Münchausen szindróma by proxy

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Münchausen szindróma by proxy"

Sarolta Deák
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Münchausen szindróma by proxy drbesnyő Márta Vadaskert Kórház és Szakambulancia Definíció, meghatározás A gyermekbántalmazás egyik súlyos formája Asher/1951/ Felnőttek betegségtüneteket találnak ki maguknak, ez a Münchausen szindróma Meadow/1977/ Folyamatosan betegségtüneteket talál ki valaki más nevében, akit ezáltal betegnek tekintenek, ez a Münchausen szindróma by proxy -gyermekek esetében csaknem mindig az anya, aki a tüneteket kitalálja. 1

2 Súlyosság spektrum Enyhe -hamis tünetek kitalálása Súlyos -fizikai bántalmazásnak teszik ki a gyerekeket, hogy betegnek látszódjanak Legsúlyosabb - a gyermek halálához vezethetnek Prevalencia és epidemiológia A tényleges előfordulási gyakoriság ismeretlen Ritka betegség Az Egyesült Királyságban és az Ír Köztársaságban /1987/ adatok 16 évesnél fiatalabb gyerekeknél 0.5/ , míg 1 évesnél fiatalabb gyerekeknél 2.8/ az éves előfordulási gyakoriság 2

3 Gyanújelek, melyek a diagnózis felállítását elősegítik Ellentmondásos, szakmailag megmagyarázhatatlan tünetek A tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolhatók Az anya ragaszkodik a kórházi kivizsgáláshoz, Az anya szerint hatástalan a gyógymód Diagnózis felállítása, tünetek Rosenberg/1987/ Néhány hónapos kortól 21 éves korig, átlagosan 40 hónapos kor 15 hónappal az első tünetek megjelenése után. Tünetek: bármely szervrendszer Általában több szervrendszer különféle tünetek különböző időpontokban jelentkeznek. 3

4 Tünetek, klinikai leírás Rosenberg/1987/ Gasztrointesztinális, hugyuti, genitális, légzőszervi vérzés Valamilyen roham központi idegrendszeri tünetek Apnoe Hasmenés, hányás láz Klinikai tünetek, folytatás Abnormális tüneteket és leleteket a legeltérőbb módon okoznak 4

5 Az anyák jellemzése Leggyakoribb elkövetők /ritkábban bébiszitter vagy más rokon, apák elvétve/ Előző egészségügyi tapasztalat Kapcsolat az egészségügyi személyzettel, orvossal, nővérrel Keretek, határok átlépése Gyermekükkel való kapcsolat is különleges: Társuló pszichopatológia 55%-ban az anya maga is sértett/bántalmazott volt 21%-ban alkohol/drog abúzus 72%-ban szomatoform vagy színlelt betegség Sok esetben többféle pszichopatológia, személyiségzavar Nem minden esetben találtak pszichiátriai tünetet ez meglepetés! 5

6 A kezelés rendkívül nehéz, mert A diagnózist nagyon nehéz felállítani Nehezen lehet elhinni A pszichoterápiás megközelítés is problematikus, mivel e terápia lényege a bizalmon és az igazmondás vélelmén alapszik általában Orvosi menedzsment Meadow/1982/ figyelmeztető jelek A betegség gyanúja - az orvosnak bizonyosságot kell szerezni a diagnózis helyességéről Az orvos feladata - a kórtörténet részletes áttekintése, a panaszok mérlegelése Laboratóriumi vizsgálatok ellenőrzése 6

7 folytatás Az anya megfigyelése Az anya kitiltása a kórházból Videófelügyelet Az anya ellenőrzése ez azonban etikai és jogi problémákat vet fel A diagnózis felállítása utáni feladat A pszichiáter, a gyerekpszichiáter szerepe Korai irodalom nem említi ennek a fontosságát Nehézség, mert bár pszichiátriai probléma, pontosan a pszichiátriai tünetek hiánya Diagnózis gyanújele esetén - gyermekpszichiáter közreműködése 7

8 Segítség a diagnózis felállításában Anyával való azonnali találkozás Kórtörténeti anamnézis, anya-gyerek kapcsolat /szimbiotikus kapcsolat?/ A terápiás kapcsolat fejlesztése Terápiás lehetőség biztosítása A bizalom kialakítása 8

9 Konfrontáció Célja: anyának magyarázat Segítség felajánlása Medow ajánlata A gyerekorvos és a pszichiáter fellépése Anyai reakciók a konfrontációra Beleegyezés Tagadás feltűnően nyugodt és egyhangú stílusban Zaklatottság, pszichotikus, depressziós jegyek Öngyilkossági kísérlet 9

10 Veszélyes az anya illetve a gyerek szempontjából, ha Anyának próbáljuk bizonyítani, hogy nincs igaza Minden anyai magyarázat azonnali cáfolata Nem vesszük figyelembe, hogy sok anyának kórházi kezelésre van szüksége Nem próbáljuk fokozottan védeni ebben az időszakban a gyereket Asszisztáló személyzet az eset dinamikájának megértésében Nehéz probléma, mert -nincs tapasztalatuk a szindrómáról -személyzet érzelmi reakciói Csoportos megbeszélés: informálás, érzelmek kifejeződése, írásos anyag a személyzet számára A pszichiáter fontos szerepe 10

11 Pszichoterápia Kevés irodalmi adat Meghatározó szempontok Tapasztalatok a terápiába vonás sikerességéről / Nicolés Eccles/ fenyegetés, hogy a gyerek nevelőszülőkhöz kerülhet ez valós lehetőség is, ha ki kell a gyereket emelni a családból Anya igénye, hogy megismerje magát, valódi és fájdalmas érzések a terápiában A bántalmazás mélyebb okainak megértési igénye: valós veszély felismerése anya részéről, saját gyerekkora, szüleivel valókapcsolata, a gyerek haláláról elképzelt félelmek, esetleg már a terhesség alatt 11

12 Berg és Jones beszámolója 13 eset pszichiátriai kezeléséről/1999/ Helyszín: gyerekkórház családi részlege Segítő személyzet: multidiszciplináris pszichiátriai csoport, a gyermek bántalmazásának kezelésével kapcsolatos tapasztalatokkal Elméleti orientáció: csecsemő-szülő kapcsolat, kötődési problematika, szülők saját gyerekkori élményeik, aktuális családi dinamika A részlegen valótartózkodás ideje: 7,5 hét átlag, 3 nap és 4 hónap között váltakozott Terápiás eredmények Végső eredmény függ a súlyosságtól, az időtartamtól, a kezeléstől, az anya-szülő személyiségjegyeitől ha a szülőnél MS diagnosztizálható, a kezelés nehéz Rosenbergadatai /1987, 117 eset/ -9% meghalt -fojtogatás, mérgezés -8% maradandótesti-lelki károsodás: szeparációs szorongás, agresszív viselkedés, abnormális anya-gyerek viszony -idősebb testvér halála esetén többször fiatalabb testvér bántalmazása MS by proxi kamaszkorban, felnőttkorban MS kialakulásának sokkal nagyobb a veszélye 12

13 Gyerekek későbbi helyzete/bools és mtsai1993 tanulmánya/ 54 gyerek utánkövetéseaz eseményt követő átlagosan 5,6 év múlva -30 gyerek továbbra is a biológiai anyánál -24 gyerek vagy más családtaghoz vagy pótszülőhöz -a 30 anyánál maradt gyerek közül 10-nél újabb hasonló szindróma, 8 esetben más gondok -szomatikus panaszok, érzelmi zavar, viselkedészavar, iskolai teljesítményzavar -a 24 máshovákerült gyerek közül 8-nál pszichés zavarok állandósultak, további 6-nál a pszichés tünetek a kezelés hatására javulótendenciát mutattak Biológiai szülőnél vagy sem, melyik az optimálisabb??? A család későbbi helyzete /Berg és Jones, 1999 / Átlagosan 27 havi kezelést követően 16 család újraértékelése történt 9 család rendezett körülmények között élt, nem voltak gondok semmilyen területen 5 családban enyhébb problémák elsősorban az anyával, nem a gyerekkel 2 családnál súlyos nehézségek Előző felmérésnél sikeresebb, vsz. eleve így választották ki a családokat 13

14 Konklúzió, tanulság Széleskörű együttműködés szükséges a gyerekorvos és gyerekpszichiáter között. Bár pszichiátriai rendellenességgel állunk szemben, tudnunk kell, hogy ez a gyermekbántalmazás nagyon súlyos formája A pszichiáter szerepe más, mint a megszokott Megfelelő pszichiátriai megközelítéssel eredményesebb diagnosztikai és terápiás munka is várható Eseteink Egy év alatt 7 gyereknél merült fel e diagnózis lehetősége Nagyon kell vigyáznunk a diagnózis felállításával 14

15 Az esetek közös tulajdonságai 6 fiú és 1 lány két fiú testvérpár Kor szerint: 5-11 év között A kislány nagyon friss eset, tájékozódás A 6 eset közül mindegyik gyereknél csecsemőkortól, illetve kisgyerekkortól /3 év/ kezdve gyanús az anamnézis Közös jellemzők, folytatás A hét gyerek közül 1 testvérpárnál/ 2 gyerek/ szülők közösen tevékenykednek 5 gyereknél egyedülálló anya. Elvált,vagy a férj nagyon messze dolgozik Mindegyik szülő párkapcsolati illetve hangulati problémával küzdött, küzd A gyerekek mindegyikénél megfigyelhetők voltak szorongásos tünetek a szülőtől valóelváláskor, ugyanakkor az osztályon hamar megnyugodtak, szinte kivirultak 15

Hasonló dokumentumok

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA