdőíveket a jegyző a pénzügyi előadónak adta át, aki két dologban a jegyzővel való referálást követően azt önállóan töltötte ki és küldte meg a TÁRKI felé. Csobánka (Pest megye) Információval még a kérdőívek létezéséről sem tudtak szolgálni. Pomáz (Pest megye) A kérdőíveket személyesen a polgármester töltötte ki és küldte meg a TÁRKI részére. A polgármester ezen közvélemény-kutatásoknak egyébként is nagy jelentőséget tulajdonít. Alsónémedi (Pest megye) A kérdőívek megérkeztét és kitöltését felesleges tehernek érezték, azt továbbszignálták egy ügyintézőre, a kérdőívek sorsáról további információval nem rendelkeztek. Budakalász (Pest megye) A kérdőíveket az aljegyző kapta meg, ám tájékoztatása szerint a feladatok torlódása miatt kitöltésükre nem történt intézkedés. A többnyire negatív fogadtatásnak több oka is lehet. Egyrészt a helyi önkormányzatoknál a feszített munkatempó, a torlódó feladatok miatt munkaszervezési okokból szükségessé válik a feladatok ellátásának fontosság szerinti rangsorolása, mely során az olyan kérdőív kitöltése, melynek elmaradása a Hivatal számára sem jog-, sem helyi politikai következményekkel nem jár, a rangsorban óhatatlanul hátra sorolódik, s az idő múlásával és az újabb feladatok torlódásával esetleg el is sikkad. Másrészt megjelenhet esetlegesen az abszolút mikropolitikai ( szemellenzős ) szemlélet is: Mit érdekelnek engem ezek az országos adatgyűjtések, hisz ezek az én településemre úgy sem lesznek közvetlen hatással! (A gyakorlat is mutatja, hogy a közvéleménykutatások eredményeit is felhasználó tanulmányok végtermékei akár a jogalkotás útján is csak jóval később gyakorolhatnak hatást közvetlenül az önkormányzatokra. Harmadszor a hozzáállás adódhat a központi politika és a helyi önkormányzatok sajátos viszonyából is. A helyi önkormányzatok egyre inkább nem érzik azt, hogy kéréseik, igényeik 47

48 akár a központi közvélemény-kutatáson keresztül is érvényesülnének a központi döntésekben (lásd pl. fokozódó forráscsökkenések). * * * Második esettanulmány: A feladat viszonylag egyszerűnek tűnt, de amikor különféle megjegyzésekkel illették a kérdőívet no nem a kérdéseket, hanem az időzítést illetve, hogy kinek van erre ideje, pénze vonatkozásában igen rosszul éreztem magam. Azt hiszem nehezen viselném, ha szociológusként dolgoznék valaha is. Kilenc településen próbáltam meg a kérdőív sorsának utána járni: Csomád, Fót, Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Veresegyház. Egyik település sem ISSO minősítés (3) alapján kezelik az ügyiratokat, ettől függetlenül a postabontás után az összes ügyiratot mind a polgármester mind a jegyző átnézi, ezután központi iktatóba kerül, majd azon ügyintézők fakkjába, asztalára, akire kiszignálták. Csomádon iktatásra került és áprilisban visszapostázták a TÁRKI részére. róla. Fóton iktatásra sem került a kérdőív, senki a polgármester környezetében nem tudott Gödöllőn a polgármester kiszignálta a Magyar Önkormányzatok Szövetsége munkatársára, aki áprilisban visszapostázta a TÁRKI címére. Kerepesen nem került iktatásra az ügyirat. Viccesen megjegyezték, hogy bizonyára a szigorúan bizalmas és titkos ügyiratok sorsára jutott. A kistarcsai Hivatal esetében volt a legnehezebb informálódni. Ott közölték velem, hogy érdeklődjek majd júniusban. Rámenősségem ellenére nem voltak hajlandóak utána nézni. Leráztak azzal, hogy nem emlékszenek rá. Mogyoródon iktatásra sem került, függetlenül attól, hogy mindent kötelező iktatni. A polgármester állítása szerint valami kérdőívet töltött ki ugyan, de hogy ez lett volna-e az, azt nem tudja. A postakönyv tanúsága szerint egész április végéig semmit nem küldtek a TÁRKI-nak. Az őrbottyáni hivatalban nem iktattak ilyen kérdőívet, és senki nem tud róla. 48

49 Szadán a polgármester nem találkozott vele. Szerinte az elmúlt időkben rendkívül sok hasonló kérdőívet kapnak, amelyeknek kitöltése órákat vesz igénybe és erre neki nincs ideje. Ettől függetlenül a jegyzőhöz irányított. A jegyző asszony nem találkozott ezzel a kérdőívvel. Veresegyházon a polgármester úr azt mondta, hogy egy-egy ilyen kérdőívhez, illetve annak kitöltéséhez időt is szeretne kapni. Állítása szerint valahol az asztala sarkán megvan, csak idő hiányában nem válaszolt. Tudom, hogy nem létezik olyan vizsgálat, amelyre elég pénz áll a kutatók rendelkezésére, de ettől függetlenül fontolóra kellene venni, hogy a következő vizsgálatnál tértivevénnyel kellene küldeni a kérdőíveket, mert azokról a posta is külön könyvet vezet. A tértivevénnyel érkező iratok nyomon követhetők. * * * Harmadik esettanulmány: Szeged Szeged városában a kisebbségi és civil tanácsadó volt munkámban segítségemre. Ő közvetítette kérdéseimet a polgármesternek, aki országgyűlési képviselő is, s vele személyesen beszélni szinte lehetetlen. Iktatás után a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a kabinetvezető naponta, a vezetői értekezleten tárgyalják meg. Ezen a vezetői értekezleten kellett volna a TÁRKI kérdőívnek a sorsát is eldönteni. Az ominózus kérdőív nem került ki a vezetői értekezletről. Hogy jelenleg hol van ez a kérdőív, azt a polgármester nem tudja, lehet, hogy az asztalán, de nem emlékszik rá. Úgy tűnik számomra, hogy ez a kérdőív eltűnt a süllyesztőbe. Általában a vezetői értekezleten az ilyen anyag további ügyintézésre a kabinettagokhoz van szignálva. Jelen esetben nem került kiszignálásra, eltűnt. Az ügyintézők válaszát követően az illetékes kabinettag szignózza, majd a tartalomtól függően polgármesteri, jegyzői, kabinetvezetői vagy irodavezetői aláírással megy el. Az önkormányzat a kérdőívek feldolgozásáról csak elvétve kap visszajelzést. Egyirányú az adatszolgáltatás. Nem értik, hogy mi értelme van a kérdőívek feldolgozásának, számukra csak munkát jelent, és nem látják, hogy mi a hasznuk belőle. Használnák a visszajelzéseket, értékeléseket, de mivel nem kapnak visszajelzést, a polgármester úgy érzi, hogy ilyen formában nem tudják használni. Jellemző, hogy az önkor- 49

50 mányzat bevezette az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, de mivel ezek a kérdések nem tartoznak a kötelező tevékenységek körébe, így teljesen perifériára kerülnek. Türje Türje polgármesterével beszélgetve kiderült, hogy nem emlékszik a kérdőívre. Csak a kötelezően továbbítandókat iktatják és töltik ki. A nem kötelezőknek kb. 80%-a megy a szemétkosárba. Teljesen tőle függ, hogy mi került megválaszolásra, mi nem. Beszélgetésünk kapcsán megemlítette, hogy sokkal jobb lenne kérdezőbiztost alkalmazni, mert őt biztosan fogadná a polgármester vagy valamelyik ügyintézője. Nincs munkaerő a kérdőívek kitöltésére. Van elég kötelező kérdőív, el vannak látva elég feladattal. A polgármester úgy érzi, hogy az ilyen felmérésekből nekik nincs hasznuk, mert nem kapnak visszajelzést. Zebegény A polgármesterrel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy ő sem emlékezett a kérdőívre. Egyébként tartalom alapján dönt, és ha nem kötelező a kitöltés, vagy válaszol vagy sem. Itt is panaszkodtak, hogy nincs idejük, el vannak látva kötelező kérdőívekkel. A nem kötelezőkre nem válaszolnak, úgy érzik, nem segítik munkájukat, viszont nagy időráfordítást igényelnek. Úgy érzik annyi a kérdőív, hogyha mindegyikre válaszolnának, nem lenne idejük a munkájuk elvégzésére. Nem kapnak visszajelzést, és így nem használhatják a mindennapi munkájukban, nem tudja kinek jó ez, nem tudná használni, teljes elutasítás. Zala megyében 19 településre juttattam el a kérdőívet és a kérdéseimet. A 19 zalai aprófalvas település kikérdezésében a Principális-menti Önkormányzatok Társulásának ügyvivője segített. A kérdésekre adott válaszok eredményei: Gelse Gelsesziget Kilimán körjegyzőség: a postát a jegyző bontja, kivéve, ha az adott polgármesternek névre szóló levele van. A beérkezett kérdőívek közül a kötelezően kitöltendők, mint ügyiratok kerülnek nyilvántartásba (s az illetékes általában határidőre kitöltve visszaküldi). A többit felbontottan megkapja a település polgármestere. A nem kötelező adatszolgáltatás esetén Gelseszigeten a szemétkosárba kerül a kérdőív. Kilimánban időjárástól függően kitöltik, vagy szintén a szemétkosárba kerül. Gelsén általában kitöltik. A TÁRKI-s anyag ismerős volt, de nem iktatták, s valószínűleg kidobták. A többi településen is hasonló a helyzet, a jegyzőségen felbontják, s ott fontosság szerint szortírozzák. Az általam küldött kérdőíveket kitöltötték. 50

51 Kerecseny: még a kötelező anyagok egy részét sem iktatják. A polgármester asztalán egyre lejjebb kerülnek a sorában, és egy idő után ő dobja ki. Most az általam küldött kérdőívet kitöltötte. Magyarszentmiklós: még barátom személyes megkeresésére sem töltötték ki a kérdőívet. Hasonló a helyzet Alsórajk, Börcönce önkormányzatainál. Hahót: pénzügyi vezető bont postát, az anyag nagy részét iktatják, ennek ellenére az eredeti kérdőívről nem tudtak semmit. Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Pölöskefő: jegyző bont, iktat, a TÁRKI-nak már márciusban visszaküldték az anyagot. Indoklás: a kérdőíven szerepelt a Belügyminisztérium megbízása. Homokkomárom: a polgármester tölti ki a kérdőíveket, nem bízza a fűzvölgyi jegyzőségre. Ezzel az anyaggal eddig nem találkozott (érdekes, hogy a másik település visszaküldte az anyagot). Felsőrajk, Pötréte: közös jegyző. A postafelelős tölti ki a kérdőíveket, telefonon konzultál a polgármesterekkel, ha nem egyértelmű a kérdéscsoport. Zalaszentbalázs, Bocska, Kacorlak körjegyzősége: márciusban megkapták az anyagot, nem töltötték ki, nem volt iktatva, most utólag kitöltötték. Magyarszerdahely: ugyanez a helyzet. Zalakomár: senkinek nem volt ismerős a kérdőív. Az eredmény összegezve: 19 településből 3 küldte vissza az anyagot, 11 település jegyzőjének, polgármesterének volt ismerős a kérdőív. Javaslatunk szerint, ha a megválaszolást biztosabbá akarják tenni, írják rá, hogy kötelezően visszaküldendő. Hivatkozni kell valamilyen határozatra, s várhatóan napokon belül ajánlva visszaküldik a kérdőívet. * * * Negyedik esettanulmány: A tanulmány elkészítéséhez egy Pest Megyei polgármesteri hivatal dolgozói és a helyi képviselőtestület egy tagja nyújtott segítséget. Ennél az önkormányzatnál egy személy végzi a különféle kérdőívek, kötelező adatközlési formanyomtatványok kitöltését. Már ez is arra engedett következtetni, hogy az önkor- 51

52 mányzatokhoz igen sok esetben érkezik ilyen vagy ehhez hasonló nyomtatvány, amely különféle adatok szolgáltatására kéri vagy utasítja őket. Mivel a legtöbb ilyen felkérés kötelező jellegű az önkormányzatok számára, előtérbe helyezik azokat. Ez persze nem elsősorban az ő hibájuk, hiszen senki sem kérdőjelezhetné meg a szóban forgó kérdőív fontosságát, viszont mivel semmilyen szankció nem torolja meg annak kitöltése elmulasztását, könnyedén elsiklanak felette. A helyi vezetésben résztvevő személlyel történt beszélgetésem során három indok körvonalazódott meg, amiért a kérdőívet nem juttatják vissza: A már fentebb említett legfőbb indok, a túl sok kötelező feladat, amely hosszadalmas és nem enged energiát hagyni a nem kötelező adatszolgáltatásokra. A kérdőív terjedelme. Az indokok között szerepelt a kérdőív hosszúsága. Én ugyan megkérdőjelezném ennek fontosságát, hiszen egy rövidebb kérdőív kitöltése is minimum 15 percet vesz igénybe az adatoknak való utánanézésén kívül. A harmadik főbb indok pedig az volt, hogy a kérdőív pont rossz időszakban kerül az önkormányzat kezébe. Ez a kora tavaszi időszak, a március elejétől a május végéig, június elejéig terjedő időintervallum szinten minden önkormányzatnál a kisebbnagyobb beruházások időszaka. Ezen felül ebben az időszakban adódik lehetőség a helyi vezetőknek és tisztviselőknek arra, hogy különféle pályázatokon részt vegyenek. Most amikor minden önkormányzat anyagi gondokkal küzd, nem róható fel nekik, hogy a pályázatírással, beruházások menedzselésével töltött időt egyéb más, számukra közvetlenül nem érezhető haszonnal bíró tevékenységre cseréljék fel. Ezen indokok alapján könnyen körvonalazódik a megoldás is, amely hozzásegíthetné a kutatást ahhoz, hogy minél több kérdőív érkezzen vissza, és ezáltal jobban reprezentálja a magyar önkormányzatok véleményét és több adat birtokába juthassunk a településekről. Mivel a kérdőív kitöltését nem lehet kötelezővé tenni, valamilyen módon érdekelté kell tenni a kitöltőket abban, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Úgy tűnik, hogy az Önkormányzati Tájékoztató számaiban megjelenő cikkek, amelyek kétségkívül hasznosak minden önkormányzatnak, nem eléggé ösztönzőek a válaszadásra. Tudatosítani kellene a helyi tisztviselőket, hogy az ő válaszuk legalább annyira fontos, mint a többieké és, hogy a kutatás jobban értelmezhető, ha minél többen visszaküldik a kérdőívet. Meg kell értetni velük, hogy ez az adatszolgáltatás, ha nem is kötelező, de legalább annyira hasznos, mint a többi, hiszen ezáltal hasznos információkhoz jutnak a többi önkormányzatról. 52

53 Elősegíthetné a több kérdőív visszaérkezését az is, hogy egy olyan időszakot kellene választani a kérdőívek kiküldésének, amely az önkormányzatok szempontjából ún. uborkaszezonnak minősül. Így talán több idő jut áttanulmányozni a kérdőívet és pontosabb válaszok érkeznének. Ez az időszak az év elején és a nyár közepén van a legtöbb helyen. Az amire nem igazán találtam magyarázatot az, hogy miért nem tud sok önkormányzatnál dolgozó és ezért felelős személy a kérdőív megérkezéséről. Találkoztam olyan válaszokkal, hogy nem is tudják, miről van szó és a válasz az volt a kérdésemre, hogy: Ja igen kaptunk valamit a Belügyminisztériumtól, de olyan sokat kapunk, hogy nem tudom melyikre gondol. Ötödik esettanulmány: * * * Nyíregyháza Magam is a Polgármesteri Hivatalban dolgozom. A kérdőív másolati példányaival végigjárva azt a hivatali utat, ahol egy ilyen dokumentum járhat, senki sem emlékezett arra, hogy látott volna ilyet. Az iktatóból szerzett információ szerint ilyen dokumentum nem került iktatásra. A polgármesternek címzett levelek postabontása a titkárságon történik, és egy belső postakönyv rögzíti az innen kikerülő anyagok útját. Ez a nyom sem vezetett eredményre. Mivel a hivatali működés minőség biztosítási eljárása megfelel az ISO 9002 szabványnak, így csak arra tudunk gondolni, hogy az anyag nem érkezett meg. Nyírtura A polgármester úr elmondása szerint a postabontást az ő, távollétében pedig a jegyző végzi. Több kérdőívre emlékezett, de erre nem, valószínűsíti, hogy nem érkezett meg hozzájuk. 53

54 Apagy A polgármester úrral történt megbeszélés eredménye az lett, hogy az asztalán lévő irathalmazban megtalálta a kitöltetlen kérdőívet, és hozzákezdett a kitöltéséhez. Elmondása szerint, amit többen megerősítettek a hivatalokba nagy számban érkeznek prospektusok, ajánlatok. Ezeket általában nem szokás iktatni és többségük a papírkosárban végzi pályafutását. Kérdőívet is elég sokat kapnak, ezeket kitöltés után szokták iktatni. Amennyiben hivatalos helyről (pl. minisztérium, megyei önkormányzat, Közigazgatási Hivatal) érkezik a kérdőív, soha nem marad el a válasz. Az is sokat segít, ha egyértelmű a visszaküldés határideje, tehát megnevezésre kerül a pontos dátum. Újfehértó A polgármester úr tájékoztatása alapján a kérdőívet határidőre visszaküldték, másolati példánya iktatásra került. Hatodik esettanulmány: * * * Sárbogárd A sárbogárdi hivatalnál 3 ügyintéző és a polgármester is foglalkozott a kérdőívvel. Az ív először a polgármesterhez került, átnézte, néhány becslést készített az elején, illetve a végéig áttanulmányozta az 1999-es adatok elemzését. Ezután a szociális, illetve a gazdasági osztályok egy-egy előadója foglalkozott az ő területüket érintő kérdésekkel. A végén a kulturális szakreferenshez került az anyag, de mivel őt szanatóriumi gyógykezelése miatt nem tudtam elérni, ezért a kérdőív további sorsáról sem tudtam információkat gyűjteni. Káloz A kálozi hivatalnál is a polgármesterhez került első körben a kérdőív. Ő azt kitöltés nélkül átnézte. A végére már nem emlékezett, tehát valószínűleg nem olvashatta végig, hanem mivel főleg a gazdasági becslések voltak az elején továbbadta a pénzügyi előadónak. 54

55 A pénzügyi előadó mintegy kötelessége részeként ismeretei szerint kitöltötte és visszaküldte az íveket a TÁRKI-nak. Mindkét településen első ciklusukat töltik a polgármesterek, a hivatali dolgozók ezzel szemben zömmel már a tanácsi apparátusban is szereztek tapasztalatokat a településekről. Ez talán indok lehet a polgármesterek részéről, hogy miért adták tovább a valamilyen részterülethez értő előadóknak az ív kitöltését. Egyik esetben sem került azonban vissza a polgármester kezébe a kérdőív. Pedig a polgármester akkor érti meg települése egészének működését, ha a részinformációkat képest összegyűjteni és megismerni. Sárbogárd fős kisváros, Káloz 2600 fős község. A kisvárosi polgármesternél több figyelmet kapott a kérdőív, mint a községinél, pedig a városnak nagyobb és sokrétűbb apparátusa van. (Sárbogárdon azért meglehetősen centralizált, kézi vezérlésű a helyi hatalmi rendszer, a polgármester inkább megszokásból, mint érdeklődésből állhatott neki az íveknek.) Sárbogárdon nem volt koncepció arra nézve, hogy ki válaszoljon mely kérdésekre, inkább csak tolódott az akta, amíg fogytak az üres rubrikák. Végül a kulturális szakreferenshez egy elég rossz helyre került. A szakreferenst ismerem, nagyon keveset tud a városról. Kálozon mindenki ismer mindenkit alapon bármely előadó jó becsléseket adhat, de véleményem szerint a pénzügyi előadó tényleg a legrátermettebb ebben a kérdéskörben. * * * Hetedik esettanulmány: Vizsgálódásom tárgyát három budapesti önkormányzat képezte, mégpedig a II. kerületi, a XI. kerületi és a XII. kerületi. Először a haza pályával kezdeném. A XII. kerületben miután a posta megérkezett a központi iktatóba, ott iktatják, majd felküldik a polgármesteri titkárságra. Hogy ne legyen ilyen egyszerű a postabontás, a titkárnők újra iktatják és ezután adják be a polgármesternek, aki akkor nézi meg, amikor ideje engedi, de általában egy-két napon belül sort kerít rá. Miután átnézte, kiszignálja azokra az irodákra, akik pontos választ tudnak adni egy-egy levélre, vagy néhány utasítással átküldi saját titkárának, hogy fogalmazzon meg egy válasz tervezetet. Már mondanom sem kell, hogy a titkárnak vagy saját titkárnője, aki szintén iktatja a hozzá érkező leveleket, küldeményeket. 55

56 De térjük vissza a tárgyhoz. Az előzőekben említett kérdőív a titkár úrhoz került, aki leküldte a szakirodákhoz a kérdőív rájuk vonatkozó részének másolatát és a válaszok alapján állította össze a válasz tervezetet. Ezután visszaküldte a polgármesternek, aki egy szerdai napon átnézte mivel egy héten egyszer, szerdán van aláíró napja ha javítanivalót talált visszaküldte, majd a végleges választ aláírva, lepecsételve elküldte a TÁRKI-nak. Itt tartom szükségesnek felhívni a figyelmet arra, hogy néhány budai önkormányzatnál, köztük szerepel e tanulmányban említett három önkormányzat is, be akarják vezetni az ISO 9002-es minőségbiztosítási szabványt. Tulajdonképpen miről is van szó. Egységesíteni akarják a felhasznált iratmintákat, illetve az eljárási rendet. Ennek hallatán néhány jóérzésű ember biztosan megdöbben, mert a bürokrácia előbb felvázolt útvesztője csak bonyolódni fog ezáltal. A XI. kerületi önkormányzatnál a polgármester asszony titkárnőjét kerestem meg, aki rövid úton a sok munkára való hivatkozással lerázott, de nyitva hagyott számomra egy kiskaput. Arra kért, keressem meg egy pár nap múlva, és addigra megnézi, hogy kaptak-e ilyen kérdőívet és ha igen, visszaküldték-e a választ. Két nap múlva újra a telefonkagylóért nyúltam és reménykedve tárcsáztam. A válasz gyors volt és minden reményt eloszlató. A hölgy közölte, hogy igen, megkapták a kérdőívet, melyről nem tudni ki kapta meg, hogyan töltötte ki, csak azt, hogy a polgármester asszony aláírta és lepecsételve visszaküldte. Végül a II. kerületi önkormányzat polgármesteri titkársága következett. Itt az előző jelenet játszódott le, csak annyi különbséggel, hogy a titkárnő azt a választ adta, hogy hozzájuk semmilyen kérdőív nem érkezett a TÁRKI-tól. Egy nyomozás sikere nagyban függ a személyes jelenléttől. Az utóbbi két esetben csak telefonos kapcsolatban álltam a polgármesterek titkárnőivel, ezzel szemben a hazai pálya személyessége mindig elősegíti a sikeres eredményt. Sajnos személyesen tapasztalhattam, hogy a titkárnők kiskirálynak érzik magukat a munkahelyükön és nem engedik, hogy bárki megzavarja őket, bármilyen újabb munkával. Sikert csak akkor lehet elérni, ha az ember jóban van azzal, akitől segítséget szeretne kérni, mert különben a kudarc garantált. A II. és XI. önkormányzatnál, két különböző módszert alkalmaztam. A XI. kerületben a tegeződést választottam, míg a II. kerületben pedig a magázódó hangnemet. Úgy tűnik a tegeződéssel viszonylag jobb eredményt lehet elérni, de nem lehet kideríteni az apró, számunkra érdekes részleteket. 56

57 Függelék: A TÖA kérdőívei Polgármester kutatás sorszám Kérjük, a kipontozott helyekre írja be válaszát, ahol pedig kódszámmal ellátott válaszlehetőséget talál, ott karikázza be azt a számot, amely leginkább megfelel az Ön véleményének! 1.) A település neve (Budapesten a kerület száma):... 2.) Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy FEKETEGAZDASÁG 3.) Van-e az Önök településén KGST-piac? (Ide sorolva minden engedélyezett vagy engedély nélkül működő vásárt vagy piacot, ahol legalább árus legalább hetente egyszer árusít.) HA IGEN: 3.1) Hány piac van?... 0 nincs ilyen piac Ha több piac van az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb piacra gondoljon! 57

58 4.) Általában a piacon hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) található főidőben? Kb.... elárusítóhely van 5.) Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac?... hónapon át 6.) A hét mely napjain működik? hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap ) Általában hány órától hány óráig van nyitva?... órától... óráig 8.) Vannak-e a piacon külföldi árusok (akár turisták, akár Magyarországon élők) által használt elárusítóhelyek? 2 igen, Kb. hányan lehetnek?... 1 nem 8.1.) HA VANNAK KÜLFÖLDI ÁRUSOK: Milyen nemzetiségű árusok vannak legtöbben? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) 9.) És vannak-e a piacon...? nincsenek vannak HA VANNAK: kb. hányan? Mezőgazdasági kistermelők? 1 2 kb.... fő Koldusok? 1 2 kb.... fő Biztonsági őrök?

59 10.) Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást szoktak alkalmazni? 2 igen, ha van: 13.1) Melyek ezek: nincs ilyen 10.2.) HA IGEN: Hol szokták a feketemunkásokat toborozni? igen Kocsmában 2 1 Eszpresszóban 2 1 Főtéren vagy főutcán 2 1 Pályaudvaron, buszmegállóban 2 1 Városszéli helyen, utcán 2 1 Piacon 2 1 Egyéb hely, éspedig: ) Vannak-e külföldiek a feketemunkások között? 2 vannak 1 nincsenek nem 11.1.) HA VANNAK KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK: Milyen nemzetiségűek? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) KÜLFÖLDIEK 12.) Az önkormányzati dolgozók többsége a következő állítások közül melyikkel értene egyet: 1 Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia. 2 Senkit sem szabad befogadnia. 3 Van akit igen, van, akit nem szabad befogadni. Végül néhány általános kérdés az önkormányzatról! 59

60 13.) Mennyi a munkaképes lakosság száma?... fő 14.) Ebből mennyi a: - helyben dolgozó:... fő - regisztrált munkanélküli:... fő - jövedelempótló támogatást kapó:... fő Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 60

61 Polgármester kutatás sorszám Kérjük, a kipontozott helyekre írja be válaszát, ahol pedig kódszámmal ellátott válaszlehetőséget talál, ott karikázza be azt a számot, amely leginkább megfelel az Ön véleményének! 1.) A település neve (Budapesten a kerület száma):... 2.) Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy FEKETEGAZDASÁG 3.) Van-e az Önök településén KGST-piac? (Ide sorolva minden engedélyezett vagy engedély nélkül működő vásárt vagy piacot, ahol legalább árus legalább hetente egyszer árusít.) HA IGEN: 3.1) Hány piac van?... 0 nincs ilyen piac Ha több piac van az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb piacra gondoljon! 4.) Általában a piacon hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) található főidőben? Kb.... elárusítóhely van 61

62 5.) Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac?... hónapon át 6.) A hét mely napjain működik? hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap ) Általában hány órától hány óráig van nyitva?... órától... óráig 8.) Vannak-e a piacon külföldi árusok (akár turisták, akár Magyarországon élők) által használt elárusítóhelyek? 2 igen, Kb. hányan lehetnek?... 1 nem 8.1.) HA VANNAK KÜLFÖLDI ÁRUSOK: Milyen nemzetiségű árusok vannak legtöbben? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) 8.2.) És vannak-e a piacon...? nincsenek vannak HA VANNAK: kb. hányan? mezőgazdasági kistermelők? 1 2 kb.... fő koldusok? 1 2 kb.... fő biztonsági őrök?

63 9.) Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást szoktak al- kalmazni? 2 igen, ha van: 9.1) Melyek ezek: nincs ilyen 9.2) HA IGEN: Hol szokták a feketemunkásokat toborozni? igen nem kocsmában 2 1 eszpresszóban 2 1 főtéren vagy főutcán 2 1 pályaudvaron, buszmegállóban 2 1 városszéli helyen, utcán 2 1 piacon 2 1 egyéb hely, éspedig: ) Vannak-e külföldiek a feketemunkások között? 2 vannak 1 nincsenek 10.1) HA VANNAK KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK: Milyen nemzetiségűek? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) KÜLFÖLDIEK 63

64 11.) Az önkormányzati dolgozók többsége a következő állítások közül melyikkel értene egyet: 1 Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia. 2 Senkit sem szabad befogadnia. 3 Van akit igen, van, akit nem szabad befogadni. Végül néhány általános kérdés az önkormányzatról! 12.) Mennyi a munkaképes lakosság száma?... fő 13.) Ebből mennyi a: - helyben dolgozó:... fő - regisztrált munkanélküli:... fő - jövedelempótló támogatást kapó:... fő Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 64

65 Polgármester kutatás Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság (GKB) Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) Bel- és Igazságügyi Témacsoport Kérdőív száma: ÖNKORMÁNYZAT-KÉRDŐÍV Tisztelt Polgármester Asszony, Polgármester Úr! Ezt a kérdőívet egy szociológusokból és közgazdászokból álló kollektíva állította össze, abból a célból, hogy az önkormányzatok szakembereinek a feketegazdasággal és a hazánkban tartózkodó külföldiekkel kapcsolatos tapasztalatait megismerjük. A válaszadás önkéntes, de szeretnénk, ha Ön vagy az Ön által kiválasztott önkormányzati dolgozó(k) kitöltenék a kérdőívet. Az adatokat természetesen a tudományos felmérések szabályai szerint titkosan kezeljük. Válaszát a következő címre juttassa el: Segítségét előre is köszönjük! Budapest, március Szívélyes üdvözlettel Dr. Bencze József a GKB elnöke dr. Bak András az ISM témacsoport koordinátora 65

66 Kérjük, a kipontozott helyekre írja be válaszát, ahol pedig kódszámmal ellátott válaszlehetőséget talál, ott karikázza be azt a számot, amely leginkább megfelel az Ön véleményének! 1.) A település neve (Budapesten a kerület száma):... 2.) Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy FEKETEGAZDASÁG 3.) Van-e az Önök településén KGST-piac? (Ide sorolva minden engedélyezett vagy engedély nélkül működő vásárt vagy piacot, ahol legalább árus legalább hetente egyszer árusít.) HA IGEN: 3.1) Hány piac van?... 0 nincs ilyen piac 4.) Mennyi bevétele származott az önkormányzatnak a piac(ok) működéséből 1996-ban?... százezer Forint vagy... millió Forint 0 nem tudja Ha több piac van az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb piacra gondoljon! 5.) Általában a piacon hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) található főidőben? Kb.... elárusítóhely van 6.) Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac?... hónapon át 66

67 7.) A hét mely napjain működik? hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap ) Általában hány órától hány óráig van nyitva?... órától... óráig 9.) Vannak-e a piacon külföldi árusok (akár turisták, akár Magyarországon élők) által használt elárusítóhelyek? 2 igen, Kb. hányan lehetnek?... 1 nem 10) HA VANNAK KÜLFÖLDI ÁRUSOK: Milyen nemzetiségű árusok vannak legtöbben? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 11.) És vannak-e a piacon...? 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) nincsenek vannak HA VANNAK: kb. hányan? mezőgazdasági kistermelők? 1 2 kb.... fő koldusok? 1 2 kb.... fő biztonsági őrök? 1 2 kb.... fő 12.) Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást szoktak alkalmazni? 2 igen, ha van: 12.1) Melyek ezek: nincs ilyen 67

68 12.2.) HA IGEN: Hol szokták a feketemunkásokat toborozni? igen nem kocsmában 2 1 eszpresszóban 2 1 főtéren vagy főutcán 2 1 pályaudvaron, buszmegállóban 2 1 városszéli helyen, utcán 2 1 piacon 2 1 egyéb hely, éspedig: ) És melyek a legmagasabb és a legalacsonyabb feketemunka bérek, amelyekről hallott? ANNÁL A FIZETÉSI FORMÁNÁL ÍRJA BE VÁLASZÁT, AHOGYAN ÁLTALÁBAN FIZETNI SZOKTAK! ÓRABÉR vagy NAPI BÉR LEGKEVESEBBLEGTÖBBLEGKEVESEBBLEGTÖBB kőművesnek...ft/óra...ft/óra...ft...ft piaci rakodónak...ft/óra...ft/óra...ft...ft mezőgazdasági napszámosnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft építőipari segédmunkásnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft utcai árusnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft 14) Vannak-e külföldiek a feketemunkások között? 2 vannak 1 nincsenek 68

69 14.1) HA VANNAK KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK: Milyen nemzetiségűek? (Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön!) 1 bolgár 2 volt Jugoszlávia területén élő nemzetiségiek (pl. horvát, szerb) 3 kínai 4 lengyel 5 külföldön élő, magyar nemzetiségű 6 orosz, ukrán 7 román 8 szlovák 9 egyéb (pl. cigány, ill. roma, arab) 15.) 1996-hoz képest az önkormányzat szerint nőtt vagy csökkent 1997-ben a feketemunkát végzők száma? 1 nőtt 2 csökkent 3 változatlan maradt 0 nem lehet tudni 16.) Élnek-e a településen... KÜLFÖLDIEK nem igen Ha igen: Kb. hányan? politikai menekültek 1 2 kb.... fő bevándorlási engedéllyel rendelkezők 1 2 kb.... fő külföldről hazatért magyarok 1 2 kb.... fő munkavállalási engedéllyel dolgozó külföldiek 1 2 kb.... fő illegálisan dolgozó külföldiek 1 2 kb.... fő 17.) A településen élő külföldiek száma nőtt vagy csökkent 1996-hoz képest 1997-ben? 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott A következő néhány kérdésben az önkormányzatban dolgozók véleményére vagyunk kíváncsiak. Csak akkor válaszoljon a következő kérdésekre, ha ismeri a többség véleményét. 69

70 18.) Véleményük szerint a településen élő külföldiek beilleszkedésével semmi gond nincs vagy sok gond van. A választ a következő ábrán az Önök véleményét tükröző szám bekarikázásával adja meg úgy, hogy az 10-es érték a sok beilleszkedési gondot, az 1-es érték a kevés gondot jelöli kevés közepes sok 19.) Véleményük szerint a településen élő külföldiek inkább előnyt vagy hátrányt jelentenek a település számára. A választ a következő ábrán az Önök véleményét tükröző szám bekarikázásával adja meg úgy, hogy az 10-es érték a hátrányok, az 1-es érték az előnyök túlsúlyát jelöli előny közepes hátrány 20.) Az önkormányzati dolgozók többsége a következő állítások közül melyikkel értene egyet: 1 Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia. 2 Senkit sem szabad befogadnia. 3 Van akit igen, van, akit nem szabad befogadni. Végül néhány általános kérdés az önkormányzatról! 21.) Mennyi volt az önkormányzat éves bevétele 1997-ban? 22.) Mennyi a munkaképes lakosság száma?... millió Forint... fő 23.) Ebből mennyi a: - helyben dolgozó:... fő - regisztrált munkanélküli:... fő - jövedelempótló támogatást kapó:... fő - jövedelempótló támogatást már nem kapó:... fő 24.) Körülbelül hányan dolgozhatnak - már településen:... fő - külföldön?... fő Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 70

71 Polgármester kutatás Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium felkérésére a TÁRKI azt tervezi, hogy a jövőben évi két-három alkalommal, rövid kérdőívvel keresi meg a több, mint háromezer magyar önkormányzatot. Célunk részben olyan információk gyűjtése, rendszerezése és elemzése, amely segítheti az önkormányzatok tevékenységét érintő döntések meghozatalát, részben olyan információkkal ellátni az önkormányzatokat, amelyeket azok leginkább igényelnek. A munka során gyorsan és könnyen kitölthető kérdőíveket juttatunk el az önkormányzatoknak, hogy ott a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy (személyek) válaszoljanak azokra. A kérdőíveket kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: Budapest, október 06. Köszönettel: Dr. Kolosi Tamás Elnök-vezérigazgató TÁRKI 1518 Budapest Pf.71 TELEPÜLÉS ADATAI 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 71

72 3. Kérjük, becsülje meg, hogy a következő évben mennyi lesz az önkormányzat bevételi főösszege... az önkormányzat felújítási és fejlesztési kiadása... éven túli (működési és felhalmozási célú) hitele Millió Ft 4. Terveznek-e a következő évi költségvetésben olyan beruházást, amely több évre megterheli az önkormányzat gazdálkodását? Terveznek Nem terveznek Egészségügyi ellátás 1 0 Oktatás 1 0 Ivóvízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás 1 0 Hulladéklerakó 1 0 Útépítés 1 0 Gázellátás A fenti beruházások finanszírozásához számolnak-e a következő forrásokkal? Ha többel is, kérjük, mindegyiket jelölje igennel. Igen Nem Címzett- és céltámogatás 1 0 Egyéb központi forrás (minisztériumtól alapoktól) Nemzetközi szervezet (pl. Phare) támogatása Regionális, megyei (pl. területfejlesztési) támogatás Lakossági eszközök közvetlen bevonása (nem adóemelés! Pl.: használati díj, közmű-hozzájárulás, stb.) Üzleti szféra bevonása (magántulajdonos, koncesszió, stb.) Hitelfelvétel (beruházási hitel, kötvénykibocsátás, jelzáloghitel)

73 6. Kérjük, becsülje meg mennyi lesz az infláció 1999-ben? 2000-ben?... %... % 7. Véleménye szerint a következő évben hogyan alakul a településen csökken változatlan nő... a lakosság száma... a munkanélküliek száma... a segélyezettek száma... az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők száma Egyetért-e a következő állításokkal? A következő évben igen nem... az önkormányzat intézményeket fog megszüntetni, öszszevonni.... nehezebb lesz hitelhez jutni (futamidő, fedezet, stb.).... nehezebb lesz a központi költségvetésből (alapokat is ideértve) fejlesztési és beruházási forráshoz jutni.... csökkenni fog a működtetéshez érkező központi támogatások (normatíva, megosztott bevételek) reálértéke az Önök településén nőni fog a helyi adó szintje Milyennek értékeli Ön a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? Nagyon rossz Nagyon jó 73

74 10. Becslése szerint a magyar gazdaság helyzete a következő egy évben... Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz 11. Milyennek értékeli az önkormányzat gazdasági helyzetét? Nagyon rossz Nagyon jó 12. Becslése szerint az önkormányzat gazdasági helyzete a következő egy évben... Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz 13. Ön szerint, milyennek értékeli a helyi lakosság az önkormányzat tevékenységét? Nagyon rossz Nagyon jó 14. Becslése szerint, hogyan változik majd a lakosság megítélése az önkormányzat tevékenységéről az elkövetkező év során? Sokkal lesz rosszabb Sokkal jobb lesz 15. Ön szerint a befizetett személyi jövedelemadó hány százalékának kellene helyben maradnia?... % 74

75 16. A helyi feladatok ellátásában együttműködnek-e más önkormányzattal (közös intézményfenntartás, szerződés, támogatás nyújtása, stb.) Szolgáltatás Nem Csak hasonló jogállású településsel Eltérő jogállású településsel Általános iskolai oktatás terén Középiskolai oktatás terén Körzeti orvosi ellátás terén Szakrendelői ellátás terén Szociális otthoni ellátás terén Vízellátás terén Hulladékgazdálkodás terén 17. Részt vesz-e civil szervezet, egyház, vállalkozás a helyi önkormányzati feladatok ellátásában? Ha az önkormányzat pénzbeli, vagy egyéb támogatást is nyújt a számukra, akkor azt kérjük "x" beírásával jelezze. Óvodai ellátásban Nem vesz részt Részt vesz Ha támogatja = X Általános iskolai oktatásban Középiskolai oktatásban Kulturális feladatok ellátásában Szociális ellátásban Egészségügyi ellátásban Környezetvédelemben Településfejlesztésben 75

76 18. Milyen szervezet(ek) látja(látják) el az önök településén az alábbi feladatokat? Szolgáltatás Kommunális hulla- Nincs ilyen szolgáltatás Saját Más önkormányzat költségvetési intézménye Saját többségi tulajdonú Más önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság Nem önkormányzati többségi tulajdonú, magán Állami tulajdonú gazdasági társaság Egyéb szervezeti forma dékgyűjtés Kommunális hulladék-elhelyezés Vízellátás Szennyvízelvezetés, tisztítás Távhőszolgáltatás Park,-zöldterület fenntartás Helyi tömegközlekedés Gázhálózat üzemeltetés 19. Adott-e át az Önök önkormányzata a megyei önkormányzatnak az elmúlt két évben valamilyen intézményt? Ha igen, akkor kérjük, hogy x beírásával jelezze! Átadott intézmény 1997-ben 1998-ban szociális otthon kórház középiskola gyógypedagógiai oktatási intézmény Egyéb intézmény 20. Van-e az önök polgármesteri hivatalának számítógépe?... számítógépes hálózata?... elektronikus ( ) postacíme?... főállású, vagy részmunkaidős informatikus szakembere? Van Nincs 76

77 21. Van-e az Önök településén KGST-piac? (Ide sorolva minden engedélyezett vagy engedély nélkül működő vásárt vagy piacot, ahol legalább árus legalább hetente egyszer árusít.) HA IGEN: 21.1 Hány piac van?... 0 nincs ilyen piac Ha több piac van az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb piacra gondoljon! 22. Általában a piacon hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) található főidőben? Kb.... elárusítóhely van 23. Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac?... hónapon át 24. A hét mely napjain működik? hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Általában hány órától hány óráig van nyitva?... órától... óráig 26. Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást szoktak alkalmazni? 1 nincs ilyen 2 igen, van: 26.1 Melyek ezek:

78 26.2 Ezekhez a munkákhoz hol szokták a feketemunkásokat toborozni? igen nem Kocsmában 2 1 Eszpresszóban 2 1 Főtéren vagy főutcán 2 1 Pályaudvaron, buszmegállóban 2 1 Városszéli helyen, utcán 2 1 Piacon 2 1 Egyéb hely, ismeretség És melyek a legmagasabb és a legalacsonyabb feketemunka bérek, amelyekről hallott? ÓRABÉR VAGY NAPIBÉR LEGKEVE- LEGTÖBB LEGKEVE- LEGTÖBB SEBB SEBB Kőművesnek...Ft/óra...Ft/óra...Ft...Ft Mezőgazdasági napszámosnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft Építőipari segédmunkásnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft 28. Mennyi a munkaképes lakosság száma?... fő 29. Körülbelül hányan dolgozhatnak - más településen?... fő - külföldön?... fő Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 78

79 Polgármester kutatás 2000/1. Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium felkérésére a TÁRKI azt tervezi, hogy évi két alkalommal rövid, gyorsan és könnyen kitölthető kérdőívekkel keresi meg a több mint háromezer magyar önkormányzatot, hogy ott a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy (személyek) válaszoljanak azokra. A kérdőíveket kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: Budapest, március 15. TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Köszönettel: Dr. Sik Endre kutatásvezető Ivony Éva munkatárs 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 79

80 3. Kérjük becsülje meg, hogy mekkora lesz az infláció 2000-ben?... % 4. Véleménye szerint ebben az évben hogyan alakul a településen Csökken Változatlan Nő... a lakosság száma? a munkanélküliek száma? a segélyezettek száma? Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? Nagyon jó Véleménye szerint hogyan fog változni az év hátralévő részében Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Ön szerint milyennek értékeli a helyi lakosság az önkormányzat tevékenységét? Nagyon rossz Nagyon jó 8. Becslése szerint hogyan alakul a lakosság megítélése az önkormányzat tevékenységéről az év hátralévő részében? Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz 80

81 EU Önkormányzati Központ A magyar kormány kérésének megfelelően a holland kormány elhatározta: támogatja egy olyan központ létrehozását, amely közvetlenül a települési önkormányzatokat támogatná abban, hogy megismerjék az Európai Unió működését, különös tekintettel arra, hogy miképpen juthatnak hozzá a települési önkormányzatok az uniótól pályázható pénzekhez. A következő kérdések célja az, hogy e központ létrehozásának feltételeit megismerje a holland kormány által megbízott szakértői testület. 9. Véleménye szerint elég segítséget kapnak-e az uniós támogatások megszerzéséhez teljesen elégtelen A segítség mértéke teljesen elégséges Nem tudja a települési önkormányzatok? X a megyei önkormányzatok? X 10. Véleménye szerint szükséges-e, hogy az Európai Unióval kapcsolatban több információhoz jussanak Teljesen felesleges Nagyon szükséges Nem tudja a települési önkormányzatok? X a megyei önkormányzatok? X 11. Véleménye szerint szükséges-e létrehozni egy olyan EU Önkormányzati Központot, amely közvetlenül a települési és a megyei önkormányzatokat segítené az EUtámogatásokkal, illetve a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutásban? 1 igen 2 nem X nincs vélemény/nem tudja 81

82 12. Kérjük rangsorolja egy EU Önkormányzati Központ lehetséges feladatait 1-től 6-ig úgy, hogy 6-ost adjon annak a feladatnak, amelyet Ön a legfontosabbnak tart és 1-est annak, amelyet a legkevésbé ítél fontosnak! A szervezet működését bemutató információs csomagot dolgozzon ki és terjesszen. Az EU-alapok eléréséhez szükséges pályázatok elkészítését segítő szakmai tanfolyamokat szervezzen. Az EU-val kapcsolatos friss információkat tartalmazó, rendszeresen megjelenő hírlevelet terjesszen. Szemináriumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat szervezzen. Partnerkapcsolat létrehozásában segédkezzen. Egyéb: Ha az EU Önkormányzati Központ bizonyította hasznosságát, hajlandó lenne-e az önkormányzat egy idő után hozzájárulni a központ működéséhez? 1 igen 2 nem X nincs vélemény/nem tudja 14. Véleménye szerint egy ilyen központnak minden más szervezettől függetlennek kell-e lennie, vagy jó, ha egy már meglévő szervezethez kapcsolódóan működik? 1 független legyen 2 kapcsolódjon meglévő szervezethez X nincs vélemény/nem tudja 14.a. Véleménye szerint melyik szervezet az, amelyhez kapcsolódva az EU Önkormányzati Központ a legjobban tudna működni? 1 valamelyik területi szövetség 2 Belügyminisztérium 3 Gazdasági Minisztérium 4 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 5 egyéb szervezet, melyik? X nincs vélemény/nem tudja 15. Hol lenne legszerencsésebb az EU Önkormányzati Központot létrehozni? 1 Budapesten 2 valamelyik megyei jogú városban vagy megyeszékhelyen, hol?... 3 egyéb helyen, hol?.... X nincs vélemény/nem tudja 16. Van-e az önkormányzatban olyan vezető, aki tanácsadóként vagy delegáltként személyesen részt venne az EU Önkormányzati Központ munkájában? 82

83 1 van ilyen vezető 2 nincs ilyen vezető X nincs vélemény/nem tudja Menekültügy Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi hivatala elhatározta, hogy megvizsgálja: milyen jogi és pénzügyi feltételek között lennének hajlandók és képesek a helyi önkormányzatok menekültek, menedékesek és befogadottak letelepedését elősegíteni. A következő kérdésekkel ehhez a vizsgálathoz gyűjtünk információkat. 17. Élnek-e a településen menekültek, befogadottak, menedékesek? bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkezők? Igen Nem Ha igen, kb. hányan? 1 2 kb.... fő 1 2 kb.... fő külföldről hazatért magyarok? 1 2 kb.... fő munkavállalási engedéllyel dolgozó külföldiek? 1 2 kb.... fő illegálisan dolgozó külföldiek? 1 2 kb.... fő 18. Lehetséges volna-e megfelelő jogi és pénzügyi feltételek között a helyi önkormányzat területén letelepíteni menekülteket (ideértve a befogadottakat és a menedékeseket is)? 1 igen 2 nem X nem tudja 19. Van-e az önkormányzatban olyan vezető vagy szakember, aki részt venne egy beszélgetésen a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi hivatala szervezésében, amelynek célja a letelepítés feltételeinek felvázolása lenne? 1 van ilyen 2 nincs ilyen X nem tudja 20. Véleménye szerint az önkormányzati dolgozók többsége a következő állítások közül melyikkel értene egyet? 1 Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia. 2 Senkit sem szabad befogadni. 3 Van, akit igen, van, akit nem szabad befogadni. 83

84 Helyi média és lokálpatriotizmus 21. Van-e az Önök településén helyi újság? 1 van 2 nincs alkalmi kiadvány? 1 van 2 nincs helyi/regionális rádióadó? 1 van 2 nincs helyi/regionális tévéállomás? 1 van 2 nincs kábeltévé? 1 van 2 nincs 22. Lehet-e az Önök településén más helyi/regionális rádióadót fogni? 1 igen 2 nem tévéállomást fogni? 1 igen 2 nem 22.a. Van-e az önkormányzatnak saját programja, műsorideje vagy rendszeres megszólalási lehetősége a helyi/regionális rádióban? 1 van 2 nincs a helyi/regionális tévében? 1 van 2 nincs 23. Kérjük becsülje meg az Önök településén megjelenő helyi lap(ok) előfizetőinek számát! Öszszesen kb.:... (fő) regionális (megyei) lap(ok) előfizetőinek számát! Összesen kb.:... (fő) 24. Van-e az Önök településén állandó helytörténeti kiállítás/múzem? 1 van 2 nincs időszakos helytörténeti kiállítás? 1 van 2 nincs helytörténeti kutatás? 1 van 2 nincs Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! A következő két oldalon ígéretünkhöz híven mellékeljük az 1999-es őszi hullám adatfelvétele alapján készült két rövid elemzésünket. Hasonló elemzéseket a jövőben is az önkormányzatok rendelkezésére fogunk bocsátani; vagy a kérdőívünkkel (mint most), vagy az Önkormányzati Tájékoztatón keresztül. 84

85 Az önkormányzati vezetők várakozásai 1999 végén I. (Válogatás a TÁRKI Önkormányzati Adatbankjának elemzéseiből) Inflációs várakozások Az Önkormányzati Tájékoztató februári számában már bemutattuk, hogy az önkormányzati vezetők véleménye szerint 1999-ben az infláció átlagos értéke 11,3% és 2000-re valamivel a tavalyinál kisebb mértékű inflációra számítanak (9,7%). Ezek az értékek az önkormányzati vezetők inflációs várakozásainak országos átlaga, amiről feltételeztük, hogy eltérően alakul az önkormányzatok területi elhelyezkedése és nagysága szerint. Várakozások a lakosság számának és gazdasági helyzetének alakulásával kapcsolatban A következő táblázatból látható, hogy az önkormányzati vezetők várakozásai nem túl rózsásak. Az önkormányzatok közel felében a lakosság számának csökkenését prognosztizálják. Az önkormányzatok majdnem felében számolnak a munkanélküliek, s közel háromnegyedükben a segélyezettek számának növekedésével. Az önkormányzati vezetők várakozásai a lakosság számának és gazdasági helyzetének alakulásával kapcsolatban (%) 2000-ben 1999-hez képest A lakosság száma A munkanélküliek száma A segélyezettek száma Csökkenni fog Változatlan marad Nőni fog Összesen A lakosság csökkenését az átlagosnál (46%) nagyobb arányban várják a városok és a déli régiók szakemberei. A városi önkormányzatok 54%-ában, a Dél-nyugati és Dél-keleti régiók 52%-ában, illetve 61%-ában vélte a válaszoló önkormányzati vezető úgy, hogy a lakosságszám csökkenni fog. Ezzel szemben az Észak-nyugati régió önkormányzatainak alig több mint 37%-a számol a lakosság csökkenésével. Az Észak-keleti régió önkormányzatai a lakosság helyzetének további romlását prognosztizálják. 75%-ukban számít az önkormányzat vezetője a munkanélküliek, 88%-ukban a segélyezettek számának növekedésére. A várakozások másik szélsőértéke ismét az Északnyugati régió, ahol az önkormányzati szakemberek megítélése szerint csupán a települések 29%-ában nő a munkanélküliek és csak 60%-ában a segélyezettek száma. A lakosság helyzete romlásának prognosztizálása erősen függ az önkormányzati szakemberek inflációs várakozásától. Azok körében, akik az átlagosnál jóval magasabb (legalább 15%-os) inflációt érzékeltek 1999-ben, illetve várnak 2000-ben, a munkanélküliek számának növekedését várók aránya 63%, illetve 64% (az átlagos 49%-kal szemben). Ugyancsak jóval magasabb az átlagosnál a segélyezettek számának növekedését jósolók aránya (83% és 84% a minta 72%-ával szemben) azok körében, akik magas inflációt érzékelnek vagy ilyet várnak. (Megjelent: Magyar Hírlap, február 21.) 85

86 Az önkormányzati vezetők várakozásai 1999 végén II. A következő ábrából látható, hogy az önkormányzati vezetők költségvetéssel kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták. Az önkormányzatok zöme arra számít, hogy nehezebb lesz a központi költségvetéshez hozzáférni, de a hitelfeltételek romlásával is az önkormányzati szakemberek több mint fele számol. Az önkormányzati vezetők költségvetéssel kapcsolatos várakozásai (%) Romló hitelfeltételek Költségvetési támogatás csökken Központi támogatást nehezebb szerezni Ami az önkormányzatokon belüli költségvetést érintő gazdálkodási terveket illeti, az önkormányzatok 40%-ában vélik úgy a szakemberek, hogy a helyi adókat növelni kell, illetve 18%- ukban vélekednek úgy, hogy a hivatali feladatok összevonására kerül sor. A hitelfeltételek romlásától kevésbé tartanak azon önkormányzatok vezetői, akik az átlagosnál jobb alkupozícióban érzik magukat. Így a városok harmadában tartanak csak a vezetők a hitelfeltételek romlásától, s mint a következő ábrából kitűnik, a lakosság számának növekedésével csökken a hitelfeltételek romlásától való félelem. A hitelfeltételek romlására számító önkormányzatok aránya a lakosság száma szerint (%) fő alatt fő fő fő fő felett A hitelfeltételek romlását várja A hitelfeltételek romlását várók arányát növeli az is, ha az önkormányzati vezetés magas inflációt érzékel és vár. Azon önkormányzati szakemberek körében, akik szerint 1999-ben az éves infláció 15% felett volt, illetve 2000-ben 15% felett lesz, a hitelfeltételek romlását várók aránya 75%, illetve 67% (az átlagos 55%-kal szemben). Ugyanakkor sem a központi támogatások csökkenését, sem az ahhoz való hozzáférés nehezebbé válását várók aránya nem tért el sem a területi elhelyezkedés, sem a lakosság száma szerint, sőt a magas inflációs várakozásúak esetében sem nagy az eltérés az átlagtól. (Megjelent: Magyar Hírlap, február 14.) 86

87 Polgármester kutatás 2000/2. Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank felkérésére a TÁRKI évi két alkalommal rövid, gyorsan és könnyen kitölthető kérdőívekkel keresi meg a több mint háromezer magyar önkormányzatot, hogy ott a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy (személyek) válaszoljanak azokra. A kérdőíveket kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: Budapest, október 25. TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Köszönettel: Dr. Sik Endre Ivony Éva kutatásvezető munkatárs 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 3. Kérjük, becsülje meg, hogy mekkora lesz az infláció 2000-ben?... % 4. Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét?

88 5. Véleménye szerint hogyan fog változni 2001-ben Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Milyen lesz 2000-ben az önkormányzat saját, illetve intézményi bér, bérjellegű és dologi kiadása az alábbi szektorokban? (millió forintban) Szektor Oktatás Egészségügy Szociális Közigazgatási Bér és bérjellegű kiadás (beleértve a munkaadót terhelő járulékokat) Dologi kiadás Átadott pénzeszközök (támogatás)* * Másik önkormányzat, nonprofit szervezet által működtetett intézménynek átadott pénzeszköz. 88

89 7. Kérjük, becsülje meg a következő önkormányzati bevételeket és kiadásokat: mennyi lesz idén, illetve hogyan alakulnak a jövő évben? Önkormányzati bevételek és kiadások Folyó bevételek Ezen belül a származás helyére visszaosztott szja a normatív hozzájárulások az iparűzési és idegenforgalmi adó a kommunális, telek- és építményadó Tőke jellegű és felhalmozási bevételek Ezen belül az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevétel a részvényeladásból származó bevétel az állami tőke jellegű beruházási támogatás (pl. címzett, céltámogatás, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célelőirányzat és céljellegű decentralizált támogatás stb.) Működési kiadások Felhalmozási és tőke jellegű kiadások Ezen belül a fejlesztési, felújítási kiadás Az éven túli (működési és felhalmozási célú) hitel Az összes hitel 2000-ben (millió forint) 2001-ben (jelölje X-szel) nő csökken nem változik 8. Amennyiben 2001-ben a következő szektorokban tervez beruházást, azt társulásban vagy önállóan tervezi-e? Szektor Társulásban Önállóan Nem terveznek Egészségügyi ellátás Oktatás Ivóvízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás Hulladéklerakó Útépítés Gázellátás

90 9. Egyetért-e a következő állításokkal? Társulásban érdemesebb beruházni, mert könnyebb az üzemeltetés anyagilag kisebb terhet jelent a beruházás a hazai és EU költségvetési források így könnyebben bevonhatók Inkább önállóan érdemes beruházni, mert a felelősség így egyértelműbb így később nincs vita a finanszírozás megosztásán így az önkormányzat területén lévő igények a teljes kapacitást lekötik Igen Nem 10. A fenti beruházások finanszírozásához számolnak-e a következő forrásokkal? Ha többel is, kérjük, mindegyiket jelölje igennel. Források Igen Nem Címzett és céltámogatás 1 0 Egyéb központi forrás (minisztériumtól, alapoktól) 1 0 Nemzetközi szervezet (pl. Phare) támogatása 1 0 Regionális, megyei (pl. területfejlesztési) támogatás 1 0 Lakossági eszközök közvetlen bevonása (nem adóemelés! Pl.: használati díj, közmű-hozzájárulás stb.) 1 0 Üzleti szféra bevonása (magántulajdonos, koncesszió stb.) 1 0 Hitelfelvétel (beruházási hitel, kötvénykibocsátás, jelzáloghitel) 1 0 Önkormányzati vagyon értékesítése

91 11. Mi a fedezete az önkormányzat által felvett fejlesztési hiteleknek? Kérjük, jelölje X-szel (több válasz lehetséges). Ingatlan Erre a célra elkülönített díjbevétel Az önkormányzat adóbevétele 12. Volt-e az önkormányzat 1999-es költségvetésében céljellegű támogatási előirányzat? 1 Igen 0 Nem Ha igen, akkor (Kérjük, jelölje X- szel) lényegesen többet, mint a felét sikerült felhasználni kb. a felét sikerült felhasználni lényegesen kevesebbet, mint a felét sikerült felhasználni 13. Egyetért-e a következő állításokkal? A következő évben Igen Nem... az önkormányzat intézményeket fog megszüntetni, öszszevonni nehezebb lesz hitelhez jutni (futamidő, fedezet stb.) nehezebb lesz a központi költségvetésből (az alapokat is ideértve) fejlesztési és beruházási forráshoz jutni... csökkenni fog a működtetéshez érkező központi támogatások (normatíva, megosztott bevételek) reálértéke az Önök településén nőni fog a helyi adó szintje Egyetért-e azzal, hogy a központi kormányzat kötelezővé tegye az értékalapú építményadó bevezetését? Amennyiben Igen Nem ezzel együtt csökkenne a lakosság szja-terhe 1 0 ezzel az önkormányzatok kötelező feladata nőne 1 0 ezzel a feladatok ellátásának színvonala javulna

92 15. Egyetért-e a következő állításokkal? A következő évben Nő Csökken Nem változik az önkormányzat 2000-ben felvett, egyéves futamidőt meghaladó hiteleinek összege a korábbi évekhez képest a 2000-ben felvett hitelek átlagos kamata a korábbi évek átlagához képest a 2000-ben felvett hitelek átlagos futamideje a korábbi évek átlagához képest Nem volt hitele Az 1999-es költségvetésben volt-e előirányozva állami céltámogatásból származó bevétel? Ha igen, hány százalékát sikerült a céltámogatás 1999-re ütemezett részéből ténylegesen lehívni? 1 Nem volt előirányozva ilyen bevétel. 2 Volt ilyen előirányzat, és az 1999-re ütemezett rész több mint 70%-át sikerült ténylegesen lehívni. 3 Volt ilyen előirányzat, és az 1999-re ütemezett rész 30 70%-át sikerült ténylegesen lehívni. 4 Volt ilyen előirányzat, de az 1999-re ütemezett rész kevesebb mint 30%-át sikerült ténylegesen lehívni. 5 Volt ilyen előirányzat, de tavaly semmit nem sikerült belőle ténylegesen lehívni. 17. A polgármestert is beleszámítva jelenleg hány tagja van a képviselő-testületnek? fő 18. Hány állandó bizottsága van a képviselő-testületnek? bizottság 19. Hány főállású köztisztviselő dolgozik a Polgármesteri Hivatalban? fő 20. E köztisztviselők közül kb. hányan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel? fő 92

93 21. Megváltozott-e a jegyző személye közvetlenül a legutóbbi önkormányzati választás után? 1 Igen 0 Nem 22. Az azóta eltelt időben változott-e a jegyző személye? 1 Igen 0 Nem 23. Hány frakció van a képviselő-testületben? (Frakció alatt értünk minden olyan akár kétfős képviselőcsoportot, amelynek tagjai előre egyeztetett módon általában együtt szavaznak a képviselő-testületben.) egy sincs hétnél több 24. Ha van legalább egy ilyen frakció, hány képviselő tartozik a legnagyobb frakcióhoz? fő 25. Hány képviselő nem tartozik semmilyen frakcióhoz? fő 26. Mi jellemzi a képviselő-testület és a polgármester viszonyát? Kérjük, húzza alá a leginkább megfelelő választ! 1 A testület többsége majdnem mindig támogatja a polgármester álláspontját. 2 Mindig az adott kérdéstől függ, hogy a testület többsége támogatja-e a polgármester álláspontját. 3 A polgármester álláspontja ritkán nyeri el a testület többségének támogatását. 27. A képviselő-testület szavazásai során tízből átlagosan hányszor fordul elő, hogy nincs ellenszavazat? Mindig van Soha nincs

94 28. Összesen hány ülése volt a képviselő-testületnek az idén? ülés 29. Ebből hány volt rendkívüli ülés? rendkívüli ülés 30. Előfordult-e az elmúlt egy évben, hogy határozatképtelenség miatt félbeszakadt vagy elmaradt képviselő-testületi ülés? 1 Igen 0 Nem 31. Szinte minden képviselő-testületben megtörténik időnként, hogy elkezdik ugyan egy napirendi pont megtárgyalását, de végül mégsem hoznak döntést. Az Önök képviselőtestülete milyen gyakran napol el döntéseket? 1 Szinte minden ülésen történik halasztás. 2 Ha nem is minden ülésen, de előfordul halasztás. 3 Nagyon ritkán fordul elő halasztás. 4 Nem fordult elő halasztás 32. Ha akad példa a döntések elhalasztására, mik ennek a leggyakoribb okai? (Több okot is aláhúzhat!) 1 Elegendő információ hiánya 2 Rosszul előkészített előterjesztés 3 A képviselő-csoportok további egyeztetést kívánnak 4 Nem sikerül megegyezésre jutni 5 A sok hiányzó miatt a képviselő-testület határozatképtelen 6 Más szervek beleegyezésének hiánya 7 Időhiány 8 Egyéb ok, mégpedig: Van-e írásos együttműködési megállapodása az önkormányzatnak helyi egyesülettel, alapítvánnyal vagy más civil szervezettel? 1 Van, összesen... megállapodás 2 Nincs 34. Van-e olyan internetes (világhálós) honlap, amelyen az önkormányzat tevékenységéről információk szerezhetők? 1 Van 2 Nincs 3 Nem tud róla 94

95 35. A lakosság vagy vállalkozások kérhetnek-e információt az önkormányzattól elektronikus levélben ( ben) is? 1 Igen 2 Technikailag ez lehetséges, de a gyakorlatban nem használjuk 3 Nem lehet 36. Van-e az Önök településén az önkormányzatnak saját lapja vagy hírlevele? 1 Van 2 Nincs más helyi újság? 1 Van 2 Nincs alkalmi kiadvány? 1 Van 2 Nincs helyi/regionális rádióadó? 1 Van 2 Nincs helyi/regionális tévéállomás? 1 Van 2 Nincs... kábeltévé? 1 Van 2 Nincs 37. Van-e ezek között olyan, amelyik időről időre beszámol a lakosságon vagy a képviselő-testületen belüli, önkormányzati döntésekkel kapcsolatos véleménykülönbségekről? Többet is aláhúzhat! 1 Az önkormányzat saját lapja vagy hírlevele 2 Más helyi újság 3 Alkalmi kiadvány 4 Helyi/regionális rádióadó 5 Helyi/regionális tévéállomás 6 Helyi kábeltévé 37.a.) Ha van helyi rádió vagy tévé, beszámol-e a képviselő-testületi ülésekről? 1 Igen, élőben vagy felvételről mindig közvetítik az üléseket. 2 Igen, mindig adnak összefoglalót az ülésekről. 3 Igen, de nem mindig számolnak be az ülésekről. 4 Nem számolnak be a képviselő-testületi ülésekről. 38. Milyen gyakran tájékoztatja az önkormányzat tevékenységéről a sajtót? 1 Rendszeres, előre eltervezett módon 2 Alkalomszerűen 3 Csak ha a sajtó megkeres bennünket 39. Hány közmeghallgatást tart az önkormányzat az egész lakosságnak ebben az évben? Kérjük, számolja bele a már megtartott és a betervezett közmeghallgatásokat is! közmeghallgatás 40. Hány fórumot tart az önkormányzat az egész lakosságnak ebben az évben? Kérjük, számolja bele a már megtartott és a betervezett fórumokat is! fórum 95

96 41. Húzza alá a felsoroltak közül azokat a csoportos lakossági kezdeményezéseket, amelyekre volt példa az Önök településén az idén! Többet is aláhúzhat! 1 civil szervezet javaslatot tett önkormányzati döntésre 2 civil szervezet nyilvánosan tiltakozott egy önkormányzati döntés ellen 3 civil szervezet aláírást gyűjtött valamilyen önkormányzati ügyben 4 lakosok egy csoportja javaslatot tett valamilyen önkormányzati döntésre 5 lakosok egy csoportja nyilvánosan tiltakozott egy önkormányzati döntés ellen 6 lakosok egy csoportja aláírást gyűjtött valamilyen önkormányzati ügyben 42. Működik-e az Ön településén sportegyesület? 1 Igen 2 Nem városvédő, faluvédő vagy településszépítő egyesület? 1 Igen 2 Nem hagyományőrző kulturális csoport? 1 Igen 2 Nem honismereti egyesület? 1 Igen 2 Nem polgárőrség? 1 Igen 2 Nem önkéntes tűzoltóság? 1 Igen 2 Nem ipartestület, vállalkozói egyesület? 1 Igen 2 Nem oktatási alapítvány? 1 Igen 2 Nem ifjúsági szervezet? 1 Igen 2 Nem nyugdíjasklub? 1 Igen 2 Nem 43. Lehetséges volna-e megfelelő jogi és pénzügyi feltételek között a helyi önkormányzat területén letelepíteni menekülteket (ideértve a befogadottakat és a menedékeseket is)? 1 Igen 2 Nem X Nem tudja Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 96

97 A 2001-es tavaszi lekérdezés polgármestereknek kiküldött kérdőíve Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank megbízásából 2001 tavaszán a TÁRKI rövid kérdőívvel keresi meg a több, mint háromezer magyar önkormányzatot. Az Önkormányzat mellékleteként terjesztett (csakúgy, mint a Jegyző mellékleteként nemrégiben megjelent, s az itt találhatóval részben megegyező) kérdőívvel részben olyan információk gyűjtése, rendszerezése és elemzése a célunk, amely segítheti az önkormányzatok tevékenységét érintő döntések meghozatalát, részben olyan információkkal ellátni az önkormányzatokat, amelyeket azok leginkább igényelnek. A munka során gyorsan és könnyen kitölthető kérdőíveket juttatunk el az önkormányzatoknak, hogy ott a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy (személyek) válaszoljanak azokra. A kérdőíveket kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: TÁRKI 1518 Budapest Pf.71. Budapest, április 6. Köszönettel: Dr. Sik Endre Kutatásvezető Ivony Éva kutató 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 97

98 3. Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? Véleménye szerint hogyan fog változni év végéig Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Véleménye szerint az év végéig hogyan alakul a településen / a kerületben Csökken Változatlan Nő a lakosság száma? a munkanélküliek száma? a segélyezettek száma? az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők száma? Az elkészült évi zárszámadás és évi költségvetés szerint hogyan alakulnak a következő költségvetési elemek? A folyó bevételek összesen Ezen belül: A működési kiadások Ezen belül: a helyi adók a bérek és járulékaik a dologi kiadások A felhalmozási és tőke jellegű kiadások Ezen belül: a fejlesztési, felújítási kiadás évi zárszámadás alapján (millió forint) Hogyan alakulnak az év hátra lévő részében az inflációhoz képest (jelölje X-szel) Jobban nő Annál kevésbé nő Azzal közel egyformán nő 98

99 7. Ha váratlanul nagyobb bevételhez jutna az önkormányzat, azt mire fordítaná elsősorban? Kérjük, jelölje ezt 1-sel. Mire fordítaná másodsorban? Kérjük, jelölje ezt 2-sel, míg a legkevésbé fontosat 5-sel. Intézményi bérrendezésre Felújításra Beruházásra Korábbi követelések törlesztésre Tartalék növelésére 8. Kérjük sorolja fel azokat a témaköröket, amelyekről az Ön véleménye szerint hasznos lenne megkérdezni az Önkormányzatokat Van-e az Önök településén/kerületében KGST-piac? (Ide sorolva minden engedélyezett vagy engedély nélkül működő vásárt vagy piacot, ahol legalább árus legalább hetente egyszer árusít.) HA IGEN: 9.1 Hány piac van?... 0 nincs ilyen piac Ha több piac van az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb piacra gondoljon! 99

100 10. Általában a piacon hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) található főidőben? Kb.... elárusítóhely van 11. Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac?... hónapon át 12. A hét mely napjain működik? hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Általában hány órától hány óráig van nyitva?... órától... óráig 14. Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást szoktak alkalmazni? 1 nincs ilyen 2 igen, van: 14.1 Ezekhez a munkákhoz hol szokták a feketemunkásokat toborozni? igen nem Kocsmában 2 1 Eszpresszóban 2 1 Főtéren vagy főutcán 2 1 Pályaudvaron, buszmegállóban 2 1 Városszéli helyen, utcán 2 1 Piacon 2 1 Egyéb helyen, (ismeretség)

101 15. És melyek a legmagasabb és a legalacsonyabb feketemunka bérek, amelyekről hallott? ÓRABÉR VAGY NAPIBÉR LEGKEVE- SEBB LEGTÖBB LEGKEVE- SEBB LEGTÖBB Kőművesnek...Ft/óra...Ft/óra...Ft...Ft Mezőgazdasági napszámosnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft Építőipari segédmunkásnak...ft/óra...ft/óra...ft...ft Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 101

102 A 2001-es tavaszi lekérdezés jegyzőknek kiküldött kérdőíve Tisztelt Jegyző Asszony/Úr! 2001-ben a TÁRKI a Belügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank megbízásából két alkalommal rövid, gyorsan és könnyen kitölthető kérdőívvel keresi meg az összes magyar települési és helyi önkormányzat jegyzőjét. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: Budapest, április 6. Köszönettel: TÁRKI 1518 Budapest Pf.71. Dr. Sik Endre Kutatásvezető Ivony Éva kutató 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 3. Kérjük, becsülje meg, hogy mekkora lesz az infláció 2001-ben?... % 4. Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét?

103 5. Véleménye szerint hogyan fog változni év végéig Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Véleménye szerint az év végéig hogyan alakul a településen / a kerületben Csökken Változatlan Nő a lakosság száma? a munkanélküliek száma? a segélyezettek száma? az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők száma? 7. Az elkészült évi zárszámadás és évi költségvetés szerint hogyan alakulnak a következő költségvetési elemek? A folyó bevételek összesen Ezen belül: A működési kiadások Ezen belül: a helyi adók a bérek és járulékaik a dologi kiadások A felhalmozási és tőke jellegű kiadások Ezen belül: a fejlesztési, felújítási kiadás évi zárszámadás alapján (millió forint) Hogyan alakulnak az év hátra lévő részében az inflációhoz képest (jelölje X-szel) Jobban nő Annál kevésbé nő Azzal közel egyformán nő 103

104 8. Ha váratlanul nagyobb bevételhez jutna az önkormányzat, azt mire fordítaná elsősorban? Kérjük, jelölje ezt 1-sel. Mire fordítaná másodsorban? Kérjük, jelölje ezt 2-sel, míg a legkevésbé fontosat 5-sel. Intézményi bérrendezésre Felújításra Beruházásra Korábbi követelések törlesztésre Tartalék növelésére ben az önkormányzat kevesebb vagy több működési hitelt kíván igénybe venni, mint ben? beruházási hitelt kíván igénybe venni, mint ben? Kevesebbet Többet Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Kérjük válaszát X-el jelölje. Az önkormányzat szívesebben vesz fel vállalatain keresztül hitelt, mert egyszerűbb a jogi szabályozás. ki lehet kerülni a jogi szabályozást. a hitelezők szívesebben tárgyalnak gazdasági társasággal, mint önkormányzattal. ez a hitel nem növeli az önkormányzat eladósodottságát. a vállalat gyorsabban dönt. ez az összeg nincs benne a mérlegben. Nem jellemző nagyon jellemző

105 11. Mi alapján választanak hitelező bankot az önkormányzatok? Kérjük, válaszát rangsorolja 1-5-ig úgy, hogy az 1-es a legfontosabb, az 5-ös a legkevésbé fontos okot jelölje. Személyes kapcsolat Korábbi munkakapcsolat Számlavezető bank Más önkormányzat javaslata Versenyeztet 12.Bocsátott-e ki az önkormányzat kötvényt az elmúlt három évben? 1. Nem 13. kérdés 2. Igen 12.a. Ha igen, milyen céllal és milyen mértékben történt kötvénykibocsátás? Kérjük válaszait jelölje X-el. Több válasz is lehetséges. Kötvénykibocsátás célja: Általános fejlesztés Vízberuházás Egészségügy Oktatás Hulladéklerakás Útépítés Gázellátás Kötvénykibocsátás értéke (millió forint) 100 alatt fölött Nem történt kötvénykibocsátás 13. Mi az oka annak, hogy az önkormányzat nem bocsátott ki kötvényt az elmúlt három évben? Kérjük, válaszát rangsorolja 1-5-ig úgy, hogy az 1-es a legfontosabb, az 5-ös a legkevésbé fontos okot jelölje. A bankhitel felvétele egyszerűbb. A kötvénykibocsátás folyamata bonyolult és lassú. Az önkormányzat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé hitel felvételét. Nem akkora a hitel összege, hogy a kötvénykibocsátás gazdaságos lenne. Nincs az önkormányzatnak kötvénykibocsátással foglalkozó szakembere. 105

106 14. Kérjük sorolja fel azokat a témaköröket, amelyekről az Ön véleménye szerint hasznos lenne megkérdezni az Önkormányzatokat... Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 106

107 Polgármester kutatás ősz Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont és a TÖOSZ felkérésére a TÁRKI évi két alkalommal rövid, gyorsan és könnyen kitölthető kérdőívekkel keresi meg a több mint háromezer magyar önkormányzatot, hogy ott a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy (személyek) válaszoljanak azokra. A kérdőíveket kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérjük, hogy a kérdőívet két héten belül kitöltve küldje vissza az alábbi címre: Budapest, október 25. TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Köszönettel: Dr. Sik Endre SimonovitsBori kutatásvezető munkatárs 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 1 Bács-Kiskun 8 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Baranya 9 Heves 16 Tolna 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 107

108 3. Kérjük, becsülje meg, hogy mekkora lesz az infláció 2001-ben:... % 4. Milyennek értékeli Ön a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? Nagyon rossz Nagyon jó az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? 5. Véleménye szerint hogyan fog változni 2002-ben Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Van-e az önök polgármesteri hivatalának... Van Nincs Számítógépe? 1 0 Számítógépes hálózata? 1 0 Elektronikus ( ) postacíme? 1 0 Internetes honlapja (weboldala)? 1 0 Főállású, vagy részmunkaidős informatikus szakembere? Milyennek értékeli Ön az önkormányzat pénzügyi gazdasági helyzetét a többi, hasonló nagyságú költségvetéssel rendelkező önkormányzatokhoz viszonyítva? 5 lényegesen jobb, mint az átlag 4 kicsivel jobb mint az átlag 3 nagyjából átlagos 2 kicsivel elmarad az átlagostól 1 sokkal marad el az átlagostól 108

109 8. Hogyan alakultak idén az alábbi bevételek a költségvetésben tervezetthez képest? (Értékelje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1-es jelentése jelentősen alacsonyabb az 5-ösé pedig jelentősen magasabb lett.) Jelentősen alacsonyabb lett Jelentősen magasabb lett helyi adókból származó bevétel X- Nincs helyi adó vagyonértékesítésből származó bevétel X- Nincs értékesíthető vagyon intézmények saját bevétele X-Nincs intézményi saját bevétel egyéb saját bevételek X- Nincs egyéb sajátbevétel 9. Hogyan alakultak idén az alábbi kiadások a költségvetésben tervezetthez képest? (Értékelje 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1-es jelentése jelentősen alacsonyabb az 5-ösé pedig jelentősen magasabb lett.) Jelentősen alacsonyabb lett Jelentősen magasabb lett Szociális támogatások Polgármesteri Hivatal működési kiadásai A költségvetési intézményeknek átadott pénzeszközök Költségvetésen kívüli szerveknek átadott pénzeszközök X-Nincs ilyen X- Nincs ilyen 10. Amennyiben az eredetileg az önkormányzati költségvetésben tervezett bevételek közül a főösszeg 10%-a nem folyna be, vagy hasonló nagyságú többletkiadás jelentkezne, akkor az önkormányzat mit tenne? igen nem A tervezett tartalékokhoz nyúlna 1 0 X -Nincsenek tartalékok Csökkentené a működési kiadásokat 1 0 X Nem csökkenthetők a működési kiadások 1 0 X -Nincsenek folyamatban fejlesztések, felújítások Visszafogná a fejlesztéseket és felújításokat Vagyontárgyakat értékesítene 1 0 X -Nincsenek vagyontárgyak Hitelt venne fel 1 0 X -Nem hitelképes 109

110 11. Finanszírozta-e az önkormányzat a 2000-es költségvetéséből az alábbi szakfeladatokat? igen nem Nincs ilyen szakfeladat Általános iskolai oktatás 1 0 X Középfokú iskolai oktatás (szakképzés, gimnázium) 1 0 X Járóbeteg szakorvosi ellátás (szakellátás) 1 0 X Kórház (fekvőbeteg ellátás) 1 0 X 12. Mekkora lesz 2001-ben az önkormányzat saját, illetve intézményi bér, bérjellegű és dologi kiadása az alábbi szektorokban? Szektor Oktatás Egészségügy Szociális Közigazgatási Bér és bérjellegű kiadás (beleértve a munkaadót terhelő járulékokat) Millió forint Dologi kiadás Millió forint Átadott pénzeszközök (támogatás)* Millió forint * Másik önkormányzat, nonprofit szervezet által működtetett intézménynek átadott pénzeszköz. 13. Kérjük, becsülje meg a következő önkormányzati bevételeket és kiadásokat: mennyi lesz idén, illetve hogyan alakulnak a jövő évben? 2001-ben várható érték részében az inflációhoz képest Hogyan alakulnak az év hátra lévő (jelölje X-szel) A folyó bevételek összesen Ezen belül: a helyi adók A működési kiadások összesen Ezen belül: a bérek és járulékaik a dologi kiadások A felhalmozási és tőke jellegű kiadások összesen Ezen belül: a fejlesztési, felújítási kiadás (millió forint) Jobban nő Annál kevésbé nő Azzal közel egyformán nő 110

111 14. Amennyiben 2002-ben a következő szektorokban tervez beruházást, azt társulásban vagy önállóan tervezi-e? Szektor Társulásban Önállóan Nem terveznek Egészségügyi ellátás Oktatás Ivóvízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás Hulladéklerakó Útépítés Gázellátás A fenti beruházások finanszírozásához számolnak-e a következő forrásokkal? Források Igen Nem Címzett és céltámogatás 1 0 Egyéb központi forrás (minisztériumtól, alapoktól) 1 0 Nemzetközi szervezet (pl. Phare) támogatása 1 0 Regionális, megyei (pl. területfejlesztési) támogatás 1 0 Lakossági eszközök közvetlen bevonása (nem adóemelés! Pl.: használati díj, közmű-hozzájárulás stb.) 1 0 Üzleti szféra bevonása (magántulajdonos, koncesszió stb.) 1 0 Hitelfelvétel (beruházási hitel, kötvénykibocsátás, jelzáloghitel) Önkormányzati vagyon értékesítése Volt-e az önkormányzat 2001-es költségvetésében céljellegű támogatási előirányzat? 1 Igen 0 Nem 20. kérdésre 17. Amennyiben a költségvetésben volt céljellegű támogatás, eddig mennyit sikerült ebből felhasználni? 1- lényegesen többet, mint a felét 2- körülbelül a felét 3- lényegesen kevesebbet, mint a felét. 111

112 18. Tervezi-e az önkormányzat, hogy a következő évben Igen Nem intézményeket fog megszüntetni, összevonni 1 0 növelni fogja a helyi adók szintjét Véleménye szerint a következő évben... nehezebb lesz hitelhez jutni (futamidő, fedezet stb.)... nehezebb lesz a központi költségvetésből (az alapokat is ideértve) fejlesztési és beruházási forráshoz jutni... csökkenni fog a működtetéshez érkező központi támogatások (normatíva, megosztott bevételek) reálértéke Igen Nem Kérjük, becsülje meg a település lakosságának számát 2000-ben: kb... fő 21. Kérjük, becsülje meg településen élő romák számát 2000-ben: kb... fő A további kérdéseket csak ott kell kitölteni, ahol élnek roma lakosok. 22. Az elmúlt tíz évben a településen a roma lakosság száma 1 növekedett 2 csökkent 0 nem változott 23.Ön szerint mi ennek a változásnak az oka? 1 inkább vándorlás 2 inkább népszaporulat-változás 0 mindkettő egyforma mértékben 24. Ön szerint 2010-ig hogyan fog változni a roma lakosság száma a településen? 1 növekedni fog 2 csökkenni fog 0 nem változik 112

113 25. Milyen irányú népmozgás jellemző a roma lakosság körében a településen? 1 csak bevándorlás 2 inkább bevándorlás 3 mindkettő egyforma mértékben 4 inkább elvándorlás 5 csak elvándorlás 0 semmilyen irányú vándorlás nem jellemző 26. Kérjük értékelje 1-től 5-ig az alábbi típusú elvándorlások mennyire jellemzőek a településen (ahol az 1-es az egyáltalán nem jellemzőt jelöli, az 5-ös pedig a nagymértékben jellemzőt). Egyáltalán nem jellemző Nagy mértékben jellemző Környező községbe (20 km-en belül) Környező városba (20 km-en belül) távolabbi községbe távolabbi városba Budapestre külföldre, éspedig: Kérjük értékelje 1-től 5-ig az alábbi típusú bevándorlások mennyire jellemzőek a településen (ahol az 1-es az egyáltalán nem jellemzőt jelöli, az 5-ös pedig a nagymértékben jellemzőt). Egyáltalán nem jellemző Nagy mértékben jellemző környező községből (20 km-en belül) környező városból (20 km-en belül) távolabbi községből távolabbi városból Budapestről Külföldről, éspedig Kérjük becsülje meg, az alábbi kategóriákba tartozó roma lakosok számát a településen összesen ebből roma Óvodás korúak (3-6 év) kb. fő kb. fő Ebből: kb. fő kb. fő óvodába járók Iskoláskorúak (7-16 év) kb. fő kb. fő Ebből: kb. fő kb. fő általános iskolába járók kisegítő iskolába járók kb. fő kb. fő Érettségi adó középiskolában továbbtanulók kb. fő kb. fő Szakmunkásképzőben tanulók kb. fő kb. fő Felsőfokon továbbtanulók kb. fő kb. fő 113

114 29. A romák elhelyezkedése a településen 1 elkülönült, telepszerű 2 elszórt 0 mindkettő 30. Ön szerint hányan tartoznak a következő kategóriákba a településen? összesen ebből roma segélyezettek kb. fő kb. fő önkormányzati közhasznú munkások kb. fő kb. fő 31. Az elmúlt évben volt-e egy vagy több olyan konfliktus, mely a romák jelenlétével volt kapcsolatba hozható? 1 egy volt 2- több volt 0 nem volt 32. Ha volt, kérjük írja le röviden a legjelentősebbet! Ez az eset vont-e maga után hatósági intézkedést? 1 igen 0 nem 35. kérdés 34. Ha volt ilyen intézkedés, kérjük írja le röviden mi volt az! Az elmúlt évben a települési önkormányzatnak volt-e a roma lakosokkal kapcsolatos olyan helyi kezdeményezése, amit "jó példának" tart a többi hasonló település számára? 1 volt 0 nem volt 36. Ha volt, mi volt a program lényege :

115 37. Sikerült-e megvalósítani valamit a kitűzött célokból? 1- teljes mértékben 2- részben 3- nem sikerült 0- még nem zárult le a program Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 115

116 Polgármester kutatás ősz Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! A Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont és a TÖOSZ megbízásából kérem, hogy az összes magyar helyi önkormányzatra kiterjedő kutatás részeként Ön, a jegyző vagy az Önök által megbízott szakember töltse ki az itt következő, rövid, könnyen megválaszolható kérdéseket tartalmazó kérdőívet. A kérdőívet kitöltő személy ismeretlenségét az biztosítja, hogy a kérdőívben semmilyen, a kitöltő személyére utaló információ nincs. Kérdőívünk mellékleteként egy kis ízelítőt talál eddigi kutatási eredményeinkből. Ha további információra lenne szüksége, keressen minket. Addig is kérjük, hogy a kitöltött kérdőívet két héten belül küldje vissza az alábbi címre: Budapest, október 25. TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Köszönettel: Dr. Sik Endre Simonovits Bori kutatásvezető munkatárs [email protected] [email protected] 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? 2. 1 Bács-Kiskun 18 Hajdú-Bihar 15 Szabolcs-Szatmár 2. 2 Baranya 19 Heves 16 Tolna 2. 3 Békés 10 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Vas 2. 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 Komárom-Esztergom 18 Veszprém 2. 5 Csongrád 12 Nógrád 19 Zala 2. 6 Fejér 13 Pest 20 Budapest 2. 7 Győr-Moson-Sopron 14 Somogy 116

117 3. Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? Véleménye szerint hogyan fog változni 2003-ban Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Véleménye szerint a település kiskereskedelmi bevételéhez körülbelül mekkora arányban járulnak hozzá a) a belföldi turisták?... % b) a külföldi turisták?... % 6. Véleménye szerint a település lakossága körülbelül mekkora részének származik jövedelme az idegenforgalomból? nincs ilyen elenyésző kb. a tizedének (kb. 10%-ának) kb. a negyedének (kb. 25%-ának) kb. a harmadának (kb. 30%-ának) kb. a felének (kb. 50%-ának) kb. a kétharmadának (kb %-ának) ennél nagyobb részének 7. Működik-e a településen Jelenleg? Korábban működött-e? a) használtcikk-, bolhapiac 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem b) kínai piac 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem c) kgst - vagy lengyel piac 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem d) egyéb (kisebb) vegyes piac 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 117

118 A sz. kérdésekre akkor válaszoljon, ha a településen van kgst, lengyel, kínai vagy egyéb, kisebb piac! (Ha több is van ilyen az önkormányzat területén, kérjük, hogy a válaszadás során a legnagyobb ilyen piacra gondoljon!) 8. Hány elárusítóhely (üzlet, bódé, asztal stb.) működik főidőben általában ezen a piacon? 18. Kb.... elárusítóhely van 9. Egy évben hány hónapon keresztül üzemel ez a piac? hónapon át 10. A hét mely napjain működik? 18. hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Általában hány órától hány óráig van nyitva? órától... óráig 12. Vannak-e a piacon külföldi árusok (akár turisták, akár Magyarországon letelepedettek) 12. által használt elárusítóhelyek? igen, kb. hányan lehetnek? nem 13. HA VANNAK KÜLFÖLDI ÁRUSOK: Milyen nemzetiségű árusok vannak legtöbben? Van-e a településen olyan foglalkozás, munka, amire általában feketemunkást 14. szoktak alkalmazni? igen nem 118

119 15. HA IGEN: Hol szokták a feketemunkásokat toborozni? Igen a) Kocsmában 1 2 b) Eszpresszóban 1 2 c) Főtéren vagy főutcán 1 2 d) Pályaudvaron, buszmegállóban 1 2 e) Városszéli helyen, utcán 1 2 f) Piacon 1 2 g) Személyes kapcsolatokon keresztül vagy egyéb helyen Nem És melyek a legmagasabb és a legalacsonyabb feketemunka-bérek, amelyekről 16. hallott? ANNÁL A FIZETÉSI FORMÁNÁL ÍRJA BE VÁLASZÁT, AHOGYAN ÁLTALÁBAN FIZETNI SZOKTAK! ÓRABÉR NAPIBÉR Legmagasabb Legalacsonyabb Legmagasabb Legalacsonyabb a) Kőművesnek... Ft/óra... Ft/óra... Ft... Ft b) Mezőgazdasági napszámosnak... Ft/óra... Ft/óra... Ft... Ft c) Építőipari segédmunkásnak... Ft/óra... Ft/óra... Ft... Ft 17. Vannak-e a külföldiek a feketemunkások között? vannak nincsenek 119

120 18. HA VANNAK: Milyen nemzetiségűek vannak a legtöbben? Van-e az önkormányzatnak külföldi településekkel testvértelepülési (testvérvárosi) 19. kapcsolata? igen nem 20. HA IGEN: Hánnyal?

121 21. Adja meg testvértelepüléseik legfontosabb jellemzőit! (Amennyiben 5-nél több ilyen 21. van, válassza ki a legfontosabb ötöt!) 1. testvértelepülés 2. testvértelepülés 3. testvértelepülés 4. testvértelepülés 5. testvértelepülés Neve Hol van (ország)? Mikor jött létre a testvértelepülési kapcsolat? Ki kezdeményezte a kapcsolat létrejöttét? 1 ők 2 mi 1 ők 2 mi 1 ők 2 mi 1 ők 2 mi 1 ők 2 mi Mi volt a kapcsolat létrehozásának legfontosabb oka? Miben nyilvánul meg a kapcsolat? (több válasz is lehetséges) Mennyire fontos ez a kapcsolat a település életében és a jövőjét tekintve?... 1 oktatás, 1 kultúra 2 üzleti 2 kapcsolat 3 turizmus 4 egyéb... 1 alig 2 kicsit 3 nagyon... 1 oktatás, 1 kultúra 2 üzleti 2 kapcsolat 3 turizmus 4 egyéb... 1 alig 2 kicsit 3 nagyon... 1 oktatás, 1 kultúra 2 üzleti 2 kapcsolat 3 turizmus 4 egyéb... 1 alig 2 kicsit 3 nagyon... 1 oktatás, 1 kultúra 2 üzleti 2 kapcsolat 3 turizmus 4 egyéb... 1 alig 2 kicsit 3 nagyon... 1 oktatás, 1 kultúra 2 üzleti 2 kapcsolat 3 turizmus 4 egyéb... 1 alig 2 kicsit 3 nagyon 22. Hány személyi számítógép (notebook, laptop is számít) van az önkormányzat 22. használatában? db 23. Ebből hányról érhető el az internet? db 121

122 24. HA INTERNETEZNEK: Milyen módon érik el az internetet? modem van beépítve ISDN-kapcsolat (is) van ennél gyorsabb átvitelt biztosító kapcsolat (is) van 25. Hallott-e már a TÖOSZ-LOGIN közös honlapjáról? ( igen nem 26. Mely kisebbségek alakítottak kisebbségi önkormányzatot, illetve melyek szűntek 25. meg az idén az alábbiak közül a településen? 25. (Kérjük, karikázza be a megfelelő kódszámot a kisebbségek neve mellett!) Eddig nem volt, idén alakult Eddig is volt, idén újjáalakult Eddig volt, idén megszűnt Nincs és korábban sem volt a) Bolgár b) Cigány c) Görög d) Horvát e) Lengyel f) Német g) Örmény h) Román i) Ruszin j) Szerb k) Szlovák l) Szlovén m) Ukrán Kérjük, becsülje meg a településen élő cigányok számát! 18. Kb.... fő 122

123 A további kérdéseket csak ott kell kitölteni, ahol élnek cigányok! 28. Az elmúlt tíz évben a településen a cigány lakosság száma növekedett csökkent nem változott 29. Ön szerint mi ennek a változásnak az oka? inkább vándorlás inkább népszaporulat-változás mindkettő egyforma mértékben 30. Ön szerint 2010-ig hogyan fog változni a cigány lakosság száma a településen? növekszik csökken nem változik 31. Mennyire jellemzőek a településen élő cigányokra a bevándorlás alábbi típusai? 31. (Értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es jelölje az egyáltalán nem jellemzőt, 31. az 5-ös pedig a nagymértékben jellemzőt!) Egyáltalán nem jellemző Nagymértékben jellemző a) Környező községből (20 km-en belül) b) Környező városból (20 km-en belül) c) Távolabbi községből d) Budapestről e) Külföldről, éspedig:

124 32. Mennyire jellemzőek a településen élő cigányokra az elvándorlás alábbi típusai? 32. (Értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es jelölje az egyáltalán nem jellemzőt, 32. az 5-ös pedig a nagymértékben jellemzőt!) Egyáltalán nem jellemző Nagymértékben jellemző a) Környező községbe (20 km-en belül) b) Környező városba (20 km-en belül) c) Távolabbi községbe d) Budapestre e) Külföldre, éspedig: A cigány lakosok elhelyezkedése a településen elkülönült, telepszerű elszórt vegyes 34. Ön szerint hányan részesülnek a következő támogatásokban? a) Aktív korú munkanélküliek rendszeres a) szociális segélye b) Önkormányzati közhasznú munkások Összesen Kb.... fő Kb.... fő Ebből cigány Kb.... fő Kb.... fő 35. Kérjük, becsülje meg a következőket! Összesen Ebből cigány Iskolás korú (7 16 éves) lakosság a településen Kb.... fő Kb.... fő Ebből helyben általános iskolába járók más településen általános iskolába járók Kb.... fő Kb.... fő Kb.... fő Kb.... fő 124

125 36. Ebben az évben volt-e konfliktus a településen a) a cigány és a nem cigány lakosok a) között? b) a parlamenti választások során a) a cigányokkal kapcsolatban? c) a kisebbségi önkormányzati a) választások során a cigányokkal a) kapcsolatban? d) a cigány lakosság és a) az önkormányzat között? 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 125

126 Az önkormányzatok helyzete, várakozásai, tervei tavaszán az önkormányzati vezetők kedvezőbben ítélték meg településük lakosságmegtartó erejét, mint az azt megelőző két évben. Az önkormányzati vezetők várakozásai a lakosság számának alakulásával kapcsolatban, 1999 és 2001 között (%) A lakosság száma 1999 ősz 2000 tavasz 2001 tavasz csökkeni fog változatlan marad növekedni fog Összesen A munkanélküliek számának jövőbeli alakulásával kapcsolatos önkormányzati várakozások azt mutatják, hogy a megkérdezett szakemberek körében nőtt a változatlanságot, és csökkent a növekedést prognosztizálók aránya ben a vezetők fele a munkanélküliek számának növekedését várta, és 40 százalékuk bízott abban, hogy a lakosság munkaerő-piaci helyzete a következő évben nem fog változni a településükön re 35 százalékra csökkent a növekedésre számítók, és 55 százalékra emelkedett a változatlanságot előrejelzők aránya. Az önkormányzati vezetők várakozásainak kedvező változását figyelhetjük meg a segélyezettek számának alakulásával kapcsolatosan a vizsgált időszakban. Míg 1999-ben az önkormányzati szakemberek csaknem háromnegyede gondolta úgy, hogy a segélyezettek száma növekedni fog a településükön a következő évben, addig 2001-ben már csak 58 százalékuk. Abban, hogy a segélyezettek száma csökkenni fog, minden évben a megkérdezetteknek csupán néhány százaléka bízott. Az önkormányzati vezetők saját önkormányzatuk gazdasági helyzetét meglehetősen pesszimistán látják, és ez az értékelés 1999 ősze óta nem látszik javulni. Mind az öt megkérdezés alkalmával 40 százalék vagy a feletti volt azoknak a szakembereknek az aránya, akik szűkebb környezetük gazdasági helyzetét rossznak tartották. A 2000 tavaszi mélypont (48%) után 2001 őszére 40 százalékra csökkent azoknak az önkormányzatoknak az aránya, amelyek rossz gazdasági feltételek mellett látnak el közszolgáltatásokat és oldanak meg helyi közügyeket. * * * 2000 őszén Lengyelországban és 2001 tavaszán Romániában is lezajlott egy a magyarországihoz hasonló országos önkormányzati kutatás, melyek kérdőívei a magyar kérdőívhez hasonló megfogalmazásban tartalmazták a gazdasági várakozásokkal kapcsolatos kérdéseket. Lengyel- * Részlet Ivony Éva és Simonovits Bori hasonló című tanulmányából (Társadalmi Riport 2002, TÁRKI, Budapest, o.) 126

127 országban az önkormányzati vezetők kedvezőbben értékelték saját önkormányzatuk jelenlegi és jövőbeli gazdasági helyzetét, mint ahogyan az országét. Míg a megkérdezett szakemberek 10 százaléka értékelte jónak a helyi gazdaság állapotát, addig csak 5 százalékuk a makrogazda- ságét őszén az önkormányzati vezetők nagyobb arányban bíztak önkormányzatuk gaz- dasági helyzetének javulásában, mint a lengyel gazdaság folyamatainak fellendülésében (9 és 6%). Magyarországon a Lengyelországban tapasztaltakkal ellentétes tendencia érvényesül: az önkormányzati vezetők kedvezőbben értékelték az ország gazdasági állapotát és jövőbeli helyzetét (jó: 17%; jobb lesz: 21%), mint az önkormányzat gazdaságát és jövőbeli kilátásait (jó: 7%; jobb lesz: 6%). Romániában 2001 tavaszán a megkérdezett önkormányzati vezetőknek csupán 4 százaléka értékelte jónak az ország gazdasági helyzetét, míg jóval többen (17%) önkormányzatuk gazdasági állapotát. A román nemzetgazdaság jövőjére vonatkozó önkormányzati várakozások optimisták. A szakemberek 34 százaléka gondolta azt, hogy Románia gazdasági helyzete 2001 végéig javulni fog, míg saját önkormányzatuk esetében csak 12 százalékuk. Összehasonlítva a lengyelországi, a magyarországi és a romániai adatsorokat megállapíthatjuk, hogy az önkormányzat gazdasági helyzetével a román szakemberek elégedettek a leginkább (rendre: 10, 7, 17%), és Romániában a legmagasabb a gazdasági javulást várók aránya is (6, 9 és 12%). Ami a nemzetgazdaságról adott becsléseket illeti, a jelenlegi helyzetet a magyar önkormányzati vezetők értékelik a legkedvezőbben (5, 17 és 4%), míg a jövőbeli makrogazdasági folyamatokat a román szakemberek (6, 21, 34%). Összegezve azt mondhatjuk, hogy mindhárom országban ellentétes értékelések és várakozások tapasztalhatóak a helyi és a makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatosan az önkormányzati vezetők körében. Míg a lengyel szakemberek bizakodóbbak, ha önkormányzatuk gazdasági helyzetéről kérdezzük őket, mint amikor a lengyel gazdaságéról, addig a magyarországi helyi vezetők pesszimistábbak, ha önkormányzatuk, és optimistábbak, ha Magyarország gazdaságáról nyilatkoznak. A román önkormányzati vezetők gazdasági folyamatokkal kapcsolatos optimizmusa a helyzetértékelések esetében önkormányzati, a jövőre vonatkozóan országos szinten jelenik meg. 127

128 Polgármester kutatás ősz Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a TÖOSZ felkérésére a TÁRKI vizsgálatot végez Magyarország összes önkormányzata körében. Ennek során kérdőívvel keressük meg a települések polgármestereit/jegyzőit, illetve az általuk kijelölt szakembereket. Mivel a kutatás során a kitöltő személyes adatait nem ismerjük meg, így semmilyen módon nem sértjük a kitöltő személyiségi jogait. Köszönjük, hogy időt áldozva segít kutatásunkban. Kérjük, hogy a kérdőívet a mellékelt válaszborítékban két héten belül (de legkésőbb október végéig) küldje vissza a következő címre: Budapest, szeptember Köszönettel: TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Dr. Sik Endre, a kutatás vezetője [email protected] 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? Véleménye szerint hogyan fog változni 2004-ben Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete?

129 5. A település népességéből kb. a) hánynak van felsőfokú (egyetem, főiskola) végzettsége?... fő b) hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?... fő 16. Kérjük, becsülje meg! a) Kb. hány lakás van a településen?... lakás b) És üresen álló?... lakás 17. Kérjük, becsülje meg! a) Kb. hány lakást építettek a településen 2002-ben?... lakás b) És hányat bontottak le 2002-ben?... lakás 18. Van-e a településen Igen Nem HA IGEN: hány? a) nyilvános telefonkészülék? b) nyilvános internetszolgáltatás (például könyvtárban, kávézóban)? A település úthálózatának kb. hány százaléka szilárd burkolatú?... % 129

130 10. Van-e a településen (működő) alapítvány, egyesület, kör vagy bármely más formában működő civil szervezet, amelynek fő tevékenységi köre Igen Nem HA IGEN: hány? a) sport? b) szabadidő? c) város-, faluvédelem, településszépítés? d) környezetvédelem? e) hagyományőrzés, kultúra? f) honismeret? g) ipartestület, vállalkozói érdekképviselet? h) oktatás? i) ifjúság? j) jogvédelem, emberjogi ügyek? k) polgárőrség? l) önkéntes tűzoltóság? Van-e a településen Van Nincs a) az önkormányzatnak saját lapja, hírlevele? 1 2 b) más helyi újság? 1 2 c) helyi/regionális rádióadó? 1 2 d) helyi/regionális tévéállomás? 1 2 e) kábeltévé? Van-e a településnek saját honlapja? van nincs 130

131 13. Van-e a településen Van Nincs a) állandó helytörténeti kiállítás, múzeum? 1 2 b) időszakos helytörténeti kiállítás? 1 2 c) helytörténeti kutatás, kiadvány? 1 2 d) emlékház? 1 2 e) tájház? Kérjük, becsülje meg (ha van ilyen) a) a megyei lap(ok) előfizetőinek számát! összesen kb.... fő b) a helyi lap(ok) előfizetőinek számát! összesen kb.... fő 15. (Budapest kerületei kivételével) Mennyi idő alatt lehet eljutni a településről Vonaton* Autóbuszon a) a legközelebbi városba?... óra... perc... óra... perc b) Budapestre?... óra... perc... óra... perc * Ha nincs helyben vonatállomás, akkor a legközelebbi állomásra való eljutás idejével együtt. 16. Kérjük, becsülje meg! a) Évente kb. hány fő költözik a településre?... fő b) (Ha van beköltöző) b) Közülük kb. mennyien lehetnek külföldiek?... fő 131

132 17. Kérjük, becsülje meg! a) Évente kb. hány fő költözik el a településről?... fő b) (Ha van elköltöző) b) Közülük kb. mennyien költöznek külföldre?... fő c) (Ha van külföldre költöző) b) Közülük a legtöbben mely országba költöznek? 1 Németország 2 Ausztria 3 egyéb, éspedig Kérjük, becsülje meg! Kb. hány másutt lakó dolgozhat a településen?... fő 19. Kérjük, becsülje meg! a) Kb. hányan lehetnek a településen olyanok, akik Budapesten dolgoznak? b) Kb. hányan lehetnek a településen olyanok, akik külföldön dolgoznak? c) (Ha van külföldön dolgozó) Közülük a legtöbben bmely országba járnak dolgozni?... fő... fő 1 Németország 2 Ausztria 3 egyéb, éspedig Kérjük, becsülje meg! a) Az utolsó néhány évben összesen kb. hány házat, lakást, nyaralót, építési telket adtak el nem helybelieknek?... darab b) Ebből hányat vehettek meg külföldiek?a)... darab c) (Ha volt külföldi vevő) b) Közülük a legtöbben mely országból valók? 1 Németország 2 Ausztria 3 egyéb, éspedig Hány közmeghallgatást tart az önkormányzat a település lakóinak az idén? 20. (Kérjük, számolja bele a már megtartott és betervezett közmeghallgatásokat is!) közmeghallgatás 132

133 22. Becslése szerint hány fő vett részt a legutoljára megrendezett közmeghallgatáson? fő 23. Hány lakossági fórumot tart az önkormányzat a településen az idén? 20. (Kérjük, számolja bele a már megtartott és betervezett fórumokat is!) lakossági fórum 24. Becslése szerint hány fő vett részt a legutoljára megrendezett lakossági fórumon? fő 25. Az alábbi csoportos lakossági kezdeményezések közül mely(ek)re volt példa az Önök 24. településén az idén? 1. HA ELŐFORDULT Előfordult-e Igen Nem Ki kezdeményezte?* Kb. hány fő vett benne részt? a) javaslattétel önkormányzati döntésre? b) tiltakozás önkormányzati döntés ellen? c) aláírásgyűjtés bármilyen ügyben? d) adománygyűjtés vagy más szolidaritási megnyilvánulás bármilyen ügyben? civil szervezet 2 lakosok egy csoportja civil szervezet 2 lakosok egy csoportja civil szervezet 2 lakosok egy csoportja civil szervezet 2 lakosok egy csoportja.... fő... fő... fő... fő * Ha több ilyen lakossági kezdeményezés is előfordult, kérjük, gondoljon a legnagyobb létszámú kezdeményezésre! 133

134 26. A polgármestert is beleszámítva jelenleg hány tagja van a képviselő-testületnek? fő 27. A képviselő-testület tagjai közül, beleértve a polgármestert is, hányan tagjai 26. valamilyen civil szervezetnek? fő 28. Van-e írásos együttműködési megállapodása az önkormányzatnak a) valamilyen helyi egyesülettel, alapítványnyal vagy más civil szervezettel? b) valamilyen vállalkozói szervezettel (például ipartestület, kamara)? Van Nincs HA VAN: hánnyal? Hány új vállalkozás jött létre az Önök településén ebben az évben? 20. (Kérjük, számolja bele az engedélyezés alatt álló vállalkozásokat is!) 18. Összesen... vállalkozás 18. Ebből... mikrovállalkozás (10 főnél kisebb létszámú) 30. Hány vállalkozás szűnt meg az Önök településén ebben az évben? 20. (Kérjük, számolja bele a megszűnőfélben lévő vállalkozásokat is!) 18. Összesen... vállalkozás 18. Ebből... mikrovállalkozás (10 főnél kisebb létszámú) 31. Hozott-e az önkormányzat a vállalkozók ösztönzését szolgáló valamilyen intézkedést ebben az évben? igen, éspedig nem 134

135 32. Volt-e az előző önkormányzatnak valamilyen vállalkozásokat segítő programja? igen, éspedig nem 33. Tagja-e az önkormányzat valamilyen területi (kistérségi) fejlesztési társaságnak? igen HA IGEN, hánynak: nem 34. Mennyi pénzből gazdálkodott az önkormányzat 2002-ben? millió forint 35. Hány közbeszerzési eljárást bonyolítottak le 2002-ben? közbeszerzési eljárás 36. (Ha több közbeszerzési eljárás volt 2002-ben) A következő állítások közül melyik jellemzi a legjobban a 2002-es közbeszerzések kimenetelét? csak helybeli vállalkozó vett részt ezeken helybeli és nem helybeli (hazai vagy külföldi) vállalkozó is részt vett, és a zömében a helybeli vállalkozók pályázata nyert b zömében a nem helybeli vállalkozók pályázata nyert c a helybeli és a nem helybeli vállalkozók pályázata kb. azonos arányban nyert 37. Az önkormányzat teljes költségvetéséből kb. hány százalékot költenek 2003-ban a) oktatásra?... % b) egészségügyre?... % c) szociális kiadásokra?... % 135

136 38. Megítélése szerint az Önök településén van-e olyan rész (vannak-e olyan részek), 10. ahol kiugróan nagy arányban élnek Igen a) bizonyos vallási felekezethez tartozók? 1 2 b) bizonyos politikai pártállásúak? 1 2 c) gazdagabbak? 1 2 d) szegényebbek? 1 2 e) a településre újonnan beköltözők? 1 2 f) romák? 1 2 Nem 39. Megítélése szerint az Önök településén van-e (vannak-e) feszültségek Igen Nem HA IGEN: az utóbbi években ezek a feszültségek nőnek vagy csökkennek? a) a különböző vallási felekezethez tartozók között? 1 2 b) a különböző politikai pártállásúak között? 1 2 c) a gazdagabbak és a szegényebbek között? 1 2 d) a településre újonnan beköltözők és a régi lakosok között? 1 2 e) a romák és a nem romák között? nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 40. Az Önök településén kb. hány roma él? fő 136

137 41. Az elmúlt tíz évben a településen a roma lakosság száma növekedett csökkent nem változott 42. Ön szerint mi ennek a változásnak az oka? inkább vándorlás inkább népszaporulat-változás mindkettő egyforma mértékben 43. Ön szerint 2010-ig hogyan fog változni a roma lakosság száma a településen növekszik csökken nem változik Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 137

138 Polgármester kutatás ősz Tisztelt Polgármester Úr/Asszony! Az Igazságügyi Minisztérium felkérésére a TÁRKI vizsgálatot végez Magyarország összes önkormányzata körében. Ennek során kérdőívvel keressük meg a települések polgármestereit/jegyzőit, illetve az általuk kijelölt szakembereket. Mivel a kutatás során a kitöltő személyes adatait nem ismerjük meg, így semmilyen módon nem sértjük a kitöltő személyiségi jogait. Köszönjük, hogy időt áldozva segít kutatásunkban. Kérjük, hogy a kérdőívet a mellékelt válaszborítékban két héten belül (de legkésőbb október végéig) küldje vissza a következő címre: Budapest, szeptember TÁRKI 1518 Budapest Pf. 71. Köszönettel: Dr. Sik Endre, a kutatás vezetője [email protected] 1. A település neve (Budapesten a kerület száma): Melyik megye? Milyennek értékeli Ön Nagyon rossz Nagyon jó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetét? 4. Véleménye szerint hogyan fog változni 2004-ben Sokkal rosszabb lesz Sokkal jobb lesz a magyar gazdaság helyzete? az önkormányzat gazdasági helyzete? Véleménye szerint mennyire érzik ma az emberek biztonságban magukat Teljes mértékben Egyáltalán nem a mai Magyarországon? a településen?

139 6. Melyik bűnelkövetési mód fordult elő, s melyik a legnagyobb gond a településen? (Legfeljebb 5 módot jelöljön X-szel a táblázat üres oszlopában!) Szerepeltek-e a felsorolt bűncselekmény-típusok az önkormányzati képviselő-testület ülésén, s ha igen, mikor? A bűncselekmény típusa Emberölés Családon belüli erőszak Közterületen elkövetett erőszakos bűncselekmények Rablás Közterület rongálása Gépjárműlopás Zsebtolvajlás Lakásbetörés, besurranásos lopás Mezei lopás Ingatlannal kapcsolatos bűncselekmények, pl. csalás, lakásmaffia Uzsoraügyletek Súlyos közlekedés bűncselekmények Előfordult-e a településen 2004-ben? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja Legnagyobb gond a településen (max. 5) Szerepelt-e a testületi ülés témái közt? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja HA IGEN: mikor? ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja ben 2 tavaly, 2003-ban 3 mindkét évben 9 nem tudja 139

140 7. Volt-e téma képviselő-testületi ülésen a közbiztonság általában? igen, 2004-ben igen, tavaly, 2003-ban igen, mindkét évben (2003-ban és 2004-ben is) ebben a két évben egyszer sem nem tudja 8. Van-e az önkormányzatban a közbiztonság kérdéseivel foglalkozó bizottság, illetve szakreferens? HA VAN: milyen bizottság/szakreferens látja el ezt a feladatot? bizottság? szakreferens? Van-e a településen a közbiztonság kérdésével foglalkozó 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs HA VAN: Milyen bizottság/szakreferens látja el ezt a feladatot? 1 rendészeti 2 közbiztonsági 3 bűnmegelőzési 1 rendészeti 2 közbiztonsági 3 bűnmegelőzési 9. Véleménye szerint nőtt, csökkent vagy stagnált a rendszerváltás óta az alábbi bűncselekménytípusok száma? És 2003 óta? Gépjárműlopás Közterület rongálása Lakásbetörés Erőszakos bűncselekmények A rendszerváltás óta 2003 óta A településen Magyarországon A településen Magyarországon 1 nőtt 1 nőtt 1 nőtt 1 nőtt 2 csökkent 2 csökkent 2 csökkent 2 csökkent 3 nem változotzotzott 3 nem válto- 3 nem válto- 3 nem változott 1 nőtt 1 nőtt 1 nőtt 1 nőtt 2 csökkent 2 csökkent 2 csökkent 2 csökkent 3 nem változotzott 3 nem válto- 3 nem változott 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 1 nőtt 2 csökkent 3 nem változott 140

141 10. Van-e a településen a felsorolásban szereplő személy/szerv/intézmény? Tárgyalt-e velük az önkormányzat 2004-ben a közbiztonság ügyében, s ha igen, hányszor? rendőrség (helyben lakó körzeti megbízott, helyi rendőrőrs stb.)? polgárőrség? bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezet? helyben élő pap? közterület-felügyelet? parkőr, halőr, mezőőr, erdőőr? SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom)? helyben lakó orvos? védőnő? helyben lakó pedagógus? helyben lakó óvónő? gyerekvédelmi, gyermekjóléti szolgálat? családsegítő szolgálat? pártfogó felügyelői szolgálat? telefonos segélyszolgálat? helyi média? őrző-védő cég, magánnyomozó? Van-e a településen 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs 1 van 2 nincs HA VAN: tárgyalt-e vele az önkormányzat? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja HA IGEN: hányszor?.. alkalommal.. alkalommal.. alkalommal.. alkalommal.. alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal... alkalommal 141

142 Magyarországon a bűnmegelőzés nem kötelező önkormányzati feladat. Következőkérdéseinkkel azt szeretnénk megtudni, hogy vannak-e helyi kezdeményezések, kísérletek a következő problémák megoldására. 11. Mit tesz az önkormányzat a bűnmegelőzés érdekében? 11. a) Biztosít-e anyagi forrást 2004-ben, s ha igen, kb. mennyit? 11. b) Biztosít-e pályázati lehetőséget, illetve koordinálja-e más (civil, egyházi, 11. b) vállalkozói) szervezetek tevékenységét? Gyermek és fiatalkorú bűnözés csökkentése A település közbiztonságának fokozása Családon belüli erőszak megelőzése Az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítése, az áldozat kárának enyhítése A bűnismétlés megelőzése 1 igen 2 nem... Ft 1 igen 2 nem... Ft 1 igen 2 nem... Ft 1 igen 2 nem... Ft 1 igen 2 nem... Ft a) Anyagi forrás b) Pályázati lehetőség Biztosít anyagi forrást? Kb. mennyit? Biztosít pályázati lehetősé- Koordinál? get? 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 142

143 12. Végzett-e felmérést és gyűjt-e adatokat az önkormányzat a bűnözés helyzetéről, illetve volt-e információs kampány az alábbi területeken 2003-ban vagy 2004-ben? Gyermek- és fiatalkorú bűnözés A település közbiztonsága Családon belüli erőszak Végez felmérést vagy gyűjt adatokat? 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja Informál? 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja 1 igen, ben 2 igen, tavaly, 2003-ban 3 igen, mindkét évben 4 ebben a két évben egyszer sem 9 nem tudja 143

144 13. Milyen intézmény/program/rendszer van a településen a felsoroltak közül 2004-ben, illetve van-e terv valamelyiknek a létrehozására 2005-ben? krízisintervenciós szállás? anya- és gyermekotthon? hajléktalanszálló? közmunkaprogram? program a közvilágítás felújítására, kiépítésére? területfigyelő kamerarendszer? Van-e a településen 2004-ben 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem Van-e terv ennek létrehozására 2005-ben? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 15. Véleménye szerint a) megvannak-e a településen a közérdekű munka végrehajtásának feltételei? 1 igen 2 nem 9 nem tudja b) tervezi-e az önkormányzat ennek megvalósítását 2005-ben? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 144

145 16. Voltak-e 2004-ben testületi ülésen napirenden a felsorolt témák, illetve hozott-e az önkormányzat rendelkezést ezekkel kapcsolatban? Diszkók, kocsmák nyitva tartása, elhelyezése Prostitúció Kábítószer-fogyasztás Alkoholfogyasztás Etnikai diszkrimináció Gyermek- és ifjúságvédelem Téma volt 2004-ben? Hoztak rendelkezést ben? 1 igen 1 igen 2 nem 2 nem 9 nem 9 nem tudja tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 145

146 17. És voltak-e 2004-ben testületi ülésen napirenden a felsorolt témák, illetve hozott-e az önkormányzat rendelkezést ezekkel kapcsolatban? Koldulás, kéregetés Illegális árusítás Köztisztaság Tilos parkolás Közlekedésbiztonság Téma volt 2004-ben? Hoztak rendelkezést ben? 1 igen 1 igen 2 nem 2 nem 9 nem 9 nem tudja tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 146

147 18. Mely(ek)re volt példa az Önök településén 2004-ben a felsorolt csoportos lakossági kezdeményezések közül? a) javaslattétel önkormányzati döntésre? b) tiltakozás önkormányzati döntés ellen? c) aláírásgyűjtés bármilyen ügyben? d) adománygyűjtés vagy más szolidaritási megnyilvánulás bármilyen ügyben? e) lakosságnak rendezett esemény szervezése (pl. falunap, kerületi nap, utcabál, kulturális esemény)? Előfordult 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem 1 igen 2 nem Ki kezdeményezte? 1 civil szervezet 2 lakosság 1 civil szervezet 2 lakosság 1 civil szervezet 2 lakosság 1 civil szervezet 2 lakosság 1 civil szervezet 2 lakosság HA ELŐFORDULT:* Kb. hány fő vett benne részt?... fő... fő... fő... fő... fő Érintette-e a közbiztonság vagy a közlekedésbiztonság helyzetét? 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja 1 igen 2 nem 9 nem tudja * Ha több ilyen lakossági kezdeményezés is előfordult, kérjük, gondoljon a legnagyobb létszámú kezdeményezésre! 19. Megítélése szerint az Önök településén van-e olyan rész (vannak-e olyan részek), ahol kiugróan nagy arányban élnek Igen Nem a) bizonyos vallási felekezethez tartozók? 1 2 b) gazdagabbak? 1 2 c) szegényebbek? 1 2 d) a településre újonnan beköltözők? 1 2 e) romák? 1 2 f) bűnözők? 1 2 g) áldozatok?

148 20. Megítélése szerint az Önök településén van-e (vannak-e) feszültségek Igen Nem a) a különböző vallási felekezethez tartozók között? 1 2 b) a különböző politikai pártállásúak között? 1 2 c) a gazdagabbak és a szegényebbek között? 1 2 d) a településre újonnan beköltözők és a régi lakosok között? 1 2 e) a romák és a nem romák között? 1 2 f) a bűnözés miatt? 1 2 HA IGEN: az utóbbi években ezek a feszültségek nőnek vagy csökkennek? 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak 1 nőnek 2 csökkennek 3 nem változnak Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 148

149 KOPASZ MARIANNA: A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÓI POTENCIÁL TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEINEK ALAKULÁSÁBAN 149

150 1. Bevezetés A vállalkozói hajlandóság területi egyenlőtlenségeinek kérdésével számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozik. 23 Ennek eredményeképpen mára sok tapasztalat halmozódott fel arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők magyarázzák az önállósodás területi különbségeit. Ismertté vált, hogy az önállók előfordulási gyakorisága nem független a szóban forgó térség gazdasági fejlettségétől, attól, hogy történetileg mikor vett lendületet az iparosodás, hogy milyen ágazati szerkezet jellemzi ma a térséget, s részben ezzel összefüggésben, hogy mennyire határozza meg a helyi gazdaságot a nagyipar dominanciája. A vállalkozói sűrűség térbeli jellegzetességeinek vizsgálatára Magyarországon már a 80-as évek végén is történtek kísérlet (lásd Nemes Nagy és Ruttkay 1989), noha a második gazdaság keretei között kibontakozó tevékenységekre még csak igen korlátozott értelemben használhatjuk a vállalkozás fogalmát 24. Kelemen Katalin 1999-es cikkében az egyéni vállalkozók száma és az egy főre jutó GDP között mutatott ki összefüggést, mely szerint a legszegényebb megyékben a legkevesebb az egyéni vállalkozó. A kapcsolat azonban csak a GDP alacsony tartományaiban áll fenn. A legmagasabb jövedelmű megyék vállalkozói sűrűsége az átlag környékén ingadozik (Kelemen 1999). Leveleki Magdolna (2000) kistérségi szintű vizsgálatai nyomán megállapította, hogy a kistérségek magasabb fejlettségi szintje növeli mind a jogi személyiségű, mind a jogi személyiség nélküli, s közöttük az egyéni vállalkozások népességre vetített számát is. A szerző azt is kimutatta, hogy azokban a kistérségekben, ahol a rendszerváltást követően (1992 és 1997 között) visszaszorult az iparban foglalkoztatottak létszáma, ott magasabb vállalkozások de mindenekelőtt a mikrovállalkozások sűrűsége. A vállalkozói hajlandóságot befolyásoló társadalmi kontextus tanulmányozásában nagy előrelépést jelentenek Kuczi Tibor munkái (Kuczi 1996; 2000). A szerző 2000-ben megjelent Kisvállalkozás és társadalmi környezet című könyvében azt a kérdést járja körül, hogy mi- ként hasznosíthatják társadalmi kötelékeiket családi, rokonsági és azon túli kapcsolataikat 23 Ehelyütt terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk a nemzetközi irodalom áttekintésére. 24 E kérdésről kiterjedt vita folyt a hazai kutatók körében. Ennek bemutatása azonban túllépné e dolgozat kereteit. 150

151 az önállósodni kívánkozók vállalkozásaik felépítésében. 25 Ahogyan arra Kuczi Tibor is rámu- tat, a kisvállalkozói szféra kiterjedését nemcsak a gazdaság fejlettsége befolyásolja, hanem társadalmi és kulturális tényezők is: a kisvállalkozások a társadalomba és a kultúrába mélyen beágyazottan működnek, ennek következtében változik az előfordulásuk sűrűsége országonként, régiónként, kistérségenként, sőt még településenként is (Kuczi p.22.). Mindazonáltal ez idáig nincs tudomásunk olyan empirikus kutatásról, amely a társadalmi kontextusnak a vállalkozói potenciál területi egyenlőtlenségeiben játszott szerepét vizsgálta volna. Ebben a tanulmányban annak a hipotézisnek az empirikus ellenőrzésére vállalkozunk, mely szerint a településeket jellemző vállalkozási sűrűség nem független az adott település társadalmi jellemzőitől. A társadalmi kontextus konceptualizálásához a széles körben és meglehetősen szerteágazó értelemben használt társadalmi tőke fogalmából indulunk ki. A soron következő fejezetben a a mikro- és kisvállalkozások sűrűségével mért vállalkozói potenciál területei eltéréseit mutatjuk be. A társadalmi tőke fogalmi meghatározásával kapcsolatos problémáknak szenteljük a dolgozat 3. fejezetét. Ezt követően részletesen is kifejtjük fő hipotézisünket, s azon igyekszünk, hogy felvázoljuk azokat a hatásmechanizmusokat, melyek révén a társadalmi tőke állománya befolyásolhatja a vállalkozásalapítási készséget. Az 5. fejezetben az adatokhoz való hozzáférés szabta szűk keretek között megkíséreljük a társadalmi tőke fogalmát operacionálissá tenni. Ezután nem marad más hátra, mint hogy nekilássunk a vállalkozói aktivitás és a társadalmi tőke összefüggéseinek egyszerű statisztikai eszközökkel történő vizsgálatához. 25 A fentebb idézett műben nem mellékes az a szál sem, hogy a társadalmi kapcsolatok hogyan, milyen körülmények között válhatnak a vállalkozás működtetésének korlátjává. 151

152 2. A vállalkozói potenciál területi különbségei Magyarországon Mindenekelőtt azokat a szempontokat vesszük sorra, amelyeket függő változónk, a vállalkozói potenciál méréséhez mérlegelnünk kell. A vállalkozói sűrűség számításához a KSH évi T-Star adatbázisából állnak rendelkezésünkre adatok. A mutató képzéséhez először is arról kell döntenünk, hogy milyen vetítési alapot válasszunk. Kézenfekvőnek tűnik a KSH által is alkalmazott megoldás, a vállalkozások számának népességszámra (1000 lakosra) történő vetítése. Némileg több körültekintést igényel ugyanakkor a vállalkozási sűrűség mutató számlálójának megválasztása. Ehhez mindenekelőtt kutatási célunkat kell szem előtt tartanunk. Először is, mivel érdeklődésünk középpontjában a vállalkozói készség, az önálló vállalkozás indítására való hajlandóság területi különbségei állnak, ebből a perspektívából másodlagos fontosságú a vállalkozások túlélési képessége. Másodszor, a kutatás szemszögéből irrelevánsak azok a vállalkozások, amelyek nem tekinthetők a helyi gazdaság részének, s amelyek esetében a telephely kiválasztását rendszerint több szempontú optimalizáció előzi meg. Értelemszerűen ez utóbbi körbe tartoznak a multinacionális és külföldi tulajdonú vállalkozások, amelyek a telephely megválasztásában számos olyan szempontot érvényesítenek, mint például a megfelelően képzett és olcsó munkaerő rendelkezésre állása, a terület infrastrukturális ellátottsága, a szállítási költségek minimalizálása, a potenciálisan megszerezhető adókedvezmények, stb. Tekintve, hogy ezek a vállalatok jellemzően közepes vagy annál nagyobb méretűek, elemzésünket a mikro- és kisvállalkozások körére korlátozzuk. A tanulmányban mikrovállalkozásnak a kevesebb mint 10 főt foglalkoztató vállalkozásokat, kisvállalkozásnak pedig a főt foglalkoztató vállalkozásokat tekintjük. A kisvállalkozások ilyen meghatározása annyiban különbözik a törvény által adott definíciótól, hogy figyelmen kívül hagyja az éves nettó árbevétel (vagy mérlegfőösszeg) nagyságát. 26 A vállalkozási hajlandóság méréséhez a működő 50 fő alatti vállalkozások adatait 27 fogjuk használni; függő változónk a működő mikro- és kisvállalkozások 1000 lakosra jutó száma lesz. 26 Ez a kisvállalkozások esetében legfeljebb 700 millió forint (vagy legfeljebb 500 millió forint a mérlegfőösszeg esetében). 27 Az adatok a KSH évi T-Star adatbázisából állnak rendelkezésünkre. 152

153 Nem kerülhetjük meg a kérdést: a működő mikro- és kisvállalkozások népességre vetí- tett száma csakugyan a vállalkozói hajlandóság tükörképe-e? A vállalkozói potenciál területi különbségei természetesen nem mutatnak tökéletes egybeesést a működő vállalkozások területi különbségeivel. Elegendő például csak arra gondolnunk, hogy a vállalkozások vélhetően mindenekelőtt az alkalmazott nélküli mikrovállalkozások egy része kényszervállalkozás. A korábbi években kiterjedt szakmai vita folyt arról, hogy az önfoglalkoztatók számának emelkedése akiknek többségét az egyéni vállalkozások és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások dolgozó tulajdonosai és családtagja adják mennyiben a munkanélküliség tömegessé válásának következménye. Másként fogalmazva: a gyorsan szaporodó mikrovállalkozások esetében vajon a munkanélküliség elől menekülők (egyetlen) túlélési stratégiájáról van-e szó, vagy éppen kreatív munkaerő-piaci stratégiáról, a vállalkozó kedv újbóli feléledéséről? Az empirikus vizsgálatok megállapításai inkább az utóbbi feltételezést látszanak alátámasztani. Köllő János és Vincze Mária 28 (1999) kistérségi aggregált adatok elemzésével kimutatta, hogy Magyarországon az önfoglalkoztatás növekedésében meghatározóbb szerepet játszott az üzleti lehetőségek kiszélesedése, mint a munkanélküliség növekedése (idézi Scharle 2000). Scharle Ágota (2000) empirikus kutatásai is megerősítik, hogy az önfoglalkoztatóvá válás valószínűségét a munkanélküliség veszélye nem, vagy legalábbis csak bizonyos rétegekben a nők és a mezőgazdaságban vállalkozók között növelhette meg. Ezen eredmények fényében a továbbiakban a mikro- és kisvállalkozások indítását elsődlegesen nem mint a munkanélküliség elől való menekülés kényszerű útját tekintjük. 29 A működő mikro- és kisvállalkozások száma azonban más szempontból sem torzítatlan tükörképe a települések vállalkozási aktivitásának. Közismert, hogy Magyarországon az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok egy része nem valódi vállalkozás. Színlelt vállal- kozások alapítását egyfelől motiválhatja a magas személyi jövedelemadó-terhek elkerülése és az a szándék, amely arra irányul, hogy a háztartásban felmerülő költségeket a vállalkozás működésével kapcsolatos költségként számolják el. Másfelől, a munkáltatók részéről is jól kitapintható a járulékterhek elkerülésének szándéka, amelynek érdekében vállalkozásba kényszerítik a munkavállalókat. Ezekben az esetben egy-egy vállalkozás megszületése voltaképpen nem annyira a vállalkozó kedv megnyilvánulása, mint inkább az intézményi környezethez való kényszerű alkalmazkodás. A működő vállalkozások halmazából azonban nem ha- 28 Köllő, J. és Vincze, M. (1999): Self-employment and unemployment: lessons from regional data in Hungary and Romania. Working Paper, PHARE-ACE, P R. 153

154 tárolható le egyértelműen a vállalkozások e köre, noha sejthető, hogy az alkalmazott nélküli mikrovállalkozások vannak túlsúlyban közöttük. Azt feltételezzük tehát, hogy a működő mikro- és kisvállalkozások 1000 főre vetített számával jól megragadhatjuk a vállalkozói potenciál területi eltéréseit. 30 Nézzük ezek után, milyen térbeli különbségeket találhatunk a települések vállalkozói potenciáljában! Elemzéseinkhez a településállományt az állandó lakosok száma alapján hat kategóriára osztottuk fel. Az 1. számú táblázatból kiolvasható, hogy a településméret növekedésével általában fokozódik a vállalkozói aktivitás. A tendencia alól mindenekelőtt a legkisebb, 200 főnél is kevesebb lakosú települések jelentenek kivételt. Az erre a települési kategóriára számított átlagos vállalkozási sűrűség mutató értéke meghaladja a fős településekét, s nagyjából az fős településekre kapott értékkel egyezik meg. Azt is észrevehetjük továbbá, hogy a települési kategóriák közül éppen a legkisebb, 200 fő alatti kategória esetében a legnagyobb a szórás. Látható tehát, hogy a településeknek ez a csoportja a leginkább heterogén a vállalkozási aktivitás szempontjából Megjegyezzük habár, hogy Kőhegyi Kálmán (1998) a vállalkozások 1996-os adóbevallásai alapján azonosított egy olyan vállalkozói csoportot, amely főként önfoglalkoztató egyéni vállalkozókból állt, s amely eredetét tekintve a közép- és nagyvállalatoktól leépített munkaerőből verbuválódott. 30 Felmerül ezzel kapcsolatosan még egy probléma, amelyre reflektálnunk kell. Köztudomású, hogy a vállalkozások székhelye és telephelye nem minden esetben esik egybe. A székhely megválasztását minden bizonynyal befolyásolhatja a helyi adók eltérő mértéke. Így előfordulhat, hogy a statisztikában szereplő vállalkozások egy része nem a megfelelő település vállalkozói aktivitását növeli, hanem egy másik, gyakran szomszédos települését. Miután azonban nem rendelkezhetünk erre vonatkozó információval, feltételezzük, hogy a vállalkozások székhelyének és telephelyének esetleges különbözősége nem oly mértékű, hogy az tendenciáját tekintve befolyásolná eredményeinket. 31 Ha ezt a halmazt kettéosztjuk, még jobban érzékelhetővé válik a probléma. Míg a 100 főnél is kisebb községekben (a települések 3,1 százaléka ilyen) a vállalkozási sűrűség mutató értéke 50,2 vállalkozás/1000 lakos és a szórás 41,2, addig a lakosú községek esetében átlagosan 37,7 vállalkozás jut 1000 lakosra és a szórás 27,9. Vagyis a vállalkozási sűrűség mutatónk problémái leginkább a 100-nál is kevesebb lakossal rendelkező kistelepülések esetében ütköznek ki. 154

155 1. táblázat A mikro- és kisvállalkozások átlagos sűrűsége és szórása települési méretkategóriánként Településméret A települések vállalkozási sűrűségeinek átlaga A vállalkozási sűrűség szórása 200 fő alatt (N=303) 41,6 33, fő között (N=700) 36,5 21, fő között (N=681) 41,0 22, fő között (N=834) 45,9 21, fő között (N=474) 55,1 23, fő fölött (N=143) 79,4 24,7 Megjegyezzük, hogy a táblázatban átlagos vállalkozási sűrűség alatt az adott méretkategóriába eső településekre jellemző vállalkozási sűrűségek egyszerű (súlyozatlan) számtani átlagát értjük. A mikro- és kisvállalkozások népességre vetített száma településkategóriánként is számottevő eltérést mutat. A települési hierarchián felfelé haladva erőteljesen nő a vállalkozói aktivitás. Magasan kiemelkedik a főváros, ahol a vállalkozások sűrűsége (138/1000 lakos) az országos átlag másfélszeresét is meghaladja. A vidék viszonylatában megállapíthatjuk, hogy a megyeszékhelyeket jóval nagyobb vállalkozói intenzitás jellemzi (104/1000 fő), mint a többi vidéki várost (74/1000 fő). A sort a községek zárják, ahol 1000 lakosra átlagosan nem egészen 49 mikro- és kisvállalkozás jut. Az 50 fő alatti vállalkozások típusait külön-külön vizsgálva is érvényesül a települési hierarchia mentén való differenciálódás. A településkategóriák sorrendje a fentivel megegyező a vizsgált vállalkozástípusokra, az egyéni vállalkozásokat kivéve. Ez utóbbi gazdálkodási forma esetében nem érhető tetten a fővárosi koncentráció; az egyéni vállalkozások sűrűsége a megyeszékhelyeken a legnagyobb (60/1000 lakos). Figyelemre méltó, hogy a fővárosi érték (52/1000 lakos) még a vidéki városokra jellemző intenzitást (48/1000 lakos) is csak csekély mértékben múlja felül. 155

156 2. táblázat A működő mikro- és kisvállalkozások 1000 lakosra jutó száma településkategóriánként (2001) Településkategória Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Jogi személyiség nélküli vállalk. Jogi személyiségű vállalkozások Mikro-és kisvállalk. öszszesen Budapest 52,4 85,7 98,9 39,2 138,1 Megyei jogú 59,7 44,7 86,4 17,9 104,4 városok Többi város 48,0 26,0 63,2 10,8 74,0 Községek 33,6 15,1 42,1 6,6 48,7 Ország összesen 45,9 35,8 66,2 15,5 81,6 *Az egyes vállalkozáskategóriák nem mindenütt adják ki a mikro- és kisvállalkozások teljes számát a kerekítési hibából adódóan. A régiók szintjén folytatva vizsgálódásainkat, erőteljes területi egyenlőtlenségekre bukkanhatunk. Az adatok azt mutatják, hogy a mikro- és kisvállalkozások sűrűsége Közép- Magyarországon a legmagasabb (116/1000 fő), az országos átlag (82/1000 fő) másfélszeresét közelíti. Ezt a régiót jelentős elmaradással követi a Nyugat-Dunántúli régió, ahol az 1000 lakosra jutó mikro- és kisvállalkozások száma már csak éppen az országos átlag fölötti. A vállalkozói intenzitás Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a leggyengébb. A régiók iménti sorrendje a vállalkozások különböző típusaira egyenként is érvényes, leszámítva az egyéni vállalkozásokat. Az egyéni vállalkozások fajlagos számában ugyanis eltűnik a középmagyarországi régió előnye: a sor élén a Nyugat-Dunántúli régió áll. Általában is elmondhatjuk, hogy az egyéni vállalkozások regionális elterjedtsége igen kiegyenlített, míg a társas mikro- és kisvállalkozások intenzitása jóval nagyobb szórást mutat (ez alatt a szórásnak az átlaghoz viszonyított nagyságát értve). 156

157 Régió 3. táblázat A működő mikro- és kisvállalkozások 1000 lakosra jutó száma régiónként (2001) Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Jogi személyiség nélküli vállalkozások Jogi személyiségű vállalkozások Mikro-és kisvállalkozások összesen Közép- 49,8 66,5 86,3 29,9 116,2 Magyarország Közép- 49,3 27,3 65,3 11,3 76,6 Dunántúl Nyugat- 53,6 28,4 69,8 12,2 82,1 Dunántúl Dél-Dunántúl 47,7 27,2 63,6 11,2 74,9 Észak- 37,1 20,0 49,0 8,1 57,0 Magyarország Észak-Alföld 37,6 21,1 50,2 8,5 58,8 Dél-Alföld 46,0 23,7 59,9 9,8 69,7 Ország összesen 45,9 35,8 66,2 15,5 81,6 A megyei szintű vizsgálatok azt tükrözik, hogy a kiugró értékkel rendelkező főváros után összességében véve Győr-Moson-Sopron, Zala és Pest megye a leginkább vállalkozó megyék. A mikro- és kisvállalkozások eloszlása talán a Nyugat-Dunántúlon és a Dél- Dunántúlon tűnik a legkevésbé kiegyenlítettnek. Míg a Nyugat-Dunántúli régió megyéi közül Győr-Moson-Sopronban és Zalában az országos átlag fölötti a vállalkozói intenzitás, addig Vas megyében attól jócskán elmaradó. A Dél-Dunántúlon Zala megyét magas vállalkozó aktivitás, Baranyát közel átlagos, viszont Tolnát jóval az alatti értékek jellemzik. A Dél- Alföldön egyedül Csongrád megye vállalkozói intenzitása közelíti az országos értéket. A legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban viszont egyetlen olyan megye sincs, amely vállalkozási sűrűsége megütné ezt a szintet. Sőt, itt találjuk a két legkevésbé vállalkozó megyét: Borsod-Abaúj-Zemplént és Jász-Nagykun-Szolnokot. A megyei szintű vizsgálatok megerősítik azt a korábbi megállapítást, hogy a társas vállalkozások sűrűsége jóval differenciáltabb, mint az egyéni vállalkozásoké. (Ugyanez a reláció érvényesül a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiség nélküli vállalkozások viszonylatában.) A társas vállalkozások fajlagos száma szerint kialakuló megyei sorrend eltér az egyéni vállalkozások sűrűségének megyei rangsorától. Míg az előbbi élén Budapestet nem számítva Pest, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Zala áll, addig az utóbbit Győr- Moson-Sopron, Zala, Veszprém és Csongrád vezeti. 157

158 Megye 4. táblázat A működő mikro- és kisvállalkozások 1000 lakosra jutó száma megyénként (2001) Társas vállalkozások Jogi személyiség nélküli vállalkozások Jogi személyiségű vállalkozások Mikro- és kisvállalk. összesen Budapest 52,4 85,7 98,9 39,2 138,1 Baranya 45,5 32,8 65,3 13,0 78,2 Bács-Kiskun 44,3 25,0 58,0 11,3 69,3 Pest 45,5 36,0 66,3 15,2 81,5 Egyéni vállalkozások Békés 42,6 16,9 52,6 6,9 59,5 Borsod-Abaúj- Zemplén 33,4 20,5 46,0 7,9 53,8 Csongrád 51,4 28,4 69,1 10,7 79,8 Fejér 46,4 28,4 64,1 10,7 74,7 Győr-Moson- Sopron 56,2 30,9 73,6 13,5 87,2 Hajdú-Bihar 38,3 25,2 53,5 10,1 63,5 Heves 44,3 20,3 55,7 9,0 64,7 Jász-Nagykun- Szolnok 34,8 19,1 46,0 8,0 53,9 Komárom- Esztergom 48,8 28,6 65,3 12,0 77,4 Nógrád 38,9 17,7 49,3 7,3 56,6 Somogy 49,4 23,7 62,6 10,5 73,1 Szabolcs- Szatmár-Bereg 38,8 18,9 50,2 7,5 57,7 Tolna 48,8 22,9 62,3 9,4 71,8 Vas 47,6 23,6 59,8 11,3 71,2 Veszprém 52,9 25,0 66,6 11,4 78,0 Zala 55,3 29,1 73,3 11,1 84,4 Ország összesen 45,9 35,8 66,2 15,5 81,6 További adalékokkal szolgál a mikro- és kisvállalkozások térszerkezeti jellemzőiről a kistérségi szintű vizsgálat. Néhány körzetben a Borsod megyei Szikszó, Encs és Edelény, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei Baktalórántháza körzetében oly gyér a vállalkozások elterjedtsége, hogy még az országos szint felét sem közelíti meg. Figyelemre méltó, hogy az országos érték felénél is kisebb vállalkozói sűrűséggel rendelkező 18 kistérség közül mind- össze kettő, a Somogy megyei Csurgó és a Baranya megyei Sellye térsége fekszik a Dunántúlon. 158

159 A mikro- és kisvállalkozások fajlagos száma ugyanakkor kiugróan magas Balatonfüred (126), Keszthely (117), Szentendre (111) és Győr (109) körzetében. A vállalkozások egyes típusait külön-külön szemlélve azt láthatjuk, hogy míg a társas vállalkozások leginkább a fővárosi agglomeráció kistérségeiben (a szentendrei mellett a budaörsi, a pilisvörösvári és a dunakeszi kistérség) sűrűsödnek, addig az egyéni vállalkozók a Balaton vidéki kistérségekben (Balatonfüred, Keszthely, Fonyód, Siófok, Veszprém körzetét) fordulnak elő a leggyakrabban. A 2001-es évben összesen 23 olyan településre akadtunk, ahol egyetlen mikro- és kisvállalkozás sem működött. Közülük hat község található Borsodban, öt Zalában, négy Baranyában, további két-két község pedig Vas és Somogy megyében. A fennmaradó három község Bács, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyéhez tartozik. A legmagasabb vállalkozási aktivitással jellemezhető település Parádsasvár, ahol az országos érték több mint két és félszeresét teszi ki az 1000 főre jutó mikro-és kisvállalkozások száma. Noha Parádsasvár és a lista elején található települések legtöbbje üdülőkörzetben található, akad közöttük olyan néhány lelkes falu (Sénye vagy Gagyapáti), amely esetében fokozott körültekintést igényel annak megítélése, hogy az általunk definiált vállalkozási sűrűség mutató kimagasló értéke valóban kiemelkedően élénk vállalkozói aktivitást takar-e. 32 A leíró statisztikák eredményei rávilágítanak arra, hogy a vállalkozói potenciál indikátora kevéssé megbízható a legkisebb települési kategória esetében, s arra is, hogy további elemzéseinket a településállomány almintáin indokolt végezni. 32 Könnyű belátni, hogy az egészen kis településeken akár egyetlen, a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére létrehozott vállalkozás (például élelmiszerüzlet) is kiugróan magas vállalkozói sűrűség értéket eredményezhet. 159

160 3. A társadalmi tőke fogalma A vállalkozói potenciál területi különbségeinek bemutatása után nem halogathatjuk tovább a társadalmi tőke fogalmának tisztázását. A társadalmi tőke meghatározását közel sem övezi konszenzus a szociológiában és a rokon társadalomtudományokban. A fogalom meghatározásakor többek között Coleman-re (1998) szokás hivatkozni, aki a társadalmi tőkét olyan entitások sokféleségeként vezette be a szociológiai elemzésbe, amelyek két közös jegygyel bírnak: mindegyik valamilyen társadalmi struktúra aspektusa, és megkönnyíti a cselekvést ezen a struktúrán belül. Mindazonáltal a társadalmi tőkének egy sor ettől eltérő értelmezésére bukkanhatunk az irodalomban. A fellelhető definíciók többféleképpen osztályozhatók. Torsvik (2000) két irányvonalat vél elkülönülni: míg egyes szerzők a társadalmi tőkét a társadalmi struktúra különféle komponenseivel azonosítják, addig mások közvetlenül magatartási diszpozíciókkal. A meghatározások elsőként említett családjában az egyes szerzők által adott definíciók közötti eltérés a fogalom, illetve a benne foglalt társadalmi komponensek terjedelmében van. Putnam (1993) definíciója pontosabban annak Torsvik szerinti olvasata például a társadalmi tőke egy szűk meghatározása, amennyiben a közösség tagjai közötti horizontális kapcsolatokat foglalja magában. A társadalmi tőke coleman-i felfogása (1998) ilyen értelemben egy tágabb meghatározásra példa, miután abban a horizontális mellett a hatalmi viszonyok is a társadalmi tőke formáját képezik. A legátfogóbb definíciók olyan elemeket is magukban foglalnak, mint a kormányzat, a politikai rendszer és a formalizált intézmények. 33 A társadalmi tőke meghatározások másik ága a társadalmi tőkét közvetlenül hitekkel és magatartási diszpozíciókkal azonosítja, amilyenek az együttműködés normái vagy a bizalom. Torsvik példaként Knack és Keefer (1997), Paldam (2000) és Fukuyama (1997) munkáit említi. A társadalmi tőke-meghatározások ezen ága több problémát is felvet. Először is, ha a társadalmi tőke csak a kölcsönös bizalom szinonimája, ilyenként mi indokolja a fogalom használatát? Másodszor, s ami ennél a szemantikai problémánál fontosabb, mutat rá Torsvik (2000) hogy a társadalmi tőke koncepció akkor lehet termékeny, ha azt a forrásai szempontjából határozzuk meg, nem pedig a következményei szempontjából. Ebben a vonatkozásban Coleman társadalmi tőke- meghatározását is éri bírálat, tekintve, hogy a társadalmi 33 Torsvik (2000) Grootaert (1998) és Collier (1998) munkáit hozza példaként. 160

161 tőkét annak következményével, mégpedig pozitív következményeivel definiálja, s így kritikusai szerint instrumentalista orientáció jellemzi (Portes Sensenbrenner, 1998). Mindazonáltal Torsvik tipológiájával miként az már az eddigiekből is kiviláglik az az elsődleges probléma, hogy alig-alig találni olyan társadalmi tőke-megközelítést, amely egyértelműen egyik vagy másik típusba sorolható volna. Putnam (1993) fogalomhasználatából éppúgy kiolvasható a társadalmi tőke tágabb meghatározása is, amely magában foglalja a társadalmi normákat (közöttük a reciprocitás normáját), a bizalmat és a társadalmi hálózatokat is. Így Putnam legalább annyira tartozik azon szerzők közé, akik a társadalmi tőkét magatartási diszpozíciókkal azonosítják, mint azok táborába, akik a társadalmi struktúra valamely komponenseként határozzák meg. Ebben a dolgozatban a társadalmi tőkét mint olyan erőforrást határozzuk meg, amely a társadalmi hálózatokban rejlik, s amelyet az aktorok cselekvéseikhez felhasználhatnak. (Ez a definíció persze újfent felvetheti a kérdést, hogy valóban indokolt-e a társadalmi tőke fogalmának bevezetése a kapcsolathálózati erőforrások vagy hálózati tőke 34 fogalma helyett vagy ezek mellett.) A fogalom ilyen meghatározása talán Lin (2001) definíciójához áll a legközelebb. A társadalmi tőkét ekképpen mint infrastruktúrát, vagy másképpen médiumot határozzuk meg, nem pedig mint társadalmi relációk tartalmát (Woolcock, 1999). A fenti definíció előnye, hogy lehetővé teszi a társadalmi tőke forrásainak és következményeinek koncepcionális elhatárolását. A bizalom értelmezésünkben nem a társadalmi tőke szinonimája (vö. Fukuyama) és nem is szükséges eleme a társadalmi tőke definíciójának (vö. Putnam); a bizalom mint percepció fogalmát Diego Gambetta nyomán az alábbiak szerint határozzuk meg. Amikor valakiben megbízunk, akkor az a szubjektív valószínűségi szint, melyet ahhoz rendelünk, hogy az illető egyén jövőbeli cselekvése számunkra előnyös, de legalábbis nem hátrányos, kellően magas ahhoz, hogy a vele való kooperációt válasszuk (Gambetta 1988). A bizalom többféle talajon is kifejlődhet (lásd erről például Durlauf Fafchamps 2004). A kérdés általános tárgyalása helyett itt mindössze amellett kívánunk érvelni, hogy a társadalmi tőke előmozdíthatja a bizalom kifejlődését. A bizalom létrejöhet egyfelől materialista egoisták között, amennyiben ismételt interakció áll fenn közöttük, a reciprocitás normáját követik, és nem diszkontálják a jövőbeli hasznokat. A bizalom másfelől különböző, a materialista egoizmustól eltérő motivációkon ( prosocial motivations ) is nyugodhat. Torsvik há- 161

162 rom ilyen motivációt említ meg. Az egyik az altruizmus, a második a morális elvek által vezérelt viselkedés. A harmadik részben legalábbis racionális motívum, amikor a bizalom alapja az egyéneknek a társadalmi megítélésükkel, megbecsültségükkel való törődése. Torsvik (2000) nyomán azt állítjuk, a társadalmi hálózatok elősegíthetik mind a reciprocitás normáján alapuló, mind pedig a materialista egoizmustól különböző motivációkon nyugvó bizalom kifejlődését. Először és részletesebben az első állítással foglalkozunk. Abban az esetben, ha önérdekkövető egyéneket és ismételt interakciót feltételezünk, a társadalmi tőke a következő mechanizmusok révén ösztönözheti a reciprocitáson alapuló bizalmat. Az egyének akkor fognak tartózkodni az opportunista magatartástól, ha az opportunista viselkedés jövőbeli költségei (pontosabban a jövőbeli költségek diszkontált összege) meghaladni látszanak az attól rövidtávon várható nyereséget. A várható veszteségek nagysága alapvetően két tényezőn múlik. Egyfelől azon, hogy mekkora az opportunista magatartás mások általi észlelésének valószínűsége. Másfelől pedig azon, hogy mekkora a kilátásba helyezett büntetés. Azt kell belátnunk tehát, hogy a társadalmi tőke nagyobb állománya növeli a tisztességtelen magatartás észlelésének esélyeit és/vagy az ilyen magatartást tanúsító egyén számára várható büntetés nagyságát (költségeit). Torsvik (2000) szerint sűrűbb kapcsolati hálózatot feltételezve, vagyis olyat, amelybe az egyének szorosabban integráltak, valószínűsíthető, hogy az egyéni viselkedésről több információ keletkezik. Több információ pedig növeli a tetten érés esélyét. Továbbá, minél szorosabban integrálódnak az egyének társadalmi hálózatokba, annál súlyosabb költségeket jelent számukra a jövőbeli tranzakciókból való kizárás. Sűrűbb kapcsolati háló esetén ugyanis több potenciális üzleti kapcsolattól eshet el az opportunista módon viselkedő egyén. Egy ilyen hálózatot feltételezve, egy adott típusú tranzakcióból való kizárás könnyen maga után vonhat más típusú tranzakciókból való kirekesztést is. 35 Torsvik (2000) alapján fentebb úgy érveltünk, hogy a társadalmi kapcsolatok sűrű há- lózatai erősíthetik a reciprocitás normáján alapuló bizalmat. Látható, hogy a társadalmi tőke és a reciprocitáson alapuló bizalom közötti összefüggés tárgyalása jól illeszkedik a sztenderd racionális választások modelljébe (Torsvik 2000). Az érvelés során azt feltételeztük, hogy az egyéni motivációk a társadalmi tényezőktől függetlenek; a társadalmi faktoroknak csak anynyiban van szerepük, amennyiben az egyéni ösztönzőket és lehetőségeket befolyásolják. 34 A kapcsolathálózati erőforrás terminust használja Angelusz Róbert és Tardos Róbert (1998), a hálózati tőkét pedig Czakó Ágnes és Sik Endre (1994). 162

163 Kevésbé kézenfekvő s a racionális választások modelljén túlnyúló kérdés ugyanak- kor, hogy milyen mechanizmusok révén járulhat hozzá a társadalmi tőke a materialista egoizmustól eltérő alapokon nyugvó bizalom kifejlődéséhez. Másként fogalmazva a kérdést: miként képesek bizalmat generálni a társadalmi struktúra jellemzői az egyéni motivációk vagy preferenciák befolyásolása révén? Ebben a vonatkozásban meglehetősen kevés ismeret áll rendelkezésünkre. Mindazonáltal a kísérleti Ez közgazdaságtan szolgálhat néhány idevágó eredménnyel. Ezek szerint a társadalmi tőke a csoportazonosság révén erősítheti az altruizmust (Akerlof Kranton 2000). Kísérleti eredmények támasztják alá, hogy a csoporttal való azonosulást előidézve a szereplők magatartása az altruizmus és a kooperatív játék irányába mozdul el (lásd például Fershtman Gneezy 2001). Ez bekövetkezik akkor is, ha a szereplők nem ismerik egymást, sőt akkor is, ha a kísérlet során nem látják egymást. 35 Gondoljunk el egy olyan példát, amelyben az egyénnek valamely üzleti relációban tanúsított opportunista magatartása nem csak a jövőbeli üzleti tranzakciókból való kizárását vonja maga után, hanem a nem üzleti kötelékeinek elvesztését vagy legalábbis meggyengülését is. 163

164 4. A hipotézis és a hatásmechanizmusok Tanulmányunkban azt a hipotézist fogalmazzuk meg, hogy a vállalkozói aktivitás területi eltérései nem függetlenek a társadalmi kapcsolatokban rejlő társadalmi tőke (mint erőforrás) területi különbségeitől. De hogyan befolyásolhatja a társadalmi tőke állománya azt, hogy egy-egy településen hányan lépnek az önállósodás útjára, azaz kezdenek önálló vállalkozásba? A következőkben ezt a kérdést fogjuk körüljárni. A társadalmi tőkével foglalkozó munkákban nagyjából két irányvonalat különíthetünk el azt a kérdést illetően, hogy a társadalmi kapcsolatok miként támogathatják a cselekvőket céljaik elérésében (Gargiulo Benassi 2000). A társadalmi hálózatok egyfelől lehetővé teszik a szereplők számára az információhoz, az erőforrásokhoz, valamint a lehetőségekhez való hozzáférést (Granovetter 1974; Coleman 1990; Burt 1992, stb.). A bőségesen rendelkezésre álló társadalmi tőke másfelől előmozdíthatja a kooperáció és a kollektív cselekvés problémájának megoldását (Blau 1955; Pfeffer és Salancik 1978, stb.; idézi Gargulio Benassi 2000). Nincs ugyanakkor konszenzus abban a kérdésben, hogy a társadalmi hálózatok mely tulajdonságaiból származhatnak az efféle hasznok. Gargiulo Benassi (2000) cikke Coleman (1988, 1990) és Burt (1992, 1997) nézőpontjait ütközteti egymással. Coleman a kohézív kapcsolatoknak, vagy másképpen a hálózat zártságának a bizalmat és a kooperációt támogató társadalmi normák és szankciók létrejöttére gyakorolt előnyös hatását húzza alá. A hálózati zártság pozitív hatásaira irányuló kutatásokban a közös harmadik személy(ek) szerepe kap hangsúlyt a kooperatív magatartás biztosításában. Az érvelés lényege, hogy azok a cselekvők, amelyeket ilyen harmadik személyekkel való kapcsolatokba beágyazott kötelékek fűznek össze (vö. kohézív kapcsolatok), inkább hajlanak a reciprocitás normáinak követésére. Ellenkező esetben ugyanis szigorú szankciókkal kellene számolniuk, s a reputációjukon esett csorba negatív következményekkel járna társadalmi tőkéjük jövőbeli hasznainak kiaknázási lehetőségeit illetően. A Burt által kifejlesztett strukturális lyukak elmélete (1992; 1997) ezzel szemben azt állítja, hogy a társadalmi tőke haszna az információk sokféleségéből és azokból a közvetítői ( brokerage ) lehetőségekből származnak, amelyeket éppenséggel a hálózati zártság hiánya, vagyis az egymással össze nem függő klaszterek teremtenek. Másként fogalmazva: ennek az érvelésnek a strukturális lyukak, azaz a két hálózati pont közötti nem redundáns kapcsolatok 164

165 képezik a magvát (1992; 2000). Az ilyen strukturális lyukakban bővelkedő hálózatok elősegítik az információ és az erőforrások hatékony áramoltatását. Magge és Lin (2001) is amellett foglal állást, hogy a kevésbé sűrű és nyitott kapcsolati hálózatok gazdagabbak lehetnek beágyazott erőforrásokban 36. Kutatásunk keretei között nem áll módunkban a társadalmi hálózatok strukturális jegyeit tanulmányozni, így a fenti polémiához aligha járulhatunk hozzá. Ehelyütt amellett kívánunk érvelni mindenekelőtt a vállalkozók társadalmi tőkéjéről szóló irodalomból merítve, hogy a társadalmi kapcsolatok több mechanizmus révén is előmozdíthatják önálló vállalkozások létrehozását. 37 Először is, a társadalmi hálózatok fontos szerepet töltenek be az információk továbbításában. A társas interakciók gyakran olykor is információt továbbítanak, amikor nem kifejezetten ezzel a szándékkal jönnek létre. Így ezek hatékonyabbá tehetik a vállalkozás indításához és működtetéséhez nélkülözhetetlen információk megszerzését. Az információk puszta továbbítása mellett hangsúlyoznunk kell még azokat az előnyöket is, amelyek az információ megbízhatóságában öltenek testet. Számos empirikus vizsgálat foglalkozik a társadalmi hálózatoknak az információk továbbításában megnyilvánuló hasznaival. Barr (2000) ghánai vállalkozók példáján mutatja be a társadalmi hálózatoknak az új technológiákkal kapcsolatos információk szétterítésében játszott szerepét. Másodszor, a társadalmi hálózatok nemcsak az információk, hanem az erőforrások áramoltatását is megkönnyítik, s ily módon segítségül hívhatók a vállalkozói tevékenység megszerzésében, az induló tőke előteremtésében, vagy akár a megfelelő munkatársak, alkal- mazottak kiválasztásában. A társadalmi kapcsolatok hasznosításának lehetőségeivel kapcsolatban több empirikus munkát is idézhetünk. Czakó Ágnes kérdőíves felmérés segítségével kutatta, hogy a kisvállalkozók mennyiben veszik igénybe ismerőseik segítségét különböző ügyeik (beszerzés, értékesítés, hitel-, adó- és vámügyek) intézésében. A vizsgálat feltárta, hogy a kisvállalkozók túlnyomórészt barátaikra, ismerőseikre támaszkodnak, s kevésbé az olyan vállalkozói szervezetekre, mint amilyen a VOSZ vagy a KIOSZ (Czakó et al 1994; Czakó 1997). Arra vonatkozóan is vannak ismereteink, hogy a valódi vállalkozók széles ismeretségi kapcsolatokra támaszkodnak a munkatársaik kiválasztásában, míg a kényszerből 36 A szerzőpáros előadása a 2001-ben Budapesten rendezett International Sunbelt Social Network konferencián hangzott el. A Szociológiai Szemle 2001/3. számában olvasható Bocz János konferenciaismertetője. 37 A társadalmi kapcsolatok fontosságát az is jelzi, hogy a mikro- és kisvállalkozások jókora része kereskedelemmel foglalkozik, ami önmagában is kapcsolatintenzív tevékenység (Czakó 1997). Hasonló a helyzet a személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások vonatkozásában is. 165

166 önállósodók inkább a rokonsági kapcsolataik révén találnak maguknak munkatársakat (Czakó 1997). Ehelyütt említhetjük Portes és Sensenbrenner (1993) tanulmányát is, noha az a társadalmi hálózatok hasznai mellett a társadalmi tőke árnyoldalaira egyaránt példát szolgáltat. A szerzőpáros az etnikai vállalkozók példáján mutatja be, hogy azok a kohézív társadalmi kötelékek, amelyek kezdetben biztosították számukra a vállalkozóvá váláshoz szükséges erőforrásokat, hogyan válnak később éppen az így keletkező kötelezettségek révén teljesítményük korlátjává. E gondolatmenethez kapcsolható Granovetter (1994) elemzése is. Granovetter rámutat, hogy a hálózatok sűrűsége döntő jelentőséggel bír a vállalatképződés szempontjából. Mind a túl sűrű, mind pedig a nagyon ritka kapcsolatok akadályt gördíthetnek annak elébe, hogy egy adott térben folyó gazdasági tevékenységek vállalattá szerveződjenek (idézi Kuczi 2000). Kuczi Tibor ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a hálózati sűrűség önmagában nem mindig magyarázza a vállalkozások működőképességét. Míg például a zambiai kisvállalkozók rendelkezésére álló sűrűn szőtt kapcsolati hálózat hosszabb távon veszélyt jelenthet a cégre, addig az e téren meglehetősen hasonló kínai kisvállalkozások esetében nem kerekednek felül a gazdasági racionalitáson a családi-rokoni követelések, így nem válnak a vállalkozás működésének gátjává (Kuczi pp ). Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a társadalmi tőke részben éppen az információk továbbításában játszott szerepe, részben pedig a csoporttal való azonosulás révén a kooperáció kialakulását is előmozdíthatja. Így feltételezhetjük, hogy ott, ahol az egyéneket sűrű kapcsolati háló köti egymáshoz, könnyebb az idegenekkel való társulás, vagyis társas vállalkozások alapítása. Jóllehet, a kooperáció a vállalkozások teljesítményére, fennmaradási esélyeire is pozitívan hathat, ehelyütt figyelmünket a vállalkozásalapításra összpontosítjuk. Harmadszor, a társadalmi hálózatok cselekvési mintákat, értékeket és normákat közvetítenek a közösség tagjai között. A közgazdaságtan nyelvén úgy is fogalmazhatunk, hogy a társadalmi tőke a csoportazonosság révén az utánzás által is módosíthatja az egyéni preferenciákat. Nem másról van itt szó, mint a közgazdászok által herding behavior -nek nevezett jelenségről (Durlauf Fafchamps 2004). Vizsgálatunk szempontjából kiemelkedő a jelentősége a függetlenségnek tulajdonított értéknek (szemben az alkalmazotti mentalitással), illetőleg az önállósodásnak (önálló vállal- kozás indítása) mint cselekvési mintának. Úgy véljük, hogy a közösség tagjait behálózó kap- 166

167 csolatoknak fontos szerepük lehet a vállalkozói hajlandóság (térbeli) terjedésében, sőt gene- rációról generációra való örökül hagyásában is. Kuczi Tibor (2000) felvetése nyomán amel- lett érvelünk, hogy a vállalkozói mentalitás átörökítése nem feltétlenül családon belül, ha- nem a helyi közösség szintjén megy végbe legalábbis a családon belüli átörökítés hipoté- zise empirikusan nem alátámasztható 38. Relatíve zárt közösségekben, amennyiben a közös- ségben hagyományosan értékként tekintenek az önállóságra, a hálózat zártsága elősegítheti az önállóságnak tulajdonított érték generációk közötti átörökítését. Erre az olaszországi Terza Italia ipari körzeteit hozhatnánk példaként. 39 Ezzel szemben ott, ahol a független létnek tradicionálisan nem tulajdonítottak értéket, ott inkább a hálózati zártság hiánya (vagyis a nyitottság) mozdíthatná elő a vállalkozásalapítás mint kívülről például a szomszédos települé- sekről begyűrűző innováció megjelenését. Végül, külön kiemeljük, hogy a társadalmi hálózatok hatékonyan közreműködhetnek az önálló vállalkozás beindításához nélkülözhetetlen tudáskészlet amelynek elemei a kalkuláció ismerete, a piaci jártasság átadásában is. 38 Lásd erről Kuczi, Lengyel, Nagy, Vajda (1991); Kuczi, Lengyel (1994); Lengyel, Tóth (1993). 39 Erről lásd például Simonyi (1986). 167

168 5. A társadalmi tőke mérésének elméleti kérdései Miután tisztáztuk a társadalmi tőke fogalmát, s mielőtt nekilátnánk az operacionalizálás feladatának, röviden kitérünk arra, milyen elméleti problémák vetődnek fel a társadalmi tőke mérése kapcsán. A társadalmi tőke mérésére ez idáig számos kísérlet történt. Mondhatnánk némi ciniz- mussal: talán kicsit több is annál, mint amennyire a fogalom definiálásában, illetve az oksági kapcsolaton belüli státuszának tisztázásában eddig elért eredmények felbátoríthatnának 40. A kutatók által használt társadalmi tőke indikátorok meglehetősen változatosak és a társadalmi tőke különféle elemeinek vagy dimenzióinak feleltethetők meg, amilyenek például a különböző szervezetekben való részvétel, az önkéntes munka, a civil aktivitás, a politikai részvétel, vagy a bizalom. Mindazonáltal az empirikus kutatások két iránya látszik elkülönülni (Ponthieux 2002): az egyik az egyének különböző szervezetekben való részvételét méri 41, s ilyen formán a hálózatokat helyezi a középpontba, míg a másik az egyének percepcióit méri, s a normákat és értékeket tartja szem előtt. Természetesen felvetődik a kérdés: közömbös-e, hogy a cselekvést (részvételt) vagy a percepciót (bizalom) mérjük? Noha lehetnek reménye- ink afelől, hogy általában van valami összhang a percepciók és a magatartás között, az alábbi empirikus munkák alapján úgy tűnik, nem indifferens, hogy a kettő közül melyiket próbáljuk meg mérni. Costa és Kahn (2001) a társadalmi tőke különböző elemeinek vagy dimenzióinak fejlődését tanulmányozva megállapítják, hogy azok nem ugyanúgy, vagy nem ugyanolyan mértékben változnak az idő során. Knack és Keefer (1997) egy 29 ország adatain végzett vizsgálat nyomán kimutatják, hogy a formális csoportokban való tagság nem áll összefüg- gésben a bizalom szintjével, sem pedig a gazdasági teljesítménnyel. A bizalom ugyanakkor 40 Ponthieux (2002) arra mutat rá, hogy a társadalmi tőke mérése terén való lemaradásunk valójában nem a megfelelő instrumentumok és felmérések hiányára vezethető vissza, hanem a fogalom gyengeségeire. 41 Ebbe a csoportba sorolhatnánk Putnam (1993) mérési kísérletét is. A szerző korábban fentebb már idézett művében négy indikátort hív segítségül az olaszországi régiók civil karakterének méréséhez (Putnam 1993). Kettő közülük megfeleltethető a civil közösség Tocqueville által adott értelmezésének. Az egyik változó a társulások népességszámra vetített száma, ami a civil aktivitás mértékét tükrözi. A másik az állampolgárok újságolvasási gyakorisága. A fennmaradó két indikátor a politikai magatartás jelzőszáma: a népszavazásokon való részvétel és a preferencia-szavazások gyakorisága. A referendumokon való részvétételi arány szemben az általános választásokon való részvétellel a civil aktivitás tiszta mérőszáma. Putnam értelemszerűen azt feltételezi, hogy a magasabb voksolási arány civilebb közösséget tükröz, mint az alacsonyabb. A preferencia-szavazás esetében viszont ellenkező előjelű a kapcsolat; a preferencia-szavazás lehetőségével élő állampolgárok magas aránya a civil közösség hiányának indikátora. Az általános választásokon leadott voksok aránya és a preferencia-szavazás elterjedtsége Putnam várakozásai szerint negatív irányú kapcsolatban állnak. Azt is feltételezi továbbá, hogy az iménti négy indikátor erősen korrelál, ezért egyetlen összetett mutatóként a civil közösség indexe -ként használható. 168

169 szignifikáns pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. Valószínűsíthető tehát, hogy a bi- zalom és a szervezeti tagság nem ugyanazt a dolgot mérik, és még ha a valóságban összefüggésbe is hozhatók egymással, fogalmilag nem kapcsolhatók egybe (Ponthieux 2002). 169

170 6. A társadalmi tőke operacionalizálása Mivel vizsgálatunk tárgyát a társadalmi tőke területi különbségei képezik, az ország összes településére vonatkozóan ismernünk kell a társadalmi tőke állományát. Ideális esetben a mérésnek ki kellene terjednie a társadalmi kapcsolatok minden fajtájára. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ilyen vállalkozás messze meghaladná lehetőségeinket. A tanulmányban így a szervezeti tagság jellegű kapcsolatokat (azaz a szervezett csoportokban, például egyesületekben, klubokban, stb. való önkéntes részvételt) tekintjük a társadalmi tőke proxy -jaként. Teljes egészében le kell mondanunk ugyanakkor az informális hálózatok (családi-rokonsági, baráti kötelékek) közvetlen számbavételének lehetőségéről. Ezzel természetesen fontos információkat veszítünk el, hiszen közismert, hogy a családi, rokonsági kötelékek komoly szerepet töltenek be a kisvállalkozások indulásánál. Jelentős azon vállalkozók aránya, akik az indulótőke előteremtésekor rokoni kölcsönt vesznek igénybe, de hasznosulhatnak a családirokoni kötelékek a családtagok munkaerejének rendelkezésre bocsátása révén is. 42 Amennyiben a szervezeti tagság jellegű kapcsolatokat tekintjük a társadalmi tőke proxy -jaként, szinte bizonyosak lehetünk afelől, hogy nem egyformán jó mérési eredményhez jutunk a városok és a falvak esetében. A priori azt feltételezhetjük, hogy a társadalmi tőke ilyen operacionalizálása a városok (vagy általában a nagyobb lélekszámú települések) esetében fog jobban működni. Emellett szól, hogy míg az urbanizáció következtében a városokban meggyengültek a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek, s a személytelen kapcsolatokon alapuló szerveződések kerültek előtérbe, addig a falvak lakóit ma is sokkal inkább rokonsági, szomszédsági és baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz. 43 Gondolatmenetünkbe jól illeszkedik Angelusz Róbert és Tardos Róbert érvelése (1991). E szerint a szervezett csoportokban betöltött tagság a szerzők terminológiáját köl- csön véve látens makrocsoporto(ka)t hoz létre, azaz az emberek olyan csoportjai alakulnak ki, amelyeken belül, ha nem is jellemző a személyes ismeretség, a csoporttagoknak nagyobb az esélyük az egymással való interakcióra, mint más csoportok tagjaival (Angelusz és Tardos p.13.). Angelusz és Tardos vizsgálataikban a következőképpen ragadják meg a látens makrocsoportok közti különbségeket: míg a falvak társadalmát az erős kötések, addig a városokét a gyenge kötések jellemzik. Empirikusan is kimutatták, hogy a látens 42 Erről lásd például Kuczi fentebb már idézett munkáját (2000. pp ). 43 E gondolatok Tönnies (1887) közösség és társadalom fogalompárját juttatják eszünkbe. De a városi kapcsolatok elszemélytelenedését illetően idézhetnénk Wirth (1938) Urbanizmus mint életmód című munkáját is. 170

171 makrocsoportok elhelyezhetők a tradicionális-modern skálán; mégpedig minél urbanizáltabb egy térség, annál kisebb jelentőségűek a rokoni kötelékek (idézi Kuczi 2000). E kutatási eredmények azonban csak bizonyos korlátok között alkalmazhatók, amennyiben a kisvállal- kozások környezetét kívánjuk megragadni hívja fel a figyelmet Kuczi Tibor: Kétségtelen: a vidéki vállalkozásokhoz több családtag, rokon kapcsolódhat, ebből azonban nem az következik, hogy a vidéki önállók be lennének zárva hozzátartozóik kapcsolathálójába, hanem mindössze az, hogy mint számukra adottat jobban kiaknázhatják a rokonságban rejlő lehetőségeket, mint városi társaik (Kuczi p.85.). Mindezek alapján azt várjuk, hogy a társadalmi tőke általunk elfogadott mérőszáma a városok esetében ad jobb közelítést, hiszen az kétségkívül többet elárul a modern gyenge kötésekről, mint a tradicionális rokoni kapcsolatokról. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a méréshez figyelembe venni kívánt különböző típusú nonprofit szervezetek 44 körül szövődő hálózatok a tagok más és más természetű kapcsolatain alapulnak. Kuti Éva (1998) a nonprofit gyűjtőnévvel illetett szervezetek létrehozásának számtalan különböző motívumát írja le. Ilyen szervezetek alakulhatnak például kifejezetten a társadalmi érintkezés elősegítésére, a szabadidő eltöltésére, valamilyen társadalmi (pl. környezetvédelmi vagy emberjogi) probléma orvoslása céljából, bizonyos szolgáltatások előállítása (pl. képzés) érdekében, de szolgálhatják bizonyos csoportok (pl. szakmai) érdekeit is. Már ez a néhány példa is jól érzékelteti a motívumok sokféleségét. A szervezett csoportokban való tagság egyaránt nyugodhat önérdeken és kollektív cé- lokon (Ponthieux 2002), de előmozdíthatja azt egy adott közszolgáltatás hiánya is (lásd a klub jellegű szervezeteket). Mivel aligha feltételezhetjük azt, hogy a hálózatok különféle formáinak mérésével egyazon (látens) jelenséget ragadunk meg, Ponthieux szerint adódik a következtetés, hogy döntenünk kell a hálózatok számba venni kívánt formáiról, illetve típusa- iról (Ponthieux 2002). Úgy véljük azonban, hogy az általunk elfogadott társadalmi tőke foga- lom szempontjából kevéssé releváns, hogy a nonprofit szervezetek létrehozásának motívumai mennyire társadalmi (közösségi) jellegűek e tekintetben a nonprofit szektor csakugyan meglehetősen heterogén. Ehelyett a nonprofit szervezetek megalakulásának és működésének szándékolt vagy nem szándékolt következményeit tartjuk szem előtt; vagyis azt hogy akarvaakaratlanul társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. Ennek megfelelően a nonprofit szervezetekre mint társadalmi kapcsolatok hálózataira tekintünk. Ebből a szempontból tulajdonkép- 44 A tanulmányban a nonprofit és a civil szervezet kifejezéseket szinonim értelemben használjuk. 171

172 pen teljesen indifferens, hogy egy szervezet kifejezetten a társadalmi élet megszervezése cél- jából alakult-e, vagy a társadalmi kapcsolatok pusztán a szervezet működésének nem szándékolt következményeként jönnek létre. Szem előtt kell tartanunk ugyanakkor, hogy a civil szervezetek szám- és taglétszám adataiból a gyakorlatban csak bizonyos korlátok között következtethetünk a társadalmi kapcsolatok hálózataira. Ennek több oka is van. A civil szervezetek száma (és ezzel együtt taglétszáma) egyfelől csak a bejegyzett szervezetekre vonatkozik, holott nyilvánvalóan a (még) nem bejegyzett szervezetek is folytathatnak ilyen tevékenységet, és rendelkezhetnek tagsággal. (A tapasztalatok azt mutatják, hogy a civil szervezetek bejegyzését olykor csak egy-egy konkrét projekt, vagy pályázat motiválja.) Másfelől, a formális tagság (bejegyzett tagság) nem feltétlenül tükröz valódi részvételt és ily módon létező kapcsolati hálózatot. (Tagként tarthatnak számon olyan egyéneket is, akik semmilyen formában nem vesznek részt a szervezet munkájában.) A társadalmi tőke méréséhez a következő adatokból indulhattunk ki: egyfelől rendelkezésünkre állnak a nonprofit szervezetek számára vonatkozó adatok településsorosan, jogi forma és tevékenységi csoport szerinti bontásban, másfelől pedig ismerjük a településeken bejegyzett szervezetek aggregált taglétszám adatait 45. Leszögezhetjük, hogy tisztán elméleti szempontból a nonprofit szervezetek taglétszáma tűnik az alkalmasabb mérőszámnak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy amennyiben a társadalmi tőkét a kumulált taglétszámmal mérjük, értelemszerűen csak a társas (tagsággal rendelkező) nonprofit szervezeteket vesszük tekintetbe, azaz nem veszünk tudomást a nonprofit szervezetek mintegy 40 százalékát kitevő alapítványokról és a közalapítványokról. E megközelítés ellen szól az az érv, mely szerint nem indokolt éles választóvonalat húzni a társas szervezetek és az alapítványok között (Sebestény 2002) 46. A tapasztalatok arról árulkodnak ugyanis, hogy a civil szervezetek jogi formájának megválasztása az alapítás pillanatában s ennek következtében a tagsággal való rendelkezés vagy annak hiánya nem csak a folytatandó tevékenység függvénye, hanem az érvényben lévő adózási, gazdálkodási és egyéb jogszabályok, illetve más szubjektív tényezőké (is). Másfelől, mérlegelnünk kell azt a szempontot is, hogy noha az alapítványok nem rendelkeznek tagsággal, az alapítványi formában tevékenykedő szervezeteket önkéntesek sora segíti. Ennyiben tehát az alapítványok tevékenységük kifejtése során a társas 45 Az adatbázisokat a Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésemre. 46 Sebestény István (2002) rámutat arra is, hogy az egyesületek és alapítványok több ponton is összefonódást mutatnak: egyfelől nem ritka, hogy alapítvány hoz létre egyesületet, és megfordítva, másfelől pedig több egyesületi formában működő szövetségnek tagjai alapítványok (is). 172

173 nonprofit szervezetekhez hasonlóan társadalmi kötelékeket teremtenek és fontos társadalmi funkciókat töltenek be. Így amikor a társadalmi tőkét a társas nonprofit szervezetek települési kumulált taglétszámával mérjük, negligáljuk azokat a társadalmi kapcsolatokat, amelyek az alapítványi formában működő szervezetek körül szövődnek. Tekintetbe véve ezeket a szem- pontokat, elemzéseinket mind a szervezetszám-, mind pedig a taglétszám adatokkal el fogjuk végezni. A társadalmi tőkét tehát a civil szervezetek 1000 lakosra jutó számával, valamint taglétszámával mérjük. Mielőtt azonban tovább lépnénk, kanyarodjunk vissza egy gondolat erejéig hipotézisünkhöz. Mint már utaltunk rá, nincs tudomásunk olyan magyarországi empirikus vizsgálatról, amely kifejezetten a szervezett csoportokban való tagsággal mért társadalmi tőke és a vállalkozásalapítási intenzitás kapcsolatának tanulmányozását tűzte volna ki céljául. Utasi Ágnes 1996-os kutatása azonban összefüggésbe hozható tanulmányunk kérdésfeltevésével. Többek között jól illusztrálja, hogy a társadalmi kapcsolatok genezisében fontos szerep jut a formalizált intézményeknek. A szerző az idézett munkájában egy kisváros elitjét tanulmányozta. A vizsgálat során lekérdezett elit-minta, amelynek harmada valamilyen vállalkozás tulajdonosa vagy résztulajdonosa volt, jelentős hányada vélte úgy, hogy tőkeerős kapcsolatokkal rendelkezik 47. Az elit kapcsolatainak egy része formalizált szervezetek, intézmények közvetítésével jött létre. Utasi megállapította, hogy a hasznos, befolyásos tőkeerős kapcsolatok létrejöttét mind a rendszerváltozás előtt, mind azután katalizálta a különböző helyi szervezeti-egyesületi tagság, s különösen az ezekben betöltött funkció (Utasi 1996:205.). Az így szerveződő kontaktusok azután kedvező lehetőséget kínálnak a mindennapi élettel összefüggő legkülönbözőbb érdekek érvényesítésére. (Utasi 1996:205). A kapcsolati hálózat genezisének, bővülésének mechanizmusát a szerző a következőképpen írja le. Noha a szervezetekben betöltött tagság révén születő társadalmi kapcsolatok potenciális hasznai nem jelentkeznek azonnal, de magukban hordozzák a lehetőséget, hogy informális kapcsolatokká váljanak. Az így alakuló kapcsolatháló azután koncentrikusan bővül, különböző szálakon keresztül elvezet a városon kívüli hasonló státuszúak beszövéséhez is. Ezen az úton a helyi státusz-elitnek jobbára sikerül kapcsolatba kerülnie az országos elittel is. (1996:206.) Ahogyan azt már említettük, Utasi vizsgálatainak helyszínéül egy kisvárost választott. Nem túlságosan nagy települések esetében könnyen megeshet, miként az ismertetett eset- ben is, hogy a vállalkozók és a civil szervezetek tevékenységébe bekapcsolódók illetve a 47 Az elit vizsgálatából természetesen csak megszorításokkal vonhatunk le következtetéseket a mikro-és kisvállalkozói rétegre, hiszen nem feltételezhetjük a két kör egybeesését. 173

174 példánál maradva az elit és a civil társadalom résztvevőinek köre a valóságban is többékevésbé átfedi egymást. Természetesen nem, vagy csak korlátozott mértékben feltételezhe- tünk ilyen szó szerinti átfedést a nagyobb városok esetében. Ez azonban nem implikálja azt, hogy a civil hálózatok települési kiterjedtségéből helytelenül következtetünk a társadalmi kapcsolatok összességére. 174

175 7. A társadalmi tőke állományának területi egyenlőtlenségei 7.1. A civil szervezetek népességre vetített számával mért társadalmi tőke A társadalmi tőkét először a civil szervezetek 1000 lakosra jutó számával mérjük 48. Nézzük, mi jellemzi ennek alapján a településeket! Adataink szerint a magyarországi települések 15,4 százalékán nem működik egyetlen nonprofit szervezet sem. E települések kivétel nélkül községi jogállásúak és túlnyomó több- ségük kevesebb mint 500 lakost számlál 49. A civil szervezettel nem rendelkező települések főként az ország három megyéjében koncentrálódnak: Baranyában, Borsodban és Zalában 50. A megyék közti különbségek persze nem függetlenek a jellemző településstruktúrától (ti. az aprófalvak településszerkezeten belüli részesedésétől). A városokat szignifikánsan magasabb 1000 lakosra jutó szervezetszám jellemzi, mint a községeket (4,3 szemben a 3,8-as értékkel). Ha külön-külön tekintjük a tagsággal rendelkező és a tagság nélküli nonprofit szervezeteket (ie. alapítványokat), akkor láthatjuk, hogy a településtípusok között fennálló különbség szinte kizárólag az alapítványok fajlagos számában mutatkozó differenciára vezethető vissza: míg a városokban 1000 főre átlagosan 1,7 alapítvány jut, addig a községekben nem egészen 1,1. A társas nonprofit szervezetek fajlagos száma ugyanakkor szinte pontosan megegyezik a két településtípus esetében. Az egyes települési méretkategóriák közötti eltérések is szignifikánsnak bizonyulnak, noha nem rajzolódik ki egyértelmű tendencia a civil szervezetek előfordulási gyakoriságának alakulásában. A legkisebb települési kategóriákat (200 fő alatti, fő és fő) relatíve magas intenzitási viszonyszám jellemzi 51. A legnagyobb szervezeti sűrűséget a Az elemzésekhez a KSH évi adatait használjuk. 49 Ez egyszersmind arra is figyelmeztet bennünket, hogy az 500 főnél kevesebb lelket számláló aprófalvak esetében nem működik a társadalmi tőke általunk elfogadott indikátora. 50 Baranya megyében a pécsi, a siklósi és a szigetvári körzetben, Borsod-Abaúj-Zemplénben az encsi és az edelényi kistérségben, Zalában pedig Lenti körzetében található a legtöbb nonprofit szervezetet nélkülöző település. 51 Megfigyelhető, hogy a szóródás különböző mutatószámai (variancia, szóródás terjedelme, interkvartilis terjedelem) a kisebb települési kategóriáktól a nagyobbak felé haladva erőteljesen csökkenő szórást jeleznek. Ez jól tükrözi azt is, hogy a civil szervezetek települési előfordulását kifejező intenzitási mutatónk főleg az alacsonyabb lélekszámú települések esetében torzít. Jellemző, hogy amennyiben az aprófalvakban működik valamilyen nonprofit szervezet, s ha netán egynél több is, a mutató kimagasló értéket vesz fel. 175

176 ezer főnél népesebb településeken figyelhetjük meg. Magyarázatra vár ugyanakkor az, hogy a 2500 és 10 ezer fő közötti települések esetében a legalacsonyabb (3,1) a nonprofit szerveze- tek 1000 főre eső száma. 5. táblázat Az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma településméret és településtípus szerint Egyesületek Társas nonprofit szervezetek öszszesen* Alapítványok Nonprofit szervezetek összesen Településméret kisebb mint 200 fő 2,1 2,6 1,3 3, fő 2,7 3,1 1,0 4, fő 2,7 3,0 1,2 4, fő 2,2 2,5 1,1 3, fő 1,8 2,1 1,1 3,1 legalább fő** 2,1 2,5 1,9 4,4 Településtípus város** 2,1 2,6 1,7 4,3 község 2,4 2,7 1,1 3,8 Összesen 2,3 2,7 1,2 3,8 * A társas nonprofit szervezetek összesen kategória az egyesületeken kívül a köztestületeket, az érdekképviseleti szervezeteket, a közhasznú társaságokat és a nonprofit szervezetek intézményeit foglalja magában. **Az elemzésben Budapest adatait is figyelembe vettük. Sajátosságai miatt külön is szükséges néhány szót ejtenünk Budapestről. A főváros ezer lakosára közel 7 civil szervezet jut: nagyjából ugyanannyi társas szervezet, mint amenynyi alapítvány. A Budapesten bejegyzett civil szervezetek tekintélyes száma főként annak köszönhető, hogy itt található az országos hatáskörrel rendelkező intézmények zöme. Emellett az is vélelmezhetjük, hogy a főváros elszívja a nonprofit szervezeteket a környező megyékből (Fejér, Pest) (Csegény Kákai 2001) A civil szervezetek népességre vetített taglétszámával mért társadalmi tőke Noha a civil szervezetek települési számánál elméleti megfontolásból alkalmasabb in- dikátornak tűnik azok taglétszáma, utóbbival kapcsolatosan is felmerülhetnek gyakorlati 176

177 problémák. Mindenekelőtt, hogy a rendelkezésünkre álló településsoros taglétszámadatok a településen bejegyzett szervezetek összesített taglétszámára vonatkoznak, nem pedig a telepü- lés azon lakóinak számát jelzik, akik valamely akár más településen bejegyzett szervezetben tagsági viszonnyal rendelkeznek. A fenti problémából kifolyólag nehézséget okoz az elemzésben, hogy a nonprofit szervezetek között nem kevés olyan akad, amelynek hatásköre túlmutat az adott településen és kiterjed annak szűkebb vagy tágabb környezetére (regionális vagy országos vonzáskörű szervezetek). E szervezetek esetében az adott településhez tartozó taglétszám adat értelemszerűen nemcsak az ott élő tagok számát tartalmazza, hanem azokét is, akik más településeken élnek. Példaként említhetjük erre a lovas klubokat, amelyek tagjai jórészt nem helybeliek, vagy akár az üdülő-településeken bejegyzett szezonális jellegű szervezeteket (pl. jacht klubok), amelyek tagsága tipikusan nem helyi lakos. Az érintett települések vonatkozásában így aligha feltételezhetjük, hogy a nonprofit szervezetek taglétszáma a társadalmi tőke alkalmas mérőszáma lehet. 52 Habár a fenti probléma akkor is fennáll, ha a taglétszám helyett a nonprofit szervezetek számát választjuk mérőszámul, könnyen belátható, hogy utóbbi sokkal kisebb mértékben téríti el eredményeinket. Már a vizsgálódás elején szembetűnő volt a települési szintű taglétszám adatok igen nagy szórása. A kiugró értékeket részint a fentebb már említett okok (településen kívüli tagok) magyarázzák, részint pedig egyéb szervezetspecifikus tényezők. Utóbbira jó példát szolgáltatnak a horgászegyesületek. Ezek jelenléte könnyen előidézhet szélsőséges civil szervezeti taglétszámokat, hiszen működésükre jellemző, hogy mindenki, aki horgászjegyet vált, automatikusan taggá válik. 53 A kimagasló taglétszám értékekkel rendelkező települések jókora része Veszprém megyében, azon belül is főként két kistérségben, a balatonfürediben és a tapolcaiban koncentrálódik. E két körzetben a népességre vetített szervezetszám esetében is több outlier értéket találtunk. A fentebb ismertetett problémák kezelésére kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy levá- logassuk azokat a településeket, amelyek esetében a kiugróan magas fajlagos érték vélhetően nem a település lakóinak civil aktivitását tükrözi. Ez az eljárás kétségkívül önkényes, ám an- nak fényében, hogy olyan települések is akadnak, amelyeken 1000 állandó lakosra több mint 52 Sajnos nem volt lehetőségünk arra, hogy a regionális vagy országos hatókörű szervezetek taglétszámától megtisztítsuk a települési teljes taglétszámot, hiszen a taglétszám adatok nem szervezetenként, hanem aggregáltan állnak a rendelkezésünkre. 177

178 1000, olykor akár 3-4 ezer nonprofit szervezeti tag is jut, mindenképp szükségesnek látszik. A szűrést 54 követően a kiinduló 3135 település helyett 3043 település adatain folytathattuk elemzéseinket. 6. táblázat 1000 lakosra jutó nonprofit szervezeti taglétszám településméret és településtípus szerint (a kiugró értékek leválogatása után, N=3043) Egyesületek Érdekképviseletek Egyesületek és érdekképviseletek összesen Településméret kisebb mint 200 fő 35,8 4,4 40, fő 75,5 10,0 85, fő 96,8 17,0 113, fő 99,3 26,5 125, fő 107,7 29,0 136,6 legalább fő 181,2 61,9 243,1 Településtípus város 166,0 55,0 221,0 község 85,2 17,3 102,5 Összesen 91,7 20,3 112,0 A 6. számú táblázatból jól látszik, hogy a nonprofit szervezetekben tagsági viszonnyal rendelkezők fajlagos száma a település lélekszámának emelkedésével szigorúan monoton nő. Ez a tendencia az egyesületekre és az érdekképviseleti szervezetekre külön-külön is érvényes, bár az utóbbiak esetében tűnik markánsabbnak. Nem kerülhetjük meg a kérdést: vajon együtt mozog-e a településen bejegyzett szervezetek fajlagos száma a taglétszámmal? S ha netán nemleges választ kapnánk, melyik indikátort kellene előnyben részesítenünk a másikkal szemben? Nézzük meg ehhez a potenciális társadalmi tőke indikátorok páronkénti korrelációs együtthatóit! (lásd a 7. sz. táblázatot). 53 Az ilyen és ehhez hasonló jelenségekre Sebestény István hívta fel a figyelmem. 54 A szűrést településtípusonként (külön városokra és községekre) végeztük, s küszöbértékként a településtípus átlagának a szórás kétszeresével megnövelt értékét tekintettük. 178

179 7. táblázat Páronkénti korrelációs együtthatók (az extrém taglétszám adatokkal rendelkező települések kiszűrésével számított korrelációs együtthatók) A nonprofit szervezetek népességre vetített taglétszáma Egyesületek Érdekképviseleti Együtt szervezetek A nonprofit Egyesületek 0,66 0,03** 0,55 szervezetek népességre vetített Érdekképviseleti szervezetek 0,04* 0,48 0,27 száma Együtt 0,63 0,18 0,60 Megjegyzés: a Pearson-féle korrelációs együtthatókhoz tartozó szignifikancia szint: 0,01. * Szignifikancia szint: 0,05 **A kapcsolat nem szignifikáns. A korrelációs együtthatók alapján megállapíthatjuk, hogy a (társas) civil szervezetek népességre vetített száma és taglétszáma közötti kapcsolatok összességében a várakozásainknak megfelelőek. A legszorosabb kapcsolatot (r=0,66) a településen működő egyesületek 1000 lakosra jutó száma és azok taglétszáma között találtuk. Gyengébb a korreláció az érdekképviseleti szervezetek fajlagos száma és taglétszáma között (r=0,48). Az együtthatókat tekintve úgy látszik, az egyesületek vonatkozásában több okkal feltételezhetjük: az adott településen tevékenykedő szervezet tagjai döntően a szóban forgó település lakói. Kezdeti, egyszerű elemzéseink eredményeiből az alábbi következtetések adódnak. A szervezett csoportokban való tagsággal mért társadalmi tőke állománya erősen függ a településmérettől. A tendencia a népességre vetített taglétszám adatok esetében érhető jobban tetten; a kisebb települési méretkategóriáktól a nagyobbak felé haladva egyértelműen emelkedik a civil szervezetekben tagsággal rendelkezők fajlagos száma. Előzetesen azt vártuk, hogy társadalmi tőke indikátoraink a nagyobb és/vagy városi jogállású települések esetében bizonyulnak majd alkalmasabb mérőszámnak. Vizsgálódásaink nyomán hamar fény derült arra, hogy ezek valójában csak egy adott településméret fölött működnek kielégítően. Téves következtetést vonnánk le ugyanis, ha azt állítanánk, hogy azok a települések, amelyeken egyetlen nonprofit szervezetet sem jegyeztek be, teljesen híján volnának a társadalmi tőkének. Bíztató mindenesetre, hogy a mérésre szolgáló kétféle indikátor a népességre vetített szervezetszám és taglétszám között számított korrelációs együtthatók legalább közepes erősségűek. 179

180 8. A vállalkozói potenciál és a társadalmi tőke közötti összefüggés empirikus vizsgálata A következőkben azt fogjuk ellenőrizni, hogy a települések társadalmi tőkéjének állo- mánya valóban a mikro- és kisvállalkozások gyakoribb előfordulásával jár-e együtt. A hipotézis teszteléséhez ehelyütt egyszerű, kétváltozós elemzéseket folytattunk. Ezek eredményeit a 8. számú táblázatban foglaltuk össze. 8. táblázat A civil szervezetek népességszámra vetített száma/taglétszáma és a mikro- és kisvállalkozások települési sűrűsége közötti korrelációs együtthatók Népességre vetített szervezetszám Népességre vetített taglétszám* Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó száma Egyesületek 0,19 0,16 0,20 Érdekképv. szerv. 0,19 0,08 0,16 Egyesületek és 0,23 0,17 0,23 érdekképv. szervezetek Társas szervezetek öszszesen 0,23 0,17 0,23 Alapítványok 0,19 0,25 0,24 Nonprofit szervezetek 0,28 0,26 0,31 összesen Egyesületek 0,29 0,22 0,30 Érdekképv. szerv. 0,23 0,14 0,21 Egyesületek és 0,35 0,25 0,35 érdekképv. szervezetek Megjegyzés: a Pearson-féle korrelációs együtthatókhoz tartozó szignifikancia szint: 0,01. *Az extrém taglétszámmal rendelkező települések kiszűrésével számított korrelációs együtthatókat közöljük. A teljes településállományon számított korrelációs koefficiensek gyenge pozitív összefüggést jeleznek a mikro- és kisvállalkozások 1000 főre jutó száma és a nonprofit szervezetek fajlagos száma között. A kapcsolat akkor bizonyul a legerősebbnek (r=0,31), ha mind a nonprofit szervezetek, mind pedig a mikro- és kisvállalkozások esetében azok összes számát tekintjük. Megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozások települési intenzitása általában szoro- 180

181 sabb összefüggést mutat a civil szervezetek népességre vetített számával, mint a társas vállalkozásoké. A szervezeti taglétszám adatokkal végzett korrelációszámítások eredményei némileg erősebb kapcsolatot jeleznek a vállalkozási sűrűséggel (lásd a 8. táblázatot.). Kiváltképpen akkor, ha az egyesületek és érdekképviseletek együttes taglétszámát vesszük figyelembe. Ez alkalommal talán még szembetűnőbb, hogy az egyéni vállalkozások előfordulási gyakorisága a társas vállalkozásokéhoz képest szorosabb összefüggésben áll a civil szervezetek taglétszámával. Az elemzéseket megismételtük a városi almintán is. 55 Az almintában nem szerepeltettük a fővárost, amely mind a vállalkozói intenzitás, mind pedig a civil aktivitás szempontjából kimagasló értékeket mondhat magáénak. A taglétszám adatokkal folytatott elemzésekhez ezúttal is kizártuk azokat a településeket, amelyek kiugró taglétszám értékekkel rendelkeznek. Szembeszökő, hogy a városi almintán kapott korrelációs együtthatók a teljes mintán számított értékekhez képest sokkal erősebb kapcsolatot jeleznek a vállalkozási sűrűség és a civil aktivitás indikátorai között (vö. a 8. és a 9. sz. táblázatok adatait). Ezen az almintán a vállalkozói intenzitásnak a nonprofit szervezetek számával (nem pedig taglétszámával) való összefüggése látszik erősebbnek. (A kapcsolat közepesnél erősebb.) Külön-külön tekintve a társas és egyéni vállalkozásokat, ez alkalommal is az egyéni vállalkozások sűrűségével bizonyult erősebbnek a kapcsolat. Elgondolkodtató, hogy a vállalkozások népességre vetített száma a nonprofit szervezetek két nagy típusa (ti. tagsággal rendelkező vs. tagság nélküli) közül az alapítványok számával korrelál jobban. (Emlékeztetünk arra a korábban tett megjegyzésünkre, hogy noha az alapítványok nem rendelkeznek tagsággal, működésük a társas nonprofit szervezetekhez hasonlóan társadalmi kapcsolatokat generál.) A jelenség okai felől azonban csak sejtéseink lehetnek A évi állapot szerint városi jogállású települések almintájáról van szó. 56 Nem zárhatjuk ki, hogy az összefüggés hátterében azoknak az alapítványoknak a hatása áll, amelyek elsődleges célja a település-, vagy éppen a vállalkozásfejlesztés, s amelyek működése ennek révén közvetve a település gazdasági fejlettségével összefüggésben, vagy közvetlenül a vállalkozások magasabb számát eredményezi. De ha meg is bizonyosodhatnánk erről, még mindig adósak maradunk a válasszal, hogy vajon mi lehet a társas nonprofit szervezetek száma és a vállalkozások sűrűsége közti valamivel gyengébb, de szignifikáns statisztikai összefüggés magyarázata. 181

182 9. táblázat A civil szervezetek népességre vetített száma/taglétszáma és a mikro- és kisvállalkozások települési sűrűsége közötti korrelációs együtthatók. Városi alminta Budapest nélkül Népességre vetített szervezetszám Népességre vetített taglétszám** Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó száma Egyesületek 0,57 0,41 0,53 Érdekképv. szerv. 0,37 0,23 0,33 Egyesületek és 0,58 0,41 0,54 érdekképv. szervezetek Társas szervezetek öszszesen 0,58 0,41 0,54 Alapítványok 0,59 0,55 0,62 Nonprofit szervezetek 0,65 0,52 0,64 összesen Egyesületek 0,33 0,35 0,38 Érdekképv. szerv. 0,36 0,29 0,35 Egyesületek és 0,44 0,42 0,48 érdekképv. szervezetek Megjegyzés: a Pearson-féle korrelációs együtthatókhoz tartozó szignifikancia szint: 0,01. **Az extrém taglétszámmal rendelkező települések kiszűrésével számított korrelációs együtthatók További információkat nyerhetünk a településméret szerinti almintákon kapott eredményekből. Az almintákon végzett elemzések során részben legalább kiszűrtük a vizsgált kapcsolatból a településméret hatását. 182

183 10. táblázat A civil szervezetek népességszámra vetített száma/taglétszáma és a mikro- és kisvállalkozások települési sűrűsége közötti korrelációs együtthatók településméret szerint (Budapest nélkül) Nonprofit szervezetek népességre vetített száma Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó száma 200 főnél kisebb 0,21 0,28 0, fő 0,26 0,30 0, fő 0,32 0,33 0, fő 0,46 0,36 0, fő 0,45 0,36 0,44 min fő 0,70 0,51 0,66 Nonprofit szer- vezetek népességre vetített taglétszáma** 200 főnél kisebb 0,07* 0,04* 0,07* fő 0,25 0,21 0, fő 0,29 0,23 0, fő 0,39 0,22 0, fő 0,28 0,17 0,25 min fő 0,46 0,37 0,46 Megjegyzés: a Pearson-féle korrelációs együtthatókhoz tartozó szignifikancia szint: 0,01, kivéve a *- gal jelölt eseteket (ott a kapcsolat nem szignifikáns). **Az extrém taglétszámmal rendelkező települések kiszűrésével számított korrelációs együtthatók. A 10. számú táblázat azt mutatja, hogy a civil aktivitás mérőszámai és a vállalkozási sűrűség változók közötti korreláció nagysága településmérettől függően változik. Az összefüggés várakozásainknak megfelelően egyértelműen az aprófalvakban a leggyengébb, akár a szervezetek számával, akár taglétszámával mérjük a civil hálózatok kiterjedését. (Sőt, az utóbbi esetben nem is szignifikáns a kapcsolat.) A legerősebb korrelációt a legalább 10 ezer fős települések almintáján kaptuk. Ámbátor nem juthatunk arra a következtetésre, hogy a településméret növekedésével egyre szorosabbá válik a két változó közötti összefüggés, hiszen nem teljesen illeszkednek a trendbe az 1500 főnél nagyobb, de 10 ezer főnél kisebb települések (ezek háromnegyede község, negyede város). 183

184 9. Összegzés és a továbblépés irányai A korrelációelemzések eredményei megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy a társadalmi tőke nagyobb állománya a mikro- és kisvállalkozások sűrűbb előfordulásával jár együtt. A városokban közepes, illetve annál szorosabb kapcsolatot találtunk a szervezett csoportokban való tagsággal mért társadalmi tőke és a vállalkozói sűrűség között (annak függvényében, hogy a társadalmi tőkét a szervezetek létszámával vagy számával mértük). Előzetesen arra számítottunk, hogy a társadalmi tőke általunk használt indikátorai mérőszámai jobb közelítést adnak a városi települések társadalmi tőkéjére, mint a falusi településekére. Az eddigi eredmények úgy tűnik, visszaigazolják ezt a várakozást. A városi almintán kapott kifejezetten szoros összefüggések kapcsán természetesen nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a vállalkozói sűrűség és a társadalmi tőke közti kapcsolat részben legalább visszavezethető valamely más (ti. a társadalmi tőkén kívüli) tényező(k) hatására 57. Ennek megnyugtató módon való tisztázásához további, többváltozós statisztikai elemzésekre van szükség. Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy a legkisebb települések esetében nem kielégítő sem a vállalkozói potenciál, sem pedig a társadalmi tőke mérésére használt mutatószámok működése. A kis lélekszámú településeken elkerülhetetlennek látszik a szervezett csoportokban való tagságon kívüli társadalmi kapcsolatok (mindenekelőtt a családi, rokonsági és szomszédsági kapcsolatok) számszerűsítése a társadalmi tőke méréséhez. 57 Eddigi ismereteink és elemzéseink alapján sejthető, hogy a két változó közötti összefüggés vizsgálatakor kontroll alatt kellene tartanunk például a települések gazdasági fejlettségét és idegenforgalmi adottságait leíró változókat. 184

185 Irodalom Akerlof, G.A. Kranton, R. E. (2000). Economics and Identity, Quarterly Journal of Economics, 115, 3, pp Angelusz Róbert, Tardos Róbert (1991). Hálózatok, stílusok, struktúrák. ELTE Szociológiai Intézet, Magyar Közvélemény-kutató Intézet, Budapest Barr, A. (2000). Social Capital and Technical Information Flows in the Ghanaian Manufacturing Sector, Oxford Economic Papers, 52, 3, pp Blau, P. (1955). The Dynamics of Bureaucracy.University of Chicago Press, Chicago, IL Burt, R.S. (1992). Structural Holes. The Social Structure of Competition. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts&London, England. Burt, R.S. (2000). Structural holes versus network closure as social capital. In: N. Lin K.S. Cook R.S. Burt (szerk.): Social Capital: Theory and Research. (Pre-print: május). Coleman, J.S. (1998). A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében. In: Lengyel Gy. Szántó Z. (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Aula Kiadó. Czakó Ágnes, Kuczi Tibor, Lengyel György, Vajda Ágnes (1994). Vállalkozások és vállalkozások. KSH BKE Szociológia Tanszék, Budapest Czakó Ágnes (1997) Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején. Szociológia, 3. Czakó Ágnes, Sik Endre (1994). Hálózati tőke a posztkommunista Magyarországon, Mozgó Világ, 6. sz Costa, D. L. Kahn, M. E. (2001). Understanding the decline in social capital, NBER Working Paper. No. 8295, May Csegény Péter Kákai László (2001). Köztes helyzet!? A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatában az ezredforduló Magyarországán. Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya Durlauf, S. N. Fafchamps, M. (2004). Social Capital. Working Paper 10485, NBER Working Paper Series ( Fershtman, C. Gneezy, U. (2001). Discrimination in a Segmented Society: An Experimental Approach, In: Quarterly Journal of Economics, 116, 1, pp Fukuyama, F. (1997). Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Európa Könyvkiadó, Budapest. Gambetta, D. (1988). Can we trust trust? In: D. Gambetta (szerk.): Trust. Making and Breaking Cooperative Relations. Basil Blackwell, New York. Gargiulo, M., Benassi, M. (2000). Cohesion, Structural Holes, and the Adaptation of Social Capital. In: Organization Science, Vol. 11, No. 2 March-April 2000, pp Granovetter, M. (1994). A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In: Lengyel Gy. Szántó Z. (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Aula Kiadó. 185

186 Granovetter, M. (1973). The strength of weak ties. American Journal of Sociology 78: Knack, S., Keefer, P. (1997). Does Social Capital Have an Economic Payoff? Quarterly Journal of Economics, Vol. CXII. Issue 4, Nov Kelemen Katalin (1999). Kisvállalkozások egy iparvárosban. A győri kisvállalkozások és a helyi gazdaságszerkezet. Szociológiai Szemle, 1. sz. Köllő János és Vincze Mária (1999). Self-employment and unemployment: lessons from regional data in Hungary and Romania. Working Paper, PHARE-ACE, P R. Kuti Éva (1998). Hívjuk talán nonprofitnak Nonprofit Kutatócsoport, Budapest. Kuczi Tibor (2000). Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Replika Kör, Budapest. Kuczi Tibor (1996). Vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban. Századvég, Nyári szám, Kuczi Tibor, Lengyel György (1994). Vállalkozás és vállalkozói hajlandóság Kelet- Európában. In: Lengyel György (szerk.): Vállalkozók és vállalkozói hajlandóság. BKE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Kutatási beszámolók, 10. Kuczi Tibor, Lengyel György, Nagy Beáta és Vajda Ágnes (1991). Vállalkozók és potenciális vállalkozók. In: Lengyel György (szerk.): Vállalkozók és vállalkozói hajlandóság. BKE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Kutatási beszámolók, 10. Lengyel György, Tóth István János (1993). A vállalkozói hajlandóság terjedése. In: Lengyel György (szerk.): Vállalkozók és vállalkozói hajlandóság. BKE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Kutatási beszámolók, 10. Leveleki Magdolna (2002). Kisvállalkozások iparosodott térségekben a kilencvenes években. Ph..D. értekezés. Lin, N. (2001). Social Capital, Cambridge: Cambridge University Press Nemes Nagy József, Ruttkay Éva (1989). A második gazdaság földrajza. Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézet, Budapest. Paldam, M. (2000). Social Capital: One or Many? Definition and Measurement. Journal of Economic Surveys, Vol. 12. No.5, Pfeffer, J., Salancik, G. (1978). The External Contorl of Organizations : A Resource Dependence Perspective. Harper & Roow, New York. Ponthieux, S. (2002). The measurement of social capital: a new turn or a dead end? Siena Group Meeting, Conference Paper Portes, A., Sensenbrenner, J. (1993). Embeddedness and immigration: notes on the social determinants of economic action. In: American Journal of Sociology, 98 (6). Putnam, R.D. (1993). Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press. Scharle Ágota (2000). Önfoglalkoztatás, munkanélküliség, és családi kisvállalkozások Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 3. sz. Simonyi Ágnes (1986). Nagyvállalatok alkalmazkodása, rugalmas kisvállalkozások Olaszországban. Sebestény István (2001). A magyar nonprofit szektor nemzetközi és funkcionális megközelítésben. Statisztikai Szemle, 79. évf., 4-5 szám, pp

187 Sebestény István (2002). Az alapítványok védelmében. Kézirat. Torsvik, G. (2000). Social Capital and Economic Development. Rationality and Society, Vol. 12(4): Tönnies, F Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat Utasi Ágnes, A. Gergely András, Becskeházi Attila (1996) Kisvárosi elit. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Utasi Ágnes (1996) A mai kisvárosi státusz-elit eredete, kapcsolati tőkéje és életvitelének néhány mutatója. In: Utasi Á., A. Gergely A., Becskeházi Attila: Kisvárosi elit. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Wirth, L. (1938). Urbanism as a Way of Life. American Journal of Sociology, vol. 44. pp Woolcock, M. (1998). Social Capital and Economic Development: Toward a theoretical synthesis and policy framework. Theory and Society, 27: ( ) 187

188 ONGJERTH DÁNIEL, PFENNIG PÉTER, VÉRTES GERGELY: ÖNKORMÁNYZATOK HONLAPJAINAK ÉRTÉKELÉSE - Kvalitatív leírás - 188

189 Bevezetés Ez a dokumentum a TÖOSZ megrendelésére a TÁRKI-ban elején elvégzett Önkormányzatok honlapjainak értékelése felmérés kiegészítése. A felmérés célja az volt, hogy képet kapjunk a magyarországi települési, illetve megyei önkormányzatok hivatalos honlapjairól, lehetővé téve egyes szempontok alapján való kvantitatív összehasonlításukat. Az alábbiakban adatfelvevői munkánk során szerzett azon tapasztalatainkat rögzítjük, melyek az elkészített adatbázisból nyerhető információkat jól kiegészíthetik a honlapok általános jellemzéséhez, illetve segítségül szolgálhatnak az értékelési szempontok továbbfejlesztéséhez. Az első rész a honlapokon legtöbbször megtalálható információk bemutatása után a lehetséges célcsoportok felől mutatja be a magyarországi önkormányzatok honlapjain elérhető információkat. Majd példákkal mutatja be hogyan lehet felhasználóbarátabbá, személyesebbé tenni. Munkánk során elméletileg az összes magyarországi önkormányzati honlapot közelről megismerhettük. Legáltalánosabb tapasztalásunk az volt, hogy a honlapok mintegy fele sablon honlap: az egyes önkormányzatok által a felhasználóra küldött információk között több a hasonlóság, mint a különbség. Ezt a jelenséget ezért részletesebben leírjuk a második részben. 189

190 1. Az önkormányzati honlapok általános jellemzése A tanulmány e szakasza a honlapok általános állapotáról szól, vagyis arról, hogy ki, kinek és miért hozta őket létre, milyen irányba mutatnak a fejlesztések, és milyen újítások lennének még szükségesek a jövőben ahhoz, hogy teljesen kihasználhassák az Internet nyújtotta lehetőségeket Fontos szerepet játszanak a tanulmánynak ebben a szakaszában a honlapok egyediségei, hogy a felmérés során milyen meglepő jelenségekkel találkoztunk. Be fognak kerülni mind pozitív, mind negatív példák, amik tanulsággal szolgálhatnak az újabb honlapok szerkesztésekor, valamint a régebbiek felújításakor Mit írnak magukról a települések? Mivel az Internet lényegében az egész világon elérhető, érdekes lehet, hogy a települések milyen képet adnak magukról a honlapjukra látogatóknak. Ideális esetben ezeknek a lapoknak a település tükörképeként kéne megjelenniük, egyrészt megmutatva, hogy a helyi lakosoknak mire van igényük, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a világhálón. Másrészről a honlapnak feladata lenne, hogy bemutassa az adott város, vagy falu érdekességeit, hagyományait, ünnepeit, programjait, és a helyiek életét az érdeklődők számára. Ezeken túl a honlapokon olykor szerepelnek még a betelepülést és a befektetést serkenteni próbáló információk, ilyenek például az alacsony helyi adókat kiszabó helyi határozatok, rendeletek feltűntetése. A honlapokat általában a polgármester köszöntője nyitja meg. Ezeken a helyeken az Internetes szörfös olykor betekinthet a hivatal életébe, máskor csak elolvashatja, hogy mennyire jó, hogy éppen arra a honlapra tévedt, vagy megnézheti a polgármester arcképét. A honlapok másik, szinte állandó, mindenhol megtalálható pontja a településtörténet. Itt gyakran megtalálható a település címerének heraldikai leírása is, olykor pedig még a demográfiai, a település-földrajzi adatok is. Jellemző még, bár már ritkábban, hogy szólnak néhány szót a helyiség infrastruktúrájáról (pl.: Gyál). Az önkormányzati rendeleteknek, határozatoknak is szentelnek némi helyet általában, bár igen változó, hogy mennyit, van, ahol az összes rendelet teljes szövege megtalálható, van 190

191 ahol csak a kivonatolt szövege, van ahol csak a címe, és van ahol csak egy internetes jogtár nyílik meg, ami azonban teljesen használhatatlan. Pozitív példa Budapest város honlapja ( ahol a közérdekű rovatban elolvashatjuk a város költségvetését is. A honlapok nagy részén megtalálható a település térképe is. Ennek alapvetően három fajtája van, a legegyszerűbb, mikor a térkép megjelenik, azonban nem nagyítható, vagy mozgatható. Ennél valamivel használhatóbb, mikor a térkép meghatározott részei kinagyíthatóak, de a legjobb az utcanév-kereső funkcióval segítik a tájékozódást. Azok a települések, amik egy kicsit is számíthatnak a turisták látogatására, turistainformációkkal látják el a potenciális kirándulókat. Természetesen ezen információk mennyisége is igen változó: a kis falvakban gyakori, hogy a rendezvénynaptárat nem frissítik, ami probléma, hiszen az előző évi falunapokon készült képek, és a program meghozhatja az ember kedvét a műsorok megtekintésére, de az aktuális program hiánya mégis meggátolhatja a gyakorlati kivitelezést. A helyi szálláslehetőségek és vendéglátóhelyek rendszerint szerepelnek a honlapon. Ha van választási lehetőség nyelvi verziókból, általában az angolt és a németet találjuk meg, de elvétve előfordul a francia is. Nagyon szimpatikus volt az a jelenség, hogy egyes települések lapján megtalálhatjuk a kisebbség nyelvét is a idegen nyelvek között, így Hajdúszoboszlón a lengyelt, vagy Molnáriban a horvátot. Manapság divat a fényképezés. A digitális gépek elterjedése meglátszik a honlapokon is, rengetegféle formában használják ki az egyszerű és olcsó fotók nyújtotta lehetőséget: Kazincbarcikán hetente megválasztják a város szépét, de van ahol a főtér felújításának szakaszait követhetjük nyomon. A digitális képek korában nosztalgiát érzünk a hagyományosan készült fényképek láttán, különösen, ha azok közel százévesek. Amíg sok város honlapja mutat be régi fotókat az utcákról, terekről, ezzel hangulatosabbá téve a lapot, addig mások az újabb technikáknál maradva légifelvételeket tesznek közzé a világhálón. Rengeteg fórum van az önkormányzati honlapokon, amiknek jelentős százaléka egyáltalán nem működik. Sajnos van még elég sok, ami működik, de senki nem használja. Azonban még így is szép számmal akadnak olyan lapok, ahol működő, jól kihasznált fórumokon tárgyalhatják meg a problémáikat az odalátogatók. Számos ilyen fórumon és vendégkönyvben a hozzászólók a webmestert, vagy az önkormányzatot szidják, különösen igaz ez a pályázaton készült honlapokra, ahol van rá példa, hogy a fenntartó elnézést is kér, a feltöltetlenség és a külalak miatt ( Vannak 191

192 olyan lapok, ahol a faluból elszármazottak osztják meg mindenkivel örömüket, hogy megta- lálták a lapot. A honlapon idegennyelvű fórum is szerepel Célközönség, marketing Az internetes honlapok bizonyos szempontból úgy működnek, mint a médiák, ideális esetben megvan a célközönsége, akinek a lapot készítik, az ő igényeiknek megfelelően alakítják ki a grafikus felületeket, és töltik fel információval az oldalt. Alapvető, hogy egy internetes honlap kiszolgálja a helyi lakosok igényeit, erre, ha nem teljesen üres a lap, rendszerint kísérletet is tesz. Így mindig fönt van a lapon a polgármester neve, de gyakran az életrajza, az elérhetőségei, a címe, sőt a oldalon még a polgármester programja is. Az ilyen lapokon legtöbbször megtalálhatók a hivatalok elérhetőségei, a képviselők, határozatok, rendeletek, valamilyen formában és olykor még a városfejlesztési koncepció is megtalálható (pl.: Hódmezővásárhely). Sajnálatos, azonban, hogy míg a polgármester elérhetősége nagyon gyakran fel van tüntetve, addig a többi képviselőé szinte soha. Természetesen itt is akadnak kivételek, például Fertőszéplak oldalán mindenkinek az címe szerepel, a -n, pedig még a dolgozók megszólítása is (X. Y-né, Zsuzsika) megtalálható. Kiskunszentmárton honlapján megtekinthető a hivatal épületének alaprajza, és az, hogy kit hol lehet megtalálni. Újabb érdekesség, hogy a oldalon a polgármesterhez bizonyos órákban be lehet jelentkezni, és chatelhetünk vele a minket foglalkoztató kérdés kapcsán. Amíg ezek a vidéki települések jól használják az Internetet arra, hogy megkönnyítsék a helyiek mindennapjait, addig a budapesti kerületek olykor elmaradást mutatnak az ilyen fejlesztésekben, például hoznám itt a XII. kerület honlapját, ahol szinte semmilyen hivatali információ nem szerepel. A háziorvos rendelési ideje gyakran szerepel a lapokon, de van, hogy csak az ügyeleteket tüntetik föl. Különösen jellemző ez a nagyobb kórházakkal ellátott városokra és a budapesti kerületekre. Egyrészről az éjszakai ügyeletek könnyű elérhetősége a nagyvárosokban valóban sokkal fontosabb, mint az olyan kis falvakban, ahol csak a szomszédba kell átcsöngetni az orvosért, másrészt azonban itt is éppúgy szükség lenne a rendelési időt itt is elérhetőségére, mint ott. Mára az Internet annyira általánossá vált, hogy az a település, amelyiknek nincs honlapja, szinte teljesen elvész a turisták számára, de amelyiknek van, annak is meg kell küzde- 192

193 nie a látogatókért. Ezzel az önkormányzatok, a jelek szerint tisztában is vannak, mert a leg- több esetben szerepelnek turistainformációk az oldalon. Ezen információk minősége azonban nagyon különböző lehet. A a szállás,- és vendéglátóhelyek, valamint az idegenforgalmi célpontok bemutatása szerepel angolul, és ez jellemző a nagyobb városokra. A kisebb városok és falvak honlapján azonban rendszerint csak magyarul találhatóak meg a turistáknak érdekes programok, halastavak, vadásztársaságok, stb. ami alapvetően ellehetetleníti a külföldi érdeklődő tájékozódását az oldalon. Ez a tendencia nem vonatkozik a balato- ni és a Tisza- tó környéki településekre, ezeknek az internetes oldalukon minden kiadó szobát feltűntetnek németül, és angolul is. Nem ritka, hogy egy lapon szerepel a busz- és a vonatmenetrend. Ezt általában egy olyan linkkel oldják meg, ami az adott közlekedési társaság honlapjára vezet bennünket. Vannak azonban olyan oldalak is, amik nem elégszenek meg ennyivel, ők szerepeltetik a településhez legközelebb eső nemzetközi reptér menetrendjét is. Ezeken az információkon kívül a balatoni faluk rendesen szerepeltetik a hajók menetrendjét, a HÉV-vel ellátott települések, pedig ennek az indulási és érkezési időpontjait is. Helyi nevezetességek szinte minden honlapon szerepelnek, mint turistacsalogató, még akkor is, ha a faluban megszállni nem is lehet. Ennek a rovatnak is rengeteg fejlettségi szintje van. A rangsort azokkal kezdeném, ahol nincs fénykép, csak a nevezetességek leírása szerepel, a második az, mikor csak fénykép van, leírás nincs. Szerencsére a legtöbb helyen van ez is, az is, kép is, szöveg is. Találkozhatunk azonban még fejlettebb megoldással, az úgynevezett virtuális sétával, mikor az internetes szörfös sorba rendezve nézheti meg a képeket, mintha egy sétát tenne a faluban, ahol az összes nevezetességet megnézi. A rendezvénynaptár cím normálisan fel van tüntetve a honlapokon, gond csak akkor van, ha érdekelne, hogy mi van alatta. A honlapok jelentős részén ugyanis nem frissítik ezt a topicot, így csak a tavalyi, rosszabb esetben a tavaly előtti események rendjét tekinthetjük meg, ami sokat nem ér. Mivel a felmérés az év elején készült, elképzelhető, hogy még sok helyen nem volt meg az újév programrendje, de ezt éppen úgy jelezni kellene, mint a többi frissítést, hogy a célközönség, a turisták, visszajöjjenek a honlapra, és ne máshová menjenek. Van persze ellenpélda is, bőven, Budapest honlapján például napra és időpontra lebontva le- het programok után kutatni, természetesen itt erre az igény is megvan, ami kisebb településeken nem biztos, hogy adott. A honlapok készítésének harmadik készítési alapja a betelepülőket vonzó hatása. Olyan lap talán nem létezik, amelyen csak ezzel kapcsolatos információk szerepelnek, de megfi- 193

194 gyelhető sok esetben, hogy a nagyvárosok környékén lévő bolygóvárosokban, falvakban adókedvezményt, adómentességet ígérnek az odatelepülőnek, sőt, garantálják a nyugalmat, és erre rájátszva lakóparkokat építenek (pl.: Biatorbágy, Töld Sziget lakópark), amit kihagynak a reklámból az csak az, hogy ha egy falunak öt éven belül megduplázódik a lakossága, lehet, hogy elveszti nyugalmát, és aki ma közvetlenül az erdő mellett vesz házat, az lehet, hogy tíz év múlva már a főtér környékén fog lakni, anélkül, hogy elköltözött volna. Gyakran találhatóak meg különböző szlogenek a honlapokon (pl. Más, mint másutt ), ami szintén sok mindent elárul a honlap célközönségéről, és a készítők komolyságáról : A honlap megtekintéséhez jó szórakozást kívánunk! Itt a célközönség témánál térnék ki arra, hogy ha egy honlap feltöltés alatt van, azt jelölni kell. Ellenkező esetben a látogatónak teljesen elmehet a kedve a visszalátogatástól. Erre voltak bőven pozitív és negatív példák is. Gyakran találkoztam hasonló felirattal: Elnézését kérjük, a honlap feltöltés alatt áll. Ilyenkor, ha tehettem később újra megnéztem a honlapot, hátha befejezték, nem maradt bennem kellemetlen emlék. Ezzel szemben a periklész.hu oldalakon (tisztelet a néhány kivételnek) egy szót sem ejtettek semmiről, a település nevén kívül semmi nem volt megtalálható Extrák, érdekességek A vizsgált honlapok elkészítési jogát gyakran pályázaton nyerték a kivitelezők, és a leggyakrabban úgy gondolták, hogy az általuk kitalált és fölépített link- és információrend- szer annyira jó, hogy akár több száz település lapjára rá lehet húzni anélkül, hogy nagyobb változtatást kéne véghezvinni. Részben igazuk is volt, hiszen mindenhol van jegyző, polgármester, iskola és képviselőtestület, ezeket valóban mindenhol föl lehet, föl kell tüntetni, és ha ez egy honlap célja, akkor örülhetünk, hogy a készítők milyen nagy hatásfokkal dolgoztak. A baj csak akkor kezdődik, ha valaki meg akar tudni valamilyen információt, esetleg a képviselők nevén kívül az elérhetőségét is, vagy az okmányiroda nyitva tartását, ahhoz ugyanis odafigyelésre, utánajárásra, munkára van szükség. A nagy honlap-gyárak ezt a problémát leggyakrabban megkerülték, azaz a felirat élt, ha rákattintottam új oldal nyílt meg, aminek az egyetlen hiányossága a tartalma volt, vagyis az, hogy teljesen üres volt. Az ilyen sablon-honlapokkal a másik problémánk a felmérés során az volt, hogy rettentően unalmasak. Mivel a honlap megjelenése nem emlékeztet a településre, csak a másik ha- 194

195 sonló website-ra, nem is tud egyedi lenni, nem ragadja meg az embert, és ha emlékezni fog rá, az csak amiatt lehet, hogy valami sokkal jobbat várt (pl.: Consulting webgyáras honlapja). Voltak azonban olyan lapok is, amik különlegességet tartogattak az odalátogatónak, intrót, zenét, játékot ( vicceket ( régi képeket ( interaktív térképet ( különleges információkat (pl.: minden terézvárosi decembertől januárig egyszer ingyen fölmehetett a westendes hőlégballonnal, föntről is megtekinteni a várost), vagy éppen háttérsugárzási adatokat ( Ezekben a honlapokban nem az volt jó, hogy mindent tudtak (bár nagyon gyakran nagyon sokat tudtak), hanem az, hogy figyelt az emberre, aki használta, jó volt nézni, és olvasni őket. Közhely, hogy manapság a világ már csak számítógépekből áll, minden elgépiesedett és elembertelenedett. Ezek a honlapok emberközelibbek, mivel legtöbbször nagyon idomulnak a településhez amihez tervezték. Ilyen emberközeli lap volt Lovászi honlapja is (lovaszi.uw.hu), jellemző, hogy a honlap készítője nem kapott pénzt senkitől a weblap megszerkesztéséért. Az ilyen fölfogású lapokon gyakran szerepelnek különlegességek, amik hozzátartoznak a település életéhez, ezekből írnék le néhányat: wwww.maglod.hu -n szerepelnek a kiemelkedően sikeres maglódi fiatalok, -n található forma -1-es link, oldalon zarándokhely és zarándokének-gyűjtemény olvasható, lapon Beethoven link van, a -n megtalálható, hogy a rendőrök merre járőröznek, és ki az ott posztolók, névvel, fényképpel ellátva. Körösladány honlapján Edda-link volt, a oldalon, pedig szexhirdetésre bukkantam. A felhasználó-barátságnak van még egy területe, amit az imént nem említettem: az ügyek intézésének leegyszerűsítését, az online ügyintézést. Szerencsére voltak honlapok akik ezt az irányt célozták meg. Jó példa erre a fajta szemléletre a II. kerület, vagy Nyíregyháza honlapja ( ahol a látogató chatelhet a polgármesterrel, Iga, ahol működik az online szállodai szállásfoglalás, vagy Budapest, ahol a város költségvetése található meg. 2. Önkormányzati honlapok értékelése A magyarországi települések nagyjából egyharmada rendelkezik valamilyen honlappal, és ezeknek több mint a fele (ez ma több mint 600 honlapot jelent) bizonyos webgyárak keze munkáját dicsérné ha ezek ténylegesen felhasználóbarát, hasznos információval teli, gyors, 195

196 a települést képviselő, interaktív honlapok lennének. Ez a sorozatgyártás-jelenség bővebb elemzést kíván, hiszen a jövőbeni fejlesztések az eddigi tapasztalatokra kellene, hogy épüljenek. Az értékelés először egy általános bemutatással kezdtem majd egy részletesebb, inkább honlapra, honlapkészítőkre fókuszáló résszel zártam. A kutatásnak nem volt célja kideríteni, hogy a honlapok információtartalmával kapcsolatos problémákért (pl. hiányok) az önkormányzat vagy a honlapkészítő a felelős. A honlapértékelések során a Consulting Webgyár, Via Design, Geoview, Periklész, Magicari stb. készítők munkáival találkoztam. Azt tapasztaltam, hogy elég kevés a hasznos információ, és nem túlzottan felhasználóbarát a kialakítás. Sajnos azt láttam, hogy a lap kialakításánál nem játszott szerepet, hogy éppen egy-két ezer fős faluról vagy egy nagyobb városról van-e szó, ezért például az Őr esetében teljesen kielégítő, kétszintű menüsor Tapolca esetében kezelhetetlenné teszi a feltöltött információmennyiséget. Teljes mértékben sematikus, egyáltalán nem a települést ténylegesen szimbolizáló lapokat láttam.. Azt gondolom, nem jó ennyire egységesíteni a települések megjelenítését Mi is a célja egy önkormányzati honlapnak Amint az az Európai Unió e-kormányzati célkitűzésében is tükröződik, az ilyen honlapok célja az lenne, hogy a kormányzat, mint szolgáltató jelenjen meg az állampolgár, mint ügyfél számára. A jelenlegi uniós országoknak is gondot jelent, hogy valamennyi közigazgatási funkciót elektronikus alapokra helyezzenek, de a közeljövőben ugyanezekkel a nehézségekkel a magyar közigazgatásnak is szembe kell néznie. Az már a jelenlegi helyzetben is praktikus lenne, ha a honlapok ellátnák az alábbi feladatokat: 1. A helyi lakosság informálása, segítése (információs csatorna, ezért kéne gyakran frissíteni az oldalakat) Ide tartozik például, hogy mit kell az ügyfélnek magával vinnie, hogy bármilyen szociális támogatáshoz jusson, építési engedélyhez szük- séges dokumentumok, stb., de jó lenne, ha lehetséges lenne az Interneten keresztül adózással kapcsolatos ügyeket intézni vagy bejelentkezni az ügyfélszolgálaton egy időpontra. Még rengeteg olyan lehetőséget rejt az Internet, amivel mind a település lakói, mind az önkormányzatok dolgozói időt és energiát takaríthatnának meg. 196

197 Nyíregyháza például lehetőséget biztosít a virtuális kommunikációra a polgármesterrel. 2. Turisztikai vagy gazdasági funkció, hiszen ma a szállásfoglalástól a múzeum és egyéb kulturális kínálat megjelenítéséig vagy akár a helyi beruházási lehetőségekig rengeteg információ áll rendelkezésre. Ebben a tekintetben Tokaj oldalát lehet kiemelni, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a helyi nevezetességre, a tokaji borra. Nagyon fontos, hogy jól áttekinthető, könnyen használható, felhasználóbarát honlapok készüljenek, lehetőség szerint több nyelven (sok helyen csak a menüsor volt több nyelven). 3. Fontos még, hogy a helyi vállalkozók, civil szervezetek, sport- és egyéb programok is lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra, illetve a folyamatos információadásra. A honlap a település virtuális arca, és nem biztos, hogy a polgármester arca jól szimbolizálja a település szépségeit, pedig sok önkormányzati honlap esetében ez a látvány fogadja a látogatót. Összefoglalva elmondhatom, hogy ha egy településnek bármilyen honlapja van, az már itthoni viszonylatban jó honlapnak számít, amely hasznos információkkal szolgál. Azt hiszem, a honlapkészítésnél tekintettel kéne lenni az idősebb korosztályra, ezért is van akkora jelentősége a jól áttekinthető, felhasználóbarát kialakításnak. Az fogalmazódott meg bennem, hogy jobb lenne a jelenlegi honlapok 90% át teljesen újraformázni, mert annyira kezelhetetlenek vagy unalmasak Sorozatgyártók A honlapokat az alábbi szempontok alapján értékeltem: a menüsor logikus felépítése, kezelhetőség (célirányos keresés), információmennyiség, intro és/vagy zenei aláfestés, önkormányzati megjelenés (tervek, fejlesztések, pl. ki a főépítész, hogy tudom őt elérni), interaktivitás (e-ügyintézés), a település által kínált lehetőségek (kulturális programok, vállalkozás, sport, idegenforgalom, stb.). 197

198 Consulting Webgyár Már magam előtt látom, hogyan tölt be a lap: településünk bemutatkozik (ez a nyitóoldal, ennyire rögzült), rengeteg információ található meg itt (aki elég sokáig keresi). Az a megoldás, hogy végig kell görgetnem a lapot, hogy az adott oldal tartalmát lássam, és semmi nem gondoskodik arról, hogy visszajussak az oldal tetejére vagy eljussak az általam keresett információhoz. Ez nem túl jó, hiszen előfordul az is, hogy ugyanazon az oldalon található: a földrajzi elhelyezkedés, a település története stb. (amit általában jó információkkal töltöttek fel). Tehát nem a legjobb módon strukturálták a lapokat. A célirányos keresést nehézkessé teszi a lap átláthatatlansága. Két menüsor létezik, az egyik a főmenü (ez függőleges helyzetben) a másik az egyes főmenük almenüi (vízszintes helyzetben). Ezt jobb lenne kerülni, biztos, hogy az egyszerűbb, átlátható rendszer nagyobb célközönséget szolgálna ki. A menüsor semmiképpen nem alkalmas rá, hogy egy mindenre alkalmazható sémaként bármilyen települést bemutasson (szerintem inkább a kisebb lélekszámú falvak ellátására alkalmas, kisebb átalakítással). Bár az oldalaknak nagyon sokrétű és rendkívül színes tartalma van (a külső tartalom Menüpont alatt a meteorológiai jelentés, ATM információ, BUX információ) és ez jól fellelhető, az önkormányzatokra vonatkozó rész egysíkú és tejes mértékben sematikus. Itt említeném meg az,, Élethelyzetek, Ügyleírások menüpontot, amely amellett, hogy nincs feltöltve, csak egy linket kéne, hogy tartalmazzon a kormányzati portálra, de csak az ötödik vagy hatodik alkalommal derült ki, hogy sajnos ez nincs feltöltve. Itt szerepel például az Élethelyzetek, Vállalkozások, Mezőgazdasági termelés, Őstermelői igazolvány, és ekkor derül ki, hogy ennek egy linknek kéne lennie a kormányzati portálra, mert azt a hibaüzenetet látjuk, hogy: Link a kormányportálra, Nincs találat. Tehát sajnos most sem nyertünk. Egy külföldi, ha ellátogat a honlapra, valószínűleg megörül, hogy ott az angol lobogó, nincs szüksége tolmácsra, és meg is érkezik az angol menü, csak az angol oldalak nem tartalmaznak tényleges információt. Ezeknek a lapoknak még egy komoly hibája, hogy egy nagyobb települést (pl. Tapolca) és egy kisebbet (pl. Őr, vagy Páli) egyformán kezel. A kisebb falvakban a polgármester bemutatásától a képviselőtestület bemutatásáig terjedt a kihasználtság, viszont pont Tapolca esetében még sok a kihasználatlan lehetőség, például: séta Tapolcán. 198

199 Általában sem intro, sem zenei, sem egyéb hatás nem tett arról, hogy bármiféle képet alakítson ki bennem a település hagyományairól vagy jellegzetességeiről (de ennek valószínűleg nem az az oka, hogy gyorsabban letöltődjön az oldal, mert így is lassú). Az interaktivitás (pl. e-ügyintézés) ezeknek a honlapoknak nem sajátossága. Az viszont olvasható, hogy ez az Önkormányzati honlap az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült. Magicari Ez a honlaptípus nem olyan gyakori, mint a többi, amelyeket itt felsoroltam, de nagyon magával ragadó volt, hogy a legegyszerűbb megoldásokkal is lehet jó honlapokat készíteni. Geoview Itt egy sémára épül az összes elkészült lap, két menürendszert találunk (amelyekben ráadásul akár azonos tartalom is megbújhat). Az oldalak legnagyobb hibája, hogy nagyon sok haszontalan (kezdőlaphoz hasonló, időjárás-jelentés stb.) információt ad. Már a nyitólap is országos híreket tartalmaz (ami nem feltétlenül lenne rossz ötlet, ha ez testre szabható lenne, tehát pl. beállíthatnám, hogy minden alkalommal jelenjen meg az EUR árfolyama, vagy a BUX index, de az semmiképpen nem szimpatikus hogy muszáj végigéznem, amint betölti a magyarországi híreket, és csak ez után kereshetek). Periklész.hu Barokk, rengeteg almenüből álló gazdag menüsor fogadott (pl. Nyírád), csak sajnos nem voltak feltöltve információval.(a mai napig teljesen üres) Túl sok menü, még több almenüvel. Kevesebb idegesítő dolog van az interneten, mint amikor valaki keres valamit, de nem találja. 199

200 Falvak.hu Ezt a honlaptípust a levelezőlaphoz tudnám hasonlítani: egy lapon található az összes információ, különböző címek alatt. Megoldást jelenthetne, ha például a kisebb települések egy ilyen kezdetleges lappal jelennének meg a világhálón ahelyett, hogy bonyolult menüsorokat használva (esetleg sok pénzért) kevés és nehezen elérhető információt nyújtsanak. A fent említett problémákra megoldást jelenthetne, ha a település nagyságának (lakossági adatok) és a település mai szerepének figyelembe vételével készülnének el az oldalak (egy üdülőfalunak más képet kell mutatnia, mint egy iparvárosnak)). Ezt az egységesített megjelenés mellet is meg lehetne oldani, elkerülve ugyanakkor a sematikus megjelenítést (például ötletes grafikai megoldásokkal vagy helyi nevezetességeket bemutató fényképekkel). Ez összesen nem jelentene nél több településfajtát (a menüsor önkormányzati része lehetne közös). 200

201 GICZI JOHANNA KOPASZ MARIANNA: SZEGREGÁCIÓ, AVAGY AZ ETNIKAI FESZÜLTSÉGEK OKAI ÉS MANIFESZTÁCIÓI 201

202 Bevezetés A 2004 őszén rendezett 11. Szociálpolitikai Konferencia keretében az idősek szegénységi kockázatával foglalkozó szekció hallgatói a királyi televíziós csatornák egyike által készített rövid dokumentumfilmet tekinthettek meg. A riport főszereplője egy tisztességben és szegénységben megőszült idős asszony arról beszélt, hogy míg ő volt a falu védőnője, bizony minden cigánygyerek eljött a kötelező védőoltásra. Azóta ez csak kutyák és rendőrök kényszerítő segítségével kivitelezhető. Ha pedig valaki a módszerét firtatja, annak csupán annyit tud mondani, hogy a cigányokkal sem kell másképp bánni, csak emberszámba kell venni őket. Anélkül, hogy a jelenség mélylélektani vonatkozásait vizsgálnánk, a priori leszögezhetjük, hogy a két népcsoport közötti konfliktus megnyilvánulása nem egyedi és nem is újszerű. A roma kisebbség társadalmi kirekesztettsége, hátrányos gazdasági helyzete, az előítéletes társadalmi gyakorlatok és az ebből fakadó feszültségek feloldása a romák és a nem romák számára is megkerülhetetlen problémát jelentenek. Tanulmányunk a legutóbbi Társadalmi Riportban megjelent, a magyarországi szegregációval és a társadalmi feszültséggel általában foglalkozó írás 58 továbbgondolása: elsősorban a roma lakosság szegregációjára valamint a köztük és a többi lakos közötti feszültségre koncentrálva. Elemzésünk során megpróbálunk választ találni arra, hogy milyen tényezők működnek közre az etnikai konfliktusok kialakulásában, s ezek a tényezők milyen hatást gyakorolnak a közösség életére, melyek erősíthetik vagy csillapíthatják a különböző etnikumok zökkenőmentes egymás mellett élését. Röviden bemutatjuk a roma és nem roma népesség lakóhelyi szegregációja és az egyes csoportok közötti társadalmi konfliktusok egymásra hatásának problematikáját, vázoljuk a hipotézisek megfogalmazásának nehézségét, és az elemzésünk alapjául szolgáló adatbázist. Tanulmányunk első pontjaként átfogó képet adunk a magyarországi cigányság szegregációjáról, ezután a választott módszertan segítségével a mai magyar településeken lévő etnikai konfliktusok előfordulásának esélyét, illetve az azt kiváltó okokat mutatjuk be. 58 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken In.: Társadalmi Riport szerk.: Kolosi Tamás Tóth István György Vukovich György TÁRKI Budapest,

203 1. Az etnikai konfliktusok lehetséges magyarázatai Tagadhatatlan, hogy hazánkban a romák lassan elindult társadalmi integrációs folyamatát a kilencvenes években bekövetkezett rendszerváltás derékba törte. Az oly sokszor hangoztatott Korábban nem volt baj a romákkal, most miért van? kérdés hátterében éppen ennek az asszimilációnak a megtorpanása húzódik meg. Ismeretes, hogy a hetvenes évek elejétől, nem utolsó sorban a foglalkoztatottság mesterségesen előidézett emelkedésével, és az ún. telepfelszámolási program beindításával számottevő életszínvonalbeli javulás indult meg a cigányság körében. A cigánytelepek megszűntetését és a romák társadalmi beilleszkedését célzó terv ahogy a 20. század asszimilációs folyamatainak többsége, elsősorban annak kényszerjellege miatt (ami nem más, mint az etnikai másság szociálpolitikává való transzformálása) nem járhatott sikerrel (Szalai 2000). A kudarc egyik okaként az identitás-elhagyás romboló hatását jelölhetjük meg, de a több generációt érintő változásnak az 1989-es politikaitársadalmi- és gazdasági átrendeződés is gátat szabott. A szocialista gazdaságról piacgazdaságra történő váltás során a romák (és természetesen a nem romák is) tömegesen veszítették el megélhetésüket biztosító munkájukat. Konvertálható tudásuk, felhalmozott gazdasági és jól hasznosítható társadalmi-kapcsolati tőkéjük nem lévén, rövid időn belül a társadalom peremvidékére kerültek (Molnár Schafft 2003). A marginalizált helyzetbe került romák rossz munkaerőpiaci pozícióját tovább gyengítette (és gyengíti) az alacsony iskolázottság is. A kilencvenes évek vizsgálatainak tanúsága alapján a cigányok és nem cigányok közötti iskolázottsági olló tovább nyílt (Janky 2004). A területi egyenlőtlenségek tovább mélyítik a kirekesztettséget. Egyes helyeken to- vábbra is erős a lakóhelyi szegregáció, de több évtizedes folyamat eredményeként bizonyos régiók apróbb falvainak lakosságát mára már szinte kizárólag romák alkotják (Molnár Schafft 2003). Marian Preda: Mihail Kogãlniceanu etnikai konfliktusok vagy beilleszkedé- si gondok? című tanulmányában a cigányságnak éppen ezeket a társadalmi hátrányait jelöli meg a konfliktusok fő forrásaként. Az esettanulmányban azt boncolgatja, hogy vajon mi vezetett a fent nevezett addig békés községben ahhoz a heves összetűzéshez, amely a roma közösség lakásainak felgyújtásáig és lerombolásáig fajult. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megértsük, meg kell vizsgálnunk a cigány népesség legfontosabb társadalmi jellemzőit. Egy szociális portfoliónak (ami alatt azon tényezők összességét értjük, amelyek meglétével vagy hiányával a társadalomba való beilleszkedés rugalmasabbá válhat, vagy akadályokba ütközik), a roma népességre vetített legfontosabb jellemzői a következők: 203

204 1) Iskolázottság: A cigány népesség iskolázottsága alacsony ben a 16 éves népességnek 5%-a, a cigányoknál 2003 februárjában a 17 évesek 36%-a nem fejezte be az általános iskolát (Janky 2004). 2) Kapcsolati tőke: a jól hasznosítható kapcsolati tőke számos esetben önmagában biztosítja a konfliktusmentes társadalmi integrálódást (lsd Sik 2004 kézirat). A roma népesség kapcsolati tőkéje erős, de csak a saját etnikumukon belül. 3) Lakáskörülmények: A roma családok rossz lakáskörülmények között élnek. (Havas 2000, Csizmady 1996). 4) Családon belüli eltartottsági ráta: 59 Az ben végrehajtott országos reprezentatív roma kutatáseredményei szerint a roma háztartások átlagos létszáma 4,47 fő volt. A mintegy félmilliósra becsült roma kisebbség az 1993-ban született teljes gyerekszám 11,9%-át produkálta (Havas Kemény 1995). 5) Munkaerő-piaci pozíció: A teljes férfi népességben a foglalkoztatottsági ráta(63,4%) több mint kétszerese a roma férfiakénak (30,8%). Míg a teljes népességben a nők foglalkoztatottsági rátája megegyezik a férfiakéval (63,1%), a foglalkoztatott roma nők aránya, jóval a roma férfiak foglalkoztatottságát mutató ráta alatt marad (17,5%) (Havas Kemény 1995). A felsorolásból látszik, hogy ezek a tényezők, amelyek a társadalmi beilleszkedést elősegítenék, a romák számára inkább szociális handicap-ként definiálhatók. Preda esettanulmányával illusztrálta, hogy a foglalkoztatottság, a valamint a felsorolt hátrányok egyenes következményeként kialakuló lakóhelyi szegregáció (és a bűnözés), döntő fontosságú az etnikai összeütközések kialakulásában. 60 Jelen kutatásunkban nincs lehetőségünk arra, hogy az összes tényezőt sorra véve tökéletesen feltárjuk az etnikai feszültségek kialakulásának hátterét, csupán arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk hogyan hat a lakóhelyi elkülönülés illetve a cigány népesség településen belül aránya vagy annak változása az etnikai feszültségek manifesztálódására. 59 Lsd. Melléklet: 1.sz.térkép 60 az erőszakos cselekmények kiváltképpen a déli negyed, a délkeleti negyed két lakása, és még további három falubeli lakás ellen irányultak,. A három roma csoport (déli, délkeleti, falubeli) társadalmi-gazdasági helyzetének összehasonlító jellegű vizsgálata új adatokkal szolgál az összetűzés előzményeinek és lefolyásának elemzéséhez. Megállapítható például, hogy a déli negyedben gyakorlatilag egyetlen fizetéses alkalmazott vagy nyugdíjas sem él. Csupán két családfő űz jövedelemhozó foglalkozást. A csak romák által lakott két negyedhez mérten, a faluban elszórtan élő roma családok családfői között sokkal több a fizetéses alkalmazott. A déli negyed 14 gazdasága közül négyben tartózkodik otthon a családfő, hatan börtönben vannak, ketten pedig Németországban A faluban lakó családfők iskolázottsági foka valamivel magasabb, mint a déli negyedben lakóké... (Preda 1999). 204

205 2. Az elemzés adatbázisa Az elemzés a TÁRKI Önkormányzati adatbázis évi adatfelvételének egy kérdésblokkján alapul, amelyben a lakóhelyi szegregáció létére és a társadalmi feszültségekre vonatkozó kérdések szerepeltek. A kutatás során postai önkitöltős kérdőíves technikát alkalmaztunk. A korábbi évektől eltérően az adatfelvétel több hullámban zajlott. Annak érdekében, hogy a városok megfelelő számban legyenek reprezentálva, az első körben szeptembere és decembere között nem válaszoló városi vezetőket telefonon kerestük meg, a nem válaszoló községek önkormányzataihoz, pedig egy újabb kérdőívcsomagot juttattunk el. A 2003 őszén kitöltött kérdőívek száma (Budapest és kerületei nélkül) 1754 volt, vagyis az összes magyarországi település körülbelül 56%-áról van adatunk. (Ez a korábbi évek 18-35%-os arányának magasan felette van.) Az előző évek gyakorlatának megfelelően a kapott kérdőíveket az összes település regionális, településnagyság és státusz szerinti összetételének megfelelően súlyoztuk, a KSH településsoros adatai alapján. Az adatbázist a 2002-es TSTAR állományból származó illetve a évi népszámlálási adatokkal egészítettük ki. 205

206 3. A lakóhelyi szegregáció előfordulása a magyarországi településeken A kérdőívben az etnikai elkülönülés mellett a lakóhelyi szegregáció több formájára, így a vallási és politikai hovatartozáson, a jövedelmi helyzeten alapuló, és a településre újonnan beköltözők elkülönülésére is rákérdeztünk. A kutatás keretei között azonban nem állt módunkban a szegregáció jelenségének objektív kritériumok mentén való körülhatárolása, így a kérdőívet kitöltő önkormányzati vezetőktől azt kérdeztük, hogy tudomásuk szerint vannak-e olyan lakónegyedek a településen, ahol bizonyos társadalmi csoportok kiugróan nagy arányban élnek 61. A válaszadó önkormányzatok mintegy fele (51%) jelezte, hogy a településen érzékelhető a lakóhelyi szegregáció egyik vagy másik formája, 27%-uk pedig legalább kétféle típusú elkülönülésről számolt be. Az általunk vizsgált szegregáció valamely formájának megjelenése leginkább a középmagyarországi és az észak-alföldi régiókat jellemzi. Sőt, e két térség legtöbb településén a lakóhelyi elkülönülésnek egynél több formája van egyszerre jelen. Az ellenpólust a közép- és a nyugat-dunántúli települések képezik. A válaszadók szerint ezek 60 %-án nincsenek elkülönült lakónegyedek A lakóhelyi szegregáció kialakulása általában annál gyakoribb, minél nagyobb lélekszámú egy település. Így a szegregáció előfordulásában megjelenő regionális különbségeket (legalábbis részben) az egyes régiók eltérő településstruktúrájával magyarázhatjuk. 61 A kérdőív táblázatos formában az alábbi kérdéseket tartalmazta: Megítélése szerint az Önök településén van-e olyan rész (vannak-e olyan részek), ahol kiugróan nagy arányban élnek a) bizonyos vallási felekezethez tartozók, b) bizonyos politikai pártállásúak, c) gazdagabbak, d) szegényebbek, e) a településre újonnan beköltözők, g) romák? 206

207 4. A cigányság lakóhelyi szegregációja 62 Magyarországon minden tíz településből háromban (29%) találni olyan lakórészeket, ahol zömében cigányok élnek. A cigányok is lakta településeknek pedig 36%-án van jelen etnikai alapú szegregáció. Minél nagyobb azonban a cigány lakosság települési számaránya, annál nagyobb arányban beszélhetünk erről a jelenségről. Azon települések között, ahol a cigányság a népességnek több mint negyedét adja, az ehhez az etnikumhoz tartozók ötből négy esetben elkülönülten élnek. Sőt. A települések 74%-án a romák más társadalmi csoportoktól elszigetelten élnek ott, ahol a népességen belüli arányuk az országos átlag háromszorosát is meghaladja. Ez utóbbi az összes településnek mintegy 13%-át adja. Nem meglepő tehát, hogy az etnikai alapú szegregáció legnagyobb arányban azokban a régiókban jelenik meg, ahol a cigányság az önkormányzati vezetők becslésén alapuló átlagos települési számaránya a legmagasabb. Ez elsősorban az észak-alföldi és az északmagyarországi régióra jellemző. Ezeken a területeken a romák aránya a 25%-ot is meghaladja. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a Dél-Dunántúlon, ahol a fenti két régióét közelíti a cigány népesség települési számaránya relatíve kevésbé gyakori a romák lakóhelyi szegregációja. Érdemes összevetni a dél-dunántúli és a közép-magyarországi régió vonatkozó adatait. Ezen két térségben az etnikai alapú szegregáció a települések ugyanakkora hányadát jellemzi, pedig Közép-Magyarországon a cigányság települési számaránya az országos átlag alatt marad. A megfigyelés egyik lehetséges magyarázata a két régiót jellemző eltérő településszerkezetben rejlik. Ahogyan az 1. számú táblából látszik, a településméret növekedésével minden egyéb tényező változatlansága mellett nő a cigányok lakóhelyi elszigetelődésének előfordulási gyakorisága. A Dél-Dunántúl aprófalvas térségeiben tehát már ennél fogva is kevésbé várható a cigányság lakóhelyi elkülönülése. A régióban ugyanakkor relatíve magas az olyan települések aránya, amelyeken jelentős részben, vagy akár többségében cigányok laknak 63. Így valószínű, hogy a roma lakosság térbeni elszigetelődése nem csak, vagy nem elsősorban a mikrokörnyezet szintjén, hanem elsősorban a települések szintjén megy végbe. 62 Tanulmányunkban ettől a ponttól csak azokat a településeket vesszük figyelembe, ahol roma népesség is jelen van. 63 Adataink azt mutatják, hogy míg a Dél-Dunántúlon a cigányok által (is) lakott települések közel felében 10 százalék fölött van a cigány népesség aránya, addig Közép-Magyarországon mindössze minden ötödik településen haladja meg ezt az arányt. 207

208 A közép-magyarországi régió településstruktúrájában ezzel szemben jelentős a népe- sebb települések súlya, amelyekre viszont fokozottabb mértékben jellemző a lakóhelyi szegregáció kialakulása. Így annak ellenére, hogy a cigányság népességen belüli aránya a régió településein az országos átlag alatt marad, viszonylag magas azoknak a településeknek az aránya, ahol a cigányok koncentráltan, a többségi társadalomtól elszigetelten élnek. 1. táblázat A cigányok lakóhelyi szegregációjának előfordulása a magyarországi településeken régió, településméret és a cigányság települési számaránya szerint A cigányság lakóhelyi szegregációját jelző települések aránya (%) A válaszoló települések száma összesen Régió Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Településméret 1000 fő alatt és 1999 fő között és fő között fő felett Összesen A cigány lakosság települési számaránya a cigányok által (is) lakott településeken 1% alatti és 4,99% közötti és 9,99% közötti és 25% közötti % feletti Összesen

209 5. Etnikai konfliktusok A cigány és nem cigány lakosok feszültségterhes viszonya Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a leggyakoribb (a települések 36, illetve 34%-án fordul elő), vagyis épp abban a két régióban, ahol a legmagasabb a cigányság népességen belüli aránya, illetve azoknak a településeknek az aránya, ahol a roma lakosság szegregáltan él. Romák és nem romák közötti konfliktusok a Közép- és Nyugat-Dunántúl településein jelentkeznek a legkevésbé. A cigányok és a nem cigányok közötti ellentétek előfordulási gyakorisága akárcsak a szegregációé a település népességszámának növekedésével egyenes arányban változik. Megvizsgáltuk, hogy a cigányság települési aránya miként befolyásolja a cigányok és nem cigányok közti konfliktusok kialakulását. Ahogyan a 2. számú táblából is kitűnik, a romák települési számarányának emelkedése növeli a társadalmi feszültségek előfordulásának gyakoriságát. Úgy tűnik azonban, hogy a roma népesség 10%-os aránya vízválasztóként jelentkezik az etnikai konfliktusok gyakoriságának kialakulásában. Ez lehet az a határérték, ami felett a településeknek mintegy fele nem képes a romákkal konfliktusmentesen együtt élni. Az etnikai feszültségek kialakulásának szempontjából azonban aközött, hogy a népesség 10-25%-át adják a romák, vagy annál többet, már nincs lényeges különbség. 209

210 2. táblázat Az etnikai feszültségek előfordulása a magyarországi településeken régió, településméret és a cigányság települési számaránya szerint Régió Az etnikai konfliktusokat jelző települések aránya (%) A válaszoló települések száma összesen Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Településméret 1000 fő alatt és 1999 fő között és fő között fő felett Összesen A cigány lakosság települési számaránya a cigányok által (is) lakott településeken 1% alatti és 4,99% közötti és 9,99% közötti és 25% közötti % feletti Összesen

211 6. Ahol mindkettő jelen van A magyarországi települések 21%-án a szegregáció és az etnikai konfliktusok együttesen vannak jelen, 52% esetében egyik jelenségről sem beszélhetünk, 16%-ban az elszigetelten élő cigányok nem kerülnek ellentétbe a falu lakóival, 11% azonban azoknak a településeknek az aránya, ahol a romák nem szegregálódtak, mégis állandó feszültség van a roma és nem roma lakosság között (3. tábla). 3. táblázat Az etnikai feszültségek előfordulása a magyarországi településeken a cigányság lakóhelyi szegregációja szerint Van-e feszültség a romák és a nem Elemszám romák között? igen nem Vannak helyek, ahol a romák igen 20,7% 16,4% 497 kiugróan nagy arányban élnek? nem 10,8% 52,1% 842 Elemszám Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a települési vezetők, hogyan érzékelik lakóhelyükön az etnikai feszültségek kialakulásának változását. A válaszolók (kb. 400 település) 43% érezte úgy, hogy az utóbbi időben megnövekedett a településükön belüli társadalmi-etnikai konfliktusok aránya, 50% szerint változatlan maradt, és csupán 7%-uk nyilatkozott annak csökkenéséről. Ha külön vizsgáljuk azokat a településeket, ahol a romák szegregáltan élnek illetve ahol nem, az első esetben szinte az országos átlaggal megegyező arányokat kapunk (az előző sorrendnek megfelelően tehát: 45%, 48% és 7%). Figyelemre méltó azonban, hogy azokon a településeken, ahol a roma lakosság beilleszkedett, vagyis nem alkot külön lakónegyedet, az esetek mindössze 38%-ában számoltak be arról, hogy a feszültség a romák és nem romák között növekedett. Kézenfekvőnek tűnik a kérdés, hogy vajon ott növekedett-e leginkább az etnikai feszültségek gyakorisága, ahol eleve magas volt vagy esetleg nőtt a roma népesség aránya, vagy valami más okozza ezt a változást. Kutatásunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy azon települések 47%-ában, ahol a roma népesség aránya az elmúlt tíz évben növekedett, erősödött a romák és nem romák közötti konfliktus is. A csökkenő illetve a változatlan roma népességgel bíró települések közül pedig 38% illetve 20% nyilatkozott az etnikai feszültségek fokozódásáról. 211

212 A romák és nem romák közötti ellentétek élénküléséről (akárcsak a szegregáció esetében) elsősorban a közép-magyarországi régió vezetői számoltak be. 212

213 1. TÉRKÉP A romák szegregációja, valamint a roma és nem roma lakosság közötti feszültségek # S # S S S # S # # S# # S # S # # S # S S S # S S # # S # # # S # S # S S # S # S S S # S # # S S S # S # # S # # # # S # S # S # S S S S # S #Ṡ S # S S # # # S S S # # # # S # S # S S # S # # S # S # S # # # S # S S S # # # # S # S S # S S # S # # # # S # S S S S # # # # # S S S S # S S S # S # # S # S # S # # S S # S S S S # # # # # # # S # S # # S S # S #Ṡ S S S S # # # S S # # # S # S S # S # S S# S # S # S S # # S S S S # # S # S # # # # S S# S # # S S S# # # S # S # S S# # S# S S # S# S# S S # S # ## S S# # S # S# S # S Feszültség a roma és nem roma lakosság között Nincs feszültség a roma és nem roma lakosság között Szegregáció Nincs szegregáció Nem válaszoló települések Dilemmák, avagy Vonzások és választások 64 Láttuk tehát, hogy az etnikai feszültségek kialakulásának alappillérei a lakóhelyi szegregáció illetve a roma népesség aránya és annak településen belüli változása volt. Ez utóbbi két változó létjogosultsága a fenti elemzéseket áttekintve, úgy gondoljuk nem szorul több magyarázatra. A szegregáció és az etnikai feszültségek viszonyát vizsgálva azonban felvetődik a kérdés, hogy vajon melyik szolgál a másik magyarázójául. Tagadhatatlan, hogy a hatásvisszahatás elve alapján szinte lehetetlen a mutatók közötti ok-okozatiság kijelölése. Az, hogy vajon a lakóhelyi szegregáció megléte indikálja az etnikai konfliktusok kialakulását, vagy éppen a feszültségek hatására jönnek létre elkülönült lakónegyedek, megoldhatatlan dilemmának tűnik. Az a döntésünk tehát, amelyben a regressziós modellünk függő változójaként az etnikai konfliktusok meglétét vagy hiányát jelöltük meg, mindenképpen magyarázatra szorul. 64 gyk.: Johann Wolfgang Goethe 213

214 A problémát a statikus időszemlélet megfogalmazásával kívántuk megoldani. Ehhez csak annyit kellett tennünk, hogy eldöntsük melyik az a változó, amelyik egy adott időpilla- natban azonnal érzékelhető. Kutatásunk szempontjából az etnikai konfliktusok kirobbanását értékeltük úgy, hogy eleget tesz ennek a kívánalomnak. Úgy véljük, hogy míg az etnikai konfliktusok megjelenése igazán rövid idő műve, a lakóhelyi szegregáció kialakulása hosszú folyamat eredménye. Ahhoz, hogy a szegregáció szempontjából közelíthessük meg a problémát, ismernünk kellene az ahhoz vezető út több fázisát. Ezen a kutatás keretein belül, pedig nem volt erre lehetőségünk. Hipotézisek Alapkérdésünk tehát az, hogy milyen tényezők növelik (és csökkentik) egy adott településen az etnikai konfliktusok létrejöttének esélyét legerősebben. A kérdés kétféleképpen tehető fel: a) milyen módon hatnak a település jellemzői arra, hogy az összes magyar település közül melyek esetében jönnek létre nagyobb valószínűséggel etnikai konfliktusok, illetve b) azon települések esetében, ahol etnikai konfliktusok vannak, ugyanezen tényezők milyen módon hatnak a létrejövő konfliktusok számára. Ez utóbbi felvetésre azonban nem áll módunkban válaszolni, hiszen a konfliktusok gyakoriságáról nincsenek adataink. Az első kérdésünkre a feleletet olyan modell felállításával tudjuk megadni, amely a településeket (kutatásunk szempontjából) két alapvető jellemzőjük (a roma népesség aránya illetve a roma népesség szegregációja) mellett, a cigány népesség változására vonatkozó mutatókkal is fémjelzi. H 1 : Tanulmányunk egyik legfontosabb hipotézise tehát az, hogy az etnikai feszültségek kialakulása nem független a roma népesség településen belüli szegregációjától. Úgy véljük, hogy a romák és nem romák közötti konfliktusok kialakulásának egyik legfontosabb magyarázója a cigány népesség elkülönült negyedekbe való tömörülése. A szegregáció meglétét (ill. hiányát) mutató függő változónk esetében tehát erős pozitív hatást feltételezünk. H 2 : Feltételezzük továbbá, hogy az etnikai konfliktusok kirobbanását erősen befolyá- solja a romák népességen belüli számaránya. A korábbi kétváltozós elemzéseink nyomán 214

215 tudjuk, hogy a cigányság adott településen belüli 10%-os jelenléte definitív feszültség indiká- ló hatású. Eddig explicite kimondatlan hipotézisünk tehát az, hogy a roma népesség települé- sen belüli arányának növekedésével együtt, az etnikai konfliktusok kialakulásának esélye is növekszik. H 3 : Harmadik hipotézisünk kissé összefügg az előzővel. Tesztelni kívánjuk ugyanis azt a feltevésünket, hogy amennyiben egy adott településen meghatározott időintervallum alatt növekszik a romák aránya, növekszik az etnikai feszültségek létrejöttének esélye is. H 4 : Negyedik és egyben utolsó hipotézisünkkel a település kontextualitását kívánjuk megragadni. Azt feltételezzük ugyanis, hogy a romák tömeges beköltözése egy adott településre szintén etnikai feszültségeket generálhat. Többváltozós elemzés Az eddigiekben is többször utaltunk rá, könnyen lehetséges, hogy összetételi hatások húzódnak meg egyes eredmények mögött. Megeshet például, hogy az etnikai feszültségek kialakulása nem csupán szegregációs okokkal magyarázható, hanem a települések eltérő népesség összetételével, vagy a romák oda- és elvándorlásával is összefügg. Ezért most megvizsgáljuk, hogy a korábban specifikált magyarázó változóink közül melyek azok, amelyek szignifikáns mértékben hatnak az etnikai konfliktusok kialakulására. Erre a célra a logisztikus regressziós eljárás tűnik a leginkább alkalmasnak. Ez a módszer azokban az esetekben alkalmazható, amikor a független változó kétértékű (más néven dummy változó), a függő változók pedig lehetnek egyaránt kategorikusak, ordinálisak és intervallumskálán mérhetők. A logisztikus regresszió lényege, hogy közvetlenül próbáljuk megbecsülni egy adott esemény előfordulásának valószínűségét. Az adott esemény bekövetkezését a következő egyenlettel becsülhetjük: Prob(esemény)=1/(1+e -z ), ahol e a természetes logaritmus alapja, megközelítőleg 2,

216 Z a modellbe bevonandó magyarázó változók lineáris kombinációjaként írható le a következő formában: ahol Z=B o +B 1 X 1 +B 2 X 2 + B k X k X 1, X 2 X k a magyarázó változók, B o konstans, B 1 B k pedig az egyes magyarázó változók együtthatói. Modellünkben a magyarázni kívánt változó (más néven a függő változó) a településeken belüli etnikai feszültségek megléte (1=van etnikai feszültség, 0=nincs etnikai feszültség). Magyarázó változóinkat a következőképpen definiáltuk: SZEGREG: a romák lakóhelyi szegregációja (1= van etnikai szegregáció, 0=nincs etnikai szegregáció). A változó kialakítása a kérdőív Megítélése szerint az Önök településén vannak-e olyan részek, ahol kiugróan nagy arányban élnek romák és nem romák? kérdésre adott igen / nem válaszok alapján határoztuk meg.. VANDKUL: vándorlási különbözetként definiáltuk egy adott településen a 2000 és 2002 között bekövetkezett összes oda- és elvándorlás különbségét. ROMAVALT: a roma népesség arányának változása az elmúlt tíz évben egy adott településen, (két értékű változó: 1=nőtt, 0=nem nőtt). A 0=nem nőtt kategóriát, a kérdőív Az elmúlt tíz évben a településen a cigány lakosság száma kérdésre adott csökkent illetve nem változott válaszok összevonásával állítottuk elő. ROMANEP1: a roma népesség aránya, amelyet kategoriális változóként szerepeltetünk. Döntésünket ez utóbbi specifikálás nagyobb magyarázóereje indokolja. A településen élő cigány népesség aránya szerint a következő kategóriákat hoztuk létre. A modellben referenciakategóriaként a roma népesség 1% alatti arányát tekintettük. ROMANEP1(1): a roma népesség aránya 1% alatta van ROMANEP1(2): 1 és 5% között ROMANEP1(3): 5 és 10% között ROMANEP1(4): 10 és 25% között ROMAMEP1(5): 25% felett. 216

217 Modellünk szerkezete tehát a következőképpen fest: Prob(fesz)=1/(1+e -z ), ahol Z=B o +B 1 *SZEGREG+B 2 *VANDKUL+ B 3 *ROMAVALT +B 4 *ROMANEP1. A modell eredményeit a 4. tábla foglalja össze. Táblázatunk második oszlopa a B együtthatókat, a Wald-oszlop az egyes együtthatókra vonatkozó Wald-statisztika értékét, a szignifikanciaszint pedig az adott Wald-statisztika szignifikanciaszintjét tartalmazza. A két oszlop együttesen azt mutatja meg, hogy a kapott együtthatókról milyen szignifikanciaszint mellett mondhatjuk azt, hogy különböznek 0-tól. A táblázat utolsó oszlopa az esélyráta exp(b) értékeit tartalmazza. A cellákban látható esélyhányados azt mutatja meg, hogy az adott magyarázó változó értékének egy egységnyi növekedésével hányszorosára nő a magyarázandó változó bekövetkezésének esélye. Magyarázó változóink függő változóra gyakorolt hatása minden esetben p < 0,05 szinten szignifikáns. 4. táblázat A regressziós modell eredményei 65 Változók Együttható Standard hiba Wald Szignifikanciaszint Esélyráta: exp(b) SZEGREG 1,229 0,149 68,056 0,000 3,419 VANDKUL 0,001 0,000 5,967 0,015 1,001 ROMAVALT 0,752 0,171 19,351 0,000 2,121 Roma népesség aránya (referenciakategória: a roma népesség aránya 1% alatt van) ROMANEP1 29,892 0,000 ROMANEP1(1) 0,812 0,296 7,529 0,006 2,253 ROMANEP1(2) 1,085 0,309 12,361 0,000 2,959 ROMANEP1(3) 1,518 0,305 24,784 0,000 4,563 ROMANEP1(4) 1,344 0,333 16,282 0,000 3,836 Konstans -2,924 0, ,639 0,000 0,054 Már a kétváltozós elemzés során is kimutattuk, hogy minél nagyobb egy településen belül a roma népesség aránya annál nagyobb az esélye annak, hogy összetűzés kerekedik a romák és a nem romák között. A 4. számú táblából az is kiderül, hogy a romák 10 és 25% 65 Az elemzésbe bevont települések száma Logisztikus regresszió. A 2LL értéke 1363, a találati arány 75%, a modell magyarázó ereje 17,4%. 217

218 közötti aránya több mint négyszeresére növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét ahhoz képest, mintha arányuk 1% alatti volna. A roma népesség településen belüli számarányának csökkenésével az etnikai konfliktusok kialakulásának esélye is csökken, de még 1-5% közötti hányad esetén is kétszeres. Ez a hatás nem igényel részletes magyarázatot, hiszen a roma né- pesség nagysága nyilván a konfliktusok kialakulásához szükséges tényezők (itt elsősorban a társadalomból való kirekesztés okaira gondolunk, mint: munkanélküliség, bűnözés, etnikai másság stb.) meglétével pozitívan korrelál. Láthatjuk továbbá, hogy a roma népesség változása, pontosabban annak növekedése, (a cigány népesség változatlanságához képest), kétszeresére emeli az etnikai feszültségek kialakulásának esélyét. A vándorlási különbözet hatása szignifikáns ugyan, de csak nagyon csekély mértékben befolyásolja az etnikai konfliktusok kialakulásának esélyét. Első és legfontosabb hipotézisünk esetében azonban szintén igazolást nyertünk. A lakóhelyi szegregáció döntő fontossággal bír a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok kialakulásában. Azokon a településeken, ahol a romák elkülönült lakónegyedekben élnek közel három és félszeres az esélye az összezördüléseknek, azokhoz a településekhez képest, amelyeken nem tapasztalható az etnikai szegregáció jelenléte. 218

219 Irodalom Csizmady Adrienne: Lakótelep és társadalmi szegregáció. Havas Gábor: Kitörési pont az iskola. Beszélő, Havas Gábor Kemény István: A magyarországi romákról. Janky Béla: A cigány családok jövedelmi helyzete. Társadalmi Riport szerk: Kolosi Tóth Vukovich, Budapest, TÁRKI Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken. Társadalmi Riport szerk: Kolosi Tóth Vukovich, Budapest, 2004 TÁRKI Ladányi, János: Patterns of Residential Srgregation and the Gypsy Minority in Budapest. International Journal of Urban and Regional Research Vol. 17, No.3. Molnár Emilia Kai A. Schafft: A helyi roma/cigány kisebbségi önkormányzatok tevékenysége és céljai Magyarországon ben. Szociológiai Szemle 2003/1. Sik Endre: Migráció burokban. Kézirat, Budapest-Delmenhorst, Preda, Marian: Mihail Kogãlniceanu etnikai konfliktusok vagy beilleszkedési gondok? 219

220 MELLÉKLET 1. térkép Lakások aránya, ahol három vagy több eltartott tanuló gyermek van (2001) 4% alatt 4 5% 5 6% 6 7% 7% fölött 1. térkép Lakások aránya, ahol a háztartásfő munkanélküli (2001) 3% alatt 3 5% 5 7% 7 9% 9% fölött 220

221 SZABICS LILLA MÁRVÁNYKÖVI FERENC: SZEGÉNY, SZEGÉNYEBB, LEGSZEGÉNYEBB: AZ ÖNHIKISSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN 221

222 Bevezető Tanulmányunkban a Magyarországon kialakult területi egyenlőtlenségeket kívánjuk bemutatni az önhibájukon kívüli okok miatt központi támogatásban részesülő települések ( önhikis ), és az ilyen jellegű támogatásban nem részesülő települések (nem önhikis ) öszszehasonlító vizsgálatán keresztül. Véleményünk szerint az önhikis jelenség azért megfelelő erre a célra, mert a segélyre, esetleg rendszeres támogatásra szoruló települések mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint azok, akik nem szorulnak rá erre a támogatásra. A tanulmány első részében azt nézzük meg, hogy az általunk kiválasztott modernitás, szegénységi, demográfiai, státusz és érdekérvényesítési mutatók mentén hogyan írhatók le az önhikis és nem önhikis önkormányzatok, milyen különbségeket fedezünk fel a települések e két csoportja között, valamint hogy ténylegesen milyen tényezők befolyásolják ennek a jelenségnek a kialakulását. Ezt először egyszerűbb leíró és magyarázó modellek segítségével tesszük, csoport átlagok összehasonlítása), majd egy magyarázó modellen keresztül (logisztikus regresszió) a fent említett mutatók egymáshoz viszonyított kapcsolatát vizsgáljuk. A továbbiakban immáron már csak az önhikis önkormányzatokra koncentrálva azt nézzük meg, hogy az előzőekben használt változók segítségével mit mondhatunk a tartósan és nem tartósan önhikis településekről: mi befolyásolja azt, hogy egy település évről-évre központi segélyek igénybevételére szoruljon. A tanulmány első feléhez hasonlóan ezt is először leíró, majd magyarázó modellek segítségével tesszük. Mindenekelőtt azonban röviden ismertetjük az önhikisség fogalmát, valamint szólunk az általunk használt változókról és módszertanról. Igyekszünk felhívni a figyelmet a vizsgálat hiányosságaira, és felvetünk további kutatási lehetőségeket a vizsgálat tárgyát illetően. 222

223 Önhikisség Az önhiki a helyi önkormányzatokról szóló évi törvény alapján illeti meg azokat az önkormányzatokat, amelyek önálló működésük érdekében kiegészítő állami támogatásra jogosultak. Ezt a mindenkori költségvetési törvény pontosítja, amely a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásoknak három fajtáját sorolja fel: 1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása (ún. önhiki) 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára 3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatását csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számítása igen bonyolult, hozzá a Pénzügyminisztérium a szabályozó törvény alapján részletes módszertani útmutatót készít, és arról a helyi önkormányzatokat tájékoztatja. A teljesség igénye nélkül sorolnánk fel a törvényből olyan feltételeket, amelyek kizárják e támogatási formából a működési forráshiánnyal küzdő önkormányzatokat: Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek): lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek, polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha részt vesznek a helyi önkormányzatok társulásaiban, 223

224 az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek ágazati törvények alapján az útmutatóban meghatározottak szerint számított intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-ot, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. év- folyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik, helyi adó bevezetéséről ide nem értve a megyei önkormányzatokat nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek, kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz az Igazgatóságokon keresztül nyújthatják be 2 példányban. Az igénylést a következő dokumentumokkal együtt kell megküldeni: a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselőtestületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés, az december 31. előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat, működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat. A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően az Igazgatóságok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A támogatásokról a pénzügyminiszter döntése meghozatala előtt előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát. A támogatásokat önkormányzatonként évente két alkalommal a Magyar Közlönyben kell közzé tenni. 224

225 Változók, módszertan Tanulmányunkban a Központi Statisztikai Hivatal településekre vonatkozó adatait és a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által rendelkezésünkre bocsátott adatokat használtuk fel. Utóbbiak a TÖOSZ által összeállított lista, amely az 1991 és 2000 között önhikis települések neveit tartalmazza. A rendelkezésünkre álló adatbázisból a következő mutatókat használtuk fel: Szegénységi mutatók: 1000 főre jutó segélyezettek száma 1000 főre jutó regisztrált munkanélküliek száma 2. Modernitás mutatók: 1000 főre jutó személygépkocsik száma 1000 főre jutó távbeszélők száma 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma 1000 főre jutó kiskereskedelmi boltok száma 1000 főre jutó ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma 3. Demográfiai mutatók: 1000 főre jutó aktív korúak száma a népességen belül 1000 főre jutó 60 éven felüliek száma a népességen belül 1000 főre jutó elvándorlások száma 1000 főre jutó halálozások száma 66 Első lépésként megváltunk azon változóktól, amelyeket adathiány miatt nem tudtunk volna a továbbiakban felhasználni modelljeink építéséhez. Jóllehet ez magától értetődő lépésnek tűnt, mi mégis azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert az első körben olyan független változóként használni kívánt mutatókról kellet lemondanunk, amelyek segítségünkre lehettek volna a települések közötti fejlettségi különbségek leírására. Ilyen sorsra jutott például a csatornázott lakások száma vagy az év folyamán épített lakások száma 225

226 4. Település státusz mutatók: Régió Település típusa (4 kategória, hivatalos közigazgatási besorolás) Összevont település típusok (3 kategória, lakosok száma szerint) Település rétegek a felnőtt lakosságra 5. Érdekérvényesítési mutatók: közjegyzővel való rendelkezés kistérségi központ A vizsgálathoz tehát olyan mutatókat igyekeztünk kiválasztani, amelyek segítségével leírhatók a települések közötti, valamint a területi egyenlőtlenségek: mennyire szegény egy vizsgált település (szegénységi mutatók), mennyire mutatja az életképesség jeleit (modernitás mutatók), milyen demográfiai és települési státuszjellemzőkkel bír, valamint milyen érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik (érdekérvényesítési mutatók), azaz menynyire képes központi támogatások megszerzésére. Feltételezésünk szerint ennek jó indikátora lehet az, hogy egy település kistérségi központ, vagy hogy rendelkezik saját közjegyzővel. Néhány változó bevonása talán indoklást igényelhet: ezek kiválasztásánál különböző feltételezésekkel éltünk. Így esett választásunk például az elvándorlások arányát kifejező változóra. Hipotézisünk alapjául ezen esetben az szolgált, hogy a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet, a lehetőségek szűkössége miatt a szegényebb településekről nagyobb arányban vándorolnak el az emberek. Ugyanezen okok miatt lehet nagyobb az idősek aránya is. Lenni vagy nem lenni milyen tényezők befolyásolják az önhikisséget? Leíró modellek Tanulmányunk első felében tehát arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják azt, hogy egy település önhikis támogatásra szorul. Kik szorulnak segítségre működésük fenntartásához? Mi jellemzi őket? 226

227 A 3179 magyarországi település közel háromnegyede (72%) 1991 és 2000 között leg- alább egyszer önhikis támogatásban részesült, míg 28%-uk egyszer sem vett igénybe ilyen jellegű támogatást. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan alakult az önhikisek aránya az általunk vizsgált periódusban, évenkénti lebontásban. 1. táblázat Önhikis támogatásban részesül települések száma és aránya évenkénti lebontásban Év Esetszám % % % %* % % % % % % * 1993-ban az ÖNHIKI támogatás rendje az évihez képest lényegesen megváltozott: a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott településeknek normatív alapon már a költségvetésben (és nem évközi elosztással) biztosított a központi kormányzás támogatást A helyi önkormányzatok működési forráshiányának támogatása címén 1994-ben a támogatott kérelmek száma 475 db, a támogatás összege 3,1 milliárd Ft volt. A továbbiakban a táblázatok esetében adathiány miatt kénytelenek voltunk eltekinteni az 1994-es adatok közlésétől. A táblázatból kitűnik, hogy 1992-ben volt a legnagyobb a központi segélyben támogatott települések aránya, míg a rákövetkező év más szempontból kiugró: ekkor a településeknek mindössze 5%-át támogatták. Véleményünk szerint a kilencvenes évek második fele két, láthatóan jól elkülöníthető periódusra oszlik: 1995 és 1998 között 30% alatti volt a segélyezett települések aránya, míg a vizsgált időszak utolsó két évében ez az arány jelentősen megemelkedett, 1999-ben pedig megközelítette az 1992-es arányt. Első lépésként az önhikis és nem önhikis települések különböző változók mentén mutatott csoportátlagok közötti eltéréseit vizsgáltuk azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk, mutatóink alapján milyen különbségeket találunk a települések e két csoportja között. 227

228 2. táblázat Az 1991 és 2000 között legalább egyszer önhikis támogatásban részesült települések és nem önhikis települések csoportátlagai a szegénységi, modernitás és demográfiai mutatók mentén, éves adatok alapján. Szegénységi mutatók Modernitás mutatók Demográfiai mutatók 1000 főre jutó Nem önhikis Önhikis Szignifikancia szint* segélyezettek száma 2 4 0,000 munkanélküliek száma az állandó népességben ,000 személyautók száma ,000 telefonkészülékek száma ,000 regisztrált vállalkozások száma ,000 kiskereskedelmi boltok száma ,003 ivóvíz vezeték száma ,842 aktív korúak (18-59 év) száma 0, évnél idősebbek száma ,000 elvándorlások száma ,000 halálozások száma ,000 * A szignifikancia teszt a variancia analízis F-próbája volt A táblázatból jól kiolvasható, hogy egyetlenegy mutató kivételével szignifikáns eltéréseket találtunk a csoport átlagok között. Ami a szegénységi és modernitás mutatókat illeti, az látható, hogy az önhikis településeknél nagyobb a segélyezettek és a munkanélküliek aránya, ugyanakkor ezen településeken kevesebb személyautó, telefonkészülék, kiskereskedelmi bolt és bejegyzett vállalkozás található. Amint azt már korábban megemlítettük, az önhikis önkormányzatok jelentős bevételi forrás kieséssel küszködnek, többek között ezért is szorulnak kiegészítő támogatásra. Ha több a munkanélküli, kevesebben fizetnek adót, és több embernek kell segélyt fizetni. A vállalkozások alacsonyabb aránya jelezheti azt, hogy a szűkös lehetőségek miatt kevesebben indítanak, működtetnek vállalkozást, azaz egyszerűen nincsenek meg azok az anyagi feltételek, amelyek között vállalkozást lehetne üzemeltetni. Ez esetben az önkormányzat további iparűzési adótól eshet el, ami tovább növeli bevétel kiesését. Úgy tűnik, hogy az ivóvíz vezetékek aránya tekintetében nem találtunk eltérést: jelen pillanatban erről azt mondhatjuk, hogy ezzel nem írható le az önhikis és nem önhikis települések közötti különbség, illetve hogy az ivóvíz vezetékek aránya nem befolyásolja az önhikisséget. Nem számít, hogy egy település gazdag vagy szegény, az ivóvíz hálózat ugyanolyan arányban kiépített. 228

229 A demográfiai mutatók alapján azt állapíthatjuk meg, hogy ebben a tekintetben is jól elkülönülnek egymástól a támogatásban részesülő és nem részesülő önkormányzatok, méghozzá a következőképpen: az önhikis településeken kisebb az aktív korúak aránya, ugyanakkor nagyobb az idősebbek, a nyugdíjas korúak aránya. Olyan településeken tehát, ahol több az idős korú, kevesebben dolgoznak és ezáltal kisebb az adót fizetők aránya is, amely következtében jelentős bevételtől eshet el a helyi önkormányzat. Az ilyen helyekről többen is vándorolnak el, feltehetően munkahelyet és a jobb megélhetést keresve. Kiugró különbség mutatkozik a halálozások arányában is. Az önhikis településeken jóval többen halnak meg egy év alatt, mint másutt, ami részben a 60 év felettiek magas arányával magyarázható. Mindenesetre a magas szórás érték arra figyelmeztetnek (ld. függelék), hogy az önhikis településeken belül is nagy különbség lehet a halálozások arányát illetően. Az alábbi táblázatban azt kívánjuk megmutatni, hogy a támogatásban részesült települések a fentebb vizsgált mutatók mentén tapasztalt átlagai évről évre milyen arányban változtak a kumulált adathoz képest. 229

230 3. táblázat Önhikis támogatásban részesült települések szegénységi, modernitás és demográfiai mutatói éves lebontásban Szegénységi mutatók Modernitás / fejlettségi mutatók Demográfiai mutatók 1000 főre jutó Teljes minta segélyezettek száma regisztrált munkanélküliek száma személygépkocsik száma távbeszélők száma regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi boltok száma ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma aktív korúak (18-59 év) száma évnél idősebbek száma elvándorlások száma halálozások száma A szegénységi mutatókat illetően azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltás első két évét követően a támogatásban részesült településeken a munkanélküliek aránya magasabb volt a teljes mintához képest, vagyis úgy tűnik, hogy az egyik támogatási kritérium a munkanélküliek száma volt. A modernitás mutatók tekintetében az előző megállapításhoz hasonlóan az látható, hogy az 1991-es és 1992-es években a támogatás feltétele eltérő volt a későbbiekhez képest, ugyanis ebben az első két évben az önhikis településeken nagyobb arányban találunk személygépkocsit, telefont és kiépített ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakást, mint a későbbiek folyamán. Kivétel ez alól valamelyest a vállalkozások száma, de legfőképpen a kiskereskedelmi boltok száma: utóbbi mindvégig egyforma számban található meg a támogatottak között. A demográfiai mutatók közül az 1991-re és 1992-re jellemző elkülönülés leginkább az időskorúak, és valamelyest az elvándorlások számával kapcsolatban állapítható meg. Ebben az első két évben az önhikisek között nagyobb arányban találunk 60 év feletti embereket, és több elvándorlót is. A rákövetkező években azonban ezek a számok alacsonyabbak lesznek. 230

231 Érdemes pillantást venni az 1992-es adatokra. Ebben az évben az önhikis települések a kumulált adathoz képest több mutató mentén is nagyon eltérőnek mutatkoztak a többi évhez képest. Ebben az évben áll ugyanis az elő, hogy olyan települések kaptak segélyt, ahol jól láthatóan magas volt az idős korúak, a halálozások és az elvándorlások száma, ugyanakkor legalacsonyabb az aktív korúak száma. Vagyis a többi évhez képest mintha elsősorban a demográfiai adatokat vették volna figyelembe a segélyek kiosztásakor. Ugyanakkor ebben az évben volt a legmagasabb a telefonok és az ivóvíz-vezetékbe bekapcsolt lakások száma. Úgy tűnik, hogy miközben a modernitás mutatók kevésbé, a demográfiai mutatók annál inkább igazolják az önhikisséget 1992-ben. Kevésbé markánsan, de nagyon hasonló tendencia mutatkozik meg az 1991-es évben is. Ezekből egyelőre arra tudunk következtetni, hogy ebben a két esztendőben más volt a rászorultsági kritérium, vagy más elvek szerint döntöttek a központi támogatás folyósítása mellett. A következő lépésben azt néztük meg, hogy az öhikis és nem önhikis települések hogyan jellemezhetők a státusz- és érdekérvényesítési mutatók mentén. 231

232 4. táblázat Az 1991 és 2000 között legalább egyszer önhikis támogatásban részesült települések és nem önhikis települések státusz- és érdekérvényesítési mutatók szerinti megoszlása Nem önhikis (%) Önhikis (%) Teljes minta (%) N=889 N=2290 N=3179 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Régió** Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: község város Település típusa** megyeszékhely (közigazgatási) nem település Összesen: Státusz mutatók 1 ezer ezer ezer ezer Település-rétegek a ezer felnőtt lakosságra** ezer ezer ezer fölött Összesen: kisfalu (1000 fő alatt) Településtípus** nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Összesen: Nem központi település Kistérségi központ Központi település Összesen: Érdekérvényesítési mutatók Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőség Körjegyzőséghez tartozó település Összesen: ** Szignifikáns hatás (khí-négyzet és adjusted residual értékek: lsd. függelék) A régiókat tekintve az olvasható ki, hogy az összes Magyarországon található önhikis településeken három régió osztozik a legnagyobb arányban: Dél-Dunántúl (itt található az önhikis önkormányzatok közel negyede), Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország. Ez a nagy hármas adja az önhikisek kétharmadát, valamint az észak-alföldi régióval egyetem- 232

233 ben ezekben a régiókban felülreprezentáltak az önhikis települések. Ebben a három régióban (Dél-, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország) a legmagasabb a települések aránya is egyben. Azaz a területi elaprózódás és az önhikisség között összefüggést állapíthatunk meg: azon régiókban, ahol nagy a települések száma, nagy az önhikisek arányai is feltehetően az aprófalvak végett. Dél-Alföld, de leginkább Közép-Magyarország nagyon szerényen veszi ki részét az önhikisekből. A hivatalos közigazgatási beosztást felhasználva azt állapíthatjuk meg, hogy az önhikis települések közel teljes része, 94%-a a községekből került ki. Ráadásul a teljes mintához viszonyítva egyedül ebben a településkategóriában nagyobb az önhikisek aránya. A települések lélekszám szerinti bontása alapján az derül ki, hogy az 1000 fő alatti települések háromnegyede önhikis, azaz a lélekszám szerinti kistelepülések között találjuk a legtöbb működési gondokkal küszködő önkormányzatot. Ami ennél figyelemre méltóbb, hogy ebben a lélekszám szerinti legkisebb település csoportban jelentős mértékben felülreprezentáltak az önhikisek. Ugyanakkor csak minden ötödik nagyfalu önhikis, míg az 5000 fő felettieknek csak elenyésző része. Az fő közötti települések alulreprezentáltsága az önhikisek tekintetében szembetűnő. Tehát úgy tűnik, hogy a település lélekszáma és az önhikisség is összefüggésben vannak egymással olyan módon, hogy az alacsony lélekszám jobban vonzza az önhikisséget. A település rétegek szerinti jóval részletesebb lebontás azt árulja el, hogy a lélekszám növekedésével egyre kevesebb az önhikis település. Az összevont településtípushoz történő bontáshoz képest még az is kiderül, hogy a lakosság szám szerint nagyfalu -nak nevezett kategóriában az ezer és kétezer fő közötti települések szorulnak rá nagyobb arányban a központi támogatásra. A táblázat egészét tekintve a lélekszám ilyen módon történő lebontása és az önhikisség között az összefüggés itt is szignifikáns. Azok a települések, ahol helyben közjegyző működik, nagyobb arányban kapnak kisegítő támogatást, míg az önhikisek 44%-a azon települések közül kerül ki, amelyek körjegyzőség székhelyeként működnek, vagy körjegyzőséghez tartozó települések. Utóbbi kettő településtípus nem rendelkezik saját jegyzővel. Mégis, sem globális, sem az egyes attribútumokra vonatkozó hatást nem tapasztaltunk. A teljes mintához képest a megoszlások arányosak, azaz nem beszélhetünk alul és felülreprezentáltságról. Az önhikisek túlnyomó része nem központi kistérségi település, a teljes mintához képest pedig alulreprezentáltak. A két változó közötti összefüggésről itt sem beszélhetünk. A 233

234 kétváltozós elemzés alapján tehát úgy tűnik, hogy nincs összefüggés az érdekérvényesítő képesség és a között, hogy ki kap támogatást. Megnéztük azt is, hogy az éves lebontás felfed-e a korábbiakhoz hasonló eltéréseket. 5. táblázat Önhikis támogatásban részesült települések státusz- és érdekérvényesítési mutatók szerinti megoszlása éves lebontásban (%) N=1022 N=1340 N=165 N=820 N=623 N=838 N=887 N=1226 N=1165 N=8086 Régió Település típusa (közigazgatási) Településrétegek Összevont településtípusok Körjegyzőség Kistérségi központ Teljes minta Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld község város megyeszékhely ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer fölött kisfalu (1000 fő alatt) nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Nem központi település Központi település

235 1991 és 1992-ben a már korábban említett három leginkább önhikis régióból kerülnek ki a legnagyobb mértékben a segélyezettek, 1993-tól kezdve azonban jelentősen visszaesik a Nyugat-Dunántúl támogatottsági aránya, miközben Dél-Dunántúl és az Észak-Alföldi régió mellé felzárkózik Észak-Magyarország is. Az évezred végéig ebben a három régióban lesz a legnagyobb az önhikisek aránya, ráadásul Észak-Magyarországra e periódusban végig a legnagyobb arányban vándorol központi segély. Bár 1998-tól ismételten növekedni kezd a támogatásban részesített nyugat-dunántúli települések aránya, de az nem éri el a rendszerváltás első két évében látott arányokat. Az is látható, hogy a központi kormányzat az első két évet követően jóval kisebb arányban juttat támogatást Közép-Dunántúlra, miközben jelentősen növeli Dél-Alföld segélyezését. Mi több, 1993 más szempontból is a fordulat évének tűnik: az összevont településtípusok alapján csökken az 1000 fő alatti települések addig magas támogatási aránya, és jelentősen nő a nagyfalvaké. Az ennél is részletesebb lakosok száma szerinti bontás ezt a tendenciát teljes mértékben megerősíteni látszik. Az önhikis települések érdekérvényesítési mutatók szerinti éves lebontása azt árulja el, hogy nincsen szembeötlő eltérés az évek között. Egyedül az 1993-as év tűnik különbözőnek a többitől, jóllehet ezen esetben nem beszélhetünk a fordulat évéről. A kumulált adathoz képest ebben az évben volt egyedül kissé magasabb az önhikisek közt azok aránya, akik kistérségi központként funkcionálnak, és ahol van saját közjegyző. Az eddigieket összefoglalva azt a megállapítást tehetjük, hogy a támogatásra szoruló önkormányzatok szegénységi, modernitási, valamint demográfiai mutatói rosszabbak, mint azoké, akik nem kaptak segélyt a központi költségvetésből. Ami a települések státusz mutatóit illeti, az is észrevehető, hogy az önhikis települések túlnyomórészt a legalacsonyabb lélekszámú településekből kerülnek ki. A régió szerinti lebontás elárulja, hogy a segélyre szoruló települések három-négy régióra koncentrálódnak, főként oda, ahol sok a települések száma, és ahol feltehetően nagy az aprófalvak aránya. Mivel a kétváltozós elemzés alapján az általunk választott érdekérvényesítési mutatók nem mutatnak összefüggést a segélyezéssel, kijelenthetjük, hogy ténylegesen azok a települések kaptak támogatást, amelyek az általunk választott mutatók alapján kedvezőtlenebb helyzetben vannak: a szegényebb, kevésbé fejlett, rosszabb demográfiai- és alacsonyabb státuszmutatókkal rendelkezők. Vagyis a különböző változók mentén vizsgált területi egyenlőtlenségek összefüggést mutatnak azzal, hogy mely település szorul rá központi támogatásra, és mely nem. 235

236 Az éves lebontások alapján úgy tűnik, hogy a rendszerváltást követő első két év segély elosztási stratégiája számos tekintetben eltérő volt az azt követő évekhez képest. Feltételez- hető, hogy ebben a rövid időszakban nem körvonalazódtak pontosan a segélyezést meghatározó elosztási szempontok. Magyarázó modell A logisztikus regresszió modell 67 segítségével azt vizsgáltuk, hogy az általunk választott mutatók hatnak-e az önhikisségre, ha igen milyen erővel, és ha van ilyen hatás, az növeli, vagy csökkenti az önhikisség kialakulásának valószínűségét. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. Jól látható, hogy számos változó, amely a kétváltozós elemzés során látszólagos hatással volt az önhikisség kétértékű változójára, a logisztikus regressziós modellben már nem mutat önálló hatást. Ilyen az összes modernitás mutató, egy kivétellel az összes demográfiai mutató valamint az érdekérvényesítés kifejezésére használt változónk. Ugyanakkor öt változónk a gazdasági és demográfiai hatásokat kiszűrve is hatást mutat. A modellben szereplő mindkét szegénységi mutatónk szignifikánsan hat arra, hogy egy település önhikis vagy nem az, de a munkanélküliek száma erős szignifikanciát mutat. A segélyezettek arányának növekedésével csak szolidan nő az önhikissé válás esélye, míg a munkanélküliek arányának növekedése ennél is kisebb mértékben növeli az önhikissé válás esélyét. 67 A logisztikus regressziós módszer alkalmazásának lényege, hogy az lehetővé teszi több magyarázó jellemző egy vizsgált tényezőre kifejtett hatásának elemzését úgy, hogy elkülöníti azok egymástól független hatását, vagyis a modellbe bevont mutatóink önálló hatását számszerűsíti. 236

237 6. táblázat Az önhikisséget meghatározó, illetve az azt nem befolyásoló tényezők modellje (logisztikus regresszió) 1000 főre jutó Exp(B) Szegénységi mutatók segélyezettek száma 1,0399* regisztrált munkanélküliek száma 1,0142** személygépkocsik száma 0,9970 telefonvonalak száma 0,9986 Modernitás mutatók regisztrált vállalkozások száma 0,9979 kiskereskedelmi boltok száma 1,0089 ivóvíz vezetékek száma 0,9996 aktív korúak (18-59 év) száma 1,1973 Demográfiai mutatók 60 évnél idősebbek száma 1,0063** elvándorlások száma 1,0043 halálozások száma 1,0010 referencia kategória: Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 0,4614** Nyugat-Dunántúl 0,9534 Régió** Dél-Dunántúl 0,9596 Észak-Magyarország 0,8741 Észak-Alföld 2,0773** Dél-Alföld 1,0159 Összevont településtípus** referencia kategória: város (5000 fő) kisfalu (1000 fő alatt) 4,3681** Nagyfalu ( fő között) 0,5461** Körjegyzőség referencia kategória: település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye 1,0831 körjegyzőséghez tartozó település 1,0342 A bináris függő változó értéke: 0 nem önhikis, 1 önhikis. ** erősen szignifikáns (Wald-érték 0,01 alatti) * szignifikáns (Wald érték 0,05 alatti) A csillaggal nem jelölt változók nem szignifikánsak Referencia kategóriáink meghatározásakor abból indultunk ki, hogy melyek azok az attribútumok, amelyeket kevésbé fenyeget az önhikissé válás veszélye A modellből kihagytuk azon kategóriális változókat, amelyek egyes alkategóriáiban nem volt megfe- lelő esetszám: azaz a település rétegeket, a település típusokat valamint a kistérség központja változókat. Találatarány: 79,6% A demográfiai mutatók közül az idős emberek aránya szintén erősen szignifikáns módon hat az önhikissé válásra, mégpedig a következőképpen: egy magyarországi településen az idős emberek arányának növekedésével enyhén nő az önhikissé válás esélye is. A település státuszt leíró kategoriális változók erős globális hatást mutatnak az önhikisségre, vagyis az önhikisség szempontjából számít, hogy melyik régióban található egy adott település és hogy milyen létszámú. Viszont úgy tűnik, nem számít az, hogy egy telepü- 237

238 lés rendelkezik-e közjegyzővel, azaz hogy milyen az érdekérvényesítő képessége. A régiók között csupán kettő olyan akad, amely a referencia régióhoz viszonyítva hatással van az önhikissé válásra. Egyetlen alkategória látszik erősíteni az önhikissé válás veszélyét: ha a te- lepülés az észak-alföldi régióban található. Egy ilyet ugyanis kétszer akkora veszély fenyeget egy közép-magyarországihoz képest, hogy önhikis legyen. A kétváltozós elemzés során már tapasztaltuk, hogy ez a régió egyike annak a triumvirátusnak, akik a legtöbb önhikissel rendelkeznek. Most az is látható, hogy ennek a régiónak a hatása a logisztikus regressziós modellben is magas. Ha az adott település azonban közép-dunántúli, akkor egy középmagyarországi településhez képest amely a legjobb mutatókkal rendelkezik minden tekintetben megközelítőleg fele akkora az esélye az önhikissé válásra, azaz kisebb eséllyel ke- rülnek ki innen segélyezett települések a referencia régióhoz viszonyítva. A városokhoz képest a kis- és nagy falvak esélye az önhikissé válásra szignifikánsan nagyobb. Ugyanakkor egy 5000 fő feletti településhez képest egy kisfalunál sokkal nagyobb az önhikissé válás valószínűsége. Ez egybecseng azzal, amit a leíró modellünk elemzésekor találtunk, miszerint jóval nagyobb arányban kerülnek ki az önhikisek a kisfalvakból. Egy nagyfalu viszont csak fele akkora valószínűséggel lesz központi támogatásra szorult, mint egy 5000 fő feletti település. Tehát azt látjuk, hogy az önhikisség valószínűsége nagyobb, ha egy település kis létszámú, az Észak-Alföldön található, több a munkanélküli, az idős ember és a segélyezett, bár utóbbi három mutató kevésbé növelik a központi állami támogatásra való rászorultság valószínűségét, mint a település státust jellemzők. Vagyis a területi egyenlőtlenségek befolyásolják az önhikisség kialakulását. Az önhikisséget kiváltó tényezők komplettebb megértése érdekében felépítettünk egy olyan modellt, amelynek nagyobb a találataránya, miközben a benne lévő magyarázó változók mind szignifikánsan hatást mutatnak a vizsgált jelenségre A modell megbízhatósága annál nagyobb, minél alacsonyabb az illeszkedés értéke (azaz a változóink által meg nem magyarázott rész), illetve minél nagyobb a találatarány. A találatarány növekedésének szignifikanciáját a találatmátrixhoz tatozó lambda érték mutatja (lsd. függelék). 238

239 7. táblázat az önhikisséget meghatározó tényezők modellje az közötti periódusban (logisztikus regresszió) 1000 főre jutó Exp(B) Szegénységi mutatók segélyezettek száma 1,0402** regisztrált munkanélküliek száma 1,0151** Modernitás mutatók személygépkocsik száma 0,9969* vállalkozások száma 0,9966* Demográfiai mutatók 60 évnél idősebbek száma 1,0064** referencia kategória: Közép-Magyarország ** Közép-Dunántúl 0,4432** Nyugat-Dunántúl 0,9320 Régió Dél-Dunántúl 0,9942 Észak-Magyarország 0,9267 Észak-Alföld 2,5394** Dél-Alföld 1,0415 referencia kategória: város (5000 fő) ** Összevont településtípus kisfalu (1000 fő alatt) 5,9751** Nagyfalu ( fő között) 0,6538** A bináris függő változó értéke: 0 nem önhikis, 1 önhikis. ** erősen szignifikáns (Wald-érték 0,01 alatti) * szignifikáns (Wald érték 0,05 alatti) Találatarány: 80,6% A legnagyobb találatarányt eredményező modellből kiolvasható, hogy egyedül a modernitás mutatók értéke nem erősen szignifikáns az önhikisségre. Ezen mutatókhoz tartozó esélyhányadosok értéke azt árulja el, hogy sem a személygépkocsik, sem a vállalkozások számának alakulása nem befolyásolja annak valószínűségét, hogy egy település önhikis lesz. Az új modell növelte a segélyezettek hatásának erősségét. Az eredeti modellhez képest az új modellben két település státusz mutató esetében is változást tapasztalhatunk. Az önhikissé válás bekövetkezésének itt hatszor akkora a valószínűsége egy kisfalu esetében, mint egy városnak, míg egy észak-alföldi település önhikissé válásának az esélye 50%-kal nagyobb, mint az eredeti modellben. Vagyis összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a települések státuszában kifejeződő területi egyenlőtlenségek jelentős mértékben meghatározzák az önhikissé válás bekövetkeztének valószínűségét. 239

240 Alkalmi és rendszeres önhikisek Tanulmányunk második felében azokat az önkormányzatokat vizsgáljuk, amelyek 2000-ig bezárólag kaptak az elmúlt tíz esztendőben önhiki támogatást. Az 9. táblázat az öszszes önkormányzatra vetítve mutatja a támogatástípus gyakoriságát. 8. táblázat Az önhiki támogatás gyakorisága közötti periódusban Esetszám % Összesen: Eszerint a magyarországi önkormányzatok harmada kért és kapott önhiki támogatást 1 vagy 2 évben, és 5-7 % körül van azok aránya, akik ennél többször, 3, 4, stb. évben igényeltek önhikit. Minthogy 1994-ből nem áll rendelkezésünkre adat, ezért az önhiki támogatásban való részesülés maximális gyakorisága 9 év. Azon megfontolásból, hogy elemezhető elemszámú csoportok álljanak rendelkezésünkre, összevontuk a 8 és 9 évben támogatást kapott önkormányzatokat. A következőkben arra keressük a választ, hogy mi határozza meg azt, hogy egy önkormányzat nagy rendszerességgel igényel önhikit, milyen jellemzők hajlamosítják az önkormányzatokat arra, hogy szinte évről-évre rászoruljanak erre a támogatásra, azaz ténylegesen a rászorultság elve érvényesül-e a támogatás megítélésekor. Elsőként különböző szegénységi, modernitás, demográfiai, státusz és érdekérvényesítési mutatóik alapján vizsgáljuk meg a vizsgált tíz évben különböző gyakorissággal támogatásban részesült önkormányzatokat. A 10. táblázat az önhikis önkormányzatok szegénységi, modernitás, státusz és demográfiai mutatóit tartalmazza. 240

241 9. táblázat Az önhikis önkormányzatok szegénységi, modernitás, státusz és demográfiai mutatói Önhiki támogatásban részesült között (gyakoriság) Teljes minta 1000 főre jutó Szegénységi mutatók segélyezettek száma ** regisztrált munkanélküliek száma ** személygépkocsik száma ** távbeszélők száma ** Modernitás mutatók regisztrált vállalkozások száma ** kiskereskedelmi boltok száma ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma ** aktív korúak (18-59 év) száma ** Demográfiai mutatók 60 évnél idősebbek száma ** elvándorlások száma ** halálozások száma ** **Sszignifikáns különbséget jelöl Az 1991 és 2000 között különböző gyakorisággal önhiki támogatásban részesült önkormányzatok az 1000 főre jutó kiskereskedelmi boltok számát kivéve valamennyi mutatóban különböznek egymástól. A szegénységi és modernitás mutatók közül, ezen mutató kivételével minden más esetben az egyik végponttól a másik felé haladva folyamatosan csökkenő, illetve növekvő csoportátlagok értékeit olvashatjuk le: minél többször részesült az önhiki támogatásformában egy települési önkormányzat, annál magasabb a segélyezettek és a regisztrált munkanélküliek száma, viszont annál alacsonyabb a személygépkocsik, a távbeszélők, a regisztrált vállalkozások, és az ivóvíz -vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma. A demográfiai jellemzők korántsem írnak le ilyen egyértelmű összefüggéseket, a különböző gyakoriságok nem jelennek meg fokozatokként. Az 1000 főre jutó aktív korúak száma ugyan a nagyobb gyakorisággal önhikis települések felé haladva csökkenő tendenciát mutat, de a másik három mutatónál semmifajta rendező elvet nem fedezhetünk fel a számok mögött. Emellett az 1000 főre jutó halálozások számának átlagában egymáshoz közel eső önhikis gyakoriságok nagy különbséget mutatnak, tehát nem alakítanak ki a hasonló gyakoriságok hasonló jellegű csoportokat. Amennyiben az összes hazai önkormányzat átlagaihoz hasonlítjuk a szegénységi és demográfiai mutatók átlagait, azt láthatjuk, hogy az 1-2 alkalommal önhikis önkormányzatok az átlag magyar település szintjén, vagy annál jobb helyzetben vannak. Tehát nemcsak az a lineáris összefüggés áll fenn, hogy minél kevesebb alkalommal kapott önhikit egy település, 241

242 annál jobb sorsú, hanem fenti mutatói alapján átlagos helyzetűnek is mondhatóak az alkalmi jelleggel önhikiben részesült önkormányzatok. A következő táblázatban az önhikis önkormányzatok státusz- és érdekérvényesítési dimenziói szerepelnek. 10. táblázat Az önhikis önkormányzatok státusz- és érdekérvényesítési dimenziói Önhiki támogatásban részesült között (gyakoriság) Teljes minta N=584 N=504 N=238 N=205 N=188 N=215 N=163 N=193 N=3179 Régió** Település típusa** (közigazgatási) Település-rétegek a felnőtt lakosságra** Településtípus** Kistérségi központ Körjegyzőség Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: község város megyeszékhely nem település Összesen: ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer fölött Összesen: kisfalu (1000 fő alatt) nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Összesen: Nem központi település Központi település Összesen: Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Összesen: ** szignifikáns különbség 242

243 Az önhiki támogatás gyakoriságát befolyásolja az egyes települések regionális elhelyezkedése. Az egyes régiók közül egyedül Dél Alföld esetében mutatkozik egyfajta állandóság a különböző gyakoriságok között, egyébként Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl régiók felülreprezentáltak az alkalmi (1-2 évben kapott támogatást) önhikisek táborában, míg Észak-Magyarországról és Észak-Alföldről ugyanez a rendszeres önhikisek (4 vagy annál több évben kapott támogatást) körén belül mondható el. Mind a közigazgatási, mind a lakosságszám szerinti településtípus, és a település lélekszáma befolyással van a támogatási gyakoriságra. E változók részben fedik egymást, és világosan látszik az 1000 fő alatti települések a teljes mintához viszonyított nagyobb aránya valamennyi támogatási gyakoriság esetében, és az lélekszámú települések alulreprezentáltsága az önhikisek között, ugyanakkor nem tipizálhatók a különböző önhikis gyakoriságok egy-egy településtípussal összekapcsolva. Annyit azonban mondhatunk, hogy a városok az alkalmi önhikiseken belül, az 1-2 ezres nagyfalvak a többé-kevésbé rendszeresen (4-6 évben) önhikisek között közelítik meg legjobban a teljes mintán belüli megoszlásukat. Az állandó önhikiseket (7-9 évben kaptak támogatást) majdnem kizárólag az 1000 fő alatti kisfalvak alkotják. Az érdekérvényesítési mutatók a kistérségen és a körjegyzőségi belüli státusz nem mutatnak különbséget a települések között. Bár, azért az látszik, hogy azok a települések, ahol jegyző működik felülreprezentáltak az állandó önhikisek között, ugyanitt a teljes mintán belüli megoszlásuknál lényegesen kevesebben vannak a körjegyzőséghez tartozó települések. Magyarázó modell Az előbbiekben az önhiki támogatás gyakoriságát magyarázó jellemzőket vizsgáltuk. Minthogy szeretnénk kiszűrni azokat a változókat, amelyek önálló hatást gyakorolnak, egy magyarázó modellt állítottunk fel. Az előbbi fejezet elemzései alapján megalapozottnak tűnik a magyarázó modellben a rendszeres (8-9 évben) és a csupán egy évben évben önhikisek összevetése. Ezzel a két szélsőséggel kívánjuk megragadni az önhikis támogatás gyakoriságát. A magyarázó modell elemeit a 12. táblázat mutatja. 243

244 11. táblázat Az önhikis támogatás gyakoriságát meghatározó tényezők modellje az közötti periódusban (logisztikus regresszió) Exp(B) Szegénységi mutatók 1000 főre jutó segélyezettek száma 1,0352* 1000 főre jutó regisztrált munkanélküliek száma 1,0179** Demográfiai mutatók 1000 főre jutó elvándorlások száma 0,9897* referencia kategória: Közép-Magyarország ** Közép-Dunántúl 0,0496** Nyugat-Dunántúl 0,1279** Régió Dél-Dunántúl 0,1505** Észak-Magyarország 0,6567 Észak-Alföld 1,9804 Dél-Alföld 1,5023 referencia kategória: város (5000 fő felett) ** Település típusa (közigazgatási) nagyfalu ( fő között) 0,7066 kisfalu (1000 fő alatt) 8,6772** A bináris függő változó értéke: 0 1 évben kapott önhiki támogatást, 1 minden évben kapott önhiki támogatást között. ** erősen szignifikáns (Wald-érték 0,01 alatti) * szignifikáns (Wald érték 0,05 alatti) A csillaggal nem jelölt változók nem szignifikánsak Referencia kategóriáink meghatározásakor abból indultunk ki, hogy melyek azok az attribútumok, amelyeket kevésbé fenyeget a tartósan önhikissé válás veszélye A modellből kihagytuk azon kategóriális változókat, amelyek egyes alkategóriáiban nem volt megfe- lelő esetszám: azaz a település rétegeket, a település típusokat valamint a kistérség központja változókat. Találatarány: 84,8% Az önhiki rendszerességének meghatározói között egyértelműen a regionális elhelyezkedés és a településtípus a legfontosabb. Fontos eredmény, hogy e két területi státuszmutató egymástól függetlenül is kifejti hatását. A régió változó esetében a referencia kategória Közép-Magyarországhoz képest három régióban is kevéssé valószínű a rendszeres önhikisség. Ezek Közép-és Nyugat-és Dél- Dunántúl. Igazán meghatározónak tűnik az 1000 fő alatti kisfalvak érintettsége a rendszeres önhikiben. A referenciakategória városokhoz képest (5000 fő feletti lélekszámú települések) kilencszer nagyobb az esélye, hogy egy kisfalu minden évben önhikit igényeljen és kapjon. Miközben az 1000 főre jutó segélyezettek és regisztrált munkanélküliek számának növekedése csak kis mértékben növeli az évről-évre, tehát rendszeres önhikissé válás esélyét, az 1000 főre jutó elvándorlások száma fordított irányú összefüggést mutat, minél nagyobb az 244

245 elvándorlás, annál kevésbé valószínű, hogy állandó önhikissé válik a település önkormányza- ta. Összefoglalás Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy egy magyarországi település szegénységi, modernitás, demográfiai és státusz jellemzői, illetve érdekérvényesítési képességei hogyan befolyásolják az önhikissé és a tartós önhikissé válás tényét, illetve ezen keresztül hogyan mutatkoznak meg a magyarországi területi egyenlőtlenségek. Láttuk, hogy a kétváltozós elemzés során egy-két változótól eltekintve összefüggés van a fent említett jellemzők, mutatók és az önhikisség között. A többváltozós elemzés során kiderült, hogy melyek azok a tényezők, amelyek ténylegesen befolyásolják a jelenség kialakulását. Úgy tűnik, hogy mind az önhikissé válás, illetve a tartós segélyezetté válás valószínűségét a település státusz és a szegénységi mutatók befolyásolják. A segélyezettek és munkanélküliek számának növekedése mindkét esetben ha enyhén is- de növeli az önhikissé és tartósan önhikissé válás esélyét. Hasonlóképpen: a kisebb településnagyság erősebben növeli nem csak a segélyezetté válás, hanem a tartós segélyezetté válás valószínűségét is. A régióbeli hovatartozás szintén erős hatással van a rászorultság, illetve annak rendszerességének kialakulására. Vizsgálataink azt is alátámasztják, hogy azon települések kapnak pénzügyminisztériumi támogatást akár rendszeresen is működésük finanszírozására, amelyek a területi egyenlőtlenségek következményeit szenvedik el. Amint azt korábban megemlítettük, vizsgálatunkba csak olyan változókat tudtunk bevonni, amelyek megfeleltek alapvető módszertani kritériumoknak (esetszám). Ezért elképzelhető, hogy vannak olyan magyarázó változók, amelyek segítségével esetleg markánsabban jellemezhetők az önhikis és nem önhikis települések, a tartós és nem tartós önhikis települések közötti különbségek. Mindezek mellett ehelyütt nem volt lehetőségünk logisztikus regressziós modelljeink évenkénti lefuttatására, amely segítségével megállapítható, hogy a vizsgált időszak teljes egészében milyen változók befolyásolják az önhikis jelenség kialakulását; azaz egy olyan történeti jellegű áttekintést adni, amely komplexebb képet mutat az önhikisségről. A jövőben mindezek remélhetőleg további kutatások tárgyát képezhetik majd. 245

246 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Simonovits Borinak és Melles Katinak a tanulmány készítése folyamán felmerülő módszertani kérdések megválaszolásában nyújtott segítségükért, valamint Dr. Zongor Gábornak, a TÖOSZ főtitkárának az önkormányzati jellegű kérdésekben nyújtott válaszaiért. 246

247 Függelék Szegénységi és modernitás mutatók csoportátlagai Nem önhikis Önhikis Összes segélyezettek száma munkanélküliek száma a 1000 főre jutó személyautók száma telefonkészülékek száma regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi boltok száma ivóvíz vezeték száma Átlag Esetszám Szórás 3,0 22,8 50,6 104,9 51,7 11,6 87,6 Átlag Esetszám Szórás 7,8 35,0 48,6 93,5 33,8 6,2 111,5 Átlag Esetszám Szórás 6,9 33,3 51,2 98,2 40,7 8,1 105,5 Demográfiai mutatók csoportátlagai Nem önhikis Önhikis Összes 1000 főre jutó aktív korúak elvándorlások idősek száma száma száma halálozások száma Átlag Esetszám Szórás 33,1 40,5 14,4 123,1 Átlag Esetszám Szórás 49,0 71,9 23,7 637,0 Átlag Esetszám Szórás 47,2 66,3 21,7 547,0 247

248 Szegénységi és modernitás mutatók Anova táblája 1000 főre jutó Négyzetösszeg Szabadságfok F-érték Szignifikancia Csoportok 1 990,8 1 42, ,0000 között segélyezettek száma * önhikisség két Csoporton értékű változója , belül munkanélküliek száma az állandó népességben * önhikisség két értékű változója személyautók száma * önhikisség két értékű változója telefonkészülékek száma * önhikisség két értékű változója regisztrált vállalkozások száma * önhikisség két értékű változója kiskereskedelmi boltok száma * önhikisség két értékű változója ivóvíz vezeték száma * önhikisség két értékű változója Összesen , Csoportok között Csoporton belül , ,1092 0, , Összesen , Csoportok között Csoporton belül , ,2859 0, , Összesen , Csoportok között Csoporton belül , , , , Összesen , Csoportok között Csoporton belül , ,275 0, , Összesen , Csoportok között Csoporton belül 592, , , , Összesen , Csoportok között Csoporton belül 442, , , , Összesen ,

249 Demográfiai mutatók Anova táblája 1000 főre jutó Négyzetösszeg Szabadságfok F-érték Szignifikancia Csoportok , ,5669 0,0000 között Aktív korúak száma * önhikisség két Csoporton belül értékű változója , Idősek száma* önhikisség két értékű változója elvándorlások száma * önhikisség két értékű változója halálozások száma * önhikisség két értékű változója Összesen , Csoportok között Csoporton belül , ,6064 0, , Összesen , Csoportok között Csoporton belül 16463, , , , Összesen , Csoportok között Csoporton belül , , , , Összesen , Régiók kereszttábla Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Adathiány Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,4 3,6 6,6 11,0-11, ,1 9,7 12,9 8,7-8, ,1 21,7 20,4-2,9 2, ,2 23,5 20,6-6,5 6, ,0 20,7 19,1-3,7 3, ,1 14,3 12,3-5,6 5, ,9 6,6 8,1 5,0-5, ,2-0,1 2,3-2,

250 Településtípus kereszttábla Község Város Megyeszékhely Budapest Nem település Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,4 94,1 91,6-7,9 7, ,4 4,6-4,6 5,0 6, ,7 0,1 0,6 5,2-5, ,1-0,0 1,6-1, ,4 0,8 1,5 5,4-5,

251 Településrétegek lélekszám szerint kereszttábla Lélekszám 1000 alatti települések fölött Budapest Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,5 75,9 62,1-26,0 26, ,0 12,9 19,0 14,1-14, ,7 6,3 11,9 15,7-15, ,1 2,7 3,6 4,5-4, ,0 1,6 2,0 2,6-2, ,4 0,4 1,0 5,1-5, ,7 0,1 0,3 3,0-3, ,5 0,0 0,2 2,6-2, ,1-0,0 1,6-1, Összevont településtípus kereszttábla Kisfalu Nagyfalu Város Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,5 75,9 62,1-26,0 26, ,7 19,2 30,9 22,9-22, ,8 4,8 7,0 7,8-7,

252 Körjegyzőség kereszttábla Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Nem település Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,6 54,2 0,7-0, ,8 16,2 15,9-1,0 1, ,7 27,9 28,2 0,4-0, ,9 1,6 1,4-1,5 1,5 54, Kistérség központja kereszttábla Nem központi település Központi település Nem település Összesen Nem önhikis Önhikis Összesen ,0 90,8 91,4 2,0-2, ,1 7,6 7,2-1,5 1, ,9 1,6 1,4-1,5 1,

253 Az önhikisséget meghatározó, illetve az azt nem befolyásoló tényezők modellje (logisztikus regresszió) 1000 főre jutó B S.E. Wald-érték Szabadságfok Szignifikancia Exp(B) segélyezettek száma 0,0391 0,0157 6, ,0126 1,0399 munkanélküliek száma 0,0141 0, , ,0000 1,0142 személyautók száma -0,0030 0,0016 3, ,0541 0,9970 telefonkészülékek száma -0,0014 0,0008 3, ,0668 0,9986 regisztrált vállalkozások száma -0,0021 0,0018 1, ,2464 0,9979 kiskereskedelmi boltok száma 0,0089 0,0110 0, ,4212 1,0089 ivóvíz vezeték száma -0,0004 0,0007 0, ,6060 0,9996 aktív korúak (18-59 év) száma 0,1800 2,4181 0, ,9406 1, évnél idősebbek száma 0,0062 0, , ,0009 1,0063 elvándorlások száma 0,0043 0,0033 1, ,1927 1,0043 halálozások száma 0,0010 0,0006 2, ,0903 1,0010 Régió (referencia kategória: Közép- 52, ,0000 Magyarország Közép-Dunántúl -0,7734 0, , ,0006 0,4614 Nyugat-Dunántúl -0,0477 0,2260 0, ,8329 0,9534 Dél-Dunántúl -0,0413 0,2374 0, ,8620 0,9596 Észak-Magyarország -0,1346 0,2313 0, ,5607 0,8741 Észak-Alföld 0,7311 0,2549 8, ,0041 2,0773 Dél-Alföld -0,0157 0,2386 0, ,9474 1,0159 Összevont településtípus (referencia kategória: 267, ,0000 város) Kisfalu (1000 fő alatt) 1,4743 0, , ,0000 4,3681 Nagyfalu ( fő között) -0,6049 0, , ,0007 0,5461 Körjegyzőség (referencia kategória: ahol 0, ,8447 jegyző működik) Körjegyzőség székhelye 0,0799 0,1414 0, ,5220 1,0831 körjegyzőséghez tartozó település 0,0337 0,1162 0, ,7721 1,

254 Esetszám 2998 Adathiány Log Likelihood 3545, Log Likelihood 2567,921 Goodness of fit 3152,753 Cox and Snell 0,278 Nagelkerke 0,401 A 2LL csökkenésének mértékét mutató khí-négyzet táblázat Khí-négyzet Szabadságfok Szignifikancia Model 977, Block 977, Step 977, Találatmátrix Predicted Observed Nem önhikis (N) Önhikis (N) % Nem önhikis ,16 Önhikis ,09 Overall 79,65 254

255 Az önhikisséget meghatározó tényezők modellje az közti periódusban (logisztikus regresszió) 1000 főre jutó B S.E. Wald-érték Szabadságfok Szignifikancia Exp(B) segélyezettek száma 0,0394 0,0149 7, ,0080 1,0402 munkanélküliek száma 0,0150 0, , ,0000 1,0151 személyautók száma -0,0031 0,0015 4, ,0316 0,9969 regisztrált vállalkozások száma -0,0034 0,0014 5, ,0152 0, évnél idősebbek száma 0,0061 0, , ,0000 1,0064 Régió (referencia kategória: Kö- zép- 59, ,0000 Magyarország Közép-Dunántúl -0,7257 0, , ,0007 0,4432 Nyugat- Dunántúl -0,0150 0,2130 0, ,9437 0,9320 Dél-Dunántúl 0,0974 0,2212 0, ,6598 0,9942 Észak- Magyarország -0,1387 0,2263 0, ,5397 0,9267 Észak-Alföld 0,8041 0, , ,0009 2,5394 Dél-Alföld 0,0445 0,2279 0, ,8451 1,0415 Összevont településtípus (referencia 315, ,0000 kategória: város) Kisfalu (1000 fő alatt) 1,5417 0, , ,0000 5,9751 Nagyfalu ( fő között) -0,6015 0, , ,0004 0,6538 Esetszám 3111 Adathiány 69-2 Log Likelihood 3662, Log Likelihood 2651,385 Goodness of fit 3052,119 Cox and Snell 0,277 Nagelkerke 0,401 A 2LL csökkenésének mértékét mutató khí-négyzet táblázat Khí-négyzet Szabadságfok Szignifikancia Model 1011, Block 1011, Step 1011,

256 Találatmátrix Predicted Observed Nem önhikis (N) Önhikis (N) % Nem önhikis ,24 Önhikis ,84 Överall 80,59 Szegénységi és modernitás mutatók Anova táblája 1000 főre jutó Négyzetösszeg Szabadságfok F-érték Szignifikancia Csoportok között 3798, ,2586 1,02E-13 segélyezettek Csoporton belül , száma Összesen , Csoportok között ,1 8 70, regisztrált munkanélküliek száma Összesen Csoporton belül személygépkocsik száma távbeszélők száma regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi boltok száma Csoportok között ,4 8 52, Csoporton belül Összesen Csoportok között , Csoporton belül Összesen Csoportok között ,7 8 27, Csoporton belül Összesen Csoportok között 954, , , Csoporton belül , Összesen , Csoportok között ,9 8 10, ,17E-14 Csoporton belül ,76294 ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma Összesen aktív korúak (18-59 év) száma 60 évnél idősebbek száma elvándorlások aránya halálozások száma Csoportok között ,5 8 0 Csoporton belül ,18806 Összesen Csoportok között ,9 8 0 Csoporton belül , Összesen Csoportok között 23633,1 8 3,4E-08 Csoporton belül , Összesen ,76294 Csoportok között , Csoporton belül 9,06E Összesen 9,14E

257 Régiók kereszttábla Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: Teljes minta Esetszám % Adjusted Residual -0,5-4,4-1,6-2,5-2,2-2,9-2,8-1,1 Esetszám % Adjusted Residual 0,1 1,6-1,1-3,1-2,3-3,7-3,8-4,8 Esetszám % Adjusted Residual 7,0 4,2 1,6-2,3-1,8-3,3-3,3-3,6 Esetszám % Adjusted Residual 3,9 3,0 0,1 1,7 0,8-0,2-0,5-0,7 Esetszám % Adjusted Residual -5,9-1,5-0,1 2,7 2,1 6,3 4,3 3,2 Esetszám % Adjusted Residual -4,0-3,0 1,0 2,4 2,7 2,5 5,9 7,3 Esetszám % Adjusted Residual -2,5-3,0-0,8 0,1 0,0 0,4-0,3-0,2 Esetszám % Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 604, ,96E-97 Likelihood Ratio 596, ,74E-96 Linear-by-Linear Association 235, N of Valid Cases

258 Településrétegek lélekszám szerint kereszttábla 1000 alatti települések 1 2 ezer 2 5 ezer 5 10 ezer ezer ezer ezer fölött Budapest Összesen: Teljes minta ,1 8,6 3,1 1,7 2,6 3,8 5,6 8, ,2-4,9-2,6-1,0-1,4-1,0-2,6-4, ,6-5,0-1,4-2,5-1,0-2,7-3,8-4, ,7-1,1 0,2 0,3-1,1-1,0-2,1-2, ,8-1,0-0,8 1,6-0,4-1,1 0,5-1, ,2-2,5 0,5 1,5-0,6-1,5-1,3-0, ,4-0,3-0,8-0,7-0,7-0,8-0,7-0, ,1-1,0 1,1-0,6-0,6-0,6-0,5-0, ,5-0,4-0,3-0,3-0,3-0,3-0,2-0, Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 758, ,2E-119 Likelihood Ratio 783, E-124 Linear-by-Linear Association 227, N of Valid Cases

259 Településtípus kereszttábla község város megyeszékhely Budapest nem település Összesen: Teljes minta ,1 3,2-0,5-2,6 1,0 2,3 1,1 2, ,9-1,7 0,0 3,0-0,5-1,6-1,1-1, ,4-1,2-0,3-1,1-1,1-1,1-1,0-1, ,5-0,4-0,3-0,3-0,3-0,3-0,2-0, ,6-3,0 1,3 0,5-0,5-1,3 0,4-1, Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 114, ,67E-11 Likelihood Ratio 120, ,67E-12 Linear-by-Linear Association 15, ,66E-05 N of Valid Cases 3179 Összevont településtípus kereszttábla Teljes minta Esetszám % kisfalu Adjusted Residual 6,1 8,6 3,1 1,7 2,6 3,8 5,6 8,3 Esetszám % nagyfalu Adjusted Residual -5,2-7,6-3,2-2,5-1,9-2,8-4,8-7,2 Esetszám % város Adjusted Residual -2,1-2,6-0,1 1,4-1,5-2,2-2,0-2,8 Esetszám Összesen: %

260 Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 715, Likelihood Ratio 729, Linear-by-Linear Association 275, N of Valid Cases 3131 Körjegyzőség kereszttábla Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Összesen: Teljes minta Esetszám % Adjusted Residual -0,8-0,5-0,3 0,1-0,9-0,1-0,7 3,1 Esetszám % Adjusted Residual 0,2 0,7 0,2-0,6 0,7 0,9-0,1-0,6 Esetszám % Adjusted Residual 0,7 0,0 0,2 0,4 0,4-0,6 0,9-2,9 Esetszám % Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 14, , Likelihood Ratio 15, ,49747 Linear-by-Linear Association 1, , N of Valid Cases 3134 Kistérség központja kereszttábla Nem központi település Központi település Összesen: Teljes minta ,3-0,8 1,5-0,4 0,7-0,1-0,5-0, ,3 0,8-1,5 0,4-0,7 0,1 0,5 0,

261 Khí-négyzet érték táblázata Value Szabadságfok Szignifikancia Pearson Chi-Square 7, , Likelihood Ratio 7, , Linear-by-Linear Association 0, , N of Valid Cases 3134 Az önhikisség gyakoriságát befolyásoló tényezők modellje (logisztikus regresszió) 1000 főre jutó B S.E. Wald-érték Szabadságfok Szignifikancia Exp(B) segélyezettek száma 0,0346 0,0149 5, ,0202 1,0352 munkanélküliek száma 0,0178 0, , ,0179 elvándorlások száma -0,0103 0,0047 4, ,0289 0,9897 Régió (referencia kategória: Közép- Magyarország 87, Közép-Dunántúl -3,0045 0, , ,0496 Nyugat-Dunántúl -2,0561 0, , ,1279 Dél-Dunántúl -1,894 0, , ,0002 0,1505 Észak-Magyarország -0,4205 0,5057 0, ,4057 0,6567 Észak-Alföld 0,6833 0,5305 1, ,1978 1,9804 Dél-Alföld 0,407 0,5878 0, ,4886 1,5023 Összevont településtípus (referencia kategória: város) 51, Nagyfalu ( fő 1 között) -0,3472 0,6343 0,2997 0,5841 0,7066 Kisfalu (1000 fő alatt) 2,1607 0, , ,0003 8,6772 Esetszám Log Likelihood 863, Log Likelihood 602,138 Goodness of fit 889,263 Cox and Snell 0,290 Nagelkerke 0,428 A 2LL csökkenésének mértékét mutató khí-négyzet táblázat Khí-négyzet Szabadságfok Szignifikancia Model 261, Block 261, Step 261,

262 Találatmátrix Predicted Egyszeri önhikis Rendszeres % (N) önhikis (N) Observed Egyszeri önhikis ,57 Rendszeres önhikis ,96 Overall 84,82 262