KÖRNYEZETMENEDZSMENT őszi félév 2. rész

Átírás

1 KÖRNYEZETMENEDZSMENT őszi félév 2. rész Herczeg Márton Telefon: Fax: St. épület 406. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék H 1111 Budapest, Stoczek u. 2. Az előadásban szereplő diák egy része Dr. Kósi Kálmán munkái.

2

3 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO MSZ EN ISO ISO MSZ ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO ISO MSZ EN ISO KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO ISO ISO MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei.auditeljárások. A KIR auditja MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai Útmutató környezeti auditálás vezetéséhez

4 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO ISO ISO ISO ISO Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO ISO ISO Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások A környezeti teljesítmény értékelése

5 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO ISO MSZ EN ISO ISO MSZ EN ISO ISO ISO ISO ISO A környezeti teljesítmény értékelése iparágak szerint Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése Életciklus-értékelés. Életciklus javítás vizsgálata Környezetorientált formatervezés Környezeti kommunikáció

6 AZ ISO RENDSZER A szabvány általános célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Környezeti politika Környezeti politika Input Jogszabályi megfelelés Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés ISO Környezeti teljesítmény Környezeti teljesítmény Output

7 A Deming ciklus Tervezd Cselekedj Csináld Ellenőrizd

8 Az ISO es szabványsorozat modellje Javítsd Tervezd meg Ellenőrizd Hajtsd végre A környezeti tényezők rangsorolása A termék környezeti teljesítményének leírása A környezeti A termék tényezők környezeti teljesítményének beillesztése a javítása terméktervezésbe és Információszerzés fejlesztésbea termék Kommunikáció környezeti tényezőiről a környezeti Kommunikáció teljesítésről a környezeti teljesítésről A szervezetek A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmel leírása kísérése A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszer kísérése hatásosságáról Az ISO Életciklus értékelés ISO Környezeti design Az ISO Környezeti címkézés, nyilatkozatok ISO Környezeti kommunikáció Az ISO A környezeti teljesítés értékelése Az ISO A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

9 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

10 Az ISO szabvány modellje Cselekedj Folyamatos javítás Ellenőrizd Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Tervezd Bevezetés és működés Csináld

11 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Tervezd Politika Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok

12 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Csináld Szervezeti felépítés és felelősség Képzés Kommunikáció A rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

13 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Figyelemmel kisérés és mérés Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Belső audit Ellenőrizd

14 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Cselekedj Vezetőségi átvizsgálás

15 MSZ EN ISO KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Fogalom-meghatározások 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei 4.1. Általános követelmények 4.2. Környezeti politika 4.3. Tervezés Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok 4.4. Bevezetés és működtetés Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatósági körök Kompetencia képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

16 MSZ EN ISO KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések kezelése Belső audit 4.6. Vezetőségi átvizsgálás MELLÉKLETEK A. Útmutató a követelmények használatához B. Kapcsolat az ISO és az ISO 9001 között C. Irodalomjegyzék

17 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket." Környezeti politika

18 4.2 Környezeti politika A rendszerkiépítés első lépése a környezeti politika kidolgozása. A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. a szervezet nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásához. tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.

19 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Környezeti politika Tervezés

20 A KÖRNYZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Jelentőségi kritérium Környezeti szempontok a hatás erőssége, mértéke a hatás súlyossága, veszélyessége a hatás időtartama a bekövetkezés valószínűsége, gyakorisága Üzleti szempontok a kapcsolódó szabályozások szankciói a hatás megváltoztatásának nehézsége a változtatás hatása más tevékenységekre (folyamatokra) imázsra gyakorolt hatás kapcsolat az üzleti partnerekkel

21 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Környezeti politika Tervezés

22 4.3 Tervezés Jogi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.

23 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok Környezeti politika Tervezés

24 A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁROK SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN Tervezés Tevékenység (Folyamatok), Termékek, Szolgáltatások Környezeti tényezők Környezeti hatások Jelentős környezeti hatások KÖRNYEZETI POLITIKA Célok, előirányzatok és program(ok) Működés szabályozása

25 POLITIKA ÉS CÉLOK LEBONTÁSA Tervezés CÉLOK ÁLLAPOT FEJLESZTÉS Üzletági szint Politika Fejlesztési célok Vállalati szint Politika Környezeti Program Osztály szint Politika Akciók

26 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatáskörök Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

27 4.4 Bevezetés és működtetés Erőforrások, funkciók, felelősség és hatáskörök A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön ki egy vagy több olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; készüljenek jelentések a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítási rendszer tökéletesítéséhez. Mivel a különböző vállalatok szervezeti felépítése különböző, ezért a környezeti felelősségek és hatáskörök meghatározása az adott szervezeti struktúrának megfelelő meghatározást igényel.

28 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Kompetencia, képzés és tudatosság Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

29 4.4 Bevezetés és működtetés Képzés, tudatosság és kompetencia A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól.

30 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

31 4.4 Bevezetés és működtetés Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A külső és belső érdekelt felek megfelelő tájékoztatása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatról kialakult kép (image, goodwill) kedvező legyen, illetve a munkavállalók ösztönözve legyenek a környezeti célok megvalósításában. A szabvány követelménye, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezőkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.

32 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

33 4.4 Bevezetés és működtetés A Dokumentáció A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elő, hogy a szervezet alakítson ki és őrizzen meg papíron vagy elektronikus formában információt: az irányítási rendszer magvát képező elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáció érdekében. A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait. A dokumentáció beépülhet a vállalatnál már működő (hatályos) egyéb rendszerekbe. A szabvány nem írja elő önálló kézikönyv készítését.

34 A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Bevezetés és működtetés Jóváhagyott? Utolsó módosítás dátuma? DOKUMENTÁCIÓ Azonosítható? Átvizsgált / Aktualizált? Rendelkezésre áll? Elavult példányok kivonása

35 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

36 4.4 Bevezetés és működtetés A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy a szervezet írjon elő működtetési kritériumokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

37 4.4 Bevezetés és működtetés Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet készítsen terveket és eljárásokat az esetleges vészhelyzetek kezelésére annak érdekében, hogy megfelelően tudjon reagálni a váratlan eseményekre, balesetekre. A szervezetnek ezért eljárásokat kell fenntartania a potenciális vészhelyzetek kezelésére, tehát a normális üzemi viszonyok kezelésén túl figyelembe kell venni azokat az eseményeket is, melyek a normálistól eltérő üzemi viszonyok, illetve vészhelyzetek esetében következhetnek be.

38 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

39 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban szabályozott módon kísérje figyelemmel és időről-időre értékelje környezeti teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok és előirányzatok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzőrendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével az egyes területek, illetve célok és előirányzatok objektív módon értékelhetők. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzők, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és előirányzatoknak.

40 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A vállalat, ahol megítélése szerint az értékeléshez szükséges, mérésekkel támassza alá a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységeit, műveleteit. Ehhez a szervezetnek megfelelő mérő, ellenőrző (monitoring) rendszerrel kell rendelkeznie. A mérési adatok megbízhatóságát a megfelelő mérőműszerek alkalmazása és azoknak előírásszerű kalibrálása jelenti. A szabvány ezen túl követelményként fogalmazza meg, hogy a szervezet rendszeres időközönként értékelje a tevékenységével összefüggő jogi és egyéb követelményeknek való megfelelést.

41 MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Ellenőrzés Felügyelet jellegének meghatározása Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől

42 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

43 4.5 Ellenőrzés Megfelelőség értékelése A megfelelősség melletti elkötelezettségnek megfelelően a szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania eljárásokat a vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés értékelésére. A szervezetnek figyelnie kell az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A szervezetnek ezt az értékelést célszerű kombinálnia a jogszabályi megfelelés értékelésével, vagy külön eljárásokat kell kifejlesztenie. A szervezetnek meg kell tartania a periodikus ellenőrzésekről készült feljegyzéseket.

44 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

45 4.5 Ellenőrzés Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nemmegfelőségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért. Ezek az intézkedések legyenek arányban a probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással.

46 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

47 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Ellenőrzés Azonosítás Selejtezés Tárolás Hozzáférés Megőrzési idő Védelem

48 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés Megfelelőség értékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések Belső audit Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés

49 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a környezetközpontú irányítási rendszer időszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva; és b) információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeiről.

50 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

51 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A célok, előirányzatok teljesülésének, illetve a rendszer működőképességének megállapítására, a rendszer folyamatos megfelelőségének és hatékonyságának biztosítására a felső vezetésnek (az általa meghatározott időközönként) át kell vizsgálni a működő rendszert. Az átvizsgálásnak ki kell terjednie: a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára, a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára, a rendszer hatékonyságának az értékelésére, a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására.?

52 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

53 A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER FEJLESZTÉSE Célképzés Üzletági szint CÉLOK MÉRÉS FEJLESZTÉS Politika Fejlesztési Koncepció Fejlesztésisi program Vállalati level Poitika Körny.Mgt. Program Osztály level Politika Akciók Helyesbítő és megelőző tevékenys kenység Gyakoriság Folyamatok menedzselése Értékek

54 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/93 RENDELETE (EMAS I.) Európai KözössK sség g Tanácsa 1836/93 sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes ntes részvr szvételét t a KözössK sség g környezeti k menedzsment és s audit rendszerében ben (1993. június j 29.)

55 AZ EURÓPAI UNIÓ 761/2001 RENDELETE (EMAS II.) Európai Parlament és s Tanács 761/2001 sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes ntes részvr szvételét t a KözössK sség környezetvédelmi vezetési és s hitelesítési si rendszerében ben (2001. március m 19.)

56 Rendszer Kiadás éve Részvevők k körek Program-KIR Egyéb EMAS I (1995 óta működik) m 1836/93 EK Ipari vállalatok. v Más s szektor részvr szvétele nemzeti szabályoz lyozástól függően lehetséges. Környezetmenedzsment program. EMAS II /2001 EK Bármilyen szervezet. ISO szabvány szerinti rendszer + kiegész szítések. sek. Kis és s középvk pvállalkozások, valamint önkormányzatok nyzatok támogatása. Logó alkalmazása. Regisztráland landó egység. Munkavállal llalói i részvr szvétel.

57 Alkalmazottak részvétele Környezeti nyilatkozat ISO Jogszabályi megfelelés Környezeti teljesítm tmény

58 Szervezet Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat EMAS Környezeti program Környezeti célok Audit ciklus legfeljebb 3 évente Környezet menedzsment rendszer Vizsgálat Környezeti audit Hitelesítés Környezeti nyilatkozat Akkreditált Környezeti Hitelesítő Közlemény a részvételről Közvélemény Környezetvédelmi Hatóság Akkreditációs Rendszer Illetékes Testület Nyilvántartás Tagállam CEN Bizottság Választmány Szabványok

59 Kommunikáci ció az egyes résztvevők k közöttk Európai Unió Akkreditált Környezeti Hitelesítő Akkreditáló Testület Tagállam Környezetvédelmi Hatóság Illetékes Testület Hitelesítendő Szervezet

60 Az EMAS Magyarországon gon LIII. törvt rvény: Környezetvédelmi vezetési és s hitelesítési si rendszer (EMAS) Beiktatta: évi LV. tv /2003. (V. 28.) korm.. rendelet A KörnyezetvK rnyezetvédelmi vezetési és s hitelesítési si rendszerben (EMAS) részt r vevő szervezetek nyilvántart ntartásáról Jelenleg 4 kvázi regisztráci ció + 1 valódi

61 Rendszer Szabályoz lyozás, Intézm zményi hátth ttér Elkötelezetts telezettség, környezeti politika. Környezeti jogszabályoknak való megfelelés ISO Nemzetközi zi szabvány: MSZ EN ISO 14001: Intézm zmények a szabványok kiadását valamint a tanúsítók akkreditálását végzik. Elkötelezetts telezettség, folyamatos javítás. Elkötelezetts telezettség g a betartásra. Sorozatos nemmegfelelés esetén n a tanúsító visszavon(hat)ja a tanúsítv tványt. EMAS EU Rendelet 1836/93 majd 761/2001. Minden EU Tagországban gban: - Akkreditáló szervezet ezet - Illetékes testület: hitelesítők és s tanúsítottak tottak ellenőrz rzése. Jogszabályi megfelelés Fizikai környezeti teljesítm tmény javítása telephelyenként. nt. Kötelező. Megszegés s esetén n az Illetékes testület azonnali felfüggeszti ggeszti, visszavonja.

62 Rendszer Előzetes állapotfelmérés. Nyilvánoss nosság ISO Első alkalommal javasolt, de csak c a környezeti tényezt nyezők azonosítása sa kötelezk telező a tervezési fázisbanf zisban. Tényezőlista készk szítése se ajánlott. Politika nyilvánoss nosság számára hozzáférhet rhető. Nincs kötelezk telező nyilvántart ntartás. EMAS Kötelező. Közvetett és s közvetlen k környezeti tényezt nyezők minimum listája ja. Nyilvános politika és környezeti nyilatkozat. EU szintű nyilvántart ntartás. Környezeti jelentés, nyilatkozat. Környezeti jelentés készítése se ajánlott. Kötelező érvényesített és s hitelesített tett nyilatkozat közlk zlése max.. 3 évente. Frissítés évente.

63 Rendszer Mi tanúsíthat tható? ISO Szervezet, telephely egység, g, folyamat. EMAS Szervezet és/vagy telephely. Audit Logó használata Gyakorlatban 1-31 évente. Tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen gen múlik. m Országhat ghatárok könnyen átjárhatók. Tanúsító szervezet adja. Az ISO logója nem használhat lható. Legfeljebb 3 évenként. nt. Tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes. (NACE). Országhat ghatárok feltételekkel telekkel átjárhatók. Szabályozott. (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót) t)

64 Hogyan lehet ISO ből EMAS? + előzetes állapotfelmérés + jogszabályi megfelelés + környezeti k nyilatkozat + éves érvényesítés

65 AZ EMAS RENDELET ELŐÍRÁSAI A KÖRNYEZETI NYILATKOZATRÓL A nyilatkozattal szembeni fontos követelmény, hogy tartalmazza a szervezet környezeti céljaihoz és előirányzataihoz képest elért környezeti teljesítményről rendelkezésre álló adatok összefoglalását, a lényeges környezeti hatásokra tekintettel. Közvetlen környezeti tényezt nyezők Közvetett környezeti tényezt nyezők

66 A regisztrálásra sra kerülő egység : -a vállalati menedzsment hatóköre és a földrajzi elhelyezkedés kombinálva, -a regisztrálandó egység nem terjedhet túl egy EU Tagállam határain, -ha egy egység több telephellyel rendelkezik, minden telephelynek meg kell felelnie az EMAS előírásainak. Milyen verziók léteznek? (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót!) 1.Egyetlen telephelyen működő szervezet. 2.Különleges esetben telephelynél kisebb egység regisztrálása. 3.Több telephelyen működő szervezet: a.ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet folytató telephelyek esetén. b.különböző tevékenységet folytató telephelyek esetén. 4.Szervezetek, amelyek nem köthetőek egy adott telephelyhez. 5.Átmeneti telephelyen üzemelő szervezetek. 6.Egymástól független szervezetek együttes szervezetként történő regisztrációja. 7.Egy területen működő, hasonló vagy ugyanolyan tevékenységet végző kis szervezetek együttes regisztrációja. 8.Helyi önkormányzatok és kormányzati szervezetek.

67 EMAS az ipari és s szolgáltat ltató szektorban Összesen 3124 regisztráci ció 4182 telephelyen (2005. október) Vegyipar 268 Élelmiszer- és s italgyárt rtás 263 Szennyvíz és s folyékony hulladék 218 Fémipar (kivéve ve acél) 207 Víz, gáz g z villamos szolgáltat ltatók 156 Hotel és étterem 199 Közhivatalok 163 Közlekedés 105 Egészs szségügyi gyi és s szociális szolgáltat ltató 91 Oktatás 92

68

69

70

71 BS 8555: Elefánt darabokban Ha kicsik vagyunk, hogyan együnk elefántot? Kisebb szeletekben!

72 BS 8555: Elefánt darabokban 2003 április: is: BS 8555 ISO és/vagy EMAS hat lépcsl pcsőben történő bevezetése teljesítm tményértékeléssel összekötve Pilot projektek kis és s középvk pvállalatok részvételével (Egyesült Királys lyság és s EU)

73 ACORN módszerm Egy-egy lépés l s megtétel telére hónapra h van szüks kség, bármelyik után n meg lehet állni, de párhuzamosan p is bevezetésre kerülhetnek. 1. Elkötelezetts telezettség g biztosítása, sa, alapelvek 2. Jogi, ügyfél- és s piaci elvárások 3. Célok, C előir irányzatok, programok kifejlesztése se 4. Bevezetés és s működtetm dtetés 5. Ellenőrz rzés, audit & felülvizsg lvizsgálatlat 6. Az ötödik lépés l s sikeres befejezését t követi k az ISO szerinti tanúsítás s vagy EMAS regisztráci ció

74 EMAS Miért? Beruházások azonosítása Reakció a részvényesek elvárására Költségcsökkentés Környezeti hatások csökkentése Veszélyek azonosítása Szervezet fejlesztése Tökéletesített egyeztetés Jobb arculat Dolgozói motiváció Energia és forrásmegtakarítás Folyamatos fejlesztés

75 EMAS célok Vízfelhasználás csökkentése Képzés, oktatás és tudatosság emelése Légszennyezés csökkentése Nyersanyag felhasználás csökkentése, újrafelhasználás Vízszennyezés csökkentése Energiafelhasználás csökkentése Hulladék/veszélyes hulladék csökkentése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

76 Idő 40% 30% Csak EMAS % 20% 10% 0% Kevesebb, mint 6 hónap 6-tól 9-ig 10-től 12-ig 13-tól 18-ig 19-től 24-ig több, mint 24 hónap EMAS és ISO14001 Bevezetési időtartam

77 pénz Cégméret KIR tanácsadás KIR tanúsítás Mikro & Kisvállalat (1-49) 600k 1 M 300k 700k Közepes (50-249) 1-2 M 600k 1 M Nagyvállalat (250-) 1,5 M 1,5 M -

78 A környezeti marketing szempontjából is legfontosabb kommunikációs csatornák: Reklám, médiák, Közönségkapcsolatok (PR), Személyes eladás (mintaboltok), Direkt marketing, öko-jelek, Sponsoring, Környezeti jelentés, Egyéb. A környezeti jelentés: egy jogi személy által a környezeti hatásokról és üzemi teljesítményről benyújtott információk összesége, amelyek hasznosak az érdekelt felek számára a köztük és a jelentést benyújtó fél közötti kapcsolat felmérésében. (The Association of Chartered Certified Accountants)

79 Környezeti jelentések világszerte - Európában: - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Hollandia, Egyesült Királyság. - Amerikában: - Egyesült Államok (TRI), Kanada, Kolumbia, Brazília, Argentína. - Ázsiában: - Japán, Hong Kong, India. - továbbá: - Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland.

80 European Pollutant Emission Register (EPER) Az első EU szintű nyilvántartás ipari emissziókról Levegő és víz 9424 ipari telephely éves adatai EU15 + Norvégia és Magyarország 50 anyag (bizonyos mennyiség felett) Egyelőre a 2001-es adatok szerepelnek.

81

82 A környezeti jelentések típusai piacorientált környezeti jelentések Vállalati kommunikáció súlypontú Ökomarketingre koncentráló Ökológiai elszántságról tanúskodó imázs-centrikus környezeti jelentések menedzsment-orientált környezeti jelentések

83 Piacorientált jelentések Környezeti jelentés Célja Célcsoportja Jellemzői Készítői Vállalati kommunikáció súlypontú Környezetvédelmi aktivitások és teljesítmények ábrázolása. A vállalati imázs környezetvédelem általi megtámogatása. Piaci partnerek, sajtó. Kiragadott, pozitív példák és tevékenységek előtérbe állítása. Környezeti problémák által kevésbé érintett nagyvállalatok, konszernek. Ökomarketingre koncentráló Versenytársakkal szembeni előny érzékeltetése. Környezetvédelmi teljesítmények és ökoelkötelezettség közzététele. Piaci partnerek. Környezetkonform termékek és termelési eljárások kihangsúlyozása. A fogyasztói javak piacán aktív közepes nagyságú ( foglalkoztatott) vállalatok. Ökológiai elszántságot tükröző Környezetorientált vállalati filozófia és az ökológiai előnyök közlése. Az éllovas szerep megtámogatása. Piaci partnerek, sajtó, környezeti és fogyasztói civil szervezetek. Részletes (bölcsőtől a sírig) termék- és problémaorientált megközelítés, ökológiai mérlegekkel alátámasztva. Élelmiszeripai kisvállalkozások ( foglalkoztatott).

84 »A környezeti jelentések elemei Vállalati profil Környezeti politika Célok és eredmények Teljesítmény és megfelelés Menedzsment rendszerek és eljárások Független igazolás, tanúsítás

85 A környezeti jelentésekből származó előnyök A felső vezetés összetartását sugározza a fontos külső érdekelt felek irányába Erősíti az érdekelt felek kapcsolatait Erősíti a versenyelőnyt ("kezdő lépés" effektus) A nyilvánosság felismeri a vállalat megbízhatóságát és szavahihetőségét A célok kitűzése és a nyilvános jelentések a környezeti teljesítmény növekedéséhez vezetnek A hatékony belső szabályozás minimálisra csökkenti a külső beavatkozás kockázatát Elősegíti az olyan beszállítói listákra való felkerülést, amely a preferált "zöld" beszállítókat tartalmazza Csökkenti a vállalati kockázatot, ami költségcsökkenést eredményezhet, illetve szélesítheti a beruházók körét Javítja az alkalmazottak morálját Nagyobb nyereség

86 Környezeti Teljesítmény fogalma Környezeti teljesítmény a vállalat rendes (pl. gyártási) tevékenysége során a környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásokból, és az ezek csökkentésére tett intézkedésekből tevődik össze. A környezeti teljesítmény javulásáról akkor beszélhetünk, ha a tényleges, mérhető terhelés csökken, a több intézkedés önmagában nem kielégítő.

87 Környezeti Teljesítmény fogalma ISO A környezetközpontú irányítási rendszer mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti szempontoknak a szervezet által megvalósított, a környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához. ISO A környezeti tényezők irányításának, kézbentartásának eredménye a szervezetnél.

88 Módszerek Kategória (fő ágak) KTÉ eszköz (alágak) 1.Grafikus megjelenítések I. Megalapozó módszerek 1.KIR hatás-értékelési eljárásai 1.EPE: ISO II. Indikátor módszerek 1.Öko-hatékonysági értékelés III. Anyag- és energia-forgalmi módszerek 1.Öko-mérlegek 1.Környezeti költségszámítás IV. Hierarchizáló módszerek 1.Több-lépcsős környezeti besorolások 1.Környezeti minősítések 1.Környezeti teljesítmény indexek V. Szintetizáló módszerek 1.Öko-pont módszerek 1.Hatásokba való átszámítások

89 Az ISO szabvány modellje Cselekedj Döntés Az értékelési program javítása Ellenőrizd Felülvizsgálat A javítási lehetőségek számbavétele Az értékelési program kidolgozása célok elvárások erőforrások eljárások Tervezd Adatok, információk Eredmények, kommunikáció Az értékelés lefolytatása Adatgyűjtés Adatok elemzése, átalakítása Eredmények Jelentés készítése Csináld

90 A KTÉ tervezésének szempontjai A KTÉ tervezését és az indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok: a jelentős környezeti tényezők és hatások, a jogi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges információk, az érdekelt felek elvárásai, a szervezet által a környezeti teljesítésre meghatározott kritériumok, a helyi, térségi, globális környezet állapotára ható információk rendelkezésre állása.

91 Menedzsment megfontolások A KTÉ figyelembe: tervezésénél a döntés előkészítésénél vegyék a külső környezetet (társadalmi, kulturális), a vállalati stratégiát, a környezetpolitikát, a jogi környezetet, az érdekelt felek véleményét, a szervezet összes tevékenységét, termékét, szolgáltatásait, a szervezet jelentős környezeti tényezőit.

92 A környezeti indikátorok kiválasztása 1. A KTÉ tervezésénél a környezeti indikátorok kiválasztásának szempontjai: elegendő számú releváns és értékelhető indikátor kerüljön kiválasztásra, a kiválasztott indikátorok tükrözzék a szervezet tevékenységét, annak volumenét (mennyiségét), a kiválasztott indikátoroknak biztosítaniuk kell, hogy az értékeléshez a menedzsment elegendő információval rendelkezzék.

93 A környezeti indikátorok kiválasztása 2. A környezeti indikátorok kiválasztása meghatározza, hogy milyen adatokat kell gyűjteni, illetve milyen rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni az értékeléshez. A környezeti indikátorok által hordozott információ szükség szerint lehet abszolút, relatív, normalizált, súlyozott. minőségi, aggregált.

94 Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig kg CO 2 potencia faktorok Aggregáció Adat protokoll Normalizáció Értelmezés kwh elektr. tevékenységi szint Nm 3 - gáz MJ - energia Szabványosítás liter - olaj MJ/tonna - termék

95 Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítés Indikátor Menedzsment Teljesítés Indikátor Környezeti Állapot Indikátor Input Indikátor Output Indikátor Rendszer Indikátor Működési Területi Indikátor Anyagok Energia Víz Megújuló erőforrások Nem megújuló erőforrások Logisztika & Szolgáltatások Nem termelési outputok a levegőbe, vízbe, talajba Termékteljesítmény Logisztika & Szolgáltatások Környezeti Menedzsment Politikák & Eljárások Jogi követelmények Panaszok Környezeti költségek/hasznok szabványok Belső képzés & Tudatosság Beszerzési teljesítmény Stakeholder Kommunikáció Pénzügyek Környezeti állapot indikátor, beleértve a levegő, talaj, víz, növényvilág, állatvilág, élőhelyek, esztétika, örökség, kultúra

96 A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működési környezeti teljesítés indikátorok hatóköre: a szervezet fizikai létesítménye és berendezései, eszközei, azok működése, a logisztika területei (beszerzés, szállítás, raktározás, karbantartás), a szervezet működéséhez szükséges anyag-, energia- és szolgáltatásinputok, a szervezet működésének outputját képező termékek (hulladékok, kibocsátások) és szolgáltatások.

97 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált energia fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált egyéb természeti erőforrások (víz) fajtánként természetes mértékegységben stb.

98 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben),

99 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), zajterhelési mutató a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés.

100 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez.

101 Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, fajlagos hulladékmennyiség keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott termékhez (kg).

102 A menedzsment KTI-k kiválasztásának szempontjai A menedzsment környezeti teljesítés indikátorok hatóköre átfogja: a szervezet minden szintjének politikáit, alkalmazottait, gyakorlatait, eljárásait, a politika megvalósításához szükséges döntéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a szervezet környezeti tényezőihez. Az indikátoroknak olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek leírják a menedzsment tevékenységét, mint pl. a programok, a kommunikáció, az oktatás, a dokumentáció, a helyesbítő intézkedések stb.

103 Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: környezetvédelmi bírságok mutatója kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, környezetvédelmi panaszok mutatója a környezetvédelmi panaszok száma és területe.

104 Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: környezetvédelmi beruházások mutatója a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága, viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához.

105 A környezeti állapot KTI-k kiválasztásának szempontjai A környezeti állapot indikátorok hatóköre: ezek az indikátorok a környezet adott elemének minőségét, vagy valamely jellemző paraméterét mérik, bár használhatók a szervezet környezeti hatásainak mérésére, de alapvetően nem a hatásokat mérik. A környezeti állapot indikátorok kialakításának és fejlesztésének feladata alapvetően a szervezeten kívüli más szervezetek (állam, NGO, szakmai szövetségek stb.) feladata.

106 Alcoa-Köfém I.n.év Egység I. A telephely viszonyítási adatai Termelés 164,15 184,85 47,65 ezer tonna Alkalmazottak száma fő II. Hulladékok 1. Nem veszélyes hulladék 103,7 109,8 26,8 ezer tonna 1. Veszélyes hulladék 18,4 14,2 3,7 ezer tonna 1. Hasznosított hulladék 97,5 106,2 28,4 ezer tonna 1. Hulladék hasznosítási arány % 1. Alumínium termék egységre jutó hulladék kg/tonna 1. Fajlagos nem hasznosított hulladék Kg/tonna

107 folytatás III. Vízfelhasználás - szennyvízkibocsátás 1.Nyersvíz felhasználás 438,1 574,6 159,1 ezer m 3 1.Visszavett csapadékvíz és talajvíz 301,7 274,2 50,6 ezer m 3 1.Csapadékvíz és talajvíz hasznosítási aránya % 1.Élővízbe elengedett csapadékvíz és talajvíz ,8 62 ezer m 3 1.Csatornába elengedett kom. és ipari szennyvíz 220,5 254,9 66,4 ezer m 3 1.Szennyvízbírság és csatornabírság Forint IV. Energiafelhasználás 1.Elektromos energia ,5 33,1 GWh 1.Földgáz ezer m 3 1.Alumínium termék egységhez szüks. energia KWh 1.Alumínium termék egységhez szüks. földgáz m 3 V. Környezetvédelmi események 1.Kiömlések (20 liter feletti) darab 1.Lakossági panaszok darab 1.Hulladékszállítással kapcsolatos problémák darab 1.Flóra és/vagy fauna károsítás darab

108 Környezeti Teljesítmény

109 Környezeti Teljesítmény

110 Környezeti Teljesítmény

111 Környezeti Teljesítmény

112 Környezeti Teljesítmény

113 Környezeti Teljesítmény

114 Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment LCA) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a - szükséges nyersanyag bányászattól és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és -a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is

115 (Wenzel et al., EDIP project1996) Illusztráció Nyersanyagok kinyerése Anyagfeldolgozás Termelés Használat és fenntartás Lerakás Recycling Újrahasználat Potenciális hatások

116 Életciklus értékelés (LCA) Az életciklus-elemzés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: -a források felhasználását, -az emberi egészséget és -az ökoszisztéma állapotát.

117 Életciklus értékelés (LCA) Történelmi áttekintés: 1960 első energia mérlegek (emissziók csak később) 1969 többkritériumos elemzés : üveg/pet (Coca-Cola) első fecskék (Skandinávia) fokozódó ipari érdeklődés tudományos megalapozás szabványosítás (ISO ) megerősődés, terjedés, hatásbecslési technikák LCA software-k: GaBi, SimaPro, UMBERTO

118 Életciklus értékelés (LCA) ISO Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig. Életciklus-elemzés: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bement, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.

119 Életciklus értékelés ipari alkalmazása A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, ill. az emisszióknak a meghatározására. (hatékonyság) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol a forrásfelhasználás ill. az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. (tényezők és hatások) A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. (versenyképesség) Segítséget nyújt új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. (ökodizájn)

120 Életciklus értékelés alkalmazása - közigazgatásban A közigazgatás felelőssége az életciklus személetű gondolkodás támogatása, mivel egy eszköze lehet a fenntarthatóság felé tett lépések értékelésének. Az LCA főbb közigazgatási alkalmazásai: öko-címkézési rendszerek integrált termék-politika (IPP) betét-visszatérítési rendszer támogatások és adórendszerek kialakítása általános környezetpolitikai és termékpolitikai irányelvek

121 Életciklus értékelés részletessége Részletes LCA szint: A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák. Fogalmi LCA szint: Az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus értékelés legegyszerűbb módja, mely során egy korlátozott és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, az új termék előnyeit, hátrányait mutatja be. Egyszerűsített LCA szint. Egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használ fel. Az egyszerűsített becslés csak a legfontosabb környezeti aspektusokra figyel vagy a potenciálisan előforduló környezeti hatásokra ill. az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít.

122 Életciklus értékelés (LCA) ISO Funkcionális egység - egy termékrendszer mennyiségi megjelenése, amely referencia egységként szolgál a tanulmányban: 1 MJ energia, 1 liter tej, 1kg kenyér, stb. annyi festék, amennyivel 10 nm fal 10 évig védve van annyi mosópor, amivel 100 kg ruhát ki lehet mosni olyan papírdoboz, ami 24db 1literes tejet elbír, 10 út során konkrét személyautó típus v KM megtétele? utas KM?

123 Életciklus értékelés (LCA) ISO termék rendszer - anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat egységek gyűjteménye, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. rendszerhatár - termék rendszer és a környezete közti kapcsolat. folyamat egység (modul) - termék rendszer legkisebb része, amelyben adatgyűjtés folyik az elemzéshez.

124 Az életciklus-becslés szerkezete Cél és hatásterület meghatározása Leltár analízis Hatás becslés Értelmezés Közvetlen felhasználások: - Termék fejlesztés és javítás - Stratégiai tervezés - Vállalati politika kialakítása - Marketing - Egyéb

125 Életciklus értékelés (LCA) ISO Cél, hatásterület meghatározása Elemzés pontosságát és megbízhatóságát nagymértékben befolyásoló tényezők (Rendszerhatár!) időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság, információ megbízhatósága.

126 rendszerhatárok rok emissziók hat határtól-határig határtól-határig alrendszerek alrendszerek köztiterm köztitermék ztitermék források kitermelés kitermelés előkész előkészítés szítés termelés termelés használat használat lerakás lerakás emissziók Energia Energia bölcs bölcsőtől lcsőtől l a a határig határig rig bölcs bölcsőtől l a sírigs sírig

127 TERMELŐRENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET MÁSIK RENDSZER SZÁLLÍTÁS ENERGIAELLÁTÁS MÁSIK RENDSZER ELEMI ÁRAM NYERSANYAG BESZERZÉS TERMELÉS FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM HULLADÉK- KEZELÉS RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS RENDSZERHATÁR KÖRNYEZET

128 Életciklus értékelés (LCA) ISO Életciklus leltárelemzés Az input és output adatok kvantitatív analízisét végezhetjük el ebben a szakaszban, adatgyűjtési és számítási eljárások segítségével. Ezek az adatok magukba foglalják az erőforrások kiaknázását, levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat. Az értelmezések ezen adatok alapján történnek, a cél és hatásterület függvényében.

129 TERMELŐRENDSZEREN BELÜLI EGYSÉGFOLYAMATOK SÉMÁJA Elemi áramok be Elemi áramok be Modul Elemi áramok ki Elemi áramok ki Közbenső termékáramok be Elemi áramok be Elemi áramok be Közbenső termékáramok ki Modul Elemi áramok ki Elemi áramok ki Elemi áramok be be Modul Elemi áramok ki ki

130 a leltárkészítés TERMÉK ÉLETCIKLUS (ÉLETÚT) LELTÁR (MÉRLEG) KÉSZITÉS TECHNIKÁJA Nyersanyag N PRIMER (Fa) / SZEKUNDER (Hulladékpapír) ALRENDSZEREK RENDSZERHATÁR Levegő l Víz v Segédanyagok c Energia e i j k l B E A D F C G Légszennyezés L Vízszennyezés V Talaj S Zaj/rezgés/hő Z m n p s (FORRÁSOK) Késztermék T (EMISSZIÓK) l + v + c + e + N = L + V + S + Z + T i j k l m n p s

131 Belépési oldal Kilépési oldal Félkész termékek Energiahordozók Üzemi víz X0 Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához Termék Energiahordozók Üzemi víz Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához MODUL Előző modul(ok)ból Következő modul(ok)ba Életúton kívülről Életúton kívülre Nyersanyagok Segédanyagok Másodlagos nyersanyagok Elsődleges energiahordozók Víz Hulladékhő Lerakandó hulladék Másodlagos nyersanyagok Hulladékhő Vízterhelés Légköri emisszió

132 Életciklus értékelés (LCA) ISO Hatásbecslés 1. hatáskategóriák meghatározása: Pl. abiotikus források, biotikus források, földhasználat, globális felmelegedés, sztratoszférikus ózon csökkenés, ökotoxikus hatások, humán toxikus hatások, fotokémiai oxidálók képzése, savasodás, eutrofizáció, munkakörnyezet. 2. osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz 3. jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül 4. értékelés/súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása

133 Források... Emissziók levegőbe CO 2 CO CF 4 CH 4 N 2 O NO x SO 2 HCl HF... Emissziók vízbe foszfát NH 3 NH 4... hatásbecsl sbecslés CO 2 CO CF 4 CH 4 N 2 O NO x SO 2 HCl HF NO x foszfát NH 3 NH 4 GWP AP 0,7 1 0,88 1,6 NP 0,13 1 0,33 0,33 GWP i * emisszi zió i [kg] AP i * emisszi zió i [kg] NP i * emisszi zió i [kg] GWP AP NP

134 pl. Eco-indicator 95 Emisszió Környezeti hatás Kár Értékelés Eredmény CFC Pb Cd PAH Ózonszint Nehézfémek Karcinogének Halálozások por VOC DDT CO 2 Nyári szmog Téli szmog Peszticidek Üvegházhatás Egészség károsodás kár becslés szubjektív Ökoindikátor érték SO 2 NO x P Savasodás Eutrofizáció Ökoszisztéma 4. Ábra:Az Ökoindikátor súlyozási elve.(goedkoop et al., 1996)

135 Eco-indicator 95 pontok fémiparra Production of metals (in millipoints per kg) Indicator Description Secondary aluminium 1.8 made completely from secondary material Aluminium 18 containing an average of 20% recycled material Copper, primary 85 primary electrolytic copper from relatively modern factories Copper, 60% primary 60 normal proportion secondary and primary copper Secondary copper % sec. copper, ínot easy to obtain!) Other non-ferrous metals estimate for zinc, brass, chromium, nickel etc.; lack of data Stainless steel 17 sheet material, grade 18-8, 1 mm thickness Secondary steel 1.3 block material made from 100% scrap Steel 4.1 block material with average 20 % scrap Sheet steel 4.3 cold-rolled sheet with average 20% scrap

136 Életciklus értékelés (LCA) ISO Értelmezés Az életciklus-elemzés ezen fázisában a leltár analízis és a hatásbecslés eredményeit egyesítik, és a cél és hatásterülettel összehasonlítva következtetéseket vonnak le és javaslatokat tesznek a döntéshozóknak. Az értelmezés az eredmények érvényességének, hitelének ellenőrzése és értékelése, amely segíti a döntéshozatalt.

137 pl. pl. filteres kávéfőző: egyszerűsített LCA/I gyártásra coffee bean paper poly- styrene aluminium sheet steel glas roasting filter pro- duction injection moulding extrusion stamping forming forming assembly + transport packaging electricity use water disposal of filters + coffee in org. waste disposal in municipal waste

138 pl. pl. filteres kávéfőző: egyszerűsített LCA/I gyártásra coffee bean 7.3 kg 1 kg 0.1 kg 0.3 kg 0.4 kg paper polyaluminiusheet styrene steel glas roasting filter pro- duction injection moulding extrusion stamping forming forming assembly + transport packaging 375 kwh electricity use water disposal of filters + coffee in org. waste disposal in municipal waste White boxes are not included in assessment/inventory

139 Pl.1liter tej: célok, rendszerhatárok 1 liter friss tej környezeti terhelése; 1 liter friss tej vs. 1 liter hosszanfriss tej összehasonlítása; a friss tej csomagolására alkalmas csomagolóeszközök összehasonlítása; gyenge pontok analízise a terméklánc során; tisztább termelési lehetőségek vizsgálata a terméklánc analízise során Forrás: Tamaskó, TTMK, 2002

140