BÉRHELYZET. Gárdonyi Géza: Szeptember. Csalatkoznunk kellett szeptember. XV. évfolyam 9. szám

Átírás

1 2013. SZEPTEMBER szeptember XV. évfolyam 9. szám Gárdonyi Géza: Szeptember Elnémult a rigó. Az esteli csöndben az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már. A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen: elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár! így változik búsra az én hegedűm is: fejemre az ősz dere, az ősz dere száll. Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is, De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár... BÉRHELYZET VÉT HÍREK Hűséges olvasóink tudják, hogy minden évben kétszer március és szeptember hónapban közzé tesszük lapunk hasábjain azt a táblázatot, mely a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetét hasonlítja össze a MÁV ZRt. dolgozóinak átlagkeresetével első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági szinten Ft, mely 3,40 %-al haladta meg az elmúlt év azonos időszakában mért értéket. A nettó keresetek alakulása a személyi jövedelemadózás változásai hatására (szuperbruttó kivezetése) ennél is nagyobb mértékben, 4,8 százalékkal nőtt. Sajnos a MÁV Zrt. esetében a fentiekkel ellentétes folyamatok zajlottak első félévében a MÁV Zrt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak bruttó átlagkeresete Ft volt, mely forinttal marad el a év első félévi szintjétől. A vasutasok bére tehát az elmúlt egy évben ellentétben az országos folyamatokkal csökkent. Év Összehasonlító táblázat a MÁV és a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetek alakulásáról (Ft/fő/hó) MÁV Zrt. nemzetgazdaság MÁV/nemzetgazdaság Különbség félév % % félév % % félév* % % félév , *szervezeti változás (szolgáltató központ) hatásával korrigált adat (a cikk folytatása a 3. oldalon...) A Vasúti Érdekegyeztető Tanács augusztusi ülésén döntés született az egészségmegőrző program június 30-ig történő folytatásáról. Ezen belül megállapodást írtunk alá arról, hogy egyes, a programban résztvevő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók 2 napos mentesítést kapnak munkavégzés alóli kötelezettségük teljesítése alól. A megállapodás rögzíti, hogy az eddig saját szabadsága terhére biztosított részvételi lehetőségből szeptember 1-től 2 napot a munkáltató (mint igazolt fizetett távollétet) átvállal, tehát ez nem terheli a munkavállaló szabadság felhasználását. A kedvezményezettek a programban korábban is résztvevő fizikai munkakörök közül kerülnek ki. Az ülésen bár az éves béremelésről érdemi párbeszéd nem tudott kialakulni vita folyt a munkavállalók augusztus 1-vel megnövekedett banki költségeinek ellensúlyozásáról. A VSZ ft/hó költség-átvállalás kollektív szerződésbe foglalását javasolta, amit a munkáltató forráshiányra hivatkozva elutasított. Ugyanígy elutasításra került a PVDSz azon felvetése, hogy töröljük a Kollektív Szerződés azon kitételét, hogy a munkavállaló a fizetését kizárólag bankszámlára történő átutalással kaphassa meg. Végül a magunk részéről a vitát azzal tekintettük lezártnak, hogy az ilyen jellegű kiadások ellensúlyozására a legmegfelelőbb megoldás egy érdemi béremelés megvalósítása lehetne. Csalatkoznunk kellett... Csalatkoznunk kellett, mert a VÉT ülést követő héten, en kaptuk meg azt a tervezetet, mely néhány órán belül a VASZ (VSZ, VDSZSZ, MOSZ) részéről aláírásra került, mint a vasutasok évi béremeléséről szóló megállapodás. (a cikk folytatása a 2. oldalon...)

2 SZEPTEMBER (folytatás a címoldalról...) A bérmegállapodás VÉT HÍREK A PVDSz a megállapodás aláírását elutasította, és erről az alábbi közleményben tájékoztatta a vasúti vezetőket, tagjait és a közvéleményt: KÖZLEMÉNY a PVDSz nem írja alá a bérmegállapodást A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete elutasítja, így nem írja alá a VASZ (VSZ, VDSZSZ, MOSZ) által kötött bérmegállapodást, mert: 1. A megállapodás hatásaként (együtt a vasutasnapi egyszeri bérkifizetéssel) a vasutas bruttó keresetek évi növekedése várhatóan 2 százalék alatt marad, tovább rontva a vasutasok relatív (más ágazatokhoz viszonyított) bérhelyzetét. 2. A béremelés egységes százalékkal (2,4 %) történő július 1-i végrehajtása ellentétben az országos bérajánlás kitételével az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban nem biztosítja a keresetek reálértékének megőrzését. 3. A munkabéke június 30-ig történő vállalása eleve lemond egy 2014 első felében végrehajtható béremelésről. A megállapodás egyetlen pozitív eleme a munkáltató lemondása csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról, bár erre vonatkozó elképzeléseket a menedzsment az utóbbi időkben nem ismertetett, és erre reális igény fel sem merülhet. Budapest, augusztus 26. a PVDSz elnöksége Aláírásunk megtagadásának indoklásában az alábbi tényezők játszottak döntő szerepet: 1. A MÁV Zrt. munkavállalóinak bruttó átlagkeresete első félévében (jórészt a munkajogi változások eredményeként) 0,5 százalékkal csökkent, miközben országosan 3,4 százalékkal nőttek a keresetek. A megállapodásban foglalt 2,4 százalékos béremelés július 1. hatállyal történő végrehajtása éves szinten mindössze 1,2 százalékkal növeli a kereseteket, mely - a hozzávetőlegesen 0,8 százalékos hatású, vasutasnapi egyszeri kifizetéssel lényegesen alatta marad az ország más ágazataiban megvalósuló bérnövekedésnek, és várhatóan 2 százalék alatt marad. 2. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megszületett ajánlás nem véletlenül hangsúlyozta, hogy minden jövedelmi kategóriában törekedni kell a keresetek reálértékének megőrzésére, ugyanis a személyi jövedelemadózásba bekövetkezett változások eredményeként a havi forintot kereső munkavállaló nettó bére a béremeléssel arányosan, a forintot keresőé annál 3,3 százalékkal jobban nő. 3. Azzal, hogy a megállapodást kötő szakszervezetek vállalták, hogy június 30-ig fel sem vetik a vasutas munkavállalók bérhelyzetének javítását, a vasutas bérpozíciók tartós romlásához járulnak hozzá. 4. A bérmegállapodás egyéb fogyatékosságai (de nem ezek miatt nem írtuk alá): A bérkategória maximumának elérése miatti kizárás a béremelésből olyan körülmények között, mikor azok január 1-én emelkedtek utoljára nem támogatható Egy kedvezőtlen bérmegállapodáson lehetne szépségtapasz a munkáltató hozzájárulása a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjához. A VASZ által kötött forma, ugyanakkor tovább fokozza a kis keresetűek hátrányát (Ők kevesebbet kapnak) és nem biztosítja az egyforma hozzáférést sem. (Aki év elején a cafetériában nem jegyzett pénztártagságot, most csak havi forint befizetésével juthat a tagdíj kiegészítéshez) Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök

3 2013. SZEPTEMBER 3 BÉRHELYZET SZERVEZETI HÍR (folytatás a címoldalról...) Az adatokból látható, hogy a vasutasok (MÁV Zrt.-ben foglalkoztatottak) az elmúlt évek során fokozatosan vesztettek relatív pozíciójukból is. Míg a korábbi években átlagos bruttó keresetük havi forinttal haladta meg az országos átlagot, addig az év első felében kerestük az országos átlag alá süllyedt első felében a vasutas átlagkereset havi forinttal maradt el az országos szinttől. Szakszervezetünk a bércsökkenés és pozícióvesztés okait az alábbiakban látja: A július 1-én hatályba lépett munkajogi változások (új Munkatörvénykönyv), elsősorban a munkaidő-szabályozáson keresztül negatív hatással voltak a keresetek alakulására. A korábbi évektől eltérően az év első felében a MÁV-nál nem került sor semmiféle bérkorrekcióra. (A vasutasnapi egyszeri kifizetés és a VASZ által megkötött bérmegállapodás hatása csak az év második felében fejti ki hatását.) A helyzetet súlyosbítja, hogy a havi átlagosan forintos bércsökkenés a vasutasok között nagyfokú egyenlőtlenséget mutat. Elemzéseink és tapasztalataink alapján tömegesen vannak kollégák, akiknek bruttó bére forintot meghaladó mértékben csökkent havonta, de léteznek olyanok is, akik bruttó bérük változatlansága mellett is nettó bérnövekedést élvezhettek. A vesztesek közé tartoznak azok, akiknek keresetében a különböző pótlékok meghatározó szerepet kapnak, tehát a sokat túlórázó, sok készenlétet teljesítő, műszakpótlékolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók. Velük szemben nettó bére növekedését tapasztalhatta az a bruttó forintnál többet kereső vasutas, aki általános (nappalos) munkarendűként végezte munkáját. (Csak példaként említem, hogy a forint bruttó keresetű munkavállaló - mindenféle béremelés nélkül forinttal többet vihetett haza havonta 2013 első felében, mint tavaly. A PVDSz számára világos a feladat: Az illetékeseket szembesíteni a valósággal, bizonyítani a helyzet tarthatatlanságát. Biztosak vagyunk abban, ha érdemi bértárgyalásokon a szakmaiság nagyobb hangsúlyt kaphatott volna nem az a bérmegállapodás születik meg, mely végül megszületett. Enzsöl Róbert 100 éves a Pécsi Vasútigazgatóság Augusztus 8-án ünnepelte a MÁV Zrt. Pécsi Vasútigazgatósága megalakulásának 100. évfordulóját a pécsi Palatinus Hotel Bartók dísztermében, melyre a PVDSz területi képviselőjét is meghívták. Az emlékülést Orbán Zsolt, a MÁV Zrt. pécsi területi igazgatója nyitotta meg. A rendezvényt dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere is megtisztelte jelenlétével. A városvezető köszöntőjében kiemelte: Helyes döntést hoztak 1913-ban Pécs akkori vezetői, mikor támogatták, hogy a MÁV-nak itt létesüljön régiós központja. A város fejlődésében jelentős szerepe volt a vasútnak az elmúlt száz évben. Külön öröm, hogy a jubileumi évben, idén ősztől megkezdődik a pécsi vasútállomás műemléki igényességű felújítása. Majd Pál László, a MÁV Zrt. pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettese mondta el ünnepi köszöntőjét melyben hangsúlyozta: A vasút reneszánszát éli mind Nyugat-Európában, mind hazánkban. A magyar kormány a közösségi közlekedés, azon belül is a vasút mellett tette le a voksát, és ehhez forrásokat is párosít. Eredmények már most is látszanak, hiszen évtizedek óta először produkált a MÁV Zrt. pozitív üzemi eredményt, valamint a vasutat egyre több utas veszi igénybe. Nekünk folyamatosan tennünk kell azért, hogy újra meg újra, egyre többen a vasutat válasszák, jó érzéssel jöjjenek be állomásainkra, szálljanak fel vonatainkra. A köszöntők után a pécsi vasútigazgatás megalakulásának történetéről dr. Majdán János, a PTE egyetemi docense, történész tartott egy érdekfeszítő előadást, majd korábbi pécsi vasútigazgatók emlékeztek vissza az elmúlt évtizedekre. Ezt a jubileum alkalmából készült Mozaikok a pécsi vasútigazgatás 100 éves történetéből című könyv dr. Majdán János társíró általi bemutatása követte. Az emlékülés Pál László vezérigazgató-helyettes pohárköszöntő beszédével zárult. Az ünnepség után a közös ebédet egy kis beszélgetés követte majd átsétáltunk az Árkád bevásárlóközpontba, ahol megnéztük az aznap nyílt interaktív vasúti kiállítást. Furulyás Róbert területi képviselő Pécs

4 SZEPTEMBER MÁV Zrt. KÜT HÍRLEVÉL JÚLIUS-AUGUSZTUS Közzéteszi: Káré István KÜT. tag Kihelyezett ülést tartott Esztergomban és Visegrádon július én a MÁV Zrt. KÜT. Az ülés egyik programjaként részt vettek az Esélyteremtő gondolkodás konferencián a MÁV Zrt. székházában. A megnyitó beszédet Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója tartotta, ezt követően Papp Zoltán, a Vasúti Alágazati Párbeszéd Bizottság soros elnöke, a VSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket. A megnyitót követően Róka- Kövesi Patrícia, a MÁV Zrt. Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke szólt a nők, a megváltozott munkaképességűek, a rendkívüli élethelyzetbe kerülők, a nagycsaládosok, a vasutas nyugdíjasok helyzetéről. Kiemelte, hogy a kötelezőn túl is teljesít a MÁV Zrt. Ezután a Vasutasok Szakszervezete által alapított Esélyegyenlőségi Díj átadására került sor, melyet Simon Dezső, a VSZ ONYSZ elnöke vehetett át Papp Zoltántól. Az ünnepélyes pillanatok után került sor az ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV aláírására. A MÁV Zrt. részéről Dávid Ilona elnökvezérigazgató, a munkavállalói képviseletek részéről a társaságnál működő szakszervezetek elnökei, a KMvB elnöke, a KÜT részéről pedig Horváth István KÜT elnök látta el kézjegyével a dokumentumot. Ezt követően került sor a konferencia előadásainak megtartására. Elsőként dr. Kártyás Gábor Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításának törvényi szabályozását ismertette. A nők munkaerő piaci helyzetéről dr. Konc Katalin egyetemi tanár értekezését hallgatták meg a konferencia résztvevői. Győri Ildikó Sikertörténetek Magyarországon címmel konkrétumokat mutatott be. Hogyan csinálják mások kitekintés a diszkrimináció tilalmának külföldi gyakorlatára címmel Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla előadását hallgatták nagy figyelemmel a jelenlévők. Zárásként dr. Gregor Katalin az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól kiemelte az elmúlt időszak magyar vonatkozású vizsgálatok eredményét. A kihelyezett értekezlet következő programjaként a KÜT tagjai megtekintették az Esztergom állomás területén lévő felújított szociális épületet. A felújításról Nagy Tibor, a Vagyonkezelő Zrt. budapesti területi központvezető-helyettese adott tájékoztatót. Elmondta, hogy az épület felújítása már több éve szerepelt a tervekben, de a kivitelezést 2013-ban tudták végrehajtani. Az épületet a MÁV Csoport leányvállalatainak munkavállalói használják (Trakció, Start, Szolgáltató Központ Zrt.) A kivitelezési költség 48 millió forint volt. A KÜT tagjai megállapították, hogy a munkálatok megfelelő minőségben készültek el, de sajnálattal látják, hogy a helyiségek belső kialakítása során nem törekedtek az azonos rendeltetésű (vizesblokk, öltöző) helyiségek közös kialakítására. Minden cég munkavállalója részére külön vizesblokkot alakítottak ki. A KÜT már korábban is hangsúlyozta, hogy a munkakörülmény javítás során a költségek optimalizálását jelentheti az azonos funkciójú szociális helyiségek közös használata. Sajnos a forgalmi terület munkavállalói a felújítás előnyeiből nem részesültek, pedig a munkakörülményük indokolja a sürgős munkáltatói intézkedést. A KÜT úgy döntött, hogy a felújítási munkákról további részletes információt kér. A kihelyezett ülés programjában szerepelt a részvételi (üzemi tanács) és az érdekvédelmi (szakszervezet) képviseletek együttműködésének lehetőségeiről való egyeztetés, tárgyalás. A MÁV Zrt. KÜT a VDSZSZ Szolidaritás szakszervezet meghívását elfogadva erről Visegrádon konzultált szakszervezeti vezetőkkel. A rendezvényen Gaskó István, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke, mint a VASZ elnöke illetve Papp Zoltán VSZ elnök VASZ társelnöke adott tájékoztatást a szövetség működéséről és a jövőbeni elképzelésekről. Ezt követően a szakszervezetek és az üzemi tanácsok kapcsolatáról folytatottak eszmecserét a résztvevők. A szakszervezeti elnökök elmondták, hogy kiemelten fontosnak tartják az üzemi tanácsokkal való kapcsolattartást. Ebben kiemelt szerepe van a MÁV Zrt. KÜT-nek. Horváth István KÜT elnöke elmondta, hogy a KÜT már korábban is mindent megtett a munkavállalói képviseletek szoros együttműködése érdekében. Ezért kapott meghívást a rendezvényre Fábián Kálmán, aki több ciklusban is társelnöki funkciót töltött be és aktív alakítója volt a kapcsolatoknak. A MÁV Csoport vállalatainál pedig működik a Központi Üzemi Tanácsok együttműködési fóruma a KÜT Kerekasztal. A felek arról állapodtak meg, hogy az együttműködés lehetséges területeiről tovább folytatják a tárgyalást. A MÁV Zrt. KÜT soros ülése, augusztus 6. Elsőként a forgalmi szolgálattevők zárt csoportú rendszerének használatáról szóló elnök-vezérigazgatói utasítás-tervezetről konzultált a KÜT. A testület tagjai által összeállított írásos véleményre Mucsi Attila Józsefné forgalmi osztályvezető válaszolt. Ezt követően a testület tagjai tettek észrevételeket. Felhívták a figyelmet az időszakos betekintési kötelezettség gyakoriságának veszélyeire. A felvetésünk eredményes volt, mert a 15 perc mellé elfogadták a 30 percet időintervallumnak. A KÜT tagjai elmondták, hogy a távírdai tevékenység nem terhelhető egységesen a forgalmi szolgálattevőkre, mivel ez a közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység. Ezért a KÜT javasolja vizsgálják meg rehabilitált munkakörként a nappali szolgálatba beállítható-e munkavállaló? Az utasítás-tervezet rendelkezéseit az ÁVU-ban kell szabályozni. A KÜT javasolta, hogy türelmi idővel léptessék hatályba a tervezett intézkedést, mert a végrehajtó területen augusztus 26-ig nem hajtható végre az ÁVU-k módosítása. Az előterjesztő elfogadta a javaslatot. A KÜT forgalmi területet képviselő tagjai felhívták a figyelmet a vonatközlekedéshez kapcsolódó írásbeli rendelkezés szabályozására. Álláspontjuk szerint a több rendelkezési szakaszon közlekedő vonatok célállomásig történő értesítése jelentős kockázattal jár. Az előterjesztő szerint az utasítás szabályozása végrehajtható, de elfogadja, hogy szeptember hónapban a gyakorlati tapasztalatok alapján elemezzék a rendelkezés végrehajtását. A MÁV Zrt. KÜT soros ülése, augusztus 15. Első napirendi pontként a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Program 2012.II. félévi I. félévi végrehajtásának tapasztalatairól, a program további működtetésére vonatkozó munkáltatói javaslatokról adott tájékoztatást Dorozsmai Éva, humánerőforrás menedzsment vezető. Elmondta, hogy elemzés készült visszamenőleg 3 évre, melyben megállapították, hogy Miskolc területről volt a legtöbb igénybe vevője a programnak. Alaposan vizsgálták azt is, hogy mely munkavállalói körnek a legindokoltabb a részvétel, de a munkavállalók nem vesznek részt egyéb okok miatt. Az a döntés született, hogy a résztvevő munkakörök listájából kiveszik azon munkaköröket, akik nem vettek részt az egészségmegőrző programban. Vannak viszont olyan munkakörök, melyeknél indokolt a részvétel, ilyen a felsővezetékszerelő, biztosítóberendezési, lakatos, pályás munkakörök. Továbbra is fontos a pszichikai és stresszes munkakörök kiemelt kezelése. Korábban az EBK volt a program kezelője, most átkerült a MÁV Zrt. humánerőforrás menedzsmenthez, ahol létrejött egy munkakör ennek a felügyeletére. Kollektív erejű megállapodás született arról, hogy a munkáltató 2 munkanapra a napi teljes munkaidő mértékével (8 óra) előre vezényelten távolléti díjjal fizetett távollétet engedélyez, melynek ideje alatt a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége alól. A Központi Üzemi Tanács tagjai az elnök-vezérigazgatói utasítás-tervezethez elmondták javaslataikat, melyet a munkáltató elfogadott. Másodikként Wikidál István, humánerőforrás gazdálkodás vezető az írásbeli előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítést. Témája a munkáltatói jogutódlás során a MÁV SZK Zrt. és VK Zrt. részére átadott segély és munkabér előleg keretösszegekről tájékoztató és a MÁV Zrt. irányítási terület I-XII. havi keretének a felosztására tett javaslat volt. A MÁV SZK Zrt. és a MÁV VK Zrt. felé történt létszámmozgás következtében felülvizsgálták az éves segélykeretet a temetési és a rendkívüli élethelyzetek kezelésére, valamint a nagycsaládosok részére elkülönített keretösszeget a júniusi létszámterv alapján létszám arányosan osztották fel. A Pályavasút I-XII. havi keretösszegét megkapta. Az átadásra kerülő létszámnál az arányos segélyfelosztás elveit kell alkalmazni. Munkabérelőleg keretek esetében a létszám és idősarányos keretfelosztást a KÜT elfogadta. A különféléken belül rendkívüli élethelyzetbe került munkavállalók (viharkár, lakástűz, családi tragédia, hosszú betegség) szociális segélyezéséről döntött a testület. Munkabérelőleg odaítélésére csak a funkcionális szervezetek létszámainak megismerése után kerül sor. Bodnár József KÜT elnök-helyettes, sajtóreferens

5 2013. SZEPTEMBER 5 1. HÚZD MEG, ERESZD MEG... OLVASÓI LEVELEK A klasszikus szavait idézve: itt van az ősz, itt van újra s a vasutasok egy jelentős részének újabb kihívásokat, terheket ró a vállára. A pesti és pécsi területeken elkezdődtek az időszakos forgalmi vizsgák. E vizsgák közös jellemzője, hogy a vasutasok széles tömegei, a változások vizsgát leszámítva, mely alapjában teljesen más, most szembesülnek először az új típusú számonkérés szituációjával. Normális helyzetben, normális körülmények közt talán szóra sem érdemes történés lenne az egész. De jelenleg (lapzárta) a szituáció több mint kaotikus. Természetesen most bárki bármire hivatkozhat, hisz a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak képzésére és ezzel összefüggően a foglalkoztatásukra vonatkozó rendelet, már 2010 év végén ismert volt, véleményezésre átadásra került az érintettek számára. Tehát az érintettek, a döntéshozók és felelősök számára ismert és adott volt, most is adott, az elvégzendő feladatok sora. A hivatkozás és mutogatás az jó magyar szokás, s a felelősség mismásolásának bevett gyakorlata is egyben. A döntéshozóknak és érintetteknek alaposan és főleg tárgyilagosan tanulmányozni kellene a jelenleg joghatályos 19/2011. NFM rendeletben foglaltakat! Az abban előírtakat nem átértelmezve, az előírásokat, feltételeket nem figyelmen kívül hagyva, a rendelet által előírtak maradéktalan végrehajtását, végrehajtatását kellene elrendelni! Természetesen születnek utasítások, szóban és írásban. Az utóbbi egyértelmű, ellenben a szóbeli jó tanács és elvárás kinyilvánítása már egészen más eset. A bűvös szó és fogalom a költséghatékonyság. Az anyag nélküli fenntartás (évtizedes múltra mutató helyzet) tovább fejlesztett módozata a létszám nélküli munkáltatás (ez sem mai keletű állapot) s lassan körvonalazódik az újabb agymenés a rátermettséget és alkalmasságot mellőző, beosztást megtartó és megszerző, képességmentes emberkék mindenáron pozícióba történő helyezése. Jelenleg jellemzőek a kettős mérce alkalmazásából, a beosztásból, kapcsolati tőkéből és gazdasági érdekfonódásból eredő folyamatok és megnyilvánulások. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, szép és igazságos elvek, gondolatok, de mit sem érnek, ha a mindennapok során ezek nem köszönnek vissza a gyakorlatból. Sőt, a makro és mikrokörnyezetben az alkalmazott rendszer alapjaiban gátolja az esélyegyenlőség alkalmazását. A személyre szabott, egy emberhez kötött feladat, hozzáférés, alkalmazhatósági jogosultság az egy-egy terület, egy-egy emberének jelent beépülést a technikai, technológiai rendszerbe. Ez egyben ezen emberek számára nyugdíjas állást jelent, s foggal körömmel, s nem utolsósorban ármánnyal és sokszínűséggel, tesznek azért, hogy mások, főleg náluk sokkal jobb képességekkel bíró emberek véletlenül se kerüljenek, kerülhessenek helyzetbe. A fentiek elsőre talán nem mindenkinek kötődnek a vizsga és képzés témaköréhez, pedig kőkeményen ott van. A műszaki területek munkavállalóinak jelentős hányada tartozik a 19/2011. NFM rendelet hatálya alá, s feltehetőleg az említett, fenti összefüggések mentén, alapján történik e munkavállalók egy részének hátrányos megkülönböztetése a rendelet gyakorlati megvalósítása során. Normális állapotok esetén, már folyamatban lenne a személyes felelősség megállapítása és a felelősségre vonás. Itt jóval többről van szó mint a vizsga milyenségéről. Itt a jogbiztonságról, a kiszámíthatóságról, a bizalomról, az adófizetők pénzének hasznos felhasználásáról és a vasúti közlekedés biztonságáról, a cég működőképességéről van szó. Normális esetben ezen írás sem jönne létre, hisz normális folyamatok esetén a felelősök már rég más munkakörben, vagy területen végeznék áldásosnak nem mondható tevékenységüket! Vajon tényleg van korrupció? Bihary Ferenc 2. SALAK ÉS ARANY Vasutasok, vasutas családok százai, ezrei napról napra, hónapról hónapra, évről évre érzik s élik meg a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzését és szituációját. Vannak erők, s azokat szolgáló emberek, kik elvárják, hogy a többség örömmel, azt támogatva, éljenezve fogadja a minden tekintetben rideggé, érzéketlenné váló környezetet, az ilyen-olyan emberek kénye kedvét, kijelölt önös céljaikat. Mivel bőven rendelkezésükre áll pénz, kapcsolati és érdekrendszer, jelentős mértékben jelennek meg a különböző médiában, s a hatalom különböző szintjeitől támogatva a munkavállalók világát is igyekeznek saját, önös elképzeléseiknek megfelelően befolyásolni, működtetni, de leginkább valamiképp irányítani, ellenőrzés alatt tartani azt. Az évek óta tartó értékvesztés, az átlag vasutas is ezt éli meg, a különböző elképzelések, álmok megvalósítása, általában a realitások és a következmények figyelembevétele nélkül, a mindenkori jelen és jövő kiszámíthatatlanságához és elértéktelenedéséhez vezet. Ez nagyon fontos tényező! Minél zavarosabb egy helyzet, annál több lehetőség merül fel annak kezelésére, s a probléma megoldása az remek teret ad a dicsőség, hatalom és pénz beseprésére is. A közös pont a pénz és a hatalom, de a hatalomnak ára van. A mai, európai, nyugati világ az erőszakmentes hatalomszerzés, a demokrácia képviselője, hordozója. Ebben a játékban a csúcsra, a csúcs közelébe kerülés egyik fontos eleme a pénz. A másik, még fontosabb, mint a pénz (ha megvan a hatalom, akkor a pénz úgyis eszközzé válik) az a szavazatok minél nagyobb mértékű birtoklása, illetve az egyének befolyásolásának, befolyásolási lehetőségének a tulajdonlása. A választói akarat valós érvényesülésének a lehetősége összetett folyamat, s különböző technikai, szabályozási módszerekkel az összhatás nagyban módosulhat. A területi elv mellett a földrajzi, gazdasági meghatározóságot, úgymint ipari, agrár terület, az életkorból és településszerkezetből, a foglalkoztatottságból fakadó tulajdonságok és lehetőségek mind-mind figyelembe veendőek. Van egy másik, igaz nálunk nem beszélnek róla, fontos réteg, a szervezett illetve nem szervezett aktív munkavállalói réteg. Nos, ez a réteg nem is a számszerű nagyságával, hisz a cirka 3.5 4millió fő munkavállalónak csak töredéke szervezett, számít fontosnak. Még az is érthető, hogy bizonyos helyeken, bizonyos szakszervezetekbe miért is nem lépnek be a munkavállalók. A szervezett formából következő társadalmi, munkahelyi nyilvánosság és véleménynyilvánítás az ami áttételesen és akár alattomosan is befolyással tud bírni a munkavállaló, a választó akaratára, s ez az ami nagyon lényegessé teszi e kérdést. Az adni és kapni elv, szemlélet, fontossága a gyakorlatban rendszeresen visszaköszön. Az alkufolyamatok is, részben ezen elv mentén folynak, kellenének, hogy folyjanak! A kapás és adás pszichés, mentális hatásaiba, most nem mennék bele, de a kötődés, mint kohéziós erő, s mint tudatalatti motiváció az ego (énkép, akarat) függvényében, e folyamatok mentén alakul ki, mélyül el. Azaz minél többet a kapó számára is értéket hordozót tudunk adni, annál többet kaphatunk vissza. Ha egy szervezet számára lehetőség van, mert a hatalom lehetőséget biztosít számára, hogy adni tudjon, ez lehet pénz, tárgyi eszköz, információ, média, gesztus, gazdasági lehetőség, bármi ami a kapó félnek értéket jelent, akkor az a szervezet a hatalom, a hatalom megszerzésében, megtartásában érintettek számára fontos, fontossá válik. Az adott szervezet fontosságát a hatalom is igyekszik a maga módján támogatni, annak társadalmi ismertségét, értékét emelni. Természetesen a szervezet pár csúcs embere az aki elsődlegesen, messzemenően jól, nagyon is jól jár! A meglévő, avagy fakadó ellentéteket igyekszenek tompítani, eltusolni, de amikor saját házuk táján is egyre több, tevékenységükkel, elért eredményeikkel egyet nemértő jelenik meg, akkor a kialakított érdekkapcsolati rendszerükön keresztül elkezdik megmagyarázni döntéseik, véleményük helyességét, hasznosságát. A különféle módszerek és technikák révén, melynek alapja a totális kommunikáció és a hozzá szervesen kapcsolódó hatalmi és gazdasági támogatottság, lassan már a sor végén lévők százezrei is elhiszik, eljátszanak a gondolattal, hogy valójában tényleg nem is olyan rossz ez a helyzet, s minden a legjobb úton halad. Ez a módszer túl jól működik, hisz a kutyát etető gazda sem tart a kutyaharapástól. Ha véletlen egyszer mégis előfordul, pedig nap mint nap micsoda minőségi étek a menü, s micsoda kutyaól és kifutó is van, akkor a kutyuska fog a ketrecbe, vagy a stiglic kertbe kerülni! A kutya is tudja a rendet, figyel a gazdára, s mikor hívja lehet, hogy fut még pár kört körötte, esetleg ugat is egy párat sietve megy, mert várja a simogatás, mely pár boldog nyelvcsapás után Neki kijár. Eközben éhesen és fázva, sokszor félelemtől telve a kivert, kóbor farkasok százezrei vallják, ösztönösen érzik, tudják, hogy fajtájuk együtt, falkában erősebb, hitük szilárdabb, a lelkük tisztább, s ráadásul szabadok! Bihary Ferenc

6 SZEPTEMBER Rövid hírek Rövid hírek Rövid hírek Emelkedőben a keresetek... Dinamikusan emelkedtek idén a keresetek derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb gyorsjelentéséből, mindez azonban nem a gazdaság beindulásának, hanem a tavalyi csökkenésnek és a most érzékelhető, alacsony inflációnak köszönhető. A kormány a belső kereslet növekedését várja ettől, ám a családok inkább kivárnak és megtakarítanak. A polgárok számára örömteli hírt közölt a KSH: A nemzetgazdaságban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan , míg a közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete forint volt. Mindez a hónap elején azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten az átlagos családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké , a szellemi foglalkozásúaké ) forint volt, 4,8%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,9, a közszférában 4,7, a nonprofit szervezeteknél 4,9%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a január-júniusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2% volt. A növekedés azonban két valós okra vezethető vissza: a tavalyi adatokhoz hasonlítják az ideieket ben pedig drasztikus reálbér-csökkenést könyvelhettek el a családok. Emellett jelentősen befolyásolja az adatokat az idei elsősorban az év eleji rezsicsökkentés által hűtött alacsony infláció. Ennek ellenére a nemzetgazdasági tárca már ki is adta optimista közleményét, amelyben a kereset-emelkedésből azonnal a belső fogyasztás élénkülésére következtetnek. Bár erre valóban nagy szüksége lenne a stagnáló gazdaságnak, semmiféle jel nem utal a kereslet emelkedésére. Sőt, a pénzügyi szervezetek jelentései szerint a családok inkább a megtakarításaikat növelik, illetve szorgalmasan törlesztik hiteleiket - eszükben sincs újra adósságba verni magukat, vagy fokozni fogyasztásukat. Ezzel igazolják a korábbi szakértői várakozásokat, amelyek szerint idén sem emelkedik a belső fogyasztás, vagyis erre nem érdemes építeni a GDP-emelkedés reményét. A most feltárt béremelkedés azért sem képes húzni a gazdaságot, mivel ellentétben a kormányzati sikerpropagandával a termelő vállalkozások körében folyamatosan stagnál a foglalkoztatás mértéke. Az öt főnél többet foglalkoztató cégek eleje óta érdemben nem bővítettek köszönhető ez a kiszámíthatatlan gazdasági- és jogi környezetnek, ez látszik az egyre csökkenő befektetési kedvben is. Jelen pillanatban a GDP-t termelő cégeknél kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor, és alig múlja fölül a válság legmélyebb pontján mért alkalmazottak számát. (Zipp) Magyarok a legtöbbet dolgozók között - meglepő eredményeket mutat a lista Vajon a világ mely országaiban dolgoznak a legtöbbet - e szempont alapján állít föl tízes toplistát a CNN Money az OECD adatai alapján. Az amerikai hírportál szerint Magyarország is a legtöbbet dolgozók szűk körébe tartozik. A Deloitte Globális Versenyképességi Index eredményei szerint ugyanakkor lassan véget érhet az egyre alacsonyabb bérköltségek hajszolásával járó lefelé tartó verseny, és a tudásalapú növekedés felé mozdul el a világ feldolgozóipara. Magyarország az élmezőnyben szerepel az egyes országokat az egy foglalkoztatott által ledolgozott éves átlagos munkaórák száma alapján rangsoroló listán. A CNN Money az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adataira hivatkozva a top tizes lista nyolcadik helyére teszi Magyarországot, amely így 1797 munkaórával az Egyesült Államok és Japán közé ékelődik be. A hírügynökség által feltüntetett adatok némi eltérést mutatnak az OECD honlapján találhatóaktól, ahol az ország neve mellett 1888 órás tavalyi adat szerepel - azonban Magyarország itt is, ott is a nyolcadik. Bár a 38 órás munkahét bevezetése már 2002-ben napirenden volt, törvény végül nem lett belőle, és a magyar alkalmazottak több mint kétharmada 39 és 41 közötti heti munkaórát teljesít írja a portál, hozzátéve, hogy a részmunkaidősök aránya a régióra jellemző módon nem éri el a foglalkoztatottak 5 százalékát. A CNN az OECD-re hivatkozva dolláros magyarországi átlagbéradatot ismertet, ami azonban bizonyosan tévedés eredménye lehet, hiszen a többség szívesen elfogadná a közel 363 ezer forintos bruttó havi fizetést is. A KSH közlése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 ezer forint volt 2012-ben. Érdekesség, hogy míg a szervezet szerint a görögök a második legtöbb időt töltik munkahelyükön, addig a CNN összeállításában nem is szerepelnek, továbbá, hogy a tíz legkeményebben dolgozó állam fele kelet-európai. Mindkét gyűjtés szerint magasan a mexikóiak vezetik a rangsort, az évente ledolgozott 2317 órával több mint 500 órát vernek az egyesült államokbeli foglalkoztatottakra, átlagosan 9885 dolláros munkabérük azonban csupán kevesebb mint ötöde az északi szomszédnál elérhetőnek. Ugyanakkor az oktatásban részt vevők száma alapján a sor végén kullog, mivel a 25 és 64 év közöttieknek mindössze harmada rendelkezik középiskolai végzettséggel. A nemek foglalkoztatásában rendkívüli különbségek mutatkoznak, míg a férfiak 78 százaléka rendelkezik munkahellyel, addig a nőknél ez az arány 43 százalék. Az is feltűnő, hogy a legerősebb gaz- Mely országokban dolgoznak a legtöbbet a foglalkoztatottak? (forrás: OECD) Ország Éves munkaórák száma (2000) Éves munkaórák száma (2012) Mexikó Görögország Chile Oroszország Lengyelország Izrael Észtország Magyarország Törökország Cseh Köztársaság