FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell"

Alexandra Halász
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A.1. Sorolja fel külön-külön a motiváció tartalom és folyamat elméleteit! Röviden fogalmazza meg, hogy mi a különbség az elméletek két csoportja között! MOTIVÁCIÓ TARTALOM: Maslow motivációs elmélete McClelland motivációs elmélete Herzberg kéttényezős elmélete Hackman és Oldham munkamoticációs elmélete FOLYAMAT ELMÉLET Megerősítéselmélet Locke célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell Mi és hogyan kérdésekkel lehet a legkönnyebben illetni. A tartalomelmélet arra keresi a választ, hogy mi határozza meg, mi ösztönzi, irányítja az emberi viselkedést. A motiváció szintjeinek a leírásával foglalkoznak, míg a folyamatelméletek azokra a külső (megerősítés) és belső (kognitív értékelés) folyamatokra helyezi a hangsúlyt, amelyek megmagyarázzák a motivált vagy motiválatlan viselkedés létrejöttét, motívumok körének kibővülését, új motívumok keletkezését. A.2. Írja le a klasszikus kondícionálás folyamatát!

célkitűzés-elmélet Vroom elváráselméleti modell Mi és hogyan kérdésekkel lehet a legkönnyebben illetni.

2 A.3. Nevezze meg az érzékelési küszöb fajtáját és definiálja őket! Alsó küszöb (Abszolút küszöb): a legkisebb észlelhető inger, amit az érzékszerv még képes felfogni. LÁTÁS: 5 km-rál egy gyertyaláng HALLÁS: óraketyegés 6 m-ről SZAGLÁS: egy csepp parfüm három szobában eloszlatva ÉRZÉKELÉS: egy légyszárny 1 cm-ről leejtve a kezünkre ÍZLELÉS: egy kávéskanál cukor nyolc liter vízben Felső küszöb (Fájdalomküszöb): valamekkora erősségű inger, amit még fájdalommentesen képes elviselni, hogy az észlelés fájdalmat okozna Különbségi küszöb: két inger között még éppen észlelhető eltérés, minél nagyobb az alsó küszöb annál kisebb eltérés elegendő, hogy érzékelhessük: 10 dkg meggy plusz egy, illetve 5 kg meggy plusz egy (kevés) B.1. Írja le az operáns kondícionálás folyamatát! Az állat nem passzív elszenvedője a kísérletnek, hanem aktív résztvevője. A kezdeti próba-szerencse viselkedésből megerősítő jutalom lesz, azaz a viselkedés az eszköz a cél elérésében. A társítás sorrendje más, mint a klasszikus kondícionálás esetében: a feltétlen inger (táplálék) feltétele a pedál lenyomása, azaz a ketrec ajtajának kinyitása.

nyolc liter vízben Felső küszöb (Fájdalomküszöb): valamekkora erősségű inger, amit még fájdalommentesen képes elviselni, hogy az észlelés fájdalmat okozna Különbségi küszöb: két inger között még

3 B.2. Melyek a felejtés okai a hosszú és a rövid távú memóriában? RÖVIDTÁVÚ: Előhívás kudarca: Amíg a tételek száma nem haladja meg a hét számot, addig tökéletesen fel tudjuk idézni őket, de amint egy újabb tétel lép be, a régiek közül kiesik egy. A felejtés oka az elhalványulás. A rövid távú memóriában való tartózkodás egy aktív állapotnak felel meg. Minél több elemet próbálunk meg aktív állapotban tartan, annál kevesebb aktivitás jut mindegyikükre. HOSSZÓTÁVÚ: A megtanult anyagok interferálnak egymással. B.3. Jellemezze a top-down és a bottom up személyészlelést! Top down fogalomvezérelt megismerési folyamat A célszemély külső jegyei befolyásolják azt, hogy mit gondolunk a személyről, és milyen tulajdonságokkal ruházzuk fel. Emiatt eltérően viszonyulunk egyes emberekhez, gondolatben más és más tulajdonságokkal ruházzuk fel őket, és ennek megfelelően viselkedünk velük szemben. Általában fogalomvezérelt feldolgozási mód a jellemző, hogy elkerüljük az energiaráfordtást, amit az adatvezérelt folyamat igényelne. Ezzel szemben az adatvezérelt (bottom up) folyamat során a beérkező adatokat, információkat egyenként elemezzük, és folyamatosan hasonlítjuk össze benyomásainkkal, amelynek ennek megfelelően folyamatosan módosítunk. (Ez teszi lehetővé, hogy odafigyeljünk, érzékenyek legyünk egy másik ember egyedi problémájára és ne essünk a saját felületességünk csapdájába.) Fontos, hogy motiváltak legyünk a célszemély megismerésében. Ellent mondanaka a benyomásunknak: individualizációs folyamat. Nem mondanak ellent a benyomásnak: sztereotipizálás folyamat indul be. C.1. Jellemezze a rövid távú memóriát! Korlátozott információkapacitás 7 egység +/-2 szelektív felejtés: kiszorítás, vagy elhalványulás a rövidtávú memóriát a problémamegoldáskor használjuk (MUNKAMEMÓRIA) akusztikus, vizuális tárolási idő 30 másodperc tudatos feldolgozás emlékezés egyik formája

A felejtés oka az elhalványulás. A rövid távú memóriában való tartózkodás egy aktív állapotnak felel meg.

4 C.2. Mutassa be Freud pszichoanalítikus elméletében az id, ego, szuperego fogalmait és ezek egymáshoz való viszonyát! Freud úgy gondolta, hogy a személyiség három nagy összetevőből áll, amelyek közül mindegyiknek megvan a maga funkciója, és amleyek folyamatos kölcsönhatása eredményezi a komplex emberi viselkedést. id (magyarul ösztönén) a személyiség legprimitívebb, a születéskor is jelenlévő része, amelyből fejlődik ki a az én és a felettes én. Biológiai ösztönkésztetések alkotják: éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése, szexuális örömszerzés. Az ösztön teljes egészében tudattalan. Freud szerint az összes lelki energia az idből származik, amit így a személyiség motorjának tekinthetünk. Örömmel alakítja, vagyis a szükségletek mihamarabbi kielégítése. ego (magyarul én) feladata, hogy az ösztönén impulzusait a külvilág követelményeit figyelembe véve elégítse ki. Ez dönti el, hogy az id impulzusai mikor és hogyan elégítődnek ki. Közvetít az id és a szuperego között. Tartalma lehet tudattalan, tudatelőttes és tudatos egyaránt. szuperago (felettes én) a szülők és a társadalom értékeinek, erkölcsi normáinak belső képviselője, amely eldönti, hogy helyes-e vagy sem. A szuperego kezdetben a büntetések és a jutalmak révén érvényesülő szülői normák belső tételévé alakul ki, így a gyereknek többé nem kell megmondani, hogy lopni rossz, mert a szuperegoja közli vele. 1. legátolja az olyan impulzusokat, amik a társadalom számára károsak 2. morális megfontolások alapján cselekedjen 3. abszolút tökéletesség felé terelni az egyént Implicit általános készségek, érzelmi állapotok tárolása Explicit: adatok, tények tárolása

id (magyarul ösztönén) a személyiség legprimitívebb, a születéskor is jelenlévő része, amelyből fejlődik ki a az én és a felettes én.

5 C.3. Mi a klasszikus kondícionálásban a feltételes reflex kialakulásának feltétele? A semlges ingerhez biológiailag fontos feltétlen ingert kapcsolunk, akkor a semleges inger feltételes ingerré alakul át. A feltétlen ingerhez automatikusan hozzátartozik a feltétlen reflex, ha ehhez a feltételes ingert hozzákapcsoljuk, akkor kizárólag a feltételes inger is kiválthat feltételes reflexet. D.1. Mit jelent a társas identitás? Mutassa be, hogy mi jellemzi az ingroup és az outgroup tagok észlelését! D.2. Jellemezze a hosszú távú memóriát! Korlátlan információ kapacitás Az itt tárolt információ bármikor előhívható Asszociatív hálózat Sémákon alapul Emlékezés egyik formája Előhívási támpontok segítenek Interferencia lassíthatja az előhívást Deklaratív tudás (mi?) 1, Szemantikus memória: tanulás alapján elsajátított memória 2, Epizódikus memória: átélt életesemények, személyesélményeken alapuló emlékezetek Procedurális tudás: (hogyan?) Biciklizés, masnikötés

A feltétlen ingerhez automatikusan hozzátartozik a feltétlen reflex, ha ehhez a feltételes ingert hozzákapcsoljuk, akkor kizárólag a feltételes inger is kiválthat feltételes reflexet. D.1.

D.3. Mi a különbség a dedukció és az indukció között? Indukció: Az a következtetési forma, amellyel több egyedi esetből következtetünk valami általános szabályra.

6 D.3. Mi a különbség a dedukció és az indukció között? Indukció: Az a következtetési forma, amellyel több egyedi esetből következtetünk valami általános szabályra. Az induktív gondolkodás alapvetően okok és okozatok közötti valószínőségekre épít. Fogalomalkotás: több különböző tárgy gyűjtőneve, általánosítása Szabályalkotás: pl inteligenciatesztek Dedukció: Egy következtetés deduktívan akkor érvényes, hogyha a következmény nem lehet hamis, ha a kiinduló állítások, azaz a premisszák igazak.

Az induktív gondolkodás alapvetően okok és okozatok közötti valószínőségekre épít.

Hasonló dokumentumok

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)