Általános rendelkezések 1..

Átírás

1 BÜKKSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004.évi 12.(06.30). RENDELETE a évi 19. ( ) és a 11/2010. (IX. 15) számú módosító rendeletekkel egységes szerkezetben a környezetvédelemről: az avar és kerti hulladékok égetéséről, a parlagfű visszaszorításáról, a zajvédelemről, az állattartás szabályairól és a zöldfelületek védelméről. Bükkszék Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV ában kapott felhatalmazás alapján a környezet védelméről szóló évi LIII. tv., a természet védelméről szóló évi LIII. tv., az állategészségügyről szóló évi XCI. tv., az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII.19.) BM. sz. rendelet, a 12/1983.(V.12.) MT. számú rendelet figyelembevételével a település környezetvédelme érdekében a következő rendelet alkotja: I. Általános rendelkezések 1.. A rendelet hatálya kiterjed Bükkszék község közigazgatási területére, a közigazgatási területen élő, vagy tartózkodó magánszemélyekre, a közigazgatási területen tevékenykedő jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. 2.. A rendelet alkalmazása szempontjából: avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék) hasznosítás: kerti hulladék komposztálása, tárolóedény: kuka, konténer, egyéb tartály, veszélyes mértékű zaj: mely meghaladja a 4/1984. (I.23.) Eü.M. sz. rendeletben megállapított zajterhelési és rezgésterhelési határértéket, mely nappal 50 db, éjszaka 40 db. hangosító berendezés: folyamatos, ismétlődő hangkibocsátó eszköz emberi erő alkalmazásával, vagy gépi berendezés által, éjszakai időszak: 22 óra és reggel 6 óra közötti időszak, haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás, vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek, nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés, juh, kecske, kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint máshová nem sorolt prémes állat és a méh, kedvtelésből tartott állat: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, stb, kivéve ha azok tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek,

2 közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészlet, az önkormányzati tulajdonban lévő közterületként használt belterületi földrészlet, közcélu zöldfelület: az önkormányzati tulajdonban lévő minden közterületnek minősülő közpark, fasor, sétány, véderdő. II. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről 3.. A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges. 4.. (1) A szervezett háztartási hulladékgyűjtésbe bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése elsősorban zárható, környezetszennyezés kizárását biztosító tárolóedényben történik. (2) A háztartási hulladékszállításba be nem kapcsolt területeken és abban az esetben, ha tárolóedényben történő gyűjtésnek akadálya van, a tulajdonos, illetve használó az alábbiak szerint köteles a kerti hulladék kezeléséről gondoskodni: zárható, környezetszennyezés kizárását biztosító tárolóedényben gyűjti, majd a községi hulladéklerakó-helyre szálltja, az arra alkalmas kerti hulladékot a közegészségügyi előírások betartásával komposztálja. 5.. (1) Kerti hulladékot égetni a község közigazgatási területén csak e rendelet betartásával szabad. (2) Kerti hulladékot égetni május 1. és augusztus 31. között tilos. Szeptember 1. és április 30. között keddi és pénteki napokon, a levegőréteg és hőmérséklet változása miatt csak 12 és 18 óra között lehet, meteorológiai viszonyoktól függően. (3) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot. (pvc, veszélyes hulladék) (4) A kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen, telken lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása a környezetre kárt nem okoz. Az égetés során be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait. (5) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom esetén kerti hulladékot égetni is tilos. III. A parlagfű visszaszorításának szabályai

3 6.. (1) A település közigazgatási területén a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a tulajdonukban, használatukban lévő ingatlanokat kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani. (2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (3) A parlagfű gyomirtását mechanikus vagy vegyszeres eszközök felhasználásával lehet végezni. (4) A vegyszeres gyomirtás tekintetében a megyei Növényegészségügy és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. 7.. A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat az ÁNTSZ szakmai irányításával és koordinálásával gondoskodik. IV. A zajvédelem helyi szabályai 8.. (1) Lakásokban hangositó berendezést üzemeltetni a környező lakók nyugalma érdekében csak ugy szabad, hogy a zajkibocsátás ne haladja meg az emberi egészséget veszélyeztető környezeti zaj határértéket. (2) Lakott területen éjszakai időszakban tilos olyan kéziszerszám gépesített változatának használata, mely zajjal jár. 9.. Lakott területen éjszakai időszakban tilos: nehézgépjárművek motorjának járatása, gépkocsik, motorkerékpárok motorjának túráztatása Kereskedelmi, vendéglátói-ipari egységekben, közösségi létesítményekben hangosító berendezést üzemeltetni úgy szabad, hogy a zaj ne haladja meg a veszélyes zaj határértékét. Kivételt képez az olyan zenés rendezvény, melynek rendezésére a polgármesteri hivataltól engedélyt kért a rendező szerv. V. Állattartás szabályai 11..

4 (1) Haszonállatot nem lehet tartani a község üdülő és hétvégi házas övezetbe tartozó részén. (2) A község belterületén az építésügyi, közegészségügyi és egyéb hatósági előirások megtartása mellett haszonállatok maximum a következő mennyiségben tarthatók: csirke, tyúk célra 200 db, tenyésztés céljára 5000 db, liba, kacsa, pulyka saját célra 40 db, tenyésztés céljára 250 db, galamb saját és tenyésztés céljára 100 db nutria, nyúl, egyéb prémes állat saját célra 100 db, tenyésztés céljára 1000 db, ló, öszvér saját célra 4 db, tenyésztés céljára 10 db, szarvasmarha saját célra 4 db, tenyésztés céljára 10 db, kecske saját célra 5 db, tenyésztés céljára 25 db, juh saját célra 5 db, tenyésztés céljára 60 db, sertés saját célra 10 db, tenyésztés céljára 30 db. méh 12.. (1) Az állatok tartására szolgáló melléképületeket az építésügyi jogszabályok megtartásával, valamint úgy kell elhelyezni, hogy azok, valamint azt állatok a szomszédos lakóépületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék (1) Tenyésztés céljára tartott kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója: 20 állatig lakóépülettől legalább 6 m-re, állat között lakóépülettől legalább 10 m-re, 50 állat fölött lakóépülettől legalább 20 m-re helyezhető el. (2) Tenyésztés céljára tartott nagy haszonállatok istállója, ólja, kifutója: 5 állatig lakóépülettől legalább 10 m-re, 5-20 állat között lakóépülettől legalább 20 m-re, 20 állat fölött lakóépülettől legalább 30 m-re helyezhető el (1) Állattenyésztés céljára szolgáló melléképületek ásott, fúrt kúttól, csatlakozó vízvezetéktől minimum 15 m-re, vízvezetéki kerti csaptól minimum 5 m-re helyezhető el. (2) Trágyatároló ásott, fúrt kúttól, lakóépülettől minimum 15 m-re helyezhető el Állattartás céljára szolgáló épületeket egészségügyi intézmények, gyermekintézmények, élelmiszert előállító és vendéglátó-ipari üzemek telkének határától minimum 50 m-re lehet elhelyezni.

5 16.. (1) Haszonállatok közterületen nem tartózkodhatnak. (2) Kedvtelésből tartott állatok közterületen csak felügyelettel, ebek csak pórázon, veszélyes ebek csak szájkosárral tartózkodhatnak. (3) Az eb tulajdonosa köteles az eb által közterületen okozott szennyezést eltakarítani. (4) A közterületen őrizetlenül hagyott állatok befogásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. Az igy befogott állatot a tulajdonos 8 napon belül a költségek megtérítésével kiválthatja Az állati hulláról az állat tulajdonosa a következők szerint köteles gondoskodni: eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén évente legfeljebb 50 kg tömegig eláshatja, az egyéb állatok, illetve a felsoroltnál nagyobb tömegű állatok hulláját a tulajdonos dögkútba köteles elszállítani. VI. Zöldfelületek védelme (1) Közhasználatra átadott közcélu zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használata Bükkszék Község Önkormányzata közterület-használatáról szóló rendelete szerint engedélyezhető, de csak rendkivül indokolt esetben. (2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a növényzet sérülése várható, a használó köteles a védelemről minden lehetséges módon gondoskodni. (3) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a sérült, elpusztult növényzet pótlását a használó köteles elvégezni. VII. Felszíni és felszín alatti vizek védelme 19.. (1) Felszín alatti vizek védelme érdekében kommunális folyékony hulladékot a csatornahálózatba kell vezetni. A csatornahálózatba be nem kapcsolt ingatlanon zártrendszerű szennyvíztárolóba kell vezetni, melyet rendszeresen üríteni kell az ingatlan tulajdonosának. (2) A felszíni vizek akadálymentes lefolyását biztosítani kell. Tilos a felszíni vizeket kommunális vagy egyéb hulladékkal szennyezni.

6 VIII. Telepítési távolságokra vonatkozó előírások 20.. A település belterületén és a külterület beépítésre szánt részén az alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: 1. Szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) a szomszédos ingatlantól minimum 1 méterre ültethető méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa a szomszédos ingatlantól minimum 1,5 méterre ültethető méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) a szomszédos ingatlantól 2 méterre ültethető A település külterületén az alábbi legkisebb ültetési távolságokat kell betartani: 1. Gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor a szomszédos ingatlantól minimum 0,8 méterre ültethető. 2. Minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) a szomszédos ingatlantól minimum 2 méterre ültethető. 3. Birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa a szomszédos ingatlantól minimum 2,5 méterre ültethető. 4. Törpealanyra oltott almafa, meggy-, szilva- és mandulafa a szomszédos ingatlantól minimum 3,5 méterre ültethető. 5. Vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa a szomszédos ingatlantól minimum 4 méterre ültethető. 6. Cseresznyefa a szomszédos ingatlantól minimum 5 méterre ültethető. 7. Dió és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa a szomszédos ingatlantól minimum 8 méterre ültethető Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert szőlőt és gyümölcsfát a 21. -ban meghatározott távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1. 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 0,8 méterre ültethető méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 1,2 méterre ültethető méternél magasabbra növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 2 méterre ültethető. 4. Fa a szomszédos ingatlantól minimum 6 méterre ültethető. IX.

7 Szabálysértési rendelkezések 23.. Aki e rendelet 4 -át, 5. (1)-(4) bekezdéseit, 6.. (1) bekezdését, 8. -át, 9. -át, 11. -át, 12. -át, 13. -át, 14. -át, 15. -át, 16. (1)-(3) bekezdéseit, 17. -át, 18.. (1)-(2) bekezdéseit, 19. -át, 20. -át, 21. -át, 22. -át megszegi szabálysértést követ el és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. X. Hatálybalépés 21.. E rendelet kihirdetése, a rendelet VIII. fejezete december 1., 5. (2) bekezdése szeptember 16.-én napján lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. B ü k k s z é k, szeptember 15. Zagyva Ferencné polgármester Tarjányi Lászlóné körjegyző