Együttműködési program dokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Együttműködési program dokumentum"

Átírás

1 Együttműködési program dokumentum 2015 április Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Területi Együttműködési Cél keretében

2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM (EP) DOKUMENTUM Ezt a programot Románia és Magyarország Közös Munkacsoportja (KMCS) készítette és a MEGAKOM Development Consultants és ICG Ex Ante konzorcium támogatta A jelen változat a Bizottságnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a Beruházás a növekedésbe és munkahely-teremtésbe célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról szóló 288/2014/EU ( február 25. ) végrehajtási rendelete alapján készült. A jelen dokumentum tartalma annak az Európai Bizottság (EB) általi végleges elfogadásáig változhat. Mint ilyen, a dokumentum változhat, ezért nem idézhető semmilyen utalásban, vagy használható bárki által bármilyen egyéb célból. 2

3 CCI <0.1 típus= S maximális hossz= 15 betáplálás= S > 1 Cím Változat Első év 2014 Utolsó év 2020 Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2. tervezet, 6. változat Jogosultság kezdete január 1. Jogosultság vége december 31. EB döntésének száma EB döntésének dátuma TÁ módosító döntés száma TÁ módosító döntés dátuma TÁ módosító döntés hatályba lépésének dátuma az együttműködési program hatálya alá tartozó NUTS régiók <0.8 típus= S betáplálás= G >> <0.9 típus= D betáplálás= G >> <0.10 típus= S maximális hossz= 20 betáplálás= M > <0.11 típus= D betáplálás= M >> <0.12 típus= D betáplálás= M >> az Európai Unió (EU) tagállamai Románia NUTS III régiói: Szatmár Megye Bihar Megye Arad Megye Temes Megye Magyarország NUTS III régiói: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Hajdú-Bihar Megye Békés Megye Csongrád Megye 1 Jelmagyarázat: típus: N=szám, D=dátum, S=lánc, C=jelölőnégyzet, P=százalék, B=Boolean döntés: N=Nem része a Bizottság együttműködési programot jóváhagyó döntésének betáplálás: M=Kézi, S=Válogatás, G=A rendszer által generált maximális hossz = A karakterek maximális száma beleértve a szóközöket. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések listája... 8 Bevezetés RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik A tematikus célok és a megfelelő befektetési prioritások kiválasztásának indoklása A pénzügyi juttatások indoklása RÉSZ: PRIORITÁSI TENGELYEK A. A technikai segítségnyújtáshoz nem kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése A Prioritási tengely: Közös védekezés valamint a közös értékek és források hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és források mentén) A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.4. Beruházási prioritás Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) A Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (Együttműködés a hozzáférhetőséget illetően) A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák

5 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) A Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása (Együttműködés a foglalkoztatás terén) A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) A Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (Együttműködés az egészségügyi ellátás és a megelőzés tekintetében) A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) A Prioritási tengely: A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés (Együttműködés a kockázat-megelőzés és a katasztrófakezelés tekintetében) A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) A Prioritási tengely: Határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Intézmények és közösségek együttműködése)

6 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása A.3. Alap és a számítás alapja A.4. Beruházási prioritás A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete A.8. Beavatkozási kategóriák A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas) B A prioritási tengelyek leírása a technikai segítségnyújtáshoz B.1. Prioritási tengely B.2. Alap és a számítás alapja az uniós támogatáshoz B.3. Egyedi célkitűzések és várt eredmények B.4. Eredménymutatók B.5. A támogatandó intézkedések és ezek várakozások szerinti hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez B.6. Beavatkozási kategóriák RÉSZ: FINANSZÍROZÁSI TERV Pénzügyi előirányzat az ERFA-tól (euróban) A Teljes pénzügyi előirányzat az ERFA-tól és a nemzeti társfinanszírozásból (euróban) B Lebontás prioritási tengelyenként és tematikus célkitűzésenként RÉSZ: A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés Integrált intézkedések a fenntartható városfejlesztéshez Integrált Területi Befektetés (ITI) A tervezett beavatkozások hozzájárulása a makro-regionális és tengeri medencei stratégiákhoz, a programterület igényei szerint, amelyeket az érintett Tagállamok azonosítottak és figyelembe véve, adott esetben, az ilyen stratégiákban meghatározott, stratéiailag fontos projekteket RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEI Illetékes hatóságok és szervek Eljárás a közös titkárság létrehozására Az irányítási és ellenőrzési intézkedések összefoglaló leírása A Program irányító és ellenőrző testületeinek feladatai és felelősségi köre Megállapodások és eljárások a Program irányításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez A kötelezettségek viselése a résztvevő Tagállamok között az irányító hatóság, vagy a Bizottság által kiszabott pénzügyi korrekciók esetén Az euró használata Partnerek bevonása RÉSZ: KOORDINÁCIÓ RÉSZ: ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSE A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZÁMÁRA RÉSZ: HORIZONTÁLIS ELVEK Fenntartható fejlődés

7 8.2 Esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma Férfiak és nők közötti egyenlőség RÉSZ: KÜLÖNÁLLÓ ELEMEK A programozási időszak során megvalósítandó főbb projektek Az együttműködési program teljesítmény kerete Az együttműködési program elkészítésében részt vevő érintett partnerek Alkalmazandó program-végrehajtási feltételek, amelyek a harmadik országok transznacionális és inter-regionális programokban való részvételének pénzügyi irányítására, programozására, figyelemmel követésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkoznak, az ESZTE és ECSTE források hozzájárulása révén MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET STRATÉGIAI TERÜLETI ELEMZÉS II. MELLÉKLET KÖZÖS TERÜLETI STRATÉGIA III. MELLÉKLET AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS JELENTÉSVÁZLATA, VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓVAL IV. MELLÉKLET A MEGÁLLAPODÁS ÍRÁSBAN TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁHOZ V. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET TÉRKÉPE VI. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA A POLGÁROK ÁLTAL VII. MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK VIII. MELLÉKLET AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA PRIORITÁSI TENGELYEI IX. MELLÉKLET A MUTATÓK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERTANA X. MELLÉKLET A TEN-T HÁLÓZATOK TÉRKÉPE XI. MELLÉKLET HATÁRÁTKELŐHELYEK TÉRKÉPE

8 RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA EH Ellenőrző Hatóság KTE Közigazgatási Területi Egység a Román Köztársaság 351/2001 sz. törvénye alapján B2B vállalatok közötti HÁH határátkelőhely BRECO Biroul Regional pentru Cooperare Transfrontaliera Oradea pentru Granita Romania-Ungaria (Nagyváradi Regionális Iroda a Határon Átnyúló Együttműködésért) AF Ajánlattételi Felhívás F A 2014-es sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelő feladat EP Együttműködési Program MEOP Magyarországi Együttműködési Operatív Program KSK Közös Stratégiai Keret KTS Közös Területi Stratégia IÉERL Irányítási és Ellenőrző Rendszer Leírása EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EB Európai Bizottság EFA Európai Fejlesztési Alap GINOP Magyarországi Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program KEHOP Magyarországi Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ETT Európai Területi Társulás EBB Európai Befektetési Bank ETHA Európai Tengerügyi és Halászati Alap ESZTE Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA Európai Szociális Alap ESBA Európai Strukturális és Befektetési Alapok ETE Európai Területi Együttműködés EU Európai Unió EU 2020 Az Európai Bizottság Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című közleménye EUR euró EUDRS Az EU Duna Régió Stratégiája ESZER Első Szintű Ellenőrző Rendszer GDP bruttó hazai termék KCS Ellenőr Csoport EEFOP Magyarországi Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program MHVGOP Magyar Halászati és Vízgazdálkodási Operatív Program HME az INTERACT által az ETE programok számára kifejlesztett harmonizált megvalósítási eszközök 8

9 HU Magyarország HUF Magyar Forint MARO Program/ Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program MARO HÁE Program IKT Informatikai és kommunikációs technológia BBA Belső Biztonsági Alap amely elősegíti a Belső Biztonsági Stratégia megvalósítását, a jogérvényesítés területén való együttműködést és az Unió külső határainak kezelését, ID azonosító adatok IP Információs pont BP beruházási prioritás ECSTE Előcsatlakozási Támogatási Eszköz ITB Integrált Területi Beruházások IKOP Magyarországi Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program KT közös titkárság KMCS Közös Munkacsoport IH Irányító Hatóság (tanúsító funkció) MB Monitoring Bizottság MED program az Európai Területi Együttműködés által lefedett mediterrán partmenti régiók transznacionális programja TÁ az EU tagállama NH Nemzeti Hatóság NPSZ nonprofit szervezet NUTS Nomenclature des unites territoriales statistiques (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) P A 2014-es Emlékeztetőben megfogalmazott követelményeknek megfelelő lehetőség PT Prioritási tengely KÖFOP Magyarországi Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program RNVFP Romániai Nemzeti Vidékfejlesztési Program RAKFOP Romániai Adminisztratív Kapacitás Fejlesztési Operatív Program REFOP Romániai Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program RNIFOP Romániai Nagyméretű Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program RHOP Romániai Halgazdálkodási Operatív Program RROP Romániai Regionális Operatív Program MVOP Magyarországi Vidékfejlesztési Operatív Program K&F kutatás és fejlesztés K&FI kutatás, fejlesztés és innováció RO Románia Ro-La Rollende Landstraße (gördülő országút) vasúti szállítási mód RON román lej KMFI kutatás, műszaki fejlesztés és innováció 9

10 KKV SC STE EGYLV TS TEN-T TC MTTOP kis- és középvállalkozás egyedi célkitűzés Stratégiai Területi Elemzés erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek technikai segítségnyújtás Transzeurópai Közlekedési Hálózat tematikus cél Magyarországi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10

11 BEVEZETÉS A jelen dokumentum az Európai Területi Együttműködési Cél keretében létező Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program dokumentuma. A dokumentumot a jogosult határmenti területen a közös program elkészítéséért felelős Közös Munkacsoport (KMCS) készítette, és az IH koordinálta. A Program dokumentum kidolgozásakor az Európai Bizottság (EB) által szolgáltatott sablon került felhasználásra. A program dokumentum egy 2013 elején kezdődött alapos tervező folyamat eredménye, amelyhez hozzájárult a külsős tanácsadók támogatása. Ennek a folyamatnak az első lépéseként a jogosult terület társadalmi-gazdasági elemzésére került sor, amelynek eredménye a Stratégiai Területi Elemzés (STE). Ez a dokumentum részletes áttekintést nyújt a jogosult határmenti területről, annak fő problémáiról, kihívásairól és lehetőségeiről. A következő lépés az azonosított fő feladatok megoldására meghatározott közös stratégia megtervezése és a jogosult határmenti terület közös lehetőségeinek kihasználása. A stratégiát a Közös Területi Stratégia (KTS) című dokumentum ismerteti részletesen. Mindkét dokumentum készítése egy széleskörű konzultációs folyamaton alapult, amely lehetővé tette minden fontos érdekelt számára, hogy aktívan részt vegyen és hozzájáruljon a közös stratégia megtervezéséhez. A KMCS részletesen megvitatta és azután hivatalosan jóváhagyta mind az STE-t, és ezt követően a KTS-t. Mivel a Programban utalások történtek, valamint tanulságokat és eredményeket tartalmaz, az STE és KTS kiegészítő információkat nyújtó teljes verziói a jelen dokumentum I. és II. mellékletében hozzáférhetőek. 11

12 1 1. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA 12

13 1.1 Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik A terület kijelölése A Program tervezésekor a tagállamok (TÁ) ugyanazt a jogosult területet jelölték meg, mint a MARO Program/ MARO HÁE Program (V. melléklet). Az elemzésben szereplő jogosult terület Magyarország és Románia nyolc megyéjéből áll (NUTS III régiók): Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád az előbbiben; Satu Mare, Bihor, Arad és Timis az utóbbiban. Ezek a megyék az alábbi romániai NUTS II régiók részei: Észak-nyugat (RO11): Bihor megye, Satu Mare megye, Nyugat (RO42): Arad megye, Timis megye. Magyarországon: NUTS II Észak-Alföld (HU32): Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alföld (HU33): Békés megye, Csongrád megye. Ezeknek a megyéknek az együttes területe több mint 50 ezer km 2, ami a két ország területének 15.2% -t teszi ki (Magyarország 23.7% -t, illetve Románia 11.9%-t). A megyék területe km 2 (Csongrád) és km 2 (Timis amely egyúttal Románia legnagyobb megyéje) között mozog. A legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Magyarország lakosságának a száma , és Romániáé volt (az Európai Unió *EU+ 28 tagország lakosainak a száma: 505,7 millió). A 2013-as év adatai szerint 4 a jogosult területek megyéiben összesen 3,911,505 ember él, ami a két ország lakosainak 13.1% -át jelenti. A jogosult terület legnagyobb lélekszámú megyéje Timis, 690 ezer lakossal (a jogosult terület lakosságának 17,6% -a), míg a 342 ezer lakosú Satu Mare megye a legkisebb (a jogosult terület lakosságának 8,7% -a). A határ másik oldalán a magyar megyék lakosainak száma a jogosult terület lakosságának 9 és 15%-a közé esik. A lakosság számának szempontjából a régió legnagyobb magyarországi megyéje Szabolcs-Szatmár-Bereg messze elmarad a román Timis megyétől, míg Békés, a legkisebb magyarországi megye ugyanolyan méretű, mint a romániai Satu Mare megye. Ebből következően, Timis és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a jogosult terület legnagyobb megyéi, ahol a régió lakosságának a többsége él. 2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország 3 Forrás: Institutul National de Statistica (INS Nemzeti Statisztikai Intézet), Románia 4 Forrás: 13

14 A jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet elemzéséből eredő fő következtetések Demográfia A jogosult terület jelentős mértékben hozzájárul a Magyarország és Románia teljes lakosságához, ami a két ország összes lakosának a 13.1%-t jelenti. Ez a tény, amihez hozzájárul a régió populációjának az utóbbi években végbemenő csökkenése, többek között a negatív nettó migráció eredménye. A magyarországi és romániai rész között kis mértékű különbségek figyelhetők meg a nettó migráció területén: Csongrád megye kivételével minden magyarországi határmenti megye negatív nettó migrációtól szenved a romániai határmenti megyékkel összehasonlítva. Az adatok figyelemre méltóak a főként a román oldal javára írható eredmények miatt is. A jogosult terület vidékiként jellemezhető, ahol néhány jelentős nagyobb várost vesz körül egy sor kisebb város. A lakosság többsége a megyeszékhelyek és a nagyobb városok közelében összpontosul. A lakosság sűrűsége jóval a nemzeti átlag és az 28 EU tagország átlaga alatt van minden megye esetében, habár a magyarországi megyék sűrűbben lakottak mint romániai megfelelőik. A magyar kisebbség aránya a romániai megyékben 5% és 33% 5 között mozog, miközben az egyes megyék között jelentős különbségeket mutat; másrészt a magyarországi megyékben a román kisebbség aránya 0% és 1% 6 között van. A két ország közötti egyenlőtlenség ellenére ez jó lehetőségeket kínál az együttműködési kezdeményezésekhez. A roma lakosság aránya, bizonyos belső különbségekkel, jelentős az egész jogosult területen. Tekintve, hogy a roma családok többsége a szegénységi küszöb alatt él, ez egy jelentős szociális probléma és hosszú távú társadalmi kockázat. Gazdaság és munkaerőpiac A megyék és a régiók gazdaságának és munkaerőpiacának elemzése világosan mutatja, hogy a régió a lakosság arányához képest a két ország bruttó nemzeti termékének kisebb arányát termeli (GDP, 11.3%), ezért ennek a mutatónak az alapján a jogosult terület gazdasági teljesítménye viszonylag szerény a két ország más részeivel összehasonlítva. Nyolc megyéből hatnak a lakosságához képest kisebb a nemzeti GDP-ben való részaránya: csak Arad és Timis megyék produktívabbak ebben a tekintetben mint a nemzeti átlag. A magyarországi részen Szabolcs-Szatmár-Bereg az egyetlen megye, amelynek a lakosság-arányához képest sokkal (2,5%) alacsonyabb a GDP-részaránya. Timis megye helyzete stabil, mivel ez a megye termeli a jogosult terület teljes GDP-jének a legnagyobb hányadát (25,9%). A jogosult területeken fekvő megyék fejlődése jelentősen lemarad az EU szintjétől és a széles körben elfogadott 75%-os küszöbhatárhoz képest ez a régió az EU-n belül a legfejletlenebbek közé tartozik. 5 Lásd a 3.sz lábjegyzetet 6 Lásd a 2.sz lábjegyzetet 14

15 2001 és 2010 között az összes megyék egy főre eső GDP-je nőtt: főként a romániai megyékben volt tapasztalható jelentős növekedés; viszont az egy főre eső GDP növekedés Békés megyében mégis a 28 EU tagország átlagos növekedési szintje alatt maradt. Tízéves összehasonlításban a GDP megoszlása a három fő szektor között nem változott alapvetően. A romániai megyék GDP-je többnyire az ipari teljesítmény függvénye, míg a magyarországi megyék GDP-jének nagyobb részét a szolgáltatások, főleg a közigazgatás és a közösségi szolgáltatások/háztartásbeli tevékenységek teszik ki. Jellemző trend a mezőgazdaság részarányának a csökkenése a gazdaságban, amit az ipari szektor megfelelő növekedése kísér, míg a szolgáltatások továbbra is tartják vezető pozíciójukat ebben a tekintetben. Ami a vállalkozói infrastruktúrát illeti, az ipari parkok száma sokkal nagyobb a határ magyarországi oldalán, míg a vállalkozói inkubátorházak száma majdnem megegyező a romániai oldalon levő ilyen létesítmények számával. Pusztán a számadatokon kívül a foglalkoztatottsági ráta szintén fontos szempont: nyilvánvaló, hogy van egy sor használaton kívüli létesítmény, míg a nagyobb városok környezetében elhelyezkedő létesítmények teljesítménye jobb, ezek esetében nagyobb a foglalkoztatottsági ráta is A jelenleg működő inkubátorházak főként induló vállalkozásokat vonzanak; másrészt hiányoznak az olyan vállalkozói inkubátorházak, amelyek valóban képesek lennének támogatnia a technológia átadási folyamatokat és segíteni a kis- és középvállalkozások (KKV) technológiai fejlődését. A jogosult terület elmarad az informatikai és távközlés technológiai (IKT) infrastruktúra fejlettségének szintjében a 28+4 EU tagországgal összehasonlítva, bizonyos belső különbségek mellett, habár a mobil internet eszközök terjedése valószínűleg fokozatosan áthidalja ezt a szakadékot. A munkaerő-piaci adatok negatív képet mutatnak: a gazdaságilag aktív népesség teljes száma a jogosult területen 2001 óta csökkent és a teljes aktív népesség aránya a teljes lakosságon belül alacsonyabb az összes résztvevő megyében, mint az EU átlag. A foglalkoztatottsági ráta 2001 és 2009 közötti változását illetően Timis megyében volt tapasztalható a legnagyobb növekedés (8%), ellenkezőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb mértékű csökkenés (9%) az adott időszakban. A különböző szektorok változó fontosságától függően a határmenti lakosság többsége az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. Ez hasonlóságot mutat a nemzeti GDP szektorok közötti eloszlásával is. A magyarországi-romániai jogosult terület hosszú távú munkanélküliségi rátája valamivel magasabb, mint az EU 28+4 tagország, az egyéb HÁE- területek átlaga és romániai országos átlag, de alacsonyabb mint a magyarországi átlag. A munkaerőpiacon jelenlevő személyek számának 2005 és 2050 közötti változására vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzések a teljes jogosult területen jelentős munkaerőcsökkenéssel számolnak 7. A magyarországi megyékben a munkanélküli lakosság többsége a 25 és 29 év közötti 8, és a romániai megyékben pedig a 40 és 49 9 év közötti korosztályhoz 7 Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November Lásd a 2.sz lábjegyzetet 9 Forrás: Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Románia 15

16 tartozik. A munkanélküliek aránya a nyolc általánost, szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzettek között a legmagasabb. Oktatás, kutatás és fejlesztés (K&F) A legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező teljes népesség részaránya az EU28 átlaga fölött van Magyarországon és Romániában is. Viszont a várt iskolában töltött évek száma Romániában az EU28 átlaga alatt van (EU28: 17,3 év, Magyarország: 17,7 év, Románia: 16,6 év) és az iskolát idő előtt elhagyó emberek nagy száma szintén problémát jelent. A jogosult területen élénk a tudományos élet, több egyetem és főiskola is található itt, amely több mint 200,000 hallgatónak biztosítja a felsőfokú oktatási intézményekben való tanulást. A legnagyobb egyetemekkel rendelkező megyék - különösen Hajdú-Bihar, Csongrád és Timisnagyszámú K&F dolgozót alkalmaznak és kiváló K&FI erőforrást kínálnak, amelyből a jogosult terület gazdasága tőkét kovácsolhat. Ami a K&F kiadások szintjét illeti, a megyék többsége elmarad az EU28 átlagától. Viszont Hajdú-Bihar és Csongrád megyék Magyarországon meghaladják az EU27 átlagot, és a romániai megyék- főleg Timis és Arad- az utóbbi években folyamatosan növelték a K&F kiadásokat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az elsődleges K&F központok a jogosult terület négy megyéjének egyetemei, amelyek a kiváló innovációs kínálnak. A romániai megyékben jelentős növekedés volt tapasztalható és az EU 2020 Stratégia célkitűzései között szereplő nemzeti cél fenntartani a ezt a tendenciát. Környezet, energetika, klímaváltozás; kockázat-megelőzés és kezelés A természeti környezet és annak védelme kulcsfontosságú kérdés mind Magyarország, mind Románia számára, részben a jelenlevő kiterjedt NATURA 2000 területeknek köszönhetően is. A szén-dioxid kibocsátást illetően a romániai adatok a 2010-ben elért legalacsonyabb értékhez képest növekedő tendenciát mutatnak. A magyarországi kibocsátási mutatók ellenben a múlt évben stagnáltak, és ez a trend változatlannak tűnik az elkövetkező évekre vonatkozóan is és 2011 között mindkét országban jelentős csatornahálózati fejlesztések valósultak meg. Az ivóvízhálózat javulása tekintetében Románia felülmúlta Magyarországot. Ez főként annak köszönhető, hogy a magyar ivóvízhálózat már jelentős fejlődésen ment keresztül a romániai hálózathoz viszonyítva. A kútvizek arzéntartalma Magyarország egyes részein magas. Ezt a problémát egy komplex program keretében kezelik, amelynek célja az ivóvíz minőségének javítása az érintett településeken. Az energiafajták tekintetében Románia főként földgáz fogyasztó, de ugyanakkor a megújuló forrásokból származó energia aránya is figyelemre méltóan magas Magyarországhoz, sőt még az EU20 átlagához képest is. A vizsgált magyarországi megyékben, habár a földgáz aránya viszonylag magas (38%)- ez az részarány a időszakban - a kőolajtermékek és az atomenergia részarányával együtt - várhatóan csökkenni fog. 16

17 A megújuló energiatermelés eloszlása tekintetében a biomassza és megújuló hulladékok részaránya mindkét országban meghaladja az EU 28 országok átlagát. A vízenergia felhasználása szintén magasabb Romániában, mint az EU28 átlag; viszont a megújuló energiaformák tekintetében mindkét ország elmarad az EU28 átlagától. Habár a jogosult terület gazdag termálvizekben, messziről sincsen kihasználva teljes potenciálja energiatermelési célokra. A napenergia hasznosításának a feltételei szintén átlagon felüliek a jogosult területen- ezen a téren jelentős előrelépés történt a romániai oldalon, míg a magyarországi oldal elmaradt. Összességében a napenergia jobb kihasználása szintén fontos lehetőséget kínál. A jogosult terület - bizonyos belső különbségek mellett- kis illetve közepes szintű, klímaváltozásból eredő negatív hatásokra számíthat 10. Ez, a klímaváltozás hatásaihoz való szerény alkalmazkodó-képességgel együtt a klímaváltozás hatásaira való meglehetősen magas fogú érzékenységet eredményez. Konkrétabban az időjárás szélsőségei eredményezhetnek fokozott árvízkockázatot, míg az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése gyakoribb aszályokhoz vezethet; a klímaváltozás növelheti a növény-egészségügyi rizikófaktorokat is, és így negatív hatással lehet az élelmiszerbiztonságra. A jogosult terület gazdag vízforrásokban- mind felszíni, mind felszín alatti vizekben. A víz egyre növekvő jelentőségének köszönhetően - megfelelően kezelve - ez a terület fontos közös vagyona lehet. Infrastruktúra és mobilitás A legforgalmasabb határátkelő helyek - a Magyarországra vagy Romániába tartó gépkocsik napi számát tekintve Ártánd-Bors, Nagylak-Nadlac és Csengersima-Petea. A határátkelőhelyeken áthaladó járművek többnyire kis/személyautók (59% Magyarország felé, 60% Románia felé), teherautók (40% Magyarország felé, 38% Románia felé) míg az autóbuszok vagy biciklik részaránya nem jelentős (0-1%). 11 A közlekedési infrastruktúra javítása folyamatban van a régióban, Romániában és Magyarországon egyaránt. Mindkét ország tervezi összekötő autópályák megépítését, habár a befejezés még sok évet vesz igénybe. Nincsen észak-déli irányú tervezett autópálya-építés, amely közvetlenül összeköthetné az egész régiót. Jelenleg öt vasútvonal szeli át a magyar-román határt. Az elemzés javaslatai szerint a vasúti hálózat további fejlesztése előnyös lenne. A fő probléma a vasútvonalak esetében a villamosítás hiánya (csupán a Békéscsaba és Salonta közötti vasútvonal villamosított). A hosszú menetidő miatt a vasúti forgalom a közúti forgalomhoz viszonyítva jelentéktelen. A jogosult területen öt reptér található (Debrecen, Arad, Oradea, Satu Mare, Timisoara) - melyekről részben külföldi menetrend szerinti járatok közlekednek. A legjelentősebb timisoarai reptér, amelynek 2012-ben 1,035,929 utasa volt Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November Forrás: A magyar-román határ menti közúti és vasúti határátkelőhelyek megvalósíthatósági és hatástanulmánya. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Projektszám: KOZOP Forrás: 17

18 A határt átszelő folyókat nem használják közlekedési útvonalakként - sem Románia és Magyarország között, sem az egyes országokon belül. A határon át biciklivel közlekedő személyek száma a legkevésbé jelentős (kb. 1%). 13 Turizmus és szabadidő Habár a magyar megyék szálláshely-kapacitása nagyobb, a határ két oldalán elterülő megyék hasonló számú ott töltött vendégéjszakát könyvelhetnek el. A jogosult területen megforduló turisták elsősorban hazaiak: a külföldi látogatók száma meglehetősen alacsony a jogosult területen, sokkal kisebb, mint az EU28, de akár a magyarországi átlag is, és alig 1% magasabb, mint a romániai országos átlag. 14 Ez sajnálatos, mivel a jogosult terület gazdag (potenciális) turisztikai látnivalókban- főleg természeti látványosságokban és a kulturális örökség részét képező látnivalókban. Ahhoz azonban, hogy izgalmas látványossággá váljanak, a lepusztult létesítmények közül sok, valamint a kapcsolódó turisztikai létesítmények, szolgáltatás javítását fedező befektetést és megfelelő kommunikációt igényel. A jogosult területen a turizmus fő típusai közé tartoznak a fürdő és egészségturizmus, kulturális turizmus, aktív és sport turizmus valamint a vidéki turizmus. A jogosult területen a turistacsalogató események gazdag választéka kínálkozik, de ezek többnyire nem megfelelően koordináltak (még nemzeti szinten sem, nem még a határon átnyúló szinten), és nincsen megoldva a professzionális értékesítésük. A jogosult területen sok egyedülálló ajánlat található, de csak kisszámú jól megtervezett, nemzetközileg versenyképes határon átnyúló (HÁ) programcsomag és turisztikai célpont. Társadalom és egészségügy Hasonlóan Európa általános helyzetéhez, a jogosult terület lakossága is öregszik; viszont enyhén csökkenő trend figyelhető meg Arad és Timis megyékben. Nincsen nagyobb különbség a megyék közt a 65 év felettiek teljes népességhez viszonyított arányában. Viszont, ha a történelmi adatokra tekintünk, a megyék többségében Bihor, Arad és Timis megyék kivételével jelentős növekedés állt be. A legnagyobb változás Csongrád megyében tapasztalható (8.5%). 15 Magyarországon és Romániában is a szegénység által veszélyeztetett, anyagilag súlyosan nélkülöző vagy a nagyon kis munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság aránya messze meghaladja az EU átlagot. Viszont a fejlődési trendek Romániában kedvezőbbek, mivel ez az arány 2007 óta csökkent, amíg Magyarország esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ami az egészségügyi ellátást illeti, nagy különbség van a két ország feltételei (létesítmények és dolgozók) között, ami részben az egy főre eső összes kiadásokban fennálló különbségekből ered, részben pedig abból, hogy a jogosult terület romániai oldalán az 13 Lásd a 11.sz lábjegyzetet 14 Forrás: Eurostat, EU28 Institutul National de Statistica (INS Nemzeti Statisztikai Intézet ), Románia Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország 15 Forrás: Eurostat 18

19 infrastrukturális fejlesztésekbe történő befektetések szintje alacsony. Jelenleg az egészségügyi szolgáltatások minősége jobb Magyarországon, ami a két ország közötti egészségügyi ellátás célú migrációt eredményez - főként Romániából Magyarországra. Ez önmagában is probléma, amit súlyosbít az a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek általi finanszírozása megoldott, annak ellenére, hogy létezik erre vonatkozó EK irányelv A fő problémák és kiaknázatlan lehetőségek azonosítása A stratégiai programozás folyamán a fő problémák és a kiaknázatlan lehetőségek ( a továbbiakban: problémák - P, lehetőségek- L) az STE-ben megjelenő EGYLV (erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek) elemzés állításai alapján kerülnek azonosításra - a es sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelően. A fő problémákat és kiaknázatlan problémákat azonosították mind a 11 TC esetében és az alábbiak szerint további azonosítás megszámozták őket. Ezen kívül az EGYLV elemzés a KTSben, a II. mellékletben található. TC 1 A kutatás, műszaki fejlesztés és innováció (KMFI) megerősítése 1.sz. P. A KMFI kiadások alacsony szintje és a kutatási tevékenységek szektorokra való összpontosításának hiánya miatt a jogosult terület innovációs potenciálja nincs teljes mértékben kihasználva, 1.sz. L. A jogosult terület egyetemei erős tudományos háttérrel és KMFI kapacitással rendelkeznek, amelyek jó alapot nyújtanak a kutatási eredmények jobb hasznosításához. TC 2 Az IKT-hoz való hozzáférés megkönnyítése, illetve annak használata és minősége 2.sz. P. Az IKT mutatói az IKT fejlesztésének alacsony szintjét jelzik; ez korlátozza a jogosult terület versenyképességét. 2.sz. P. Az IKT fejlesztési szintjének társadalmi és területi egyenlőtlenségei a jogosult területen belül csökkentik a vállalkozói szektor, valamint a lakosságnak, mint munkaerőnek a versenyképességét a kevésbé fejlett régiókban. 2. sz L. A mobil internet eszközök (és a mobil internet) gyors elterjedése fokozatosan megszünteti az internethez való hozzáférésben és az IKT használatának hozadékában tapasztalható nagyobb területi különbségeket TC 3 A KKV-k versenyképességének növelése 4.sz. P. A tartós adminisztratív terhek akadályozzák a vállalkozások szélesebb körű együttműködését, ami hosszú távú negatív hatással van a jogosult terület gazdasági teljesítményére és vonzerejére. 5.sz.P. A technológiaátadási folyamatok és a KKV-k innovációs potenciálja nem megfelelőek. 6.sz.P. Habár a jogosult területen több iparág is jelen van, a szektorokra való összpontosítás hiánya megnehezíti az egész határon átnyúló régió komplex és koncentrált gazdasági fejlődését. 3. sz.l. A jogosult terület 4 milliós lakossága, amely 8 nagyvárost foglal magába, nemcsak egy potenciális közös piacot jelent, hanem egy versenyképes munkaerőkészletet is a KKV-k számára. 19

20 4. sz.l. A helyi KKV-k - hagyományos (részben mezőgazdasági) minőségi termékeire alapozvatöbbet adhatnának el termékeikből a szélesebb (határon átnyúló) régión belül, ami alapvető fontosságú a jogosult terület jobb gazdasági teljesítménye szempontjából. 5. sz.l. A létező vállalkozói infrastruktúra jobb kihasználása és, ha ez szükséges, új létesítmények építése a megfelelő helyszíneken a jogosult terület közös gazdaságának stabilitása és kölcsönös összekapcsolása érdekében. TC 4 Az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden szektorban 7.sz.P. A létező erőművek főként elavultak és csak ritkán hasznosítanak megújuló energiaforrásokat, ami növeli a jogosult terület energiafüggőségét. 8.sz.P. A közinfrastruktúra nem megfelelő energiahatékonysága növeli a jogosult területnek az energiaforrásoktól és energia-behozataltól való függőségét. 6. sz.l. A jogosult terület figyelemreméltó geotermikus, nap-, szél-, víz- és biomassza-energia kapacitással rendelkezik, ami jelentős potenciált kínál a megújuló energiaforrások jelenlegi szerény részarányának növelésére a teljes energiafogyasztáson belül (amely sokkal alacsonyabb a terület magyarországi oldalán). TC 5 A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése; kockázat-megelőzés és kezelés 9.sz.P. Természeti katasztrófák és civilizációs eredetű veszélyek fenyegetnek településeket (pld. az árvízveszély 376 települést fenyeget, beleértve ezek lakosságát, vállalkozásait és mezőgazdaságát, ami állandó bizonytalanságot és anyagi károkat okoz). 10.sz.P. A jogosult területen a nyári időszakban a középhőmérséklet jelentős növekedésére, a fagyos napokon pedig jelentős csökkenésére lehet számítani, ezen kívül a nyári hónapokban a csapadékmennyiség hirtelen változásaival is számolni kell, ami a mezőgazdaság és más ágazatok magasabb szintű alkalmazkodását teszi szükségessé. 7. sz.l. A lakosság növekvő érzékenységet mutat a környezeti problémákkal szemben, ami jelentős ösztönző tényező a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és az azzal kapcsolatos kockázat-megelőzésre. 8. sz.l. A vészhelyzetre való reagálás, katasztrófa-megelőzés és kezelés mindkét országban jól működő szervezeteken nyugszik, amelyek hagyományokkal rendelkeznek az együttműködés terén; ez jó alap lehet a jövőbeni hatékony határon átnyúló, akár több területre kiterjedő együttműködéshez is. TC 6 A környezet megőrzése és védelme és forrásfelhasználás hatékonyságának növelése 10.sz.P. A mezőgazdaságban, erdészetben, szállításban, bizonyos iparágazatokban és a turizmusban megjelenő növekvő emberi tevékenység, valamint a háztartási szilárd hulladék mennyiségének növekedése veszélyeztetheti a természetet (légszennyezés, vízszennyezés, a biodiverzitás megszűnése stb.), ami az életminőség romlásához vezet. 12.sz.P. A látnivalók megközelítésére szolgáló tömegközlekedés elégtelensége, a turisztikai infrastruktúra, szolgáltatások és programcsomagok hiánya csökkenti a jogosult terület vonzerejét és megnehezíti a kiegészítő attrakciók közös kifejlesztését. 13.sz.P. A jogosult terület gazdag felszíni vizekben - ezek mennyiségének és minőségének a megőrzéséhez koordinációra és jelentős forrásokra van szükség. 9. sz.l. A közös természeti kincsek, elsősorban a víz- amennyiben megfelelően védik és kezelik- a jogosult terület fontos közös vagyonává válhatnak a felszíni és felszín alatti vizek 20

Interreg V-A Románia-Magyarország program. Területi kijelölés

Interreg V-A Románia-Magyarország program. Területi kijelölés Program neve Területi kijelölés Tematikus célok Interreg V-A Románia-Magyarország program Az elemzésben szereplő jogosult terület Magyarország és Románia nyolc megyéjéből áll (NUTS III régiók): Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Interreg V-A Románia- Magyarország Program

Interreg V-A Románia- Magyarország Program Interreg V-A Románia- Magyarország 2014-2020 Program A határon átnyúló együttműködést támogató programok Phare CBC (1997-2004/2006) Interreg IIIA (2004-2006) HURO CBC (2007-2013) Interreg VA (2014-2020

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK

2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése kiemelt projekt 2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK 2015. április Tematikus célkitűzések 1) Kutatás, a technológia fejlesztése

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 PAs / Ops im Zeitraum 2014-2020 Partnerschaftsvereinbarungen und operationelle Programme Stand der Dinge

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA ilos Katalin- Főosztályvezető, emzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT PÁLYÁZÁSI AKTUALITÁSOK A 2014-2020- AS IDŐSZAKBAN EU 2020 célkitűzések (2014-2020) A szegénységben élő népesség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben