Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából. Dr. Harcos Mihály

Átírás

1 Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály

2 1. eset: A szokásos piaci ár Luxemburgi társaság kölcsön kamat (BUBOR + 1,95%) Magyar társaság A társaság a transzferár-nyilvántartásában rögzítette, hogy a BUBOR+1,95% kamat piacinak tekinthető, mert az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatstatisztikái 1% országkockázati felárral növelve ilyen ártartományt eredményeznek.

3 1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság határozata: A transzferár-nyilvántartásban bemutatott kamat nem piaci: az MNB kamatstatisztikái az országkockázatot már tartalmazzák, ezért az 1% kamatfelár alkalmazása nem indokolt. Piaci kamatként az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatmértéke veendő alapul. A társaság a piacinál magasabb kamatráfordítást számolt el = kevesebb adót fizetett.

4 1. eset: A szokásos piaci ár A per fő kérdése: Mi a szokásos piaci kamat-mérték? Az igazságügyi szakértő véleménye: mindkettő Az eltérés a piaci ár szórásából adódik: a társaság által alkalmazott kamat inkább a felső tartományba, az adóhatóság által megállapított kamat inkább az alsó tartományba esik, de a piaci szóráson belüli mindkettő.

5 1. eset: A szokásos piaci ár Hogyan dönt a bíróság? A társaságnak kell bizonyítania, hogy az adóhatóság határozata jogszabálysértő. Az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a határozata megalapozott, azaz: a társaság nem piaci kamatot számolt el, és az adóhatóság által alkalmazott kamat megfelelt a szokásos piaci árnak.

6 1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság érvelése: A transzferár-nyilvántartás az adózó bizonyítási eszköze, ha az abban foglaltak hitelessége megdől, akkor az adózó nem hivatkozhat a transzferár-nyilvántartásban bemutatott piaci árra Figyelem!Ha a társaság a transzferár-nyilvántartást elrontja, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy nem piaci árat alkalmazott?

7 1. eset: A szokásos piaci ár Tanulságok: Hatalmas kockázat van a tartalmilag támadható transzferár-nyilvántartásokban Az eljárás kezdetétől a fókuszt azon kell tartani, hogy az alkalmazott ár igazolhatóan a szokásos piaci ár

8 2. eset: A nettó adótartozás A megfizetett iparűzési adó összegével csökkenthető volt a társasági adó alapja. Feltétel: a társaságnak nem volt adótartozása Kérdés: mit értünk adótartozás alatt?

9 2. eset: A nettó adótartozás Példa: Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Társasági adó Innovációs járulék Egyenleg (túlfizetés) Törvénymódosítás (nettó adótartozás): hatályba lépés november 16-án NAV iránymutatás : a módosításnak nincs visszaható hatálya LB döntés: a módosításnak nincs visszaható hatálya

10 2. eset: A nettó adótartozás Érvelés a perben: A törvénymódosításnak nem visszaható hatálya, hanem visszamenőleges alkalmazhatósága van. LB döntése: A nettó adótartozás koncepcióját a törvénymódosítás előtti időszakok esetében is alkalmazni kell. Az adóhatóság gyakorlata: A döntést elfogadta. Tanulság: Megfordítható a joggyakorlat.

11 2. eset: A nettó adótartozás A lezárt ügyek megnyitása (bármilyen Kúria vagy EB döntés esetében lényeges lehet) első fokon jogerős határozat felügyeleti intézkedés, másodfokon jogerős határozat kereset (igazolási kérelemmel) és/vagy felügyeleti intézkedés, bíróság ítélete - perújítás? Az elévült időszakok kérdése: a megoldás a végrehajtás felfüggesztése

12 3. eset: A fiktív számla szerződés Számlakibocsátó takarmányátadás vételár? Vevő Revízió feltárása: (i) a termény beszerzése nem igazolható, (ii) tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik, (iii) az ügyletet nem vallotta be.? takarmányátadás A per fő kérdése: kinek kell bizonyítania és mit?

13 3. eset: Fiktív számla Irányadó szabályok: Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóságnak kell bizonyítania, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Az adólevonási jog csak hiteles számla alapján gyakorolható.

14 3. eset: Fiktív számla Az adóhatóság érvelése: A termékbeszerzés valódisága nem vitatott. Nem visszaellenőrizhető, hogy a számlakibocsátó volt a tényleges eladó. A számla nem hiteles, ugyanis a számviteli alapelvek szerint a számlán szereplő ügyletnek kívülálló személyek számára is megállapíthatónak kell lennie. Figyelem! A fenti érveléssel megfordul a bizonyítási teher: az adózónak kellene bizonyítania, hogy a takarmányt valóban a számlakibocsátótól szerezte be.

15 3. eset: Fiktív számla A perbeli álláspontok: Az új Áfa tv. már nem hivatkozik a számviteli szabályokra = nem fordítható meg a bizonyítási teher ilyen módon. Az adóhatóság elfogadta, hogy a bizonyítási teher nem fordul át, de fenntartja, hogy kétséget kizáróan bizonyította, hogy a takarmányt nem a számlakibocsátó társaság adta el.

16 3. eset: Fiktív számla Tanulságok: Az adóperek 70%-a a bizonyítási teher kérdésén dől el. A fiktív számlás gyakorlat alapvetően szokásjogon és nem tételes jogon alapul. De a január 1-től befogadott számlák tekintetében már az ÁFA tv. mondja ki az eredet hitelességének követelményét.

17 Efficiently Yours.