Daphne Programme. Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse. AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240

Átírás

1 Daphne Programme Project IPPOCA Improving Professional Practice on Child Abuse AGREEMENT n JUST/2012/DAP/AG/3240

2 12.15 Definicíók, alapismeretek A Heim Pál Gyermekkórház gyakorlatának ismertetése, Helyes klinikai gyakorlat Kávé szünet Jogi szabályozás ismertetése Gyermekvédelmi szolgálat feladatai Védınıi szolgálat bemutatása Kávé szünet Külföldi tapasztalatok bemutatása Eset ismertetések Kérdések, Összefoglaló

3 Definicíók, alapismeretek Gyermekbántalmazás Ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek. De az is annak minısül, ha nem akadályozza meg, vagy tud róla és nem jelenti.

4 Érzelmi bántalmazás Egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlıdésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, kötıdési nehézségekhez vezethet.

5 Érzelmi bántalmazás Jelentheti az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelı elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szoba-tisztaság idı elıtti erıltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.

6 Érzelmi bántalmazás Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja, bántalmazásának. Az érzelmi abúzus a gyermekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában megtalálható, de külön is felléphet.

7 Fizikai bántalmazás Jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történı fizikai sérülés okozását. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

8 Elhanyagolás Ha nem foglalkozunk megfelelıen a gyermekkel ez ártalmas a gyermek testi, szellemi érzelmi fejlıdésére

9 Érzelmi elhanyagolás Az érzelmi biztonság nagyon fontos a gyermek számára is. A szeretet hiánya, a gyermek érzelmi kötıdésének elutasítása nagyon káros a gyermekre. A gyermek jelenlétében történı erıszakos magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben súlyosan bántja a gyermek érzelmeit.

10 Fizikai elhanyagolás Az alapvetı fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Az orvosi ellátás késleltetése, a gyermek egészségének/gyógyulásának veszélyeztetése a szükséges kezelés visszautasításával, az orvosi utasítások be nem tartása, a védıoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

11 Fizikai elhanyagolás Az orvosi tanács ellenére a kórházból saját felelısségre való távozás. Számos véletlen baleset hátterében is feltételezhetı az elhanyagolás (pl.: autóban biztonsági öv, gyerekülés használatának mellızése, kerékpározásnál bukósisak hiánya).

12 Fizikai elhanyagolás Az éheztetés hátterében számos ok állhat (szándékos éheztetés, indokolatlan diétáztatás, indokolt diéta elhagyása, gyermek saját maga hanyagolja az evést pl.: drog-függés, kezeletlen anorexia-bulimia, szociális okok).

13 Fizikai elhanyagolás Bár meglepı a túltáplálás is ebbe kategóriába tartozik. Kevésbé gondolunk rá. A szülı felelıssége, hogy egészséges felnıtté nevelje gyermekét. A túltáplálás számos felnıttkori betegség eredıje.

14 Nevelési elhanyagolás Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

15 Egyéb bántalmazás Kényszerítés koldulásra, lopásra, prostitúcióra, hazugságra kényszerítés, de a gyermek jelenlétében történı koldulás, vagy a gyermek korának nem megfelelı, ill. rendszeres megterhelı munka végeztetése is.

16 Egyéb bántalmazás Szociális bántalmazás. Jelenti a bántalmazott bezárását, a lakás vagy a szoba elhagyásának akadályozását, szociális kapcsolatainak lehetetlenné tételét (találkozás, telefonálás megakadályozása), utána való leselkedést.

17 Gazdasági bántalmazás elsısorban partnerek között lép fel, mely során a bántalmazó gazdaságilag ellehetetleníti a partnerét. Ez fıleg válás után a gyermeket is érintheti, amikor a gyermeket nevelı felet gazdaságilag indokolatlanul nehéz helyzetbe hozzák (tartásdíj megtagadása, lakhatás lehetetlenné tétele stb.).

18 A gyermek önmagát veszélyezteti: az önsértés, azaz a gyereknek a saját maga ellen irányuló erıszakos magatartása (pl.: falcolás), melynek súlyosabb formája az öngyilkossági kísérlet, öngyilkosság. Ide sorolhatók az egyéb veszélyeztetı magatartási formák: elszökés, csavargás, drogfogyasztás, alkoholizálás stb. Ezek hátterében gyakran családi diszfunkció, nyomasztó családi légkör, félelem, elhanyagolás, családi erıszak, kortársbántalmazás, iskolai problémák, kudarc stb. állnak.

19 Az oktatási nevelési intézményben is történhet bántalmazás/elhanyagolás, amit a gyermek felügyeletével megbízott pedagógus/óvónı/gondozó vagy a gyermek kortársa követhet el. Különösen veszélyeztetettek a bentlakásos intézményben nevelkedı, a sérült, speciális gondozási/nevelési igényő, és a szüleiktıl elválasztott állami gondozott, migráns, illetve kísérı nélkül érkezı gyermekek.

20 Az egészségügyi ellátás keretében is bántalmazottá válhat a gyermek, mert szükségtelen, vagy nem körültekintı orvosi vizsgálatokat végeznek rajta, vagy indokolatlan kórházba utalás történik, a szülıtıl való szükségtelen elválasztás.

21 Az egészségügyi ellátás keretében is Problémát jelenthet a szülık/gyermekek tájékoztatásának elmulasztása, vagy megtagadása, értelmetlenül mellızött fájdalomcsillapítás (pl.: kamra punkció koraszülötteknél, appendicitis diagnózisával mőtétre váró beteg), hosszadalmas várakozási idı (különösen, ha a váróhelység nem felel meg a gyermekek igényeinek), a szemérem tiszteletének mellızése (pl. nem elkülönített térben való vizsgálat) miatt.

22 Ide sorolható a nyomozási, jogi eljárás során a szükségtelen számú és nem megfelelı formájú kihallgatás, kikérdezés, vizsgálat, vagy ha az eljárás indokolatlanul elhúzódik. Ha a vizsgálatot nem megfelelıen felkészült szakember végzi, és ha a beérkezı információkat nem elsısorban a gyermekek érdekének megfelelıen mérlegelik.

23 A média-erıszak általános társadalmi probléma és igen káros a fejlıdı gyermeki lélekre. Bár a Médiatörvény szabályozza a mősorszolgáltatók kötelezettségeit, hogy megvédje a kiskorúakat a káros tartalmaktól, azonban az ORTT vizsgálatai szerint a magyar médiában még a gyermekmősorokban, ill. mősorsávokban is rendszeresen találkozhatunk erıszakos tartalmakkal. Emellett rendszeresen elıfordul, hogy megsértik a gyermekek személyiségi jogait a kép, ill. hangfelvétel felhasználása során (pl. egy bántalmazásról szóló interjúban a kiskorú felismerhetı).

24 Az internet világában on-line abúzus - formák jelentek meg. Az elmagányosodó, szilárd családi, baráti kapcsolatokat nélkülözı gyermekek közül sokan virtuális kapcsolatokban élnek, ami újabb veszélyforrás lehet. Felnıtt elkövetık többnyire szexuális szándékkal az interneten keresztül létesítenek kapcsolatot fiatalokkal.

25 Az internet világában Kezdetben ártalmatlan levelezés után erotikus fényképek kérése, esetleg web kamerán keresztül szexuális játék is megtörténhet. Az on-line módon kötött kapcsolatok az esetek egy részében személyes találkozáshoz is vezethetnek, ami további veszélyeket rejt magában.

26 Sportéletben az utóbbi idıkben figyeltek fel az erıszak különbözı formáira, pl.: indokolatlan nyomásgyakorlás a teljesítmény elérése érdekében, olyan táplálkozás vagy fogyókúra, amely evészavarokhoz vezethet.

27 Hogyan panaszkodik a gyerek? Nagyon ritkán tudja elmondani a gyermek a panaszát, inkább szervi betegségre utaló tüneteket produkál, anélkül, hogy valódi szervi betegsége volna. Úgymond minden nyílásával tiltakozik. Nem eszik, nem pisil, nem kakál. Vagy sokat eszik, hány, köhög, bepisil, bekakál. Vagy nem alszik, nem beszél, nem játszik.

28 Vizsgálat során figyelni kell az általános viselkedési gyanújelekre. Kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya. Autóagresszivitás jelentkezhet, mint hajtépés, de megrettenhet váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai érintéstıl.

29 Vizsgálatkor feltőnıen készséges, túlságosan alázatos, engedékeny a viselkedése. Vagy túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelı, de lehet szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny, bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülıtıl, félelem bizonyos személyektıl, vagy bizonyos típusú emberektıl (pl.: férfiak, katonák).

30 Éjszaka alvászavar jelentkezhet. Evészavarok, regresszív viselkedés, regulációs zavarok, enuresis, encopresis, pszichoszomatikus tünetek, gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy agresszivitás, megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból introvertálttá válik).

31 Iskolai teljesítmény romlása, izoláció, befelé fordulás, agresszivitás depressziós tünetek, deviáns magatartás, csavargás, elszökés, drogozás, alkoholizálás önagresszió, öngyilkossági kísérlet.

32 Az elhanyagoltaknál a nem normális jelekre kell figyelni: például a piszkos vagy az évszaknak nem megfelelı ruhára, vagy arra, ha a gyerek folyton éhes. Ezeket a jeleket bárki észreveszi. Az érzelmi bántalmazás kicsit nehezebben észlelhetı, de ha valahol hirtelen változás van, az mindig gyanús. Ha például egy gyerek, aki korábban csacsogott, nyitott volt, egyszer csak befelé fordul, és nem szól senkihez, görnyedten megy az utcán, úgy, hogy látszik, hogy fáj neki valami, akkor annak lehet oka az otthoni környezet.

33 Bántalmazás gyermekgyógyászati vonatkozásai Az elhanyagolás szomatikus tünetei, diagnosztikája, kezelése. Általános viselkedési gyanújelek a kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya. Feltőnıen készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés. Túlságosan éber, vibráló, agresszív, válogatás nélkül figyelmet követelı.

34 A gyermek szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny a környezeti hatásokkal szemben. Bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülıtıl. Elmenekülés otthonról. Alvászavarok, evészavarok.

35 Regresszív viselkedés (alacsonyabb életkornak megfelelı viselkedéshez való visszatérés, pl. ujjszopás, ágybavizelés stb.). Kivonulás, mindenen kívül maradás, elutasítás. Koraérett magatartás, droghasználat, depresszió, bőntudat, szégyenérzet, váratlanul bekövetkezı változások a viselkedésben. Öngyilkossági késztetés, kísérlet.

36 Gyermekközösségben észlelhetı viselkedési gyanújelek. Gyenge kapcsolat a kortársakkal, barátokkal, kapcsolatépítési képtelenség. Korai érkezés az iskolába, késıi távozás, hiányzás szinte soha, vagy éppen ellenkezıleg gyakori hiányzás. Passzivitás az iskolai és egyéb programokban, koncentrálási, tanulási nehézségek, iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása, váratlanul gyenge teljesítmény.

37 Viselkedési gyanújelek a vizsgálat során. Általában kevés sírás, de extrém sírás orvosi vizsgálat alatt. Nem néz a szülıre biztatásért, megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai érintéstıl. Az átlagosnál jobban irritált, ha más gyermek sír, az átlagosnál jobban fél, vonakodik a levetkızéstıl.

38 Elhanyagolásra, bántalmazásra utaló gyanús szülıi magatartás. Védıoltások indokolatlan elmaradása. Orvosi, védınıi, ápolói tanácsok be nem tartása. A diéta elhanyagolása. Kórházba került gyermeket a szülık nem látogatják, nem viszik idıben haza. Kórházi látogatáskor italos állapot, kontrollálatlan magatartás, türelmetlen, agresszív szülı.

39 Elhanyagolásra, bántalmazásra utaló gyanús szülıi magatartás. Apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülı. Túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülı. A szülı a tényektıl függetlenül másnak, rossznak tartja a gyermeket.

40 Elhanyagolásra, bántalmazásra utaló gyanús szülıi magatartás. A sérülés nem egyeztethetı össze az elıadott történettel. A szülı, vagy a gondozó a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz. A gyermek a sérülésrıl másképp számol be, mint a szülı. A szoptatás elutasítása, hárítása.

41 Az elhanyagolás szomatikus gyanújelei Alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, disztrófia. Erısen kiszáradt, vagy lehőlt állapotban kórházba, rendelésre kerülı gyermek. Ápolatlan, feltőnıen piszkos bır, piszkos, az idıjárási viszonyoknak nem megfelelı ruházat. Elhanyagolt bırfertızések, impetigo. Rovarcsípések nyomai. Hosszú ideje fennálló dermatitis glutealis.

42 Az elhanyagolás szomatikus gyanújelei A kórházba rövid idın belül, indokolatlanul leromlott állapotban visszatérı gyermek. Túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, mérgezés. Ismeretlen eredető eszméletvesztés (agyrázkódás). Korábbi elhanyagolásra, sebesülésekre utaló jelek Elmaradás a szomatikus és idegrendszeri fejlıdésben, fáradékonyság, állandó éhségérzet, rossz fogazat, bırbetegségek.

43 Érzelmi elhanyagolás következményei. Csecsemı: egykedvő, közömbös, saját ösztönzı módszereket használ. Gyermek: nem alakul ki pozitív énkép, alacsony önértékelés, alacsony szinten marad az empátiás készség, gyakori az apátia, nehezen motiválható, nehezen kommunikáló gyerekek, beszédfejlıdés és kognitív fejlıdés retardációja Serdülı: önpusztító magatartásformák, agresszió, fejletlen társas kapcsolatok,visszahúzódó, bátortalan, szorongó kamaszok

44 A bántalmazás további következményei. Kognitív tünetek: megkésett beszédfejlıdés, koncentráció hiánya; figyelemzavar, alacsony problémamegoldó készség. Pszichés tünetek: poszttraumás stressz betegség, agresszió, visszahúzódás, alkalmazkodási, beilleszkedési zavarok, alacsony önértékelés, szorongás, örömtelenség, depresszió.

45 A bántalmazás további következményei. Hosszú távú következmények: bizalmatlanság (semleges gesztust is támadónak éli meg), alacsony önértékelés, depresszió, öngyilkosság, agresszivitás, zavar az emberi kapcsolatokban, gyenge iskolai teljesítmény, borderline személyiség, személyiségzavar, drogfogyasztás. Gyermek,- serdülı és felnıtt koron átívelı lelki és testi zavarok

46 Érzelmi abúzus Súlyos érzelmi, magatartásbeli és mentális zavart okozó bánásmódra jellemzı az érzelmileg kiszámíthatatlan szülı, bizarr büntetésmódok, szülıi ellenségesség, mellızés, állandó kritizálás, megszégyenítés, megfélemlítés, izoláció, deviánsviselkedésre tanítás

47 Szexuális bántalmazás gyanújelei más fejezetben részletezve, de néhány gyermekgyógyászati vonatkozást kiemelünk. Nem specifikus jelek: alhasi fájdalom, fájdalom és viszketés az anális-genitális területeken. Krónikus fájdalmas vizelés, ismétlıdı húgyúti fertızések, szekunder enuresis nocturna, encopresis. Specifikus jelek a végbél sérülése, vérzése, váladékozása, széklettartási zavarok, a genitalia makacs gyulladása, sérülése, hymen sérülése.

48 Néhány speciális bántalmazási forma részletezve A rázás A csecsemık, kisgyermekek megrázása az egyik leggyakoribb bántalmazási forma. Elkövetésének leggyakoribb oka, hogy a szülı nem bírja elviselni a gyermek sírását. Az erıteljes rázás retinavérzést, az agyi vénák elszakadását, a központi idegrendszer belsı vérzését, sérülését, esetleg nyakcsigolya sérülést okozhat. A bántalmazásnak ez a formája halált, vagy maradandó sérülést eredményezhet.

49 Igen súlyos, minden esetben 8 napon túl gyógyuló sérülésnek minısülnek a hasüregi, a koponyaőri és ritkábban a mellkasi szervek bántalmazásból fakadó sérülések, melyek közvetlen életveszélyt vagy akár halált is okozhatnak.

50 Fojtogatás A fojtogatás motivációi eltérıek lehetnek, vannak anyák, akik stressz állapotban, felindultan fojtogatják gyermeküket, mások pedig megfontolt rendszerességgel és mindig orvoshoz viszik, ha a gyermek elvesztette eszméletét. A fojtogatáshoz még kicsi gyermek esetében is jelentıs erıfeszítés és elıkészület szükséges. A nyilvánvaló erıszak ellenére általában viszonylag kevés nyom marad. Fojtogatás következtében az arcon bırbevérzések (petechia) alakulnak ki, különösen a szemhéjaknál a megemelkedett vérnyomás, oxigénhiány és a széndioxid visszatartása miatt.

51 Fojtogatás Az arcon vértolulás is keletkezhet. Ugyanitt megragadási nyomokat is láthatunk az orr vagy a száj körül. A fojtogatás minden formájához kapcsolódhat az orr vagy a száj nyálkahártyáinak bevérzései. A fojtogatást igen gyakran ruhával vagy párnával végzik, amely nem jár külsérelmi nyomokkal. Az ilyen módon megfojtott gyermek még a legtapasztaltabb klinikai patológus számára sem mutat jól azonosítható tüneteket.

52 Fojtogatás Az agyvérzés beálltához elegendı egy perc, a hosszabb idıtartamú fojtogatás maradandó agykárosodást okoz. A halál kb. két perces fojtogatás után katasztrófaszerően is beállhat, ha a gyermek szívbénulást kap vagy hányni és fuldokolni kezd. A súlyos fojtogatás tüdıödémát is okozhat.

53 Münchausen by proxy szindróma Ezek a szülık rendszerint nem élnek házasságban vagy tartós kapcsolatban, illetve kapcsolatuk megromlott, súlyos pszichés zavarokkal küzdenek és számukra az egészségügyi szolgálat jelenti az egyetlen szociális támaszt. Ebben az esetben az orvos is bántalmazóvá válhat, ha elfogadva az anya által szolgáltatott információkat, nem létezı betegség ellen kezeli a gyermeket.

54 Münchausen by proxy szindróma Kitalált betegségre utal, ha az orvos a következı jelzések valamelyikét, vagy együttesét észleli: A betegség szakmailag megmagyarázhatatlan. A gyermek tünetei ellentmondásosak (pl.: nehéz magyarázatot találni arra, ha az egyébként jó arcszínő, vidám és normális pulzusú gyermek véres hányadékkal jelentkezik). A tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolhatók.

55 Münchausen by proxy szindróma Kitalált betegségre utal, ha az orvos a következı jelzések valamelyikét, vagy együttesét észleli: Az anya ragaszkodik a kórházi ellátáshoz, kitartóan keresi a kezelıorvos társaságát, figyelmét, egyre újabb történeteket ad elı, hogy kimutassa aggodalmát a gyermek állapota miatt, hogy ezzel kivívja az orvos elismerését. Az anya szerint az elıírt gyógymód hatástalan. A családban többféle betegséggel küszködnek, és hasonló szimptómák jelentkeznek a család más tagjainál is.

56 Prognózis A bántalmazás/elhanyagolás az akut sérüléseken túlmenıen hosszú távon a gyermek személyiségfejlıdésére is káros hatással van, mely kezelést igényel. Számolni kell a poszttraumás stressz szindrómával (PTDS), részletezve más fejezetben.

57 Prognózis A koragyermekkorban elszenvedett bántalmazás/elhanyagolás következtében kialakuló krónikus stressz állapot károsítja a kisgyermek fejlıdı idegrendszerét, a gyermek szellemi, érzelmi és szociális fejlıdését. A bántalmazott gyermekek körében felnıtt korban sokkal gyakoribb az öngyilkosság, a pszichés zavarok, a különbözı deviáns magatartási formák, a bőnözés, az agresszivitás, a depresszió, az alkoholizmus, a drogozás stb. (Preventing child maltreatment: a guide to taking action and generating evidence WHO and ISPCAN whqlibdoc.who.int/publications/2006/ _e ng.pdf).

58 Amerikai adatok szerint a bántalmazástól szenvedett gyermekek esélye a bőnelkövetésre az átlag populáció kétszerese (Currie J., Tekin E.:Does child abuse cause crime? Ma már közismert, hogy a történelem néhány rettenetes diktátora bántalmazott gyermek volt (Miller Alice: Kezdetben volt a nevelés Pont Kiadó 2002).

59 Nagyon gyakori, hogy a bántalmazott gyermek felnıtt korában bántalmazó társat választ magának vagy maga is bántalmazó szülıvé válik, ezért igen fontos, hogy megtörjük ezt az ördögi kört. Minél fiatalabb korban éri a gyermeket a bántalmazás/elhanyagolás, annál súlyosabb következményekre lehet számítani. Az ismétlıdı bántalmazás hatásai súlyosabbak, mint az egyszeri eseteké. Hosszú távon különösen káros, ha a bántalmazó a gyermek közeli hozzátartozója, akitıl függ, akivel szoros érzelmi kapcsolatban van.

60 Megelızés victimizáció Kívánatos, hogy a gyermekorvos és a védını a várandós anyával, illetve az újszülöttet, kisgyermeket nevelı családdal olyan kapcsolatba kerüljön, hogy a rizikófaktorok és jelek felismerhetık legyenek. Az anya és családja személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, lehetıség szerint partneri viszony kialakításával kell az erre vonatkozó kérdésekrıl is beszélni.

61 Megelızés victimizáció Nem kell titkolni, hogy ezek az egészségügyi vizsgálatokhoz és gyógyításhoz tartozó és azzal azonos fontosságú ismeretek. Világosan meg kell fogalmazni, hogy az egészségügyi problémákhoz hasonlóan e kérdésekben is lehet valaki járatlan és segítségre szoruló. Mind az információkhoz, mind a segítséghez joga van a szülınek és gyermekének, ezért ezek elfogadása szükséges az együttmőködéshez.

62 A gyermek bántalmazása, elhanyagolása többnyire nem önmagában jelenik meg, hanem együtt jár a gyermek, a szülık, illetve a házastársak számos más problémájával is, melyek feltárása a családdal foglalkozó segítı szakember feladatai közé tartozik. A jelzırendszer tagjainak együttmőködése elengedhetetlen mindezek felismerésében és kezelésében, ezért igen fontos e problémák egységes szemlélettel történı értékelése.

63 A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelızése széleskörő társadalmi program. A családok szociális, gazdasági helyzetének javításától, munkahelyek teremtésétıl kezdve oktatási, nevelési feladatokig terjed. Minden eszközzel támogatni kell az erıszakmentes nevelési módszerek elterjedését, a közösségekben a konfliktusok erıszakmentes megoldási formáinak kialakítását, a jóvátételi technikák alkalmazásának elterjesztését. A gyermekekkel és családokkal foglalkozó szakemberek feladata elsısorban a családi és társadalmi erıforrások feltárása, a meglevı családi funkciók támogatása, a szülıi kompetenciák növelése.

64 Amennyiben a családok átmenetileg, vagy hosszú távon nem képesek ezeket ellátni, akkor feladataikat - szükség és lehetıség szerint - a megfelelı intézményeknek, szolgáltatásoknak, karitatív szervezeteknek kell átvenni. Fontos, hogy a szülı/gondviselı érezze, hogy meghallgatják, megértik a problémáit, és segítséget kap a gyermeknevelésben, ne azt, hogy ítélkeznek felette. A helytelen nevelési szokások felszámolása, a gyermekbántalmazás csökkentése nagyon hosszú folyamat.

65 Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az egészségügynek is. A védını / házi orvos megelızı jellegő gyermekvédelmi gondoskodása a veszélyeztetı tényezık folyamatos megfigyelésén nyugszik. A családlátogatás az anya-, a csecsemı és gyermekvédelem egyik legjelentısebb eszköze, melyben kiemelt szerepe van a védınıi szolgálatnak.

66 Prevenciós programok jelentısége a családok megerısödése, elég jó szülıkké válás segítése, szakemberek érzékenyítése, problémás esetek korai felismerése, negatív és egészségre káros megbirkózási stratégiák idejében történı megszüntetése Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre. És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra