Folytasson bármilyen tevékenységet is a gazdálkodó, számítógép, s ezáltal ahhoz kapcsolódó szoftverek nélkül elképzelhetetlen a működése.

Átírás

1 Szoftverek számviteli elszámolása 1. modul: Szoftverek a számvitelben Folytasson bármilyen tevékenységet is a gazdálkodó, számítógép, s ezáltal ahhoz kapcsolódó szoftverek nélkül elképzelhetetlen a működése. Sokféle szoftvert használhatnak az egyszerű számlázóprogramtól a bonyolult egyedi fejlesztésű programokig. Ezek bekerülési értékének számbavétele, egyedi értékelésük sok kérdést vett fel a gyakorló számviteli szakemberekben. Összeállításunkban ezekre keressük és adjuk meg a választ. Az összeállításban érintett témák: Szoftverek a számvitelben Szoftverek bekerülési értéke Értékcsökkenés Szoftverek értékelése, értékhelyesbítése A szoftverek számviteli elszámolása, kontírozása Szoftverek elszámolás a gyakorlatban

2 Szoftverek számvitelben Befektetett eszközként, azon belül is immateriális jószágként kell számba venni a mérlegben a szoftvereket, mivel azok rendeltetése, hogy a gazdálkodó tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Az immateriális javakon belül is a szoftvertermékek a szellemi termékek közé sorolandók, hiszen szintén szerzői jogvédelemben részesülő művek, hasonlóan a műszaki tervekhez. A szoftverekre vásárolásakorr adott előleg a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét a mérlegben külön soron kell kimutatni az immateriális javakra adott előleg címen. A szoftverek piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet értékhelyesbítésként számolható el, amennyiben a könyv szerinti értéke magasabb a piaci értékénél. [2000. évi C. törvény 24. (1), (2) bekezdés, 25. (1), (7), (9), (10) bekezdés]

3 Vírusirtó program elszámolása Kérdés: Cégünk vírusirtó számítógépes programot használ. A használatbavételkor nem a szoftver tulajdonjogát, hanem a használati jogát vásároltuk meg. A használati engedély mindig egy évre szól. Hova könyvelünk a használati jog vásárlásakor, illetve az évenkénti meghosszabbításkor? A számviteli törvény 23. -ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A vírusirtó számítógépes program szellemi termék, annak felhasználási jogát szerezte meg a kérdező cég. Ha a szellemi termék felhasználási joga tartósan, legalább egy éven túl szolgálja a tevékenységet, a működést, akkor azt a számviteli törvény 25. -ának (6) bekezdése alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni, és terv szerinti értékcsökkenési leírással a hasznos élettartam alatt költségként elszámolni.

4 A kérdés szerint a vírusirtó számítógépes program használati joga egy évre szól. Ebben az esetben a használati jog számlázott áfa nélküli összegét az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni. (Hasonlóan kell eljárni az évenkénti meghosszabbítások esetén is!) Mivel a fizetett összeg egy évre szól, az egy év azonban az egyik üzleti évről a másikra áthúzódhat, az összemérés számviteli alapelv érvényre jutása érdekében az igénybe vett szolgáltatás költségeként elszámolt összeget a számviteli törvény 32. -ának (1) bekezdése alapján időarányosan időbelileg el kell határolni. Szoftver és a számítógép Kérdés: Cégünk vásárolt egy számítógépet és hozzá OEM szoftvereket. A számlán a számítógép és a szoftverek megbontva szerepelnek. Kérdés: a szoftvereket a számítógéppel együtt a 161. főkönyvi számlára, majd aktiválás után a 143. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy megbontva, a számítógépet a 161. számlára, majd a 143. számlára, a szoftvereket pedig a 113. főkönyvi számlára kell könyvelni? A számítógép bekerülési értékében csak azokat a tételeket (alkatrészeket) lehet figyelembe venni, amelyek a számítógép rendeltetésszerű használatbavételéhez szükségesek. A

5 szoftverek általában nem ilyenek. A szoftvereknek az eszközök közötti kimutatását lényegesen befolyásolja az, hogy a szoftver mint szellemi termék tulajdonjogát vette meg a társaság, vagy csak a használati jogát (a gyakorlatban jellemzően ez fordul elő). A leírtak alapján akkor járnak el helyesen, ha beruházásként a számítógép vételárát számolják el csak a 161. főkönyvi számlán, a rendeltetésszerű használatbavételkor átvezetve azt a 143. főkönyvi számlára. Ha a szoftverek használati jogát vették meg, akkor az eladó számlája alapján a vételárat közvetlenül kell a 113. Vagyoni értékű jogok számlán elszámolni. (Ha a szoftverek tulajdonjogát vették meg, akkor a szellemi termékeket vételáron a 114. Szellemi termékek számlán kell állományba venni.) Szoftver bekerülési értéke Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége ezer Ft, az elnyert támogatás mértéke 50 százalék. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 ezer Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 ezer Ft, szoftvereszközök ezer Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 ezer Ft. Az ütemezés szerint II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás,

6 a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő? A szoftver szellemi termékként vagy vagyoni értékű jogként való besorolását annak alapján kell eldönteni, hogy az adott termék tulajdonjogával a társaság fog-e rendelkezni, vagy csak a használat jogát szerzi meg. Ez azonban nem változtat azon, hogy mi tartozik a bekerülési értékbe. A kérdés szerint a pályázat célja elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. Nyilvánvaló, hogy a pályázat megvalósulásával létrejövő eszközz (program különböző hardver- és szoftvereszközökkel) nem minősül tárgyi eszköznek, így a létrejöttének a folyamata sem tekinthető beruházásnak. A számviteli törvény ai szerint az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe tartozó tételek értelemszerűen nem csak a készletek, a tárgyi eszközök bekerülési értéke meghatározásaa során veendők számításba. A pályázat megvalósulása során létrejövő szellemi termék (vagy szoftver, vagy használati jog) bekerülési értékébe beletartozik mindaz a tétel, ami a szellemi termék rendeltetésszerű használatbavételéig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

7 A szellemi termék rendeltetésszerűen használatba vehető, ha az elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer képes folyamatosan működni, teljesíti a kialakított rendszerrel kapcsolatos elvárásokat. Bár az immateriális javak között nem használjuk a beruházásszámlát, ez nem jelenti azt, hogy az itt kimutatott eszközök beszerzése minden esetben egyszeri ügyletkéntt valósul meg. Itt is előfordulhat az, hogy az eszköz megszerzése, létesítése hosszabb időtartamot vesz igénybe, egyik évről a másik évre is átnyúlhat. Az immateriális javak között is értelmezni kell a rendeltetésszerű használatbavételt, mert csak attól az időponttól számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás is. A kérdésben szereplő szellemi termék bekerülési értékébe beletartoznak az Szt. vonatkozó előírásai figyelembevételével: a pályázatírás költségei, a hardver- és szoftvereszközökk bekerülési értéke, a hardver- és szoftvereszközökk tesztelése, adatfeltöltése, a rendszer működésével, működtetésével kapcsolatos tanácsadás, képzés, betanítás költségei, amelyeket közvetlenül az immateriális javak megfelelő számláján kell könyvelni.

8 Előfordulhat az, hogy az elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert nem egyetlen eszközként kell aktiválni, mert a rendszer különböző alrendszerek összekapcsolásával működik. Ez azonban a bekerülési értékbe tartozó tételeket nem változtatja meg, de a több eszközhöz kapcsolódó tételeket az alapeszközök bekerülési értéke arányában fel kell osztani. Vagyoni értékű jog vagy szellemi termék? Kérdés: A számítógépes szoftvereket elég egy példányban megvenni, de ahhoz, hogy azt valamennyi gépen legálisan használjuk, a többi gépre is meg kell venni a licencet. A számlában XY program licenc vagy XY program regisztráció szerepel. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a tételeket szoftverként a szellemi termékek között tartjuk nyilván? A válaszban azt feltételezzük, hogy ezek a szoftverek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. (Ennél rövidebb várható használati időtartam mellett a használatbavételkor a bekerülési értéket az igénybe vett szolgáltatások költség gei között kell elszámolni.) E szoftver tehát átvittt értelemben szellemi termék, és mint ilyennek, elszámolása ad lehetőséget arra, hogy az összemé érés számviteli alapelv ebben az esetben is érvény yesüljön.

9 A szoftverek bekerülési értéke Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezésee érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a fentieken túlmenően az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

10 c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetettt a hitel, a kölcsön feltételként előírt bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

11 ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; b) a szoftverfejlesztési beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakraa elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá b) a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei; A bekerülési (beszerzési) érték részét képező az előbb felsorolt tételeket, azok felmerülésekor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a

12 ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözetosztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a amellyel a társasági adóról és az beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékétt növelő munkafolyamatok ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

13 Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). Az előállítási költségek közöttt kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét

14 a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket az eszközértékelés alapjáull szolgáló közvetlen önköltség nem tartalmazhat. [2000. évi C. törvény 47 51, 60. (4) (6) bekezdése, 75. (6) bekezdése] Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás Kérdés: Társaságunk vállalatirány yítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg ban, amelyet több évig kívánunk k használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítá ása (oktatás) és az oktató kiszállási díja? A számviteli törvény 47. -a (1) bekezdésének előírása szerint az eszköz bekerülési értékében figyelembe kell venni minden, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tétel

15 értékét, amely az eszköz megszerzésével, létesítésével, üzembe helyezéséve az üzembe helyezésig felmerül. Ebből következően a szoftver használati joga bekerülési értékében figyelembee kell venni a beszerzéshez kapcsolódó pályázatírás költségét, a szoftver használatának betanítási költségeit, illetve az oktató által felszámított kiszállási díjat is. A beszerzéshez kapott, vissza nem térítendő támogatás a számviteli törvény 47. -a (3) bekezdésének előírása alapján viszont nem csökkenti a bekerülési értéket, azt a számviteli törvény 77. -a (2) bekezdése d) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. A bevételt tekintettel arra, hogy a szoftver használati joga aktiválásra kerül a számviteli törvény 44. -a (2) bekezdése miatt időbeli elhatárolás alá kell vonni. Az elhatárolást a költségek (pl. a terv szerinti értékcsökkenés leírás vagy terven felüli értékcsökkenési leírás) tényleges felmerülésekor kell a felmerült költségekkel, ráfordításokkal arányosan feloldani.

16 Importbeszerzés Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek. Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem.

17 Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó devizaösszegnek, valutaössz szegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a számviteli törvény 60. -ának (4) (6) bekezd zdése szerinti árfolyamon átszámított forintérté éke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. Ez az árfolyam az Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam; amennyiben sem valamely hitelintézet, a sem az MNB által nem jegyzett, nem kovertibilis valutáról van szó, akkor a valuta szabadpiaci árfolyama (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai). Majd ezt kell a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értékett a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál ettől el kell térni, és a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen

18 értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon kell számításba venni az eszközt és kötelezettséget, ha az eltérés (a különböző módon számított árfolyam) az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép nem teljesülne. Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor az előbbitől eltérően a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Amennyiben a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. [2000. évi C. törvény 47 51, 60. (4) (6) bekezdése, 75. (6) bekezdése]

19 Importált, bérelt szoftver elszámolása Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? A külföldi tulajdonos által számlázott összeget mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell az 522. számlán elszámolni úgy, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesü üljön. (A hazai felhasználóknak számlázott összeg árbevételkénti elszámolásával egyidejűleg kell könyvelni a külföldi tulajdonosnak fizetendő összeget is. Ha a külföldi tulajdonos számlája még nem érkezett meg, akkor az igénybe vett szolgáltatás költségét mint nem számlázott szolgáltatást kell elszámolni.) Amennyiben vámteher-fizetési kötelezettség van, azt a szoftver bekerülési értékének k kell tekinteni, és az ideiglenes behozatal, illetv ve a várható használat időtartama alatt kell azt terv szerinti értékcsökkenésként leírni.

20 Követelés, csere Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztá ási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. [2000. évi C. törvény 47 51, 60. (4) (6) bekezdése, 75. (6) bekezdése] Térítés nélkül átvett eszköz A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. [2000. évi C. törvény 47 51, 60. (4) (6) bekezdése, 75. (6) bekezdése]

21 Ingyenes szoftver nyilvántartása Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni? A kérdésben szereplő szoftvercsomag csak akkor tekinthető ingyenesen beszerzettnek, ha az internetről történő letöltésért sem kellett fizetni. Ebben az esetben a térítés nélkül átvett, vagyoni értékű jogok között nyilvántartásba vételre kerülő szoftvercsomag bekerülési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke [számviteli törvény ának (4) bekezdése], állományba vétele a számviteli törvény 86. -a (4) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli bevételek között halasztott bevételkénti könyveléssel történik.

22 Saját előállítású termék A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi. [2000. évi C. törvény 47 51, 60. (4) (6) bekezdése, 75. (6) bekezdése] Saját előállítású szoftver bekerülési értéke Kérdés: A bt. beltagjai jövedelmet nem vesznek ki, szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Az előállított szoftvert milyen értéken lehet kimutatni, ha nincs mögötte költség? A szoftver használati jogát értékesíti a bt. Ha a szoftvert a bt. beltagjai állították elő, akkor annak a bekerülési értéke az előállítás közvetlen önköltsége. A közvetlen önköltség magában foglalja a szoftver előállítása során közvetlenül felmerült költségeket, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségeket,

23 és azokat a költségeket, amelyek az eszközre (a szoftverre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Amennyiben a kérdésben szereplő szoftvernél az előbbieknek megfelelően közvetlen önköltség nem mutatható ki, akkor azt nulla értéken kell az immateriális javak között állományba venni. Ez esetben a szoftver használati joga értékesítésének áfa nélküli ellenértéke teljes összegében az értékesítés időszakának bevétele lesz, hiszen költséget (amortizációt) nem lehet elszámolni. Nincsen azonban akadálya annak, ha a szoftvernek van piaci értéke, hogy a szoftvert a szellemi termékek között piaci értéken szerepeltessék, a bekerülési érték (az adott esetben: nulla érték) és a piaci érték különbözetét értékhelyesbítésként mutassák ki az értékelési tartalékkal szemben. Ilyen nyilvántartás mellett a szoftver ugyan az immateriális javak részét (illetve a saját tőke részét) képezi, de az eredményt befolyásoló szerepe nincsen (mivel nincs kimutatott közvetlen önköltsége). Összeállította: Gátfalvi Katalin Forrás: Számviteli Levelek Siklósi Ágnes Veress Attila: Gazdasági események kontírozása A Z-ig Complex Kiadó Kft. Jogtára Készült: augusztus 01.