CIVIL PARTICIPÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL PARTICIPÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN*"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR GYORGYEVICS MIKLÓS CIVIL PARTICIPÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN* Bevezetés A tanácsrendszerből az önkormányzatiságra történő áttérés a rendszerváltoztatás egyik sarkalatos pillére volt. Másfél évtized távlatából megállapítható, hogy alapvetően működő struktúra jött létre. Igaz ez még akkor is, ha a rendszer számos problémával küzd. A közéleti diskurzus mindennapos témája az önkormányzatok feladatkörének és finanszírozásának jelentős átalakítása. A járások újbóli bevezetése, amely talán választ adhat részben arra a problémára, hogy a tanácsok számához képest megduplázódott települési önkormányzatok túlságos decentralizációt jelentettek akkor, amikor a kontinens nyugati felén éppen ellenkező irányú centralizációs folyamatoknak lehettünk tanúi. Az 1990-ben szabadon választott országgyűlés ritkán tapasztalható nagy többséggel, 90% fölött fogadta el a helyi önkormányzatokról szóló törvényt; és mint a jogszabály indoklásából is kiderül, komoly reményeket támasztottak vele szemben. A demokratikusan megalapított és működő önkormányzatokat a jogállam tartópillérének nevezte, melyek képesek arra, hogy önfejlődési folyamatokat indítsanak el, igazodva a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez. A törvény megalkotóinak szeme előtt egy nyüzsgő, élénk közélet képe lebegett, ami megfelel annak a demokratikus eszménynek, mely szerint az állampolgári participáció elsődlegesen helyben valósul meg, hiszen a többség itt tud a legjobban részt venni a közösség, a communitas dolgaiban. Gombár Csaba közvetlenül a rendszerváltozást megelőzően egyenesen döntő szerepet tulajdonított a participációnak a közügyek intézésében: A helyi ügyek fizikai átláthatósága következtében a direkt participációnak inkább az erényei domborodnak ki. Ezért nagyon is elképzelhető a helyi hatalom helyi érvényű működése során a direkt participációnak akár még a túlsúlya is. 1 * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, Az állam kapacitása szakértők, hivatalnokok, politikusok műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője Ilonszki Gabriella. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta Jenei Ágnes egyetemi docens (BCE) és Zsolt Péter egyetemi adjunktus (BCE). A szerző a BCE Közigazgatástudományi Kar tanársegédje, elérhetősége: 1 GOMBÁR Csaba (1988): Demokratikus rendezőelvek és helyi társadalom. In BŐHM Antal (szerk.): Lehet-e közélet a lakóhelyen. Budapest, Kossuth Kiadó, p. 18.

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ebben a diszkusszióban azonban mégsem a direkt participáció egyébként a várakozástól eltérően igencsak szórványos megnyilvánulásait kívánom vizsgálni, hanem az állampolgári részvétel egy kitüntetett területének, a civil szervezeteknek az önkormányzatokban játszott szerepét. Civilek az Ötv.-ben A helyi önkormányzatokról szóló törvény tág teret biztosít az önkormányzatoknak partneri kapcsolatok kiépítésére a helyi civil társadalommal, és törekszik a civil participáció garanciális feltételeinek megteremtésére. A törvény kijelöli az alapvető kereteket: 8. (5): A települési önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. A bekezdés az 1994-es módosítást követően konkrét előírással bővült, amely a helyi demokrácia szélesítését és a civil részvétel erősítését szolgálja: A képviselő testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő testület és bizottsága ülésein. Rögzíti továbbá a civil társadalom tájékoztatásának és a döntésekbe való bevonásának kívánalmát: 13. : A képviselő testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. 18. (2): A képviselő testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét ( ), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják 24. (2): A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét... Végezetül konkrét jogosítványokat is biztosít a civil társadalomnak: 47. (1): A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: c; a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, 2 Történeti visszatekintés Mielőtt rátérnék arra, hogy a települési önkormányzatok és a civil szféra miként tölti ki a jogszabály adta lehetőségeket, talán vessünk egy pillantást a történelmi előzményekre, vagyis miként jutottak el a civil szerveződések a helyi közéletben való részvétel lehetőségéig. A kérdést még távolabbi perspektívából szemlélve: milyen állapot évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ban van az a magyar társadalom, melytől a nonprofit szektor, a civil társadalom terebélyesedését várjuk. A civil szervezetek megjelenésének első két jelentősebb korszaka a reformkor, és a dualizmus időszaka, elsősorban a századforduló. Nagyrészt kulturális-vallási, szabadidős, jótékonysági; majd később szakmai jellegű alakulatokat találunk. A civil szervezetek számának ugrásszerű növekedése a bethleni konszolidáció idejére datálható, és számuk 1932-re körülire tehető, melynek közel harmada hazafias, bajtársi és sportegyesület volt; jobbára a hadsereg létszámának a trianoni szerződésben vállalt korlátozását pótlandó, kiegészítő céllal jöttek létre. A társadalom egészét átszövő egyesületi szektor nagyságának relatív voltát mégis jól mutatja egy összehasonlító adat: míg Budapesten 1932-ben 2236 nyilvántartott egyesületet találunk, addig ugyanebben az időben Bécsben et, azaz több, mint hétszer annyit. A fokozatos felzárkózás és kiegyenlítődés helyett a szocializmus évei radikális regressziót hoztak. Az 1949.évi XX. törvény az Alkotmány-, az egyesülési jogot a dolgozók érdekeinek megfelelő kitételhez kötötte. Az említett megszorításnak nagy múltú civil szervezetek estek áldozatául. Az önálló, autonóm egyesületek tevékenységét ellehetetlenítették. Egynémely közülük marginalizálódott, szigorúan ellenőrzött keretek között küzdött a fennmaradásért, hiszen kizárólag a hatalmat támogató, annak legitimitását elősegítő szerveződés működését engedélyezték. A rendszer egyik paradoxonaként megjelent a felülről szervezett és támogatott, alulról jövő kezdeményezés. Mindezek eredményeképpen a szervezetek száma 1970-re a 40 évvel korábbi mennyiség felére csökkent. Az 1980-as évek eleje a civil társadalmi élet újbóli kibontakozásának kezdetét jelentette. A súlyos társadalmi és gazdasági válsággal küzdő ország meggyengülő állampártja egyre kevésbé volt képes kontrollálni az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Számosan éltek is a lehetőséggel, noha akkoriban nem kis bátorság kellett egy-egy civil szervezet létrehozásához. Környezetvédő és szociális organizációk, városvédő egyesületek, szakkollégiumok és különböző klubok sora alakult. Számuk az 1982-es 6570-ről 89-re re gyarapodott. Fokról-fokra fejlődött a civil szektor jogi és gazdasági szabályozása is. A nyitányt az alapítvány jogintézményének a Ptk.-ba való beemelése jelentette 1987-ben, majd ezt követően 1989-ben elfogadták az egyesülési törvényt, melynek a rendszerváltoztatásban játszott szerepét nem lehet kellően hangsúlyozni. 3 A rendszerváltoztatás ugyanakkor a civil szerveződések időleges elbizonytalanodását is magával hozta. A kezdeti fokozott lakossági aktivitás hamarosan alábbhagyott. A civil szervezetek egy része párt formájában működött tovább, vagy éppen legaktívabb tagjaik, vezetőik távoztak a különböző pártokba. Számos településen a közéletben részt vállaló, szervezőképességgel és tekintéllyel bíró elit tagjainak csekély volta nehezítette az első hullám lendületének továbbvitelét. Másrészt az önkormányzati képviselő testületekben helyet foglaló civil vezetők szervezetük néhány jól körülhatárolható szempontja helyett egy bonyolult erőtérben, rész- illetve csoportérdekek erdejében találták 3 KÁKAI László (2004): Önkormányzunk értetek, de nélkületek? Pártok és szervezetek a helyi társadalmakban. Budapest, Századvég Kiadó, p

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR magukat, így döntéseik egy része óhatatlanul eltért az őket delegáló társaság preferenciáitól. 4 A civil szektor a nehézségek ellenére mégis fokozatosan bővült, amit a jogi szabályozás is követett. Így 1993-ban megalkották a közalapítványi, köztestületi és közhasznú társasági formát. Az 1997-es közhasznúságról szóló törvény a tárgyába eső tevékenységeket széles körben nevesítette, melyek zömmel kötelező vagy önként vállalható önkormányzati feladatok is egyben. További lendületet adott a szervezeti növekedésnek az a lehetőség, hogy az állampolgárok felajánlhatják jövedelemadójuk 1%-át a civil szervezetek támogatására, s így némileg hozzájárulhatnak a civil szféra finanszírozásához. Civilek a mai magyar társadalomban De vajon miért van az, hogy a társadalmi integrációt elősegítő civil szervezetek gyarapodása egy ponton túl hanyatlani, megtorpanni látszik? Buda Béla a legfőbb okot a társadalom egyes csoportjainak, tagjainak szinte végzetes módon megroppant identitásában látja. Az erről szóló fejtegetéseiből csak egyetlen momentumot ragadnék ki, mely szerint 1952 és 62 között az emberek 60%-a váltott életformát, ezen belül lakhelyet, társadalmi osztályt, s a rokonsági kötelékekből, lokális kultúrából kiszakadva atomizált élethelyzetbe került. Jelen probléma persze lényegesen több síkon értelmezhető úgy időben, mint térben: minden más hasonló társadalomhoz képest nagyobb mértékben sérültek az önazonosság természetes szociokulturális alapjai, összetevői, mégpedig többgenerációs folyamatban. A Kárpát-medencében szinte minden családnak valamikor titkolóznia, elfojtania kellett a társadalmi hovatartozás meghatározó tényeit, amelyek pedig más társadalmakban emberi kötelékek, magatartásminták, kontextusok, kultúra forrásai. 5 A családban és a különböző társadalmi csoportokban megélt, valós vagy szimbolikus csoportidentifikációk hiánya lényegesen megnehezíti a felnövekvő generációk identitásának fejlődését. Megjegyzi továbbá: Önazonosságot építő (tehát csoportépítő, kontextus- és kultúraalkotó) politikai kommunikáció ma a tömegkommunikációban nem, a közéletben és a magánszférában alig folyik. 6 Végkövetkeztetésében meglehetősen borús képet fest az előzőekben ismertetett körülmények civil társadalomra gyakorolt hatásáról. Úgy véli, hogy nálunk jószerével nincs valódi civil szervezet, csak annak álcázott politikai struktúrák, megkövesedett, 4 BŐHM Antal(1988): A helyi társadalom. Kaposvár, CSVM Tanítóképző Főiskola, p valamint, SZABÓ Máté: A társadalmi mozgalmak és a politikai tiltakozás. Budapest, Villányi úti könyvek, p BUDA Béla(1999): Identitás és kommunikáció a posztkommunista világban. In. SÁRKÖZY Erika (szerk.): Rendszerváltás és kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó, p u. o. p. 196.

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR rugalmatlan vezetéssel, erős kontroll alatt, és jellemzően a demokratizmus és szabad participáció teljes hiányával. (Az igazság kedvéért megjegyezném, hogy Buda Béla az ellentétes irányú tendenciákat is felvázolja, ám az összkép azokkal együtt sem túl bíztató.) 7 Idevonatkozóan hozzátehetjük azt is, hogy a magyar társadalom többsége manapság ugyancsak híján van a civil szerveződésekben való aktív részvétel két igen fontos előfeltételének, nevezetesen az anyagi jólétnek és a bőséggel rendelkezésre álló szabadidőnek. A települési önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolata Ezek után azt a kérdést vizsgálnám meg, hogy milyen tendenciák rajzolódnak ki az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolatában. A KSH adatai szerint2004-ben a 3168 települési önkormányzatból (380) azaz 12%, 2000-ben körülbelül 20% (654) számolt be arról, hogy semmilyen kapcsolata nincs nonprofit szervezetekkel. Ez az arány a korábbi (1996-os) vizsgálat idején még 30% körül volt. 8 Mint már szóltam róla, az önkormányzati törvény rendelkezik arról, hogy a képviselő testületnek az SZMSZ-ében kell szabályoznia a helyi önszerveződő közösségek tanácskozási joggal való részvételét a testületi és bizottsági üléseken. A részvétel ebben az esetben biztosan oda-vissza történő, interaktív információ-áramlást, a felmerülő nézeteltérések rendezésének lehetőségét jelenti. Ez pedig a participáció tekintetében nem jelent mást, mint a probléma-megoldáshoz szükséges tudáshoz való potenciális hozzáférést. Egy 2001-es vizsgálat azt mutatta, hogy a közgyűlésre meghívandók körét a fővárosi kerületek harmada, a városok kétötöde, a községek 60%-a nem szabályozta. Ez ugyan nyilvánvaló jogszabálysértés, ami ugyanakkor nem von maga után szankciót. 9 Változatos képet mutatnak azon önkormányzatok is, amelyek meghívnak a testületi ülésre civil szervezeteket. Néhol a civil szervezetek által létrehozott Civil Tanács képviselőjét illeti meg a részvétel joga, másutt csak olyan szervezeteket, amelyeket a testület SZMSZ-e külön nevesít. Van, ahol tanácskozási jog nem illeti meg a civilek képviselőjét, vagy csak a tevékenységi köréhez tartozó napirendhez való hozzászólás keretében. A civil szervezetek oldaláról az üléseken való részvétel függ a szervezet tevékenységi körétől, kapcsolatától az önkormányzattal, valamint a település méretétől. A kisebb 7 Buda i. m. 8 SEBESTÉNY István(2011): A helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének dimenziói, a kapcsolatrendszer funkcionális elemzésének és mérésének lehetőségei. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola. Kézirat, Pécs, p.75. ( A KSH 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben végzett a civil szféra és az önkormányzatok kapcsolatát vizsgáló adat felmérést. A 2004-es adatok hivatalos kiértékelése és publikálása azonban már nem történt meg. Az így jelenleg utolsónak számító adatok feldolgozását SEBESTÉNY István végezte el doktori értekezésében. Kéziratának rendelkezésemre bocsájtását ezúton is köszönöm. Gy. M.) 9 KÁKAI László (2002): A civil szervezetek megjelenése a helyi statútumokban. Magyar Közigazgatás 2002/11. sz. p.127.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR településeken sokkal gyakrabban vesznek részt a civilek, mint a nagyobb városokban, ahol a szervezetek jelentősebb száma és szerteágazó tevékenységi köre ennek természetes korlátokat szab. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a jogszabály-kezdeményezés jogkörének biztosításánál is. Rendelet megalkotását kezdeményezheti civil szervezet a községek közel felében, a kisebb lakost nem meghaladó városok kétötödében, és a megyei jogú városok nem egészen 20%-ában. A közgyűlések munkatervének elkészítéséhez azonban a városok 40%-a, a községek negyede kér javaslatot a településen működő civilektől. 10 Az érdemi párbeszéd, a probléma-megoldás kitüntetett helyszínei az önkormányzati bizottságok, ahol elvileg a döntések előkészítésének érdemi része folyik. Az önkormányzati törvény lehetőséget biztosít külsős, nem képviselő bizottsági tagok megválasztására, és mint láttuk, ajánlást is megfogalmaz, hogy ez az adott területen tevékenykedő, jelentősebb civil szervezet képviselője legyen. A nagyobb településen a tapasztalatok mégis a pártok dominanciáját mutatják ezen a területen. Sok helyen a külsős tagok a közgyűlésben résztvevő pártok delegáltjai, akiknek neve mellett az SZMSZ is rögzíti politikai hovatartozásukat. Bár a bizottságok külsős, nem képviselő tagjait a bizottsági munkában a képviselőkkel azonos jogok illetnék meg, előfordul, hogy mégsem kapnak szavazati jogot. A KSH 2000.évi felmérése szerint a 260 városi, fővárosi, kerületi önkormányzat 72%-a vonta be a döntések előkészítésébe a helyi civil szervezeteket. A községek esetében ez csak alig 30%. Mégis a négy évvel korábbi felméréshez képest az ilyen formátumú együttműködést megvalósító önkormányzatok száma majdnem duplájára nőtt. A civil egyesületek, alapítványok perspektívájából persze az adatok korántsem ilyen kedvezőek, és épp fordított elosztást mutatnak. A községekben levő szervezetek közel 40%- a számolt be arról, hogy őket bevonják a döntés-előkészítő munkába, a városokban ez az arány csak alig több, mint egyötöd, a főváros kerületeiben pedig a 10%-ot sem éri el. 11 A képviselő testületek SZMSZ-ei többnyire megnevezik a civil szférával való kapcsolattartót. A legtöbb esetben a polgármester, aztán a szakbizottságok, vagy valamely tanácsnok feladatává teszik ezt. Ma már a megyeszékhelyek mindegyikén létrehoztak civil referensi státuszt. A hivatal így kíván professzionális segítséget nyújtani a szféra számára. A referensek feladata a jogi, pénzügyi, költségvetési tanácsadás; pályázatok előkészítésében való közreműködés, az önkormányzati igények közvetítése. 12 Hasonló a helyzet a nagyobb települési önkormányzatok esetében is. Az önkormányzatok negyedénél találunk civilekkel foglalkozó munkakört és 15 százalékuk már valamilyen külön rendeletben is foglalkozik ezekkel a szervezetekkel, a 2004-ben végzett vizsgálatok tanúsága szerint. 10 u..o. p SEBESTÉNY István (2002): Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata Budapest, KSH, p RÁPOLTHY Katalin (2004): Az önkormányzatok és a civil társadalom közötti kapcsolatok. In. SZIGETI Ernő (szerk.): Önkormányzati közigazgatás az EU-s csatlakozás tükrében. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, p. 338.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az önkormányzatok maguk is részesei a civil szféra bővülésének: 2004-ig 857 közhasznú társaságot és 2677 alapítványt, közalapítványt hoztak létre. A városok esetében az adatok a nyolc illetve a négy évvel korábbiakhoz képest alig változtak, sőt csekély visszaesést mutatnak, ugyanakkor a kistelepüléseken folyamatos a fejlődés: számuk egy ötödről egy harmadra nőtt. 13 Bár meg kell jegyezni, hogy legtöbbször a létrehozott közalapítványok célja a források szűkösségének pótlása, amit inkább kevesebb, mint több sikerrel tudnak megvalósítani. A két szféra fokozatosan élénkülő kapcsolatát jelzi, hogy 1996-ban még csak az önkormányzatok 10%-a kötött szerződést valamely feladat átadása vagy megosztása érdekében nonprofit szervezettel; négy évvel később ez a szám már megduplázódott. 14 A 2004-es adatok pedig 702 önkormányzat által kötött összesen 2358 megállapodásról számolnak be. 15 Ha igazán reális képet akarunk kapni az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolatáról, akkor érdemes egy pillantást vetnünk az anyagi támogatásokra. A legelterjedtebb segítségnyújtási forma az önkormányzatok részéről a civil szféra felé: az ingyenes ingatlan-használat biztosítása ban 1100, négy évvel később 1700, 2004-ben pedig már több mint 3000 szervezet működött ezzel a segítséggel ban a szervezetek negyede, 2000-ben harmada 2004-ben pedig közel a fele kapott anyagi támogatást az önkormányzatoktól. A támogatás mértéke az önkormányzatok részéről 1996 és 2004 között több mint a duplájára nőtt, akár a szervezetek számát akár a támogatott összeg reálértékét vesszük figyelembe. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok nyolcvan százaléka nyújt támogatást közel harminc milliárd forint nagyságrendben. Az önkormányzatok költségvetési bevételük 1,1 százalékát költötték a civil szféra támogatására 2004-ben, ez nyolc évvel korábban még csak 0,6 százalék volt. 16 (További empirikus vizsgálatok tárgya lehetne, hogy az önkormányzatok milyen szempontok alapján támogatják az egyik vagy éppen a másik civil szervezetet. Feltételezhetően ebben nem ritkán politikai szempontok is szerepet játszanak, a helyi hatalom a hozzá közelebb állókat preferálja.) Az együttműködés nehézségei Látjuk tehát, hogy a két szféra kapcsolata dinamikus növekszik. A kölcsönös érdekeltség, a partneri kapcsolatok elmélyítésének irányába mutat. A közvetlen önkormányzati előnyök között megemlíthetjük, hogy vannak olyan feladatok, melyeket a civil szervezetek a tapasztalatok alapján hatékonyabban tudnak ellátni. A civilek mellett szól a gyorsabb probléma-felismerő képesség és a nagyobb rugalmasság a problémák megoldásában. Lehetőségek rejlenek a nonprofit gazdálkodásban is, adományok, vállal- 13 SEBESTÉNY (2011): p SEBESTÉNY (2002) p SEBESTÉNY (2011) p SEBESTÉNY (2002) p.32, illetve Sebestény (2011) p. 75.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR kozási bevételek, pályázati források formájában, amelyhez általában kisebb apparátus, alacsonyabb adminisztrációs költség társul. Ezek komoly előnyök a forráshiányos önkormányzatok számára. De az együttműködéssel nyerhetnek a civilek is: elsősorban stabilitást. A szerződéses viszony állandó bevételi forrást jelent számukra, s ez biztosítja a folyamatos működési költségeket, egzisztenciális biztonságot nyújt a szervezet alkalmazottainak a bérköltségek előteremtésével. Az önkormányzati partnerség bizalmat kelt a civil szervezet iránt úgy a lakosság, mint más szervezetek körében. 17 Érdemes egy kicsit részletesebben is megvizsgálni, hogy a fentiek ellenére milyen tényezők hátráltatják a két szféra kapcsolatának még dinamikusabb kiépülését. Másik oldalról pedig milyen konkrét formákkal bővült, bővülhet az együttműködés. Az egyesületekkel, alapítványokkal a legszorosabb, hosszú távú viszonyt a szerződéses feladat-átadás jelenti, amely mindkét fél részére hordoz előnyöket. Az önkormányzatoknál azonban egy ponton túl az ellenérdekeltség is megjelenik. Megalakulásukkor ugyanis sokszor meglehetősen túlméretezett intézményrendszereket örököltek, szépszámú közalkalmazottal, munkavállalóval. Ezek az intézmények általában kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, hogy közszolgáltatást nyújtó tevékenységüket elismertessék. 18 A hosszú távú esetleges előnyökkel szemben, amit a civilek nyújtanak, rövidtávon az elbocsátások miatti kényelmetlen, éles konfliktusok és végkielégítések többlet pénzügyi terhei állnak. Ezért a civil szervezetek részére feladat-átadás elsősorban olyan területeken történik, amelyeken az önkormányzat nem rendelkezik kellő tapasztalattal, szakember-gárdával. Tipikusan ilyennek tekinthető például a hajléktalanellátás, vagy a drogprevencióban, bűnmegelőzésben való civil részvétel. Nem segíti elő az önkormányzatok és a civilek egymásra találását a kormányzati, nagypolitikai minta sem, ahol szintén nem érzékelhető, kormányzati ciklusoktól függetlenül hogy, a közigazgatás felsőbb döntéshozatali szintjein példaadóan szoros kapcsolat alakult volna ki az országos civil- és érdekképviseleti szervezetekkel. Tartanak az önkormányzatok a döntéshozatali eljárás szükségtelen elhúzódásától. Nehézséget jelent, ha ugyanazon a területen működő civilek maguk sem képviselnek közös, egyeztetett álláspontot. Elsősorban nagyobb településeken több civil szervezet egyszerre, egymásnak is ellentmondó, sokféle érdeket, elképzelést jelenít meg. Kisebb községekben, városokban pedig a döntéshozók úgy vélik, maguk is kellőképpen ismerik a helyi társadalmat, igényeket, és kételkednek abban, hogy egy civil kezdeményezéstől új szempontokat, vagy többlet-információt kaphatnának. A civilek oldaláról pedig gyakran valamilyen elzárkózás tapasztalható a közélet irányában. A szervezet befelé fordul és nem érez semmiféle motivációt, késztetést a kapcsolat felvételére, vagy annak egy protokolláris szintet meghaladó elmélyítésére. Ennél még sajnálatosabb, hogy az azonos, vagy hasonló területen működő egyesületek, 17 ZÁM Mária (1997): Civilbarát önkormányzatok. Magyar Közigazgatás, 1997/7. sz. p illetve HARDINÉ SZABÓ Ilona (1999): Gondolatok a partnerségről. Magyar Közigazgatás 1999/3. sz. p KATONA Péter (1999): Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról. In. Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Budapest, Hálózat a Demokráciáért Program, p. 194.

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR alapítványok egymással sem keresik a kontaktust. Nem törekednek munkájuk összehangolására, tapasztalataik kicserélésére, egymás megismerésére. Rosszabb esetben vetélytársat látnak a másikban, konkurenciát a szűkösen rendelkezésre álló források megszerzésében. A partneri kapcsolat előnyei A legutóbbi évek a fentebb elmondottak ellenére mégis az integrációs folyamatok felerősödését jelzik. A megyeszékhelyek közel háromnegyedében, a fővárosi kerületek majdnem felében létezik már valamilyen intézményes egyeztető fórum, kerek asztal a civil szervezetek és önkormányzatok részvételével. Más városokban azonban csak tíz százalék volt ez az arány a 2000-ben készült felmérések szerint, községek esetében pedig az öt százalékot sem érte el. 19 Összességében 2004-ben a városok negyede teremtett valamilyen intézményes keretet a közvetlen párbeszédre. Háromnegyedük viszont úgy nyilatkozott, hogy bevonják a civileket a döntések előkészítésébe. 20 A számok jól mutatják, hogy a fórum csak nagyobb számú civil szervezet esetén jellemző, egy adott település-méret fölött. A nagyobb városokban általában előre meghatározott ülésterv szerint működnek az önkormányzatok, kisebb helyeken működésük esetlegesebb, évi néhány alkalomnál ritkán jönnek össze gyakrabban. 21 A törvényhozás, illetve a kormányzat részéről több kezdeményezés is történt, ami elősegíti a civil integrációt, valamint érdekeltté teszi az önkormányzatokat és a civil szervezeteket az együttműködésben. Ilyen a közművelődési tanácsok megalakításának törvényi lehetősége, vagy a kábítószerügyi egyeztető fórumok megalakítását, működését elősegítő pályázati rendszer. Jó néhány pályázat valamely civil szervezet és az önkormányzat együttes indulását, közreműködését írja elő. Erre azonban 2004-ben csak a települések hat százalékában volt még példa. Ez is rendkívül eltérő megoszlást mutat, mert ameddig a kistelepüléseken csak elvétve fordult elő közös pályázat, addig minden második megyeszékhely már próbálkozott ezzel a formával. 22 A valódi partnerség kényszerítő ereje igazából mégis másban rejlik. A demokrácia talpkövének azért tekinthetjük az önkormányzatokat, mert az állampolgári részvétel a maga természetes módján itt valósul meg, ha megvalósul, és ez gyakran civil szervezetek útján történik. A településen élőkkel közvetlen kapcsolatot a civil szervezetek tudnak biztosítani. Kiemelkedő szerepet játszanak a lakossági igények, elvárások közvetítésében az önkormányzat felé, és visszajelzést adnak a meghozott döntések helyességéről. A 90-es évek második felében elvégzett vizsgálat tanulságai szerint önkormányzati vezetők úgy vélekedtek, hogy a civil szervezeteken keresztül olyan információkhoz jutottak, amelyet 19 SEBESTÉNY (2002): p SEBESTÉNY (2011): p KÁKAI (2004): p SEBESTÉNY (2011): p. 83.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR csak jelentős többletköltséggel és munkával tudtak volna megszerezni, ha egyáltalán hozzá tudtak volna jutni. Úgy gondolták, hogy a kellő időben beérkező, megfelelő információ nagyban segíti őket döntéseik helyes meghozatalában. A problémák megoldásához ugyanis szükség van a közös érdekek artikulációjára, képviseletére, érvényesítésére; a konfliktusok, problémák feltárására, az állampolgárok közti együttműködésre. Nyersen lefordítva a demokratikus működés nem valósulhat meg participáció és kommunikáció, társadalmi diskurzus nélkül. Ebben pedig a civil szervezetek sokat segíthetnek. A civil szféra ugyanis a részvételi demokrácia megnyilvánulásának mindennapi formája. 23 De szükségük van az önkormányzatoknak a civil szférára legitimációjuk megerősítéséhez is. Az önkormányzati ülések iránti érdektelenség, a sokszor kiüresedett és formális közmeghallgatások, fórumok láttán elgondolkodtató, hogy talán a lakossággal történő kapcsolattartásnak ezek önmagukban nem kielégítő formái. 24 Vajon nem inkább a civil szféra bevonása, a civil participáció volna-e a jövő útja? Az Európai Unió ajánlásai, a közösségi jogszabályok ezt az irányt mutatják. Az 1997-ben született Kommunikáció a bizottságtól az önkéntes szervezetek és az alapítványok európai szerepvállalásának támogatásáról című dokumentum a tagállamok szintjén többek között- a következő ajánlásokat fogalmazza meg: A hatóságok minden szintjén jóval alaposabb ismeretekre és kapcsolattartásra volna szükség a nonprofit szektorral E hatóságoknak partneri viszonyt kellene kialakítaniuk a szektorral Pénzügyi kereteket és versenyszabályokat kell létrehozni a szektor működéséhez, hogy pénzügyi egészsége biztosítva legyen A magyar országgyűlés által 2001-ben elfogadott Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyekben konkrét formáját is adja annak, mit ért az Unió részvételen, partnerségen, információ-hozzáférésen. Előírja, hogy az engedélyezési eljárások során hozandó döntésekbe már a döntéshozatali folyamat kezdeti fázisában be kell vonni a nyilvánosságot, amikor még az összes választási lehetőség nyitott, és ezért hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg. A nyilvánosságot megfelelően, időszerűen és hatékonyan kell tájékoztatni, és olyan időkeretet kell biztosítani számára, hogy a hatékony részvételre felkészülhessen. 25 Összegezve tehát az Európai Unió elvárásai, de még inkább egy önmagunkkal szemben támasztott részvételi demokrácia ideája megköveteli tőlünk a civil participációt, méghozzá elsősorban helyben, a települések szintjén. Mindezt egy érték és identitás-válsággal küszködő, a kooperációra kevéssé hajló társadalomnak, egy éppen csak újrainduló, a stabilitásáért küzdő civil szférának, és a sok problémával küzdő, át- 23 v.ö. PÉTER Judit (2004): Önkormányzatok a települések civil társadalmában. In. VERBÉLYI Imre (szerk.): Egy évtized önkormányzati mérlege és a jövő kilátásai. VEREBÉLYI Imre (szerk.), Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, p CSEFKÓ Ferenc (1997): A helyi önkormányzati rendszer. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, p évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR alakuló félben lévő, jelen formájában előzmény nélküli települési önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk. A civil participáció erősítése az önkormányzatokban, az együttműködés elmélyítése a két szféra között, nem látszik gyorsan és könnyen megoldható feladatnak. De van-e más választás?

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27.

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27. Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója Pécs, 2005. szeptember 27. Civil szféra fogalmai a személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében; az állam korlátozása

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL. Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)

AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL. Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) BEMUTATKOZÁS A fogyatékos emberek szervezeteinek ernyőszervezete

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV I. Kommunikációs lehetőségek: Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója a helyi társadalom életének szervezése. Ennek hatékonysága

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006 JANUÁR 26-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006 JANUÁR 26-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2-140/2006. TÁRGY: A PÉCS EKF-2010 PROGRAM IRÁNYÍTÁSI SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS I. NEGYEDÉVES RENDEZVÉNYEINEK FINANSZÍROZÁSA MELLÉKLET: 2 DB E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Rétsági Nyugdíjas Klubok évi támogatásának megállapítása

Rétsági Nyugdíjas Klubok évi támogatásának megállapítása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti:tömör Józsefné jegyző

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

Határidő: január 31. Felelős: Képviselő-testület

Határidő: január 31. Felelős: Képviselő-testület Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 22-én megtartott ülésének könyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 270/2011.(12.22.) Öh. számú határozata Biatorbágy

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: 140- /2010. Előkészítő: Pékné dr. Csefkó Judit E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2010. november 18-i

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.március 25-i rendes ülésére

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.március 25-i rendes ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Tárgyalja: PVB Képviselő-testület nyílt ülés minősített többség ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.március 25-i rendes ülésére RÉTSÁGI NYUGDÍJAS KLUBOK

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Működési Szabályzat ajánlás a regionális koordinációk részére. Egyesületi Elnökség által jóváhagyva: 2011.

Részletesebben

ÉLETFA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT EGYESÜLET

ÉLETFA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT EGYESÜLET ÉLETFA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT EGYESÜLET Jelenlegi projektjeink Közösségfejlesztés KÖZTÁMHÁLÓ - közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformái, módszerei terjesztése Közösségi Munka Műhely - közösségfejlesztők

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról

NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról 1 (Egységes szerkezetben!) NYÍRMEGGYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (XI. 30) rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Nyírmeggyes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hatályban

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje. egységes szerkezetben. Általános rendelkezések

Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje. egységes szerkezetben. Általános rendelkezések Szám:07-7/588-6/2016. Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje egységes szerkezetben I. Általános rendelkezések Szervezet neve: Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanács (a továbbiakban: Idősügyi

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. február 14-i ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója a 2010. évi tevékenységéről Előterjesztő:

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben