Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című,

Átírás

1 Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP azonosító számú projekt keretein belül megvalósult programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet által hozott, valamint az azzal egyidejűleg bevezetett intézkedések utólagos hatásvizsgálata Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság június

2 Tartalomjegyzék 1. A hatásvizsgálat tárgya és célja A hatásvizsgálat módszertana Vezetői összefoglaló Bevezetés Az Európai Területi együttműködésről Az európai területi együttműködések helye a kohéziós politikában Az ETE programok típusai, a magyar részvétellel megvalósuló programok Határon átnyúló együttműködési programok Transznacionális programok A interregonális együttműködési programok A programokban támogatásra jogosultak köre Az ETE programok intézményrendszere Projektek támogatása az ETE programban A Módosító Rendelet által bevezetett újdonságok, és azok hatásai A közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszerének módosítása Általános értékelés, javaslatok ÁFA-kompenzáció a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében Általános értékelés, javaslatok Közbeszerzés-ellenőrzési rendszer bevezetése a határon átnyúló együttműködési programokban Általános értékelés, javaslatok Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok a rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása, a beszámolás gyakoriságának csökkentése Általános értékelés, javaslatok Hatások összegzése Megállapítások Melléklet

3 1. A hatásvizsgálat tárgya és célja 2012 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Nemzetgazdasági Minisztérium - NFÜ együttműködésében előterjesztés készült a Kormány részére a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása érdekében. A Rendelet módosításának célja az európai uniós források e szűk, de a szomszédos országainkkal való együttműködésünk tekintetében meghatározó szegmensének, az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében lehívható fejlesztési források hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt, és a célt négy intézkedés révén kívánta megvalósítani. A módosítás kezdeményezésének indoka az a felismerés volt, hogy az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés alatt megvalósuló programokban részt vevő magyar partnerek teljesítményét szabályozási eszközökkel is fokozni szükséges, úgy, hogy mind a források lehívásának teljeskörűsége, mind pedig azok szabályszerű felhasználása biztosított legyen. A programok tekintetében irányító szerepet játszó NFÜ 2012 nyarára számos, a projektgazdák, illetve az Unió felől érkező visszajelzést kapott arról, hogy hol lenne szükséges a fennálló szabályok pontosítása. Fontos szempont volt továbbá, hogy a területfejlesztési intézményrendszer megreformálásával 2012 után a regionális fejlesztési ügynökségek (a továbbiakban: RFÜ), valamint a megyei önkormányzatok egy teljesen új helyzettel álltak szemben a területi együttműködési projektekkel kapcsolatban. Mindkettő szereplőnél likviditási problémák jelentkeztek a projektjeik megvalósítása során a gazdálkodási modelljeiknek az átalakítások következtében bekövetkezett (részben jogszabályi, részben fenntartói intézkedés alapján történt) megváltozása miatt. Tekintettel arra, hogy a RFÜ-k és a megyei önkormányzatok fontos célcsoportjai, és gyakori pályázói az együttműködési programoknak, a megváltozott helyzet kezelése stratégiai fontosságú volt. A megyei, illetve a RFÜ-s pályázók megsegítése nem csak a projektek megvalósulása, és ennek révén a programok forrásfelhasználásának biztosítása miatt volt fontos, de az is fokozta a probléma súlyát, hogy e két intézményi kör letéteményese a területfejlesztésnek is, tehát helyzetbe hozásuk csak erős állami megtámogatással volt elképzelhető. Ezenfelül a gazdasági válság következtében a piaci források beszűkülését likviditási könnyítéssel igyekezett a magyar állam kezelni. Jelen hatásvizsgálat célja a augusztus 12. napján hatályba lépett, a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Módosító Rendelet), valamint az azzal egyidejűleg bevezetett, 3

4 jogszabályi rendezést nem igénylő intézkedések utólagos hatásvizsgálatának elvégzése. Jelen hatásvizsgálat az Államreform Operatív Program keretében, a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése című ÁROP kódjelű pályázat keretében készült. A pályázati felhívás A1. pontjában foglalt feltételek alapján a hatásvizsgálat az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 6. -a szerinti olyan utólagos hatásvizsgálatnak minősül, amely a KIM rendelet 6. -a (3) bekezdésére (különösen annak c) pontjára) tekintettel az a KIM rendelet szerinti hatásvizsgálati laptól eltérően is elkészíthető. Az utólagos hatásvizsgálat célja, hogy a Módosító Rendeletben foglalt szabályoknak a gyakorlatban történő alkalmazását vizsgálja és felmérje az eredményességét, illetve hiányosságait. A hatásvizsgálat azonban kiterjed egy nem jogszabályi szinten rendezett, de a Módosító Rendelettel egyidejűleg érvényesített, azzal szorosan összekapcsolódó támogatáspolitikai intézkedés hatásainak vizsgálatára is, egységes módszerek mentén. A hatásvizsgálat keretében az alábbi, a Módosító Rendelet által bevezetett intézkedések hatásainak kérdéseire kerestük a választ: 1. Mik a közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszere jogosulti körének kibővítése által elért hatások? 2. Mik a közbeszerzés-ellenőrzési rendszer bevezetése által tapasztalható hatások a határon átnyúló együttműködési programokban? 3. Az intézkedési tervekre vonatkozó szabályok pontosítása milyen eredményekre vezetett? 4. Igazolták-e az igények az ÁFA-kompenzáció lehetőségének bevezetését a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében? Nem a Módosító Rendelet által, de azzal egy időben bevezetett intézkedés, és vizsgálatunk tárgya szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró változás, ezért elemzésünk kiterjed a következő kérdésre is: 5. Milyen hatásokkal járt a közösségi hozzájárulás megelőlegezése mértékének megemelése 15 %-ról 30 %-ra? 1.1. A hatásvizsgálat módszertana A Módosító Rendelet alapvetően közszféra szervezeteket, illetve a civil szférához tartozó kedvezményezetteket érint. A hatásvizsgálat során a programok megvalósításában élen járó megyei önkormányzatok és regionális fejlesztési ügynökségeket kerestük meg (írásban és telefonon egyaránt) a kedvezményezetti 4

5 oldal tapasztalatainak megismerése céljából, míg az intézményrendszer oldaláról a vizsgálatnál támaszkodtunk az NFÜ Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (a továbbiakban: NEP IH), valamint a VÁTI Nonprofit Kft. munkatársaival folytatott interjúkra, illetve az általuk rendelkezésre bocsátott adatsorokra. A hatásvizsgálat készítői munkájuk során az ETE programok tekintetében közvetlen információkkal rendelkeznek a programok előrehaladásáról, illetve az azt akadályozó tényezőkről, felelősséget viselnek a szabályozási környezet kidolgozása tekintetében, és közvetlen megkeresések formájában visszajelzést kapnak elsősorban a területfejlesztési intézményrendszer szervezetei, de nem kis részben civil kedvezményezettek részéről is a rendszer működéséről. A Módosító Rendelet előkészítése során az előterjesztéshez kapcsolódó hatásvizsgálati lapon utólagos hatásvizsgálat előírására nem került sor. Jelen hatásvizsgálat során a Módosító Rendelet intézkedéseinek hatásai vizsgálata történt meg. Ehhez tartozik a módosítást megelőző és a módosítás hatályosulása során előállt helyzet összehasonlítása, a módosítással kapcsolatos tapasztalatok, vélemények, problémák feltérképezése, további szabályozási igények azonosítása. A KIM rendeletben rögzítetteknek megfelelően az utólagos hatásvizsgálat során kiválasztásra kerültek azok a jogalkotói szándék szerint jelentős következményekkel járó szabályozási elemek, amelyek tapasztalatainak és következményeinek elemzése érdemben tudja befolyásolni a hatásvizsgálattal érintett terület jövőbeli szabályozását. Mivel a Korm. rendelet szabályozási tárgyköre alapvetően nem állampolgárokat, illetve a társadalom széles körét érinti, a hatásvizsgálat a háztartásokat nem, a vállalkozásokat pedig csak olyan mértékben vizsgálja, amennyiben azok projektek hazai partnereiként járnak el. A hatásvizsgálat alá vont intézkedések alapvetően kettő oldalról fejtenek ki hatásokat: 1. a projektek kedvezményezettjeiként eljáró hazai partnerek tekintetében 2. az ETE programok működtetésében részt vevő hazai intézményrendszer tekintetében (tágan értelmezve és ideértve a szereplőkön túl a folyamatokat és eljárásokat is). 2. Vezetői összefoglaló Összességében megállapítható, hogy a Módosító Rendelet, valamint az azzal egyidejűleg bevezetett egyéb eljárási változások eredményesek voltak abban a tekintetben, hogy további szabályozási hiátusra a 2012 augusztusa óta eltelt időben nem mutattak rá a tapasztalatok. Kijelenthető, hogy a szabályozási oldalról a magyar intézményrendszer mindent megtett annak érdekében, hogy az ETE programokban megvalósuló projektek időben, szabályosan megvalósuljanak. Természetesen minden megvalósítás elsődlegesen a projektgazdák felelőssége, azonban a szabályozó jelentősen tudja támogatni ezen megvalósításokat az adminisztrációt csökkentő, a projektgazdákat tanácsadással támogató, a projekteket likviditással segítő 5

6 intézkedéseivel. Véleményünk szerint a 2012 nyarán bevezetett módosítások ezeken a beavatkozási pontokon hatottak az ETE programok projektjeinek megvalósítására. Megállapítható az is, hogy míg a Módosító Rendelet előtt heti szinten érkeztek megkeresések a NFÜ-höz a Rendelet módosítása kapcsán, addig a Módosító Rendelet óta egyetlen ilyen megkeresést 1 ismerünk csak, amely a megelőlegezésre jogosultak körének kiterjesztésére vonatkozott. Azonban hatásvizsgálatunk arra is rámutatott, hogy csak moderált mértékű számszerű hatást tudunk kimutatni a módosítások eredményeképpen, amelynek okát abban véljük felfedezni, hogy a módosítások túl későn kerültek bevezetésre, és jelentős hatást a as pénzügyi ciklusban megvalósuló programokra már nem tudtak gyakorolni, tekintettel arra, hogy a bevezetés időpontjában a pályázati kiírások döntő többsége már megjelentetésre került és így pályázók megerősödő aktivitása már csak részben mutatkozhatott meg. Néhány esetben azonban kimutatható, hogy a változtatások elmaradása konkrét projektek bukását eredményezte volna, ezért indokoltságát több szinten is igazolva látjuk. Egyfelől a szabályozás átfogóbb szintjén nem ismerünk olyan körülményt, amely további módosítást tenne szükségessé, így megállapításunk az, hogy a Módosító Rendelet valamennyi problémaként felmerült körülményre választ tudott adni. Másfelől az egyes projektek konkrét szintjén kimutatható a kedvezményezettek helyzetének javulása a módosítások eredményeképpen, ez azonban nem elsősorban új projektek indításában mutatkozik meg. Fentiek alapján a bevezetett módosításokkal finomhangolt szabályozási környezet fenntartására teszünk javaslatot a as időszakban is, amely ajánlásaink időszerűségét igazolja az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) közreműködésével már zajlanak a következő pénzügyi ciklus ETE programjainak tervezési folyamatai, és így felismeréseink hasznosítására lehetőséget látunk. A Módosító Rendelet egyes intézkedései kapcsán egyenként is bemutatásra kerülnek a módosításhoz vezető okok, a bevezetett változtatások és azok felismerhető hatásai. 1 Ez a megkeresés a Regionális Innovációs Ügynökségek (a továbbiakban: RIÜ) részéről érkezett, és azt indítványozta, hogy a RIÜ-k az RFÜ-khöz és a megyei önkormányzatokhoz hasonlóan nevesítésre kerüljenek a Rendeletben, mint megelőlegezésre jogosult szervezetek, értékhatártól függetlenül. A RIÜk képviselőjével történt egyeztetések után nem javasoltuk újabb módosítását a Rendeletnek, hisz az várhatóan a programok szempontjából túl későn került volna kihirdetésre, és sok esetben pedig a RIÜ-k tulajdonosai közt szerepelnek az RFÜ-k, valamint a megyei önkormányzatok is, így a projektek megelőlegezésére végső soron az előbbi két tulajdonoson keresztül volna mód. 6

7 3. Bevezetés Elsőként bemutatjuk az ETE programok rendszerbeli helyét, Magyarország szempontjából betöltött jelentőségét, a Módosító Rendelet által bevezetett intézkedésekkel érintett intézményrendszert és eljárásokat. Ezt követően részletesen bemutatjuk a Módosító Rendelet által hozott, valamint a vizsgálat alá vont újdonságokat, azok empirikus tapasztalatait, végül pedig következtetéseket vonunk le a módosítások eredményességéről, és az esetleges további módosítások szükségességéről. 4. Az Európai Területi együttműködésről 4.1. Az európai területi együttműködések helye a kohéziós politikában Az Európai Unió tisztán gazdasági érdekközösségi jellegén túlmutató szerepének egyértelmű jele a tagállamok és az Unió osztott felelőssége mellett megvalósuló kohéziós politika, amely célja az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása a regionálisan nagy eltéréseket mutató gazdasági és társadalmi fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése révén. Ennek eszközeként az Uniós költségvetés több mint egy harmadát kitevő regionális fejlesztésre használható források szolgálnak. A jelenleg végrehajtás alatt álló as pénzügyi ciklus keretében a kohéziós politika három, beavatkozási területeként azonosított célkitűzése a következő volt: 1. Konvergencia célkitűzés: a kohéziós politika forrásaiból 81.5 %-kal részesülő konvergencia célkitűzés fő célja a legelmaradottabb régiók növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. E célkitűzés alatt azokban a régiókban megvalósuló fejlesztések juthatnak forráshoz, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) az Európai Unió GDP-jének kevesebb mint 75 %-a, valamint az ún. phasing out (bővítés következményeként az ún. statisztikai hatás miatt az 1. célkitűzés szerinti jogosultságukat elvesztő) régiók. E célkitűzés keretében jellemzően alapinfrastruktúra fejlesztésre, a vállalkozások támogatására, képzésre és munkahely teremtésre juttat az Unió forrást. Magyarországon fejlettségénél fogva a Közép- Magyarországi régió nem részesülhet ilyen támogatásban. 2. Regionális versenyképesség: a regionális költségvetés 16%-val részesülő célkitűzés a fejlettebb régiókat támogatja, jellemzően a környezetbarát közlekedés fejlesztése, a kutatóközpontok, kisvállalkozások és új vállalkozások támogatása, képzés, munkahelyek létrehozása révén. 7

8 3. Az ETE célkitűzés fókuszában olyan fejlesztések állnak, amelyek sajátosan, több ország közreműködésében valósulnak meg, határokon átívelő jellegük révén pedig segítenek az országhatárok adta determinációk oldásában, és a régió, valamint országok közötti együttműködés előmozdításában. A célkitűzés programjainak jellegzetessége, hogy nem nemzeti programok, hanem két- vagy több ország közös programjairól van szó. A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. A programok végrehajtása is közös a résztvevő országok között, támogatói döntéseiket, azok ellenőrzését szintén képviselőikből álló közös fórumok hozzák meg. Sajátossága továbbá e programoknak, hogy kedvezményezettjei között az első kettő célkitűzés kizárólagos NUTS II 2 szintjével szemben megyei, azaz NUTS III szint is megjelenik. A célkitűzés teljes összege 8,7 milliárd euró, amely a regionális politika teljes költségvetésének mindösszesen 2,5 %-át teszi ki. Határokon átívelő jellege folytán azonban egyedi együttműködéseket generál a humánfejlesztések, a közlekedési kapcsolatok, illetve a természeti erőforrásokat érintő fejlesztések tekintetében. A célkitűzések megvalósításának finanszírozási oldalát az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) és a Kohéziós Alap biztosítják, azonban a 3. célkitűzés tekintetében az előcsatlakozási alap, valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz is felhasználásra kerül. Forrás: +IPA+ENPI 2 Magyarországon a 7 tervezési, statisztikai régió szintje 8

9 Magyarország a határon átnyúló és a transznacionális programok finanszírozására közel 300 millió eurót kapott az ERFA-ból. Ezt egészítik ki a programban résztvevő tagországok által az adott programhoz allokált források, továbbá a kötelező társfinanszírozásból származó összegek. Az interregionális programok (INTERREG IVC, URBACT , ESPON 2013, INTERACT II) számára rendelkezésre álló összegeket összeurópai jellegüknél fogva programszinten határozták meg, a magyar részarány így nehezen számszerűsíthető Az ETE programok típusai, a magyar részvétellel megvalósuló programok A célkitűzés három eszköz révén valósul meg: 1. határon átnyúló ún. CBC (cross-border cooperation) programok (határ menti megyék, NUTS III szint) 2. transznacionális programok (NUTS II térségek, Magyarország teljes területével) és 3. interregionális programok (EU 27, Norvégia, Svájc) Magyar részvétellel hét határon átnyúló, két transznacionális és négy interregionális program került kidolgozásra, illetve megvalósításra. Ezen programoknak a gazdaságfejlesztés, turizmus, környezetvédelmi együttműködés, oktatás, képzés és közlekedés a főbb fejlesztési területeik Határon átnyúló együttműködési programok Az ETE pénzügyi szempontból meghatározó, a teljes hármas célkitűzés 74%-át kitevő programtípus célja olyan határmenti fejlesztések támogatása, amely a részt vevő szomszédos ország közösségek számára előnyökkel járnak, az operatív program célkitűzéseivel összhangban. A határmenti együttműködésben az érintett határmenti megyék szereplői jogosultak az egyes programok prioritásainak megfelelő együttműködésükhöz támogatásra pályázni. Magyarország szomszédos országaival kétoldalú határmenti együttműködési programokat dolgozott ki, kivéve az ukrán határon, ahol négyoldalú a program (magyar-szlovák-román-ukrán határszakasz). 9

10 A magyar részvétellel zajló programok a következőek: Magyarország Szlovákia: Győr Moson Sopron megye, Komárom Esztergom megye, Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod Abaúj Zemplén megye, Szabolcs Szatmár Bereg megye Célterülete: a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése, a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása, a természeti értékek védelme. Magyarország Románia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye Békés megye, Csongrád megye Célterülete: a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések a térségben, amely alapvető fontosságú a határon átnyúló személy- és teherforgalom és a megfelelő információáramlás javítása szempontjából, a tiszta természeti környezet megőrzését és védelmét célzó beavatkozások, az üzleti környezet fejlesztése és a humán erőforrások javítása. megye Ausztria Magyarország: Győr Moson Sopron megye, Vas megye, Zala Célterülete: az osztrák-magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése. Szlovénia Magyarország: Vas megye, Zala megye Célterülete: a határ menti régió olyan területet képviseljen a térképen, amely kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is kiváló élet- és munkakörülményeket biztosít. Magyarország Szerbia: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye Célterülete: a közös kulturális és természeti örökség fejlesztése, a szorosabb üzleti, oktatási, kutatási és kulturális kapcsolatok bővítése, a gazdasági és a kulturális lehetőségek kiaknázása Magyarország Horvátország: Zala megye, Somogy megye, Baranya megye Célterülete: elősegíteni a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselését és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Célterülete: együttműködés fokozása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, Ivano- Frankivszki és Csernovici megyéi és a tagállamok támogatott illetve szomszédos 10

11 határmenti régiói között, környezeti, szociális, gazdasági szempontból fenntartható módon Forrás: A határon átnyúló együttműködés a közvetlenül felhasználható forrásokon kívül Magyarország számára azért is alapvető fontosságú, mert a magyar NUTS II szintű régiók legalább egy országhatáron érintkeznek valamely szomszédos országgal és a 19 NUTS III szintű megye közül 16 vesz részt a határon átnyúló együttműködésben. Magyarország lakosságának 82%-a él határral is érintkező régiókban miközben az Európai Unió teljes népességének csupán egy negyede lakik országhatárral is érintkező térségekben Transznacionális programok A transznacionális projektek az ETE célkitűzés költségvetéséből 21%-kal részesednek. A transznacionális projektek célja, hogy a programtér országai közösen keressenek az ország-csoport egésze vagy nagyja számára fontos problémákra megoldásokat. Az együttműködéseknek tehát olyan kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek esetében a közös munka hozzáadott értékkel bír ahhoz képest, mintha az adott ügyet a résztvevő országok külön-külön, nemzeti szinten kívánnák megoldani. Minthogy a projektek célja a megoldások közös keresése, de nem a megoldás megvalósítása, a projektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. Fentiekből adódóan a program támogatja, hogy a közös munka későbbi már nem e programból finanszírozott beruházásokat indukáljon. 11

12 Magyarország kettő transznacionális programban vesz részt: A 16 állam részvételével zajló Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program fő célja a kohézió, a stabilitás és a versenyképesség erősítése a transznacionális együttműködés fokozásával, az integráció növelésével, valamint a fenntartható fejlődés biztosításával. Programterülete: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Románia, Szlovákia, Szlovénia; Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia; Moldova, Ukrajna (nem teljes területével). A Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Program A program célja a területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában. Programterülete: Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével)) + Ukrajna A interregonális együttműködési programok Az interregionális együttműködés a regionális politika hatékonyságának erősítését tűzte ki célul a regionális és a helyi hatóságok közötti kapcsolatépítés és tapasztalatcsere ösztönzésén keresztül. Ezekben a programokban, illetve a programok készítésében az Európai Unió valamennyi országa, és egyes esetekben Európai Unión kívüli országok (pl. Svájc, Norvégia) is részt vesznek, részesedésük azonban mindösszesen 5 %. Magyarország a következő programokban részes: INTERREG IVC Program, amelynek célja a Strukturális Alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcsere támogatása. URBACT , amelynek legfontosabb célja a városfejlesztés elősegítése. ESPON Program, amely az alkalmazott kutatásokat; európai területi trendek, perspektívák és a politikai hatások elemzését finanszírozza. INTERACT II Program, amelynek alapvető célja, hogy elősegítse az ETE programok (és lehetőség szerint az Európai Unió külső határain induló előcsatlakozási programok) minél eredményesebb végrehajtását. 12

13 Források Program Közösségi forráskeret (m EUR) Nemzeti társfinanszírozás (m EUR) Uniós +hazai forrás (m EUR) ETE programok Magyarország-Szlovákia CBC Program ( ) 176,50 31,15 207,64 Magyarország-Románia CBC Program ( ) 224,47 50,70 275,18 Ausztria-Magyarország CBC Program ( ) 82,28 18,58 100,86 Szlovénia-Magyarország CBC Program ( ) 29,28 6,61 35,89 Magyarország-Horvátország IPA program ( ) 35,54 9,20 44,74 Magyarország-Szerbia IPA Program ( ) 33,97 5,99 39,96 Magyar-Szlovák-Román-Ukrán ENPI Program ( ) 68,64 6,18 74,82 Dél-kelet európai Transznacionális Program ( ) 206,69 38,42 245,11 Közép-európai Transznacionális Program ( ) 246,01 52,28 298,30 INTERREG IVC Interregionális Együttműködési Program ( ) A programokban támogatásra jogosultak köre Általánosságban elmondható, hogy a különböző programok között kismértékű eltérés lehet, de jellemzően támogatásra jogosultak: - közintézmények, közjogi intézmények; - non-profit szervezetek - a legjellemzőbb pályázói kör: helyi/megyei önkormányzatok, regionális fejlesztési ügynökségek, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, oktatási intézmények, kamarák, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok stb. A projektek finanszírozását 85%-ban közösségi hozzájárulás biztosítja. A pályázónak általános jelleggel a teljes projektre vetített, összesített támogatási mértéket 100%-ra kiegészítő mértékű, saját forrással kell rendelkeznie, mely általában a projekt elszámolható összköltségének 5%-a, állami támogatás esetén (amennyiben 13

14 csökkentett támogatási arány alkalmazása szükséges) a saját erő projektenként változhat. A saját forrás tényleges mértékét az egyes támogatási jogcímek figyelembe vételével kell biztosítani. Az önerőn, és a közösségi támogatáson felül a hazai költségvetés is hozzájárul nemzeti társfinanszírozás formájában az egye projektek megvalósításához, amelynek mértéke % (a maximális nemzeti társfinanszírozás aránya és a minimális önerő elvárás mértéke a partnerek intézményi besorolása alapján változó, illetve függ attól, hogy az adott program tekintetében teljes költség vagy közkiadás alapú elszámolási szabályok érvényesülnek) Az ETE programok intézményrendszere Az ETE programok intézményrendszere nemzetközi jellegéből adódóan speciális. Két szintet lehet megkülönböztetni: közös (joint) és nemzeti (national) szintet. Szereplők közös (joint) szinten: Monitoring Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv, amelybe szavazó tagot delegálnak a határon átnyúló programok esetében az érintett megyék, valamint a résztvevő országok minisztériumainak a képviselői a transznacionális és interregionális programok esetében az érintett országok képviselői. Feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása, valamint a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozatala az adott pályázati kiírás keretein belül Irányító hatóság: felelős a Program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért (a továbbiakban: IH) Igazoló Hatóság felelős az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azoknak az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: EB) történő benyújtásáért, valamint az EB-től érkező kifizetések fogadásáért Audit Hatóság felel a menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelőségéről szóló jelentés és vélemény elkészítéséért. Munkáját a másik ország(ok) és magyar ellenőrökből álló Pénzügyi ellenőri csoport (GoA) segíti. Group of Auditors: résztvevő országok ellenőreiből álló csoport. Közös Titkárság: a program napi technikai menedzsmentjéért felelős (tagjai a programban résztvevő országokból kiválasztott kollégák). A Program koordinációjában és végrehajtásában támogatja az Irányító Hatóságot. Szereplők nemzeti szinten: 14

15 Első szintű ellenőrzésre kijelölt szerv (FLC): nemzeti szinten felel a hazai projekt partnerek költségeinek hitelesítéséért. (Jelenleg a VÁTI Nonprofit Kft.) Nemzeti Hatóság: Olyan nemzeti szintű feladatokért felel, mint pl. a társfinanszírozás biztosítása. Az Európai Területi Együttműködési Programok esetében a legfőbb döntéshozó szerv a közös monitoring bizottság. A program végrehajtása folyamán minden jelentős döntést a monitoring bizottság hoz meg a programdokumentum esetleges módosításától a pályázatokkal kapcsolatos támogatási döntésig, és az egyes támogatási szerződések módosításáig. A programozás során mindezek miatt kiemelkedő fontosságú a helyi szereplők, főleg a területi középszint (NUTS III) bevonása. A program központi irányítását valamint jogi képviseletét az IH látja el. Az IH munkáját a pénzügyekért felelős Igazoló Hatóság valamint a szabályszerűséget felügyelő Audit Hatóság egészíti ki. Az IH szorosan együttműködik a program napi technikai menedzsmentjéért felelős Közös Technikai Titkársággal, amely gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és megjelentetéséről, a pályázatok befogadásáról és értékeléséről, valamint a monitoring bizottság által jóváhagyott projektek tekintetében a szerződéskötésről és azok végrehajtásának nyomon követéséről. Hazánk öt határon átnyúló és egy transznacionális program esetében ad otthont a programok menedzsment szervezeteinek, amely más országokkal való összehasonlításban jelentősnek számít. Ezek működtetése a programok Technikai Segítségnyújtás (TA) keretének a terhére történik, mely uniós forrásból és a programban résztvevő országok kötelező éves, saját nemzeti költségvetésből befizetett, hozzájárulásából tevődik össze. Ebből következően a Magyarországon felmerült (közös) költségeket részben a program közös EU számlája, részben nagyjából az ország méretétől függő arányban az érintett partnerországok nemzeti hozzájárulása finanszírozza. 15

16 Irányító Hatóság (IH) Az IH felelős a Program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért Nemzeti Hatóság másik országban (NA) Támogatja az IH-t a Programhoz kapcsolódó másik országbeli tevékenységek végrehajtásában Igazoló Hatóság (IgH) Felelős az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azoknak az EB-hez történő benyújtásáért, valamint az EB-től érkező kifizetések fogadásáért AT-HU HU-SK-RO-UA HU-HR HU-RO HU-SR HU-SK SI-HU CE SEE Regional management Nemzeti Nemzeti Nemzeti Fejlesztési Nemzeti Nemzeti Fejlesztési Önkormányzati és Bécsi Regionális Nemzeti Fejlesztési Burgenland GmbH, Fejlesztési Fejlesztési Ügynökség, Fejlesztési Ügynökség, Területfejlesztési Önkormányzat Ügynökség, Eisenstadt Ügynökség, Ügynökség, Magyarország Ügynökség, Magyarország Kormányhivatal Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Határon Átnyúló Programokat Irányító Egység, Maribor, SI Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Bécs IV/4. osztály Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium (Szlovákia) Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium (Románia) Gazdasági Minisztérium (Ukrajna) Magyar Államkincstár, Magyarország Területfejleszté si, Erdészeti és Vízgazdálkodás i Minisztérium; Ministry of Regional Development, Forestry and Water Management of the Republic of Croatia - MRDFWM Magyar Államkincstár, Magyarország Regionális Fejlesztési Turisztikai Minisztérium, Románia Magyar Államkincstár, Magyarország és Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája Magyar Államkincstár, Magyarország Szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MoARD) Magyar Államkincstár, Magyarország Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága Regionális Fejlesztési Közalap (Szlovénia) minden részes országban, Magyarországon: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága Bécsi Regionális Önkormányzat minden részes országban tional_contacts/ Magyar Államkincstár, Magyarország Ellenőrző Hatóság (EH) Többek közt felel a menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelőségéről szóló jelentés és vélemény elkészítéséért. Munkáját a másik ország(ok) és magyar ellenőrökből álló Pénzügyi ellenőri csoport (GoA) segíti. Közös Technikai Titkárság (KTT) A Program koordinációjában és Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Bécs VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, soproni képviselet Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország A VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül (melyet Szlovákiában, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarország Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapest, Békéscsaba Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarország Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül Szerepét a szlovén Pénzügyminisztérium képviseletében a szlovén Költségvetés-Ellenőrző Iroda látja el Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatal Határon Átnyúló Osztrák Kancellária Szövetségi Bécsi Regionális Önkormányzaton belüli funkcionálisan elkülönített szerv Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarország 16

17 végrehajtásában támogatja az IH-t. Info Pont (IP) Közös Monitoring Bizottság (KMB) Feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása, valamint a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozatala az adott pályázati kiírás keretein belül. Első szintű ellenőrzésért felelős szervek Regionális koordinációs irodák (egyben Információs Pontok): Osztrák tartományi képviseleteken St. Pölten, Graz, Wien, Eisenstadt. Magyar oldalon pedig a VÁTI Nonprofit Kft. soproni és budapesti irodáiban küldöttek a programban résztvevő országokból Magyarországon és Ausztriában (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapesten valamint a VÁTI soproni és zalaegerszegi területi irodáiban) Romániában és Ukrajnában helyi irodák támogatnak) küldöttek a programban résztvevő minden országból HU: VÁTI Nonprofit Kft. Osijek / Eszék BRECO Office, Nagyvárad, Temesvár A Program legfőbb döntéshozó szerve a KMB, amelybe szavazó tagot delegál a Programban résztvevő valamennyi magyarországi és horvátországi megye, valamint a magyarországi és horvátországi minisztériumok által felállított egyeztető bizottságok HU: VÁTI Nonprofit Kft., HR: MRDFWM Közös Irányító Bizottság (a Közös Monitoring Bizottság albizottságaként működik, mely felelős a projektek kiválasztásáért) HU: VÁTI Nonprofit Kft., RO: Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium/ BRECO Szerbiában, a JTS Antenna szabadkai irodája küldöttek programban résztvevő országokból a Magyarországon és Szerbiában (Magyarországon : VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapesten valamint a VÁTI békéscsabai és szegedi területi irodáiban) Nyitra és Kassa régió önkormányzata küldöttek programban résztvevő országokból HU: VÁTI Nonprofit Kft. SK: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MoARD) a Programokat Irányító Egység, Maribor, SI A Közös Technikai Titkárság részeként a VÁTI Nonprofit Kft. zalaegerszegi regionális irodája küldöttek a programban résztvevő országokból HU: VÁTI Nonprofit Kft. minden részes országban küldöttek a programban résztvevő minden országból minden EU tagállamban (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül) minden részes országban tional_contacts/ küldöttek a programban résztvevő minden országból minden EU tagállamban (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül) és IPA országban 17

18 4.4. Projektek támogatása az ETE programban Az egyes, IH által kiírt pályázati felhívásokra beérkezett projektek közül a Monitoring Bizottság által támogatásra kijelölt projektek tehát mindig partnerségben valósulnak meg. A határon átnyúló közvetlen hatás biztosítása érdekében a projektekbe a határmenti terület mindkét oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket; a fejlesztéseknek a határ mindkét oldalán történő finanszírozással kell megvalósulniuk; a projekt eredményeinek pedig bizonyítható, érzékelhető hatással kell bírniuk mindkét oldalon. Valamennyi projekt esetében a partnerek között megállapodás (partnerségi megállapodás) alapján kijelölésre kerül egy vezető partner. A vezető partner elv a program keretében támogatott valamennyi projekt kapcsán alapvető követelmény. A vonatkozó Európai Bizottsági rendelet alapján, a határon átnyúló projektben résztvevő partnerek kijelölnek maguk közül egy fő kedvezményezettet, ún. vezető partnert a pályázat benyújtása előtt. A projektet a vezető partner képviseli, amely szervezet az egyetlen közvetlen kapcsolatot testesíti meg az adott projekt, valamint a program közös végrehajtó szervei között. A vezető partner felelőssége többek közt -, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő konzorciumot állítson fel a projektben résztvevő valamennyi kedvezményezett partnerrel. A vezető partnerrel az IH megköti a közösségi támogatási szerződést. A projekt megvalósításához biztosított közösségi forrás mellett azonban szükséges hazai társfinanszírozást is biztosítani a projektekhez, valamint meghatározott mértékű önerővel is hozzá kell járulni a projektpartnereknek. A hazai társfinanszírozást a nemzeti hatóság, Magyarországon az NFÜ NEP IH biztosítja, mégpedig pályázatás nélkül, automatikusan. A Nemzeti Hatóság a projektet megvalósító hazai partnerekkel hazai társfinanszírozási szerződés köt. A kihelyezett források szabályszerű felhasználása biztosítása érdekében a hazai partnernek a Rendeletben meghatározott esetekben (Rendelet 19. ) biztosítékot kötelesek nyújtani. A hazai társfinanszírozás teljes összege előleg formájában kerül kifizetésre a hazai partner számára a hazai társfinanszírozási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. Ezzel az összeggel a hazai partner utólagosan köteles elszámolni, amennyiben pedig elszámolást egy éven belül nem nyújt be, akkor köteles az összeget visszafizetni. Magyar sajátosság azonban - célozva a hazai partnerek megvalósítási képességének támogatását- hogy a hazai partnerek igényelhetik a közösségi támogatás hazai partnerre eső részének megelőlegezését is a nemzeti hatóságként eljáró NFÜ-től. Vagyis hazai költségvetési forrásokból a magyar állam megelőlegezi a hazai partnerek projektrészére később utófinanszírozás keretében kiutalásra kerülő közösségi támogatásokat. A megelőlegezés egy összegben történik. 18

19 A megelőlegezett összeget legkésőbb az utolsó közösségi hozzájárulás részlet kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a nemzeti hatóság részére, így tehát a hazai költségvetés eddig az időpontig helyt áll a támogatási összeg erejéig, a közösségi támogatás megérkezését követően pedig a költségvetésből fedezett kiadások visszafizetésre kerülnek a beérkező uniós forrásokból. A megelőlegezés mértéke jelenleg szokásjog alapján 30 %-os mértékű (2011 előtt 100 %-os mértékű volt, ez azonban nem motiválta a projektgazdákat a mielőbbi teljesítésre, így 15%-ra csökkentésre, majd pedig 30 %-ra megemelésre került), így a jogosult partnerek a hazai tárfinanszírozással együtt már a támogatási összegnek a 40%-ával rendelkeznek a projekt megvalósításának a kezdetekor. A megelőlegezést a Nemzeti Hatóság központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelemre biztosítja egy megelőlegezési szerződés keretében. A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani, a megelőlegezési szerződést pedig a közösségi támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni. A Módosító Rendelet hatályba lépését megelőzően a megelőlegezés szűkebb jogosulti körben volt elérhető (a változások bemutatása később). A hatályos rendelkezések alapján azonban már megelőlegezésre jogosult a központi költségvetési szerv, a megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökségek minden esetben, míg a nem központi költségvetési szerv partner akkor, ha a projektrésze elszámolható összköltsége eléri az 550 ezer eurót. A nem központi költségvetési szerv hazai partner ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert biztosítékot köteles nyújtani és meghatározott esetekben szükség van az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére is az előleg nyújtásához. 19

20 5. A Módosító Rendelet által bevezetett újdonságok, és azok hatásai A következőkben részletesen bemutatjuk a Módosító Rendelet, illetve az azzal egyidejűleg hatályosult egyéb változásokat. Tekintve, hogy a Módosító Rendelet hatályba lépését követően csak háromnegyed év telt, az eddig elért eredmények a korábban elért eredményekhez képest nehezen lehet összevetni, azonban már látszanak a tendenciák, kimutathatók, hogy a jogszabály változás hatásai milyen irányú fejlődést mutatnak, illetve a kitűzött célokat milyen további ösztönző intézkedésekkel lehet elérni A közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszerének módosítása A Módosító Rendelet kidolgozása szükségességét leginkább a megelőlegezés kérelmezésére jogosult kör kibővítése iránti igény fogalmazta meg. A módosítás révén a) a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek akkor is igényelhetnek megelőlegezést, ha projektrészük értéke nem éri el az eurót, ezáltal azonos lehetőséget kaptak, mint a központi költségvetési szervek, b) a nem központi költségvetési szervek által nyújtható biztosítékok köre kiszélesedett, c) valamint a ki- és visszafizetések technikai módosítása történt meg. Vizsgálatunk szempontjából az a) pont érdemel különös kiemelt figyelmet. Az intézkedés egyértelmű célja az ETE és az IPA határon átnyúló együttműködési programokban nyertes hazai partnerek likviditási helyzetének javítása volt, ezáltal pedig az európai uniós források hatékonyabb lehívásának elősegítését szolgálja. A módosítás érdekében a legtöbb kezdeményezés a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek részéről érkezett. Ennek oka, hogy a területfejlesztés hazai rendszerének átalakításában jelentős szerepe volt a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény átfogó módosításának, amely gyökeresen megújította a szakterületet jellemző intézményrendszert, működést. Az átszervezés következtében január 1-jétől: Megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok. Állami tulajdonba kerültek a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kft.- k), amelyek felett a tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. 20

21 A kormányzati politikával összhangban a területfejlesztés területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok látják el. A területi államigazgatás átalakításának keretében január 1-től az állam átvette a megyei intézményeket és Megyei Intézményfenntartó Központokat állított fel. Az átalakítás nagyban érintette az önkormányzatok nemzetközi projektjeinek végrehajtását is. A területfejlesztési intézményrendszer megreformálásával után az RFÜ-k, valamint a megyei önkormányzatok egy teljesen más helyzettel álltak szemben a területi együttműködési projektekkel kapcsolatban, mint korábban. Tekintettel arra, hogy a projektek utófinanszírozással kerülnek megvalósításra legfőképpen a nemzetközi projektek előfinanszírozását illetően merültek fel problémáik ben egyeztetésekre került sor az NFÜ, mint az egyes programokban a nemzeti hatósági feladatokat ellátó szerv, az NFM, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) részvételével. Tekintettel arra, hogy az RFÜ-k és a megyei önkormányzatok fontos célcsoportjai, és gyakori pályázói az együttműködési programoknak, a megváltozott helyzet kezelése stratégiai fontosságú volt. A megyei, illetve a RFÜ-s pályázók megsegítése nem csak a projektek megvalósulása és az így elért hatás miatt volt fontos, hanem a programok forrásfelhasználásának biztosítása miatt is, arra tekintettel, hogy Magyarország a programok döntő része tekintetében IH feladatokat is ellát. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a fenti két projektgazda típus által mekkora összegű előleg igénylések érkeztek be az NFÜ-höz: Vizsgált szervezettípus RFÜ Megyei önkormányzatok Összesen Beérkezett igénylés NGM jóváhagyásra/szerződéskötésre vár (db) NGM jóváhagyásra/szerződéskötésre várókban szereplő összeg Megkötött szerződés (db) Megkötött szerződésekben szereplő kumulált összeg

22 Kifizetett összeg Forrás: NFÜ NEP IH A két érintett szervezet típus esetében a megelőlegezés érdekében benyújtott 18 kérelemből 15 esetben már a szerződéskötés is megtörtént. A fentiek alapján megállapítható, hogy 15 projekt esetében a megelőlegezés biztosítása a likviditás folyamatos fenntartása érdekében stabilabb alapokra helyezi a projektek végrehajtását és sikeres megvalósítását. Ez jól bizonyítja, hogy a megelőlegezés intézményének folyamatos finomhangolása elemi érdekünk. A jogszabályi változás lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek minden projektjük esetében kérelmezhessék a megelőlegezést. Az alábbi táblázat az RFÜ-k és a megyei önkormányzatok futó területi együttműködési projektjeit mutatják be 2012 tavaszán, a Rendelet módosítása előtt. (Az RFÜ-k projektjei részletesen a mellékletben találhatóak). A táblázatokból egyrészt kitűnik, hogy az RFÜ-k lényegesen több nemzetközi projekttel rendelkeztek közvetlenül a Módosító Rendelet előtt, mint a megyei önkormányzatok. Ennek oka egyrészről, hogy több önkormányzati projektet átvettek a Megyei Intézményfenntartó Központok a 2012-es átszervezés után, valamint az átalakítás következtében átmenetileg csökkent a pályázói kedv a megyei önkormányzatok körében. A táblázatokból láthatjuk azt is, hogy az ETE programokban 2012 áprilisára csak hét megye vett részt projektekkel, valamint azt, hogy a régiók közt a központi régiónak nem volt területi együttműködési projektje. Kitűnik továbbá az RFÜ-k, illetve a megyék nem homogén helyzete, hiszen van olyan RFÜ, illetve megye, akinek nincs szükség megelőlegezésre a futó projektjeik megvalósításához. 22

23 Az RFÜ-k rendeletmódosítás előtt folyamatban lévő területi együttműködési projektjei Régió megnevezése Nemzetközi projektek száma (db) Futó projektek (van megkötött szerződés) összköltsége Ebből támogatás Önerő Ebből rendelkezésre álló önerő Hiányzó önerő Forrás (likviditás) igény Észak-Magyarország (ETE) 3 172,959, ,311,563 8,647,977 2,695,977 5,952,000 0 Észak-Alföld (ETE) 4 140,129, ,123,165 7,006,482 1,971,950 5,034,533 34,962,929 Dél-Alföld (ETE) 2 44,333,100 42,116,445 2,216,655 2,216, Dél-Dunántúl (ETE) 3 184,015, ,815,115 9,200,796 9,200, Közép-Dunántúl (ETE) 4 135,970, ,172,099 6,798,533 6,798, ,627,297 Nyugat-Dunántúl (ETE) ,833, ,192,034 26,641,687 12,736,148 13,905, ,656,138 Összesen 28 1,210,242,548 1,149,730,420 60,512,130 35,620,059 24,892, ,246,364 A rendeletmódosítás előtt támogatott, de támogatási szerződéssel még nem rendelkező területi együttműködési projektek Régió megnevezése Támogatott, még nincs szerződés (db) Még nem futó (még nincs megkötött szerződés) projektek összköltsége Ebből támogatás Önerő Ebből rendelkezés re álló önerő Hiányzó önerő Forrás (likviditás) igény Hiányzó összeg összesen Nyugat-Dunántúl (ETE) 2 148,300, ,885,561 7,415, ,415,030 43,669,855 51,084,885 Összesen: 2 148,300, ,885,561 7,415, ,415,030 43,669,855 51,084,88 23

24 Régió megnevezése Nemzetköz i projektek száma (db) Ebből támogatási szerződés megkötve (db) A rendeletmódosítás előtt már benyújtott projektek Projektek összköltsége Ebből támogatás Önerő Ebből rendelkezésre álló önerő Hiányzó önerő Forrás (likviditás) igény Észak-Alföld (ETE) 1 0 6,974,070 6,625, , ,704 1,627,285 Dél-Alföld (ETE) ,687, ,953,220 5,734, ,734,380 0 Nyugat-Dunántúl (ETE) ,889, ,395,186 18,494, ,494, ,195,654 Dél-Dunántúl (ETE) ,623,100 59,491,945 3,131,155 3,131, ,703,700 Közép-Dunántúl (ETE) ,823, ,932,160 16,891, ,891,165 0 Összesen: ,997, ,397,877 44,599,887 3,131,155 41,468, ,526,639 24

25 A megyei önkormányzatok rendeletmódosítás előtt folyamatban lévő területi együttműködési projektjei Nemzetközi projekt megnevezése * Projekt kezdete és tervezett zárásának időpontja Önkormányzati projekt összköltsége*** Szükséges önerő Rendelkezésre álló önerő A projekt megelőlegező finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre álle? (igen/nem) Amennyiben nem, úgy a projekt likviditásának biztosításához szükséges forrás összege Ft Ft Ft Ft "Hailnet" Feasibility study of joint Hungarian-Serbian hail suppression network SWITCH (Közép-európai Program keretében) A Dráva-Duna közti aknaszennyezett területek rehabilitációja (HUHR/1001/1.1.1/2006) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ,169, , nem 7,626, ,291, ,993, nem ,5 Baranya Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nincs projekt Békés Megyei Önkormányzat - nincs projekt Csongrád Megyei Önkormányzat HURO 0901/237/ ,200, ,860, ,860, nem 20,511, HURO/1001/292/ ,080, ,654, ,654, nem 79,118, Fejér Megyei Önkormányzat - nincs projekt Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - nincs projekt Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat- nincs projekt Heves Megyei Önkormányzat- nincs projekt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nincs projekt Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nincs projekt 25