A MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 A MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Bevezető 1.2. Iskolánkról 1.3. Küldetésnyilatkozat 1.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő tevékenység Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Mellékletek: Alapító okirat 2

3 1. BEVEZETŐ Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a évi CXC. törvényt a köznevelésről, amely módosította a évi LXI. közoktatási törvényt. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv funkciója, változott a Pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új törvényi szabályozás szerint az iskolának március31-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2013/2014. tanévtől kell bevezetni az első-ötödik évfolyamon felmenő rendszerben. Az iskola pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az elkövetkező években az általános iskolában a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatás a táblázatban összefoglalva: TANÉV ÉVFOLYAM A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 3

4 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. a2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített szeptembertől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv 4

5 Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) 1.2. ISKOLÁNKRÓL Iskolánk, Endrefalvának a 1218 lakosú nógrádi községnek egyetlen iskolája. Évtizedek óta közös igazgatású a két szomszédos kistelepülés, Piliny és Szécsényfelfalu iskoláival, melyek tagintézményenként működnek. E helyen már 1800-as évek óta folyik a körzetben elő gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház iskolájaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett, később az 1900-as évek végén a községi önkormányzat fenntartása alá került. Jelenleg iskolánk állami fenntartója január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük tevékenykedő pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő endrefalvai polgároknak! 5

6 1.3.KÜLDETÉSNYILATKOZAT MI, AZ ENDREFALVAI MÓRA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGUSAI ISKOLÁNKBAN OLYAN ŐSZINTE, NYITOTT, CSALÁDIAS, GYERMEKBARÁT LÉGKÖRT KÍVÁNUNK TEREMTENI, AHOL A TANULÓK TELJES SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, ALAPVETŐ ÉS KORSZERŰ ISMERETEINEK, EGYÉNI KÉPESSÉGEINEK, KÉSZSÉGEINEK KIALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE A LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADAT. VÁLLALJUK, HOGY MINDEN TANÍTVÁNYUNKNAK MEGADJUK A LEHETŐSÉGET ARRA, HOGY ELÉRHESSE TELJESÍTŐKÉPESSÉGE MAXIMUMÁT. KAPCSOLATAINKAT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE, AZ EGYMÁST SEGÍTŐ, TÁMOGATÓ MUNKÁRA TÖREKVÉS IRÁNYÍTJA. CÉLJAINKAT A SZEMÉLYISÉG-, ÉS GYERMEKKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA ELVEI ALAPJÁN PRÓBÁLJUK ELÉRNI. bizonyos csak az, hogy semmi jó, mit tevénk, elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintünk, meghozza termését, (Eötvös József) 6

7 1.4. A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály Zoltán gondolatatit: Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország. Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő felnőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a rendszer / folyamat szemléletet és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Pedagógiai alapelvek A versenyképesség megőrzése illetve javítása, a nemzet felemelkedésének és erőssé válásának legfontosabb feltétele egy identitásában, értékrendjében szilárd, a 21. század követelményeinek megfelelő tudással és képességekkel felvértezett új nemzeti középosztály létrejöttének elősegítése. Csak egy megújított, világos elveken alapuló, az állam felelősségét, kötelességét és jogait egyértelműen tisztázó köznevelés képes elősegíteni és megalapozni a nemzet felemelkedését. A köznevelés egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. A köznevelés középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és a tanítás nyelve magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi óvodákban és iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban külön jogszabály szerint részben a célnyelv. Magyarország köznevelési rendszerében a Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskoláskorú gyermek számára egységesen és kötelező érvénnyel átadandó műveltségtartalmat. Műveltségi területenként határozza meg a nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. A Nemzeti alaptanterv ennek révén biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférés közszolgálati garanciáját. A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják. A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége. Emellett az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni. Célok: Az emberek tudatában, tudásában és értékrendjében is szükséges nemzeti megújulást elősegítő új oktatási rendszer kialakítása Jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás. 7

8 Az értékeken alapuló köznevelési rendszer Kiemelt cél a leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba. A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi érdekek és értékek Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni önálló tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 8

9 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődők, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más iskolákkal, közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik: - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 9

10 ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, toleráns, empatikus, elfogadó, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az emberi testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, tolerancia,empátia, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 10

11 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolákban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálja a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Olyan nevelő-oktató programot szeretnénk kialakítani, mely gyermekeink testi-lelki fejlődését, a tanuláshoz való egyenlő hozzáférését, az egyenlő esélyeket, inklúziót, személyiségük formálását, szocializációs készségét, az egyetemes értékek megőrzését, továbbítását, tehetségük, képességük kibontakoztatását, továbbtanulását segíti, a mindennapi életben használható tudás- és ismeretanyaghoz való hozzásegítéssel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1.- Az önálló tanulást segítő fejlesztés. 2.- Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése,.a tanórai folyamatokban 3.- Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával 4. Ismeretszerzés és alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése - Szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva. 11

12 5.Személyiség-képességfejlesztés - Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlődési naplóban is tervezve a személyiségstruktúra alakítását.. 6.Értékközvetítés - Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erősítése, hagyományaink őrzése, ápolása, a művészetek iránti igény felkeltése. 7.Szocializáció - A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás feltételeinek optimalizálása. Az elemi szokások kialakítása. Feladat és felelősség: Az intézmények szakmai önállósága és felelőssége növekszik. A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg. Minden egyes gyermeknek megadni a lehetőséget és esélyt arra, hogy tanulmányainak, iskolai fejlődésének eredményeképpen majd saját munkájából megélő, önálló egzisztenciával rendelkező, értelmesen gondolkodni és cselekedni képes polgárrá váljék. A test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése. Egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatás biztosítása minden gyermek részére annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre, és céljainak elérésére alkalmas embereket neveljen. Az intézményes nevelés keretei között a nevelési feladatokat az intézmények és a pedagógusok megosztják és összehangolják a gyermekek szüleivel illetve gondviselőivel. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése a nevelési-oktatási rendszer kiemelt feladatai közé tartozik. Az oktatási rendszer többletszolgáltatásokkal biztosítja ezeknek a gyermekeknek a fejlesztését. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese 12

13 Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak. A tanulói, multikultúrális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása. A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlődésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása. A gyerekek korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai alkalmazható tudásának megalapozása. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A nevelő- oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési módszer a kitűzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, amely egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelők személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátossága o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Pedagógiai munkánkban alkalmazott módszereink a küldetésnyilatkozat alapértékeiből adódnak. Gyermekközpontúság Differenciált képességfejlesztés Jó kapcsolatok, együttműködés Családias légkör megértés, türelem, tolerancia követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás, pozitív megerősítés, dicséret, biztatás példaadás, beszélgetés, biztatás, elismerés, dicséret, jó tanár-diák, diák-diák, tanártanár, kapcsolat elfogadás, tolerancia, szeretet, bizalom A nevelés eredményének teljesülésének kritériumai: pedagógiai alapelveink szerinti működés biztosítása, az iskolánk újra kivívja népszerűségét, vonzerejét, 13

14 intézményünk megőrzi gyermekközpontú szemléletét, módszereit, eljárásait, pozitív középiskolai visszajelzést kapunk volt tanítványainkról. Az iskola a nevelési módszereit a következő szempontok szerint választja: Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelő személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetői stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bővítjük a különböző haladó nevelési módszertani adaptációival. Eljárások, módszerek lehetnek a meggyőzés, minta, példa, eszménykép,bírálat,önbírálat,beszélgetés,felvilágosítás,tudatosítás, előadás,vita, érvelés, disputa, a beszámoló. 14

15 1.5 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉL: - a tanulók legyenek tisztában jogaikkal, kötelességeikkel, - minden beszédhelyzetben bátran használják anyanyelvünket, fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt, - kialakítani önismeretüket, önbecsülésüket, - az ön és mások megismerése, megértése, elfogadása - érdeklődésük felkeltése népünk múltjának, néphagyományának feltárása, - értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása, - önálló tanulási képességeket, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - betartani az udvariasság szabályait, - a közös munka,együttműködési készség kialakítása, - a mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés, - fejleszteni alkotó képzeletüket. FELADAT ESZKÖZ, ELJÁRÁS TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI 1. Olyan tulajdonságok, kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a tolerancia szellemében a kapcsolatteremtésre, együttes tevékenységekre, - más anyanyelvű, nemzetiségű gyerekek megismerése, tiszteletben tartása, - mutassanak érdeklődést, legyenek nyitottak, - legyen saját véleményük, - művelődjenek, "használják a könyvtárat" A beszédtevékenység fejlesztése - vetélkedők - más népek kultúrájának megismerése, - iskolaújság szerkesztése - riport, tudósítás készítése - iskolarádió műsorának szerkesztése - diákönkormányzat működtetése - ismerkedés népi játékokkal - játékdélutánok, - Játékdélutánon, szakkörön, vetélkedőn résztvevő tanulók beszédkultúrája javulása, választékos beszédművelése. - Napszaknak megfelelő köszönés. - Anyanyelv helyes használata a tanulók 80%- ánál. - Szabadidejük hasznossá tétele. - Megfelelő önismerettel, önbecsüléssel rendelkezés. - legyen tisztában jogaikkal, tapasztalják meg a - szakkörök. demokrácia szabályait 15

16 2. Visszaállítani az olyan fogalmak "rangját", mint - szeretet, barátság, családias légkör, közösség, a közös munka kialakítása, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben, - az elemi udvariasság szabályainak maradéktalan betartása, erre egymás figyelmeztetése, - ismerkedés a kultúra különböző ágaival. 3. Legyen igényük - az ízléses, esztétikus környezetre, saját megjelenésükre, - helyes önismeret kialakítására, - fantáziájuk fejlesztésére - lássák munkájuk értelmét, napról napra tapasztalatokat szerezzenek fejlődésükről, - a kudarcok elviselésére 4. Az attitűdformálás, pozitív hozzáállásának "alakítása", - pozitív életmódi minták elsajátítása - határozottság, céltartás, körültekintés, ésszerűség alakítása, Érzelmek fejlesztése Hagyományok, ünnepre való felkészülés - anyák napja, Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, állami ünnepeink, Nők napja, költészet napja, Föld napja, kulturális nap - hitoktatás lehetősége, - kiállítás, múzeum, ifjúsági színházi előadás, mozi, videó megtekintése, - rádió és televízió műsorának megtekintése, Az alkotó képzelet fejlesztése - különböző képalkotási technikák megismerése, - bábok, díszletek, jelmezek, dekorációk készítése, - betekintés a népi kismesterségek világába - konstruáló-építő játék, szituációs játékok, - szerepjátékok, - iskolarádió, iskolaújság - képzőművészeti kiállítások - részvétel különböző pályázatokon. Gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése - szabályjátékok, - tesztek, - versenyek, - szakkörök, - Kreatív ötletek alkalmazása, megvalósítása, értékelése. - Konkrét tapasztalatszerzés a szeretetről, összetartásról, megbecsülésről, munkamegosztásról, felelősségről. - Iskolai rendezvényeken való önkéntes szereplés. - A kiállításokon, múzeumi, színházi, mozi, videó előadásokon látottak tanulmányokban kamatoztatása. - Nemzeti ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben. - Műveltségi területek iránti érdeklődés. - Rongálások csökkentése az iskolában és a településen mindenki számára észrevehető mértékben. - A környezet kialakítására, díszítésére legyenek kivitelezhető ötleteik. - Viselkedési normák javulása a tanulóknál. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. - Alkotó fantázia, gyermeki alkotások bemutatása az iskolában, az osztályban. - A tanulók részvételi arányának növelése. - A kudarctűrést illetően 20%-os javulás - Közös játékok játszása a játékszabályok betartásával önállóan. - Idősek tisztelete, megbecsülése. - Örülni mások sikerének. - Önkéntes részvétel, lelkesedés, párosítva a 16

17 - problémamegoldó gondolkodás, emlékezés, megfigyelés, figyelem, értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása. - vetélkedők, - műveltségi ismeretek, - etnikai ismeretek, - tanulmányi versenyek, - differenciált képességfejlesztés - tehetséggondozás, - felzárkóztatás. kitartással, előadókészséggel, feladatvállalással 5. A mozgás megszerettetése, - esztétikai környezet kialakítása, - a rendszeres sportolásra nevelés, - a természet, környezet megvédése, - kapcsolattartás fogorvossal, védőnővel, iskolaorvossal - kitartás, motorikus cselekvési biztonság fejlesztése, Az egészséges életmód kialakítása - sportdélutánok, - vetélkedők (játékos, egészségügyi, tisztasági). - klubdélutánok, - túrák, - kirándulások, - fogápolás, - öltözködés, - egészségügyi szakkör működtetése, - kerékpározás. Az állóképesség fejlesztése - szabályjátékok, - túra, - labdajátékok, - KRESZ-vetélkedők. - Hiányzások számának legalább 10%-kal való csökkentése. - Felmentések számának az orvosilag nagyon indokolt esetekre való korlátozása. - Öltözködésükben a tisztaság, fiatalos, de elfogadott ízlés domináljon. - Mindennapi fogápolás, testápolás. - A környezet megvédése, az állatok szeretete. 17

18 1.6.AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolai egészségnevelési programok 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata! 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) az iskola helyi tantervében szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témanap (projektnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök ( elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási,életvezetési ismeretek); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; 18

19 - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 19

20 1.6.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola lehetőség szerint kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: biológia kémia fizika TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás 20