ÚTMUTATÓ. a Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás évi kitöltéséhez (nyugellátás elbírálásához)

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás évi kitöltéséhez (nyugellátás elbírálásához) A évi adatok közlésére szolgáló Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás -t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97 (1) bekezdésében foglaltak szerinti, a nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátások megállapításához rendszeresítette. A Tny. 97. (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok például a nyugdíjigények elbírálásához vagy a Tny. 22/A -a szerinti 0,5 %-os nyugdíjnöveléshez az adatokat közvetlenül a foglalkoztatótól, egyéni vagy társas vállalkozótól stb. szerzik be. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság kérésére az általa foglalkoztatott személyekről a foglalkoztató, továbbá a Tbj. 56/A -ban meghatározott, a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) az Art. 8. és 9. -ában meghatározott képviselő útján, illetve ennek hiányában közvetlenül a foglalkoztatott személy teljesíti. Az igazolás kitöltésére és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő megküldésére Ügyfélkapun keresztül is lehetőség van. A évi adatok elektronikus úton történő közléséhez való jogosultsághoz az adatszolgáltatást teljesítő személy adatait a Bejelentőlapon kell közölni, amelyet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell eljuttatni. A rovatok kitöltése A Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás kitöltése Az Ügyszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot illetve pótlapot állítottak ki. A rovat első felébe a biztosított 1-től induló lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai Az Adószáma, Neve, Székhelye rovatokba a foglalkoztató, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő megfelelő adatait kell értelemszerűen beírni. Az Adóazonosító jel rovatot annak a foglalkoztatónak minősülő természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. alapján biztosítottnak minősülő személyt foglalkoztat. 1

2 A foglalkoztató névváltozása, illetőleg jogutódlása esetén a jogelőd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás időpontját a XI. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. II. A biztosított adatai A Neme rovatok közül a megfelelőt X jellel kell jelölni. A biztosított Állampolgársága, TAJ száma, Neve, Születési neve, Előzőneve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványa vagy egyéb hivatalos okmánya alapján köteles az igazolásra felvezetni. A Neve mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a XI. Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. Az Alkalmazás minősége rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idő szerzése) kódját és rövidített megnevezését az alábbi táblázat szerint kell beírni. JOGVISZONY Kód Munkaviszony 20 Közalkalmazotti jogviszony 71 Közszolgálati jogviszony 72 Kormányzati szolgálati viszony 63 Bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony 73 Igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony 70 Országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő 19 Közfoglalkoztatási jogviszony 23 Hivatásos nevelőszülői jogviszony 80 Fegyveres szervek hivatásos állományú tagja Fegyveres szervek Fegyveres szervek szerződéses állományú tagja Katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona (90) Országgyűlési Őrség 84 Köztársasági elnök házastársa 62 Állami vezetői szolgálati jogviszony 64 Prémiumévek programban résztvevő személy 68 Különleges foglalkoztatási állományban lévő személy 69 Szövetkezeti tag, munkaviszony 15 Szövetkezeti tag, vállalk. jellegű jogviszony 16 Szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagja 17 Tan. szerz. al. szakképző isk. tan. f. tanuló 46 ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony 44 Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni 21 2

3 vállalkozó Egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett) 26 Egyéni vállalkozó (közép- vagy felsőfokú intézményben 36 nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató) Egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett) 38 kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 43 Kieg. tev. folyt. nem minősülő társas vállalk. 30 Társas vállalkozó (munkaviszony mellett) 35 Társas vállalkozó (közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben 37 nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató) Társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) 39 Társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) 34 kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 53 Megbízási jogviszony Munkavégzésre irányuló Vállalkozási jellegű jogviszony Választott tisztségviselő egyéb jogvi- szony (41) Társadalmi megbízatású polgármester Felhasználási szerződésen al. megb. jogv. Egyházi személy 91 Mezőgazdasági őstermelő (ha az A rovatot tölti ki) 78 Mezőgazdasági őstermelő (ha az B rovatot tölti ki) 78 Mezőgazdasági őstermelő jogviszony mellett (ha az A rovatot 79 tölti ki) Mezőgazdasági őstermelő jogviszony mellett (ha az B rovatot 79 tölti ki) Adóköteles munkanélküli ellátásban részesülő személy 25 Adómentes munkanélküli ellátásban részesülő személy 42 Munka-rehabilitációs díjban részesülő személy 81 GYET 92 Ápolási díj 94 GYED 83 GYES 93 Prémium évek progr.résztvevő járulékkiegészítése 48 Rehabilitációs járadékban részesülő személy (Kizárólag a 58 NYUFIG hasznája a Tny. 97. (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez) Rehabilitációs ellátásban részesülő személy (Kizárólag a 61 NYUFIG hasznája a Tny. 97. (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez) Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony 60 Főállású kisadózó 51 3

4 *az 51-es kódot kizárólag a kisadózó egyéni vállalkozó, kisadózó vállalkozások, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, választhatja. A kitöltés során a kódszámokat fel kell tüntetni az igazoláson. III. Biztosításban töltött idő A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lépett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazolás összesített adatok közlésére szolgál, ezért a biztosításban töltött idő, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban nem lehet feltüntetni! Az Arányos szolgálati idő naptári napjainak száma rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5 -a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében, valamint főállású kisadózói és Szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagji jogviszonyban ide nem értve a Mt. értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati időt a TnyR ában leírtak szerint kell kiszámítani. A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatba kell beírni a biztosításban töltött idő tól-ig" időszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és jutalom együttes összegét január 1-jétől a járulékfizetési felső határ megszűnt. A nyugdíjjárulék mértéke: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó biztosított esetében és a magánnyugdíj-pénztári tag esetén is a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az igazoláson nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot nem tartalmaz az igazolás. A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint. A nyugdíjjárulék összege: /levont, befizetett/ rovatokat az 51-es alkalmazás minőség kódnál nem kell kitölteni. A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. 4

5 Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben fennállt jogviszonya egy részében a foglalkoztatótól mint kifizetőhelytől GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások időtartamát a Biztosításban töltött idő tól-ig rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a Nyugdíjjárulékköteles jövedelem összege rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a Nyugdíjjárulék öszszege rovatokban kell közölni. (Ha a biztosított a teljes időszakban GYES-ben vagy GYED-ben részesült, természetesen a biztosításban töltött idő rovatban is csak egy sor szerepelhet.) Abban az esetben, ha a biztosított részére nem a foglalkoztató fizette ki a GYED, illetve GYES összegét, az említett ellátások időtartamát a Biztosításban töltött idő tól-ig rovatban külön feltüntetni nem kell, illetve az összegére és a levont nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat sem kell közölni, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! Amenynyiben a foglalkoztató nem kifizetőhely, úgy a GYES vagy a GYED időtartamát a IV. rovatban kérjük feltüntetni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidősről részmunkaidősre,vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, akkor a III. rovatban a biztosításban töltött időt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan. Az ekho-t választott biztosított esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék összege rovatoknál azt az összeget kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését a következők szerint. Munkabérrel ellátatlan időszakok és jogcímek megnevezése. Kódszám táppénz 11 baleseti táppénz 12 terhességi-gyermekágyi segély 21 igazolatlan távollét 73 önkéntes tartalékos katona 30 ügyvéd, közjegyző, szab. ügyvivő kam. tags., szoc. 51 Szöv. Tag, egyéni vállalkozói tevékenység szünetel előzetes letartóztatás 41 szabadságvesztés 42 munkavégzési (szolg. telj.) köt. alóli mentesítés 46 fizetés nélküli szabadság 71 fiz. nélk. szabadság gyermekápolás, gondozás 69 GYED 22 5

6 GYES 23 GYET 24 ápolási díj 25 pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség 84 egyéb jogcímen biztosított 40 a Katv. 8. (10) bekezdése alapján nem kell adót fizetni. 52 A kódszámot és a rövidített megnevezés együttesen kell feltüntetni. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokban közölnie kell. Az előző évről áthúzódó ellátások esetében a A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az előző évben megszűnt. Ilyen esetben az Alkalmazás minősége rovatban a Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás - kódját (97) kell feltüntetni. Az Efo.tv. 7. (2) bekezdése (mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka) alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyek esetén a rovatot kitölteni TILOS! V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és időtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR-08) az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni. Munkakörváltozás esetén az új munkakört, a változás időpontját és a FEOR számot a rovat következősorába kell beírni. Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját és munkaköri megnevezését. Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a december 31-ig hatályban volt és december 31-ig alkalmazni rendelt korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben [a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete] szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény ágazati hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a szolgálati idő elismerési kérelem, illetőleg a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le A Korkedvezményre jogosító munkakör rovat kitöltése esetén a Korkedvezmény-biztosítási járulék alapjának, megállapított és befi- 6

7 zetett összegének közlése is szükséges. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a nyugdíjjárulék köteles jövedelem alapjának 13%-a. Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. A Korkedvezmény-biztosítási járulék megállapított összegénél a teljes összeget (a nyugdíjjárulék köteles jövedelem alapjának 13%-át), a Korkedvezmény-biztosítási járulék befizetett összegénél pedig a foglalkoztató által megfizetett mértékű járulék összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesítést kapott, úgy az érintett időszakra vonatkozóan (a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától) korkedvezményre irányuló adatok kitöltésére nem kerülhet sor. Ebben az esetben az V/A. rovatban közölni kell a Mentesítés kezdő időpontját és a Mentesítésről szóló határozat számát. Abban az esetben azonban, ha az érintett időszakra vonatkozóan a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítést jogerősen visszavonták, a mentesítés visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a korkedvezményre irányuló adatokat közölni kell. Ebben az esetben az V/A. rovatban fel kell tüntetni a Mentesítés visszavonásának időpontját, valamint a Mentesítés visszavonásáról szóló határozat számát. VI. Munkaidő A rovatokba a biztosított munkaszerződés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát a Heti teljes rovatba, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát pedig a Dátum tól-ig rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor a Heti rész rovatba a munkaórák számát, a Dátum tól-ig rovatba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a XI. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfő, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a XI. Megjegyzés rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető, a VI. rovatot nem kell kitölteni, a XI. Megjegyzés rovatban azonban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje A Tny. 43/A. (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek a munkáltató által munkaórában igazolt má- 7

8 jus 1-jét követő, napi 8 óra alapulvételével átszámított időtartamát kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni. Az Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni. VIII. Mezőgazdasági őstermelő Biztosításban töltött idő kezdeteként az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot, illetve gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételének napját kell közölni. A Biztosításban töltött idő vége dátumhoz az őstermelői igazolvány visszaadásának napját kell beírni, továbbá gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásból való törlésének napját, illetve azt a napot, amikor a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A január1-jétől hatályos előírások értelmében, a Tbj. 30/A. -ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó előírásokat. Az arányos szolgálati időt az adatlap kiállítására kötelezett számítja ki a TnyR ában leírtak szerint. Járulékfizetésre vonatkozó adatok A VIII. rovatban kell közölni a járulékalapot képező jövedelemre és a járulék összegére vonatkozó adatokat. A mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbérnek megfelelőösszeg után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot. Amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (nyolcmillió forintot), akkor a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-ának 1/12 részét kell megfizetni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan az állami adóhatóság felé a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában tett nyilatkozatával vállalhatja, hogy a járulékokat a jogszabályban meghatározott a fentiekben ismertetett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során GYED-ben vagy GYES-ben részesült, az említett ellátások időtartamát és összegét az adatlapon feltüntetni nem kell, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! Amennyiben a járulékot a minimálbérnek megfelelő összeg után, illetve az állami adóhatóság felé tett nyilatkozat szerinti vállalt összeg után fizeti meg, úgy a VIII. rovat A) pontjában kell az adatokat közölni. Ebben az esetben a Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatba a minimálbérnek, illetve a vállalt összegnek megfelelő adatot kell közölni. A Nyugdíjjárulék megállapított összege rovatba a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege után kiszámolt 10 %-os nyugdíjjáruléknak megfelelő összeget kell közölni. Nyugdíjjárulék 8

9 befizetett összege rovatba az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjjárulék összegét kell közölni A mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A. (1) és (3) bekezdésében említett járulékalap alapulvételével nem köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. VIII./B) Ha a mezőgazdasági őstermelő a tárgyévet megelőző évben elért, az Szja. tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (nyolcmillió forintot) nem meghaladó bevétele után fizeti meg az előírt járulékot, akkor a B) pontban kell a megfelelőadatokat közölni. A Nyugdíjjárulék megállapított összege rovatba a nyugdíjjárulék alapja rovatban közölt jövedelem után számított, 10%-os, nyugdíjjárulék összegét kell beírni. A Nyugdíjjárulék befizetett összege rovatba az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. IX. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Az ekho-ra vonatkozó szabályokat az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005.évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekhotv.) tartalmazza. Az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás által teljesíti. Az ekho alapja a törvény 3. (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett az általános forgalmi adóval. A magánszemély az ekho alap után 15 százalék ekhót fizet. X. Felszolgálási díjra és a borravalóra vonatkozó adatok. Felszolgálási díj A Tbj. 19. (1) bekezdésében meghatározott járulék mértékétől eltérően a foglalkoztató a felszolgálási díj után 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely 9

10 magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék alapjául szolgáló felszolgálási díj összegének felső határa nincs, a járulékot a tényleges összeg után kell megfizetni. Borravaló A fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után megfizetett nyugdíjbiztosítási járulékra vonatkozó adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet felszolgálója teljesíti. A Tbj. 19. (2) bekezdésében meghatározott járulék mértékétől eltérően, a vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, A 15%- os mértékű járulékot a tényleges összeg után kell megfizetni. Az elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül történő adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók Az ONYF a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyeknek lehetőséget biztosít a Tny. 97. (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítésére. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban részletesebb információt az ONYF honlapján, awww.onyf.hu internetes elérhetőségi címen találhat. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, forinttól forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása abban az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti. Budapest, március Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 10