XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
|
|
|
- Júlia Bakosné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged, október
2 Szerkesztették: Endrődi Balázs SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Laufer Noémi ISBN 2
3 A TETRAHIDROXO-ALUMINÁT ION DIMERJÉNEK STABILITÁSA ÉS SZERKEZETE Tasi Ágost Gyula 1,2, Tasi Gyula 2, Pálinkó István 3, Sipos Pál 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoport, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 7. 2 Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, 6720 Szeged, Rerrich Béla tér 1. 3 Szegedi Tudományegyetem, Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoport, Szerves Kémiai Tanszék, 6720, Szeged, Dóm tér 8. Bevezetés Az alumíniumgyártás legfőbb technológiája a BAYER-eljárás. Az eljárás célja, hogy bauxitból feltárás, kikeverés és kalcinálás révén kristályos gibbszitet állítsunk elő. A feltáráskor az érc alumínium-tartalmát tömény NaOH oldattal szelektíven kioldjuk, majd azt kikeveréskor oltókristály segítségével Al(OH) 3 formájában kikristályosítjuk. Végül kalcinálás után megkapjuk a kristályos Al 2 O 3 -ot, más néven a timföldet. A timföldből pedig elektrolízissel állítható elő a fémalumínium. Az eljárás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja számos tényező: a jelenlévő szennyező komponenseken kívül magának az oldatnak a speciációja is. A BAYER-típusú rendszerek oldatszerkezeti tanulmányozása több mint 50 éves múltra tekint vissza. Az Al(III)/NaOH/H 2 O-rendszer leírása kezdetben nagyon bonyolultnak tűnt. Egyes publikációk feltételezései szerint adott bemérési koncentráció-tartományokban monomer, dimer, oligomer, illetve polimer Al(III)-ot és hidroxid-iont tartalmazó részecskék, akár egy időben is létezhetnek az oldatokban [1,2]. Egy jelentősebb munkában [1] NaOH-ra nézve 30 m/m%-os aluminát oldatokban a tetrahidroxoaluminát iont állapították meg a domináns részecskének. Az ennél töményebb lúgos oldatokban egy dehidratálódási folyamat lejátszódását feltételezték, mely során AlO 2 is keletkezhet [1]. MOOLENAAR és munkatársai, 1969-ben többféle spektroszkópiai módszert használva kijelentették, hogy a dehidratált részecskék jelenléte kizárható, és a dimer aluminát-részecske szerkezetére javaslatot is tettek [2]. Arra következtettek, hogy a rendszerben nagyobb bemérési alumínium-koncentrációk (továbbiakban: [Al(III)] T ) esetén egy oxohidas dimer részecske keletkezik. A kérdéses szpéciesz RAMAN-sávjait egy kezdetleges módszerrel asszignálni próbálták. A dimert a C s pontcsoportba sorolták és az O 3 Al O AlO 3 vázat használták fel a modellben. A dimer részecske BRINTZINGER és munkatársai sokkal régebben, 1948-ban közölt cikke szerint azonban dihidroxi-hidas szerkezettel rendelkezik: (OH) 3 Al (OH) 2 Al(OH) 3 összegképlettel (hidratált formája az oxo-hidas dimer részecskének) [3]. Egy 1998-ban megjelent publikáció [4] alapján a kérdéses hidratált dimer részecske képződése kvantumkémiai számításokra alapozva termodinamikailag kedvezőbb. EREMIN és munkatársai azonban más típusú, magasabb rendű aluminát részecskék: pentahidroxo-, Al(OH) 5 illetve a hexahidroxo-aluminát ion, Al(OH) 3 6, létének feltételezésével írták le ugyanazon rendszerben az észlelhető effektusokat [5]. A koncentrált elektrolit oldatok egyik leghatékonyabb vizsgálati módszere a RAMAN-spektroszkópia, mely a BAYER-típusú, erősen lúgos oldatok speciációjának felderítésében is döntő módszernek bizonyult. A témában írt legjelentősebb publikáció állítása 241
4 szerint a megfelelő aluminát oldatokban egy olyan monomer-dimer egyensúly áll fenn, melyben nem vesz részt hidroxid-ion, illetve relatíve érzéketlen a rendszer hőmérsékletére nézve [6]. Kijelentették, hogy tisztán sztöchiometriai megfontolások alapján, erősen lúgos Al(III)-ot tartalmazó oldatokban a monomer aluminát részecske mellett, észlelhető mennyiségben csak egyetlen másik szpéciesz, egy dimer képződik. A kérdéses dimerizálódási állandót, különböző vízaktivitások mellett, széles [Al(III)] T tartományban meghatározták. A dimer részecske pontos szerkezete azonban továbbra sem tisztázódott. Jelenleg ez az általánosan elfogadott oldatszerkezeti leírása a BAYER-típusú rendszereknek [7]. A kutatásunk során az elsődleges célunk az irodalomban felvázolt tetrahidroxoaluminát ion dimerek lehetséges szerkezeteinek, szolvatáció figyelembevételével történő meghatározása illetve vizsgálata volt a G4 összetett ab inito kvantumkémiai módszer segítségével. A teljes konformációs analízist követően pedig az adott kísérleti körülmények között létező dimer azonosítása volt a fő cél. Kvantumkémiai számítások Számításainkat a GAUSSIAN 09 programcsomaggal [8] végeztük. A szerkezeti ábrákat pedig a GAUSSVIEW 03 program [9] segítségével készítettük el. A G4 szinten történő számításokat vákuumban és az SCRF-PCM szolvatációs modellen belül viteleztük ki. Ezek a módszerek a GAUSSIAN programcsomagban hozzáférhetők. Eredmények Az irodalomban leírtak szerint a BAYER-típusú rendszerekben fellelhető lehetséges oldatbeli részecskék a következők: a tetrahidroxo-aluminát ion, Al(OH) 4 ; a dihidroxi- -hidas dimer aluminát-ion, (OH) 3 Al (OH) 2 Al(OH) 3 és az 1 db oxo-hidat tartalmazó aluminát dimer, (OH) 3 Al O Al(OH) 3 [7]. Figyelmünket ezen szpécieszekre irányítottuk. Első lépésként a dimerek geometriai paramétereit szisztematikusan változtatva: kötés illetve torziós szögértékeket véletlenszerűen generálva előállítottunk mind a három szerkezetre kiindulási geometriát, majd egy kvantumkémiai módszer (AM1) segítségével meghatároztuk az optimális szerkezeteket. A kapott legstabilabb szerkezetekre pedig a G4 ab initio termokémiai módszerrel további számításokat végeztünk. A kérdéses módszerek a GAUSSIAN programcsomagban implementálva vannak. A végső egyensúlyi geometriák végül is B3LYP/6-31G(2df,p) szinten lettek meghatározva. Ezután szimmetriaanalízissel [10] megállapítottuk, hogy az Al(OH) 4 az S 4 pontcsoportba tartozik, mint ahogyan azt J. D. Gale és munkatársai is közölték [4]. A kétmagvú részecskékre kapott eredmények alapján a dihidroxi-hidas dimert a C s, az oxo-hidas dimert pedig a C 2 pontcsoportba soroltuk. Érdekes módon az oxo-hidas dimer szpécieszre globális minimumként egy nagyobb szimmetriájú, D 3 pontcsoportba tartozó, lineáris oxo-hidas szerkezet adódott. Erről a lineáris Al O Al oxo-hidat tartalmazó dimerről egyetlen publikáció sem számolt be eddig az irodalomban. A kapott szerkezetekre a már említett implicit szolvatációs modell alkalmazásával is elvégeztük a G4 számításokat. Az SCRF-PCM modell segítségével a tiszta vízre optimalizált geometriákat a vákuumra számolt szerkezetekkel együtt az 1. ábra mutatja. Az implicit szolvatációs modellben az sztatikus dielektromos állandó értékét 78,33-nak vettük. Látható, hogy az S 4 pontcsoportba sorolható monomer részecske geometriája vákuumból tiszta vízre történő modellváltáskor kis mértékben megváltozik, azaz az oldószer szimmetrikusabbá teszi a szpécieszt. A dihidroxi-hidas dimert illetően megfigyelhető a híd-helyzetű hidroxid-ionok 242
5 középpontosan aszimmetrikus elrendeződése, ami a tiszta vízben optimalizált geometria esetén sem szűnik meg. Ezt valószínűsíthetően a nem híd-helyzetű hidroxid-ionok H-atomjainak elhelyezkedése okozza. Az oxo-hidas dimer részecskének a C 2 pontcsoportba tartozó szerkezete látható módon relatíve nagymértékben változik meg víz hatására. Ellenben jól megfigyelhető, hogy a globális minimumot jelentő dimer, az oxo-hidas D 3 szimmetriacsoportba tartozó részecske geometriája mind vákuumban, mind tiszta vízben optimalizálva egységes. Ez magyarázatul szolgálhat a szpéciesz kiemelt stabilitására. 1. ábra Az általunk vizsgált oldatbeli részecskék G4 szinten optimalizált geometriája: vákuumban illetve tiszta vízben (PCM modell segítségével). A G4 szintű számítások eredményeként számos fizikai-kémiai paramétert is kapunk, amik kézenfekvő felhasználásával a részecskék képződési állandóinak a számítására is lehetőségünk nyílt. Fontos kiemelni, hogy ez a paraméter széles vízaktivitási és [Al(III)] T tartományon belül is elérhető a kísérleti irodalomban, mint ahogyan azt már korábban is említettük. 243
6 Az általunk vizsgált, BAYER-típusú oldatokban képződő kétmagvú dimerek képződéseire az alábbi egyensúlyok írhatók fel: Al OH OH Al- OH -Al OH (1) Al OH OH Al-O-Al OH +H O (2) A dimerizálódási állandók (K d ) számíthatók az (1)-es és (2)-es reakciók szabadentalpia változásai ismeretében a következő összefüggés segítségével: o G rt, Kd exp, (3) RT o ahol G rt, az atmoszférikus nyomáson és az adott T hőmérsékleten lejátszódó reakciót jellemző szabadentalpia változás, míg az R az egyetemes gázállandó (R = 8, J K -1 mol -1 ). A megfelelő sztenderd reakció-szabadentalpiák számítása az alábbi egyszerű formulával lehetséges: ahol: G G o rt, - a reakció szabadentalpia, i 0 it, n G 0 0 r, T i i, T i1, (4) - az i-edik szpéciesz adott reakcióban szereplő sztöchiometriai együtthatója, G - az i-edik részecske moláris sztenderd szabadentalpiája. A dimerek képződési reakcióját kísérő szabadentalpia változások értékeit, és a (3)-as egyenlet segítségével (298,15 K hőmérsékleten) számolt dimerizálódási állandókat az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A különféle dimer aluminát részecskék képződési reakcióinak G4 szinten számolt szabadentalpia változásai, illetve képződési állandói, 298,16 K-en, vákuumban; illetve atmoszférikus nyomáson, tiszta vízben (ε sztat = 78,33). Részecske (pontcsoport) (OH) 3Al (OH) Al(OH) 3 (C S ) 0 G r,298,16 K (kj/mol) vákuum K d vákuum 0 G r,298,16 K (kj/mol) tiszta víz K d tiszta víz 286,41 6,65E-51 40,56 7,84E-8 (OH) 3Al O Al(OH) 3 (C 2 ) (OH) 3Al O Al(OH) 3 (D 3 ) 291,74 7,75E-52 20,81 2,28E-4 276,00 4,40E-49 10,15 1,67E-2 Látható, hogy az elméleti dimerizálódási állandók közül egyedül a kiemelt, D 3 -as szimmetriájú dimer részecske értéke van hasonló nagyságrendben, mint az irodalomban közölt különböző vízaktivitásnál, a v = 0,40 0,80 mért K d = 0,178 0,049 értékek [6]. A kérdéses publikációban szereplő adatok alapján lehetőségünk nyílik a megfelelő állandók felhasználásával, azokra egy speciális exponenciális függvényt illesztve a v = 1,00-re, azaz tiszta vízre exptrapolálni a dimerizációs állandó érékét, és ez már összehasonlíthatóvá válik 244
7 az általunk kapott számítási eredményekkel. Az illesztés jóságát vizuálisan jól mutató linearizált formáját az alkalmazott összefüggésnek a 2. ábrán láthatjuk. 2. ábra Az irodalomban közölt K d értékek természetes alapú logaritmusának a vízaktivitástól való függése és annak extrapolációja tiszta vízre [6]. -1 lnk d ,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 a v A végrehajtott használt illesztés kielégítőnek bizonyult, és a tiszta vízre (a v = 1,00) kapott dimerizálódási állandó: Kd 0,021 (5) Ez az érték a D 3 -as szimmetriájú, oxo-hidas dimer G4 szinten számított képződési állandójával (Kd = 0,017) a kísérleti hibán belül megegyezik (az irodalmi adatok átlagos szórása 0,004 körül van). Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy a G4 szinten történő számítások és a kísérleti dimerizálódási állandó tiszta vízre extrapolált értékének sikeres reprodukálása egyértelműen bizonyítja, hogy BAYER-típusú, erősen lúgos aluminát oldatokban a tetrahidroxoaluminát ion mellett kizárólag egy oxo-hidas dimer lehet csak jelen. Ezen dimerben pedig, melynek eddig ismeretlen volt a pontos szerkezete, egy szokatlan, eddig nem közölt lineáris Al O Al kötés található. Irodalomjegyzék [1] J. R. GLASTONBURY, Chem. Ind., 5 (1969) 121. [2] R. J. MOOLENAAR, J. C. EVANS, L. D. MCKEEVER, J. Phys. Chem., 74 (1970) [3] H. BRINTZINGER, Z. ANORG., Allg. Chem., 256 (1948) 48. [4] J. D. GALE, A. L. ROHL, H. R. WATLING, G. M. PARKINSON, J. Phys. Chem. B, 102 (1998) [5] N. J. EREMIN, Y. A. VOLOKHOV, V. E. MIRONOV, Russ. Chem. Rev., 43 (1970) 92. [6] P. SIPOS, P. M. MAY, G. HEFTER, Dalton Trans., (2006) 368. [7] P. SIPOS, J. Mol. Liq., 146 (2009) 1. [8] Gaussian 09, Revision A.01 FRISCH, M. J. et. al., Gaussian Inc., (2009). [9] GaussView, Version 3.09, DENNINGTON II, R et. al., Shawnee Mission, KS (2003). [10] G. TASI, L. GYEVI-NAGY, R. TÓBIÁS, T. S. TASI, J. Math. Chem., 51 (2013)
XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
Szerkesztették Laufer Noémi SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Endrődi Balázs SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Szerkesztették Laufer Noémi SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Endrődi Balázs SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék ISBN 978 963 315 06 7 KALCIUM-HIDROXID OLDHATÓSÁGA LÚGOS
XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
XL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged, 2017. október 16-18. Szerkesztették:
XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok gyesülete songrád Megyei soportja és a Magyar Kémikusok gyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMII LŐÓI NPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi kadémiai izottság Székháza Szeged, 2014.
Reakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
XL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged, 2017. október 16-18. Szerkesztették:
5. A dimer aluminát részecske képződése és szerkezete
5. A dimer aluminát részecske képződése és szerkezete 5.1 Irodalmi előzmények Az irodalomban az aluminátoldatok Raman-spektroszkópiája igen gazdagon dokumentált. Ismert, hogy az aluminátoldatok Raman-spektrumán
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
9. fejezet Összefoglalás
9. Összefoglalás A jelen dolgozatban bemutatott eredmények közül legfontosabbnak az tekinthető, hogy számos kísérleti módszer kombinált alkalmazásával kimutattuk, hogy tömény lúgos aluminát oldatok kémiai
6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
O k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?
Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Számítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
2. ábra. 1. ábra. Alumínium-oxid
Alumínium-oxid Alumínium-oxid, más nevén alumina, a leghatékonyabb, széles körben használt és kiváló min ség anyag a m szaki kerámiák között. A természetben csak nagyon kötött formában létezik más anyagokkal,
Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi
6. Aluminátoldatok 27 Al-NMR-spektrumainak értelmezése
6. Aluminátoldatok 27 Al-NMR-spektrumainak értelmezése 6.1 Irodalmi áttekintés Információgazdagsága és szelektivitása miatt a 27 Al-NMR-spektroszkópiát széles körben alkalmazzák az alumínium oldatkémiai
Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése
Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
O k t a t á si Hivatal
k t a t á si Hivatal 01/01. tanévi rszáos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kateória. orduló I. FELADATR Meoldások 1. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A lenayobb elektromotoros erejű alvánelem
Környezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
8. Egyszerû tesztek sûrûség funkcionál módszerek minõsítésére
8. Egyszerû tesztek sûrûség funkcionál módszerek minõsítésére XX. Csonka, G. I., Nguyen, N. A., Kolossváry, I., Simple tests for density functionals, J. Comput. Chem. 18 (1997) 1534. XXII. Csonka, G. I.,
Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
Kutatási beszámoló 2006
Kutatási beszámoló 2006 Bevezetés Az energetikai ipar, közlekedés és a gazdaság más területei túlnyomórészt szerves anyagok, általában szénhidrogének elégetésével fedezik energia-szükségleteiket. Ezért
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
Radioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
Kémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
AsMET víztisztító és technológiája
AsMET víztisztító és technológiája Horváth Dániel mérnök daniel.horvath@smet.hu S-Metalltech 98. Kft. Tartalom I. AsMET adszorbens - Tulajdonságok II. Alkalmazási példák III. Regenerálás Hulladék kezelése
Termokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók
Jelentősége szubsztrát kötődés szolvatáció ionizációs állapotok (pka) mechanizmus katalízis ioncsatornák szimulációk (szerkezet) all-atom dipolar fluid dipolar lattice continuum Definíciók töltéseloszlás
Magspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
Főzőpoharak. Desztillált víz. Vegyszeres kanál Üvegbot Analitikai mérleg Fűthető mágneses keverő
KÉMIA TÉMAHÉT 2015 Előzetes feladatok A projekt napokat megelőzően két alkalommal ült össze hat fős csoportunk. Az első alkalommal (márc.02.) Likerné Pucsek Rózsa tanárnő kiosztotta az elkészítendő feladatokat.
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
A tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf
Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
Modern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma
1. feladat Összesen 10 pont Egy kén-dioxidot és kén-trioxidot tartalmazó gázelegyben a kén és oxigén tömegaránya 1,0:1,4. A) Számítsa ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! B) Számítsa ki 1,0 mol
Szerkesztették. Laufer Noémi SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék. Endrődi Balázs SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Szerkesztették Laufer Noémi SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Endrődi Balázs SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék ISBN 978 963 315 062 7 2 EGY DIELEKTROMOS RELAXÁCIÓS SPEKTROSZKÓPIAI
Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra
Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az
Kvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás
Kvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás Varga Tamás Pannon Egyetem, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék IX. Alkalmazott Informatika Konferencia ~ AIK 2011 ~ Kaposvár, Február 25. Tartalom
XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban
6. Szelektivitási együttható meghatározása 6.1. Bevezetés Az ionszelektív elektródok olyan potenciometriás érzékelők, melyek valamely ion aktivitásának többé-kevésbé szelektív meghatározását teszik lehetővé.
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
3. Az aluminát oldatokban megfigyelt anomáliás [OH ] változások értelmezése
![3. Az aluminát oldatokban megfigyelt anomáliás [OH ] változások értelmezése](/thumbs/92/110713025.jpg "3. Az aluminát oldatokban megfigyelt anomáliás [OH ] változások értelmezése")
3. Az aluminát oldatokban megfigyelt anomáliás [OH ] változások értelmezése Al(III)-ionok hidroxokomplexeinek összetételére és képződési állandóira vonatkozóan igen nagyszámú irodalmi adat áll rendelkezésre
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
1) CO 2 hidrolízise a) semleges és b) bázikus körülmények között.
A 20072011 években az OTKA támogatásával a következő témák indultak el: (A jelen felsorolás eltér attól a csoportosítástól, amit a pályázat megírásakor alkalmaztam, mivel a témák jobban áttekinthetők így.
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
O k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges
Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok október 8. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)