NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL Szoci{lis Főoszt{ly Budapest, Damjanich u. 48. Telefon: (1)

Átírás

1 NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL Szoci{lis Főoszt{ly 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Telefon: (1) TÁJÉKOZTATÓ a finanszírozási/támogatási szerződéssel rendelkező pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások, intézmények évi elszámolásának teljesítéséhez Támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, utcai szociális munka, családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet 17.. (1) bekezdése értelmében továbbá a 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet 16/C -a alapján az intézményen belüli szociális foglalkoztatás vonatkozásában a fenntartók február 28. napjáig december 31-i zárással éves elszámolást nyújtanak be a évben igénybe vett működési támogatásról. Tájékoztatónk azt a célt szolgálja, hogy útmutatót adjunk a fenti ellátások fenntartóinak jogszabályban előírt éves elszámolási kötelezettségének teljesítéséhez. 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ ELSZÁMOLÁS BENYÚJTÁSÁRÓL 1. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) Kormányrendelet alapján: Elszámolás és ellenőrzés 17. (1) A fenntartó évente, a tárgyévet követő év február 28-ig, a finanszírozási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül elszámolást nyújt be a Hivatalhoz a tárgyévben igénybe vett működési támogatásról. Az elszámolást a Hivatal elektronikus pályázatkezelő rendszere útján kell elkészíteni, majd a kinyomtatott és aláírt elszámolást kell a Hivatalhoz benyújtani. (2) Az elszámolást a Hivatal megvizsgálja, és a fenntartót szükség esetén - egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel - hiánypótlásra hívja fel. (3) Az elszámolások elfogadásáról a Hivatal a beérkezést követő 30 napon belül dönt. A döntésről 5 napon belül értesíteni kell a fenntartót, valamint elektronikus levélben - az elszámoló adatlapok másolatának egyidejű megküldésével - a folyósító és az ellenőrző igazgatóságot. A Hivatal az elszámolást elutasítja, ha abból a feladatellátás vagy a feladatmutatók teljesítése nem állapítható meg. 18. (1) Az elszámolás szabályszerűségét a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes igazgatóság évente legalább egy alkalommal a szolgáltató székhelyén, telephelyén, illetve szükség szerint a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a fenntartó székhelyén ellenőrzi. Az ellenőrzést a finanszírozási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 60 napon belül kell lefolytatni. Az ellenőrzés kiterjed az elszámolás alapját képező tényleges feladatmutatók megállapításának szabályszerűségére, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára.

2 (2) Az ellenőrző igazgatóság az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelyre a fenntartó a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrző igazgatóság az észrevételeket megvizsgálja, és szükség esetén a jegyzőkönyvet módosítja. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a Hivatalnak és a fenntartónak, egyidejűleg tájékoztatja őket az el nem fogadott észrevételek indokairól. (3) A Hivatal az e rendeletben és a finanszírozási szerződésben foglaltak betartását a finanszírozási időszakban legalább egyszer - a krízisközpont kivételével a szolgáltató működésének a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerinti ellenőrzésével egyidejűleg - ellenőrzi. Az ellenőrzésről a Hivatal a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jegyzőkönyvet készít, és a végleges jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a folyósító és az ellenőrző igazgatóságnak, valamint a fenntartónak. (4) A fenntartó és a szolgáltató köteles a működési támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat átadni és az ellenőrzésben egyébként közreműködni. A működési támogatás visszafizetése 19. (1) Ha támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni. (2) Ha támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a finanszírozási szerződésben vállalt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi teljesítménytámogatás arányos részét vissza kell fizetni. (3) Ha alacsonyküszöbű ellátás, illetve utcai szociális munka esetén a szolgáltatást nem nyújtják a működési támogatás alapjául szolgáló ellátási terület egészén, vagy nem látják el a finanszírozási szerződésben meghatározott valamennyi feladatot, a tárgyévi működési támogatás arányos részét vissza kell fizetni. (3a) Ha krízisközpont esetén nem nyújtják a finanszírozási szerződésben meghatározott valamennyi szolgáltatást, a tárgyévi működési támogatás időarányos részét vissza kell fizetni. (4) Ha kiegészítő működési támogatás biztosítása esetén annak feltételeit nem vagy csak részben teljesítik, a tárgyévi kiegészítő működési támogatás arányos részét vissza kell fizetni. (5) Ha a működési támogatás egy részét nem a szolgáltató működési vagy fenntartási kiadásaira fordították, a jogellenesen felhasznált működési támogatást vissza kell fizetni. (6) A működési támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a fenntartó a) a szükséges nyilatkozatok bármelyikét visszavonta, b) a pályázatban vagy az ahhoz csatolt, illetve a finanszírozási szerződés megkötéséhez benyújtott iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra, illetve a finanszírozási szerződés nem került volna megkötésre. (7) Ha a Hivatal az elszámolást elutasítja, vagy a finanszírozási szerződés megszűnését követően a fenntartó az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, illetve a fenntartó vagy a szolgáltató a finanszírozási szerződés megszűnését követően nem biztosítja az ellenőrzés feltételeit vagy akadályozza az ellenőrzést, a tárgyévi működési támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. 20. (1) A fenntartó a visszafizetendő működési támogatás összege után - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a folyósítás időpontjától a visszafizetés időpontjáig - részletfizetési kedvezmény vagy részletekben történő levonás engedélyezése esetén az engedélyezés napjáig - terjedő időre kamatot fizet. A kamat éves mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 2

3 (2) Nem kell kamatot fizetni a 19. (2) bekezdése szerinti esetben, ha a teljesített feladatmutató eléri a vállalt feladatmutató 90 százalékát és a kötelezően teljesítendő feladatmutatót. 21. (1) A működési támogatás 19. szerinti visszakövetelésére és a 20. szerinti kamat követelésére a Hivatal jogosult. A követelést a fenntartóval írásban kell közölni, egyidejűleg a fenntartót figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre, és erről haladéktalanul értesíteni kell a folyósító igazgatóságot. (2) A visszafizetendő működési támogatás és annak kamata a tárgyévben folyósítandó működési támogatásból levonásra kerül. (3) A Hivatal a visszafizetésre kötelezett írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat, illetve a visszafizetendő összegnek és kamatának részletekben történő levonását engedélyezheti. A részletfizetés, illetve a részletekben történő levonás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A részletfizetés, illetve a részletekben történő levonás engedélyezéséről a Hivatal haladéktalanul értesíti a folyósító igazgatóságot. (4) Ha a visszafizetendő működési támogatás, illetve annak kamata a folyósítandó működési támogatásból nem vonható le, és a Hivatal részletfizetést sem engedélyezett, a visszafizetendő működési támogatást és kamatait legkésőbb a követelés közlését követő 30 napon belül, a benyújtott elszámolás alapján visszafizetendő támogatást és kamatait az elszámolás benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni. (5) Ha a fenntartó a visszafizetési kötelezettségének, illetve kamatfizetési kötelezettségének az (4) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, és a követelés az általa adott felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás benyújtásával nem vagy csak részben érvényesíthető, a fennmaradt, forintot meghaladó követelést a Hivatal polgári eljárásban érvényesíti. Támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az elektronikus úton elkészített elszámolást annak kinyomtatása és hitelesítése (aláírt és lebélyegzett) után a Nemzeti Rehabilitációs és 3

4 Szociális Hivatal Szociális Főosztályára kell benyújtani február 28-ig az alábbi elérhetőségen: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szociális Főosztály Pályáztatási és Finanszírozási Osztály Budapest VII. kerület Damjanich utca A Szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet 16/C -a alapján: Elszámolás és ellenőrzés 16/C. (1) A fenntartó évente, a tárgyévet követő év február 28-ig, a támogatási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül a támogatási szerződésben meghatározottak szerint elszámolást nyújt be a folyósító igazgatósághoz a tárgyévben igénybe vett szociális foglalkoztatási támogatásról. Az elszámolást a Hivatal elektronikus pályázatkezelő rendszere útján kell elkészíteni, majd a kinyomtatott és aláírt elszámolást kell a folyósító igazgatóságnak benyújtani. (2) Az elszámolást a folyósító igazgatóság megvizsgálja, és a fenntartót szükség esetén - egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel - hiánypótlásra hívja fel. Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a folyósító igazgatóság haladéktalanul értesíti a Hivatalt. (3) Az elszámolás szabályszerűségét a folyósító igazgatóság a megküldött és a rendelkezésre álló iratok alapján a beérkezéstől számított 30 napon belül megvizsgálja, és megállapításaival együtt 5 napon belül továbbküldi a Hivatalnak. (4) Az elszámolások elfogadásáról a Hivatal a beérkezést követő 30 napon belül dönt. A döntésről 5 napon belül értesíteni kell a fenntartót, valamint a folyósító és az ellenőrző igazgatóságot. A Hivatal az elszámolást elutasítja, ha abból a foglalkoztatás, illetve a feladatmutató teljesítése nem állapítható meg. (5) Az elszámolás szabályszerűségét a szociális intézmény, illetve a fenntartó, valamint a külső foglalkoztató székhelye, illetve telephelye szerint illetékes igazgatóság (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) a szociális intézmény székhelyén, telephelyén, illetve szükség szerint a fenntartó és a foglalkoztató székhelyén, telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzést a támogatási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 60 napon belül kell lefolytatni. Az ellenőrzés kiterjed az elszámolás alapját képező tényleges feladatmutatók megállapításának szabályszerűségére, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára. (6) Az ellenőrző igazgatóság az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelyre a fenntartó, illetőleg a foglalkoztató a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrző igazgatóság az észrevételeket megvizsgálja, és szükség esetén a jegyzőkönyvet módosítja. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a Hivatalnak és a fenntartónak, egyidejűleg tájékoztatja őket az el nem fogadott észrevételek elutasításának indokairól. (7) A Hivatal az e rendeletben és a támogatási szerződésben foglaltak betartását a támogatási időszakban legalább egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzésről a Hivatal a (6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jegyzőkönyvet készít, és a végleges jegyzőkönyvet elektronikus formában 8 napon belül megküldi a szociális és gyámhivatalnak, a folyósító és az ellenőrző igazgatóságnak, valamint a fenntartónak, illetőleg a foglalkoztatónak. (8) A fenntartó és a foglalkoztató köteles a szociális foglalkoztatási támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek 4

5 megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat átadni és az ellenőrzésben egyébként közreműködni. A szociális foglalkoztatási támogatás visszafizetése 16/D. (1) Ha a támogatási szerződésben vállalt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi támogatás arányos részét vissza kell fizetni. (2) Ha a szociális foglalkoztatási támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordították, a jogellenesen felhasznált támogatást vissza kell fizetni. (3) A foglalkoztatási támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a Hivatal a 16/A. (5) bekezdése alapján eláll a támogatási szerződéstől. (4) A fenntartó a visszafizetendő szociális foglalkoztatási támogatás összege után a folyósítás időpontjától kezdődően kamatot fizet. A kamat éves mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat kétszeresével. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (5) A szociális foglalkoztatási támogatás visszakövetelésére és a kamat követelésére a Hivatal jogosult. A követelést a fenntartóval írásban kell közölni, egyidejűleg a fenntartót figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre, és erről haladéktalanul értesíteni kell a folyósító igazgatóságot. (6) A Hivatal a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat. A részletfizetés időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A részletfizetés engedélyezéséről a Hivatal haladéktalanul értesíti a folyósító igazgatóságot. (7) Ha a Hivatal nem engedélyezett részletfizetést, a visszafizetendő támogatást és kamatait legkésőbb a követelés közlésének kézhezvételét követő 30 napon belül, az elszámolás alapján visszafizetendő támogatást és kamatait az elszámolás elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül meg kell fizetni. (8) Késedelmes visszafizetés esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is felszámításra kerül azzal, hogy az (4) bekezdésben meghatározott kamatot is lejárt tartozásnak kell tekinteni. (9) Ha a fenntartó a visszafizetési kötelezettségének, illetve kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a követelés beszedési megbízás benyújtásával nem vagy csak részben érvényesíthető, a fennmaradt, forintot meghaladó követelést a Hivatal polgári eljárásban érvényesíti. 5

6 Szociális foglalkoztatás esetében továbbra is a Fenntartó székhelye szerinti Folyósító Igazgatósághoz kérjük az elszámolások megküldését. Megyei igazgatóságok Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Székhely: 1139 Budapest, Váci út 71. Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóság Székhely: 7621 Pécs, Apáca u. 6. Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Székhely: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság Székhely: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9. Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság Székhely: 3525 Miskolc, Hősök tere 3. Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Székhely: 6720 Szeged, Széchenyi tér 9. Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóság Székhely: 8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5. Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság Székhely: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A. Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Székhely: 4025 Debrecen, Hatvan u. 15. Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóság Székhely: 3300 Eger, Eszterházy tér 5. Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Székhely: 5000 Szolnok, Liget út 6. Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság Székhely: 2800 Tatabánya, Komáromi u. 6. Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatóság Székhely: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóság Székhely: 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 7-8. Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság Székhely: 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 8. Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatóság Székhely: 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóság Székhely: 9700 Szombathely, Hefele Menyhért u Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóság Székhely: 8200 Veszprém, Budapest út 4. Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóság Székhely: 8900 Zalaegerszeg, Virág Benedek u. 5/B. 6

7 2. AZ ELEKTRONIKUS ELSZÁMOLÁS BENYÚJTÁSA Az NRSZH pályázatkezelő rendszerében a fenntartók a internetes oldalra való belépés után tudják elkészíteni az éves elszámolásukat. A honlap megnyitását követően támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont esetén a évi általános pályáztatás során a pályázatkezelő felület használatához megadott felhasználónevével és jelszavával válik jogosulttá a belépésre a fenntartó. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és szociális foglalkoztatás esetében kérjük, hogy a évi elszámolás készítésekor kapott jelszót használják a rendszerbe történő belépéshez. Belépéssel kapcsolatos problémák esetében kérjük, hogy Obreczán Köller Zsófia szolgáltatási szakreferenst keresse az alábbi elérhetőségen: Telefon: kollerzs@nrszh.hu Az elkészítendő elszámolások a sikeres belépést követően a nyitólapon valamint a Szerződések modul Elszámolási feladatok menüpont alatt találhatók. Az elszámolás elkészítéséhez a megfelelő szerződésszám mellett lévő kis ikonra kell kattintani.

8 Megjelenő képernyőfelület: 8

9 Itt tudja elkezdeni az adatok rögzítését az elszámoló adatlapon. (Megjegyzés: a finanszírozási/támogatási szerződés vagy annak módosítása különböző alszámokon történik, melyekből az utolsó alszámot jeleníti meg a rendszer). Amennyiben ez az alszám nem egyezik az utolsó 2012 évre módosított szerződés alszámával, akkor kérjük, annak megfelelően javítsa. Amennyiben a rendszer által automatikusan beemelt adatokban változás történt, akkor lehetőség van annak módosítására. FONTOS tudnivaló: amennyiben az adatlap kitöltése során túl hosszú ideig nem történik adatfelvitel, akkor a rendszer egy üzenetet küld az alábbi képernyőn látottak szerint: Amennyiben nem folyamatosan történik az adatrögzítés, akkor ajánlott időközönként a lap alján található Mentés funkciót használni. A mentés gomb használata nem lépteti ki automatikusan az elszámolást készítő személyt a rendszerből. Az egyes adatlapok közötti visszalépéshez kérjük, hogy a lap alján található Vissza gombot használják és ne az internet böngészőjének vissza nyíl funkcióját. A kitöltésre vonatkozóan a következő pontok nyújtanak részletesebb tájékoztatót. 9

10 3. AZ ELSZÁMOLÁS ÁLTALÁNOS TARTALMI RÉSZE Az éves elszámolásokat a fenntartónak minden finanszírozási/támogatási szerződésére vonatkozóan külön-külön kell elkészítenie. A finanszírozási/támogatási szerződés számának feltüntetése után ki kell tölteni az elszámolási időszakot. Elszámolási időszak a január december 31. közötti időszak. Évközi befogadás esetén a szerződésükben feltüntetett finanszírozási időszak kezdő dátumát kell feltüntetni az elszámolás kezdetének időpontjához (pl. Általános pályázat szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátások és támogató szolgálatok közötti finanszírozási időszakra nyújtott állami támogatására és fejlesztési pályázat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal finanszírozási szerződéssel rendelkező szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást nyújtó szolgálatok állami támogatására esetében április 01-től december 31.) Az éves elszámolások pénzügyi és szakmai beszámolóból állnak össze, az egyes pontok után részletes leírás tájékoztat a kitöltésről. Kérjük, ezeket figyelmesen olvassák végig, mert pontos meghatározást adnak az adatok megjelenítéséről. A felületen található egyes kitöltendő táblázatokban automatikus számolási funkciók kerültek beépítésre. Ezek a funkciók a táblázat kitöltése során a felület alján található mentés gomb használatát követően válnak aktívvá. A következő pontokban részletezett ismertetők kizárólag csak az adatlapon nem található, vagy kiegészítésre, magyarázatra szoruló pontok kifejtését szolgálják. Az elszámolás véglegesítése előtt az ellenőrzés gomb használatával lehet kiszűrni a hiányosan, vagy rosszul kitöltött mezőket. Ha a gombra kattintva nem jelenik meg hiba, akkor az elszámolás hiánytalan. Az elszámolás annak véglegesítése után válik nyomtathatóvá. Az elszámolás véglegesítése után nincs további lehetőség az adatlap módosítására. Kérjük, hogy a felületen található valamennyi mezőt kitölteni szíveskedjenek, tekintettel arra, hogy a rendszer addig nem engedi véglegesíteni az elszámolást. Amennyiben az adott adattartalom nem releváns, a mező típusának megfelelőn szövegesen nem releváns vagy 0 szám beírásával jelölje azt Az elszámolás véglegesítését követően, a szakmai beszámoló fül lap alján megjelenik a beadás gomb. A beadás gomb megnyomásával válik beadottá az elszámolás. 10

11 4. TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A támogató szolgáltatás elszámoló adatlapjában található részletes információkon túl felmerülő egyéb kiegészítések: A Támogatás elszámolás adatlap I. része: A tényleges feladatmutató meghatározásakor a táblázat alatt feltüntetett kitöltési útmutató alapján kell eljárni. A tényleges teljesített feladatmutatókat 4 tizedesjegyre szükséges felkerekíteni, ez összhangban van a kötelezően vezetendő dokumentáció Havi nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról mellékletével, melyek utolsó sorának éves összesítésével lehet kitölteni a táblázatot. A ténylegesen teljesített feladatmutató a szolgáltatások nagy részében nem fog pontosan megegyezni a finanszírozási szerződésben megjelölt, az adott évre vállalt feladatmutatóval, attól pozitív vagy negatív irányban egyaránt eltérhet évtől a személyi segítés és a szállító szolgáltatás feladatmutatóját a finanszírozási szerződés alapján külön szükséges teljesíteni és kezelni. Amennyiben valamelyik szolgáltatást érintően a vállalt feladatmutató nem került teljesítésre, azt visszafizetési kötelezettség terheli. A szállítás korrekciós tételéhez: Jogszabály alapján a támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutató nem vehető figyelembe a teljesített feladatmutató meghatározása során. Ennek értelmében, éves szinten a személyi segítésre vállalt feladatmutatóból legalább 1200 feladategységet teljesíteni szükséges. Amennyiben ez kevesebb, akkor a szállítással teljesített feladategységből is le kell vonni, annyi feladategységet, amennyi az 1200-hoz hiányzik. A szállítás korrekciós tétele független a szerződésben vállalt feladatmutatótól, minden szolgáltatásra ez a szám vonatkozik. 11

12 A Támogatás elszámolás adatlap II. része - Tényleges feladatmutatóra jutó támogatás összegének, valamint az elszámolás különbözetének meghatározása: A tényleges feladatmutatóra jutó támogatás összegének, valamint az elszámolás különbözetének meghatározására készült útmutatót a táblázat kitöltéséhez szükséges felhasználni. További kiegészítő információk: A táblázat a). oszlopába a finanszírozási szerződésben szereplő összegeket a rendszer automatikusan feltüntetni. A táblázat b) oszlopában a évre kiutalt támogatás összegénél a ténylegesen átutalásra került pénzösszeget kell beírni. Azoknak a szolgáltatásoknak fog eltérni az ide beírt összeg az a). oszloptól, akiknek köztartozás miatt felfüggesztésre került az utalásuk vagy köztartozás miatt a kincstár a köztartozás összegét visszatartotta és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírta. A táblázat c) oszlopában a tényleges feladatmutatók alapján járó támogatás kiszámítása során a kitöltési útmutató szerint kell eljárni. A teljesítménytámogatás összege szállító szolgáltatás esetében 1500-as szorzószámmal szorzandó. Személyi segítés esetében a teljesítménytámogatás összege az alábbiak szerint értendő: 3000 feladategységig a személyi segítés feladatmutatója 2000-es szorzószámmal szorzandó 3000 feladategység felett a személyi segítés feladatmutatója 2200-es szorzószámmal szorzandó január 01-től a személyi segítés és a szállító szolgáltatás feladatmutatója külön vált és így külön kezelendő az elszámolás során is. Ez alapján, amennyiben személyi segítés esetében több a ténylegesen teljesített feladatmutató, mint amennyi a finanszírozási szerződésben rögzítésre került viszont a szállítás esetében pedig kevesebb került teljesítésre mint a szerződés szerinti, a kettő nem kompenzálhatja egymást. 12

13 A finanszírozási szerződésben meghatározott működési támogatás összege valamint a tényleges feladatmutatók alapján járó támogatás különbözete vonatkozásában az alábbiakról tájékoztatjuk Önöket: A jogszabály alapján: 19. (2) * Ha támogató szolgáltatás, közösségi alapellátások, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a finanszírozási szerződésben vállalt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi teljesítménytámogatás arányos részét vissza kell fizetni. A finanszírozási szerződés alapján külön vált a két szolgáltatás feladatmutatója, tehát amennyiben pl. nem teljesült a szállítás finanszírozási szerződésben vállalt feladatmutatója, akkor az erre vonatkozó teljesítménytámogatásból visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Fenntartónak. 20. (1) * A fenntartó a visszafizetendő működési támogatás összege után - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a folyósítás időpontjától a visszafizetés időpontjáig - részletfizetési kedvezmény vagy részletekben történő levonás engedélyezése esetén az engedélyezés napjáig - terjedő időre kamatot fizet. A kamat éves mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (2) Nem kell kamatot fizetni a 19. (2) bekezdése szerinti esetben, ha a teljesített feladatmutató eléri a vállalt feladatmutató 90 százalékát és a kötelezően teljesítendő feladatmutatót. Fentiek vonatkoznak a kamatfizetésre is. Miután külön szükséges kezelni a feladatmutatókat és a teljesítménytámogatás visszafizetését, a kamatfizetési kötelezettség megállapításakor a vállalt feladatmutató 90 %-os teljesülését is külön kell megállapítani. Példa: Finanszírozási szerződés szerinti vállalt feladatmutató személyi segítés esetén: 3500 szállító szolgáltatás esetén: 3000 Ténylegesen teljesített feladatmutató : - személyi segítés esetén: 3400 (3500*0,9= 3150 (teljesült a szerződésben vállalt feladatmutató 90 %-a, ezért a visszafizetendő összeget kamat nem terheli.) - szállító szolgáltatás esetén: 2000 (3000*0,9= 2700 (nem teljesült a szerződésben vállalt feladatmutató 90 %-a, ezért a visszafizetendő összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeg terheli.) A különbözetet és a kamat összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetni az NRSZH Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára. A Kormányrendelet 22. (5) bekezdése alapján január 01-től az integrálás miatti többlettámogatás alkalmazása megszűnt. 13

14 A Támogatás elszámolás adatlap III. része A támogatásból átcsoportosított felhalmozási összeg felhasználása Felhalmozási összeg kimutatása A évi finanszírozási szerződésben foglalt működési támogatásból felhalmozásra átcsoportosított összeget a tárgyévben, azaz évben fel kellett használniuk. Amennyiben a teljes átcsoportosított összeg nem felhalmozásként került felhasználásra, vagy csak részben került elköltésre, abban az esetben a fel nem használt összeget a fenntartónak kamattal terhelve vissza kell fizetnie. A Szakmai beszámoló adatlap I. része: A szolgáltatás szakmai jellemzőinek táblázat kitöltéséhez: 14

15 Amennyiben ugyanazon ellátott egyidejűleg igénybe veszi a személyi segítést és a szállítást is (legalább egy-egy alkalommal), akkor az adott negyedévben mindkét rubrikában fel kell őt tüntetni. Amennyiben ez az ellátott adott negyedévben, azon belül minden hónapban igénybe vette a szolgáltatást, akkor is csak 1-1 főnek számít rubrikánként. Amennyiben egy ellátott minden negyedévben igénybe vette a támogató szolgáltatás szolgáltatásait, abban az esetben adott ellátott negyedévente egyszer jelenik meg. A rendszerbe beépített számolási funkció az éves adatok sorban átlagot fog számolni. A Szakmai beszámoló adatlap II. része: Az ellátottak számát az év folyamán megállapodással rendelkező, elszámolható ellátottak összesített számadatával kell megadni. o Értelmi fogyatékosok száma:.fő/év o Mozgássérültek száma:.fő/év o Látássérültek száma:..fő/év o Hallássérültek száma:..fő/év o Autisták száma:..fő/év O Halmozottan sérültek száma:..fő/év o Egyéb:..fő/év Az egyéb fogyatékosság kategóriában kell feltüntetni pl. azokat az emelt összegű családi pótlékban részesült személyeket, akik a többi kategóriába nem tartoznak bele. A Szakmai beszámoló adatlap III. része: A szakmai mutatószámok számításának menete: Munkaidő kihasználtsági mutató: %-os formában kell feltüntetni. A munkaszervezés színvonalára, valamint az ellátási igény kielégítése érdekében alkalmazott munkatársak munkavégzésének hatékonyságára vonatkozó mérőszám. A mérőszám a támogató szolgáltatás által munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban személyi segítői tevékenységgel foglalkoztatott munkatársak számított munkaóra volumenének és a ténylegesen ellátásban töltött, elszámolható ellátási időnek az aránya százalékos mértékben. A mutatószám kiszámítása: a támogató szolgáltatás által éves szinten nyújtott elszámolható személyi segítői óraszámot el kell osztani a munkavégzésre irányuló szerződésben meghatározott átlagos szabadság- és betegség napokat nem tartalmazó - éves munkaidő keret óraszámával. (Teljes munkaidősöknél 1750 óra/év, részidősöknél ennek arányos részével). Az így képződött mutatószámot százalékos mértékben kell kifejezni. A munkaidő keret számításánál figyelmen kívül kell hagyni a tárgyévben egy munkatárs esetén a tárgyév alatt 30 napon túl igénybevett táppénzes időszakot. Elszámolható személyi segítői óraszámhoz tartozik többek között a méltányosságból térítési díjat nem fizető ellátottak személyi segítői óraszáma, valamint a szállítás közbeni kísérés is, ha rendelkezik a szükséges igazolással az ellátott (ami után személyi térítési díj nem számítható). A mutatószám számításánál a szociálisan rászorult személyeket kell figyelembe kell venni. Jármű kihasználtsági mutató: szintén %-os formában kell feltüntetni. A szállítási szolgáltatás szervezettségére utaló mérőszám. A mutató kiszámítása a szállító jármű (járművek) által teljesített, elszámolható, szociálisan rászorult személyek szállítása 15

16 közben megtett kilométer (továbbiakban: elszámolható hasznos kilométer) teljesítmény, valamint a támogató szolgáltatás feladatkörében végzett teljes éves kilométer teljesítmény arányának százalékban történő kifejezését jelenti. A számítás módja: éves szinten teljesített elszámolható hasznos kilométer osztva az éves szinten a támogató szolgáltatás működési körében teljesített összes kilométerrel, százalékban kifejezve. Nem tekintendő a támogató szolgáltatás működési körébe tartozó feladatnak a jármű karbantartása érdekében felmerülő kilométer teljesítmény, illetve az olyan teljesítmények, amelyre tekintettel a szolgáltató állami támogatást nem jogosult igénybe venni. Elszámolható hasznos kilométernek számít a méltányosságból térítési díjat nem fizető ellátottal megtett kilométer is. A Szakmai beszámoló adatlap IV. része: A személyi feltételek között kért létszámadatokat az elszámolás végének időpontjára vonatkozóan kell kitölteni, azaz a december 31. napján nyilvántartott munkatársakról. Az év közbeni létszámadatokat és a változásokat a helyszíni ellenőrzés vizsgálja. Az adatok pontossága miatt, ha nem teljes munkaidőben történő munkavégzés keretében látják el feladatukat a támogató szolgáltatás munkatársai, akkor a tényleges létszámot az alábbiak szerint kell feltüntetni: Az adott munkakörben dolgozók napi óraszámát összesen elosztjuk 8 órával (a teljes munkaidővel), megváltozott munkaképességűek esetén 7 órával. 1. számú példa: Van 2 fő 8 órás személyi segítő és 1 fő 4 órás személyi segítő, akkor (2 x8 )+(1x4)=20 óra / 8óra= 2, 5 fő a tényleges létszám. 2. számú példa: van 2 fő 6 órás gépkocsivezető és 1 fő 7 órás gépkocsivezető, akkor (2x6) + (1x7)= 19 óra/8 óra= 2,375 fő a tényleges létszám. A létszámkülönbözet számításánál figyelembe kell venni, hogy a táblázatban behivatkozott jogszabály a szolgáltatásra vonatkozó minimális kötelező létszámot tartalmazza. A szolgáltatásnál hiányzó létszám negatív előjellel jelenik meg a 3. oszlopban a tényleges létszám oszlop adatainak feltöltése után (automatikusan számolt adatokat tartalmazó oszlop). A Szakmai beszámoló adatlap V. része: A szolgáltatás szakmai jellemzői során a valamint a évben ténylegesen megvalósult mutatószámokat kell feltüntetni. 16

17 1. sor, a feladategységek összesen (db): Az 1.a. és az 1.b. sorban lévő feladategységek összege. 2. sor, a személyi segítés aránya: Személyi segítségnyújtás feladategysége (1.a.sor) az összes feladategység (1. sor) százalékában kifejezve. 3. sor, megállapodás alapján ellátásban részesülő (fő): A 3.a.,3.b. és a 3.c. sor összege. 4. sor, egy feladategységre jutó önköltség. A szolgáltatásra jutó összes költség és a tényleges összes feladategység (1.sor) hányadosával kell megadni. 5. sor, egy feladategységre jutó térítési díj (Ft): Az éves térítési díj bevétel és az összes feladategység hányadosa. Ennek alapján a valós befolyt térítési díjat kell beírni a tényleges adatokhoz. 6. sor, Ebből: személyi segítésre jutó térítési díj (Ft/ó): Az éves személyi segítés térítési díjbevételének és a személyi segítési órák számának hányadosa. 7. sor, szállításra jutó (Ft/km): Az éves szállítási díjbevétel és az utassal megtett km hányadosa (Ft/ km) sor, a munkaidő- és a jármű kihasználás: ide csak be kell másolni a 3. pontban korábban már kiszámolt adatokat. 10. sor, ellátási terület lélekszáma (fő): A finanszírozási szerződés szerinti ellátási terület lakosainak száma. 11. sor, az ellátási területen működő szolgálatok száma (db): a évi tényleges oszlop kitöltéséhez a honlapon található táblázatból lehet adatokat nyerni. Elérhetőségi útvonal: Szociális és gyermekvédelem menüpont Szociális pályázatok és döntések 2011-ben lejárt pályázatok Általános pályázat a támogató szolgáltatást, a közösségi ellátásokat, alacsonyküszöbű szolgáltatást, utcai szociális munkát és krízisközpontot működtető szolgáltatók befogadására és állami támogatására Támogató szolgálatok évi feladatmutatóiról szóló főigazgatói döntés 12. sor, az ellátási terület nagysága (km 2 ): A településekhez tartozó nem lakott területek figyelembe vételével. Nem lakottként számítandók a tanyás területek. 17

18 13. sor, potenciálisan ellátandók száma (fő): A potenciális ellátandók alatt az ellátási területen élő, pénzbeli ellátásban részesülő fogyatékkal élők száma értendő. Elérhetőségi útvonal: Szociális és gyermekvédelem menüpont Szociális pályázatok és döntések 2011-ben lejárt pályázatok Általános pályázat a támogató szolgáltatást, a közösségi ellátásokat, alacsonyküszöbű szolgáltatást, utcai szociális munkát és krízisközpontot működtető szolgáltatók befogadására és állami támogatására 5. számú melléklet címsor alatt Kiegészítő információk támogató szolgáltatások részére címmel megnyitható dokumentum. A Szakmai beszámoló adatlap VI. része: Tekintettel arra, hogy a szociálisan rászorult személyek csoportos szállítása közben megtett kilométerből számított feladatmutató számítási módjára több lehetőség is adott, kérjük, hogy a felületen ezt a megfelelő cellába történő kattintással jelöljék. Amennyiben a két megjelölt számítási módtól eltérő számítást alkalmaznak, ezt az 500 karaktert tartalmazó szabadszöveges mezőben kérjük, hogy jelenítsék meg. Az elektronikus adatlap végén szereplő Egyéb feliratnál lévő kitölthető mező azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó olyan információkat közölhessen, amelyekre vonatkozóan nem tudott az előző pontokban adatot szolgáltatni, de az elszámolás feldolgozásához nélkülözhetetlennek tartja. 18

19 5. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE KÖZÖSSÉGI ALAPELLÁTÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLATOK ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgálatok elszámoló adatlapjában található részletes információkon túl felmerülő egyéb kiegészítések: A TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA adatlap I. része: A táblázatot kizárólag a támogatás szempontjából figyelembe vehető ellátottakra vonatkozóan kell kitölteni! pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F vagy diagnóziskódba tartozó ellátott, A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F vagy diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát, 19

20 A táblázat alatt lévő kitöltési útmutató segíti a tényleges feladatmutató pontos meghatározását, ez összhangban van a kötelezően vezetendő dokumentáció II/5. számú mellékletével, a Gondozási és eseménynapló 15. oszlopával. Az átlaglétszám (feladatmutató számítása) megnevezésű 15. oszlopból a diagnóziskódok szerinti összesítő sorokat kell felhasználni a negyedévek adatának kitöltésére. A feladatmutatókat a Gondozási és eseménynaplóval azonosan, 2 tizedes jegyre szükséges kerekíteni. A ténylegesen teljesített feladatmutató a szolgáltatások nagy részében nem fog pontosan megegyezni a finanszírozási szerződésben megjelölt, az adott évre vállalt feladatmutatóval, attól pozitív vagy negatív irányban egyaránt eltérhet. Amennyiben a szolgáltatás nem éri el a jogszabályban meghatározott kötelezően teljesítendő feladatmutatót, éves átlagban 40 főt, akkor a fenntartónak a tárgyévi teljesítménytámogatáson felül az alaptámogatás arányos részét is vissza kell fizetnie. A TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA adatlap II. része: A tényleges feladatmutatóra járó támogatás kiszámítása során az egy feladategységre jutó támogatás összege: Ft. A táblázat b. oszlopában a évre kiutalt támogatás összegénél a ténylegesen átutalásra került pénzösszeget kell beírni. Azoknak a szolgáltatásoknak fog eltérni az ide beírt összeg az a. oszloptól, akiknek köztartozás miatt felfüggesztésre került az utalásuk, vagy a tárgyévben ténylegesen kiutalt összeget csökkenteni kellett az évközben feladatmutató csökkentése miatt visszautalt összeggel, illetve növelni kellett a tárgyévet követő évben folyósított, de a tárgyévet illető támogatás összegével. A c. jelzésű oszlop kitöltésekor a kitöltési útmutató szerint az alábbiakra kell figyelni: Ha a tényleges feladatmutató éves átlagban egyenlő vagy nagyobb, mint 40 (illetve nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos része), akkor az alaptámogatás összege a finanszírozási szerződésben meghatározott összeggel megegyezik. Ha a tényleges feladatmutató kisebb, mint 40 (illetve nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos része), akkor az alaptámogatás összegét az alábbiak szerint kell meghatározni: 20

21 (Tényleges feladatmutató/40)x100= % (két tizedesjegyre kerekítve). Nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos része. Alaptámogatás összege=finanszírozási szerződésben meghatározott összeg x.% Pl: Tényleges feladatmutató 39,32. 39,32/40 x 100= 98,3 % Ez esetben az alaptámogatás összegét úgy kapjuk meg, ha a finanszírozási szerződésben meghatározott összeget megszorozzuk 98,3-mal. Teljesítménytámogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a ténylegesen teljesített feladatmutatót szorozni kell a finanszírozási szerződésben meghatározott egy feladategységre jutó támogatás összegével évben. Különbözet meghatározásakor a tényleges feladatmutatók alapján járó támogatás összesen összegéből kerül kivonásra a évre kiutalt támogatás összege. A különbözetet és a kamat összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetni az NRSZH Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára. A [191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 21. (4) bekezdése alapján] A működési támogatás elszámolása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a felhalmozásnak minősülő összeg csak abban a mértékben számolható el, amennyi a finanszírozási szerződés módosításában rögzítésre került. 21

22 A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap I. része: A szolgáltatás szakmai jellemzőjét a felsorolt diagnóziskódba tartozó összes ellátottra vonatkozóan ki kell tölteni, akkor is, ha nem a finanszírozási szerződésben szereplő ellátási területről fogadták az ellátottat. A táblázat Összes ellátott (fő) sorában a diagnózis kódok oszlopainak értékét és azok összesítőjét már nem kell 4-gyel osztani ahhoz, hogy átlaglétszám jöjjön ki, mert azt a rendszer automatikusan megteszi. A Gondozási órák száma összesen oszlop esetében a negyedéveknél rögzített adatokat átlagolás nélkül, összesítve kell feltüntetni. Ezt az oszlopot, és a Havi gondozási óra/gondozó (átlagszámítás) oszlopot a regiszterben leadott negyedéves jelentések pontos adatai alapján is kitöltheti. A kitöltéshez és a két oszlop értelmezéséhez használja a regiszter alábbi sorait: A jelentési időszakban a gondozási órák száma összesen: Magyarázat: az adott negyedévben gondozással töltött órák száma összesen. A finanszírozási szerződéssel rendelkező közösségi ellátások esetében a kötelezően vezetendő dokumentációk közül a II/5. számú Havi gondozási és eseménynaplók mindösszesen 22

23 sorában kiszámolt értéket kell feltüntetni úgy, hogy ehhez, a Nyújtott szolgáltatásokra fordított idő rubrikákat kell figyelembe venni A jelentési időszakban az egy gondozóra jutó gondozási órák száma összesen: Magyarázat: Az adott negyedévben az összes gondozási órát osztani kell a gondozók számával. Kizárólag a gondozó munkakörben foglalkoztatottak számával kell osztani. Helyettesítés esetén a helyettesített óraszámokat is be kell számítani, de ez nem jár a gondozók számának emelésével. A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap II. része: A személyi feltételek között kért létszámadatokat az elszámolás végének időpontjára vonatkozóan kell kitölteni, azaz a december 31. napján nyilvántartott munkatársakról. Az év közbeni létszámadatokat, a változásokat a helyszíni ellenőrzés vizsgálja. Az adatok pontossága miatt, ha nem teljes munkaidőben történő munkavégzés keretében látják el feladatukat a közösségi ellátás munkatársai, akkor a tényleges létszámot az alábbiak szerint kell feltüntetni: Az adott munkakörben dolgozók napi óraszámát összesen elosztjuk 8 órával, megváltozott munkaképességűek esetén 7 órával. 1. számú példa: Van 2 fő 8 órás közösségi gondozó és 1 fő 4 órás közösségi gondozó, akkor (2 x8 )+(1x4)=20 óra / 8óra= 2, 5 fő a tényleges létszám. 2. számú példa: van 1 fő 6 órás közösségi gondozó és 1 fő 7 órás (de nem megváltozott munkaképességű) közösségi gondozó, akkor (1x6) + (1x7)= 13 óra/8 óra= 1,625 fő a tényleges létszám. A létszámkülönbözet számításánál figyelembe kell venni, hogy a táblázatban behivatkozott jogszabály a szolgáltatásra vonatkozó minimális kötelező létszámot tartalmazza (1. oszlop), ugyanakkor a vállalt feladatmutatóhoz igazodó létszám meglétét a táblázatban jelentkező plusz létszám mutatja (3. oszlop). (Megjegyzés: figyelembe véve azt, ha a vállalt feladatmutató jelentősen meghaladja a jogszabály által meghatározott (1 gondozóra) jutó minimum ellátotti létszámot). A létszámkimutatásnál, annál a munkakörnél (lsd. orvos konzultáns), ahol óraszámban van megadva a foglalkoztatás időtartama, ott a megadott óraszámmal kell számolni. 23

24 A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap III. része: A szolgáltatás szakmai jellemzői során a év tényleges és a évben ténylegesen megvalósult mutatószámokat kell feltüntetni. A szolgáltatás szakmai jellemzőinek kitöltése: 1. sor: A adott évben a megállapodások összesen száma, az 1. sor összesen számadatából kérjük bemutatni az 1.1, 1.2, 1.3, sorok adatait. Csak azon sort kell kitölteni mely értelmezhető a szolgálatra, illetve az ellátottak gondozási tervének tartalmával. Az alsorok halmozott adatokat is tartalmazhatnak (egy ellátott egyszerre jelenhet meg az 1.1, és az 1.2 eredményeknél is). Lehet olyan eset is, hogy adott szolgáltató ilyen eredményekkel nem rendelkezik, ott 0-t kell feltüntetni az alsoroknál. 2. sor: A évi tényleges oszlopban a december 31-i, a évi tényleges oszlopban pedig a december 31-i állapotot kell feltüntetni. A várólistán lévő személyek azok, akik kérelmet töltöttek ki, ellátásba még nem kerültek, megállapodást még nem kötöttek, a szolgáltató válaszlevélben várólistán szerepelteti, azzal, ha kapacitása engedi, ellátásba veszi. 3. sor: A szolgálat éves összesen gondozási óraszáma, minden munkatársra vetítve. 4-6.sorok: Az adatok elérhetőségi útvonala: Szociális és gyermekvédelem menüpont Szociális pályázatok és döntések 2011-ben lejárt pályázatok Általános pályázat a támogató szolgáltatást, a közösségi ellátásokat, alacsonyküszöbű szolgáltatást, utcai szociális munkát és krízisközpontot működtető szolgáltatók befogadására és állami támogatására 5. számú melléklet címsor alatt Kiegészítő információk a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátások részére (szolgáltatásra potenciálisan jogosultak településsoros adatai) címmel megnyitható dokumentum. 6. SZENVEDÉLYBETEGEK RÉSZÉRE KÖZÖSSÉGI ALAPELLÁTÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLATOK ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 24

25 A szenvedélybetegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgálatok elszámoló adatlapjának kitöltésekor az 6. pontban kifejtett pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás elszámoló adatlapjánál írtakat kell figyelembe venni. Ezen túlmenő sajátosságok: Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban különösen játék vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben szenvedő ellátott, A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 30 százalékát. A TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA adatlap I. része: Megegyezik a pszichiátriai részben írtakkal, kivéve a feladatmutató pontos meghatározását szolgáló kötelezően vezetendő dokumentáció behivatkozását. Ennek alapján: A táblázat alatt lévő kitöltési útmutató segíti a tényleges feladatmutató pontos meghatározását, ez összhangban van a kötelezően vezetendő dokumentáció II/3. számú mellékletével, a Gondozási és eseménynapló 15. oszlopával. Az átlaglétszám (feladatmutató számítása) megnevezésű 15. oszlopból a diagnóziskódok szerinti összesítő sorokat kell felhasználni a negyedévek adatának kitöltésére. A feladatmutatókat a Gondozási és eseménynaplóval azonosan, 2 tizedes jegyre szükséges kerekíteni. 25

26 7. ALACSONYKÜSZÖBŰ ELLÁTÁS ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás elszámoló adatlapjában található információkon túl felmerülő egyéb kiegészítések: A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap I. része: A táblázat első oszlopába azokat az ellátottakat kell feltüntetni, akik a szolgáltatást csak alkalomszerűen veszik igénybe (egyszer/alkalmanként). A második oszlopba mindazok az ellátottak kerülnek, akik a szolgáltatást rendszeresen vagy tartósan veszik igénybe. A harmadik oszlopban az első két oszlopban feltüntetett adatokat adja össze a rendszer. A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap II. része: A személyi feltételek között kért létszámadatokat az elszámolási időszak végének időpontjára vonatkozóan kell kitölteni, azaz a december 31. napján nyilvántartott munkatársakról. Az év közbeni létszámadatokat, a változásokat a helyszíni ellenőrzés vizsgálja. Az adatok pontossága miatt, ha nem teljes munkaidőben látják el feladatukat az alacsonyküszöbű ellátás munkatársai, akkor a tényleges létszámot az alábbiak szerint kell feltüntetni: Az adott munkakörben dolgozók napi óraszámát összesen elosztjuk 8 órával, megváltozott munkaképességűek esetén 7 órával. 1. számú példa: Van 1 fő 8 órás segítő és 1 fő 6 órás segítő, akkor 8+6 = 14 óra / 8óra = 1, 75 fő a tényleges létszám. Ebben az esetben az eltérés oszlopba -0,25 főt kell beírni. 2. számú példa: van 1 fő 4 órás koordinátor és 1 fő 8 órás koordinátor, akkor 4+ 8= 12 óra/8 óra= 1,5 fő a tényleges létszám. Ebben az esetben az önálló alacsonyküszöbű ellátás esetén az eltérés oszlopba +0,5 főt kell beírni. A létszámkimutatásnál, azoknál a munkaköröknél, ahol óraszámban van megadva a foglalkoztatás időtartama, ott a megadott óraszámmal kell számolni. 26

27 A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap III. része: Az alacsonyküszöbű ellátás elszámoló adatlapján kevés konkrét adatot kell berögzíteni, ezért a szabad szöveges mező kitöltése kötelező. Ebben kell feltüntetni a szolgáltatás egész éves munkájának szakmai jellemzőit, kiemelve a sajátosságokat, specialitásokat, a tapasztalatok hasznosítását. 27

28 8. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS ÉVES ELSZÁMOLÁSAINAK SAJÁTOSSÁGAI A szociális foglalkoztatás elszámoló adatlapjához kapcsolódó főbb kitöltési útmutatók: Az adatlap B.) részének I. II. pontja: Minden esetben a támogatási szerződés utolsó módosításában feltüntetett értéket kell megadni a munka-rehabilitációs és/vagy fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás feladatmutatójának berögzítésekor a támogatás elszámolása menüpont alatt. A tényleges feladatmutató meghatározásánál a tárgyévben ténylegesen teljesített feladatmutató értékét kell rögzíteni, melyet a szakmai beszámoló I. pontjában lévő táblázat összesített adatai alapján kell feltüntetni. Az adatlap B.) részének III. IV. pontja: A támogatási elszámolás III. pontjának kitöltése esetén az a) elnevezésű oszlopban a támogatási szerződés szerinti összeget kell rögzíteni, míg a b) jelzésű oszlop kitöltésénél figyelni kell arra, hogy a tárgyévben ténylegesen kiutalt összeget csökkenteni kell az évközben visszautalt összeggel, ha például feladatmutató csökkentésre került sor. Ugyanakkor növelni kell az értéket a tárgyévet követő évben folyósított, de a tárgyévet illető támogatás összegével. A c) jelzésű oszlop kitöltésekor a ténylegesen teljesített összes feladatmutatót kell megszorozni a feladategységre jutó támogatással. A többi ellátáshoz illeszkedően fontos kitétel, hogy a tényleges feladatmutató alapján járó támogatás összege nem lehet magasabb, mint a támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg. 28

29 Amennyiben - a ténylegesen járó feladatmutató alapján - ez az érték magasabb, mint a támogatási szerződésben szereplő összeg, akkor a támogatási szerződésben szereplő összeget kell beírni. Különbözet meghatározásakor a tényleges feladatmutatók alapján járó támogatás összesen összegéből kerül kivonásra a évre kiutalt támogatás összege. A kitöltési útmutató szerint amennyiben a különbözet negatív számot eredményez, akkor a különbözetet és a kamat összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetni az NRSZH Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára. (112/2006. (V.12.) Korm.rend.16/D. alapján) A IV. pontban a tárgyévben felhalmozásként átcsoportosításra került adatokat kell rögzíteni. A c.) jelölésű visszafizetendő összeg oszlopban a támogatási szerződésben a felhalmozási kiadásokra átcsoportosított összegből kell kivonni a felhalmozási kiadásra ténylegesen fordított összeget. Lényeges, hogy amennyiben a teljes átcsoportosított összeg nem felhalmozásként kerül felhasználásra, vagy csak részben kerül elköltésre, abban az esetben a fel nem használt összeget a fenntartónak vissza kell fizetnie. Az adatlap C részének I. pontja A tárgyévben ténylegesen teljesített feladatmutatókat kell részletezni a szakmai beszámoló megnevezésű menüpont alatt. Feladatmutatókat egész órában szükséges feltüntetni. Rögzítésüknél munkaórák szerinti bontásban, havi szinten kell az adatokat rögzíteni. 29

30 Az adatlap C. részének II. pontja Tárgyévben bekövetkezett foglalkoztatási formák változását havi szinten kell rögzíteni abban az esetben, ha az előző hónaphoz képest a foglalkoztatásba bevont személy foglalkoztatási formája módosult. Az adatlap C részének III. pontja A szakmai beszámoló menüpontja alatt fel kell sorolni tételesen az adott évben végzett foglalkoztatási tevékenységeket és amennyiben volt- be kell mutatni az ehhez kötődő fejlesztési tevékenységeket is. Rögzíteni kell tevékenységenként azt is, hogy éves szinten hány fő vett részt és milyen óraszámban történt a foglalkoztatásuk. Amennyiben egy foglalkoztatott több foglalkoztatási tevékenységben is éves szinten bevonásra került, akkor személyét az érintett sorokban (akár több alkalommal is) is fel kell tüntetni. 30

31 Az adatlap C részének IV pontja A bekezdésben a foglalkoztatásból származó bevételeket (értékesítés/visszaforgatás) kell rögzíteni. Külön pontban kell röviden bemutatni a visszaforgatás során érintett főbb területeket, valamint a bevételt eredményező illetve nem eredményező foglalkoztatási tevékenységeket is. Az adatlap C részének V. pontja. A bekezdésben munka-rehabilitáció valamint fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás szerinti bontásban az ellátotti kör szerinti megoszlást kell részletezni. Az adatokat főben kell megadni. Az adatlap C részének VI. pontja A személyi feltételek résznél a foglalkoztatottanként valamint az alkalmazotti létszámot a tárgyév utolsó napja szerinti állapot szerint kell rögzíteni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a tényleges létszám és a jogszabályban előírt minimum létszám különbsége alapján kerül az eltérés oszlop kitöltésre. 31

32 Fontos, hogy a kitöltött adatlapot véglegesítés-beadás és nyomtatást követően a, fenntartó képviselőjének cégszerű aláírásával és bélyegzővel kell ellátni! 32

33 9. JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉVES ELSZÁMOLÁSAINAK SAJÁTOSSÁGAI Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás elszámoló adatlapjához kapcsolódó főbb kitöltési útmutatók: Az elszámolás A. részében rögzítésre kerülő általános azonosító adatok kitöltését követően a támogatás elszámolás menüpontja alatt a finanszírozási szerződéshez kapcsolódó feladatmutató és támogatási összeg szerinti adatokat kell részletezni. Az adatlap B.) részének I. II. pontja: Minden esetben a finanszírozási szerződés utolsó módosításában feltüntetett értéket kell megadni a feladatmutató berögzítésekor a támogatás elszámolása menüpont alatt. A tényleges feladatmutató meghatározásánál a tárgyévben ténylegesen teljesített feladatmutató értékét kell rögzíteni. Kihelyezett készülékkel bíró napok száma megnevezésű oszlopban: az összes kihelyezett készülék darabszámát kell szorozni azokkal a naptári napokkal, amikor a készülék az ellátottnál kihelyezésre került. (Pl. februárban 38 készülék 29 napig, 10 készülék 21 napig került kihelyezésre, akkor (38 x 29) + (10 x 21)= lesz a kihelyezéssel bíró napok száma. Fontos, hogy az ellátási napokba a kihelyezés napja beleszámít, de nem számít bele a készülék visszavételezésének a napja. Ténylegesen teljesített feladatmutató oszlopba a kihelyezett készülékkel bíró napok számát kell elosztani az adott hónap napjainak számával. Tört szám esetén a feladatmutatót két tizedes jegyig kell megadni, a kerekítés szabályait alkalmazva. (Pl. a fenti példa 33

34 folytatásaként: Februárban a kihelyezéssel bíró napok száma / 29 nap = 45,24 lesz a ténylegesen teljesített feladatmutató. Ténylegesen teljesített feladatmutató összesen rovatba a kihelyezett készülékekkel bíró napok száma összesen értékének és a hónap napjainak száma összesen értékének hányadosa kerül. Évközi szerződéskötés vagy évközi megszűnés esetén nem egész hónapban történt a szolgáltatás nyújtása, akkor a b.) jelzésű oszlopban, a hónap napjainak számánál feltüntetett értéket módosítani kell arra, ami a tényleges teljesítésre vonatkozik. (Pl január augusztus 15-ig tartó finanszírozás esetén szeptembertől decemberig nulla értékekkel kerül kitöltésre a táblázat, augusztusban pedig a hónap napjainak számához az augusztus 01- től augusztus 15-ig tartó időszakot, azaz 15 napot kell beírni.) Az adatlap B. részének III. pontja A támogatás elszámolás III. pontjának kitöltése esetén az a) elnevezésű oszlopban a finanszírozási szerződés szerinti összeget kell rögzíteni, míg a b) jelzésű oszlop kitöltésénél figyelni kell arra, hogy a tárgyévben ténylegesen kiutalt összeget csökkenteni kell az évközben visszautalt összeggel, ha például feladatmutató csökkentésre került sor. Ugyanakkor növelni kell az értéket a tárgyévet követő évben folyósított, de a tárgyévet illető támogatás összegével. A c) jelzésű oszlop kitöltésekor a kitöltési útmutató szerint az alábbiakra kell figyelni: Ha a tényleges feladatmutató éves átlagban egyenlő vagy nagyobb, mint 40 (illetve nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos része), akkor az alaptámogatás összege a finanszírozási szerződésben meghatározott összeggel megegyezik. Ha azonban a tényleges feladatmutató éves átlagban kisebb, mint 40 (illetve nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos része), akkor az alaptámogatás összegét az alábbiak szerint kell meghatározni: Tényleges feladatmutató X 100 =.% (két tizedes jegyre kerekítve) 40 Alaptámogatás összege = finanszírozási szerződésben meghatározott összeg X %. Pl: Tényleges feladatmutató 39,56 jelzőkészülék. 39,56 / 40 x 100 = 98,9 % Ez esetben az alaptámogatás összegét úgy kapjuk meg, ha a finanszírozási szerződésben meghatározott összeget megszorozzuk 98,9-el. Teljesítménytámogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a ténylegesen teljesített feladatmutatót szorozni kell a finanszírozási szerződésben meghatározott egy feladategységre jutó támogatás összegével. A többi ellátáshoz illeszkedően fontos kitétel, hogy a tényleges feladatmutató alapján járó támogatás összege nem lehet magasabb, mint a finanszírozási szerződésben meghatározott támogatási összeg. Amennyiben - a ténylegesen járó feladatmutató alapján - ez az érték magasabb, mint a szerződésben szereplő összeg, akkor a finanszírozási szerződésben szereplő összeget kell beírni. 34

35 Különbözet meghatározásakor a tényleges feladatmutatók alapján járó támogatás összesen összegéből kerül kivonásra a évre kiutalt támogatás összege. A különbözetet és a kamat összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetni az NRSZH Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára. A [191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 21. (4) bekezdése alapján] Az adatlap B. részének IV. pontja A IV. pontban a tárgyévben felhalmozásként átcsoportosításra került adatokat kell rögzíteni. A c.) jelölésű visszafizetendő összeg oszlopban a finanszírozási szerződésben a felhalmozási kiadásokra átcsoportosított összegből kell kivonni a felhalmozási kiadásra ténylegesen fordított összeget. Lényeges, hogy amennyiben a teljes átcsoportosított összeg nem felhalmozásként kerül felhasználásra, vagy csak részben kerül elköltésre, abban az esetben a fel nem használt összeget a fenntartónak vissza kell fizetnie. Az adatlap C. részének I. pontja A szakmai beszámoló menüpont alatt a segélyhívási összesítőt csak szociális rászorult személyek vonatkozásában kell kitölteni települési részletezéssel. Fontos, hogy ha egy adott készülék egymást követően- több ellátotthoz is került, akkor valamennyi ellátott számának feltüntetése szükséges. (pl.: március 20. napjával megszűnik a megállapodás K. R-rel és március 21. napjával a készülék kikerül T. Z-hez, akkor mindkét személyt fel kell tüntetni. Kihelyezett készülékek száma oszlopban a kitöltésnél figyelni kell arra, hogy ha a készülék csak tört évben került kihelyezésre, akkor is azt egy darabnak kell feltüntetni. Amennyiben ugyanazon készülék több ellátotthoz került kihelyezésre (pl. megszűnés és új megállapodás megkötése miatt), akkor az adott készülék az adott évben csak egy készüléknek számít, azaz egy darabnak kell feltüntetni. A kitöltési útmutatónak megfelelően a segélyhívások száma esetében külön kell rögzíteni azon riasztásokat, amelyek segítségnyújtást igénylő riasztások voltak, illetve melyeket a rendszer tesztelése érdekében vagy tévesen indítottak. A téves riasztás oszlopban a segélyhívások számából azokat kell feltüntetni, amelyek indítására tévedésből került sor és esetükben tényleges segítségnyújtásra nem volt szükség. 35

36 Az adatlap C. részének II. pontja A szakmai beszámoló részeként az ellátásból kikerülés okainál csak a szociális rászoruló személyekre vonatkozóan kell az adott létszámot főben megadni. Az egyéb kategória sorai bővíthetőek. Az adatlap C. részének III. pontja Az ellátást igénybevevők szociális rászorultsága táblázat kitöltése során a szociális törvény (1993. évi III. törvény) 65. (4) bekezdésében meghatározott rászorultsági kategóriák szerint kell rögzíteni a december 31-én jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők számát. A kitöltésnél fontos, hogy külön kell rögzíteni a szociálisan rászorultak és a szociálisan nem rászorultak számát. Évközi megszűnés esetén az utolsó teljes negyedév zárónapján aktuális adatokat kell feltüntetni. 36

37 Az adatlap C. részének IV. pontja A személyi feltételek táblázat kitöltése esetében a szociális gondozók, valamint vezető gondozók december 31-én fennálló számát szükséges feltüntetni a tényleges létszám oszlopban (évközi megszűnés esetén az utolsó teljes negyedév zárónapján aktuális állapotot szükséges rögzíteni). Felhívjuk a figyelmet, hogy a tényleges létszám és a jogszabályban előírt minimum létszám különbsége alapján kerül az eltérés oszlop kitöltésre. Nagyon fontos, hogy a kittöltött adatlapot a fenntartó képviselőjének cégszerű aláírásával és bélyegzővel kell ellátni! 37

38 10. UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Az utcai szociális munka elszámoló adatlapjában található információkon túl felmerülő egyéb kiegészítések: A évi finanszírozási szerződésben foglalt működési támogatásból felhalmozásra átcsoportosított összeget a tárgyévben, azaz évben fel kellett használni. Amennyiben a teljes átcsoportosított összeg nem felhalmozásként került felhasználásra, vagy csak részben került elköltésre, abban az esetben a fel nem használt összeget a fenntartónak kamattal terhelve vissza kell fizetnie. A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap I. része: ELLÁTOTTI ADATOK, A SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI JELLEMZŐI A táblázat második oszlopába az összes ellátott számát kell feltüntetni. Fontos, hogy ne a találkozások száma kerüljön feltüntetésre, egy személlyel való többszöri találkozást 1 főnek kell tekinteni. A c) oszlopba mindazok az ellátottak kerülnek, akik a szolgáltatást rendszeresen vagy tartósan veszik igénybe (egy fő egynek számít). A d) oszlopban azon személyek kerülhetnek, akikről elmondható, hogy sikeresen felhagytak az utcai életmóddal. 38

39 Segédlet a működési rend kitöltéséhez: Működési rend Hétvégi nyitva tartás esetén a napok száma Hétköznapi nyitva tartás esetén a napok száma téli időszak 1 : 182 nap 130 nap nyári időszak nap 132 nap 1 Téli időszak: november 1.- április 1. 2 Nyári időszak: május 1.- október 30. A terepen töltött idő kiszámítása: Téli időszakban terepen töltött idő: november 1. és április 30. közötti időszakban a ténylegesen terepen töltött összes óra osztva az adott időszak összes, a terepen töltött napok számával. Nyári időszakban terepen töltött idő: május 1. és október 31. közötti időszakban a ténylegesen terepen töltött összes óra osztva az adott időszak összes, a terepen töltött napok számával. A háttériroda nyitva tartásának kiszámítása: téli időszakban terepen töltött idő: november 1. és április 30. közötti időszakban a tényleges nyitva tartási órák száma osztva az adott időszak heteinek számával. nyári időszakban terepen töltött idő: május 1. és október 31. közötti időszakban a a tényleges nyitva tartási órák száma osztva az adott időszak heteinek számával. A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap II. része: A személyi feltételek között kért létszámadatokat az elszámolási időszak végének időpontjára vonatkozóan kell kitölteni, azaz a december 31. napján nyilvántartott munkatársakról. Az év közbeni létszámadatokat, a változásokat a helyszíni ellenőrzés vizsgálja. Az adatok pontossága miatt, ha nem teljes munkaidőben látják el feladatukat az utcai szociális munkát végző munkatársak, akkor a tényleges létszámot az alábbiak szerint kell feltüntetni: Az adott munkakörben dolgozók napi óraszámát összesen elosztjuk 8 órával, megváltozott munkaképességűek esetén 7 órával. 1. számú példa: Van 1 fő 8 órás szociális munkás és 1 fő 6 órás szociális munkás, akkor 8+6 = 14 óra / 8óra = 1, 75 fő a tényleges létszám. Ebben az esetben az eltérés oszlopba -0,25 főt kell beírni. 2. számú példa: van 1 fő 4 órás koordinátor és 1 fő 8 órás koordinátor, akkor 4+ 8= 12 óra/8 óra= 1,5 fő a tényleges létszám. A létszámkimutatásnál, azoknál a munkaköröknél, ahol óraszámban van megadva a foglalkoztatás időtartama, ott a megadott óraszámmal kell számolni. 39

40 A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap III. része: Az utcai szociális munka elszámoló adatlapján kevés konkrét adatot kell berögzíteni, ezért a szabad szöveges mező kitöltése kötelező. Ebben kell feltüntetni a szolgáltatás egész éves munkájának szakmai jellemzőit, kiemelve a sajátosságokat, specialitásokat, a tapasztalatok hasznosítását. 11. A CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONÁBAN MŰKÖDTETETT KRÍZISKÖZPONT ELLÁTÁS ÉVES ELSZÁMOLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A krízishelyzetbe került családok, egyének részére nyújtott krízisközpont ellátás elszámoló adatlapjában található információkon túl felmerülő egyéb kiegészítések: AZONOSÍTÓ ADATLAP: A táblázat telephelyre vonatkozó adatait csak abban az esetben kérjük kitölteni, ha ott krízisközpont/félutasház működtetése történik. Amennyiben ez több telephelyet is érint, valamennyi érintett telephely megnevezése és feltüntetése szükséges. A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap 2. pontja: 40

41 A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap 3. pontja: A személyi feltételek között kért létszámadatokat az elszámolási időszak végének időpontjára vonatkozóan kell kitölteni, azaz a december 31. napján nyilvántartott munkatársakról. Az év közbeni létszámadatokat, a változásokat a helyszíni ellenőrzés vizsgálja. Az adatok pontossága miatt, ha nem teljes munkaidőben látják el feladatukat az krízisellátás munkatársai, akkor a tényleges létszámot az alábbiak szerint kell feltüntetni: Az adott munkakörben dolgozók napi óraszámát összesen elosztjuk 8 órával, megváltozott munkaképességűek esetén 7 órával. 1. számú példa: Van 1 fő 8 órás családgondozó és 1 fő 6 órás családgondozó, akkor 8+6 = 14 óra / 8óra = 1, 75 fő a tényleges létszám. Ebben az esetben az eltérés oszlopba -0,25 főt kell beírni. 2. számú példa: van 3 fő 8 órás szakgondozó és 1 fő 4 órásszakgondozó, akkor 3*8+ 4= 28 óra/8 óra= 3,5 fő a tényleges létszám. Ebben az esetben az eltérés oszlopba +0,5 főt fog a rendszer megjeleníteni. A létszámkimutatásnál, azoknál a munkaköröknél, ahol óraszámban van megadva a foglalkoztatás időtartama, ott a megadott óraszámmal kell számolni (pl. jogász esetében heti 5 a kötelezően előírt óra, ebben az esetben a tényleges létszámnál az 5-öt szükséges megjeleníteni. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A SZAKMAI BESZÁMOLÓ adatlap 4. pontja: A krízishelyzetbe került családok, egyének részére nyújtott krízisközpont ellátás elszámoló adatlapján a szabad szöveges mező kitöltése kötelező. Ebben kell feltüntetni a szolgáltatás egész éves munkájának szakmai jellemzőit, kiemelve a sajátosságokat, specialitásokat, a tapasztalatok hasznosítását. 12. EGYÉB PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK a. Az elszámolás alapbizonylatai A támogatás elszámolásának alapbizonylata a Finanszírozási és támogatási szerződés és annak módosításai. Amennyiben az alapszerződésben feltüntetett finanszírozási összeg módosításra került (évközi feladatmutató módosítás) azt a szerződésmódosítás már összesítetten tartalmazza. Ennek alapján az elszámolást az utolsó pénzügyi módosítást 41

42 tartalmazó szerződés szerint kell elkészíteni. Ezen összeget szükséges alátámasztani a különböző bizonylatokkal. A költségek elszámolása mindig a hatályos, vonatkozó jogszabályok alapján történhet. Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: A Kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek és teljesülésük, jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak. A Finanszírozási és támogatási szerződésben rögzített időszakban merültek fel. Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott szolgáltatáshoz, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a szolgáltatás költségvetésében, illetve annak módosításában betervezésre kerültek. A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott szolgáltatáshoz kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják. Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg a kedvezményezett szervezetében szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásában állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. Általános Forgalmi Adó A hatályos magyar ÁFA törvény (2007. évi CXXVII. Tv.) rendelkezései szintén betartandók. Árfolyam A Finanszírozási és támogatási szerződések forintban kerülnek megkötésre, a támogatás folyósítása szintén forintban valósul meg, függetlenül attól, hogy a Kedvezményezett költsége forintban vagy devizában keletkezett-e. Amennyiben devizában kiállított szállítói számlát nyújt be a Kedvezményezett, az elszámolási nyilvántartásában a számlák összegét forintban kell szerepeltetni, a számlán szereplő devizát a fizikai teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamon kell átszámítani forintra. Számlával szembeni követelmények A Kedvezményezettnek a hatályos jogszabályok szerint a Kedvezményezett nevére kiállított számlákkal kell elszámolnia. A kezdeményezett a finanszírozási és támogatási szerződést 42

43 megkötő fenntartó, de ahol a szolgáltató önállóan gazdálkodó szerv (saját adószámmal rendelkezik) ott elfogadható a szolgáltatás nevére kiállított számla is. A kifizetést igazoló bizonylatok lehetnek többek között bankkivonatok, pénztárbizonylatok és elektronikus bankkivonatok. Az eredeti számlán cégszerű aláírással kell a teljesítést igazolni, illetve a számlára rá kell vezetni a Finanszírozási és támogatási szerződés számát és a támogatás terhére elszámolt szöveget. Csak a pályázat tartalmával összhangban kötött vállalkozói szerződések, megrendelések alapján kiállított számlák fogadhatók el, amelyek az alábbi követelményeknek is megfelelnek: A számlát a szerződésben (vállalkozói szerződés, megbízói szerződés, megrendelés, nyilatkozat szóbeli megállapodásról stb.) megnevezett szállító / szolgáltató / kivitelező állította ki. A vállalkozói szerződésben meghatározott adatokkal egyeznek a számlán feltüntetett adatok (cím, adószám). A vevő megnevezésénél a Finanszírozási/ Támogatási szerződésben szereplő Kedvezményezett szerepel, és annak adatai megegyeznek a Finanszírozási (Támogatási szerződésben szereplő adatokkal (cím, adószám). Ha nem a számla teljes összege kerül elszámolásra, akkor kérjük a számlára rávezetni az elszámolni kívánt részösszeget, vagy a részösszegről nyilatkozzanak. Előleg számla csak a végszámlával együtt számolható el, proforma számla elszámolása nem lehetséges. Teljesítésigazolások egyes tevékenységekhez kapcsolódóan o Eszközbeszerzés: Kedvezményezett átvételt igazoló aláírása a számlán (amennyiben nincs külön átadás-átvételi jegyzőkönyv csatolva és a számla teljesen tartalmazza a beszerzett eszközöket). o Szolgáltatás és egyéb beszerzés: Kedvezményezett szolgáltatás teljesítését igazoló aláírása a számlán (amennyiben nincs külön teljesítésigazolás, mely tartalmazza az elvégzett szolgáltatást). o Bérjellegű költségek: munkaidő nyilvántartás (ha nem a teljes bérköltség kerül elszámolásra) nyilatkozat (ha a munkabér teljes összege kerül elszámolásra), hogy a szolgáltatás keretében elszámolni kívánt költségek felmerülésének időszakában a közreműködő személy a szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet elvégezte. Külföldi számla esetén, a külföldi számla és szerződés/megrendelés fő tartalmi elemeiről a Kedvezményezett cégszerű aláírásával hitelesített magyar nyelvű fordítást tartalmazó másolatot a számlához kell csatolni. Kifizetési bizonylatokkal szembeni követelmények Amennyiben a bankkivonaton több tétel is szerepel, a kifizetéshez kapcsolódó számla kiegyenlítését igazoló tételt egyértelmű, a beazonosítást elősegítő jelzéssel kell ellátni. 43

44 A kifizetés bizonylata kapcsolódik ahhoz a számla tételhez, amelynek teljesítését igazolni hivatott: o sorszáma, illetve összege és dátuma alapján o nyilatkozat alapján (amennyiben a bizonylat összege nem csak a szolgáltatás terhére elszámolni kívánt tételt tartalmazza) o a számlán feltüntetett fizetés módja megegyezik-e a számlához benyújtott kifizetés igazolással (kp, átutalás) o átutalásos számla esetén az utalás a Kedvezményezett bankszámlaszámáról történt-e; az utalás a vállalkozói szerződésben feltüntetett szállítói bankszámlaszámra történt-e, vállalkozói szerződés hiányában a számlán szereplő szállító bankszámlájára történt-e. A kifizetés bizonylatát a Kedvezményezett aláírásával hitelesítette (net-bankból, elektronikus terminálból kinyert és kinyomtatott bankszámla kivonat esetén szintén szükséges a Kedvezményező hitelesített aláírása). Az iratok megőrzési kötelezettsége Az adózás rendjéről szóló törvény a bizonylatok, könyvvezetések, nyilvántartások megőrzésére vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az iratokat (bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, terveket, szerződéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, határozatokat, számlákat, okiratokat és igazolásokat) az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a finanszírozási szerződés 1/A nyilatkozatában is nyilatkozott a fenntartó az iratok fellelhetőségének helyéről. A finanszírozási /Támogatási szerződésben kikötésre került az, hogy a fenntartó köteles a szerződés mellékletét képező eredeti dokumentumok vagy azok hitelesített másolatait, valamint az elszámolást és annak alapját képező összes dokumentumot, iratot, számlát, a szerződés megszűnésétől számított 10 évig megőrizni A számvitelről szóló törvény a bizonylatok megőrzésére vonatkozóan két különleges rendelkezést tartalmaz. o Az Sztv. szerint az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet vagy más, az Sztv. követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. o Ugyancsak a Számviteli törvény írja elő, hogy a könyvviteli elszámolás alapjául szolgáló, azt közvetetten vagy közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatokat - ideértve a főkönyvi számlákat, analitikus és részletező nyilvántartásokat - 8 évig kell megőrizni. Ezen 8 éves megőrzési kötelezettség a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik. Abban az esetben, ha a megőrzési időn belül szervezeti változás történik a cégnél, a fenti megőrzési kötelezettségeket nem hatálytalanítja, a szervezeti változás során a bizonylatok megőrzéséről is rendelkezni kell. Dologi kiadások elszámolásához szükséges dokumentumok (Dologi kiadások pl: közműdíjak: víz, csatorna gáz, villany, távfűtés, szemétdíj; fenntartási díj: működtetési és karbantartási költségek, irodaszerek, takarítószerek, kisértékű eszközbeszerzések (amelyeket a szervezet nem sorolt be tárgyi eszközök közé); kommunikációs költségek: posta, telefon, internet, CD jogtár, honlap szerkesztése és 44

45 fenntartása, folyóiratok, kiadványok beszerzése; közjegyzői és egyéb eljárási díjak, bankköltség stb.) számla számlaösszesítő kifizetést igazoló bizonylatok szerződés, megrendelő, vagy nyilatkozat arról, hogy nem kötöttek írásbeli szerződést bérleti díj, illetve rezsiköltségek elszámolása esetén az arányosítás módszertanát (pl. m², m³) teljesítésigazolás Személyi kiadások elszámolásához szükséges dokumentumok A személyi jellegű költségek alapja munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés, célfeladat kiírás lehet. Amennyiben a munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a szolgáltatással, a munkabérének az arányos része számolható el. Ebben az esetben a munkaköri leírásból ki kell derülnie, hogy a munkaidejének mekkora hányadát fordítja a szolgáltatásra, és az elszámoláshoz munkaidő nyilvántartást kell csatolni. bérösszesítő tábla munkaszerződés/kinevezés/megbízási szerződés/célfeladat kiírás munkaszerződés esetén munkaköri leírás munkaidő nyilvántartás, munkabér arányos elszámolása esetén fizetési jegyzék kifizetést igazoló bizonylatok (minden járuléktípusra és a nettó bérre vonatkozóan) havi bevallás az egyes adó- és járulékkötelezettségekről az államháztartással szemben útiköltség és kiküldetési rendelvények, valamint ezek kifizetési bizonylatai Felhalmozási kiadások elszámolásához szükséges dokumentumok (Felhalmozási kiadás: tárgyi eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült összes költség, illetve tartós pénzügyi eszközök, társasági részesedések vásárlása.) Tárgyi eszköz beszerzés: a számviteli politikának megfelelően minősítünk eszközbeszerzést beruházásnak. Általában ,- Ft egyedi érték feletti és a szervezet működését egy éven túl szolgáló eszközök tartoznak ebbe a kategóriába. Az eszközök (vagy immateriális javak pl. szellemi termékek, szoftverek) beszerzési ára és az üzembe helyezésig felmerülő költségei számolhatók el ezen a jogcímen. szállítói szerződés, megrendelő vagy nyilatkozat, hogy nem kötöttek szerződést számla számlaösszesítő kifizetést igazoló bizonylatok ha a beszerzés magánszemélytől történik, adás-vételi szerződés az eszköz tárgyieszköz állományba vételi lapját, valamint kartonját 45

46 Példa számla záradékolására A számlán és a kiadási pénztárbizonylaton egyaránt feltüntetésre kerültek az alábbiak: Az NRSZH felé Ft a TSZ-999/ számú finanszírozási szerződés terhére elszámolva, Aláírás, pecsét (A bélyegzők a felirattal együtt bárhova elhelyezhetőek a számlán, csak ne takarjanak ki semmilyen fontos adatot. 46