DIPLOMAMUNKA. Újabb adatok a Görcsöny hátság metamorf fejlődéstörténetéhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIPLOMAMUNKA. Újabb adatok a Görcsöny hátság metamorf fejlődéstörténetéhez"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK Geográfus szak DIPLOMAMUNKA Újabb adatok a Görcsöny hátság metamorf fejlődéstörténetéhez KÉSZÍTETTE: Nagy Ágnes V. geográfus hallgató, geológia szakirány TÉMAVEZETŐ: Dr. M. Tóth Tivadar egyetemi docens 2008

2 T ARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A dél-dunántúli kristályos aljzat részét képező Görcsöny hátságot a Baksa-2 fúrás tárja fel legmélyebben. Dolgozatomban a fúrás alsó 400 méterének gneisz és csillámpala mintáit vizsgáltam, a jelenlegi foliációt megelőző, S1 palássághoz kapcsolható szöveti elemek szempontjából, azzal a céllal, hogy a kőzetoszlop korai fejlődés történetéről kaphatunk bővebb információkat. A kutatás során a megfigyelt szöveteken optikai és műszeres vizsgálatokat végeztünk. Az így meghatározott ásványegyütteseket DOMINO/THERIAK programmal modelleztem. Az ásványkémiai eredmények alapján geotermobarometriai számításokat végeztem. A geotermobarometriai eredmények egy olyan PT utat vázolnak, mely C hőmérsékletről (földpát földpát teromométer, gránát zárványokból) és 8-9 kbar nyomásról (GASP barométer) indul, ahol a kőzet piroxén káliföldpát rutil tartalmú. Izotermális dekompreszió következik, 680 C és ~5 kbar nyomásig (Ti a biotitban termobarométer), ahol a kőzetben megjelenik a biotit kvarc titanit ásványegyüttes, mely a hirtelen kondícióváltozás miatt szimplektites szövetet alkot. Ezt a nagyfokú változást az alkáli földpát és apatit zárványok körüli radiális repedések támasztják alá. Majd a további hűlést és nyomás csökkenést fengit tartalmú ásványtársulás rögzítette (~620 C és 4,8 kbar). Ehhez kapcsolható a földpát rekrisztalizáció hőmérséklete: ~ 630 C. Az így kapott metamorf út jelentősen eltér a korábbi eredményektől, mely közepes nyomású és közepes hőmérsékletű csúcs paramétereket állapított meg. Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a kőzetoszlop általam vizsgált alsó része más korai metamorf történettel jellemezhető, a felső résszel a fengit kialakulási kondícióin kapcsolódhatott össze. Kulcsszavak: Görcsöny-hátság, geotermobarometria, gránát zárványok, földpát rekrisztalizáció 2

3 T ARTALOMJEGYZÉK T ARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS FÖLDTANI HÁTTÉR VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Makroszkópos vizsgálat Mikroszkópos vizsgálat Pásztázó Elektronmikroszkópos vizsgálat Termometria, barometria DOMINO/THERIAK Kémiai egyensúlyon alapuló kalibrált geotermobarométerek Szöveti bélyegeken alapuló kalibrált geotermobarométerek E REDMÉNYEK Makroszkópos leírás Mikroszkópos leírás Ásványkémia Gránátok Földpátok Biotitok Termometria, barometria DISZKUSSZIÓ A makroszkópos, mikroszkópos leírás értékelése Baksa-2 fúrás alsó két tagozatának óriás gránátjainak zárványai Idiomorf földpát zárványok keletkezése Radiális repedések kialakulása a gránátok földpát zárványai körül Kvarc + biotit + káliföldpát ± titanit ± rutil összenövés Plagioklász rekrisztalizációs szövet értelmezése A Baksai Komplexum metamorf fejlődése az eredmények tükrében T OVÁBBI LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK K ÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS I RODALOMJEGYZÉK N YILATKOZAT

4 1. BEVEZETÉS A Pannon-medence mai képe a miocénben alakult ki. Előtte az őt felépítő mikrokontinensek, más-más paleogeográfiai helyzetben voltak, így a fejlődéstörténetük is igen eltérő. A medencét két nagy egység, a Pelsoi és a Tiszai Nagyszerkezeti egység építi fel. A Görcsöny hátság a Tiszai Egység dél-dunántúli kristályos aljzatának részét képezi. Felszíni kibukkanása nincsen, kőzeteit a területen mélyült számos szénhidrogén kutató és vízföldtani fúrásból ismerjük. Fő tömegét alkotó gneisz és csillámpala közé helyenként mafikus eredetű metamorfitok, illetve kristályos mészkő rétegek ékelődnek be. A terület kristályos aljzatát általánosságban közepes fokú metamorfózis jellemzi, melyet helyenként más-más utóhatások értek. A területet legmélyebben (1200 m) feltáró 1979-ben mélyült fúrás a Baksa-2 számú. Ez egyben típusfeltárása a Baksai Komplexumnak, mely magába foglalja a Görcsöny hátságot. Ezt a mélységet egyedül ezek a minták képviselik, melyek egyedi lehetőséget nyújtanak a dél-dunántúli aljzat mélyebb részeinek leírására és részletes vizsgálatára. A fúrás korábbi vizsgálatai rendszerint annak egészére kiterjedtek, azt egységként kezelték. Dolgozatom az alsó 400 m gneisz mintáira terjed ki, melyeknek számos szöveti eleme tartogathat információt annak korai fejlődéstörténetéről. Az optikai és műszeres vizsgálatok eredményeinek feldolgozása megállapíthatja, hogy a kőzetoszlop valóban mindvégig együtt fejlődött-e vagy fejlődéstörténetük csak egy bizonyos ponton kapcsolódott össze. 4

5 2. FÖLDTANI HÁTTÉR A Görcsönyi hátság a Tiszai Nagyszerkezeti egység része, mely a variszkuszi Európáról, a jura során levált mikrolemez. Komplikált sodródás és forgások után foglalta el a jelenlegi helyét a miocén során. Ez a főleg paleozoos granitoidokból és polimetamorf kristályos kőzetekből felépülő tömeg adja a Dél-Dunántúl és az Alföld aljzatát, melyet szinte mindenhol vastag, helyenként több km fiatalabb üledékek fednek. A Tiszai egységet terrénumokra osztjuk, ezek olyan mikrolemez, melyeket jelentős vetők, lineamensek vagy szutúra vonalak határolnak. Többféle folyamat hozhatta létre, ami különbözik az őt körülvevő blokkoktól, elkülönítésük nem horizontális litofácies változásokon alapul. Sztratigráfiai, paleontológiai, szerkezeti és deformációs belső folytonosság jellemzi. A Tiszai egység három terrénumra és több kisebb takarófoszlányra osztható, melyeket nem sorolnak külön terrénumokba (SZEDERKÉNYI, 1996). A Baksai- Egység vagy alterrénum, a Babócsai-Egységgel együtt alkotják a Szlavóniai - Drávai- Terrénumot (1. ábra). 1. ábra: A Tiszai egység tágabb környezete és felosztása, a Baksai - egység elhelyezkedése (Kovács et al., 2000) 5

6 A Baksai Egység mai nevezéktanban (CSÁSZÁR, 2005) Baksai Komplexum néven szerepel, mely lényegében magában foglalja a Görcsöny hátságot és a Villányi hegységet. A Baksai Komplexum nyugati határát a Babócsai-Komlexum képezi, északról a Mecsekalja vonal határolja, keleti határa a Villány-Szalatnak mélytörés, déli határa ismeretlen. Ez alkotja a Villány-hegység kristályos aljzatát, átnyúlik Kelet-Szlavóniába (SZEDERKÉNYI, 1998). A kristályos aljzat nagy részét alkotó gneisz és csillámpala protolitja grauwackepelites üledékek, melyekben előfordulhatnak mafikus láva vagy tufa eredetű közbetelepülések. A Baksai- és a Tisza-alegység az egyetlen amelyek tartalmaznak több méter vastag karbonátos közbetelepüléseket (SZEDERKÉNYI, 1996). A terület földtani térképét a 2.ábra mutatja be. 2. ábra: A dél-dunántúli kristályos aljzat földtani térképe (Fülöp, 1994) és a Baksa-2 fúrás elhelyezkedése 6

7 A Dráva-terrénumról, különös tekintettel a Baksai Komplexumról szóló korábbi irodalmi adatokat az 1. táblázatban foglaltam össze. Ebből látszik hogy az idő folyamán több elmélet is született a terület metamorf fejlődéstörténetének magyarázatára. SZERZŐ, TERÜLET KOVÁCH et. al., 1985 Baksa-2 ÁRKAI et. al., 1985 Somogy-Dráva medence KIRÁLY, 1996 Görcsöny-hátság SZEDERKÉNYI, 1998 Baksa-alegység ÁRKAI et. al., 1999 Baksa-2 METAMORF FÁZISOK PARAMÉTEREI: 1. metamorfózis és D 1 deformáció: Barrow-típusú Sill indexásvány, 331 ± 13 Ma 1. Metamorfózis: C 7,3 ± 1,1 kbar (21,4 ± 4,1 C/km) Barrow-típusú Kora-hercini, vagy kaledóniai 1. metamorfózis: Barrow, almandinamfibol fácies 5-7 kbar C vagy C vagy C 1. metamorfózis: Nagy P, kis T Eklogit keletkezett (obdukciós esemény?) Prekabrium/koravariszkuszi Progresszív szakasz: 480±50 C 470±70 MPa Ky indexásvány Szakasz végén megjelenik a stau Első grt generáció magja 2. metamorfózis és D 2 deformáció: Magas T, közepes P 315 Ma 2. Metamorfózis: Alacsony P, magas T (> 36 C/km) Andaluzittal jellemzett Amfibolit-fácies Hercini Nincs nyoma a kis P közepes T metamorfózisnak (granitosodás nyomai), és a káliummetaszomatózisnak sem 2. metamorfózis: Barrow 6-9 kbar, C/km 330 Ma Csúcsparaméterek: 660±20 C 750±50 MPa Stau + ky stabil Első grt generáció széle 3. retrográd fázis Alacsony T, lassú kiemelkedés Ma 3. Retrográd fázis Anci-epizóna Zöldpala fácies, klorit zóna C 2. retfrográd fázis: Zöldpala fácies Aktinolit-klorit-epidot 3. metamorfózis: Andaluzittal jellemzett hőesemény, A komplexum északi peremvidédékére jellmező Izotermális dekompresszió: 650±40 C 440±MPa Sill Jelenlegi foliáció kial Új, kicsi grt generáció kapcsolat a Variszkuszi gránit magmatizmussal 1. táblázat: korábbi irodalmi adatok a Dráva Terrénum metamorf fejlődéstörténetéről sill=szillimanit, ky=kianit, stau=staurolit, grt=gránát A Mecsek és Dráva közti területen az 1960-as években mélyült vízföldtani és szénhidrogén kutató fúrások kimutatták, a területre jellemző, az Alföldi aljzat többi részétől (ÉK-DNY) eltérő szerkezeti irányokat (NYÉNY-KDK) (SZEDERKÉNYI, 1976). A fúrómagok alapján SZEDERKÉNYI (1976) öt csoportba sorolta a leírt kőzettípusokat. Metamorf fokuk alapján Barrow típusú metamorfózist állapított meg, a metamorf fok délről észak felé nő, a klorittól a szillimanit zónáig. 7

8 KOVÁCH et al (1985) a Baksa-2 fúrás alapján, egy policiklikus metamorfózist vázol, melyhez teljes kőzeten és biotiton mért Rb-Sr korokat kapcsol. Az első metamorf fázis, a szillimanittal jellemzett Barrow-típusú átalakulás, melyben a staurolit-kianit-szillimanit dominál. Kora 331±13Ma, ami az első deformáció kora is egyben. Ezt feltételesen a Mórágyi Granitoidokkal köti össze. A progresszív fázist retrográd szakasz követi, melyet dekompresszió és szöveti fellazulás jellemez. Az előzőt felülbélyegző második metamorf szakaszt, melyhez a második deformáció kötődik, magas T és közepes P jellemezte. Kora 315±4 Ma, amit okozhattak a hercini korú mikrogránit, aplit benyomulások, vagy a gyódi ultramafitok. Ez után egy hosszan elnyúló retrográd szakasz következett ( Ma), melyet helyenként jelentkező polimetallikus szulfidos mineralizáció szakított meg (240Ma). A szomszédos Dráva-medencében hasonló fejlődéstörténetet írt le ÁRKAI et al. (1985). Az első progresszív metamorfózis egy alacsony-közepes grádiensű (14-27 C/km), azaz amfibolit-fáciesű vagy Barrow-típusú fázis, melyet kezdetben, szórványosan migmatizáció kísért. A második, fiatalabb metamorfózist magasabb grádiens (>29 C/km), andaluzit indexásvány és alacsony P jellemezte. Ez után retrográd szakasz következett, mely zöldpala fáciesű felülbélyegzést eredményezett. KIRÁLY (1996) délkelet-dunántúli polimetamorf aljzatból származó amfibol tartalmú mintákon végzett vizsgálatai, a területre négy metamorf fázist írt le. Ezek közül a Görcsöny-hátságra csak kettőt tudott kimutatni. Az első fázis egy prehercini Barrow típusú, almandin amfibolit fáciesű metamorfózis, mely a Görcsöny-hátságban 5-7 kbar nyomással és módszertől függően C vagy C vagy C hőmérséklettel jellemezhető. A második egy közepes T és kis P jellegű átalakulás, a harmadik egy káli-metaszomatózis, melyeknek a Görcsöny-hátságban nincs nyoma. A negyedik itt is megtalálható metamorfózis egy csökkenő hőmérséklettel jellemzett zöldpala fáciesű, retrográd fázis. SZEDERKÉNYI (1998) a háromütemű pre-alpi polimetamorfózis első szakaszának a feltehetően obdukciós eseményhez köthető eklogit keletkezését tartja, melyet prevariszkuszi vagy legkorábbi variszkuszi eseményként datál. A második fázis az egész komplexumra kiterjedő Barrow típusú metamorfózis. A harmadik szakasz, az északi peremvidékre jellemző hőesemény, melyben az andaluzit dominál. A Baksa-2 fúrásból származó gneisz és amfibolit minták alapján ÁRKAI et al. (1999) egy óra járásával megegyező P-T utat vázolt fel. Főleg a gránátok megjelenése alapján kétféle gneisz típust különít el. Az elsőben (gneisz I) a gránát porfiroblasztok 8

9 nagyok, a mag és a szél összetétele különböző, a másodikban apró és homogén gránátok találhatóak. Relikt ásványokként nevezi meg a kianitot és a staurolitot, a biotit és a szillinatit pedig a foliációt határozza meg. A mikroszerkezetek és az ásványparagenetikai vizsgálatok alapján relatív idősort, az ásványkémiai eredményekből pedig hőmérséklet és nyomás értékeket határoztak meg. E szerint a progresszív szakaszt közepes P és T jellemezte, kianit indexásvánnyal, a szakasz végén jelent meg a staurolit. A metamorfózis csúcsparamétereikor mind a kianit mind a staurolit stabil volt. Majd izotermális dekompresszió következett be, melyben a szillimanit volt stabil és ekkor keletkeztek a második generációs kis gránátok is (gneisz II). Az amfibolit mintákon csak a későbbi fázist sikerült kimutatniuk, az eredmények a kis gránát tárasággal vannak összhangban. Az azonos hőmérséklet mellett csökkenő nyomás szakaszát a közvetlen szomszédban lezajlott gránit magmatizmussal hozza kapcsolatba. Fontos különbség a korábbi elméletekkel szemben, hogy egy folyamatos metamorf fejlődést ír le, amit nem szakítanak meg retrográd folyamtok. Egy, a Dunántúl metamorf aljzatának korát vizsgáló tanulmány (LELKES-FELVÁRI & FRANK, 2006) a Baksa-2 fúrás mintáira is kiterjedt. A 0,1-0,2 mm-nél nagyobb muszkovit és biotit szemcséken végzett K/Ar illetve 40 Ar/ 39 Ar mérések eredménye: 307,8 ± 4,2 311,9 ± 3,9 Ma. A meglepően szűk intervallum a vizsgált szemcsék kiválasztásának és vizsgálat közbeni kopásnak köszönhető. Így a jobban vagy kevésbé megőrződött mag összetételen történt az elemzés, amit a későbbi variszkuszi hűlés kevésbé befolyásolhatott. A komplexumot utólagos hatások is érték. Felismerhető egy aplit benyomulásokhoz kapcsolódó kontakt metaszomatózis, mely főleg a karbonátos részeken okozott átalakulást. TARNAI (1998) jelentős ércindikációt ír le, melyet laterálszekréciós és hidrotermás fázisra különít el. Ez utóbbit magmás eseményhez köti, ami lehetett a Gyűrűfűi Riolit vagy más még fel nem tárt vulkanizmus is. Az egység felső 800 méterének kvarc-karbonát repedéskitöltéseit vizsgáló tanulmány (FINTOR et al., 2008) hiperszalin fluidumok áramlását mutatta ki, melyek perm-triász evaporitos összletekből eredhetnek. 9

10 A Baksa-2 fúrás a Baksai Komplexum metamorf képződményeit hivatott feltárni, melyet 1979-ben létesítettek és 1200m mélységben, magas magkihozatali százalékkal tárja fel a kristályos aljzatot. Viszonylag kevés fedő üledék (57,1m) után, az alaphegységet az őt felépítő uralkodó kőzettípusok alapján a következő tagozatokra osztotta SZEDERKÉNYI (1979): 1. Felső Márványos Tagozat (57,1-223,7m): Felső határa eróziós felszín ezért a tagozat nem teljes. Az így is jelentős vastagságú egységet nagyfokú kőzettani változatosság jellemzi. A felső részén uralkodó kőzettípus a márvány és a dolomitmárvány, csillámpala és gneisz betelepülésekkel, míg az alsó részen ez utóbbiak kerülnek túlsúlyba, jelentős márványpadokkal kísérve. A gneiszek és csillámpalák uralkodó ásvány együttese plagioklász + kvarc + biotit + muszkovit ± gránát, jelentős a biotit utáni kloritosodás, indexásványok: kianit, szillimanit, staurolit. A tagozat egész vastagságában találhatók aplit benyomulások, melyek elsősorban a karbonátos mellékkőzetben okoztak néhány 10 cm-es átalakulásokat. Helyenként az aplitoktól akár több méter távolságban is észlelhetők epidot fészkek. Továbbá hidrotermális hatásra képződött ércindikációk jelenléte jellemző a tagozatra (TARNAI, 1998). 2. Kloritos Kétcsillámú Gneisz Tagozat (223,7-821,8m): A kőzetoszlop legvastagabb tagozata gneisz és csillámpala váltakozásából épül fel, melyre a korában leírt ásványos összetétel igaz. A két kőzettípus közül a gneisz van túlsúlyban, ezen kívül néhány amfibolitpad is megfigyelhető. Az aplit erek ritkák, főleg a méteres mélységben jelentkeznek, kontakt hatásuk csekély. Vetőzónák 500 méter mélységben jellemzők, ahol egy fiatal biotit-andezit telér található. 3. Alsó Márványos Tagozat (821,8-866,6m): A tagozatot 70%-ban amfibolit alkotja, azonban a márvány karakterisztikus jelenléte miatt, az lett a névadó, melyek a Felső Márványos Tagozatban lévőkkel ellentétben kizárólag dolomitból állnak. További jellegzetessége a tagozatnak hogy az előbbieknél és az utána következőknél jóval több aplitbenyomulást tartalmaz, mely a már korábban leírt csekély kontakt hatást eredményezték. 4. Óriásgránátos Kétcsillámú Gneisz Tagozat (866,6-922,2m): A tagozat döntően gneiszből épül fel, csillámpala betelepüléssel. Jellegzetessége, hogy a gránátok mennyisége és mérete megnő, akár a 2 cm-es nagyságot is elérheti. 10

11 5. Óriásgránátos Kétcsillámú Pala Tagozat (922,2-1200m): A kőzetoszlop második legvastagabb tagozata, melynek mélységbeli kiterjedését nem ismerjük pontosan, 1200 méternél mélyebbről nincsenek információink. Kétharmad részben csillámpala, egyharmad részben gneisz építi fel. A gránátok mennyisége és nagysága itt is jelentős. Az egyveretű felépítést helyenként amfibolit betelepülések és tisztán biotitból álló szakaszok teszik változatosabbá. 3. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK 3.1. Makroszkópos vizsgálat A makroszkópos vizsgálathoz szükséges mintákat az Szegedi Tudományegyetem Ásványtani- Geokémiai és Kőzettani Tanszékén rendelkezésre álló fúrómagokból választottuk ki, az alsó két tagozatból. Az összes rendelkezésre álló minta átnézése után, elmondható hogy ezek főleg gneiszből, csillámpalából, helyenként amfibolitból illetve átalakult mésszilikátos részekből állnak. A továbbiakban a gneisz és csillámpala mintákkal foglalkoztunk, melyekből kizártuk azokat, melyeken a kloritosodás és a szericitesedés erőteljesen mutatkozott. Az így kiválogatott 28 darab üdébb mintákon a fejlődéstörténet korai szakaszát vizsgáltuk Mikroszkópos vizsgálat A fúrómagokat először kis nagyítású mikroszkóppal vizsgáltuk (Binoc), mellyel a szabad szemmel is jól látható szerkezeti jellegeket rögzítettük. Mikroszkópos vizsgálat céljából 9 fúrómagból készültek foliációra merőleges vékony csiszolatok, melyekben megfigyelhetőek 0,5cm vagy annál nagyobb gránátok, illetve egyéb érdekes szöveti elemek. Ezen kívül megvizsgáltam M. Tóth Tivadar által rendelkezésemre bocsátott, korábban készült vékony csiszolatokat is. A csiszolatok optikai vizsgálata az SZTE Ásványtani- Geokémiai és Kőzettani Tanszékén, a Nikon Microphot FXA és Olympus BX49 típusú mikroszkóppal történt, a fotók az utóbbival készültek. 11

12 3.4. Pásztázó Elektronmikroszkópos vizsgálat A gránátokon és zárványain végzett pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok célja azok részletesebb megismerése: elemtérkép, vonalprofil, mikroszkóppal nem azonosítható fázisok meghatározása. Ezek a Szegedi Tudományegyetem Környezettudományi Intézetének elektronmikroszkóp laboratóriumában készültek, a Hitachi S4700 típusú pásztázó elektron mikroszkóppal. Az ásványkémiai mérések Röntec EDS spektrométerrel 20 kv-os feszültségen, 10 µa-es áramerősséggel készültek Termometria, barometria DOMINO/THERIAK A mikroszkópi elemzés során megfigyelt ásványtársaságok modellezéséhez a DOMINO/THERIAK (DE CAPITANI, 1994) programcsomagot használtam. A Theriak adott kémiai összetétel alapján, tetszőleges P-T pont, esetén az egyensúlyi ásványparagenezist számítja ki. Az algebrailag lehetséges ásványparagenezisek közül az algoritmus a minimális Gibbs-energiájút tekinti stabilnak. A domino ugyancsak az egyensúlyi parageneziseket számítja a felhasználó által megadott P-T intervallumban, a grafikus eredményen a görbék a stabil ásványtársaságokat választják el egymástól Kémiai egyensúlyon alapuló kalibrált geotermobarométerek A geotermobarométerek egy adott ásványtársulásra a benne előforduló ásvány illetve ásványpárok elemtartalma vagy elemeloszlása alapján határoz meg nyomást és/vagy hőmérsékletet. Ti-in-bio (HENRY et al., 2005) A termométer a peraluminiumos metapelitekben előforduló közel izobár biotitok titán telítettségén alapul. A képletben szerepel a hőmérséklet (T [ C]), a titán tartalom (apfu 22 oxigénre) és a magnézium arány (X Mg =(Mg/(Mg+Fe)), amit a T-re oldunk meg. T = ([ln(ti) ( ) ( )*(X Mg ) 3 ]/ *10-9 ) Az eredmény érvényes, ha: P = 4-6kbar, X Mg = , Ti = apfu és T = C. 12

13 Gránát Alumínium Szilikát Plagioklász - Kvarc (GHENT, 1976) A szerző az alábbi reakcióra 3CaAl 2 Si 2 O 8 = Ca 3 Al 2 Si 3 O Al 2 SiO 5 + SiO 2 a következő egyenletet írta fel 0 = -(a/t) + b (c(p-1)/t) + log a grosszulár 3 log a anortit ahol a változók a következők: Kinait esetén a = 3272,0 b = 8,3969 c = 0,3448 Szillimanit esetén a = 2551,4 b = 7,1711 c = 0,2842 Andaluzit esetén a = 2817,2 b = 7,4351 c = 0,2678 A barométert két gránát modellel alkalmaztam (GANGULY & SAXENA, 1984; HACLER & WOOD, 1989). Földpát - földpát termométer: A termométert a SOLVCALC program (WEN & NEKVASIL, 1994) segítségével használtam, mely a különböző modellek alapján, adott nyomásra szolvuszokat és az együtt előforduló földpátok egyensúlyi hőmérsékletét adja meg. A modellek közül kettőt alkalmaztam (FUHRMAN & LINDSLEY, 1988, NEKVASIL & BURNHAM, 1987), melyek számolnak a földpátok Ca + tartalmával is. Fengit gránát termométer (GREEN & HELLMAN, 1982) A fengit gránát termométer a két ásvány közti Fe/Mg arány megoszlásán alapul. Pelites rendszerekben ~ 67 % magnézium tartalom mellett a következő képlettel számol: T [ K] = ( P [kbar]) / (lnk D + 4,65) Fengit barométer (MASSONNE & SCHREYER, 1987) A fengitben található Si tartalom (11 oxigénre) alapján határozza meg a nyomást. Gránát biotit termométer (FERRY & SPEAR, 1978) A termométer a gránát és a biotit között végbemenő reakción alapul: almandin + flogopit = pirop + annit Az ásványok közötti Fe, Mg megoszlásból lehet következetni a kialakulási hőmérsékletre. 13

14 Szöveti bélyegeken alapuló kalibrált geotermobarométerek A kémiai egyensúlyon alapuló geotermobarométerek mellett szöveti bélyegek is alkalmasak lehetnek metamorf körülmények paramétereinek meghatározására. Földpát rekrisztalizáció (KRUHL, 2001) A szerző természetes minták alapján állított fel termométert a rekrisztalizáció során keletkezett plagioklász szemcsék átlagos átmérője alapján. A módszer 500 C felett működik, mert ez a plagioklász rekrisztalizáció minimum hőmérséklete. A geotermométernek két kikötése van, az egyik, hogy csak a plagioklász szemcséket szabad mérni. Másrészt a nagy nyírási zónákban a kezdeti nagyszámú rekrisztalizált szemcse miatt a kisebb szemcséket el kell kerülni. Radiális repedések zárványok körül, mint barométer A coesit α-kvarc átalakulás okozta radiális repedések kialakulását a PT körülmények megváltozása miatt bekövetkezett térfogatváltozással magyarázza VAN DER MOLEN & VAN ROERMUND (1986). Az általuk kidolgozott matematikai modell alapján a repedés bekövetkezéséhez a zárványbeli nyomásnak háromszorosára kell nőnie a mátrix nyomásához képest. A zárvány nyomása a térfogatváltozásának függvénye. WENDT (1993) olyan α-kvarc zárványok körül kialakult radiális repedések modellezését végezte, melyek nem eshettek át coesit α-kvarc átalakuláson. A korábban leírt matematikai eljárással magas bezáródási nyomást és nagyfokú izotermális dekompressziót feltételezve megkapta a repedéshez szükséges térfogatváltozás mennyiséget. 14

15 4. E REDMÉNYEK 4.1. Makroszkópos leírás A gneisz és csillámpala mintákat áthatja egy sík szerkezeti jelleg, melyet főleg a biotit, a szillimanit és helyenként a muszkovit rajzol ki. A közel párhuzamosan futó sötét és világos csillámkötegek között kvarc és földpát csíkok vannak (3/a ábra). A foliációt követő ásvány szemcsék helyenként a palásságba nem illeszkedő szerkezeteket mutatnak. Az ÁGK-766-os és ÁGK-755-ös mintákon a csillámok krenulációs klivázst rajzolnak ki (3/b ábra). A gneisz szerkezetbe gyakran több cm nagyságot is elérő rózsaszínű gránát szemcsék ékelődnek be. Egy magban több gránát is megfigyelhető, hol magányosan, máshol a foliáció vonalában sorban egymás mellett, helyenként csoportosan (4/a ábra). A szemcséket a foliációt meghatározó csillámok mindig megkerülik, becsomagolják. A gránátok többnyire xenomorfok, néha élek határolják, de akkor is lekerekítettek. A gránátok nem tiszták, számos zárványt tartalmaznak. A zárványok sokszor nem véletlenszerűen helyezkednek el a gránátban, hanem sorban egymást követve. Ezen zárványsorok irányítottsága rendszeresen eltér a csillámok által kijelölt palássági iránytól. Helyenként a gránát széle felé elkanyarodnak az addigi egyenes iránytól, orientációjuk közelít a palásságéhoz (4/b ábra). A gránátok mellett más ásvány is jelen van a mintákban nagyobb szemcsékkel. Az akár fél cm nagyságú kianit szemcsék szürkék, fényes felületűek, három irányban hasadozottak. Az ÁGK-766-os mintában több kianit szemcse is szöget zár be a palássági iránnyal (5/a ábra). Az ÁGK-774-es mintában a csillámkötegekkel párhuzamosan jelentkezik, rajta gyűrődés figyelhető meg (5/b ábra). 15

16 3. ábra: a) ÁGK-770 mintán a csillámok által definiált foliáció; b) ÁGK-766-os mintán megfigyelt krenulációs klivázs 4. ábra: a) foliáció által kikerült gránátok csoportja az ÁGK-732 mintában; b) gránát széle felé elkanyarodó zárványsorok az ÁGK-763-as mintában 5. ábra a) S 2 foliációval szöget bezáró kianit szemcse az ÁGK-763-as mintában b) Kinkes kianit az ÁGK-774-es mintában 16

17 4.2. Mikroszkópos leírás ÁGK minta A csiszolatban a palássági irányt a biotit, a muszkovit és biotit utáni klorit kötegek jelölik ki. Ezek között kihengerelt földpát és kvarc szemcsék találhatók. A csillámok futása sokhelyütt megtörik, hullámos alakot vesz fel, kioltásuk unduláló. 6. ábra: a) Sorban elhelyezkedő gránátok, sötétebb maggal (0,8x nagyítás) b) gránát saját alakú földpát zárványai a jelölt részen, a bal sarokban egy turmalin zárvány 7. ábra: S 2 foliációba nem illeszkedő staurolit szemcse muszkovittal és kianittal (IIN és XN) A mintában számos gránát porfiroblaszt van, melyek kétízben egymás mellett sorakoznak, a foliáció rendszerint megkerüli a csoportot (6/a. ábra). A gránátok nagyrészt lekerekítettek, néhány él még megfigyelhető. Töredezettek és néhányuk jelentősen rezorbeált. A mintában lévő gránátok közepe sötétebb. Az optikailag észlelt zónásságot azonban az elektron mikroszkópos mérés nem erősítette meg. Sok zárványt tartalmaznak, 17

18 kvarcot, földpátot, ilmenit tűket, biotitot, turmalint (6/b. ábra). Ezek közül az ilmenit tűk irányítottan állnak, mely irány szöget zár be a palásággal. A mintában megfigyelt nagyobb staurolit szemcse (7. ábra) töredezett, a palássági irányban álló csillámok megkerülik. A közvetlen szomszédságában lévő muszkovit szemcse vele azonos irányban áll. 8. ábra: Az optikai mikroszkópos felvételen (bal felső kép, IIN) bejelölt zárványok elektron mikroszkópos képei, melyek a gránát saját alakú alkáli földpát zárványai; sarkaiknál radiális repedések találhatók A gránátban megfigyelt sok saját alakú, saját alakú földpát zárványt pásztázó elektron mikroszkóppal vizsgáltuk. A zárványokról készült felvételeken a sötétebb foltok albit gazdag, míg a világosabb részek ortoklász gazdag földpátot mutatnak. Esetenként más ásványt is tartalmazhatnak, például turmalint vagy apatitot. Az Ab-Or összetételű 18

19 zárványok sarkainál radiális repedések találhatók, melyek biotittal vannak kitöltve. Ilyen repedések a kvarc zárványoknál nem találhatók. ÁGK-763 minta A mintában uralkodó mennyiségben van a kvarc és a földpát, melyek a vékony csillámkötegek között helyezkednek el. A palásság rendre körbeveszi a gránát porfiroblasztokat. A csiszolatban megfigyelhető egy, a biotit által körvonalazott gyűrt szerkezet. Két párhuzamos csillámköteget köt össze S alakban (9/a ábra). Számos helyen találhatók az S 2 foliációba nem illeszkedő muszkovit szemcsék (9/b ábra). 9. ábra: a) mátrixban megfigyelt csillám gyűrődés (0,8x nagyítás) b) S 2 foliációba nem illeszkedő S 1 muszkovit szemcsék 10. ábra: a) gránátok zárványsorai szöget bezáróan állnak az S 2 foliációra (0,8x nagyítás) b) saját alakú földpát zárványok a kiemelt részen, kiemelt zárvány sarkánál radiális repedések vannak. A gránátok zárványsorai szinte merőlegesen állnak a foliáció irányára. Ezek főleg az ilmenit tűk, kvarc és földpát zárványok. A gránátban lévő biotitok c-tengely felöl látszanak és követik a zárványsorok irányát. A porfiroblasztok repedezettek és jelentősen rezorbeáltak. Utóbbi helyen a gránát helyén kis kerek kvarc szemcsék vannak, melyek 19

20 határainál gránát szegély figyelhető meg. Tartalmaznak jó néhány saját alakú földpát zárvány, melyek irányítatlanul, véletlenszerűen helyezkednek el. (10. ábra) A mátrixban elszórva számos kianit szemcse van, némelyiket muszkovit veszi körbe, a kianittal azonos szöveti helyzetben. Az egyik nagyobb szemcse kinkesen gyűrt. Néhány nagyobb kihengerelt földpát, illetve poliszintetikusan ikres plagioklász szemcsében kisebb kerek és alárendelten rövid féregszerű kvarc zárványok vannak. Ez a mirmekites szövet a mátrixban több helyen is előfordul. A kvarc szemcsék unduláló kioltásúak, esetenként szubszemcsékre tagolódnak. ÁGK minta Ebben a mintában a foliáció kijelölésében a biotit mellett nagyobb szerepet kap a szillimanit. A csillámkötegek egymással párhuzamosan futnak, kihengerelt földpát és kvarc szemcséket fognak közre, kioltásuk gyakran unduláló. A csiszolatban egy gránát szemcse látható, ami hosszúkás, orsó alakú és közel merőlegesen áll a biotit és más csillámok által definiált foliációra, ami megkerüli (11/a ábra). Hosszában egy kvarc szemcsékből álló csík szeli ketté. A kvarc és ilmenit zárványok mellett, idiomorf földpát zárványokat is tartalmaz, melyek irányítottsága követi a gránát megnyúlt alakját (11/b ábra). A minta feltűnően gazdag kianit szemcsékben, melyek zöme apró, töredezett, elszórtan elhelyezkedő darabokból áll. Egyesek a jelenlegi S 2, míg mások a korábbi S 1 palássági irányban állnak (12/a ábra), sokuk ikres vagy kinkesen gyűrt. Szélükön szericit jelenik meg (12/b ábra), helyenként kisebb szericit halmazok önállóan is jelentkeznek. A kianit zárványként turmalint és rutilt tartalmazhat, a 11/c ábra egy rutil zárványt mutat be. Alárendelten, pár kisméretű staurolit szemcse is található a csillámkötegek közt. A mátrixban találhatók turmalin és lekerekített apatit szemcsék. 20

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Készítette: Dr. Schubert Félix Tethys Delta Bt. 2009 2 MINTAELŐKÉSZÍTÉS

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok 1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 5. Metamorf kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

helyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás

helyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),

Részletesebben

Geokémia

Geokémia Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k

Részletesebben

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm

Részletesebben

uralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog)

uralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog) minta 62/01 1 N barna színe + N sötét sárgásbarna izotropitása közepes szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége 10% (ásványtöredékek) + 10% (grog) osztályozottság rossz (grog nélkül: jó)

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló

Részletesebben

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Kzetek csoportosítása

Kzetek csoportosítása Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf) Átalakult (metamorf) kzetek A metamorfózis az a folyamat, amelynek során a kzetek ásványos összetétele és/vagy

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok

Részletesebben

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

A metamorf kőzetek szöveti meghatározása

A metamorf kőzetek szöveti meghatározása Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány és MSc geológus szak metamorf kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György, 2008. A metamorf kőzetek szöveti meghatározása A szövet pontos meghatározásához a

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KİZETTANI FELÉPÍTÉSE,

A JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KİZETTANI FELÉPÍTÉSE, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék Földtudományi Doktori Iskola A JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KİZETTANI FELÉPÍTÉSE, FEJLİDÉSTÖRTÉNETE ÉS KORRELÁCIÓS

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok megjelenése

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok

Részletesebben

Mikroszkópos vizsgálatok

Mikroszkópos vizsgálatok Imrik Zsófia Mikroszkópos vizsgálatok Holland festő, a XVII. századi Aelbert Cuyp modorában: Lovasok kocsma előtt, XVII. sz. (?) Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék 20122013as tanév Mikroszkópos

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki

Részletesebben

Készítette: Kurcz Regina

Készítette: Kurcz Regina Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Labradorit. Fegyvári Tamás Ásvány- és Kőzettár

Labradorit. Fegyvári Tamás Ásvány- és Kőzettár Labradorit Fegyvári Tamás Ásvány- és Kőzettár Labradorit A labradorit kétarcú ásvány. A plagioklász- földpátok közé tartozó anortit változata. Mint kőzetalkotó ásvány nagy mennyiségben fordul elő például

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok 9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban

Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban ELTE TTK, Ásványtani Tanszék Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban Takács Ágnes & Molnár Ferenc 6. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred

Részletesebben

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2010. Június 4.

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2010. Június 4. EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2010 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT: 2010. Június 4. A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) ENGEDÉLYEZETT SEGÉDESZKÖZÖK : Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus kalkulátor

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek

Ásványtani alapismeretek Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár

Részletesebben

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv Atomi er mikroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc III. Mérés vezet je: Szabó Bálint Mérés dátuma: 2010. október 7. Leadás dátuma: 2010. október 20. 1. Mérés leírása A laboratóriumi mérés

Részletesebben

8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok

8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok 8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze.

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte: Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 10.

Matematikai geodéziai számítások 10. Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak Ércteleptan záróvizsga, 2009-2010 tanév, I. szemeszter Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez NÉV:... A vizsga időpontja:... Az elméleti jegyre kapott pontszám

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai

Részletesebben

A Mórágyi Gránit magmás fejlődéstörténete

A Mórágyi Gránit magmás fejlődéstörténete A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2009 57 A Mórágyi Gránit magmás fejlődéstörténete Magyar Állami Földtani Intézet, H 1143 Budapest, Stefánia út 14. Tárgyszavak: mafikus mikrogranuláris zárványok,

Részletesebben

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont) 1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)

Részletesebben