PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009

Átírás

1 Budenz József [ltal{nos Iskola és Gimn{zium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009 Alsó tagozatos tanterv

2 1. Az alsó tagozat óraterve Óraterv Tant{rgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. összesen Magyar Matematika Emberismeret (T{rs.ism.) Természetismeret Életvitel Vizu{lis Művészetek Ének Testnevelés Idegen nyelv Informatika ,5 1, ,5 + 2 Rehabilit{cióra fordított órakeret: Pszichés fejlődési rendellenesség esetén Célok: Az adott évfolyam kötelező órasz{m{nak A rehabilit{cióra felhaszn{l órakeretet ell{tó pedagógus: A felhaszn{lt órakeret lehet: Beszédfogyatékos tanulók sz{m{ra Autisztikus tanulók sz{m{ra A megfelelő tartalmak közvetítése egyéni tempóban. Speci{lis módszerek, kiegészítő, fejlesztő, rehabilit{ciós, ter{pi{s elj{r{sok alkalmaz{sa. 15% -a = 3 óra 40% -a= 8 óra 50 % -a= 10 és 11 óra Gyógypedagógus Gyógypedagógus Gyógypedagógus egyéni foglalkoz{s, kiscsoportos foglalkoz{s, tanórai integr{ció, stb., 2

3 Magyar nyelv és irodalom Alapelvek és célok A magyars{g összetartó ereje nyelvében és kultúr{j{ban rejlik. Az anyanyelvi nevelés megismerteti, {törökíti a nyelvi és kultur{lis hagyom{nyokat. Mindezek biztos ismerete segíti az egyént képességeinek kibontakoztat{s{ban, alkalmass{ teszi a t{rsadalmi beilleszkedésre, a hum{nus magatart{sra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi inform{ciók megszerzését, problém{k megértését, valamint megold{s{t. A kollektív emlékezet és a nemzeti irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen föltétele a haz{hoz, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúr{hoz való kötődésnek. Ezért az anyanyelvi nevelés egyar{nt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek. A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanít{s{nak célja, hogy az életkori saj{toss{gok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhaszn{lattól a tudatos felé; hogy megismertesse népünk hagyom{nyaival, kultur{lis értékeivel. Célja tov{bb{, hogy beszédét alkalmass{ tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunik{ciós helyzethez igazodó közlésére, és megtanítsa az ír{sbeli nyelvhaszn{latra. Az anyanyelvi kompetenci{k hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkod{smódj{ra, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósít{s{ra. A többi műveltségterület (tant{rgy) tanul{sa elképzelhetetlen a szóbeli és ír{sbeli szövegértés-szövegalkot{s megfelelő színvonala nélkül. Ennélfogva az anyanyelvi képzésnek {t kell szőnie a teljes oktat{si-nevelési folyamatot. Az iskol{ba lépő gyermek sz{m{ra a beszéd az egyetlen ismert nyelvhaszn{lati mód. Ebből következik, hogy az élőbeszéd szolg{l alapul az összetettebb nyelvhaszn{lati módok: az olvas{s, az ír{s, az ír{sbeli szövegalkot{s megtanít{s{hoz. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvas{s integr{lt fejlesztése. A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az irodalom megszerettetése és az olvas{si kedv fölkeltése, ébren tart{sa; az irodalomolvas{s személyiségform{ló hat{s{nak érvényre juttat{sa. SNI tanulókn{l: Az olvas{s és az ír{s tanít{s{n{l az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiv{laszt{sa történjen. Egyes tanulókn{l a gépi ír{s elsaj{tít{sa teremt majd lehetőséget az ír{sbeli kommunik{cióra. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és reduk{lni kell az egyes speci{lis eltérések figyelembe vételével. Ezeket a módosít{sokat a tanmenetekben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. 3

4 Kiemelt fejlesztési feladatok Pszichés fejlődési zavara miatt a tanul{sban tartósan akad{lyozott tanulók: Diszlexia, diszgr{fia: egyéni fejlesztési terv szerint a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. Módszer: Meixner - féle a)folyamatos szókincsfejlesztés, és a verb{lis emlékezet fejlesztése, b) finom motorikus mozg{sok fejlesztése, c) figyelem, koncentr{ció fejlesztése. d) a testséma biztons{g{nak kialakít{sa, e) a téri és időrel{ciók kialakít{sa praktikus és verb{lis szinten, f) a vizuomotoros koordin{ció gyakorl{sa, g) a l{t{s, hall{s, mozg{s koordin{lt működtetése, h) az olvas{s, ír{s tanít{sa (szükség esetén újratanít{sa) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén g{tl{s elvét figyelembe vevő, valamint a vizu{lis és auditív észlelésre alapozó módszerrel, i) az olvas{s, ír{s készségének folyamatos gondoz{sa, fejlesztése a tanuló egész iskolai p{lyafut{sa alatt, j) a kompenz{ló technik{k alkalmaz{sa valamennyi tant{rgy tanul{sa sor{n, k) az élő idegen nyelv oktat{sa speci{lis módszerekkel, auditív megközelítéssel, l) az olvas{sképtelenség esetében a tanul{s segítése a szövegek auditív tolm{csol{s{val, gépi ír{ssal, szövegszerkesztő haszn{lat{nak megtanít{s{val és alkalmaz{s{val. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 15 % Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. Beszédfogyatékosok estén: egyéni fejlesztési terv szerint a logopédus, a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befoly{solhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósít{sa kív{n nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékoss{g típus{tól függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolód{sok v{lhatnak szükségessé. Néh{ny szempont azonban {ltal{nosítható: - olvas{s-, ír{stanít{si módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvas{stanít{si módszer aj{nlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorl{si, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondoz{s a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktat{s teljes időtartama alatt központi szerepet j{tszik. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 40 %, Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. 4

5 Autisztikus tanulók: A fejlesztés fő célterülete a kommunik{ció, mint a kapcsolatteremtés és fenntart{s, valamint az inform{ciócsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hi{nya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunik{ciós sz{ndék, illetve a kommunik{ciós funkció megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verb{lis képességeik színvonal{tól - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunik{ciós eszközrendszerek alkalmaz{s{ra. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 50%, Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. Beszédértés, beszédművelés Az iskol{ba lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen haszn{lj{k, az iskola feladata a t{rsadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhaszn{lat létrehoz{sa. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optim{lis hangz{s{nak megalapoz{sa, mint a kommunik{ciós képességek alakít{sa és az udvarias nyelvi magatart{s megtanít{sa. Az eredményes kommunik{ció érdekében szoktatunk a t{rsakkal való együttműködésre, m{sok véleményének meghallgat{s{ra, értelmezésére. R{ir{nyítjuk a figyelmet a partner beszédének értelmi és érzelmi tartalm{ra, a nem verb{lis közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saj{t véleményének érthető megfogalmaz{s{ra, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkod{sra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Besz{molhatnak megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvt{ri gyűjtőmunk{ról. A memoriterek szöveghű megszólaltat{sa közben megkív{njuk a hallgatós{ggal való kapcsolattart{st. Különféle dramatikus form{kat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg b{boz{ssal vagy dramatikus j{tékokban. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; elj{tszatjuk p{rokban vagy csoportokban a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A szerepj{tékok fejlesztik az improviz{ciós készséget. A népi gyermekj{tékok, népszok{sok a hagyom{nyok őrzésére nevelnek. Szóbeli és ír{sbeli szövegalkot{s A legegyszerűbb szóbeli szövegalkot{sok a p{rbeszédek, amelyeket szitu{ciós vagy dramatikus j{tékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tiszt{znunk kell a szövegalkot{st befoly{soló tényezőket (kommunik{ciós partnerek, sz{ndékuk, kommunik{ciós körülmények). Szóbeli szövegalkot{snak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való besz{moló is. Az ír{sbeli fogalmaz{s készítése csak megfelelő ír{skészség kialakul{sa ut{n kezdhető el. A szóbeli és az ír{sbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg. Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő 5

6 szövegmint{kat műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Mint{ul legtöbbször az olvasm{nyok szolg{lnak a gyermekek fogalmaz{saihoz; szűkített vagy bővített reproduk{l{suk jelenti a szövegalkot{s első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkot{sokhoz: a képzelet, az érzelmek ön{lló kifejezéséhez. Egyúttal forr{sai az {rnyalt, gazdag szókincs kialakít{s{nak. A szabatos fogalmaz{son kívül m{r az alsó tagozatban el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését. Olvas{s, szövegértés Az alsó fokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az olvas{s technik{j{nak elsaj{títtat{sa: a betűk összeolvas{sa. A hangosan végzett olvas{stechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorl{s{t is szolg{lj{k. Alkalmazzuk a szótagoltató olvas{st, amelyről egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően fokozatosan térhetnek {t a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvas{sra. A hangos és a néma olvas{s folyamatos gyakorl{s{hoz mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondoz{sa, amely megalapozza a tanul{s egész későbbi folyamat{t, fejleszti az intellektu{lis képességeket, szélesíti a tanulók l{tókörét. Feltétele a szövegértésnek a megfelelő tempójú hangos és néma olvas{s. A szöveghű, jelentést értelmező felolvas{st csak előzetes felkészülés ut{n követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, mag{ncélú, hivatalos, publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek felfog{s{t, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsg{lata igen sok ir{nyban fejleszti a gyermekeket: gyarapodik {ltala szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szól{smond{sok haszn{lat{hoz. Az olvasm{nyok megértését segítik a különböző szövegelemző elj{r{sok. A feldolgoz{s sor{n a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatart{sform{kkal. Elsaj{títj{k a szereplők cselekedeteinek megítélését, ez{ltal fogékonys{gra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi v{laszt{sokban. Tanul{s, ismeretszerzés Korunk azt v{rja el az iskol{tól, hogy tanul{sra képes és tov{bbi ismeretszerzésre nyitott egyéneket neveljen. Ezért m{r az alapfokú oktat{s-nevelés sor{n megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés forr{saival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvt{rhaszn{lattal. Fontos mozzanata ennek a szót{rok, a gyermeklexikonok, az enciklopédi{k tanulm{nyoz{sa. Egyar{nt nevelünk a verb{lis és a nem verb{lis (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgoz{si technik{k közé tartozik a 6

7 gyűjtött adatok célszerű, {ttekinthető elrendezése, a v{zlatkészítés, amelyben a tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlotts{got kell szerezniük a tanulóknak az inform{ciók felhaszn{l{s{ban, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglal{s{ban. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A tudatos nyelvszemlélet alakít{s{hoz elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és {rnyalt nyelvhaszn{lat gazdagít{s{hoz hozz{j{rul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése. Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmond{sok, a szól{sok {tvitt jelentésének magyar{zat{val. A mondatfajt{kat kommunik{ciós sz{ndékuknak megfelelően vizsg{ltatjuk, haszn{ltatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben figyeltetjük meg a beszélő sz{ndék{nak megfelelő nyelvhaszn{latot. Mindezekkel fejlesztjük a tanulók kifejezőképességét. A sz{mítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli vil{g{ban különösen fontos a tanulókat valós péld{kkal meggyőzni a helyesír{s szükségszerűségéről, megismertetni legegyszerűbb norm{ival. Munk{nk akkor lesz eredményes, ha tanítv{nyaink hasznosítj{k a megismert nyelvtani, helyesír{si és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazz{k a szab{lyokat szóbeli s ír{sbeli megnyilatkoz{saikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel. Ír{s és ír{shaszn{lat A kézír{sra napjainkban is szükség van, b{r szerepét fokozatosan {tveszik a sz{mítógépek, a mobiltelefonok. A tanulók ír{sbeli nyelvhaszn{lat{t alapozzuk meg vele. Az ír{s jelrendszerének elsaj{títtat{sakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni saj{toss{gait. A betűform{k, -kapcsol{sok tanul{s{n keresztül az ír{s automatiz{l{s{ig vezet az út. Olyan ír{stempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az ír{s eszközi haszn{lat{ra, a gondolatok lejegyzésére. Az ír{skép tetszetős külalakj{nak érdekében kív{njuk meg a gazdas{gos szövegelrendezést, a szab{lyoshoz közel {lló betűtípus olyan haszn{lat{t, amely nem z{rja ki az egyéni von{sok jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagy{s nélküli ír{st, a tanult helyesír{si norm{k megtart{s{t. Ezt segíti az önellenőrzés szok{s{nak kialakít{sa is. 7

8 1. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 150 óra, ír{s 109 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai: A tanulók megfigyelése a tanév elején 14 ó. Az olvas{s tanul{s{nak előkészítése 16 ó. Az ír{s tanul{s{nak előkészítése 40 ó. Beszédértés, beszédművelés (az olvas{sór{kon) Szóbeli szövegek alkot{sa 9 ó. Az olvas{s jelrendszerének és technik{j{nak tanul{sa; az olvas{s gyakorl{sa 80 ó. Az ír{s jelrendszerének tanul{sa; az ír{s gyakorl{sa 62 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 26 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 4 ó. Eredményvizsg{lat (4 olvas{s, 4 ír{s) 8 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak A tanulók megfigyelése a tanév elején Kommunik{ciós képességek megfigyelése: beszéd, beszédértés. A beszéd akusztikus és nyelvi jellemzői: a helyes hangképzés, a beszéd folyamatoss{ga, szókincse, nyelvi helyessége. Beszédhib{k fölmérése. Viszonyszók ismerete. A beszédhall{s fejlettsége. Értelmi képességek: megfigyelő, analiz{ló, összehasonlító képesség, az emlékezet tartóss{ga (verb{lis emlékezet, formaemlékezet, sorrendiség megjegyzése). A jelfunkció ismerete. Mozg{sképességek: mozg{skoordin{ció, finom-mozg{sok, írószerhaszn{lat. A Fejlesztési feladatok Mesehallgat{s, a hallott mese reproduk{l{sa. Mondatalkot{sok eseményt {br{zoló képről. Mondók{k, sorolók memoriz{l{sa; tapssal kísért elmond{suk. Szóbeli utasít{sok megértése, végrehajt{sa. Különböző hangszerekkel, eszközökkel keltett hangok, megnevezése. Rajzos, mozg{sos és hangjelek értelmezése (jelfunkció). Form{k fölismerése, azonoss{gaik és különbségeik meg{llapít{sa. Képek kirak{sa korongokból és p{lcik{kból. Ritmikus sorok kirak{sa vagy rajzol{sa. Pontok összekötésével {br{k, alakok elő{llít{sa. A 8

9 Tartalmak kézhaszn{lat dominanci{ja. Ritmusérzék. Figyelem, feladattudat tartóss{ga ön{lló tevékenység végzésekor. Az olvas{s tanul{s{nak előkészítése A mondat, a szó, a szótag, a hang. Szótagol{s. Beszédművelő feladatok. A jelfunkció. T{jékozód{s testsém{n, térben, sík lapon. Az olvas{shoz, ír{shoz szükséges helyes testtart{sra szoktat{s; megfelelő írószerhaszn{lat alakít{sa. Hangtanul{s, hangfölismerés, hangok kapcsol{sa. Az ír{s tanul{s{nak előkészítése A betűír{shoz szükséges vonalelemek szab{lyos elsaj{tít{sa, v{zol{s. Vonalelemek kötése. Beszédértés, beszédművelés A helyes beszédlégzés. Hangok tiszta artikul{ciója, időtartamuk. A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangerő, hangsúly. Az ösztönös szótagol{s tov{bbfejlesztése. A szókincs bővítése és pontosít{sa. Szóbeli szövegek alkot{sa B{bos megjelenítési form{k elsaj{tít{sa a gyakorlatban. Felelgetős mondók{k. Az udvarias viselkedés és a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai (köszönés, Fejlesztési feladatok csal{d megörökítése rajzban. A mondat és a szó bont{sa kisebb nyelvi egységekre. Mondók{k tanul{sa. Feladatok végzése rajzos utasít{sok alapj{n. T{jékozód{skor a megfelelő kifejezések haszn{lata. Finommozg{sok gyakorl{sa. A szem és a kéz mozg{s{nak összehangol{sa. Betűelemek (ír{selemek) alakít{sa, kapcsol{sa. Szavak hangokra bont{sa. Vonalelemek megjelenítése minél többféle érzékszerv igénybevételével j{tékos form{ban a tértől a sík felé haladva. V{zol{skor a helyes forma és lendület gyakorl{sa. Ír{skészség fejlesztése. Finommotorikus mozg{s. Helyes testtart{s. J{tékos légzőgyakorlatok végzése. Hangok megfigyelése szavakban, helyes ejtésük gyakorl{sa. Szavak, szószerkezetek, helyes ejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{sa mondatok inton{l{sakor. V{laszad{s kérdésekre. Mondók{k, sorolók ritmiz{ló elmond{sa. A hallott/olvasott történet reprodukciója. Beszélgetés a hallottakról, az olvasottakról. Mesék p{rbeszédeinek elj{tsz{sa b{bokkal. Mondók{k dramatiz{l{sa. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak tanul{sa szitu{ciós j{tékkal. Részvétel népi 9

10 Tartalmak Fejlesztési feladatok bemutatkoz{s, kérés, gyermekj{tékokban. Helyes magatart{s és köszönetnyilv{nít{s). beszéd alkalmaz{sa szitu{ciós j{tékokban. A csoportban való szereplés gyakorl{sa, együttműködés t{rsakkal. Az olvas{s jelrendszerének és technik{j{nak tanul{sa; az olvas{s gyakorl{sa Az olvas{s jelrendszerének megismertetése Meixner Ildikó diszlexia prevenciós olvas{stanít{si elj{r{s{nak alkalmaz{s{val. Az olvas{s technik{j{nak elsaj{títtat{sa: a betűk összeolvas{sa. Az olvas{stechnika fejlesztése: betűfölismerés, összeolvas{s. Szótagsorok, szavak, szószerkezetek, egyszerű mondatok, rövid szövegek hangos és ön{lló (néma) olvas{sa. Az olvas{s pontoss{g{nak fejlesztése technikai gyakorlatokkal. Tapasztalati úton nyelvtani fogalmak megismerése: mag{n- és m{ssalhangzó; hosszú és rövid hangok; egy-, két-, h{romjegyű betű; az {bécé. Az ír{s jelrendszerének tanul{sa; az ír{s gyakorl{sa Kötött kisbetűk tanít{sa a v{lasztott betűtípussal, kötéssel az olvas{s jelrendszerének tanul{s{hoz képest késleltetve. Betűelemek v{zol{sa, ír{sa. Betűk v{zol{sa és ír{sa nagy alakban, majd a vonalrendszerben. Ír{sjelek megismertetése. A szab{lyos betűalakít{s és -kapcsol{s gyakorl{sa. Betűk, szavak, szószerkezetek, egy-egy rövid mondat ír{sa m{sol{ssal, tollbamond{ssal. A mag{n- és a m{ssalhangzók időtartam{nak jelölése. A személynevek és a mondatok kezdése megkülönböztetett A hangok és betűk azonosít{sa. A tanult mag{nhangzók és m{ssalhangzók összeolvas{sa betűből {lló szótagok olvas{s{nak gyakorl{sa. Szavak vari{l{sa mozgatható betűkből; olvas{suk. Szótagsorok, szósorok begyakorl{sa. Szótagolva vagy szótagol{s nélkül lejegyzett nyelvi anyag felolvas{sa egyéni fejlettségi szintnek megfelelően. A szótagolva olvasott szavak, szószerkezetek, mondatok elismétlése szótagol{s nélkül. Fölkészülés ismert szöveg hangos olvas{s{ra előzetes ön{lló gyakorl{ssal. Felolvas{skor a mondat végének érzékeltetése szünettel, a mondatok elismétlése élőszóban, ereszkedő hanglejtéssel. Ritmusos, verses szövegek csoportos olvas{sa. A versritmus produk{l{sa tapssal, ritmushangszerekkel. Szavak hangokra bont{sa, kirak{sa mozgatható betűkből. Betűelemek lendületes alakít{sa, 2-3 elem összekötése. A betűkötések minden lehetőségének begyakorl{sa. Szavak, szószerkezetek, 2-3 szavas mondatok ír{sa m{sol{ssal: írott vagy nyomtatott mint{ról. 2-6 betűs, fonetikusan írandó szó m{sol{sa; ír{sa l{tó/halló előkészítés ut{n tollbamond{sra. 2-4 hangból {lló, kiejtésnek megfelelő szó ön{lló hangelemzése, ír{sa. Szavak, szószerkezetek és rövid mondatok rögzítése m{sol{ssal, tollbamond{ssal. 10

11 Tartalmak Fejlesztési feladatok kisbetűvel. A kötött betűk csoportos Írott szöveg olvas{sa. ismétlése. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Szövegek olvastat{sa a magyar irodalomból: népköltészeti és műköltészeti mondók{k, sorolók, mesék, gyermekj{tékok; a csal{d és az iskola életéből vett tém{jú, irodalmi igényű verses vagy prózai alkot{sok; a környezetismeretben tanultakhoz kapcsolódó rövid szövegek. Az olvasott művek tartalm{nak fölfog{sa, címének és tartalm{nak összevetése. A szövegértés fejlesztése az olvasottak közös megbeszélésével. Kérdésekre v{lasz keresése a szövegből. A versek hangulat{nak, ritmus{nak, rímeinek észrevetetése; képeinek lerajzoltat{sa; legfontosabb jelentésének megfogalmaztat{sa. A verses forma fölismertetése: verssor, versszak. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat Könyvt{rl{togat{s. A könyvt{r szolg{ltat{sainak, a könyvkölcsönzés módj{nak megismerése. Olvas{si szok{sok alakít{sa a könyvt{rban. Gyermeklexikon haszn{lata ismeretlen kifejezések magyar{zat{hoz (Ablak zsir{f c. képes gyermeklexikon) Memoriterek A szövegtanul{s segítése rajzos Szóban és ír{sban kapott feladatok megértése. Az olvasott/meghallgatott szövegegész lényeges gondolatainak fölfog{sa, a velük kapcsolatos tanítói kérdések megv{laszol{sa. A prózai és verses szövegek részletes megbeszélése tanítói segítséggel. Részvétel a beszélgetésben: a szereplők megnevezése, az ismeretlen kifejezések jelentésének tiszt{z{sa, az események elmond{sa, valós{gos és mesés elemek megkülönböztetése. A szöveghez kapcsolódó egyéni élmények elmond{sa. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saj{t élményei, tapasztalatai között. Meseillusztr{ció készítése. Az ön{lló (néma) olvas{ssal p{rhuzamosan szövegértést igazoló feladatok megold{sa Verses szövegek meghallgat{sa, olvas{sa. A vers hangulat{nak fölismerése. Rímek keresése tanítói segítséggel. A versritmus eltapsol{sa. A versek költőjének megnevezése. L{togat{s az iskolai könyvt{rban. V{logat{s a koroszt{lynak való könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek. Alkalmazkod{s a könyvt{rban elv{rt viselkedési szab{lyokhoz. Szavak magyar{zata gyermeklexikon haszn{lat{val (Ablak-zsir{f c. képes gyermeklexikon). 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, 11

12 Tartalmak emlékeztetővel. A szövegek pontos, helyesen artikul{lt előad{sa. A csoportban való szereplés gyakorl{sa, együttműködés t{rsakkal. Fejlesztési feladatok nyelvtörő; énekes népi gyermekj{ték előad{sa t{rsakkal; 4 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: Csan{di Imre, K{ny{di S{ndor, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi S{ndor, Szil{gyi Domokos, Tamkó Sirató K{roly, Weöres S{ndor. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasít{sok végrehajt{s{ra, kérdésekre való v{laszad{sra; meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmond{s{ra segítséggel; az udvarias érintkezés tanult form{inak alkalmaz{s{ra valós{gos szitu{ciókban (köszönés, bemutatkoz{s, kérés, köszönetnyilv{nít{s) a tanult memoriterek elmond{s{ra; a magyar {bécé betűinek fölismerésére, összeolvas{s{ra; kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvas{s{ra; m{sol{sra kötött betűkkel írott mint{ról, a saj{t nevének ön{lló, helyes leír{s{ra; a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; szavak ír{s{ra m{sol{ssal: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagy{s nélkül. a leírt nyelvi anyag fölolvas{s{ra, javít{s{ra összehasonlít{ssal. 2. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 129 óra, ír{s 65 óra, nyelvtan 65 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és a nyelvtanór{kon) Szóbeli szövegek alkot{sa 10 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 50 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 57 ó. Ír{stanul{s 30 ó. Ír{sképesség fejlesztése 35 ó. 12

13 Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 65 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 2 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 2 ír{s, 4 nyelvtan, helyesír{s) 10 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A hangkapcsolatok helyes ejtése (m{ssalhangzó-törvények). Hangképzési nehézségek leküzdése (m{ssalhangzótorlód{sok). A h-val végződő (Cseh/orsz{g/, juh, méh, pléh) és a ch-val írt szavak (technika, barkochba) helyes kiejtése. A hangok időtartam{nak érzékeltetése szavakban. A helyes beszédlégzés gyakorl{sa. A szöveg mondatai között levegővételnyi szünet tart{sa. A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{sa: a beszédben és a hangos olvas{skor. A szókincs bővítése, pontosít{sa (rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak). Szavak rendezése {ltal{nos fogalmak al{ (h{zi{llatok, vadon élő {llatok, vad{llatok). Inform{ciók fölidézése tanítói kérdések segítségével. Kérdések és v{laszok megfogalmaz{sa az ismeretterjesztő szövegek tém{j{val kapcsolatban. Beszélgetés adott vagy szabadon v{lasztott tém{ról (olvasm{nyokról, Fejlesztési feladatok Az artikul{ciós ügyesség bizonyít{sa nyelvtörők, {llathangut{nzók mondogat{s{val. M{ssalhangzó-torlód{sos szavak kiejtése. A kiejtéstől eltérő ír{smódú szavak hangoztat{sa tanítói minta alapj{n. Azonos hang{llom{nyú, de a hangok időtartam{ban eltérő szavak megszólaltat{sa p{rokban (öt, őt; sz{l, sz{ll); jelentésük tiszt{z{sa. Rövid versek, bővülő mondatok megszólaltat{sa helyes légzéstechnik{val. A mondatok inton{l{sa ereszkedő hanglejtéssel (kivételek az eldöntendő kérdések). Szószerkezetek ejtése egy nyomatékkal. A mondat lényeges részének kiemelése hangsúllyal. A beszédritmus fejlesztése ritmikus mondók{k, versrészletek ismételgetésével. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése, velük mondatalkot{sok. Mesék, történetek elmond{sa tanítói segítséggel. Besz{moló az évszakokkal kapcsolatos megfigyelésekről két-h{rom összefüggő mondatban. Vélemény értelmes megfogalmaz{sa egy-egy mondatban: l{tottakról, hallottakról, olvasottakról. Kéth{rom megadott mondat összekapcsol{sa, 13

14 Tartalmak Fejlesztési feladatok vizu{lis élményekről, {télt eseményekről). szöveggé alakít{sa. Rövid szöveg alkot{sa képsorról vagy saj{t élményről. Szóbeli szövegek alkot{sa A felnőtteket megillető néh{ny udvarias szok{s megismerése (a hely {tad{sa, az idősebb előre engedése az ajtóban, a köszönés kezdeményezése); ennek megfelelő gesztusok értelmezése, gyakorl{sa. A felnőttek tegezése vagy mag{z{sa. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak tanul{sa szitu{ciós j{tékban. (Elképzelt színhelyek: könyvt{r, orvosi rendelő, posta, bolt, szính{z, j{tszótér, közlekedési eszköz ). A beszélgetőpartnerhez igazodó udvarias nyelvhaszn{lat. Mesék előad{sa b{boz{ssal vagy dramatikus j{tékkal. Ismerkedés a szövegalkot{s szab{lyaival az olvasm{nyok elemzésekor. A t{rsas beszélgetés sor{n kapcsolatfelvétel, megszólal{s jelzése gesztusokkal, nyelvi fordulatokkal. Felnőttek és gyerekek t{rsas kapcsolatainak gyakorl{sa. Ismerős felnőttek és csal{dtagok helyes megszólít{sa. A mindennapi élet különböző helyzeteinek elemzése, elj{tsz{sa. A konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi fordulatok tanul{sa. Illendő udvarias magatart{s és beszéd megismerése szitu{ciós j{tékokból. A színhelyeknek megfelelő p{rbeszédek össze{llít{sa. B{tor, kreatív kezdeményezés a csoportos szereplésben. Népi gyermekj{tékok megismerése. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Népköltészeti és műköltészeti alkot{sok olvas{sa a klasszikus és a kort{rs, valamint a hat{ron túli magyar irodalomból. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek földolgoz{sa a következő tém{kban: a tanul{s és munka (szorgalom, kitart{s); a pihenés és a szórakoz{s (egészséges életmód); csal{di, hagyom{nyőrző és nemzeti ünnepek, valamint a környezetismeretben tanultakhoz kapcsolódóan: az évszakok; az ember kapcsolata az {llatokkal, a természettel. A szépirodalmi szöveg részletes vizsg{lata: előfeltételezések a cím alapj{n; a szöveg megismerése, tém{j{nak meg{llapít{sa; majd gondolat-egységekre Az ön{llóan olvasott szöveg lényegének megértése; címének indokl{sa; tém{j{nak, szereplőinek, eseményeinek megnevezése. Összefüggés keresése a tankönyvi szövegek címe és tém{ja között. Címvari{ciók gyűjtése. Az olvasott szövegek alapj{n emberi tulajdons{gok fölismerése az {llatmesékben és tréf{s történetekben. Mese és valós{g szétv{laszt{sa. Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak gyűjtése. Kérdésekre v{lasz keresése a szövegből. Szívesen olvasott költők, írók nevének lejegyzése, illetve megjegyzése. 14

15 Tartalmak bont{sa adott v{zlat segítségével; az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegösszefüggésben; a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdons{gaikra; az események elmond{sa időrendben; az olvasottak összefoglal{sa, a leglényegesebb gondolat kiemelése. A szöveg megfogalmaz{s{nak vizsg{lata: tématart{s; a mondatok kapcsolata; a szöveg szerkezete. A szóhaszn{lat megfigyelése. Kommunik{ciós szempontú versértelmezés. A vers ritmusa, rímei. Olvas{si képesség fejlesztése A betűismeret megerősítése. Pontos olvas{s. A kiejtéstől eltérően rögzített hangkapcsolatok helyes megszólaltat{sa. Fokozatos {ttérés a szószerkezetek folyamatos olvas{s{ra. Megszakít{s nélküli olvas{s a sorvégeken. Előzetes fölkészülés ut{n szövegek felolvas{sa jó tagol{ssal. Rövid ismeretterjesztő ír{sok ön{lló (néma) olvas{sa, értelmezése. A szövegértés igazol{sa a kérdésekre adott v{laszokkal. Dramatiz{lt szövegek megszólaltat{sa szereposzt{ssal. Fejlesztési feladatok Kommunik{ciós szempontú verselemzés (Kinek a nevében beszél a költő? Kihez szól? Mit mond?). Rímek fölismerése a verssorok végén. Versritmus jelzése tapssal, koppant{ssal. Szó- és gondolatismétlések (refrén) keresése. Megszemélyesítések, költői képek lerajzol{sa. A pontos olvas{s gyakorl{sa a szóképek kis különbségeinek megfigyelésével (élezte érezte, eleget meleget) A jelentésv{ltoz{s megfigyelése azonos hang{llom{nyú, de időtartamban eltérő szóp{rok esetében (alma, {lma). Az ékezet előidézte jelentésv{ltoz{s: (torok, török). Egyjegyű és kétjegyű betűk megkülönböztetése (Marci, Marcsi). M{ssalhangzók helyes ejtése összetett szavak tagjainak hat{r{n (malacsült, vil{goszöld, ad{sszünet, narancsszörp, rongygyűjtés). Azonos szótő különböző toldalékol{s{ból keletkezett sorozat olvas{sa. Szószerkezet és összetett szó olvas{sa egym{s ut{n (a medve talpa medvetalp). Szószerkezetek begyakorl{sa és a belőlük alkotott mondatok megszólaltat{sa a szerkezeteknek megfelelő tagol{ssal. A néma olvas{s gyakorl{sa szavak gyakori ismétlődésével a mondatokban, a szövegben. Ír{sképesség fejlesztése Nagybetűk tanul{sa. A kötött betűs {bécé Betűalakít{sok, betűkötések gyakorl{sa. 15

16 Tartalmak m{sol{sa. A kis- és nagybetűk ismétlése alakít{s szerinti csoportokban. A betűform{k és -kötések automatiz{l{sa. A típushib{k javít{s{ra össze{llított szóanyag ír{sa m{sol{ssal. Az ír{smozg{s automatiz{l{sa: szó-sorok, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek m{sol{s{val. Szavak, szószerkezetek, két-h{rom összefüggő mondat leír{sa tollbamond{sra. Rövid mondók{k, versek lejegyzése emlékezetből. Az ír{si és helyesír{si hib{k javít{sa tanítói utasít{sra és önellenőrzéssel (hib{tlan mint{hoz való hasonlít{ssal). Az ír{sképesség fölmérése: m{sol{ssal, tollbamond{ssal, emlékezetből ír{ssal. Fejlesztési feladatok Ritk{bban haszn{lt betűkkel írandó szavak alakít{sa (dz, dzs, q, w, x). Szavak, szószerkezetek, két-h{rom mondat m{sol{sa írott vagy nyomtatott mint{ról. Mondatír{s szerkezetenként (l{tó-halló) tollba-mond{sra és (l{tó)emlékezetből ír{ssal. A keltezés ír{s{nak begyakorl{sa. Ír{shaszn{lat: szógyűjtések, csoportosít{sok v{logató m{sol{ssal; különféle feladatok megold{sa; a helyesír{s gyakorl{sa. Ön{lló ír{ssal: v{laszad{s kérdésekre, adott szavakkal mondatalkot{sok, két-h{rom összefüggő mondat. A szöveg ír{sakor a sorok kitöltése; ha szükséges, sorvégi elv{laszt{s alkalmaz{sa. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A gondolatközlés eszközei. A beszéd/ír{s kisebb részei: mondat, szó, hang és betű. A szó bontható még szótagokra is. A hang jele a betű; a hangok és a betűk csoportosít{sa. A magyar {bécé, a betűrend. Az ékezet jelentést módosító szerepe. A mag{n- és a m{ssalhangzók időtartam{nak jelölése a szavakban. A szóvégi ó, ő, ú, ű; kivételek. Az egy- és a többtagú szavak; az elv{laszt{s szab{lyai. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szók. A szavak szerkezete: szótő és toldalék. A "m{sképpen ejtjük, m{sképpen írjuk" esetei: tj, dj, gyj, ts, z-s stb. Állító és tagadó mondatok. Mondatfajt{k. Nyelvhelyesség: ellentétes jelentésű szavak helyes haszn{lata (jön megy). A kiejtés elve a helyesír{sban: a hangok időtartam{nak jelölése a szavakban. A szótő hosszú hangja megmarad a A gondolatközlés lehetőségeinek megtapasztal{sa. A szöveg felbont{sa mondatokra; a mondat tagol{sa szavakra. Az {bécérend ismerete és alkalmaz{sa a gyermeklexikon haszn{latakor. A t{rsak nevének {bécérendbe {llít{sa. Fölsorol{skor a szavak között vessző haszn{lata. A mag{n- és a m{ssalhangzók megkülönböztetése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, velük mondatok kiegészítése. A szótő és a toldalék megkülönböztetése egyszerű szavakban. A toldalékolt szók kikeresése a mondatból kérdések segítségével. Hi{nyos mondatok pótl{sa megfelelően toldalékolt szavakkal. Állító és tagadó mondatok megfogalmaz{sa adott szitu{cióban. Mondatfajt{k megkülönböztetése a beszélő sz{ndéka szerint. 16

17 Tartalmak toldalékolt form{kban is. Kivételek tanul{sa: fű, híd, kút, ny{r, nyúl, tűz, út, víz. Az elemzés elve a helyesír{sban: a kiejtéstől eltérő ír{sképű szavak. A hagyom{ny elve a helyesír{sban: a j hang kétféle jelölése; -ch-val írandó szavak. Az egyszerű szavak szótagol{s szerinti elv{laszt{sa. A mondat és a személynevek kezdése nagybetűvel. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat Kedvenc tém{jú könyv keresése a könyvt{rban. T{jékozód{s a könyvek tartalm{ról címük, tartalomjegyzékük alapj{n. Megadott szócikkek keresése a gyermeklexikonból. Kiegészítő inform{ciók gyűjtése a környezetismeretben tanultakhoz: gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvekből. Gyermekújs{gok megismerése a könyvt{rban. Memoriterek B{tor, kreatív kezdeményezés az egyéni és a csoportos szereplésben. Memoriterek szöveghű és megfelelő hangerejű előad{sa. Fejlesztési feladatok Helyesír{s. A hosszú mag{n- és m{ssalhangzók fölismerése beszédben, megfelelő jelölésük ír{sban. Hosszú hanggal írandó szavak csoportos gyűjtése és ír{sa analógi{s sorozatokban (jó, hajó, ajtó; {llok, hallom, sz{ll stb.). A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével, a tanult esetekben. Egyszerű szavak elv{laszt{sa a sor végén, ön{llóan. Néh{ny gyakoribb toldalék helyesír{sa. A mondatok kezdése nagybetűvel, z{r{suk ír{sjellel: a pont és a kérdőjel elhelyezése. A könyvt{rhaszn{lat szab{lyainak megismerése. A könyv jellemző adatai: cím, szerző; tartalmi elemei: címlap, szöveg, illusztr{ció, tartalomjegyzék. Eligazod{s a könyvekben a tartalomjegyzék segítségével. T{jékozód{s a gyermeklexikon betűrendjében. Gyermekújs{gok megismerése: jellemzőik. 2-3 tal{lós kérdés; nyelvtörő; énekes népi gyermekj{ték előad{sa t{rsakkal; 3 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: József Attila: Altató; Weöres S{ndor: Buba éneke; Csan{di Imre, K{ny{di S{ndor, Kass{k Lajos, Kormos Istv{n, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi S{ndor, Rónay György (verses mese), Szabó Lőrinc, Szil{gyi Domokos. Értékelési szempontok 17

18 A tanuló képes legyen ismert típusú írott utasít{sok megértésére, végrehajt{s{ra; kérdésekre adott v{laszok értelmes megfogalmaz{s{ra; a mindennapi érintkezés nyelvi form{inak alkalmaz{s{ra, udvarias viselkedésre; a tanult memoriterek szöveghű elmond{s{ra; szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvas{s{ra: legal{bb a szavak egyben tart{s{val; olvasm{nyok tartalm{nak elmond{s{ra tanítói kérdésekre; tartalmilag tiszt{zott és megértett szöveg felkészülés ut{ni felolvas{s{ra. A felolvasott szöveg mondatokra tagol{s{ra: szünettart{s, levegővétel; 8-10 soros, a tanulóknak ismert tém{jú szöveg ön{lló megismerésére, megértésének igazol{s{ra kérdések megv{laszol{s{val; az {bécérend ismeretére, hosszú mag{n- és m{ssalhangzók fölismerésére a beszédben; a hosszú hangok jelölésére az ír{sban; rövid, fonetikusan írandó szavak hib{tlan lejegyzésére tollbamond{sra, a kiejtéstől eltérőké m{sol{ssal. a j hang biztos jelölésére 20 a tanulók {ltal gyakran haszn{lt szótőben; a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagol{s{ra; a szavak elv{laszt{s{ra a szótagol{s szab{lyai szerint. 3. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 119 óra, ír{s 19 óra az első félévben, fogalmaz{s 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és nyelvtanór{kon) Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa 37 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 90 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 24 ó. Ír{sképesség fejlesztése 19 ó. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 74 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 2 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 1 ír{s, 1 fogalmaz{s, 5 nyelvtan, helyesír{s) 13 ó. Memoriterek (olvas{sór{kon) 18

19 Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A légzéskapacit{s fejlesztése, a levegő célszerű beoszt{sa beszéd közben. A különböző mondatfajt{k jelentésüknek meg-felelő inton{l{sa. Adott mondatok megszólaltat{sa különböző hangvétellel, így jelentésük módosít{sa. Minőségi szókincsbővítés: a szavak jelentés-{rnyalatainak, stílusértékének megismerése. Szól{sok, közmond{sok tanul{sa, haszn{latuk a beszédben. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak tanul{sa. Mesemond{s. Mesék, mond{k dramatiz{l{sa. Ön{lló mese-alkot{s a tanult elemek fölhaszn{l{s{val. Az olvasm{nyok eseményeinek, ismereteinek elmond{sa v{zlat segítségével. P{ros és kiscsoportos beszélgetések adott tém{ról, érzékenység a rejtett közlésekre, a nem verb{lis jelek fölfog{s{ra. Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa A szöveg jellegzetességei. Szövegalkot{s kommunik{ciós helyzetekben: üzenet {tad{sa, hírközlés szóban és ír{sban. A szövegalkot{s műveletei: anyaggyűjtés, címv{laszt{s, a tém{nak megfelelő lényeges gondolatok v{logat{sa, sorrendbe {llít{sa. Olvasókönyvi szövegmint{k megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Az elbeszélés jellegzetességei. Elbeszélés ír{sa (képsor, személyesen {télt vagy elképzelt események, vizu{lis élmények, olvasm{nyok alapj{n). A szöveg tagol{sa Fejlesztési feladatok Bővülő mondatok felolvas{sa mondatonként egy légvétellel; elismétlése emlékezetből. Törekvés a mondanivaló tagol{s{ra, a kifejező hangsúlyoz{sra, az ereszkedő hanglejtés megvalósít{s{ra, a ritmusos beszédre. Különböző mondatfajt{k inton{l{sa megfelelő hanglejtéssel, hangerővel. Fogalmak sorba rendezése. A szóismétlés kerülése a kommunik{ciós helyzetnek megfelelő rokon értelmű igék és névszók haszn{lat{val. Egy gondolat sokféle megfogalmaz{sa, a jelentés lényegének megtart{s{val. Hi{nyos mondatok kiegészítése: több szó közül a szövegbe illő kiv{laszt{sa. A mesék szókincsének alkalmaz{sa mesemond{skor. Ismert mesék elmond{sa bővített és tömörített v{ltozatban. A tankönyv képeinek szóbeli bemutat{sa. A gondolatközlés módjainak összegyűjtése. A hétköznapok híreinek tömör, pontos megfogalmaz{sa. A hír kifejtése részletesebben, a közlő szubjektív véleményének beillesztésével. A szövegalkot{s műveleteinek gyakorl{sa. Az elbeszélés kiegészítése az események utolsó mozzanat{val, a következménnyel vagy a tanuls{ggal (befejezés). Eseményekhez az előzmények megír{sa, a szereplők, a színhely, az időpont megad{sa (bevezetés). A szöveg tagol{sa bekezdésekre szerkezetének megfelelően. 19

20 Tartalmak Fejlesztési feladatok bekezdésekre logikai egységeinek P{rbeszéd beillesztése az elbeszélő megfelelően; koherenci{j{nak szövegbe. megteremtése tématart{ssal, a mondatok Fogalmaz{stechnikai gyakorlatok: kapcsol{s{val. A műfajnak megfelelő szövegcímek vizsg{lat{val a jó cím szókincs alkalmaz{sa, a szóismétlés ismérveinek összegyűjtése; anyaggyűjtés a kerülése. A p{rbeszéd lejegyzése. Ismert szövegalkot{s előtt (tények, adatok, mese elmond{sa és ön{lló mesealkot{s. gondolatok és a téma szókincse); Az elbeszélés és a mese összehasonlít{sa események elrendezése időrendben; a tartalom és stílus szempontj{ból. gondolatok, a mondatok kapcsolat{nak Fogalmaz{stechnikai gyakorlatok. megteremtése; szövegjavít{sok. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Verses és prózai művek olvas{sa, értelmezése a magyar és a külföldi népköltészetből. Hazai hagyom{nyok, népszok{sok. Versek, elbeszélések a csal{d mindennapjairól; történetek az iskolai életből. Mond{k, legend{k, elbeszélések, regényrészletek, versek klasszikus és kort{rs szerzőktől, valamint a hat{ron túli magyar irodalomból: nemzeti múltunk eseményei, példaértékű személyiségek a magyar történelemből. Elbeszélések és ismeretterjesztő szövegek az ember és környezetének kapcsolat{ról (természetvédelem). A szövegelemző műveletek alapfokú alkalmaz{sa (a téma fölismerése; a szereplők, az események megnevezése; inform{ciók, tények, adatok kiemelése; a szöveg szerkezetének fölismerése adott v{zlat alapj{n); tanítói segítséggel (a lényeg kiemelése, a szöveg szűkebb vagy bővebb elmond{sa; szöveghez v{zlat készítése). Az olvasott szövegek csoportosít{sa: form{juk szerint (vers vagy próza); műfajuk szerint (mese, monda, legenda, elbeszélés); Az olvasott művek alapj{n néh{ny irodalmi téma fölismerése a különböző olvasm{nyokban (csal{d, iskola; bar{ts{g, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet; nemzeti múltunk eseményei; természetvédelem). A mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Azonos mesemotívumok keresése a különböző népek meséiben. A lakóhely irodalmi vonatkoz{sainak megismerése. Prózai szövegek ön{lló megismerése, versek meghallgat{sa. Következtetés a szereplők cselekedeteinek indítékaira. A szövegben rejlő érzelmek fölt{r{sa. A szöveg illusztr{ciój{val kapcsolatos gondolatok közlése. Kérdések és v{laszok megfogalmaz{sa ismeretterjesztő olvasm{nyok tényanyag{ról. Az olvasókönyvi szövegek csoportosít{sa: form{juk, műfajuk, kommunik{ciós sz{ndékuk szerint. A versek művészi eszközeinek fölfedezése. Egy gyermekversgyűjtemény ön{lló olvas{sa. 20

21 Tartalmak kommunik{ciós sz{ndékuk szerint (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom). Lírai művekben rímek, refrén, szóismétlés, fokoz{s, hasonlat fölfedezése; hat{s{nak fölismerése. Olvas{si képesség fejlesztése A felolvas{s pontoss{g{nak, folyamatoss{g{nak fejlesztése beszéd- és olvas{stechnikai gyakorlatokkal. Versek {thajló sorainak megszólaltat{sa a jelentésnek megfelelő tagol{ssal. A zökkenő-mentes sorv{lt{s megvalósít{sa. Az összetett mondatok helyes tagol{sa, hangsúlyoz{sa. P{rbeszédek olvas{sa. Felolvas{s előzetes fölkészülés ut{n: a szöveg értelmezése tagol{ssal, helyes hangerővel, hangsúlyoz{ssal, hanglejtéssel. Szövegértelmezés ön{lló (néma) olvas{ssal. A néma olvas{s gyakorl{sa. Ír{sképesség fejlesztése Az ír{stempó fokoz{sa (lendületgyakorlatok ütemezett ír{sa, tollbamond{s, emlékezetből való ír{s). 2-3 perces m{sol{sok. A tant{rgy hosszabb ír{sbeli munk{inak elvégzése. Fejlesztési feladatok Begyakorolt szószerkezetek fokozatos össze-kapcsol{sa mondatt{; a bővülő mondatok olvas{sa szerkezetenként. Áthajló sorok megszakít{s nélküli olvas{sa a versekben. Egyszerű mondatok összekapcsol{sa, olvas{suk a levegő helyes beoszt{s{val. P{rbeszédek olvas{sakor az író szavainak elkülönítése szünettel Az olvasm{nyok szóanyag{ból kiemelt, piramis alakban elrendezett szavak olvas{sa. Azonos szótövek egyre hosszabbodó, toldalékolt alakjainak gyors fölfog{sa. (Gyorsolvas{si előgyakorlatok.) Nehezebb betűkapcsol{sok gyakorl{sa. Lendület-gyakorlatok végzése. Szósorok, bővülő mondatok ír{sa tollbamond{sra; rövid mondatok leír{sa egyszeri hall{sra. M{sol{s időre. Jól ismert memoriterek lejegyzése emlékezetből. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A szavak jelentés szerinti rendezése: szófajok. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés). Az igekötő szerepe az igék jelentésében; a leggyakoribb igekötők; az igekötő és az ige kapcsolód{si esetei. Az ige személyragjainak lev{laszt{sa az igetőről. Személyes névm{sok. Az igeidők. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék. A főnév jelentése; fajt{i: a Tagolatlan szöveg mondatokra bont{sa. Mondat-fajt{k megkülönböztetése a beszélő sz{ndéka szerint. Adott mondatfajta megfogalmaz{sa {llító és tagadó form{ban; fölismerésük hallott és olvasott szövegben. Mondatfajt{k vari{l{sa különböző beszédhelyzetekben vagy szövegkörnyezetben. Az ige fölismerése szövegben. A jelentés módosul{s{nak megfigyelése: adott ige mondatba helyezése 21

22 Tartalmak köznév és a tulajdonnév. A tulajdonnév fajt{i: személynév, {lltanév, földrajzi név, égitestek neve, címek, intézménynév. Címek ír{sa. A főnév többes sz{ma, a többes sz{m jele. Ragos főnevek. A hat{rozott és a hat{rozatlan névelő. Névutós főnevek; a leggyakoribb névutók. Mondatz{ró ír{sjelek az egyszerű mondatok végén. Rövid és hosszú mag{n- és m{ssalhangzók az igék tövében. Az -ít, -ul, -ül végződésű igék helyesír{sa. Az elemzés elvének alkalmaz{sa az igék helyesír{s{ban. Az igekötős igék helyesír{s{nak két egyszerűbb esete: az igekötő a hozz{ tartozó ige előtt vagy ut{n {ll. A múlt és a jövő idejű ige helyesír{sa. A tulajdonnevek nagybetűs kezdése a tanult esetekben. Hosszú mag{n- és m{ssalhangzók a leggyakoribb ragokban és ragos főnevekben. A főnévhez j{ruló -t rag. A j hang kétféle jelölése az igékben, a főnevekben. A helyesír{si szót{r haszn{lata. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat A könyvt{r terei és {llom{nyrészei. A szépirodalmi könyvek rakt{ri rendje. A Fejlesztési feladatok v{ltozó igekötőkkel. Szövegek {talakít{sa az igeidők megv{ltoztat{s{val. Az igeidők helyes haszn{lata események elmond{sakor, leír{sakor. Mondatalkot{sok rokon értelmű és ellentétes jelentésű igékkel. Főnevek fölismerése szövegben. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, ír{sa. Toldalékos szavak szófaj{nak megnevezése segítséggel. Ragos főnevek gyűjtése kérdésekre. Személyes névm{sok haszn{lata szövegalkot{skor a szereplők nevének ismétlése helyett. A szótő és a leggyakoribb jelek, ragok megkülönböztetése. Mondatalkot{sok -ba -be és -ban -ben ragos főnevekkel. Hi{nyzó mondatvégi ír{sjelek pótl{sa az egyszerű mondatok végén. Hosszú mag{n- vagy m{ssalhangzóval írandó igék és főnevek analógi{s gyűjtése. A d és t végű igék helyesír{sa E/2. és T/2. személyben (maradsz, maradtok; l{tsz, l{ttok). A jövő idejű szerkezet fölismerése, ír{sa. A megismert tulajdonnevek lejegyzése nagy kezdőbetűvel. A szóvégi mag{nhangzó időtartam{nak helyes jelölése a főnevekben. Egyszerű főnevekből összetettek alkot{sa; majd szétv{laszt{suk. A főnevek toldalékolt alakjainak elv{laszt{sa. A ragos főnevek helyesír{s{nak gyakorl{sa. Múlt idejű igék helyesír{s{nak gyakorl{sa. A főnév -t ragj{nak és a múlt idő jelének megkülönböztetése szövegben. A tanult szófajt{k ír{s{nak indokl{sa a helyesír{s szab{lyaival. Az iskolai könyvt{r tereinek és {llom{nyrészeinek megfigyelése. Könyvek 22

23 Tartalmak könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom. Egy gyermekek részére készült sorozat könyveinek vizsg{lata, közös jegyeinek meg{llapít{sa. A szót{rok szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó, szócikk); szót{rhaszn{lat. A lexikon és a szót{r egyező és eltérő saj{toss{gai. A sorozat szerepe a t{jékozód{sban (szépirodalmi és ismeretterjesztő sorozatok). Memoriterek Memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előad{sa. Az előad{s színessé tétele mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{s{val. Kapcsolattart{s a hallgatós{ggal. Dramatiz{lt népszok{sok előad{sa. Alkalmazkod{s a t{rs beszéde, mozg{sa és a szerep megkív{nta szitu{cióhoz. Fejlesztési feladatok keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint: a szépirodalom betűrendjében (egy ifjús{gi író könyveinek megkeresése). Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek tém{j{nak meg{llapít{sa a cím, a tartalomjegyzék és a fülszöveg segítségével. A helyesír{si szót{r és az életkornak megfelelő értelmező szót{r haszn{lata. A szót{r és a lexikon összehasonlít{sa azonos fogalmak keresésével. 5 szól{s és közmond{s; hagyom{nyőrző népszok{s dramatiz{lt előad{sa t{rsakkal; 1 verses mese; Arany J{nos: M{ty{s anyja; 2 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: Áprily Lajos, József Attila, Juh{sz Gyula, Nagy L{szló, Petőfi S{ndor, Radnóti Miklós, Rónay György, Szabó Lőrinc, Zelk Zolt{n, Weöres S{ndor. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen tiszta artikul{ció (az egyéni adotts{gok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmaz{s{ra beszéd közben; a tanult nyelvi fordulatok haszn{lat{ra konkrét beszédhelyzetekben; memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előad{s{ra; egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmond{s{ra néh{ny összefüggő mondattal; a tém{val kapcsolatos kérdések, v{laszok megfogalmaz{s{ra; ismert feladattípusok utasít{s{nak ön{lló megértésére, elvégzésére fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasm{ny ön{lló (néma) olvas{s{ra, a szövegértés bizonyít{s{ra feladatok megold{s{val; ismert szöveg felkészülés ut{ni érthető, tagolt felolvas{s{ra: a szószerkezetek egyben tart{s{val; szövegek csoportosít{s{ra; könyvek haszn{lat{ra ismeretek szerzéséhez; 23

24 cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófaj{nak megnevezésére; a többes sz{m kifejezésének fölismerésére; a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a koroszt{ly szókincsében megtal{lható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elv{laszt{s{ra ön{llóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat ír{s{ra megadott vagy v{lasztott tém{ról; az időrend megtart{s{ra események leír{sakor; a szöveg mondatokra tagol{s{ra; a mondatkezdés és -z{r{s helyes jelölésével; ír{smunk{k elvégzésére olvashatóan, tetszetős form{ban, az ír{shaszn{lathoz szükséges tempóban; az ön{lló ír{sbeli munk{k javít{s{ra tanítói segítséggel. 4. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 148 óra, fogalmaz{s 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és nyelvtanór{kon)) Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa 37 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 94 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 34 ó. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 74 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 4 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 3 fogalmaz{s, 4 nyelvtan, helyesír{s) 16 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés Az összetett mondat tagol{sa Fejlesztési feladatok Az élőbeszéd és a felolvas{s tagol{sa 24

25 Tartalmak szünettart{ssal. A szövegjelentés kifejezése mondat- és szöveg-fonetikai eszközökkel. A szereplők jellemének bemutat{sa dramatikus j{tékban: a beszédhangz{s és a testbeszéd alakít{sa a szöveg jelentésének megfelelően. A szókincs minőségi bővítése a szavak jelentés-{rnyalatainak megismertetésével. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak haszn{lata. Az olvasm{nyok reproduk{l{sa szóban, tömörítéssel. Mesék elmond{sa nézőpontv{lt{ssal. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vit{ban: a tém{ról személyes vélemény kifejtése. Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa Az elbeszélésről tanultak ismétlése, bővítése. A fő rész tagol{sa bekezdésekre. Elbeszélések ír{sa (saj{t élettörténet, Fejlesztési feladatok helyes beszédlégzéssel, szünetekkel: a szöveg jelentésének megfelelően. Az érzelmek kifejezése hanglejtéssel; a lényeg kiemelése hangsúllyal, hat{sszünettel. A szöveg értelmezése hangerővel. Szünet tart{sa a közbeékelődések előtt és ut{n. Az aktív szókincs folyamatos gyarapít{sa külön-féle szövegekből. A köznyelvitől eltérő szójelentés megértése a szövegkörnyezet segítségével. A szavak haszn{lati értékének, hangulat{nak tiszt{z{sa. Hi{nyos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval. Ismeretlen kifejezések magyar{zata a gyermekeknek készült értelmező szót{r haszn{lat{val; a keresett szó szövegbe illő jelentésének kiv{laszt{sa. Az ellentétes jelentés kifejezése többféleképpen. Állandó szókapcsolatok gyűjtése szövegekből. Szól{smond{sok alkalmaz{sa az élőbeszédben és az írott szövegekben. A szövegek tartalm{nak vagy ismeretanyag{nak elmond{sa memoriz{lt v{zlat segítségével, a megismert szókincs haszn{lat{val. A saj{t {ll{spont előad{sa és megvédése a tém{nak, a helyzetnek megfelelően; m{sok véleményének meghallgat{sa. Alkalmazkod{s a kommunik{ciós szerepcserékhez. Figyelem a beszédt{rs megnyilatkoz{s{nak mind értelmi, mind érzelmi tartalm{ra. Olvasott mesék, történetek megjelenítése dramatikus j{tékkal. A szóhaszn{lat egyeztetése a beszédhelyzettel. Hi{nyos szövegek javít{sa. Az elbeszélés ír{s{nak gyakorl{sa. 25

26 Tartalmak Fejlesztési feladatok személyes élmények megörökítése; V{ltozó időben, több színhelyen j{tszódó olvasókönyvi elbeszélések megír{sa az események leír{sa: a szöveg tagol{sa a egyik szereplő nevében; meseír{s; logikai egységeknek megfelelő fantasztikus történet alkot{sa; rövid mese bekezdésekre. A szöveg kiegészítése dramatiz{lt földolgoz{sa). p{rbeszéddel. Az események leír{sa A leír{s tartalmi, szerkesztési jellemzői, valamelyik szereplő nézőpontj{ból: az nyelvi eszközei. A bemutat{s sorrendje: elbeszélő sz{ndék{nak megfelelő egészből a részletek felé; közelitől a t{voli szóhaszn{lattal, a v{lasztott nézőpont felé. Leír{sok készítése (t{rgyakról, tart{s{val. A leír{s, a jellemzés növényekről, {llatokról, t{jakról, megfigyelése irodalmi péld{kon. személyekről alakleír{s, jellemzés). A Szemléletességre törekvés a leír{sok szemléletessége: melléknevek, megfogalmaz{sban. A leír{s hasonlatok haszn{lata. Elbeszélések összekapcsol{sa az elbeszéléssel. A címnek kiegészítése leír{ssal. megfelelő lényeges gondolatok v{logat{sa A levélír{s tartalmi és formai jellemzői. és a műfaj megv{laszt{sa. Levélír{s Megszólít{sok, elbúcsúz{s, d{tum. A v{lasztott partnernek. A levél form{j{nak, címzetthez alkalmazkodó stílus. A címzésének megismerése. Megszólít{sok, levélboríték címzése. Üdvözlőlap ír{sa szok{sos nyelvi fordulatok tanul{sa. Alkalmazkod{s a címzetthez a szöveg ünnepi alkalomra. Fogalmaz{stechnikai gyakorlatok, szövegjavít{sok. tartalm{ban, stílus{ban. A szöveg ellenőrzése a szok{s szintjén. Olvas{s, szövegértés fejlesztése, irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Szövegek a magyar és a hazai etnikai kisebbség népköltészetéből (népdalok, népmesék, mond{k, legend{k, anekdot{k; népi j{tékok, hagyom{ny-őrző népszok{sok.) A népköltészeti szövegek keletkezése, műfajai. Mesetípusok: tündérmese, {llatmese, tréf{s mese, l{ncmese. A népmesék szerkezeti és nyelvi jellemzői. Mesemotívumok. A népdalok jellegzetes tém{i. Verses és prózai művek olvas{sa, értelmezése a klasszikus és kort{rs íróktól, valamint a hat{ron túli magyar irodalomból. Emberi kapcsolatokat, kív{natos tulajdons{gokat bemutató elbeszélések, történelmi eseményeket, R{ismerés az elbeszélések, a versek művészi értékeire; mesék ismert motívumaira. A népdal és a vers hangulat{nak, tém{j{nak, szerkezetének, sorvégi és szókezdő rímeinek fölismerése. A szóismétlés funkciós haszn{lata. Szimbólumok keresése népdalokból. Összefüggés keresése a szöveg hat{sa és művészi eszközei között. Azonos műfajú vagy tém{jú népköltészeti és műköltészeti alkot{sok összehasonlít{sa (népmese és műmese). T{jékozotts{g az olvasott irodalmi mű kapcsolatairól (az olvasott mese v{ltozatai). Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értéke-lése a művekben. Több szempont 26

27 Tartalmak kimagasló személyiségeket megörökítő mond{k, legend{k, amelyek alkalmasak az erkölcsi érzék, az ítélőképesség alakít{s{ra. Nemzeti ünnepeink előzményeit bemutató ír{sok. Nemzeti ereklyék, emlékhelyek megismertetése. Humoros történetek. Egyszerű szerkezetű ifjús{gi regény ön{lló olvas{sa. Egy-m{sfél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szövegek (Magyarorsz{g t{jai, v{rosai; néphagyom{nyok; védett természeti és kultur{lis értékeink). Egyszerűbb szövegelemző műveletek ön{lló alkalmaz{sa (a színhely, az események idejének meghat{roz{sa; a bekezdések és a szöveg szerkezete közötti összefüggés fölismerése; v{zlatkészítés megadott szempontok szerint). A szépirodalmi műben az elbeszélő személyének meg{llapít{sa. Összefüggések megértése kérdések segítségével. Művészi eszközök: szóismétlés, fokoz{s, ellentét, hasonlat; verstani ismétlődések: rím, ritmus, refrén fölismerése. A népköltészetről és műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. A népköltészet és a műköltészet azonoss{gai, különbségei. Szépirodalmi és ismeretközlő művek megkülönböztetése. Olvas{si képesség fejlesztése A kifejező olvas{s előkészítése beszédtechnikai gyakorlatokkal. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{s{nak gyakorl{sa. Felolvas{skor a p{rbeszédek és közbeékelődések elkülönítése. Szövegfeldolgoz{sok ön{lló (néma) olvas{ssal. Fejlesztési feladatok figyelembevétele a szereplők viselkedésének megítélésében. A szépirodalmi mű {ltal keltett élmények megfogalmaz{sa tanítói segítséggel. A megismert regénnyel kapcsolatos olvasm{ny-élmények megoszt{sa a t{rsakkal; egyéni vélemények ütköztetése; érvelés rövid részletek bemutat{s{val. A regény tém{ja és rövid eseményv{zlata. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése a szövegből. A főhős(ök) jellemzése. Néh{ny adat közlése a mű szerzőjéről. Ismeretközlő szövegekhez kérdések megfogalmaz{sa. A környezetismeretben tanultak kiegészítése ön{lló olvas{ssal. A szöveg összefüggő elmond{sa a v{zlat memoriz{l{s{nak segítségével. Szövegbővítés (az események előzménye vagy folytat{sa, egy-egy epizód bővebb kifejtése). A szöveg tömörítése. A levegő helyes beoszt{sa a hosszabb vagy összetett mondatok fölolvas{sakor. Az olvasm{nyból kiragadott összetett mondat gyakorl{sa tagmondatokra bontva, majd újraolvas{sa a szövegből. A néma olvas{s gyakorl{sa olvas{stechnikai gyakorlatokkal (azonos szavakból 27

28 Tartalmak Fejlesztési feladatok különböző mondatok vari{l{sa; egy alapmondat v{ltoztat{sa kifejezéseinek fokozatos cseréjével, a mondatv{ltozatok jelentésének magyar{zata). A szöveg lényegének kikeresése v{logató olvas{ssal. (Gyorsolvas{si előgyakorlat) Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) Az igéről, a főnévről tanultak ismétlése és bővítése. Az igemódok és jelölésük. A melléknév jelentése; szerepe a szövegben. A melléknevek fokoz{sa. A fokozott melléknév helyesír{sa. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei (dunai, szegedi). Szószerkezetek melléknevekkel. A sz{mnév jelentése; tő-, tört- és sorsz{mnév, a hat{rozatlan sz{mnév fokoz{sa. Sz{mok lejegyzése sz{mjegyekkel és betűkkel. Toldalékok kapcsol{sa sz{mjegyekhez és betűkkel írt sz{mnevekhez. A keltezés helyes ír{smódja. Személyes, mutató és kérdő névm{s. A névm{sok szerepe a szövegben. A névszók közé tartozó szófajt{k. Az eddig tanultak ismétlése, rendszerezése: a hangok; a betűrend; a szótő és a toldalékok; az elv{laszt{s, a szavak jelentése. A mondatfajt{k ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal. A nyelvhelyességi és helyesír{si ismeretek összefoglal{sa. A tanult szófajok fölismerése szövegben, meg-nevezésük konkrét péld{kban. Ellentétes jelentés kifejezése igekötős igékkel. Az igekötős igék egybe- és különír{sa; elv{laszt{suk. A jövő idő v{ltozatos kifejezése; igekötős igék jövő időben. A múlt idejű igealakok ír{s{nak gyakorl{sa. A kijelentő, a felszólító, a feltételes módú igealakok fölismerése; helyesír{suk gyakorl{sa. Az -i képzős melléknevek helyesír{sa. Összehasonlít{sból keletkezett melléknevek alkot{sa (hófehér, kőkemény). Az így keletkezett összetett szavak elv{laszt{sa. A leír{sok szemléletesebbé tétele melléknevek haszn{lat{val. Hat{snövelés a melléknevek fokoz{s{val. Mondatalkot{sok rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevekkel. A szóismétlés kerülése névm{sok, rokon értelmű igék, melléknevek haszn{lat{val. Az ly-os szavak körének bővítése, toldalékol{suk. Szószerkezetek alkot{sa a tanult szófajokból; mondatba helyezésük. Nyelvhelyességi ismeretek gyakorl{sa: az igemódok tudatos haszn{lata a mondatfajt{kban. A -t és -szt végű igék haszn{lata a kijelentő és a felszólító mondatban. A szóalakok helyesír{s{nak gyakorl{sa szótagol{ssal és/vagy 28

29 Tartalmak Fejlesztési feladatok szóelemzéssel. Az ír{smód indokl{sa a helyesír{s alapelveivel. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat Különböző inform{cióhordozók a lakóhely gyermekkönyvt{r{ban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, diafilm, videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal; ezek jellemzői. A katalógus t{jékoztató szerepe a könyvek és egyéb inform{cióhordozók keresésében. Eligazod{s a gyermekeknek készült segédkönyvek (lexikon, szót{rok, enciklopédia) szerkezetében; haszn{latuk. A magyar helyesír{s szab{lyai c. segédlet ön{lló alkalmaz{sa. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő művek tartalm{nak meg{llapít{sa: cím, tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg segítségével. Gyűjteményes kötetek (mesék, versek, elbeszélések) megismerése. Memoriterek Versek, prózai szövegek, szövegrészletek előad{sa memoriterként; kapcsolattart{s a hallgatós{ggal. Érthető, a magyar nyelv hangz{störvényeinek megfelelő, helyesen tagolt, az élőbeszéd tempój{t követő szövegmond{s. A memoriterek szöveghű, érzelmeket is kifejező előad{sa. A testbeszéd tudatos haszn{lata. A lakóhely gyermekkönyvt{r{nak megismerése. Mesegyűjtemények és gyermekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. T{jékozód{s a szabadpolcon az ismeretterjesztő irodalom szakrendjében. Könyvek fölkutat{sa aktu{lis tém{khoz. A gyermekenciklopédia szerkezetének (tartalomjegyzék, fejezetek, mutató) megismerése. Közmond{sok, szól{sok jelentésének megismerése kézikönyvekből. 1 népdal, 1 népmese elmond{sa; népszok{s dramatiz{lt előad{sa t{rsakkal; Petőfi S{ndor: Nemzeti dal; Kölcsey Ferenc: Himnusz (2 versszak); 3 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: Áprily Lajos, Arany J{nos, József Attila, Nagy L{szló, Petőfi S{ndor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Utassy József, Weöres S{ndor soros prózai szöveg elmond{sa. Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen feladatok utasít{sainak ön{lló értelmezésére, végrehajt{s{ra; 29

30 érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangz{störvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunik{cióban, vers- és prózamond{s közben. (Elbír{l{s az egyéni lehetőségek figyelembevételével.) a mondanivaló értelmes megfogalmaz{s{ra szóban, figyelni a beszédpartnerre; a memoriterek szöveghű előad{s{ra: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatós{ggal való kapcsolattart{sra; együttműködésre a t{rsakkal dramatikus j{tékok és hagyom{nyőrző népszok{sok előad{s{ban; előzetes felkészülés ut{n: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvas{sra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szab{lyos hanglejtéssel; olvasm{nyok tartalm{nak elmond{s{ra néh{ny összefüggő, értelmes mondattal; egy-m{sfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg ön{lló (néma) olvas{s{ra, a szövegértés bizonyít{s{ra egyszerű feladatok megold{s{val; a művek {ltal keltett élmények megfogalmaz{s{ra tanítói segítséggel; legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, tém{j{nak megjegyzésére; egyszerű szerkezetű regény ön{lló olvas{s{ra; t{jékozód{sra a szót{rokban; a könyvek tartalomjegyzékének haszn{lat{ra; az {bécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartam{nak jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megv{laszt{sa szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes haszn{lata; az igekötő és az ige leír{sa, ha az igekötő közvetlenül a hozz{ tartozó ige előtt vagy ut{n {ll; a melléknév, a sz{mnév fokozott alakj{nak helyes ír{smódja; a keltezés egyszerű alakj{nak ír{sa; szavak elv{laszt{sa (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); j{rtass{g szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosít{sa a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak ír{sa; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajt{k megnevezése konkrét esetekben, z{ró ír{sjelük helyes megv{laszt{sa; közös előkészítés ut{n 6-8 összefüggő mondat terjedelmű ír{sbeli fogalmaz{s készítésére a megadott tém{ról: elbeszélés, leír{s vagy levél; a szövegműfajnak és a tém{nak megfelelő szókincs haszn{lat{ra; ír{sbeli feladatok elvégzésére a kív{nt helyesír{si és ír{shaszn{lati norm{k megtart{s{val; önellenőrzésre, hibajavít{sra tanítói utasít{sra; helyesír{si szót{r haszn{lat{ra. 30

31 SNI tanulókn{l a szakértői bizotts{gok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló tov{bbhalad{s{nak lehetőségét. Ez legyen motiv{ló, segítő az SNI tanulókn{l. Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulókn{l, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a sz{monkérésnél, amelyekkel saj{t egyéni teljesítményüket növelhetik, tov{bb{ az {tlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez Matematika Bevezetés A 21. sz{zadi matematika tanít{s alapvető célja az {ltal{nos emberi készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, a természettudom{nyos gondolkod{smód és a helyes tanul{si szok{sok kialakít{sa. Ezt tapasztalatokra, megfigyelésekre, tevékenykedtetésre, következtetésekre alapozott tanít{ssal érhetjük el, amely sor{n a tanulók felkészülnek az ön{lló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen {t tartó tanul{sra. Tanulóink így v{lnak kreatív, problémafelismerő és problémamegoldó gondolkod{smódú, környezetük jelenségeire érzékeny felnőtté. A matematika tanul{sa az első négy évfolyamon alapozó jellegű, a nevelési-oktat{si feladatok közül a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkod{s kialakít{s{nak van kiemelt szerepe. Az alapozó szakasz a tanulói kív{ncsis{gra és érdeklődésre épít, és az ez{ltal motiv{lt munk{val fejleszti a tanulók megismerési és gondolkod{si képességét, felelősségtudat{t, a kitart{s{t és előmozdítja érzelemvil{guk gazdagod{s{t. Mint{kat ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegold{shoz, megalapozza a tanul{si szok{sokat. Az alsó tagozatos matematikatanít{s feladata a tevékenységeken, gyakorlati tapasztalatokon keresztül az alapvető matematikai ismeretek elsaj{títtat{sa, alapkészségek kialakít{sa (értő olvas{s, ír{skészség, sz{mfogalom fejlesztése), gondolkod{si módszerek alapoz{sa. Az eredményes tanul{s feltétele, hogy felkeltsük az érdeklődést a tant{rgy ir{nt, biztosítsunk lehetőséget az ön{lló tapasztalatszerzésre. Kerettantervünkben az alsó tagozatos matematikatanít{st mutatjuk be, mely első, m{sodik, harmadik és negyedik oszt{lyban heti 4 ór{ra készült. Célok és feladatok 31

32 Felidézni és rendszerezni az előzetes ismereteket. Felkelteni az érdeklődést a matematika tant{rgy ir{nt. Fejleszteni a megismerő képességeket: tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkod{s, rendszerezés, összefüggések felismerése. Felfedeztetni a matematika és a valós{g elemi kapcsolat{t. Kialakítani a helyes tanul{si szok{sokat, az ön{lló ismeretszerzés képességét. Fejleszteni a tanulók beszélt és írott kommunik{ciós kultúr{j{t. Fejleszteni a tanulók önismeretét, önértékelését. Fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkod{smódot. Biztos sz{m- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a sz{mol{si készséget. SNI tanulókn{l: az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiv{laszt{sa történjen meg. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és reduk{lni kell az egyes speci{lis eltérések figyelembe vételével. Ezeket a módosít{sokat az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A szemléltető eszközök hangsúlyozottan jelenjenek meg a tanít{sban. Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanít{sa, az ismeretek ön{lló, gyakorlati alkalmaz{s{nak segítése, a problémamegold{s menetének tanít{sa. Különös hangsúlyt kap az oktat{s szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanul{s alkalmaz{sa. Diszkalkulia: A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkod{s és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakít{sa, c) a téri rel{ciók biztons{ga, d) a rel{ciók nyelvi megalapoz{sa, a matematikai nyelv tudatosít{sa, e) a szerialit{s erősítése, f) segítő, kompenz{ló eszközök haszn{lat{nak megengedése, g) a fogalmak, így a sz{m- és műveletfogalom kialakít{sakor a manipul{ció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök haszn{lata, a képi, vizu{lis megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorl{s sor{n az egyéni saj{toss{gokhoz igazított, megjegyzést segítő technik{k, elj{r{sok megtal{l{sa és alkalmaz{sa. Beszédfogyatékosok: Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkod{s és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. 32

33 Testsém{k téri rel{ciók (térben, testen, síkban), nyelvi megalapoz{sa, szerialit{s erősítése, segítő, kompenz{ló eszközök alkalmaz{sa. A sz{m- és műveletfogalom kialakít{sakor a manipul{ció az elsődleges képi, vizu{lis megerősítést alkalmazzunk. A legtöbb csatorna bevon{sa szükséges: matematikai szoftverek alkalmaz{sa, mérőeszközök, szemléltetőeszközök haszn{lata, tapasztalatok bevon{sa. Autisztikus tanulók: Fontos a megismerési képességek fejlesztése, az ön{lló és az egyéni gyakorlati alkalmaz{sok elfogad{sa, a problémamegold{s többféle útj{nak, lehetőségének a megteremtése. Kiemelkedő jelentőségű a az önellenőrzés megtanít{sa, a problémamegold{s menetének elsaj{títtat{sa. Konkrét hangsúlyt kap az oktat{s szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanul{salkalmaz{sa. Fontos a protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet, eszközt{r kialakít{sa. Az értékelés elvei és eszközei A tanév sor{n az értékelés alapja a tanulók {llandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló sz{m{ra munk{j{nak eredményességéről, rendszeres tanul{sra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutat{st ad a tanulócsoportra szabott tanít{si módszerek, elj{r{sok kiv{laszt{s{ban. Tém{kat lez{ró ír{sbeli felmérések t{jékoztatj{k a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A 3. és 4. oszt{lyban végzett diagnosztiz{ló felmérők megmutatj{k az adott évfolyamon elsaj{tított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai: a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, t{rgyi tevékenységben való j{rtass{g, tanult műveletek értelmezése, a tanult sz{mol{si elj{r{sok ismerete és alkalmaz{sa, SNI tanulókn{l a szakértői bizotts{gok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló tov{bbhalad{s{nak lehetőségét. SNI tanulókn{l a szakértői bizotts{gok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló tov{bbhalad{s{nak lehetőségét. Az értékelés legyen motiv{ló, segítő, az SNI tanulókn{l, 33

34 Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulókn{l, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a sz{monkérésnél, amelyekkel saj{t egyéni teljesítményüket növelhetik, az {tlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez. Az alsó tagozat a négy alapművelet elvégzésére fektet nagy hangsúlyt, biztos rutinnal, ak{r a fejben, ak{r az ír{sban végzendő műveleteknél. A becslés, a mértékek, mértékegységek valós{gos megismertetése is az alsó tagozat fontos feladata döntően cselekedtető módszerekkel, a manualit{sra, empirikus ismeretszerzésre alapozva A sz{mkörökben való biztos eligazod{s is az alsó tagozat kiemelt feladata, 4-nél több jegyű sz{mok biztos ír{sa, olvas{sa, felismerése; a 10-es sz{mrendszer helyiértékeinek tudatos haszn{lata a műveletvégzésnél a maradék-görgetés erre való alapoz{sa Síkidomok kerületének empirikus értelmezése (NEM képlet); egyszerű sokszögek definíció nélküli ({mde egyértelmű!! Felismerése); Tiszta, logikus füzetvezetés; vonalzó haszn{lat, szövegeseknél adatfelvétel és rajzos adatfelvétel fluid haszn{lata. 1. oszt{ly Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek A tananyag feldolgoz{s{nak órasz{ma I. Gondolkod{si módszerek 15 alapoz{sa II. Sz{mtan, algebra 100 III. Geometria, mérés 10 IV. Valószínűségi j{tékok, 4 statisztika Ellenőrzés, értékelés, 19 készségfejlesztés I. Gondolkod{si módszerek alapoz{sa 34

35 Célok és feladatok A tapasztalatok megfogalmaz{s{val a szóbeli kifejezőképességet fejleszteni. Növelni a figyelem terjedelmét és tartóss{g{t. Az érzékelés pontoss{g{t fejleszteni, a tudatosod{st segíteni. Fejleszteni a megfigyelőképességet. Tartalom T{rgyak összehasonlít{sa, szétv{logat{sa, oszt{lyoz{sa, sorba rendezése megadott vagy v{lasztott szempont szerint. Mennyiségek elő{llít{sa kirak{ssal, {br{zol{ssal. Mennyiségek összehasonlít{sa. Kapcsolatok, összefüggések megfigyelése, leolvas{sa. Igaz-hamis {llít{sok megfogalmaz{sa; egyszerű {llít{sok igaz vagy hamis volt{nak eldöntése. Nyitott mondatok igazz{ tétele. Szöveges feladatok értelmezése. T{rgyi tevékenységgel egyszerű kombinatorikus lehetőség elő{llít{sa. T{rgysorozat képzése, folytat{sa a megadott, v{lasztott, felismert összefüggés szerint. Sz{msorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Sz{mok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Szab{lyj{tékok. Egyszerűbb összefüggések, szab{lyszerűségek felismerése. Fejlesztési feladatok Összehasonlít{s, azonosít{s, megkülönböztetés képessége. Finommotoros mozg{skoordin{ciók: Apró t{rgyak haszn{lata (pl. p{lcika, korong stb.) A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a v{ltoz{sok, összefüggések megfigyelése t{rgyi tevékenységgel. Állít{sok megítélése igazs{gértékük szerint. Nyitott mondatok lez{r{sa behelyettesítéssel. Gondolatmenet követése, megértése. A v{ltoz{sok, összefüggések megfigyelése t{rgyi tevékenység sor{n. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a v{ltoz{sok, periodikuss{g, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. Követelmények 35

36 A tanuló: tudjon t{rgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétv{logatni megnevezett vagy v{lasztott tulajdons{g alapj{n; legyen képes a halmazok sz{moss{g{nak meg{llapít{s{ra; haszn{lja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; tudjon igaz-hamis {llít{sokat alkotni; {llít{sok helyességét eldönteni; legyen képes növekvő és csökkenő sz{msorozatokat felismerni, képezni adott szab{ly alapj{n; egyszerűbb esetekben tudjon szab{lyj{tékok és sorozatok szab{ly{t szóban megfogalmazni. II. Sz{mtan, algebra Célok és feladatok Kialakítani a sz{m-és műveletfogalmat tapasztalati úton a húszas sz{mkörben. Megalapozni a sz{mol{si készséget (összead{s, kivon{s). Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket. Felismertetni a valós{g és matematika elemi kapcsolat{t. Tartalom Sz{mfogalom húszas sz{mkörben Halmazok sz{moss{g{nak meg{llapít{s{val a természetes sz{m fogalm{nak kialakít{sa, a természetes sz{m mint mérősz{m. Sz{mok ír{sa, olvas{sa 20-ig. A sz{megyenes megismerése, haszn{lata. A természetes sz{m mint sorsz{m. A <, >, = jelek megismerése, haszn{lata. A sz{mok összeg és különbség alakjainak elő{llít{sa tevékenységgel. Sz{mok tulajdons{gai: a sz{mok jele, összeg- és Fejlesztési feladatok A sz{mok értelmezése a valós{g mennyiségével. Pl. mérősz{m és darabsz{m (halmaz sz{moss{ga) A mennyiségi jellemzők kifejezése sz{mokkal, a sz{mok értelmezése a valós{g mennyiségeivel. Viszonyít{sok, rendezések, sz{mok helyének megkeresése sz{megyenesen. Tényismeret memoriz{l{sa, mozgósít{sa. A tanul{s manipulatív eszközeinek célszerű haszn{lata. Történetben megfogalmazott probléma megértése; a megértést segítő eszközök alkalmaz{sa (kirak{ssal vagy elj{tsz{ssal). A szóbeli sz{mol{si készség fejlesztése. Analógi{s gondolkod{s fejlesztése Matematikai modellek (pl. műveletek, nyitott mondatok) megértése, alkalmaz{sa. 36

37 Tartalom különbségalakjaik, a sz{mok bontott alakja, sz{mjegyek sz{ma, p{ros, p{ratlan sz{mok. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Sokféle tevékenységgel és szöveges feladattal az összead{s, kivon{s fogalm{nak megalapoz{sa. Az összead{s, kivon{s értelmezései tevékenységekkel a 20-as sz{mkörben. Rajzról, képről, összead{s kivon{s ír{sa; művelet megjelenítése képpel, kirak{ssal. Műveleti tulajdons{gok, az összead{s és kivon{s kapcsolata. Hi{nyos műveletek hi{nyzó sz{m{nak pótl{sa. A sz{mok bont{sa két sz{m összegére. Összefüggések szöveges feladatokban. Egyszerű matematikai szöveg értelmezése elj{tsz{ssal, kirak{ssal, rajzzal, lejegyzés művelettel. Szöveges feladatok alkot{sa tevékenységről, rajzról, műveletről. Fejlesztési feladatok Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség form{l{sa matematikai problém{k {br{zol{s{val, szöveges megfogalmaz{s{val. A matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megold{sa. Egyszerűbb fordított szövegezésű feladatok megold{sa. Követelmények A tanuló: tudja a halmazokat összehasonlítani sz{moss{guk szerint; biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagys{g szerint a sz{mokat húszas sz{mkörben; haszn{lja, értelmezze pontosan a rel{ciós jeleket; képezzen adott szab{ly alapj{n növekvő és csökkenő sz{msorozatokat; 37

38 ismerje fel a p{ros és p{ratlan sz{mokat; tudja a sz{mok szomszédait; legyen kellő gyakorlata az összead{s, kivon{s, bont{s, pótl{s alkalmaz{s{ban; tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, sz{mokkal, művelettel. III. Geometria, mérés Célok és feladatok Segíteni a tanulók sík- és térgeometriai tapasztalatgyűjtését. Ismerkedni a mérőeszközökkel, mértékegységekkel. Gyakorlati méréseket végeztetni. Mérés előtti becslésre szoktatni. Tartalom Testek, síkidomok Testek építése szabadon és m{sol{ssal. Testek, síkidomok szétv{logat{sa, csoportosít{sa adott szempontok alapj{n. Síkidomok elő{llít{sa tevékenységgel szabadon és feltételek alapj{n. Vonalak.(nyitott, z{rt, görbe, egyenes) J{tékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Térbeli ir{nyok pontos megfigyelése, megnevezése. Síkbeli ir{nyok tudatos megfigyelése, ellentétes ir{nyok megkülönböztetése. Mérés T{rgyak hosszús{g{nak, szélességének, tömegének, űrtartalm{nak, jelenségek időtartam{nak összehasonlít{sa, összemérése, sorba rendezése. Mérés előtti becslés. Mérőeszközök: alkalmilag Fejlesztési feladatok Testek, alakzatok érzékelhető tulajdons{gai alapj{n v{logat{s, sorbarendezés. Megfigyelőképesség fejlesztése, az észlelés pontoss{g{nak fokoz{sa. Tulajdons{gok felismerése. Formafelismerés, alkotóképesség fejlesztése. Tér- és síkbeli t{jékozódó képesség alapoz{sa és képi gondolkod{s fejlesztése j{tékos feladatsorokon. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakít{sa a mennyiségek mérésekor. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapj{n. Tapasztalatok megfogalmaz{sa szóban. Összefüggések felismerésének képessége. A mértékegységeket említés szintjén alkalmazzuk. 38

39 Tartalom v{lasztott és szabv{ny egységek megismerése. Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. Az idő: hét, nap, óra. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Az ismeretek alkalmaz{sa sz{m és szövege feladatokban. Fejlesztési feladatok Követelmények A tanuló: legyen képes helymeghat{roz{sra a tanult kifejezések alkalmaz{s{val; ismerje fel, tudja kiv{lasztani az alakzatok közül a h{romszöget, négyszöget és a kört; haszn{lja egyszerű sz{m és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. IV. Valószínűségi j{tékok, statisztika Célok és feladatok Felkelteni a mindennapi életből gyűjtött adatok felhaszn{l{s{val a matematika tanul{sa ir{nti érdeklődést. Fejleszteni a v{ltoz{sok, összefüggések megfigyelésekor a tapasztalatok megfogalmaz{s{val a szóbeli kifejezőképességet. Felfedeztetni egyszerűbb esetekben az összetartozó adatok közötti kapcsolatokat. Tartalom Közös j{tékok, kísérletek a biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen fogalmak megértése érdekében prób{lgat{ssal, tal{lgat{ssal. Fejlesztési feladatok Logikus gondolkod{s, v{rható események megfogalmaz{sa szóban. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése matematikai j{tékok segítségével. Tapasztalatszerzés, szemléleti alapoz{s konkrét 39

40 Tartalom Adatok gyűjtése, {br{zol{sa oszlopdiagram építésével (t{rgyi tevékenység form{j{ban). A mindennapi élet adataiból grafikonok, t{bl{zatok készítése, értelmezése. Összefüggések keresése, felismerése a t{bl{zatokban. A gyermekek életéből gyűjtött adatok felhaszn{l{s{val függvényre vezető szöveges feladatok. Kombinatorikai feladatokat színezéssel, illetve manipulatív feladatokkal végzünk. 2. oszt{ly Fejlesztési feladatok valószínűségi j{tékok alapj{n. Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek Az új tananyag feldolgoz{s{nak órasz{ma I. Gondolkod{si módszerek 4, folyamatos alapoz{sa II. Sz{mtan, algebra 100 III. Geometria, mérés 12 IV. Valószínűségi j{tékok, 5 statisztika Ellenőrzés, értékelés, 21 készségfejlesztés I. Gondolkod{si módszerek alapoz{sa Célok és feladatok 40

41 Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, kreativit{s{t. Rendszeres, pontos munk{ra szoktatni. Fejleszteni matematikai szaknyelv haszn{lat{t. Form{lni a tanulók alkotóképességét, összefüggésfelismerő- és ítélőképességét. Megalapozni a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó, logikai, kombinatorikus és analógi{s gondolkod{s{t. Fejleszteni a tanulók értő-, elemző olvas{si képességét. Felismertetni a valós{g és a matematika elemi kapcsolat{t. Tartalom Halmazok képzése, elemek v{logat{sa adott tulajdons{g szerint, részhalmaz és kiegészítő halmaz haszn{lata. Logikai műveletek konkrét elemekkel, a nem, és, vagy szavak haszn{lata {llít{sokban. V{logat{s, sorrendezés néh{ny elem haszn{lat{val. Nyitott mondatok értelmezése, igazs{ghalmaz keresése, {llít{sok sz{mokról, mennyiségekről, alakzatokról, döntés az {llít{sok igazs{g{ról. Szöveges feladatok értelmezése, leír{sa, matematikai modellezése. Nyitott mondatról, műveletről, képről szöveges feladat megfogalmaz{sa. T{rgyak, sz{mok összehasonlít{sa, sorba rendezése. Szab{lyszerűségek felismerése, jel- és sz{msorozatok kiegészítése, folytat{sa a felismert szab{ly alapj{n, sorozatképzés, szab{ly megfogalmaz{sa szóban. Fejlesztési feladatok Megfigyelőképesség, tudatos, célir{nyos figyelem fejlesztése összehasonlít{s, azonosít{s, megkülönböztetés; több lehetőség keresése kombinatorikus feladatokban. Matematikai modell értelmezése, alkot{sa konkrét probléma megold{s{hoz. Állít{sok megítélése igazs{gértékük szerint. Gondolatmenet kiépítése, követése. A szöveges feladatok megold{si lépéseinek kialakít{sa és alkalmaz{sa (lejegyzés, műveletek kijelölése, becslés, sz{mol{s, ellenőrzés, v{lasz).egyszerűbb fordított szövegezésű feladatok megold{sa. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése, v{ltoz{sok, periodikuss{g, növekedés, csökkenés megfigyelése, szab{lykövetés. Sejtések megfogalmaz{sa, kiprób{l{sa. Azonoss{g, különbözőség meg{llapít{sa, jelölése. Szemponttart{s, szab{lyoss{g felismerésének fejlesztése, szab{ly tudatosít{sa. 41

42 Tartalom Összefüggések keresése, megfigyelése, lejegyzése matematikai szimbólumokkal. Fejlesztési feladatok Követelmények A tanuló: tudja halmazok sz{moss{g{t meg{llapítani és összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni adott tulajdons{g alapj{n; nevezze meg kiv{logatott elemek közös tulajdons{g{t; legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvas{s{ra, megfogalmaz{s{ra; tudja {llít{sok igazs{g{t eldönteni, igaz {llít{sokat fogalmazni; legyen képes t{rgyakat, sz{mokat sorba rendezni adott szempont szerint; készítsen nyitott mondatot {br{ról, szövegről, tegye igazz{ behelyettesítéssel, prób{lgat{ssal; ismerje a szöveges feladat megold{s{nak menetét; ismerjen fel és képezzen sz{msorozatokat adott szab{ly alapj{n; II. Sz{mtan, algebra Célok és feladatok Fejleszteni az emlékezést, kor{bbi ismereteket mozgósítani. Segíteni a megértést, absztrah{l{s, konkretiz{l{s képességének kialakul{s{t. Erősíteni a problémafelismerést, problémaérzékenységet. Biztos sz{mfogalmat kialakítani 100-as sz{mkörben. Biztos műveletfogalmat kialakítani. Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket. Fejleszteni matematikai szaknyelv haszn{lat{t. Biztos sz{mol{si készséget kialakítani az alapműveletek körében. Felismertetni a valós{g és a matematika elemi kapcsolat{t. Tartalom Sz{mfogalom a sz{zas sz{mkörben Sz{mok ír{sa, olvas{sa 100-ig. Sz{mok bont{sa tízesek és Fejlesztési feladatok Analógi{s gondolkod{s. Megfigyelések kifejezése szóban, rajzban, ír{sban. Összehasonlít{s. Viszonyít{si képesség fejlesztése, eligazod{s 100-as 42

43 Tartalom egyesek összegére. Sz{mok tulajdons{gai: nagys{grendje, sz{mszomszédok, sz{mok helye a sz{megyenesen, parit{s. Negatív sz{mok értelmezése. Sz{mol{s kettesével, h{rmas{val, ötösével, tízesével, stb. Darabsz{m, mérősz{m, sorsz{m. Római sz{mír{s megismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés. Összead{s, kivon{s értelmezésének kiterjesztése 100- as sz{mkörre. Szorz{s, bennfoglal{s, részekre oszt{s értelmezése sz{zas sz{mkörben. Maradékos oszt{s értelmezése, maradék jelölése. Műveleti tulajdons{gok megfigyelése. Műveletek sorrendje, z{rójel haszn{lata. Szöveges feladatok megold{sa, képről, sz{mfeladatról szöveg megfogalmaz{sa. Fejlesztési feladatok sz{mkörben. Algoritmusok követése, kreativit{s, ön{llós{g fejlesztése. Rajz, kirak{s és adatok értelmezése, matematikai jelek értése, haszn{lata. Matematikai modell értelmezése, készítése. Összefüggések felismerése, analógi{s gondolkod{s, emlékezetfejlesztés. Szóbeli sz{mol{si készség fejlesztése. Ellenőrzés, indokl{s, kételkedés képességének kialakít{sa. Összead{s és szorz{s kapcsolat{nak megértése. Megfigyelések a szorz{sok, oszt{sok körében. Algoritmusok segítségével történő sz{mol{s. Tapasztalati úton történő megfigyelés útj{n értelmezzük a negatív sz{mokat (hőmérőzés, adóss{g-vagyon). Szövegről matematikai modell készítése, lényegkiemelés, problémamegoldó képesség. Követelmények A tanuló: tudjon t{rgyakat meg- és lesz{molni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; ismerje a sz{mok nevét és jelét 100-as sz{mkörben; tudjon sz{mokat összehasonlítani nagys{g szerint, sorba rendezni 100-as sz{mkörben; tal{lja meg a sz{mok helyét a sz{megyenesen; 43

44 ismerje fel a sz{mok összegalakj{t, különbségalakj{t, kéttényezős szorzatalakj{t, és h{nyadosalakj{t; tudja értelmezni az összead{st, kivon{st, szorz{st, oszt{st 100-as sz{mkörben; végezze el az összead{st, kivon{st, pótl{st eszközhaszn{lat nélkül 100-as sz{mkörben; ismerje biztons{gosan a kisegyszeregyet; ismerje a maradékos oszt{st; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat. III. Geometria, mérés Célok és feladatok Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, t{jékozód{s{t, kreativit{s{t. Segíteni a tanulók tér- és síkgeometriai tapasztalatszerzését. Form{lni a tanulók alkotó-, formareprodukciós és lényegkiemelő képességét. Tapasztalatokat gyűjtetni a tengelyesen szimmetrikus alakzatokról. Helyes eszközhaszn{latot kialakítani. Kiv{lasztani a helyes mérőeszközöket, mértékegységeket. Tartalom Síkidomok megfigyelése. Sokszögek tulajdons{gainak megfigyelése, területének mérése tevékenységgel. Téglalap, négyzet megkülönböztetése. Testek építése, m{sol{sa modellről. Testek tulajdons{gainak megfigyelése. Téglatest, kocka vizsg{lata. Síkidomok m{sol{sa, elő{llít{sa, vonalzó, sablon haszn{lata. Tükrös alakzatok készítése. Tükrözés tevékenységgel. Hosszús{g, tömeg, űrtartalom és idő mérése (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, év, hónap, hét, nap, óra, Fejlesztési feladatok Megfigyelőképesség, tudatos, célir{nyos figyelem fejlesztése, az észlelés pontoss{g{nak fokoz{sa. Tulajdons{gok felismerése, tagad{sa. Összehasonlít{s, azonosít{s, megkülönböztetés, oszt{lyokba sorol{s. Formafelismerés, alkotóképesség. Képzeletben történő mozgat{s, m{s nézőpont elképzelése. Tudatos, pontos és helyes eszközhaszn{lat. Finommotoros mozg{skoordin{ciók. Sík- és térbeli t{jékozód{s. Tulajdons{gok megnevezése, megfigyelések megfogalmaz{sa, megmaradó és v{ltozó tulajdons{gok tudatosít{sa. Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlít{s, becslés. Mennyiségi jellemzők kifejezése sz{mokkal, sz{mok 44

45 Tartalom perc). Összemérések, mérések alkalmi és szabv{nyegységek haszn{lat{val. Egyszerű {tv{lt{sok a tanult mértékegységekkel. Az ismeretek alkalmaz{sa sz{m és szöveges feladatokban. Fejlesztési feladatok értelmezése a valós{g mennyiségeivel. Összefüggések felismerésének képessége. Követelmények A tanuló: ismerje fel a téglalapot, négyzetet; tudjon létrehozni testeket, síkidomokat m{sol{ssal; tudjon alakzatokat csoportosítani, v{logatni megadott szempont szerint; ismerje, haszn{lja a tanult szabv{nyegységeket; végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabv{ny mértékegységekkel; ismerje, haszn{lja helyesen a mérőeszközöket. IV. Valószínűségi j{tékok, statisztika Célok és feladatok Segíteni a tanulók j{tékos tapasztalatszerzését. Megalapozni a valószínűségi szemléletet. Fejleszteni a szóbeli kifejezőkészséget. Form{lni a tanulók összefüggésfelismerő- és ítélőképességét. Megalapozni a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó, logikai és kombinatorikus gondolkod{s{t. Mélyíteni a valós{g és a matematika elemi kapcsolat{t. Tartalom Adatok gyűjtése, {br{zol{sa és leolvas{sa t{bl{zatból (oszlopdiagramról, grafikonról). Meg{llapít{sok leolvas{sa, Fejlesztési feladatok Tudatos megfigyelés, analízis, szóbeli kifejezőképesség, tapasztalatok megfogalmaz{sa. Ábr{zol{si képesség, modellalkot{s. Oks{gi kapcsolatok keresése. 45

46 Tartalom értelmezése. A biztos, lehet, de nem biztos, és a lehetetlen fogalmak alapoz{sa j{tékos form{ban, tevékenységgel. 3. oszt{ly Fejlesztési feladatok Események lej{tszód{s{nak elképzelése, elj{tsz{sa, történés visszaidézése. Adatok lejegyzése, {br{zol{sa, rendezése, leolvas{sa. Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek Az új tananyag feldolgoz{s{nak órasz{ma I. Gondolkod{si módszerek alapoz{sa 4, folyamatos II. Sz{mtan, algebra 103 III. Geometria, mérés 18 IV. Valószínűségi j{tékok, statisztika 5 Ellenőrzés, értékelés, készségfejlesztés 20 I. Gondolkod{si módszerek alapoz{sa Célok és feladatok Kialakítani a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igényt. Fejleszteni a szóbeli kifejezőkészséget, megfigyelőképességet. Növelni a figyelem tartóss{g{t. Fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó képességet. Tartalom Halmazok tulajdons{gainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Tulajdons{gok alapj{n halmazképzés, elemek v{logat{sa megadott tulajdons{g Fejlesztési feladatok Elemek szétv{logat{sa, oszt{lyoz{sa, rendezése. Kapcsolatok, szab{lyok keresése a t{bl{zat elemei között. Logikai gondolkod{s fejlesztése. A szab{ly megfogalmaz{sa, lejegyzése. 46

47 Tartalom alapj{n. A mindegyik, van olyan, egyik sem, nem mind kifejezések haszn{lata. Megkezdett sorozatok folytat{sa, a szab{ly meg{llapít{sa, megfogalmaz{sa. Hozz{rendelések, p{rosít{sok folytat{sa. Állít{sok igazs{g{nak eldöntése. Nyitott mondat igazs{ghalmaz{nak megkeresése tervszerű prób{lgat{ssal. Nyitott mondatok lejegyzése, megold{sa. Szöveges feladatok értelmezése, megold{sa modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megold{si mód keresése. Matematikai modell sorozatok, t{bl{zatok, rajzok haszn{lata a szöveges feladatok megold{s{hoz. Adatok t{bl{zatba rendezése. Fejlesztési feladatok Megold{si algoritmusok megismerése, alkot{sa, alkalmaz{sa. Kreativit{s fejlesztése többféle megold{si mód keresésével. Szöveg modellezése tevékenységgel, {br{zol{ssal, matematikai művelettel. Becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése. Döntési képesség form{l{sa. Kapcsolatokat kifejező tevékenységek, {br{k megismerése problémafelvetésekkel. Követelmény A tanuló: tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdons{gú halmazokba; ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalm{t; {llapítsa meg egyszerű sorozatok szab{ly{t, tudja folytatni az elkezdett sorozatot, tudjon megfogalmazni igaz, hamis {llít{sokat, {llít{sok igazs{g{t eldönteni; tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazz{, hamiss{, nyitott mondatok igazs{ghalmaz{t megkeresni kis véges alaphalmazon; értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megold{si tervet készíteni. 47

48 II. Sz{mtan, algebra Célok és feladatok A tapasztalatok megfogalmaz{s{val a szóbeli kifejezőkészséget fejleszteni. Kiterjeszteni a sz{mol{si elj{r{sokat 1000-es sz{mkörben. Ösztönözni a többféle megold{si mód keresésére. Az önellenőrzés igényét kialakítani. Megold{si algoritmust alkalmaztatni. Tartalom Sz{mok 1000-es sz{mkörben. Sz{mok ír{sa, olvas{sa. A természetes sz{m mint sorsz{m, darabsz{m, mérősz{m. Alaki, helyi és valódi érték. Sz{mképzés, sz{mok bont{sa helyiérték szerint. Sz{mok nagys{g szerinti sorba rendezése, helye a sz{megyenesen, sz{mszomszédok (egyes, tízes, sz{zas), kerekítések(tízesekre, sz{zasokra). Negatív és pozitív sz{mok sorbarendezése. Sz{mok tulajdons{gai, kapcsolatai Római sz{mír{s (I, V, X, L, C, D, M). Sz{mok összeg-, különbség-, szorzat, h{nyadosalakjai. Fejlesztési feladatok Biztos sz{mfogalom kialakít{sa 1000-es sz{mkörben. Sz{mok értelmezése a valós{g mennyiségeivel (mérősz{m, darabsz{m). Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz. Összehasonlít{sok, rendezések, viszonyít{si képesség, rel{ciójelek (<, >, =) biztos haszn{lata. Analógi{s gondolkod{s. T{rgyak tulajdons{gainak kiemelése. 48

49 Tartalom Műveletek értelmezése, műveletvégzés. Műveletek értelmezése, tevékenységgel, {br{val, szöveggel. Szóbeli sz{mol{si elj{r{sok: összead{s, kivon{s, szorz{s a sz{zas sz{mkör műveleteivel analóg esetekben. Műveleti tulajdons{gok, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelése, megfogalmaz{sa. Szorz{s, oszt{s 10-zel, 100-zal. Ír{sbeli összead{s, kivon{s h{romjegyű sz{mokkal. Ír{sbeli szorz{s, oszt{s egyjegyű szorzóval. A műveletek v{rható eredményének becslése, ellenőrzés. Műveleti sorrend ismerete, z{rójel haszn{lata. Hi{nyos műveletek hi{nyzó sz{m{nak pótl{sa. Szöveges feladatok megold{sa. Sz{mfeladathoz szöveg alkot{sa. Többféle megold{s mód keresése, a megold{si módok összevetése. Sz{mfeladatról szöveges feladat alkot{sa. Fordított szövegezésű és összetett szöveges feladatok megold{sa. Követelmények Fejlesztési feladatok Előzetes ismeretek mozgósít{sa, tov{bbépítése. Műveletek t{rgyi megjelenítése. Összefüggések felismerése. Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Régebbi ismeretek felhaszn{l{sa új helyzetekben. Szóbeli sz{mol{si készség fejlesztése. Algoritmusok követése, értelmezése, készítése. Műveleti elj{r{sok kiterjesztése az ír{sbeli műveletek körére. Becslés értelmezése, alkalmaz{sa. Ír{sbeli műveletek alkalmaz{sszintű haszn{lata. A megold{si algoritmus alkalmaz{sa (adatok lejegyzése, megold{si terv készítése, sz{mfeladat megold{sa, ellenőrzése, v{laszad{s). Kreatív gondolkod{s fejlesztése. Matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megold{sa. Gondolatmenet megértése, követése. A tanuló: Tudjon biztosan t{jékozódni a tízes sz{mrendszerben 1000-es sz{mkörön belül. Helyesen írja, olvassa a sz{mokat, bontsa azokat helyi érték szerint. Tudjon sz{mokat nagys{g szerint összehasonlítani, sorba rendezni. 49

50 Ismerje a sz{mok egyes, tízes, sz{zas szomszédait, tízesekre, sz{zasokra kerekített értékét. Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összead{st, kivon{st, szorz{st és oszt{st. Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal. Legyen j{rtas az ír{sbeli műveletek végzésében 1000-es sz{mkörben (összead{s, kivon{s, szorz{s egyjegyű szorzóval). Becslést, ellenőrzést eszközként haszn{lja. Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megold{si algoritmus alkalmaz{s{val. III. Geometria, mérés Célok Felidéztetni az előzetes ismereteket. Sík- és térgeometriai tapasztalatokat gyűjtetni elsősorban tevékenységgel. Szóbeli kifejezőképességet fejleszteni a tapasztalatok megfogalmaz{s{val. Konstrukciós képességet, térl{t{st fejleszteni tevékenységgel. Fejleszteni a tanulók kreatív gondolkod{s{t, megfigyelőképességét. Mérés előtt becsültetni. Tartalom T{jékozód{s vonalon, síkban, térben. Síkidomok elő{llít{sa tevékenységgel, m{sol{ssal. Kirak{s, papírhajtogat{s, nyír{s, vonalzó haszn{lata. Tulajdons{gainak megfigyelése. A négyzet és a téglalap tulajdons{gainak megfigyelése, összehasonlít{sa. Az egybev{gós{g és hasonlós{g fogalm{nak előkészítése tapasztalatszerzéssel. Szimmetrikus alakzatok felismerése, elő{llít{sa. Fejlesztési feladatok Az észlelés pontoss{g{nak fokoz{sa. Tér- és síkbeli t{jékozódó képesség fejlesztése. Tényismeretek memoriz{l{sa. Tulajdons{gok kiemelése, összehasonlít{s, azonosít{s, megkülönböztetés. Formafelismerés, alkotóképesség fejlesztése. A tanul{s manipulatív eszközeinek célszerű haszn{lata finommotoros mozg{skoordin{ciók. Testek tulajdons{gainak megfigyelése, sz{mbavétele (lapok, élek, csúcsok sz{ma), tapasztalatok megfogalmaz{sa. 50

51 Tartalom Fejlesztési feladatok Szimmetriatengely megkeresése Összehasonlít{sok, v{logat{sok. tükör segítségével. Tükörképek elő{llít{sa négyzeth{ló segítségével. Síkidomok nagyít{sa, Kerület, terület fogalm{nak előkészítése. kicsinyítése négyzeth{ló segítségével. Testek építése szabadon és feltételekkel, m{sol{sa modellről. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Síkidomok kerületének kisz{mít{sa méréssel, összead{ssal. A hosszús{g, az űrtartalom, a Tapasztalatgyűjtés. tömeg és az idő mérése Mérési elj{r{sokra, módszerekre való emlékezés. alkalmilag v{lasztott és szabv{ny Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlít{s, mértékegységekkel (km, m, dm, becslés. cm, hl, dl, l, t, kg, dkg, g, év, Tudatos, pontos és helyes eszközhaszn{lat. hónap, hét, nap, óra, perc, Az egység célszerű megv{laszt{sa. m{sodperc). Kreatív gondolkod{s fejlesztése a sejtések megfogalmaz{s{val. Mérősz{m, mértékegység és Meglévő ismeretek új helyzetekben való mennyiség kapcsolata. alkalmaz{sa. Különböző mennyiségek mérése Összefüggések felismerése. azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Egyszerű {tv{lt{sok a tanult mértékegységgel. Sz{m- és szöveges feladatok mennyiségekkel. Követelmények A tanuló: 51

52 Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néh{ny tulajdons{gukat. Tudjon elő{llítani síkidomokat, testeket tevékenységgel. Ismerje és haszn{lja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések sor{n. Tudjon megoldani sz{m és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, m{sodperc). IV. Valószínűségi j{tékok, statisztika Célok és feladatok Fejleszteni a problémamegoldó gondolkod{st. A valószínűségi szemléletet megalapozni valószínűségi j{tékokkal, megfigyelésekkel. A matematika és a valós{g kapcsolat{nak erősítése. Fejleszteni a tanulók kifejezőkészségét. Logikus gondolkod{s fejlesztése. Adatgyűjtés módjaival megismertetni. Tartalom Fejlesztési feladatok Kísérletek, j{tékok alapj{n a lehetséges esetek keresése. Biztos, lehetetlen, lehet de nem biztos események eldöntése egyszerűbb esetekben. Események bekövetkezésének Oks{gi kapcsolatok keresése. Események lej{tszód{s{nak elképzelése, sejtések megfogalmaz{sa. Tapasztalatok, v{rható események megfogalmaz{sa szóban. Megfigyelő és rendszerező képesség. megfigyelése, lejegyzése. Sejtések, indokl{sok Modell alkot{sa probléma megold{s{hoz. megfogalmaz{sa. Statisztikai adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, értelmezése, elemzése. T{bl{zatok, grafikonok leolvas{sa, készítése. Igaz, hamis {llít{sok megfogalmaz{sa. 4. oszt{ly 52

53 Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek Az új tananyag feldolgoz{s{nak órasz{ma I. Gondolkod{si módszerek 4, folyamatos alapoz{sa II. Sz{mtan, algebra 96 III: Geometria, mérés 19 IV. Valószínűségi j{tékok, 6 statisztika Ellenőrzés, értékelés, 23 készségfejlesztés I. Gondolkod{si módszerek alapoz{sa Célok és feladatok Fejleszteni az érzékelést, megfigyelőképességet, a tartós figyelmet. Kialakítani az alapvető matematikai képességeket. A gondolkod{si műveleteket tov{bbfejleszteni. A szóbeli és ír{sbeli kifejezőképességet fejleszteni. Tov{bbépíteni a matematika és a valós{g elemi kapcsolat{t. Tov{bbfejleszteni a tanul{si szok{sokat. Tartalom Halmazok képzése, elemek v{logat{sa megadott szempontok szerint. Halmazok kapcsolatai. Metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz kapcsolat{nak értelmezése. Megkezdett sorozatok folytat{sa adott szab{ly szerint. Összefüggések keresése egyszerű sorozatok elemei között. Fejlesztési feladatok Oszt{lyoz{s egy és több szempont szerint, a dolgokat jellemző tulajdons{gok tudatosít{sa. V{lasztott vagy megadott szempontok szerinti csoportosít{s, sorbarendezés. Gondolkod{si műveletek bővítése: oszt{lyoz{s, szab{lyfelismerés, elemi algoritmus alkalmaz{sa. Lényegkiemelő és {ltal{nosító képesség, következmények megl{t{s{ra való képesség. Összefüggések észrevétele és megfogalmaz{sa. Által{nosít{sra való törekvés, absztrakciós képesség alapoz{sa. 53

54 Tartalom Sorozatok képzési szab{ly{nak meg{llapít{sa, többféle folytat{si lehetőség keresése. Adatok sorozatba rendezése, folytat{sra vonatkozó sejtések megfogalmaz{sa. Hozz{rendelések vizsg{lata. Logikai műveletek, a nem, vagy, és szavak haszn{lat{val {llít{sok és tagad{suk megfogalmaz{sa. Nyitott mondatok igazs{ghalmaz{nak megkeresése tervszerű prób{lgat{ssal. Megkezdett sorozatok folytat{sa, a szab{ly meg{llapít{sa. Adatok sorbarendezése, a folytat{sra vonatkozó sejtések megfogalmaz{sa. Szöveges feladatok értelmezése, {br{zol{sa, modell készítése, megold{sa, v{lasz megfogalmaz{sa, összevetése a valós{ggal. Sz{mfeladatról szöveges feladat alkot{sa. Egyszerű kombinatorikai feladatok megold{sa. Többféle megold{si mód keresése, t{bl{zatba foglal{sa. Követelmények Fejlesztési feladatok Állít{sok megítélése igazs{gértékük szerint. Nyitott mondatok megold{sa tervszerű prób{lkoz{ssal, lez{r{sa behelyettesítéssel. Elmondott gondolatmenet követése. Kapcsolatok, szab{lyok keresése a sorozat elemei között. Az összefüggések megfogalmaz{sa, lejegyzése. Következmények megl{t{s{ra való képesség fejlesztése. Ön{llós{g növelése a feladatok szövegének értelmezésében. Gondolatmenet kiépítése, az eltervezett megold{s lépéseinek végrehajt{sa. Matematikai modellalkot{s. Kombinatorikus gondolkod{s fejlesztése. Az összes lehetőség keresése, rendszerbe foglal{sa pl. fa-gr{ffal, t{bl{zattal. A tanuló: tudja halmazok sz{moss{g{t meg{llapítani, összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni, kiv{logatott elemek közös tulajdons{g{t megnevezni; legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmaz{s{ra; tudja eldönteni {llít{sok igazs{gtartam{t, igaz, hamis {llít{sokat fogalmazni; 54

55 tudja megkeresni nyitott mondatok igazs{ghalmaz{t; ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megold{si algoritmus{t; tudjon folytatni sz{msorozatokat a felismert szab{ly alapj{n; tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. II. Sz{mtan, algebra Célok és feladatok Biztos sz{mfogalmat kialakítani a es sz{mkörben. Biztos műveletfogalmat és sz{mol{si készséget kialakítani es sz{mkörben. Kiterjeszteni a sz{mol{si elj{r{sokat es sz{mkörben. Ösztönözni a többféle megold{si mód keresésére. Az önellenőrzés igényét kialakítani. A matematikai nyelvhaszn{latot alkalmaztatni. Új ismereteket rendeztetni régebbi tapasztalatokhoz. Tartalom Fejlesztési feladatok 55

56 Tartalom Sz{mfogalom es sz{mkörben Sz{mok ír{sa, olvas{sa ig Sz{mok valós{gtartalma. Alaki, helyi és valódi érték. Sz{mképzés, sz{mok helyi érték szerinti bont{sa. Sz{mok nagys{g szerinti sorba rendezése, helye a sz{megyenesen, sz{mszomszédok (egyes, tízes, sz{zas, ezres), kerekítések (tízesekre, sz{zasokra, ezresekre). Sz{mok tulajdons{gai, kapcsolatai. Mennyiségi jellemzők kifejezése sz{mokkal (mérősz{m, darabsz{m). Római sz{mír{s (I, V, X, L, C, D, M). Sz{mok összeg-, különbség-, szorzat, h{nyadosalakjai, ír{sbeli oszt{s kétjegyű sz{mmal. Törtrészek elő{llít{sa tevékenységgel (színezés, darabol{s, kirak{s). Alakzatok törtrészeinek meghat{roz{sa rajzol{ssal, színezéssel. A törtsz{m jelölése, elnevezések. Törtek kiegészítése egésszé tevékenységgel. Több egész törtrészének meghat{roz{sa. Mértékegységek törtrészének meghat{roz{sa, összehasonlít{sa (pl. fél óra, negyed kg). A negatív sz{m fogalm{nak előkészítése tapasztalati úton. Fejlesztési feladatok Biztos sz{mfogalom kialakít{sa a es sz{mkörben. Analógi{s gondolkod{s. Meg- és lesz{ml{l{s tízesével, ötvenesével, sz{zas{val. Biztos t{jékozód{s a tízes sz{mrendszerben és helyiértékrendszerben. Matematikai modell értelmezése, készítése. Megismerési képesség. Összehasonlít{s, rendezés, viszonyít{si képesség, analógi{s gondolkod{s. A tanul{s manipulatív eszközeinek célszerű haszn{lata finommotoros mozg{skoordin{ciók. Többféle megold{si mód keresése. Egyedi tapasztalatok értelmezése. Új elj{r{sok kiépítése. Matematikai ismeretek bővítése tapasztalatszerzéssel. 56

57 Tartalom Fejlesztési feladatok Műveletek értelmezése, műveletvégzés Műveletek szóban és ír{sban a es sz{mkörben. Műveletek értelmezése tevékenységgel, {br{val, szöveggel. Műveleti tulajdons{gok, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelése, megfogalmaz{sa. Szóbeli sz{mol{si elj{r{sok: összead{s, kivon{s, szorz{s a sz{zas sz{mkör műveleteivel analóg esetekben. Szorz{s, oszt{s 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Ír{sbeli összead{s, kivon{s négyjegyű sz{mokkal. Régebbi ismeretek mozgósít{sa. Ír{sbeli szorz{s kétjegyű szorzóval, ír{sbeli oszt{s egyjegyű osztóval. A műveletek v{rható eredményének becslése, ellenőrzés. Hi{nyos műveletek hi{nyzó sz{mainak pótl{sa. Műveleti sorrend ismerete, z{rójel haszn{lata. Szöveges feladatok megold{sa Szöveghez, matematikai problém{khoz műveletek megv{laszt{sa Sz{mfeladatról szöveges feladat alkot{sa. Fordított szövegezésű és összetett szöveges feladatok megold{sa. Nyitott mondatok igazs{ghalmaz{nak megkeresése következtetéssel, tervszerű prób{lgat{ssal. 57 Emlékezetfejlesztés, előzetes ismeretek mozgósít{sa, tov{bbépítése. Műveletek t{rgyi megjelenítése. Összefüggések felismertetése. Az összeg, különbség, szorzat és h{nyados v{ltoz{sainak megfigyelése. A tapasztalatok megfogalmaz{s{val a szóbeli kifejezőkészséget fejlesztése. Biztons{g a szóbeli műveletek végzésében kerek sz{mok körében. Analógi{k alapj{n való műveletvégzés. Ismeretek tudatos memoriz{l{sa. Elj{r{sokra, módszerekre való emlékezés. Ír{sbeli műveletek alkalmaz{s szintű haszn{lata. Becslést és ellenőrzést eszközként való haszn{lata. Megold{si algoritmus alkalmaz{sa (adatok lejegyzése, megold{si terv készítése, sz{mfeladat megold{sa, ellenőrzése, v{laszad{s). Többféle megold{s mód keresése, a megold{si módok összevetése. Matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megold{sa.

58 Követelmények A tanuló: tudjon biztosan t{jékozódni a tízes sz{mrendszerben es sz{mkörön belül; helyesen írja, olvassa a sz{mokat, bontsa azokat helyi érték szerint; tudjon sz{mokat nagys{g szerint összehasonlítani, sorba rendezni; ismerje a sz{mok egyes, tízes, sz{zas, ezres szomszédait, tízesekre, sz{zasokra, ezresekre kerekített értékét; tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összead{st, kivon{st, szorz{st és oszt{st; tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; legyen j{rtas az ír{sbeli műveletek végzésében es sz{mkörben (összead{s, kivon{s, szorz{s kétjegyű szorzóval, oszt{s egyjegyű osztóval); becslést, ellenőrzést eszközként haszn{lja; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megold{si algoritmus alkalmaz{s{val. III. Geometria, mérés Célok és feladatok Felidéztetni az előzetes ismereteket. Logikus gondolkod{st fejleszteni. Sík- és térgeometriai tapasztalatokat gyűjtetni elsősorban tevékenységgel. Tapasztalatokat megfogalmaztatni szóban. Az egybev{gós{g és hasonlós{g fogalm{t előkészíteni tapasztalatszerzéssel. Konstrukciós képességet fejleszteni tevékenységgel. A figyelem terjedelmének és tartóss{g{nak növelése. Mérés előtt becsültetni. Tartalom Fejlesztési feladatok 58

59 Tartalom Pontok, vonalak, síkidomok. P{rhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése, elő{llít{sa. Síkidomok elő{llít{sa tevékenységgel, m{sol{ssal, elforgat{ssal, tükrözéssel. Tapasztalatok gyűjtése az egybev{gós{g és hasonlós{g fogalm{hoz. Szimmetrikus alakzatok felismerése, elő{llít{sa. Síkidomok nagyít{sa, kicsinyítése. Tükörképek elő{llít{sa. Síkidomok szögeinek vizsg{lata a derékszöghöz viszonyítva. Szögmérés derékszöggel. A téglalap és a négyzet kerületének kisz{mít{sa összead{ssal, szorz{ssal. Kerületsz{mít{ssal kapcsolatos szöveges feladatok. Területmérés lefedéssel. Testek m{sol{sa, építése. A téglatest és a kocka tulajdons{gai (lapok, élek, csúcsok sz{ma). A téglatest és a kocka h{lója. Fejlesztési feladatok Az észlelés pontoss{g{nak fokoz{sa. Tulajdons{gok kiemelése, összehasonlít{s, azonosít{s, megkülönböztetés. Közös tulajdons{gok megnevezése. Geometriai transzform{ciókban megfigyelt megmaradó és v{ltozó tulajdons{gok tudatosít{sa. Formafelismerés, alkotóképesség. Képzeletben történő mozgat{s, m{s nézőpont elképzelése V{ltozó helyzetek megfigyelése. Tapasztalatok megfogalmaz{sa szóban. Adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés. Modell alkot{sa, értelmezése fogalmakhoz. Egyszerű geometriai alakzatokat megfigyelése, szétv{logat{s tulajdons{gok alapj{n. Tulajdons{gok megfigyelése, megnevezése. Feltételeknek megfelelő alkot{sok elképzelése a megalkot{s előtt. 59

60 Tartalom A hosszús{g, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése alkalmilag v{lasztott és szabv{ny (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, m{sodperc) mértékegységekkel. Egyszerű {tv{lt{sok a tanult mértékegységgel. Az ismeretek alkalmaz{sa sz{m és szöveges feladatokban. Fejlesztési feladatok Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlít{s, becslés. Mérési elj{r{sokra, módszerekre való emlékezés. Ismeretek megtanul{s{hoz összefüggések felismerése. Követelmények A tanuló: ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat; ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdons{gait, v{lassza ki a megadott tulajdons{gú alakzatokat; tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel; ismerje a kocka és a téglatest tulajdons{gait (lapok, csúcsok, élek sz{ma); ismerje és ön{llóan haszn{lja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések sor{n; tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, m{sodperc) sz{m és szöveges feladatokat; tudja kisz{mítani a téglalap és a négyzet kerületét. IV. Valószínűségi j{tékok, statisztika Célok és feladatok Tapasztalatokat szereztetni a későbbi fogalomalkot{s előkészítésére. Fejleszteni a problémamegoldó gondolkod{st. A valószínűségi szemléletet megalapozni valószínűségi j{tékokkal, megfigyelésekkel. A matematika és a valós{g kapcsolat{nak erősítése. 60

61 Logikus gondolkod{s fejlesztése. Adatgyűjtés módjaival megismertetni. Tartalom Valószínűségi kísérletek, j{tékok, megfigyelése. Véletlen események megfigyelése a mindennapi életben. A biztos, lehetetlen, lehet de nem biztos események eldöntése egyszerűbb esetekben. Események bekövetkezésének megfigyelése, lejegyzése. Sejtések megfogalmaz{sa, összevetése a kísérleti eredményekkel, az esetleges eltérések megfigyelése, magyar{zata. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, értelmezése. Az {tlag értelmezése. T{bl{zatok, grafikonok értelmezése, készítése (Kiegészítő anyag.). Követelmények Fejlesztési feladatok Oks{gi kapcsolatok keresése. Az események lej{tszód{s{nak elképzelése, gyakoris{g{nak megfigyelése, sejtések megfogalmaz{sa. Tapasztalatok, v{rható események megfogalmaz{sa szóban. Gyakoris{g, valószínűség értelmezése. Megfigyelő és rendszerező képesség. Modell alkot{sa helyzet megértéséhez. Igaz, hamis {llít{sok megfogalmaz{sa. A tanuló: tudja haszn{lni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; tudjon grafikonról, t{bl{zatból néh{ny adatot leolvasni, t{bl{zatot, egyszerű grafikont készíteni. Kimeneti követelmények A tanuló: legyen képes a halmazok sz{moss{g{nak meg{llapít{s{ra, összehasonlít{s{ra; tudjon t{rgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétv{logatni megnevezett vagy v{lasztott tulajdons{g alapj{n; haszn{lja, értelmezze pontosan a rel{ciós jeleket (<, >, =); 61

62 legyen biztos sz{mfogalma a tízes sz{mrendszerben es sz{mkörön belül; helyesen írja, olvassa a sz{mokat készségszinten; tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összead{st, kivon{st, szorz{st és oszt{st a es sz{mkörben. tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; legyen j{rtas az ír{sbeli műveletek végzésében es sz{mkörben (összead{s, kivon{s, szorz{s egyjegyű és kétjegyű szorzóval, oszt{s egyjegyű osztóval); tudja ellenőrizni a sz{mít{sok helyességét; tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megold{si algoritmus alkalmaz{s{val; ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, h{romszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; ismerje és haszn{lja a szabv{ny mértékegységeket gyakorlati mérések sor{n, tudja elvégezni az egyszerű {tv{lt{sokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, m{sodperc); tudja megmérni, kisz{mítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben. SNI tanulókn{l a szakértői bizotts{gok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló tov{bbhalad{s{nak lehetőségét. Ez legyen motiv{ló, segítő. Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulókn{l, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a sz{monkérésnél, amelyekkel saj{t egyéni teljesítményüket növelhetik, tov{bb{ az {tlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez. Diszkalkulia esetén: egyéni kompenz{ciós lehetőségek biztosít{sa, speci{lis eredmények elfogad{sa. Beszédfogyatékos tanulókn{l: az egyéni megold{sok, a saj{tos szakszókincs figyelem bevétele szükséges. Autisztikus tanulókn{l: az ön{lló és az egyéni gyakorlati alkalmaz{sok elfogad{sa szükséges Emberismeret Óraterv Évfolyam Heti óra-sz{m ,5 0,5 0,5 0,5 Témakörök órasz{ma

63 Éves órasz{m Az emberismeret t{rgy felöleli a 7. és 11. oszt{lyban megjelenő emberismeret / etika néven tanítandó tantervi modult. A t{rsadalomismeret oszt{lyig külön t{rgyként szerepel Célok és feladatok -Az ember önmegértésének elmélyítése. -Az emberi együttélés alapelveinek értelmezése, kialakít{sa. -Az emberi kapcsolatok vil{g{nak bemutat{sa. -A tetteiért felelős személyiség kialakít{sa -A helyes magatart{s, a jó döntés vezérelveinek megismertetése. -Az érzelmi intelligencia fejlesztése. -A t{rsadalmi szok{sok, hagyom{nyok értelmezése. -Az {ltal{nos műveltség gyarapít{sa. - SNI??? Fejlesztési követelmények -A személyiségjegyek életkornak és egyéni adotts{goknak megfelelő fejlesztése. -A t{rsas kapcsolatokban szükséges norm{k, készségek kialakít{sa. -Az ember és környezete viszony{nak re{lis érzékelésére való képesség kialakít{sa. -A nyitotts{g, b{tors{g, humorérzék fejlesztése. -A tanulók toler{ns magatart{s{nak megalapoz{sa. -Kultur{lt vitakészség kialakít{sa. SNI tanulókn{l Pszichés fejlődési zavar a miatt akad{lyozott tanulók esetén: Énkép, önismeret: Saj{t személyiségének megismerése a dr{mapedagógia eszközeivel. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motiv{ciój{t fenntartó oktat{si környezet kialakít{sa kulcsszerepet j{tszik a re{lis önértékelés és pozitív énkép kialakít{s{ban. Beszédfogyatékos tanulók esetében: Énkép, önismeret: 63

64 A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szoci{lis kapcsolatrendszer kommunik{ciós sz{ndék tudatos megvalósít{s{ra való nevelés. Autisztikus tanulókn{l: Az autisztikus tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saj{t személyiség, a külső és belső tulajdons{gok megismertetése, a saj{t viselkedés kontrollj{nak, a kooper{ciónak, szoci{lis norm{knak direkt tanít{sa, mivel azok intuitív megértésére, spont{n elsaj{tít{s{ra korl{tozottan sz{míthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motiv{ciój{t fenntartó oktat{si környezet kialakít{sa kulcsszerepet j{tszik a re{lis önértékelés és pozitív énkép kialakít{s{ban. Belépő tevékenységform{k Beszélgetés, szitu{ciós és egyéb ir{nyított j{tékok Önmegfigyelés, helyzetek, m{sok megfigyelése, értelmezése Mindennapos élethelyzetek, döntési szitu{ciók elemzése 1. Évfolyam Témakörök Órasz{m Tartalmak Az ember és m{s élőlények 10 Növények és {llatok a környezetünkben, az ember is élőlény. Fedezze fel a gyermek az élőlények vil{g{t, l{ssa benne helyét, gondoskodjon a természetről és védje azt. Test és lélek 13 Az egészség fogalma, tiszt{lkod{s, öltözködés, napirend, t{pl{lkoz{s, szeretet, önismeret. Az egészséges ember lelki és testi jellemzőinek ismerete. Az alapvető egészséges szok{sok kialakít{sa. Csal{di kör 8 Otthon, csal{d, helyes magatart{s, életmód. Ismerje a szűkebb és t{gabb csal{d fogalm{t, a rokoni kapcsolatokat. Tisztelettel viselkedjen az idősebbekkel. Legyen óvatos az idegenekkel, ismerje meg a veszélyek forr{sainak egy részét. Ünnepek 6 Télapó, kar{csony, húsvét. Az ünnepek, szok{sok összetartó erejét fedezze fel. Törekvéseink: 64

65 Fedezze fel a gyermek az élőlények vil{g{t, l{ssa benne helyét, gondoskodjon a természetről és védje azt. Az egészséges ember lelki és testi jellemzőinek ismerete. Az alapvető egészséges szok{sok kialakít{sa. Ismerje a szűkebb és t{gabb csal{d fogalm{t, a rokoni kapcsolatokat. Tisztelettel viselkedjen az idősebbekkel. Legyen óvatos az idegenekkel, ismerje meg a veszélyek forr{sainak egy részét. Az ünnepek, szok{sok összetartó erejét fedezze fel. Törekvés a kifejező és m{sok sz{m{ra érthető beszédre. Az olvasókönyv meséinek értelmezése. 2. Évfolyam Témakörök Órasz{m Tartalmak Kicsi vagyok én, majd meg növök én ; az ember egészsége, {polts{ga 7 A gyermek, a fiatal és az idős ember teste; mozg{s: az izületek megfigyelése; az érzékszervek jelentősége. Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről. 12 Hajlék, lak{s, otthon, csal{d. Pomp{zik fényével a h{z Iskola: Alma Mater 4 Az épület és környékének megfigyelése, leír{sa, t{rsas kapcsolatok kölcsönössége és elmélyítése. Ikarus {lma - a közlekedés Évezredek birtok{ban tapasztalatai 6 Néh{ny régi közlekedési mód, a gyalogos közlekedés szab{lyai, segítség kérés baleset esetén. 8 Ősi mesterségek, a mindennapi kenyér, néh{ny foglalkoz{s összehasonlít{sa. A praktikum és az esztétikum kölcsönhat{sa, egyensúlya v{ljon szempontt{ megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén. Törekvéseink: 65

66 Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről. A praktikum és az esztétikum kölcsönhat{sa, egyensúlya v{ljon szempontt{ megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén. Segítsük elő a tanulók környezettudatos magatart{s{nak, életvitelének kialakul{s{t. Mesefeldolgoz{sok. 3. Évfolyam Témakörök Órasz{m Tartalmak T{rsadalomismeret 14 Oszt{lyunk hagyom{nyai, nagyobb csal{dunk az iskola, magunk és m{sok tisztelete, példaképek, a helyes tanul{s, kitart{s, önfegyelem, önfel{ldoz{s. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogad{s{ra! Legyen képes a meggondolt véleményalkot{sra, m{sok józan, igazs{gos megítélésére. Lelki egészségtan 13 Nevelőim, tanítóim, szomszédaim. Szeretni nem mindig könnyű! Környezetrombol{s, környezetbar{t magatart{s. Kultúra 10 Lakóhelyünk története, hagyom{nyőrzés, hagyom{ny{pol{s. Aj{ndékba kaptuk a Földet, nem azért, hogy tönkre tegyük! Tudja, mi mindent tehet a környezetért. Törekvéseink: Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogad{s{ra! Legyen képes a meggondolt véleményalkot{sra, m{sok józan, igazs{gos megítélésére. Tudja, mi mindent tehet a környezetért. Figyeljen magyars{g tudat{ra, európais{g{ra. Mesék tov{bbj{tsz{sa. 4. Évfolyam Témakörök Órasz{m Tartalmak Egészségtan 18 Az egészséges t{pl{lkoz{s, öltözködés, 66

67 napirend. A mozg{s egészségőrző és ment{lis hat{sa. A fertőző betegségek. Az egészséget k{rosító szerek. Helyes testtart{s, az érzékszervek védelme. Az egészséges életmód elemi szab{lyainak bővítése. Az egészséget k{rosító hat{sok ismereti szintje. Higénia és a szok{sok alakít{s{nak összekapcsol{sa. H{ztart{stan 11 H{zimunk{k, gazd{lkod{s, takarékoss{g, szolg{ltat{sok. Az életkor{nak megfelelő önkiszolg{ló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékoss{g fogalm{nak kialakít{sa. Ünnepi szertart{sok, 8 Dr{maj{ték, b{bj{tékok, daléneklés, a ritu{lis j{tékok hagyom{ny j{tékai és t{ncai. Olyan közös tevékenységek kialakít{sa, melyben a készségek fejlesztése mellett a hagyom{nyok őrzése is érvényesül. Törekvéseink: Az egészséges életmód elemi szab{lyainak bővítése. Az egészséget k{rosító hat{sok ismereti szintje. Higénia és a szok{sok alakít{s{nak összekapcsol{sa. Az életkor{nak megfelelő önkiszolg{ló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékoss{g fogalm{nak kialakít{sa. Olyan közös tevékenységek kialakít{sa, melyben a készségek fejlesztése mellett a hagyom{nyok őrzése is érvényesül. Érzékenység fejlesztése a környezetünk {llapota felé. Mesék mondanivalóinak kiemelése Természetismeret Óraterv Heti órasz{mok

68 Témakörök Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésünk T{jékozód{si alapismeretek Közlekedés Lakóhely ismerete 6 6 Orsz{gismeret Anyagok megmunk{l{sa, 25 felhaszn{l{sa H{ztart{stan, életvitel 4 Éves órasz{m Célok és feladatok A két tant{rgy cél és feladat rendszere kiegészíti egym{st, segíti a sokféle tapasztalat szerzést, a rendszerezést. Lehetőséget biztosít a cselekvő, elemző, problémamegoldó munk{ra. A tant{rgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen vil{ga ir{nti érdeklődést. B{torítson a természet és a lakóhelyi környezet ön{lló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember {ltal létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük {llapota ir{nti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatart{sukat. Segítse őket t{jékozódni természeti és t{rsadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatoss{gra. A környezetismeret tant{rgy tanul{sa sor{n a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre t{guló körben - t{volabbi természeti és ember {ltal létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok v{ltoz{s{val, valamint az 68

69 emberek és környezetük kapcsolat{val. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek r{ pótolhatatlan, értékes mivolt{ra. A tanít{s-tanul{s folyamat{ban elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd haz{nk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakul{s{t, mely az élő és élettelen környezet megóv{s{ra, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a haz{nkhoz és a nemzetünkhöz tartoz{s érzését alapozza meg. A tant{rgy fontos feladata, hogy az elemi természettudom{nyos műveltség megalapoz{sa érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmaz{s{hoz szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkot{st mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanul{si módszerek megtanít{s{val, begyakorl{s{val, alkalmaz{s{val keltse fel a gondolkod{s fejlettségéhez illeszkedő mértékben a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudom{nyos magyar{zata ir{nti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése sor{n tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb ön{llós{ggal szab{lyosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon t{jékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatoss{gra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolg{ló magatart{sform{k kialakít{sa, s ezzel a személyes biztons{g növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző form{inak érzékelhető tulajdons{gairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi v{ltoz{sait. Fejlessze helyes egészségszok{saikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük ir{nti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntart{s{hoz szükséges magatart{suk és életvitelük alakul{s{t. A technika tanít{s{nak célja: modern technikai szemléletmód kialakít{sa. A megismerő, a cselekvő és a kommunik{ciós képességek együttes fejlesztése. Fejlessze kézügyességüket, készítse fel őket a biztons{gos közlekedésre, egészségük tudatos megóv{s{ra és az önell{t{sra. SNI tanulókn{l Pszichés fejlődési zavar a miatt akad{lyozott tanulók esetén: A tant{rgyból adódóan lehetőség van az egyéni megismerések, mérések, tapasztalati összefüggések felt{r{s{ra. A manualit{s kerüljön előtérbe. Beszédfogyatékos tanulók esetében: 69

70 A tant{rgyból adódóan lehetőség van az egyéni megismerések, mérések, tapasztalati összefüggések felt{r{s{ra. A manualit{s kerüljön előtérbe. Autisztikus tanulókn{l: Saj{tosan nehéz ismeretszerzési nehézségeik miatt t{maszkodjunk a személyes megfigyelésekre, élményekre, a közvetlen tapasztal{sra. A szemléltetés hangsúlyozottan legyen jelen a tanór{kon. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motiv{ciój{t fenntartó oktat{si környezet kialakít{sa kulcsszerepet j{tszik a re{lis önértékelés és pozitív énkép kialakít{s{ban. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgoz{si és alkalmaz{si képességek A tanuló v{ljék nyitott{ a természet szépségei, értékei ir{nt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valós{g megtapasztal{s{val, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet t{rgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói ir{nyít{ssal, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsg{lata és modellezése {ltal. Ismerje fel a vizsg{lód{sokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és haszn{lja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszús{g, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek haszn{lat{ban. Szerezzen j{rtass{got a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosít{s{ban. Megfigyeléseit, tapasztalatait saj{t szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és ír{sban rögzíteni. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, {br{zolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző t{rgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlít{s{ban. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egym{ssal összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsg{lód{sainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyar{zni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhaszn{lni, alkalmazni a mindennapi élet problém{inak megold{s{ban a tanultakat. 70

71 L{ssa be, hogy környezetének {llapota saj{t egészségére is hat{ssal van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék r{, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztons{got szolg{ló szervezetek munk{j{t (mentők, tűzoltók, rendőrség, polg{ri védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Ismerje fel a technika szükségességét, haszn{t, h{tr{nyait és veszélyeit. Figyeljék meg és elemezzék a technikai környezetet megadott vagy v{lasztott szempontok alapj{n, keressék az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék fel a technikai problém{kat, keressék azok megold{si lehetőségeit. Ismerjék a t{rgykészítő munka fő f{zisait: előkészítő, kivitelező, befejező munk{latok. T{jékozotts{g az anyagról Ismerje meg vizsg{lód{sai alapj{n a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néh{ny jellemző tulajdons{g{t, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen t{jékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyaszt{sa szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és k{bítószerek kiprób{l{s{tól. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a h{ztart{s leggyakoribb veszélyforr{sai. T{jékozód{s az időben. Az idő és a természeti jelenségek Ismerje a napszakok és évszakok v{ltoz{s{t. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghat{rozó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múl{s{val az élőlények is - magunk is - v{ltoznak. Ismerje fel e v{ltoz{sok szab{lyszerűségét, okait. T{jékozód{s a térben. A tér és a természeti jelenségek Tudja a környezetében előforduló t{rgyak méretét saj{t testméreteihez, majd szabv{ny mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozg{s{t különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon t{jékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazít{st adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarorsz{gon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő t{j jellegzetességeivel, felszínének form{ival, az ottani élőlények jellemző tulajdons{gaival. Tudja lakóhelye t{jképi saj{toss{gait összehasonlítani m{s hazai t{jakkal. 71

72 T{jékozód{s a természettudom{nyos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsg{lód{s, kísérletezés, mérés útj{n szerezzük meg. Legyen t{jékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is tal{lkozhat. Tudjon ön{llóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon besz{molni a saj{t tapasztalataiból, {lló- és mozgóképekről, történetekből, leír{sokból, a különböző kommunik{ciós eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon ír{sban v{laszolni egyszerű szóbeli vagy ír{sbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket v{zlatosan {br{zolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalm{t, erőfeszítéseit. A közlekedésben való biztons{gos részvétel Ismerje meg a biztons{gos közlekedés r{ vonatkozó szab{lyait. Tudja, hogyan elõzheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket. Legyen tiszt{ban azzal, hogy miként kérhet segítséget veszélyhelyzetben. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatart{si szok{sokat és elv{rt udvariass{gi szab{lyokat. Legyen tiszt{ban lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéni{ra, a test és a ruh{zat gondoz{s{ra. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szab{lyait. Ismerje a korszerű t{pl{lkoz{s, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakít{s{nak szükségességét a természeti és t{rsadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kultur{lis és vall{si emlékeivel, hagyom{nyaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szok{sokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a haz{ja megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. Követelményeknél is jó lenen rövid SNI megjegyzés, természetesen azt szem előtt tartva, hogy nincs csökkentett követelmény!!!! 1. évfolyam 72

73 Évi órasz{m: 74 óra Témakörök Tartalmak Órasz{mok A megismerési módszerek alapoz{sa (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlít{s, csoportosít{s a tanulók közvetlen környezetében lévő t{rgyak, élőlények érzékelhető tulajdons{gai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel. Tapasztalatszerzés a környezetről az oszt{lyteremben és az oszt{lytermen kívül sét{k és kir{ndul{sok sor{n. A megfigyeltek pontos megfogalmaz{sa szóban. Saj{t kor{bbi élményeikről néh{ny mondatos besz{moló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító ir{nyít{s{val. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a kor{bbi személyes élmények beépítése. A valós{gban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, t{rgyak, képek, szók{rty{k csoportosít{sa tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosít{si szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyít{sa al{húz{ssal, összekötéssel, színezéssel. Az élettelen természet alapismeretei: 26 A nap időtartama, a napszakok v{ltakoz{sa, jellemzői. Egyszerű besz{moló szóban a napi időj{r{sról, a különböző napszakokban történtekről. Az időj{r{s elemeinek megfigyelése: napsug{rz{s, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési form{i a természetben. Anyagok: agyag, homok, fa Termések, levelek, szalma, n{d Az időj{r{s elemeinek és v{ltoz{s{nak megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időj{r{s megfigyelése sor{n a víz különböző megjelenési form{inak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, p{ra. A szélsőséges időj{r{s okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. 73

74 Papír fonal ünnepekre aj{ndék Az évszakok jellemző időj{r{sa. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapj{n. Évszakok jellemző időj{r{s{nak, és a szélsőséges időj{r{s okozta veszélyhelyzeteknek (vill{mcsap{s, vihar, hóvihar, {rad{s stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szok{sok. Az élő természet alapismeretei: Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondoz{sról (magvetés, ültetés, öntözés) Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szok{sok megismerése (pl. szüret, M{rton nap, kar{csony, regölés, húsvét, madarak és f{k napja), részvétel a helyben hagyom{nyos ünneplésben, népszok{sban. A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és {llatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító ir{nyít{s{val. A sokféleség bemutat{sa. A valós{gban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. 20 A közvetlen környezetben gyakran előforduló {llatok, t{rs{llatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozg{sa, t{pl{lkoz{sa, jellemző tevékenységei, szaporod{sa). A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, {llatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néh{ny megfigyelése, lerajzol{sa, egyszerű csoportosít{sok hasonló tulajdons{gaik alapj{n. Növények gondoz{sa az oszt{lyban, az iskolakertben (öntözés, t{poldat készítés, ültetés, magvetés) Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorol{sa. Állatmesék és a valós{g. Testünk és életműködésünk: A mese és valós{g összevetése dramatikus helyzetj{tékokban. T{jékozód{s a saj{t testen. J{tékos gyakorlatok az ir{nyok, helyzetek 12 74

75 Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobog{s, lélegzés, alv{s és ébrenlét, mozg{sok) Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. megkülönböztetésére. Testük működésének v{ltoz{sainak megfigyelése különböző hat{sokra. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időj{r{snak megfelelő öltözködés. A tiszt{lkod{s. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség) Óvodai szok{sok folytat{sa, gyakorl{sa. A helytelen szok{sok megbeszélése. J{tékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tiszt{lkod{ssal, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. T{jékozód{si alapismeretek: Saj{t testhez viszonyított ir{nyok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). J{tékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb ir{nyok helyes haszn{lat{ra. 4 Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. Közlekedés: A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szab{lyai ({tkelés az úttesten, vasúti {tj{rón. A közlekedési l{mpa és a rendőr jelzései) Közlekedési ismeretek Az iskola épületének megismerése. T{jékozód{s az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Besz{moló az otthontól az iskol{ig vezető útvonalról. Az iskola gyalogos megközelítése. Közös gyalogos közlekedési élmény megélése, megbeszélése. A gyalogos közlekedés szab{lyainak gyakorl{sa dramatikus j{ték helyzetekben. Szab{lytudat alakít{sa. Az iskola megközelítése sor{n adódó veszélyhelyzetek megbeszélése. A lakóhely ismerete:

76 A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. Mérés becslés, egym{s mellé rendezés, méretazonoss{g, építés, fénykép l{tszatirajz alapj{n Az iskola környékének bej{r{sa. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. A tov{bbhalad{s feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem hat{roz meg a tov{bbhalad{shoz szükséges feltételt, az első és m{sodik évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Ellenőrzés, értékelés: Az év folyam{n szóbeli, negyedévenként ír{sos értékelés. 2. évfolyam Évi órasz{m: 74 óra Témakörök Tartalmak Órasz{mok A megismerési módszerek alapoz{sa (folyamatosan) A dolgok érzékelhető tulajdons{gainak megtapasztal{sa. Összehasonlít{sok az érzékletek alapj{n (pl.: nagyobb, Megfigyelés, leír{s, összehasonlít{s, hangosabb). Megfigyelések rögzítése csoportosít{s, vizsg{lód{s a tanulók tanítói ir{nyít{ssal ír{sban. A tanuló közvetlen környezetében lévő környezetében a természetben, a t{rgyak, élőlények érzékelhető h{ztart{sban, a lakóhelyen - tal{lható tulajdons{gai körében. gyakori t{rgyakból (pl.: lehullott levelek, A papírkészítés sorrendje sz{raz termések, kavicsok, üres 76

77 csigah{zak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Becslések, egyszerű mérések alkalmilag v{lasztott és szabv{ny egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; C) tanítói segítséggel. Mérés: becslés és a méretmegad{s gyakorl{sa, körvonal rajzok. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, ír{sban tanítói segítséggel. Az élettelen természet alapismeretei: Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdons{gainak (színének, alakj{nak, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmass{g{nak, ízének, szag{nak) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdons{gok. Mérések, mértékegységek haszn{lata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és ír{sban. Rövid, szóbeli vagy ír{sbeli kérdésre ír{sbeli v{lasz ad{sa ön{llóan. Nem tanór{n szerzett ismeretekről rövid szóbeli besz{moló ad{sa. Kérdések megfogalmaz{sa az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmaz{sa helyzetelemzéskor. A tanuló közvetlen környezetében lévő t{rgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdons{gainak (alak, szín, felület, alaktart{s, összenyomhatós{g, illat, íz, hang, stb.) megtapasztal{sa. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. 24 Az anyagok csoportosít{sa (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, {sv{ny stb.) Az anyagok tulajdons{gai és felhaszn{l{suk, hat{suk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. Kézi varr{s. Összehasonlít{sok, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapj{n. Kapcsolat keresése a tulajdons{g és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdons{gainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Az élő természet alapismeretei: 28 77

78 A termesztett növények megfigyelése, leír{sa, vizsg{lata. Csoportosít{suk felhaszn{l{suk szerint. Növényi t{pl{lékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges t{pl{lkoz{sban. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapj{n a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővil{g{ról. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy t{rsként tartott {llatok élete közötti különbség. Az {llatok viselkedésének megfigyelése, leír{sa, összehasonlít{sa. Testünk és életműködésünk: Életműködéseink főbb jellemzői (mozg{s, t{pl{lkoz{s, légzés, fejlődés) Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. T{jékozód{s az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek haszn{lata. Az élőlények v{ltoz{s{nak megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztul{s). Az idő és az életmód kapcsolat{nak észrevétele (téli {lom, költöző madarak, lombhullat{s, több évig élő növények). Élőlények csoportosít{sa a jellemző jegyek alapj{n (pl. növény, {llat, f{s sz{rú, l{gysz{rú, egy évig élő, több évig élő; emlős, mad{r). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befoly{solja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. 10 A 8 9 éves gyermek helyes napirendjének kialakít{sa. Különböző mérések elvégzése a saj{t testen. Fogalomalkot{s a belső szerveinkről, szerepükről. A helyes fog- és test{pol{s. A fogorvos és az orvos gyógyító munk{ja. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb {rtalmas hat{sai (pl. napsug{rz{s, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hat{sa, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embert{rsaink. Fog- és test{pol{si technik{k gyakorl{sa. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyít{s, gyógyul{s, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. T{jékozód{si alapismeretek: 4 78

79 Út az otthontól az iskol{ig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín form{i) Közlekedés: A közlekedés illemszab{lyai. A helyes viselkedés j{rműveken. Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kir{ndul{s a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti form{inak megfigyelése, sz{mbavétele, sorba rendezése. Rajz és képgyűjtemények készítése. Közös élményszerzés különböző közlekedési eszközökön. 6 Gyermekekkel történt balesetek okai, megelőzésük. Közlekedési veszélyhelyzetek fel-ismerése, elkerülése, tömegközlekedési eszközök. Esetelemzések gyermekekkel történt balesetek kapcs{n. Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor. Dramatikus j{tékok a helyes magatart{sform{k begyakorl{s{ra. Tanult szab{lyok, jó tan{csok szöveghű ismerete. A lakóhely ismerete: A település és környéke felszínének A település jellemző természeti form{inak megfigyelése (síks{g, dombok, jellemző form{i, vizei. Makett építése l{tszati rajz alapj{n, hegyek, völgyek, patakok, folyók) építőelemekből. Pl. h{zépítés elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. 6 A településhez fűződő hagyom{nyok, mesék, mond{k, történetek. A település utc{i, h{zai egykor. A település lakóinak élete régen és most. Helytörténeti bemutatóhely, ki{llít{s megtekintése. Történetek, emlékek, mond{k gyűjtése, olvas{sa. Helyi hagyom{nyok {pol{sa. A tov{bbhalad{s feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban besz{molni tanítói kérdések alapj{n. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, haszn{lja helyesen a tanult mértékegységeket. Haszn{lja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időj{r{si jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. T{jékozódjon jól saj{t testén. 79

80 Ismerje és haszn{lja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforr{sokat, ismerje azok elkerülésének módj{t. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyom{nyai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Értékelés, ellenőrzés: Folyamatosan szóban, negyedévenként ír{sban, Órai munka, füzet, gyűjtő munka. 3. évfolyam Évi órasz{m: 74 óra Témakörök Tartalmak Órasz{mok A megismerési módszerek alapoz{sa(folyamatosan) Megfigyelés, leír{s, összeha-sonlít{s, csoportosít{s, vizsg{lód{s, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő t{rgyak, élőlények érzékel-hető tulajdons{gai körében, a folyamatok nyomonkövetése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Mérési eredmények feljegyzése. Becslések, egyszerű mérések szabv{ny egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, m{sodperc; C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oks{gi összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, mérés-sorozatok végzése. Méretsz{m. A tapasztalatok {ltal{nosít{sa Ismerkedés a közvetlen tapasztal{ssal nem megszerezhető ismeretek forr{saival (gyermekenciklopédi{k, Tapasztalatok megjelenítése egy- 80

81 egyszerű képes hat{rozók, térképe, {lló és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, ír{sban tanítói segítséggel Az élettelen természet alapismeretei: A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdon-s{gai. A v{ltoz{sok megfigyelése. A hőmérséklet v{ltoz{sa. A halmaz{llapotv{ltoz{sok a mindennapi életben.kísérletek: m{gnes, elektromoss{g, anyagok szerkezete Az időj{r{si jelenségek és az anyag tulajdons{gainak v{ltoz{sa. Fagy{s, olvad{s, p{rolg{s, forr{s, lecsapód{s megfigyelése. Az olvad{s és oldód{s megkülön-böztetése. Vizsg{lód{s m{gnesekkel. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforr{s. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. szerű {br{val, rajzzal. Saj{t kor{bbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédi{k, könyvek haszn{lata adott feldolgoz{si algoritmus segítségével. Tévéműsorok, rekl{mok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves t{jékoztat{sok megfigyelése, elemzése (pl. t{pl{lkoz{s, gyógymódok). Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése ír{sban ön{llóan, előzetes megbeszélés ut{n. Mondatok, rövid szövegek igazs{gtartalm{nak eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapj{n. Rövid szóbeli besz{moló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmaz{llapotainak főbb jellemzőiről. A halmaz{llapotv{ltoz{s megtapasztal{sa, feltételeinek elő{llít{sa. Oks{gi összefüggés keresése a halmaz- {llapot-v{ltoz{s és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok v{ltoz{sa, az annak folyam{n megfigyelhető tulajdons{gok észrevétele (pl.: égés, oldód{s, forr{s). 20 Az élő természet alapismeretei: A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. A növények v{ltoz{s{nak folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísér

82 vizsg{lata. A környezet v{ltoz{sainak (pl.: fény, talaj, időj{r{s, szennyező anyagok) hat{sa a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. letek az életfeltételek bizonyít{s{ra. Az {llatok életéhez nélkülöz-hetetlen környezeti feltételek vizsg{lata. A környezet v{l-toz{sainak hat{sa az {llatok életére. Az {llatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és {llatok kapcsolata, egym{srautalts{ga. Helyes viselkedésünk a természetben. Testünk és életműködésünk: Testünk mérhető tulajdons{gai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsg{lata. A környezet v{ltoz{sainak hat{sa életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. Önkiszolg{ló tevékenység. Helyes idő, anyag és pénzbeoszt{s, telefon haszn{lat. A betegség tünetei (rossz közérzet, l{z, f{jdalom, hasmenés, h{ny{s, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőolt{sok fontoss{ga. A betegl{togat{s, beteg{pol{s szab{lyai. A kuruzsl{s veszélyei. Különböző {llatok viselkedésének, életmódj{nak, az élőhelyükhöz és m{s élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megfigyelése a valós{gban, valamint {lló és mozgóképeken. Az ember szerepének tiszt{z{sa a környezetében élő m{s élőlények életfeltételeinek alakít{s{ban. Tetteink következményeinek kutat{sa. 15 Az életjelenségek v{ltoz{sainak megfigyelése, mérése. Saj{t tapasztalatok megbeszélése, összehasonlít{sa a t{rsakéival. A magatart{si és illemszab{lyok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oks{gi összefüggések keresése (pl. kézmos{s, zsebkendőhaszn{lat). Dramatikus j{ték sor{n a helyes egészségszok{sok gyakorl{sa. 82

83 T{jékozód{si alapismeretek: A t{rgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzol{ssal. Tervezés és építés, makettek készítése alaprajz szerint. Rajz és t{rgy azonosít{sa. Útvonalrajzok, térv{zlatok, térképszerű {br{zol{sok ismert terepről. A valós{g térképi {br{zol{sa jelekkel. A négy fő vil{gt{j. Az ir{nytű. Közlekedés: A lakóhely jellemző közlekedési eszközei. A helyi és t{vols{gi tömegközlekedés eszközei. Helyes és helytelen utaz{si szok{saink. A gyerekek, mint a balesetek okozói. A kerék szerepének fontoss{ga. 5 Alaprajz, mérés cm pontoss{ggal, eredmények feljegyzése. Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzol{sa az alaprajzba., Térképszerű képes {br{zol{sok, térképv{zlat készítése az iskola környékéről. A térképv{zlaton útvonalak bejelölése, bej{r{sa. Szimbolikus jelek alkalmaz{sa. T{jékozód{s ir{nytű segítségével. Utaz{s tömegközlekedési eszközökön. A szab{lytudat alakít{sa. Helyes magatart{sform{k bemutat{sa, gyakorl{sa valós helyzetekben. A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzet okainak keresése. Kapcsolat keresése a viselkedés és a gyermekbalesetek között. Orsz{gismeret: 5 Élet a főv{rosban és az orsz{g m{s Közvetlen vagy közvetett (tv, vidékein. Haz{nk főv{rosa Budapest. videó, dia, könyv, könyvt{r) Ismerkedés a főv{ros nevezetes és a tapasztalatszerzés: Duna, V{r, gyerekek szempontj{ból érdekes Gellérthegy, Orsz{gh{z, hidak, épületeivel, létesítményeivel, nagykörút, üzletek, szính{zak, helyeivel. b{bszính{z, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. Anyagok megmunk{l{sa, felhaszn{l{sa: Funkció forma szerkezet összefüggései. Pl. b{bparav{n, papírok, fa és szövet felhaszn{l{s{val. Nyír{s, szövés, fon{s, farag{s. Hasznosítható biológiai anyagok, felhaszn{lhatós{g, terhelhetőség

84 A tov{bbhalad{s feltételei A tanuló rögzítse ír{sban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapj{n döntsön mondatok, rövid szövegek igazs{gtartalm{ról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Haszn{lja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmaz{llapotait, azok néh{ny jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg péld{kat a halmaz{llapot-v{ltoz{sra. Haszn{lja helyesen az oldód{s, olvad{s szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonsz{m{t, értesítésük módj{t. Nevezzen meg a környezetéből néh{ny fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg {llapotot. T{jékozódjon az iskola környékéről készített térképv{zlaton. Állapítsa meg helyesen ir{nytű segítségével a fő vil{gt{jakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni form{it, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyom{nyai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Ellenőrzés, értékelés: Szóban folyamatosan, ír{sban negyedévenként. Füzet, órai munka, kísérletek végzése, kettő ír{sbeli felmérés, gyűjtőmunka 4. évfolyam Évi órasz{m: 111 óra Témakörök Tartalmak Órasz{mok A megismerési módszerek alapoz{sa(folyamatosan) Megfigyelés, leír{s, összehason-lít{s, A tapasztalatok lejegyzése, csoportosít{s, vizsg{lód{s, egyszerű rendezése, elemzése tanítói kísérletek végzése, a tanulók közvetlen segítséggel. Folyamatos környezeté-ben lévő t{rgyak, élőlények megfigyelés. érzékelhető tulajdons{gai körében, a folyamatok nyomon-követése, 84

85 következtetések, egy-szerű összefüggések felismerése. Ön{lló mérés a gyakori szabv{ny mértékegységek alkalmaz{s{val Az ismeretforr{sok (gyermekenciklopédi{k, egyszerű képes hat{rozók, térképe, {lló és mozgóképek) felhaszn{l{sa a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, ír{sban tanítói segítséggel. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapoz{sa. Búv{rkod{s a könyvt{rban. Ön{lló besz{molók a könyvt{ri t{jékozód{s eredményéről. Az élettelen természet alapismeretei: Az otthon tisztas{ga, szennyező forr{sai. Környezetünk tisztas{ga, szennyezettsége. Az ember és környezete, v{rosi és falusi élet összehasonlít{sa. A lakóhely levegőjének, vizei-nek tisztas{ga, szennyezettsége. Szennyezőforr{sok a környe-zetben, a szennyezés hat{sa az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Anyagok meg-munk{l{sa, felhaszn{l{sa. Különv{logató hulladékgyűjtés. Festés, szövés, papírmerítés technológi{ja. Újrahasznosít{s. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhely-zetek felismerése, az önvédelem Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levon{sa. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsg{latok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztas{g{ról. Környezetünkből vett vízmint{k egyszerű vizsg{lata. Egyszerű elj{r{s a víz tisztít{s{ra, szűrésére. A lakóhely levegőtisztas{g{- nak megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsg{lat érzékszervekkel és egyszerű vizsg{ló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír) A különv{logató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének bel{t{sa. A lakóhely környezetében elő

86 lehetőségének megismerése. Az élő természet alapismeretei: A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néh{ny gyakori, jellemző növény- és {llatfaj{nak jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, t{pl{lkoz{sa, szaporod{sa, v{ltoz{sa illetve viselkedése, alkalmazkod{sa) Az ember hat{sa az élőhelyekre. A természet védelmének fontoss{ga, védett helyi természeti értékek. Testünk és életműködésünk: Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködései-nek, viselkedésének össze-hasonlít{sa. forduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdons{gai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szok{saink és azok jövőbeli környezeti hat{sai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Egyszerű összefüggések keresése 25 az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hat{s{nak vizsg{lata. A lakóhelyen megfigyelhető néh{ny l{gy- és f{ssz{rú növény, valamint néh{ny emlős, mad{r, gerinctelen {llat tulajdons{gainak rendszerezett megismerése, ezek t{pl{lékl{ncba sorol{sa. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befoly{solj{k a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel. 20 Helyes és helytelen szok{saink. Az egészséget k{rosító szok{sok (doh{nyz{s, alkohol-fogyaszt{s, k{bítószerezés) kialakul{sa, veszélye, fel-készülés az elutasít{sukra.a rekl{mok hat{sa életmódunkra. Dramatikus j{tékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szok{sainkról. A rekl{mok elemzése az elérni kív{nt hat{s és a valós{g összevetésével. 86

87 T{jékozód{si alapismeretek: A domborzat és a vízrajz {br{zol{sa a térképen. Különböző domborzatú t{jak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarorsz{g domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely a térképen. Épített környezet. Egyszerű makettek, tervek. Mérés, műszaki {br{zol{s, a méréskép, eszközök gyakorl{sa, alaprajz, nézeti rajzok. T{jaink képekben. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni form{iról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni form{król és vizekről. T{jékozód{si gyakorlat a lakóhely térképével, egyszerű t{jolóval. Elemi szintű t{jékozód{s Magyarorsz{g domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarorsz{g térképén. 21 Közlekedés: A kerékp{ros közlekedés szab{lyai. A kerékp{roz{s veszélyei. Utaz{s megtervezése. A kerékp{ros balesetek elkerülése. Sz{razföldi, vízi és légi közlekedés. Helyi és t{vols{gi közlekedés Orsz{gismeret: Haz{nk természeti szépségei, kultur{lis emlékei, értékei képekben. Településtípusok (v{ros, falu, tanya) Népcsoportok, kisebbségek haz{nkban. Magyarok a hat{ron túl. Népszok{sok, jeles napok. Híres magyarok, hírünk a vil{gban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Magyarorsz{g nagyt{jainak felismerése jellemző képek, leír{sok alapj{n. Gyakorlatok a kerékp{ros közlekedés szab{lyainak elsaj{tít{s{ra. Egyszerű utaz{s megtervezése menetrend segítségével. Veszélyhelyzetek elemzése. A lakóhely és környékének természeti és kultur{lis értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. T{jékozód{s arról, hogy magyarokon kívül m{s népek is élnek hat{rainkon belül, és hogy magyarok élnek hat{rainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt

88 H{ztart{stan, életvitel: emlékeinek felkutat{sa a lakóhely múltj{ból. Önkiszolg{l{s, szolg{ltat{sok 4 haszn{lata, telefonkezelés, szabadidő eltöltése. A tov{bbhalad{s feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül m{s ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó inform{ciókat. Tanítói kérdésre néh{ny mondatos összefüggő felelettel v{laszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen {llatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forr{sokat, ismerje azok egészségk{rosító hat{sait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt legink{bb. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Tal{lja meg lakóhelyét, nagyt{jainkat Magyarorsz{g domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kir{ndulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket j{rművel való közlekedés, kerékp{roz{s közben. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Néh{ny óra szabadon felhaszn{lható legyen a kir{ndul{sokra: főv{rosunk és környékének megismerése, múzeuml{togat{s (Természettudom{nyi, Néprajzi múzeum, Skanzen, Planet{rium), erdei iskola (Magyarorsz{g t{jainak tervezett megismerése ebben az évfolyamban az Alföld megismerése a cél) Értékelés, ellenőrzés: Egytől ötig tartó oszt{lyzatokkal, félévi és év végi értesítő Füzet, órai munka, gyűjtő munka, szóbeli és ír{sbeli felelet 3 évközi nagydolgozat SNI tanulók értékelésénél nagyobb hangsúlyt kapjanak az egyéni megold{sok, a kreativit{st megmutató gyűjtőmunk{k, a projektmunk{k. Az SNI tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy egyéni megfigyeléseiket, tapasztalataikat, l{t{smódjukat valamilyen művészeti tevékenység segítségével fejthessék ki, azaz alkothassanak. (fotó, film, esszé, stb.) 88

89 Az egyéni képességek figyelembevételével elsősorban a szóbeli sz{monkérésre helyeződjön a hangsúly a diszlexia, diszgr{fia esetén. Beszédfogyatékos tanulókn{l az egyéni képességek figyelembevételével elsősorban az ír{sbeli sz{monkérésre helyeződjön a hangsúly Vizu{lis művészetek Óraterv Évfolyam heti évi heti évi heti évi heti évi Rajz és vizu{lis kultúra Célok és feladatok Átfogó szakmai célja a tanulók l{t{skultúr{j{nak megalapoz{sa. Feladata vizu{lis megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunik{ció köznapi, művészi, műszaki és tudom{nyos-módjainak, a közlés és kifejezés képi form{inak megismertetése. Fejleszti síkbeli, térbeli {br{zoló, kifejező, közlő, alakító, konstru{ló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek {ltal a vil{g érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel. Feladata a l{t{s és a kéz intelligenci{j{nak kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tant{rgy fejlesztő hat{s{ra emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizu{lis hat{sok, technikai inform{ciók kor{ban a tant{rgy újszerű 89

90 célja az inform{ciók közti szelekció, a tanulók kritikus befogad{si képességének megalapoz{sa. Az {ltal{nos nevelési célokhoz a kreativit{s, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkod{s, az ízlés, a nyitotts{g, az emp{tia, az érzelmi élet gazdagít{s{val j{rul hozz{. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségform{ló szerepet tölt be. Jelentősen hozz{j{rul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatart{s form{l{s{hoz. Az 1-4. oszt{lyban a vizu{lis nevelés célja, hogy hozz{segítse a gyermekeket élményeik, tapasztalataik, fant{ziavil{guk kifejezéséhez, l{t{si inform{ciók, esztétikai hat{sok befogad{s{hoz, alkotó tevékenységekhez. Az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése, képi gondolkod{suk fejlesztése, vizu{lis képzeletkincsük bővítése. Lehetővé teszi a gyermekek sz{m{ra a l{tható, tapintható t{rgyi valós{gban, a képi vil{gban való eligazod{st és személyes alkotói utak bej{r{s{ra b{torít. A tant{rgy feladata a tanulók {br{zol{sbeli formakészletének tov{bbi gazdagít{sa, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a l{tv{ny és a mozg{s {br{zol{s{val, térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakít{sa rajzol{ssal, festéssel, mint{z{ssal, konstru{l{ssal, érdeklődésük folyamatos ébrentart{s{val. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manu{lis munka, a l{tv{nyélmények és a bemutatott műalkot{sok szolg{lj{k. Az alkotó és befogadó tevékenységek szab{lytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozz{k, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A kerettanterv a Nemzeti alaptanterv Vizu{lis kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tant{rgyi tartalmakat négy nagy témakörbe sorolja: vizu{lis nyelv; kifejezés, képzőművészet; vizu{lis kommunik{ció; t{rgy- és környezetkultúra. Az egyes tém{k teljes technikai, formai körbej{r{s{ra kell törekedni, s biztosítani, hogy minden feladat egy-egy újabb anyaggal való megismerkedésre is módot adjon. Furcsa, szokatlan anyagok, új technikai megold{sok a témafeldolgoz{st is vonzóbb{ teszik. Péld{ul óri{sképek, óri{sb{bok, mini könyvek, festett agyagszobrok, jelmezek textilből, papírzs{kból, lécekből, papírból épített t{rgyak, gépezetek, azok tervrajzai, térképek, maszkok (papírból, gipszből, agyagból) fontos szerepet töltenek be a programban. 90

91 A programban a mese-történet induk{ló szerepet tölt be, vagyis sosem illusztr{ciók készülnek, hanem a mese elemeinek felhaszn{l{s{val ön{lló alkot{sok. M{r a tervezés sor{n a megközelítések sokféleségére kell törekedni, olyan menüt de nem megold{si kulcsokat t{laljunk a gyerekek elé, melyből alkatuk, képességeik alapj{n v{laszthatnak. A vizu{lis program a tervezés-kivitelezés mellett a kreatív együttgondolkod{s programja. Ehhez sok technikai ismeret {tad{sa, szokatlan, eddig nem ismert, haszn{lt megold{s kín{lata szükséges. Ennek fontos elemei: a méretv{lt{s; az anyagok keverése; a tudatos manipul{l{s kevert anyagokkal és a biztos eszközhaszn{lat. A vizu{lis program kiszolg{lja a nyelvi ór{k programj{t (közös tervezés); {m nem szolg{lól{nya az angolór{knak. Ezért az egyes feladatok elvégzésénél a maxim{lis szakmai ön{llós{gra kell törekedni, hogy a kész munk{k önmagukban is meg{lljanak. A vizu{lis ór{k fontos saj{toss{ga, hogy m{r első oszt{lytól az egyéni és csoportos munkavégzések folyamatos rendszerében gondolkodik (m{r a tervezésnél). Ez azt jelenti, hogy folyamatosan szoktatni kell a gyerekcsoportot a néh{ny főtől a fős együttes munk{k elvégzéséig. SNI tanulók: A műveltségi terület jól szolg{lja a fejlesztés m{sik nagy területének, a téri orient{ció, ritmus-, beszédkoordin{ció követelményeinek megvalósít{s{t. A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos ter{pi{s lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet j{tszanak. A művészeti tant{rgyak olyan élményszerű ismeretek nyújt{s{t {llítja középpontba, melyek hozz{j{rulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakul{s{hoz. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogad{sra és alkot{sra késztetés. Hozz{j{rul a szellemi, lelki tulajdons{gok gyarapít{s{hoz, az esztétikai fogékonys{g, a fant{zia, az érzékenység fokoz{s{hoz. Általuk az ismeretek élményszerűvé v{lnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativit{st. A tevékenységek, az alkot{sok széles körű kín{lata lehetőséget teremt az egyéni adotts{gok kibontakoztat{s{ra, a differenci{lis megvalósít{s{ra. A műveltségi terület feladatai - Képzelet, kifejezőkészség, kreativit{s fejlesztése. - A figyelemkoncentr{ció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapoz{sa, fejlesztése. - A térl{t{s fejlesztése, pontos képzetek kialakít{sa a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozg{s viszonyairól. 91

92 - A kommunik{ciós képességek fejlesztése szóban, {br{zol{sban, befogad{sban. - A finommotorika, a kreativit{s, az eszközhaszn{lati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanul{si képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagít{sa. Fejlesztési követelmények: Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizu{lis nyelvi eszközökkel, saj{t kifejezési céljai szerint és a tanul{shoz szükséges form{ban, a megismert technik{k egyre j{rtasabb haszn{lat{val megjeleníteni. Értse a műalkot{sok képi közlések, t{rgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben t{jékozódni, tudja a maga sz{m{ra értelmezni a tankönyveiben, környezetében tal{lható vizu{lis közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néh{ny szempont alapj{n indokolja. Által{nos nevelési követelmény a saj{t és m{sok munk{j{nak megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontoss{g{nak megértése, az esztétikai élmények ir{nti nyitotts{g, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tant{rgyi fejlesztés eredményeképpen v{rható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatart{sbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg. Alkotó képességek: A kisiskol{sok érdeklődésére, észlelési érzékenység jellemző: kív{ncsi r{csod{lkoz{s a l{tható vil{g sz{mukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzeletben való gondolkod{sban, valamint a képzett{rsít{saik könnyedségében, tartalmi gazdags{s{ban és képi- plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstru{l{s b{tors{g{ban, eredetiségében nyilv{nul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megold{sokat. Ábr{zol{si jelrendszerük {rnyaltabb{ v{lik, egyéni von{sokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivit{suk szubjektív ar{ny- és színkezelésben, fokoz{sban, kiemelésben mutatkozik meg. Kreativit{suk az ötletek könnyed {raml{s{ban, egyéni leleményességben nyilv{nul meg, amit lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motiv{l. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is 92

93 valósítani, ennek sor{n addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítj{k, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkot{s öröme teszi képessé őket munk{ik kidolgoz{s{ra. Képesek alkot{saikat segítséggel értékelni, elemezni, t{rsaik élményeit is figyelemmel követik. Kreativit{s Alkotóképességek A vizu{lis nevelés kiemelt fontoss{gú feladata a kreativit{s működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilv{nul{snak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ez{ltal a motiv{ció fokoz{sa, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatart{s kialakít{sa, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkot{sok mélyebb megértését, a katartikus hat{sú művek {télését. A vizu{lis alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrum{t fejleszti, koroszt{lyonként m{s-m{s műfajban és technik{kkal történik. Feladat: Történetek, versek, kital{lt dolgok vizu{lis megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizu{lis megjelenítése. Dramatiz{lt történet j{tsz{sa közösen elkészített b{bokkal. Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmaz{sa. Új technik{k kiprób{l{sa. Problémamegoldó képesség A spir{lis felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan ön{lló megold{sa bizonyos rutinok, készségek kialakít{s{val kezdődik, és egyre ön{llóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok ön{lló megold{s{ig. Feladat: A kapott feladat értelmezése. A terem {trendezése a tevékenységnek megfelelően. Befogadó, megismerő képességek: Az alsó tagozatos gyermekre jellemző a l{tható vil{g jelenségeivel, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények ir{nti észlelési nyitotts{g; ösztönös és könnyen mozgósítható kív{ncsi r{csod{lkoz{s, képesség élőlények, t{rgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésre; l{tv{nyelemek emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizu{lis emlékezetük megtartó erejére építve képesek az {br{zol{s- alakít{s sor{n vizu{lis esztétikai képzetekkel végzett gondolkod{si, képzeleti műveletekre (összehasonlít{sra, elemzésre, képzeleti {talakít{sra). A l{tv{nyban rejlő jelentést, művészeti kifejezést, a közlések tartalm{t adott szempontok alapj{n olvass{k, elemzik. Képesek l{tható (tér, forma, szín, v{ltoz{s, mozg{s) viszonylatok megítélésére lényeges 93

94 összefüggések (külső- és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, {br{zol{sbeli és szóbeli magyar{zat{ra. Mindenre erős szubjektivit{s, egyéni felfedező l{t{smód jellemző. Műalkot{sok nézegetése, adott szempontok szerint elemzése sor{n mozgósítj{k form{lódó vizu{lis, esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik érzelmeikben {tszűrve tükröződnek, törekszenek asszoci{ciókra t{maszkodó egyéni ízlésítéletük megfogalmaz{s{ra. Megismerő- és befogadóképességek Közvetlen tapasztal{s útj{n szerzett élmények feldolgoz{si képessége motoros készségek A vizu{lis nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztal{s, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntart{sa, erősítése, a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokoz{sa. Tudatosítani az érzékelés különböző form{inak (l{t{s, tapint{s, hall{s, kinetikus stb.) kapcsolat{t. Kialakítani a l{tv{nyok élvezetének képességét. A kéz intelligenci{ja működtetése, a manu{lis készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. Feladat: Különböző anyagok élményszerű megtapasztal{sa, az élmények szóbeli megfogalmaz{sa. T{jékozód{s a lakóhelyen és annak környékén. Műalkot{sok, természeti l{tv{nyok megfigyelése, leír{sa, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszersz{mmal végzett anyagalakít{s. Szabadkézi rajzol{s, festés. Vizu{lis kultúra A vizu{lis kultúra tanít{s{nak célja hozz{segíteni a tanulókat a saj{tos képi közlések, vizu{lis művészeti alkot{sok mélyebb {téléséhez, értelmezéséhez. Célja tov{bb{ azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az {tad{sa, amelyek a vizu{lis kommunik{ció magasabb szintű műveléséhez, a l{tható vil{g haszn{lat{hoz, alakít{s{hoz, a kreativit{s fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csup{n a hagyom{nyos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem mag{ba foglalja a vizu{lis jelenségek, a vizu{lis közlések köznapi form{it is. Mivel a képzőművészet, a vizu{lis kommunik{ció, illetve a t{rgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiv{ló hat{sukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenci{l{sra. A vizu{lis kultúra megfelelő szintű tanít{sa meghat{rozó ismeretszerzési és feldolgoz{si eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktat{s{hoz, és hat{ssal van azok elsaj{tít{s{nak színvonal{ra is. 94

95 A t{bl{zatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek legink{bb szolg{lj{k az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spir{lis felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti teh{t azt, hogy abban a képzési szakaszban a m{r kor{bban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének kor{bban is. (A szabadkézi rajzol{s péld{ul minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!) A tanul{st segítő képességek: A vizualit{s nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanul{sban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az inform{ciók {ttekinthetővé tételéhez, tagol{s{hoz, szemléltetéséhez, {br{k megértéséhez és létrehoz{s{hoz szükséges felkészültség megszerzéséhez tant{rgyunk nyújt kellő alapot. Általa saj{títhatja el a tanuló a vizu{lis inform{ciók form{it, és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, ki{llít{sokon és egyéb m{s forr{sokban). Ismeretszerzési képességek tanul{si képességek térbeli t{jékozód{s A fejlesztés {tfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi inform{ciót, valamint az őket érő sz{mtalan spont{n vizu{lis hat{st minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról ön{lló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a l{tv{nyokra, műalkot{sokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyar{zható a textualit{s modellje alapj{n. A képességek fejlesztése mindvégig h{rom fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizu{lis kommunik{ció form{i, valamit a t{rgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapj{t, illetve a készség és képességfejlesztés gyakorló terepeit. Mivel ezek a területek sz{mos ponton szorosan kapcsolódnak egym{shoz, illetve gyakran {tfedik egym{st, lehetséges és kív{natos, hogy az órai tevékenységek sor{n komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. Feladat: Megadott szempontok alapj{n t{rgyak, anyagok gyűjtése. Különböző t{rgyak külső jegyeinek összehasonlít{sa. T{rgyak, műalkot{sok csoportosít{sa különböző szempontok szerint. Műalkot{sok sz{rmaz{si helyének megkeresése térképen. Elemző beszélgetés műalkot{sokról. Vizu{lis jelek, jelképek alkotó haszn{lata. Képek, l{tv{nyok, események leír{sa, leír{s alapj{n kép készítése. 95

96 Kommunik{ciós képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizu{lis közlések értelmezésének segítése, a kifejezés {rnyalts{g{nak fokoz{sa. A vizu{lis nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín stb.) tudatos alkalmaz{sa kifejező sz{ndékú alkot{sokban. Feladat: Egyszerű közlő {br{k értelmezése, készítése. Az emberi gesztusok értelmezése. Fényképek, újs{gképek, rekl{mképek csoportosít{sa, olvas{sa, értelmezése. 1. évfolyam Az éves órakeret felbont{sa témakörönként: Témakör Vizu{lis nyelv 8 Kifejezés, képzőművészet 22 Vizu{lis kommunik{ció 10 T{rgy- és környezetkultúra 26 Szabadon felhaszn{lható órakeret tanulm{nyi sét{kra, t{rlatl{togat{sra, 8 anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen: 74 Óra Cél: Az érdeklődés felkeltése a t{rgyi vil{g összetettségére és a képzőművészet ir{nt. Az első prób{lkoz{sok a vizu{lis nyelv tudatos tanulm{nyoz{sa terén. Az önkifejezés folyamat{ban felhaszn{lt anyagokkal, eszközökkel és technik{kkal való tal{lkoz{s tapasztalati szinten. Követelmények: 96

97 Témakör Ismerje az évfolyam sz{m{ra előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen haszn{lni. Ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel. Tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb). Ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét. Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkot{st létrehozni. Legyen képes egyszerű t{rgyak létrehoz{s{ra. Fejlődjön esztétikai érzéke. Tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy l{tv{nyra r{csod{lkozni. Tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztal{s, érzékelés). Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör. Vizu{lis nyelv (1) Órasz{m: 8 óra Belépő tevékenységek Ismerkedés a form{kkal természetes, mesterséges eredet szerint, megjelenés szerint sík-, tér. Ismerkedés a színekkel: megnevezésük, tónusuk szerint. Ismerkedés a vonalfajt{kkal, minőségekkel; felületfajt{kkal és minőségekkel. Ismerkedés a t{rgyak nagys{grel{cióival kisebb-nagyobb, hosszabbrövidebb, alacsonyabb-magasabb, szélesebb-keskenyebb. Nyelv A vizu{lis nyelv alapelemeinek pont, vonal folt, lap, tömeg, szín, megismerése. Alkot{s Az elemek elrendezése képsíkon és térben (egyensúly, egyensúlytalan, ritmus, aritmus), A képmező betöltése. Befogad{s A vizu{lis nyelv haszn{lata a Kifejezés, képzőművészet, a Vizu{lis kommunik{ció, a T{rgy- és környezetkultúra feladataiban. A vizu{lis kifejezőeszközök haszn{lat{nak megfigyelése különböző {br{zol{sokban. Vizu{lis kommunik{ció (1) Órasz{m: 10 óra Belépő tevékenységek L{tv{nyok megfigyelése és értelmezése. Vizu{lis jelek felismerése, megértése. Nyelv 97

98 Vonalak és foltok képeken, {br{kon. A fény: vil{gos, sötét. L{tv{nyértelmező szerepe. A jelek vizu{lis tulajdons{gai. Alkot{s Meghat{rozott célú vizu{lis közlések értelmezése, létrehoz{sa j{tékos form{ban (pl. mesés történetekhez útvesztők tervezése,<). Térben való végigj{r{s, az útvesztő téri megtapasztal{sa. T{rgyak, élőlények tém{ba {gyazott {br{zol{sa legjellemzőbb von{saik megragad{s{val, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben. L{tv{nyok megfigyelése, leír{sa (form{k, ar{nyok, színek, felületek). Befogad{s Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elöl-h{tul). Testmozg{sok, gesztusok legfontosabb jellemzőinek meg{llapít{sa. Testek, {br{k gyűjtése, v{logat{sa, csoportosít{sa a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai inform{ciós jelek). Ismeretek Fogalmak kisebb-nagyobb, fent-lent, elől-h{tul, jobbra-balra, jelek (természetes, mesterséges), vonal, folt. Technik{k Rajzol{s grafittal, tollal. A nyomhagy{s módjai (különféle nyomatok). Formaalakít{s tépéssel, kiv{g{ssal. Modell papírból, gyurm{ból, gyümölcsök, egyszerű t{rgyak készítése. Kifejezés, képzőművészet (1) Órasz{m: 22 óra Belépő tevékenységek Személyes élmények, l{tv{ny, történet kifejezése síkban, térben rajzol{ssal, festéssel, mint{z{ssal. Műalkot{sok, illusztr{ciók szemlélése, megbeszélése. Nyelv Form{k, vonalak és színek haszn{lata, megnevezése. Kiemelés mérettel, színnel. Képi elemek helyének meghat{roz{sa és rendezése. Alkot{s 98

99 Személyes és közös élmények, képzetek megjelenítése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, {llatokhoz, növényekhez kötődő vagy csal{di, iskolai tém{k.). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Kital{lt történetek, mesék illusztr{l{sa. Művészi élmények (b{belőad{s, mese, vers, zenemű) feldolgoz{sa, megjelenítése. Síkb{bok készítése. Kísérletezés a színekkel a festékek keverésével. Az évszakok színei. Befogad{s R{csod{lkoz{s a természet szép l{tv{nyaira. Tanulói munk{k és műalkot{sok szemlélése. Közös beszélgetés a szépnek ítélt l{tv{nyról, {br{zolt t{rgyakról, élőlényekről, színekről, form{król. Szépirodalmi illusztr{ciókon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsol{sa. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Fotók gyűjtése, csoportosít{sa. Fogalmak rajzeszközök megnevezése, pont, egyenes, görbe, kör, sík, tömeg, térforma (tapasztal{s, énekelés hangtér útj{n), színek megnevezése. Technik{k Rajzol{s grafittal, festés temper{val, ecset haszn{lata; gyurma, agyag tapint{sa, összehasonlít{sa, form{z{sa. T{rgy és környezetkultúra (1) Órasz{m: 26 óra Belépő tevékenységek T{rgyak csoportosít{sa, rendezgetése, form{juk és rendeltetésük megfigyelése. T{rgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. Nyelv Forma- és színismétlések, ritmusok. T{rgyak térbeli helyének meghat{roz{sa. Alkot{s Térrendezéssel, j{tékos feladatokkal. Építés szabadban, z{rt térben valós és meseszerű tém{k feldolgoz{s{val. Egyszerű t{rgyak (pl. j{tékok) készítése elképzelés alapj{n mint{z{ssal. Díszítés. A környezet szépítése. Befogad{s, megismerés. T{rgyak működésének megfigyelése, megbeszélése. 99

100 T{rgyak form{ja és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosít{sa. T{rgyak csoportosít{sa, rendeltetésük, nagys{guk, színük, form{juk, anyaguk szerint. Fogalmak rendeltetés, forma, nagys{g, anyag, sík, tér. Technik{k Ceruza-, filctoll-, kréta-, ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, ujjal). Vegyes technik{k (pl. kréta és festék). Mint{z{s agyagból, plasztilinből. T{rgykoll{zs, konstru{l{s, anyagalakít{s, hajtogat{s, v{g{s papírból textilből. Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frott{zs). Szabadtéri nagyméretű testekkel, építőelemekkel téralakít{s, rendezés. 2. évfolyam Az éves órakeret felbont{sa témakörönként: Témakör Vizu{lis nyelv 6 Kifejezés, képzőművészet 30 Vizu{lis kommunik{ció 16 T{rgy- és környezetkultúra 16 Szabadon felhaszn{lható órakeret tanulm{nyi sét{kra, t{rlatl{togat{sra, 6 anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen: 74 Óra A tov{bbhalad{s feltételei Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a l{t{s és tapint{s segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, b{tran haszn{lja kedvenc színeit, rajzi form{it. A l{tv{nyok, műalkot{sok, iskolai munk{k megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. 100

101 Képes a vizu{lis jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, prób{lkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete inform{ciós jeleit és tankönyveinek {br{it. El tud készíteni egyszerű t{rgyakat, díszeket saj{t elképzelése vagy minta követése alapj{n. Felismeri a t{rgyak rendeltetésének és form{j{nak legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, "színezni", festeni, agyagból vagy gyurm{ból mint{zni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen haszn{lja, finomodik mozg{skoordin{ciója. Szívesen elmélyed az alkotómunk{ban. Képes élményeinek, elképzeléseinek {rnyalt vizu{lis megjelenítésére. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle szín{rnyalatot is haszn{l. Felismeri a vizu{lis minőségeket (színeket, form{kat, vonalakat, foltokat). Műalkot{sok (festmény, szobor), megismert típusait megnevezi (csendélet, portré, stb.), a megismert művek közül legal{bb egyetegyet felismer, tudja az alkotó nevét is. legegyszerűbb jellemzőkkel. Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a t{jékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes t{rgyakat kital{lni, elkészíteni, és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülő díszeket. Tud megadott vizu{lis jellemzők alapj{n t{rgyakat oszt{lyozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, haszn{lati és az ünnepi t{rgy fogalm{t. Biztons{ggal haszn{lja a megismert, gyakorolt {br{zol{si, konstru{l{si technik{t. Követelmények Tudja, mi az ismétlés, ritmus. Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi form{ban. Tudjon mint{zni, gyurm{val plasztik{t létrehozni. Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. Tudjon szab{lyos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülődíszt alkotni. Ismerje fel a műalkot{sok tém{it. Legyen képes egyszerű b{b tervezésére. Tudjon egyszerűbb t{rgyakat rajzolni modellezés ut{n. Legyen képes néh{ny művészeti alkot{s és azok alkotóinak megnevezésére. Legyen képes egyszerűbb t{rgyak {br{zol{s{ra közvetlen szemlélet és emlékezet ut{n. Témakör 101

102 Vizu{lis nyelv (2) Órasz{m: 6 óra Belépő tevékenységek A vizu{lis nyelv alkalmaz{sa a l{tv{nyértelmező, elemző feladatok megold{s{ban; a kifejezés és képzőművészet, Vizu{lis kommunik{ció és a T{rgy- és környezetkultúra gyakorlati feladatainak megold{sa sor{n. A vizu{lis nyelvi eszközök megv{laszt{sa az inform{cióközlés sz{ndéka szerint. Nyelv Forma (sík): szögletes, íves, szab{lyos, szab{lytalan, szimmetrikus, aszimmetrikus. Forma (tér): tömör, üreges, tömbszerű, {ttört, gömbölyű, szögletes. Szín: vörös, s{rga, kék, narancs, ibolya, zöld, zöldess{rga, kékeszöld, kékeslila, rózsaszín, szürke. Alkot{s A képtér rendezése, helyzetek a síkon (alatta, felette, mellette, mögötte. Az elemek egym{shoz való viszonya (kontrasztok, ismétlés, ritmus). A 6-os színkör egy-egy vil{gosabb, sötétebb fokozat{nak felismerése, kikeverése festékkel. Rokon- és ellentétes színek. Kiemelés elhelyezéssel, mérettel, színnel. Befogad{s A vizu{lis kifejezőeszközök felismerése különböző alkot{sokon. A vizu{lis minőségek megnevezése különböző műalkot{sokon. Vizu{lis kommunik{ció (2) Órasz{m: 16 óra Belépő tevékenységek Ábr{zol{s közvetlen szemléletre t{maszkodó emlékezet alapj{n. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagít{sa érzéki- tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet l{tv{nyainak, emberi gesztusoknak megfigyelése {ltal. Nyelv A síkbeli {br{zol{s elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajt{k (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, hat{rolók, felületkitöltők). Alkot{s Élőlények, t{rgyak {br{zol{sa közvetlen szemlélet és emlékezet alapj{n. Képzeletbeli v{rosok útvonalrajz{nak elkészítése, makettek, t{rgyak alaprajz{nak rajzol{s{val. 102

103 Mimika, grimasz tanulm{nyoz{sa, ut{nz{sa, megjelenítése, felhaszn{l{sa az élményfeldolgoz{sban. V{ltoz{sok tudatosan megfigyelt vizu{lis jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időj{r{s). Saj{t inform{cióközlő jelek létrehoz{sa (pl. tornazs{k, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogad{s, megismerés Élőlények, t{rgyak adott szempontok szerinti vizsg{lata (pl. anyag, jellemző forma és szín, v{ltoz{s). Egyszerű, mindennapi magyar{zórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv {br{i). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvas{sa. Beszélgetés az utc{n l{tható inform{ciós jelekről. Fogalmak Mimika, grimasz. Vonalfajt{k, vonalminőségek. Természetes és mesterséges jelek. Az {bra. Kifejezés, képzőművészet (2) Órasz{m: 30 óra Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgoz{s. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek; felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli form{k) {rnyaltabb alkalmaz{sa. Műalkot{sok megismerése, alkotók és művek megnevezése. Nyelv Árnyaltabb vizu{lis minőségek (többféle szín{rnyalat, vonalvastags{g, szab{lyos és szab{lytalan forma). Form{k, színek szab{lyos elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt, színritmusok. Alkot{s Személyes és közös élmények képi- plasztikai feldolgoz{sa. Elképzelt jelenet {br{zol{sa rajzban, festményben, szoborban. Milyen vagyok? Élményfeldolgoz{sok saj{t személyünk szerepeltetésével. Művészeti élmény (pl. b{bszính{z) megjelenítése síkban, térben. Zenéhez, hangokhoz, zörejekhez képsorok készítése. Befogad{s Egym{s munk{inak és műalkot{soknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műfajtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika, dombormű jellemzőinek összevetése (azonoss{gok, különbségek). Néh{ny festmény, szobor alkotój{nak, a mű címének megnevezése. 103

104 A népi bútorok megismerése, skanzen l{togat{s. Fogalmak szab{lyos, szab{lytalan forma, ritmus, szimmetrikus elrendezés, csendélet, portré, képsor. Technik{k Rajzol{s, festés a tanult technik{kkal. Festés vízfestékkel, temper{val. Modellkészítés papírból. Rajzol{s tollal. Nyomhagy{s nyomtat{ssal (t{rgyak nyomatai). T{rgy- és környezetkultúra (2) Órasz{m: 16 óra Belépő tevékenységek T{rgyform{l{s, díszítés, a t{rgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszony{nak tapasztalati megismerése. Nyelv Funkcion{lis és díszítő form{l{s. A díszítés mint{i, elemei. Alkot{s T{rgyak készítése, könnyen alakítható anyagokból (j{tékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagol{s készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. aj{ndékhoz). Környezetalakító tevékenység. Utcakép megfigyelése, {br{zol{sa emlékezeti alapon. Meseszerű tém{khoz tartozó t{rgyalkot{sok. Befogad{s Köznapi és ünnepi t{rgyak form{ja, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Haszn{lat és jelentés. Fogalmak A díszítés mint{i, elemei, motívum. Forma és rendeltetés. Haszn{lat és jelentés. Üzenet. Technik{k Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technik{k. Form{z{s agyagból, plasztilinból (pl. mint{z{s, hurkafelrak{s, form{ba nyom{s, pecsételés). Origami jellegű papírhajtogat{s. Papírv{g{s, ragaszt{s. 104

105 Dúckészítés, nyomtat{s, nyomhagy{s (pl. papír, termés, levél). Egyszerű b{bkészítési technik{k (pl. síkb{b, ujjb{b, hengerb{b). Konstru{l{s t{rgyakból (pl. termések, dobozok, textil). Nemezelés gyapjúból (ahol ez megvalósítható). 3. évfolyam Az éves órakeret felbont{sa témakörönként: Témakör Vizu{lis nyelv 6 Kifejezés, képzőművészet 32 Vizu{lis kommunik{ció 16 T{rgy- és környezetkultúra 16 Szabadon felhaszn{lható órakeret tanulm{nyi sét{kra, t{rlatl{togat{sra, 4 anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen: 74 Óra A tov{bbhalad{s feltételei A tanuló képes a vizu{lis nyelvi- a képi és plasztikai- kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmaz{s{ra élményfeldolgozó, alkotó munk{j{ban. Aktívan részt vesz a műalkot{sokkal való foglalkoz{sban, és műélményét meg tudja fogalmazni. A bemutatott műalkot{sok közül legal{bb 3-3 festményt, szobrot felismer, s ezeket szerző és cím szerint meg tudja nevezni. Feladataihoz haszn{lja a könyvt{r művészeti könyveit. Képes l{tv{ny alapj{n a jellegzetes form{kat, színeket {br{zol{sban megragadni, v{ltoz{st, folyamatot értelmesen rögzíteni. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizu{lis jeleit, közlő {br{it, maga is tud magyar{zó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő t{rgyat, betartva a konstru{l{s lépéseit és legfőbb szab{lyait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszony{val kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének és környékének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobr{t. Rendelkezik helytörténeti, vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel. 105

106 Követelmények Tudja, mi az azonoss{g, hasonlós{g. Legyen tiszt{ban a be{llít{s t{rgyainak ar{ny{val. Tudja, mi a kontraszt. Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudja a tempera és vízfesték jellemző fog{sait alkalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni. Legyen j{rtas az eszköznélküli anyagalakít{sban. Tudjon valamely eseményt, élményt vizu{lisan megjeleníteni. Legyen képes egyszerű b{bokat tervezni, megalkotni. Ismerjen néh{ny népművészeti technik{t. Gyermekkori saj{toss{gainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulm{nyaihoz kapcsolódóan m{s területen. Legyen képes élmény befogad{s{ra saj{t és t{rsai munk{j{nak elemzése sor{n. Legyen képes alkalmazni néh{ny kézműves-technik{t. Témakör Vizu{lis nyelv (3) Órasz{m: 6 óra Belépő tevékenységek Színellentétek megfigyelése a természetben, a környezetben. J{tékos színkeverési gyakorlatok, szín{rnyalatok elő{llít{sa. Elemek rendezése a képsíkon. Nyelv Új vizu{lis nyelvi elemek: form{ra vonatkozó; színre vonatkozó. Form{ra vonatkozó: nyújtott-kövér, egyszerű-tagolt, pozitív-negatív. Színre vonatkozó: élénk és tompa szín, ragyogó fény és tompa fény, formaellentét és színellentét, vil{gos és sötét színellentét. Vonalellentét, felületellentét. Alkot{s A vizu{lis nyelv elemeinek megfigyelése, elemzése l{tv{nyokban, t{rgyakban, műalkot{sokban. Színkeverések: kékes-, vöröses-, s{rg{s-, zöldesszürke; barna kikeverése pirosból zöldből, pirosból feketéből, zöldből s{rg{ból és feketéből. Ismeretek Szín{rnyalat, színek megnevezése (kevertszínek). 106

107 Vizu{lis kommunik{ció (3) Órasz{m: 16 óra Belépő tevékenységek Nézetek alkalmaz{sa a tér{br{zol{sban. Mozg{s{br{zol{s, v{ltoz{s f{zisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolat{nak vizsg{lata. Térkép, alaprajz megértése. Nyelv A jellemző nézet és a formajele. A körülhat{roló- és jelölő vonal. A folt és felület betöltésének eszköze. Forma egyszerűsítése foltra. Alkot{s Egyszerű természeti ({llatok) vagy mesterséges t{rgy {br{zol{sa l{tv{ny szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér {br{zol{sa felülnézetből (pl. v{rkastély, s{tort{bor), esetleg makettjének elkészítése. Konkrét útvonal megrajzol{sa emlékezetből. V{ltoz{sok, folyamatok, jellegzetes {llapotok, helyzetek {br{zol{sa képsorokkal. Egyszerű összefüggések {br{zol{sa magyar{zó rajzzal. Meghívó tervezése elképzelt eseményhez. Befogad{s A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leír{sa. T{rgyak vizu{lis jellemzőinek meg{llapít{sa (síkjellegű, tömbszerű forma). T{rgyjellemző nézete, a l{tv{ny és {bra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvas{sa, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése f{zisrajzok alapj{n (pl. képregény). A f{zisrajz és a folyamat{bra rendeltetése. Képi inform{ciók értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Fogalmak elöl- és oldalnézet, felülnézet, körülhat{roló, jelölő vonal, jelek, jelzések, jelképek, makett, magyar{zó rajz, sík- és tömbforma a l{tv{ny és az {bra, f{zisrajz, folyamat{bra. Technik{k 107

108 Rajzol{s grafittal, krét{val. Mont{zs, koll{zs. Papírhajtogat{s, papírkiv{g{s. Festés temper{val. Nyomatok (radír, burgonya, levél). T{rgy- és környezetkultúra (3) Órasz{m: 16 óra Belépő tevékenységek Ön{lló t{rgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi t{rgyak form{j{nak, funkciój{nak összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvt{rhaszn{lat. Nyelv A haszn{lati t{rgyak külső megjelenésében l{tható jelentés, ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mint{i, anyaga). A tervezés és eszköze: a vonal. Alkot{s Funkciónak megfelelő egyszerű terv készítése (pl. b{bok, j{tékok, edények, taneszközök). Csomagol{s készítése minta ut{n, és egyéni elképzelés alapj{n (papírból, textilből). Az egyszerű t{rgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kiprób{l{s. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogad{s A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néh{ny t{rgya és a lakóhely-jellegzetes építményei kapcs{n. A t{rgyalkot{s, konstru{l{s lépései, folyamata. A funkcion{lis és anyagszerű formaképzés néh{ny szab{lya (pl. haszn{lhatós{g). Építmények összehasonlít{sa megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapj{n. Az alaprajz fogalm{nak megismerése, értelmezése. Fogalmak tervezés, az alkot{s folyamata, tartalom és forma, funkció és haszn{lhatós{g, az alaprajz fogalma. Technik{k Rajzol{s: rosttollal, krét{val és ceruz{val. 108

109 Viaszkarc. Festés temper{val, vízfestékkel, krét{val, vegyes technik{val. A mint{z{s újabb technológiai v{ltozatai: építés lapokból, szab{sminta alapj{n, díszítés nyomhagy{ssal. Különféle t{rgy- és anyagnyomatok, koll{zstechnik{k. Papírt{rgyak, papírmunk{k (kiv{g{sok, papírmetszet, mozaik, mont{zs). Konstru{l{s különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, tal{lt t{rgyak, termések). Ismeretek a megismert műalkot{s technik{król: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag- bronzszobor. Kifejezés, képzőművészet (3) Órasz{m: 32 óra Belépő tevékenységek Forma, szín és tónus{rnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megv{laszt{sa. Események illusztr{ciója, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkot{s vizsg{lata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobr{szat) és műfajtípusok (pl. t{jkép, életkép, csatakép) ismerete, műélmény megfogalmaz{sa. Nyelv Az {br{zol{si sz{ndék, a vizu{lis nyeli elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Kompon{l{s különböző form{kban (pl. {lló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő {br{zol{s, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkot{s Egyéni és közös élmények feldolgoz{sa, festményben, rajzban, plasztik{ban. Térviszonyokat és mozg{st kifejező {br{zol{sok a téma feldolgoz{s{ban. Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő {br{zol{sa egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban (pl. rajzos napló egy kir{ndul{sról). Átélt művészeti (pl. szépirodalmi, film-) események feldolgoz{sa síkban és térben. Befogad{s Műalkot{s olvas{sa, összehasonlít{sa szempontok szerint, a műélmény megfogalmaz{sa. Egyes képzőművészeti műfajok (festészet, szobr{szat). Könyvt{rhaszn{lat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. T{rgyak megadott szempontok szerinti csoportosít{sa, vizsg{lata. A t{rgyak üzenetének megfejtése. Fogalmak folt-, forma-, színritmus, 109

110 kompon{l{s, képmező, illusztr{ció, rajzos napló, t{jkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. Műalkot{sok Steindl Imre: Orsz{gh{z, Kispal{di paraszth{z, Thököly-v{r (Késm{rk), Medgyessy Ferenc: Anyas{g, Kolozsv{ri testvérek: Szt. György szobra, Kov{cs Margit: Szamaras, S{mson dombormű, Szőnyi Istv{n: Este, Csontv{ry Kosztka Tivadar: M{ria kútja, Pablo Picasso: M{ria arcképe, Ferenczy Noémi: Noé b{rk{ja (gobelin-részlet), cifraszűr, bölcső, csengős népi j{ték. Technik{k Modellkészítés papírból. Koll{zs, textilplasztika. Rajzol{s tollal, grafittal, krét{val. Festés vízfestékkel, temper{val. 4. évfolyam Az éves órakeret felbont{sa témakörönként: Témakör Vizu{lis nyelv 5 Kifejezés, képzőművészet 17 Vizu{lis kommunik{ció 5 T{rgy- és környezetkultúra 5 Szabadon felhaszn{lható órakeret tanulm{nyi sét{kra, t{rlatl{togat{sra, 5 anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen: 37 Óra A tov{bbhalad{s feltételei A negyedik oszt{ly befejezéséig megszil{rdulnak a gyermek vizu{lis nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megold{st ön{llóan v{lasztja, motívumai egyre v{ltozatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. 110

111 J{rtas a műalkot{sok közös elemzésében, ön{lló véleményt form{l; tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műfajtípus{t. Felismer, megnevez művészeti {g, cím és alkotó szerint az elemzett alkot{sok közül legal{bb h{rom-h{rom művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén tal{lható múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvt{r művészeti albumait ön{llóan haszn{lni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapj{n értelmesen {br{zol, jellemző form{ik, főbb ar{nyaik megragad{s{val. V{zolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhaszn{lati j{rtass{ggal. Érti a vizu{lis kommunik{ció jelentőségét a tanul{sban, t{jékoztat{sban. Megalkot egyszerű képi közléseket. Ötletes és egyre ön{llóbb a különféle rendeltetésű t{rgyak készítésében. Érti a t{rgyalkotó folyamatot a helyzet felismeréstől az ötlet megszületésén {t az elkészítésig, az észszerű munkamenet betart{s{ig. Képes az elemzett mindennapi t{rgyak, eszközök, form{ja (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épület rendeltetéséről, tud konkrét péld{kat említeni. Életkornak megfelelő j{rtass{ggal, készségszinten alkalmazza a tanult technik{kat, és {br{zol{si módokat. Kialakult ismeretei vannak az egyszerű; eszköz nélküli, a kézi szersz{mmal végzett anyagalakít{sban. Magasabb évfolyamra lépés feltételei, követelmények (m=min. követelmény) Ismerjék a vizu{lis nyelv alapelemeit, tudj{k a kifejezési sz{ndéknak megfelelően haszn{lni a kompozíciós elj{r{sokat. (m) Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztik{ban. (m) Legyenek képesek a valós{g téri viszonyait rajzukban takar{ssal, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagys{gviszonyuk érzékeltetésével kifejezni. Tan{ri ir{nyít{ssal tudj{k az összetettebb mesterséges és természetes form{k ar{nyait, részar{nyait megközelítő pontoss{ggal {br{zolni nézőpont figyelembevételével takar{sban, r{l{t{sban. Legyenek képesek t{rgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapj{n. (m) Legyenek képesek t{rgyak különböző nézeti rajz{nak elkészítésére. (m) Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a szín{rnyalatok megkülönböztetésére. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudj{k kikeverni ezeket. (m) 111

112 Ismerjék a tanult kompozíciós elemeket, kifejező eszközöket, tudj{k azokat alkalmazni. Tudj{k a l{tv{nynak megfelelően meghat{rozni a rajzlap helyzetét.(m) Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saj{t és t{rsaik munk{j{ról. A műalkot{sok elemzése sor{n ismerjék fel a tartalmi vonatkoz{sokat. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyom{nyaival. Igazodjanak el a sz{mukra fontos jelekben, {br{kban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstru{lni. Ismerjenek legal{bb h{rom műalkot{st és azok alkotój{t. (m) T{rgyalkot{s sor{n ismerjék és alkalmazz{k a balesetvédelmi szab{lyokat Témakör Vizu{lis nyelv (4) Órasz{m: 5 óra Belépő tevékenységek Vizu{lis nyelvi ismeretek modellezése t{rgyegyüttes, l{tv{ny össze{llít{s{val. Kifejező és {br{zoló típusú feladatok a vizu{lis nyelvi elemek gyakorl{s{ra. Nyelv Vizu{lis elemek rel{ciója (azonoss{g, hasonlós{g, ar{nyviszonyok, szimmetria. Színek tónusai; sötét és vil{gos színértékek. Alkot{s Hangulatok, érzelmek kifejezése színekkel Form{k téri elrendezése, egyes térrendezési konvenció haszn{lat{val. Tér{br{zol{si konvenciók ismeretében síkon téri szerkezet felismerése (fotókon, műalkot{sokon) A l{tszat illúziój{nak keltése a képmezőben történő lejjebb- feljebb helyezéssel és takar{ssal. Ismeretek azonoss{g, hasonlós{g, ar{ny, szimmetria 12 tagú színkör, szín{rnyalatok. Vizu{lis kommunik{ció (4) Órasz{m: 5 óra Belépő tevékenységek A tér{br{zol{s új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulm{ny, a takar{s megfigyelése, dinamikus mozg{s{br{zol{s. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Nyelv A form{k (foltok, tömegek) és színek közlési sz{ndék{nak megfelelő elrendezési módjai a kiv{lasztott képmezőform{ban illetve a térben. 112

113 Foltok, tömegek, mint a testesség hangsúlyoz{s{nak eszközei. A vonal kiemelő szerepe a keresgélő, v{zoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-vil{gos, hideg-meleg kontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkot{s Modellek r{l{t{sos {br{zol{sa megfigyelés alapj{n (színbeli és tónusos megjelenítés). Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes {llapotainak {br{zol{sa (pl. egy növény élete). Egyszerű téroszt{sokat közlő alap- és térképrajzi v{zlatok készítése. Jelalkotó forma-, vonal-, színredukciók. Befogad{s Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takar{s, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyar{zórajzok, folyamat{br{k, vizu{lis közlő jelek funkciója; olvas{suk, üzenetük értelmezése. Sík- és térform{k jellemzői. Színismeretek összefoglaló {ttekintése. Ábra és l{tv{ny kapcsolat{nak elemzése. Fogalmak A form{k, tömegek és színek elrendezési módja a képmezőben, illetve térben. Sötét-vil{gos, hideg-meleg színkontraszt. Folyamat és {br{zol{s. Alaprajz és térképv{zlat. Forma-, vonal- és színredukció. Technik{k Rajzol{s grafittal, rosttollal, diófap{ccal. Modellkészítés papírból. Origami hajtogat{s. Nyomhagy{sok nyom{ssal, préseléssel. T{rgy- és környezetkultúra (4) Órasz{m: 5 óra Belépő tevékenységek T{rgykészítés adott igény alapj{n. T{rgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolat{nak felt{r{s{val. Nyelv A t{rgyakat haszn{ló (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehangol{sa, célnak megfelelő megv{laszt{sa. 113

114 Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagolts{g, anyag, hely). Alkot{s Egyéni igényt kielégítő t{rgyak haszn{lat{nak megfelelő elkészítése. Egyszerű t{rgy, épület modellezése, tervezése. Tanszerek tervezése, készítése. Agyagedények készítési módj{nak megismerése, megform{l{sa. Z{rt és nyitott form{k tervezése, elkészítése. Környezetalakító tevékenység (pl. ki{llít{s rendezése, alkalmi teremdíszítés). Befogad{s Megfigyelések a külső és belső térben, nyitott és z{rt terek, térrészek hat{sa. A közvetlen környezet t{rgyaiban a tartalom és forma kapcsolat{nak megismerése. Köznapi és ünnepi t{rgy és t{rgycsal{d elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma legegyszerűbb összefüggésének bemutat{s{val (magyar és m{s kultúr{kból sz{rmazó péld{kon). Helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése. Fogalmak egyéni stílus, formajegyek, méret, tömeg, tagolts{g, a modell, lakóépület, középület, népi építészet. Technik{k Az előző évben m{r tanult technik{k újabb technológiai v{ltozatai. Koll{zs és mont{zs. Anyag{talakít{sok: papírhajt{s, agyagmunk{k, v{g{s, madzagszövés. Fon{s, gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztik{k, t{rgykonstrukciók, modellek. Művészeti technik{k ismertetése a megismert műtípusok kapcs{n (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, kő- és fafarag{s,...) Kifejezés, képzőművészet (4) Órasz{m: 17 óra Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyoz{s kiemeléssel. Vizu{lis nyelvi elemek {rnyalt alkalmaz{sa, tudatos kompon{l{s. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megv{laszt{sa: a form{k, foltok, tömegek, elrendezése. Műalkot{sok hat{sa, tém{ja és technik{ja közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti t{rgyak megismerése. Nyelv 114

115 Összetettebb vizu{lis minőségek szélesebb sk{l{j{nak ismerete és haszn{lata az alkot{sban. Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hat{sa. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastags{ggal. Egyensúly és feszültség, szimmetria, aszimmetria. Kompon{l{si, kifejezési elj{r{sok gondolkod{si módszerei. Alkot{s Adott tém{hoz kapcsolódó élmény, hangulat feldolgoz{sa síkban, térben. Jellegzetes mozg{sok kifejezése elképzelt vagy megtörtént események {br{zol{s{val. Művészi és köznapi élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgoz{sa közös alkot{sokban (pl. illusztr{cióban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Ülő alak mint{z{sa egy tömbből, {br{zol{sa síkon. A portré. Milyen vagyok? Milyennek l{tom magam? Arcképfestés, az arc plasztikai minőségei. Képek, t{rgyak jelentésmódosít{sa forma{tír{ssal, {tszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogad{s Képzőművészeti alkot{sok leír{sa, a legfontosabb vizu{lis nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típus{ból adódó hat{s értelmezése. Egyes képzőművészeti műfajtípusok jellemzői (pl. vall{sos téma; életkép, történelmi kép, illusztr{ció, lovas szobor, kisplasztika). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technik{ja, műtípusa. A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemény, ki{llít{s megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületéinek megismerése. Könyvt{ri munka. Fogalmak egyéni stílus, ellentét, színkontraszt, vonalkontraszt, egyensúly, feszültség, szimmetria, aszimmetria, forma{tír{s, műtípusok közül: vall{sos téma, életkép, történelmi kép, illusztr{ció, lovas szobor, kisplasztika. Műalkot{sok Kerített h{z Pityerszer, Botpal{di h{z, Faragott, festett, oromzatos h{z Hegyh{tszentpéter, Hollókői h{z, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóh{z belső és külső képe, Budapest Hősök tere, Vajdahunyad v{ra, Makovecz Imre: S{rospataki Művelodési H{z, Ligeti Miklós: Anonymus, 115

116 Ferenczy Béni: Bem érem, Götz J{nos: Szarvas, Cseh L{szló: T{ncolók, Michelangelo: Ád{m teremtése, Ferenczy K{roly: Október, Fényes Adolf Babfejtők, Koszta József T{nyértörölgetők, W{gner S{ndor: Dugovics Titusz, Glatz Oszk{r: Birkózók, Kapatisztító, Kuns{gi gyapjúhímzés, Hímes toj{s, Mézeskal{csb{b, Aratókorsó, T{lak, Miskakancsó, Magyar koron{z{si jelvények. A műfaj tipikus alkot{sait a tanító v{lasztja ki. Az 1-4 évfolyamra aj{nlott lista csak segítségül szolg{l. A kiv{laszt{s szempontjai Legyenek az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő alkot{sai. Kapcsolódjanak műfajban, műnemben a tém{hoz. Szerepeljenek vegyesen történelmi és mai alkot{sok. Kiemelten mutass{k be a region{lis és helyi művészeti értékeket. Technik{k Rajzol{s, festés szabadon v{lasztott technik{kkal. Mint{z{s agyaggal. Értékelés: Önismeret, önértékelés, önszab{lyoz{s A vizu{lis nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike eredeti célj{tól függetlenül is személyiségfejlesztő hat{sú. Motiv{ló hat{suk mellett segítik az érzelmi gazdagod{st, az emp{tia, az intuíció fejlesztését, az ön{lló ízlés, belső igényesség kialakul{s{t. Az önreflexió, az önismeret kialakul{sra révén a céltudatos önszab{lyoz{st. Feladat: vizu{lis esztétikai jellegű preferenci{k érvényre juttat{sa az alkotótevékenységekben. Első, m{sodik és harmadik évfolyamon a tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munk{j{t szóban és szöveggel ír{sban. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével ír{sban történik. A 4. évfolyamon szummatív értékelés tanév végén oszt{lyzattal. Oszt{lyzattal csak az objektíve mérhető munk{kat értékeljük. Értékelheti még a nevelő a tanór{n kívüli gyűjtőmunk{t oszt{lyzattal, valamint a p{ly{zatokon elért eredményeinek megfelelően. 116

117 Ének-zene Óraterv Évfolyam Heti órasz{m Éves órasz{m Célok és feladatok Az ének - zene tant{rgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befogad{sa, a zenei képességek fejlesztése. A zenei tevékenységform{k- megértés, befogad{s, reproduk{l{s, alkot{s kibontakoztat{s{val, zenei élményekhez juttat{s és a tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése. Belső igény kialakít{sa az egyetemes emberi értékeket, érzelmeket hordozó és kifejező zene befogad{s{ra. A zenei élmények elsődleges forr{sa az éneklés. Cél: a tiszta éneklés ir{nti igény és a helyes éneklési szok{sok kialakít{sa, mely sor{n megnyílik a tanulók hall{sa a zenei anyanyelvünk befogad{s{ra. Az éneklési kultúra megalapoz{s{val a tanulók érzelem és gondolatvil{g{nak gazdagít{sa, előadói készségének fejlesztése valósul meg. Kiemelt feladat a zenei anyanyelv és a zenei készségek megalapoz{sa, elmélyítése, zenei ír{s- olvas{s alapjainak megteremtése, fejlesztése. A zeneértő és érző képesség fejlesztése. A ritmuskészség fejlesztése a dalanyaghoz kapcsolódó mozg{sos, t{ncos j{tékokkal, ritmusgyakorlatokkal az ének-zene ór{k folyamatos feladata. A koordin{ciós készségfejlesztés, helyes testtart{s, egyszerű mozg{selemek elsaj{títtat{s{ra, összekapcsol{s{ra a népi gyermekj{tékok kiv{ló lehetőségeket nyújtanak. A tudatosan v{logatott zenei anyagok segítségével a tanulók ismerjék meg nemzeti kultúr{nk zenei értékeit, hagyom{nyait. A vok{lis és hangszeres zene megfigyelése. 117

118 A zenehallgat{s célja és feladatai: a tanulók, tudatos és spont{n zenei élményekhez juttat{sa. A zenei képzelet, a zenei emlékezet, a gondolkod{s, a koncentr{ció fejlesztése. A zenei hall{s intenzív fejlesztése, a hangszínhall{s kialakít{sa. A zeneművekben különböző hangulatok, egyszerű zenei form{k, előadói appar{tus megfigyelése. A dalanyag kiv{laszt{s{nak szempontjai között szerepel a tant{rgyak közötti integr{ció érvényesítése, megalapozva ezzel a m{s művészeti {gakkal és műveltségi területekkel való kapcsolat megteremtését. SNI tanulók: A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos ter{pi{s lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet j{tszanak. Az ének-zene tanít{s v{ltozatos színteret nyújt a különböző ter{pi{s célok megvalósít{s{hoz, mint - akusztikus észlelés, figyelem, emlékezet fejlesztése - A beszéd-, ritmus és mozg{s összerendezésének fejlesztése - a halló-, hall{sképesség fejlesztése, - a kommunik{ciós képességek erősítése, - a félénkség, g{tl{s leküzdéséhez,. - szoci{lis kapcsolatok erősítése - térbiztons{g, mozg{sbiztons{g, harmonikus mozg{s fejlesztése 1. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklés örömének megtart{sa. Az oszt{ly közös éneklése egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalok j{tékainak előad{sa a dalok ritmus{nak, hangulat{nak megfelelően. Improviz{ció: A zenei fant{zia fejlesztése a megismert zenei elemek felhaszn{l{s{val. Zenehallgat{s: Rövid, a tanulók sz{m{ra befogadható zeneművek és zörejekmegfigyelése adott szempontok alapj{n. A tanult dallamok felismerése hangszeres feldolgoz{sban is. Az emberi énekhangok hangszínének megkülönböztetése. A megismert hangszerek hangj{nak megkülönböztetése, azonosít{sa. Zenei ismeretek: A zenei olvas{s ír{s előkészítése a dallami, ritmikai és metrikai jelrendszer elemein keresztül. Ritmikai elemek: A dalok ritmus{nak érzékeltetése, az egyenletes lüktetés érzetének kialakít{sa. A ritmusérzék fejlesztése a mérőütés és a dalritmus megkülönböztetésével. A rövid és hosszú hang képzetének kialakít{sa. A hangsúlyos és hangsúlytalan megkülönböztetése. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok rel{ciój{nak megfigyelése. Dallamfordulatok 118

119 felismertetése gyakorolt dalokban. Dalol{s közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb, a dinamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése. Témakörök I. Éneklés (18 óra) Éneklés pontos szöveggel, egységes dalindít{ssal, a kezdőhang {tvételével, megfelelő ritmusban. A tanult gyermek és j{tékdalok mozg{ssal kísért előad{sa, a szövegtartalmat kifejező {télt éneklése. Helyes éneklési szok{sok: testtart{s, levegővétel alkalmaz{sa. A tanult dalok ismert dallamfordulatainak éneklése kézjelről. A zenei ír{s olvas{s alapjainak megismerése a tanult dalok ritmikai és dallami megfigyelésével. Tartalom A tanulók életkor{nak megfelelő hangterjedelmű népdalok és műdalok, népi mondók{k. A t{rsadalmi szok{sokhoz és a természet v{ltoz{saihoz kapcsolódó népi gyermekj{tékok, ünnepkörök dalai. II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: Az egyenletes lüktetés és a dalritmus különbségének megfigyeltetése, tudatosít{sa. Az egyenletes negyedes mérő ismerete és alkalmaz{sa. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapj{n. Motívumhangsúly- ütemsúly megéreztetése. A kettes ütem súlyrendje, érzékeltetése kétf{zisú mozg{ssal. Az elemi ritmusértékek, a negyed és szünetjele, a p{ros nyolcad begyakorl{sa. A megismert ritmikai elemek hangoztat{sa. Ritmusvisszhang, felelgetős gyakorlatok. Az ütemmutató, ütemvonal, z{róvonal jelentése. Az ismétlőjel megfigyelése dalénekléshez kapcsolódóan. Dalritmus reprodukciója a megismert jelekkel, mérő és gyakorlónév. A dalok ritmikai saj{toss{gainak megjelenítése, a dalritmust kifejező mozg{sokkal, t{nccal. Kettes ütemek alkot{sa a begyakorolt dalok ritmusképleteinek, ritmusmotívumainak alkalmaz{s{val. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok rel{ciój{nak megfigyelése. A magas- mély képzet kialakít{sa. Hangmagass{gi viszonyok érzékeltetése nagy testmozg{sokkal, majd egyre kisebb dallamrajzokkal. Pentaton dallamelemek éneklése. A szó, mi, l{ hangok szolmiz{ciós neve, kézjele, betűjele. A szó-mi-l{ dallamfordulatok felismerése dalokban, reprodukciója kézjelről, betűkott{ról. Zenei olvas{s-ír{s: A vonalrendszer ismerete, a tanult hangok egym{shoz viszonyított helye a vonalrendszeren. Ismert motívumok kirak{sa többféle dó-hellyel, kézjelről és 119

120 betűkott{ról is. Azonos dallamfordulatok éneklése kézjel, betűjel és kottakép segítségével. Tonalit{s: Ismert dalokból kiemelt pentaton dallamfordulatok éneklése. Előad{smód: A dalok hangulat{nak megfelelő tempó és dinamikai {rnyalts{g érzékeltetése. Halk, középerős és erős hangerő. Gyors, mérsékelt és lassú tempó. Hangszín: Az ór{kon haszn{lt ritmushangszerek és a metallofon, zongora, furulya, hegedű hangszínének felismerése. A gyermek-, a női- és a férfihang felismerése, megkülönböztetése. III. Zenehallgat{s 5 óra Élő zenei bemutat{s, a tanító énekére való figyelés. Rövid műzenei részletek megfigyelése adott szempontok szerint. A dinamikai ellentétp{rok megkülönböztetése, az alapvető tempókülönbségek összehasonlít{sa. A gyermek, női, férfi hangszínek megismerése. Az ór{kon haszn{lt ritmushangszerek és a metallofon, furulya, zongora, hegedű hangj{nak felismerése. Tartalom T{rgyi, környezeti zajok, zörejek. Az énekléssel elsaj{tított dallamok hangszeres feldolgoz{sai. A tanulók sz{m{ra ismeretlen zenei anyagok a hangszínhall{s fejlesztése érdekében. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgoz{sok. A Himnusz és a Szózat. IV. Improviz{ció 5 óra Szabad rögtönzések tanult dallami és ritmikai elemek felhaszn{l{s{val. Énekes p{rbeszéd. Mozg{sos improviz{ciók a dalok és mondók{k szövege szerint. Tartalom Ismert ritmusértékek vari{l{sa ön{llóan. Saj{t név megjelenítése a tanult dallamhangokon. Visszhangj{ték. Mozg{selemek egym{shoz rendelése. Ritmusmotívum kiegészítése, ritmusl{nc. A tov{bbhalad{s feltételei Az első évfolyam végén a tanterv nem hat{roz meg a tov{bbhalad{shoz feltételt, az első és m{sodik évfolyamot egy fejlődési szakasznak tekinti. 2. évfolyam 120

121 Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése, a csoportos éneklés szab{lyainak megtart{s{val. A dalok hangulat{nak megfelelő előad{smódra törekvés, pontos tempó és dinamika alkalmaz{sa. Egységes hangz{s kialakít{sa. A gyermekj{tékdalok éneklése j{tékkal szerep szerint. Improviz{ció: Ritmus és dallam improviz{ció készségének kialakít{sa a tanult zenei elemek alkalmaz{s{val. Zenehallgat{s: Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A hangz{sbeli különbségek érzékelése. A belső hall{s és zenei memória folyamatos fejlesztése. Zenei ismeretek: A zenei ír{s-olvas{s tov{bbfejlesztése. Dallami ritmikai elemek elsaj{tít{sa, a zenei kommunik{ció fejlesztése. Ritmikai elemek: A ritmusérzék tov{bbfejlesztése új ritmusértékek megismerésével. Tempóérzék fejlesztése: tempótart{s, lassít{s, gyorsít{s. Motorikus képességek fejlesztése j{tékos mozg{ssal és ütemezéssel. Dallami elemek: A pentaton dallamhangok ismert dallamfordulatainak közös leolvas{sa, reproduk{l{sa. A hall{s ut{n megismert dalok utószolmiz{l{sa kézjelről, betűkott{ról. A tanult hangok elhelyezése a vonalrendszeren. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) Népi gyermekj{tékok, népszok{sok előad{sa az éneklés és a mozg{s harmonikus összekapcsol{sa. A dalok érthető szövegmond{sa, pontos ritmus és inton{ciós biztons{g. A dalok hangulat{nak megfelelő tempó érzékeltetése. Begyakorolt dalok éneklése osztin{tóval. Pentaton hangkészletű dalok éneklése kézjelről, betűkott{ról. Dallammotívumok felismerése hall{s ut{n. Kiscsoportos és egyéni éneklés, megfelelő légzéstechnik{ra törekvés. Tartalom Az életkori saj{toss{goknak megfelelő népi gyermekj{tékdalok, népszok{sok dalai. Népi mondók{k. Magyar népdalok: jeles napok, ünnepkörök dalai, p{rosítók, tréf{s dalok, életképek, foglalkoz{sok dalai. M{s népek népzenei anyagai, nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. A koroszt{ly sz{m{ra befogadható, megtanulható műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó népdalok és műdalok. II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: 121

122 A félértékű hang megfigyelése és tudatosít{sa, szünetének érzékelése, tudatosít{sa. Ritmusképletek elhelyezése kettes ütemben a megismert értékek alkalmaz{s{val. A negyed, nyolcad, a fél értékek és szüneteik felismerése, jelének ír{sa. Ritmusmotívumok folyamatos olvas{sa, hangoztat{sa kettes ütemben, ön{lló ritmusalkot{s. Az egyenletes mérő érzékeltetése, hozz{rendelése énekléshez, szöveghez. Dallaméneklés ritmusnévvel. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapj{n. Ritmusosztin{tó, ritmusk{non a tanult elemekkel, ritmushangszerekkel megszólaltatva. Dallami elemek: A belépő új elemek, az alsó l{, dó, ré hangok megfigyelése, tudatosít{sa. A hangok szolmiz{ciós neve, kézjele betűjele. A teljes pentaton hangkészlet kézjele, betűjele, egym{shoz viszonyított helye. Ismert dallamfordulatok közös hangoztat{sa, leolvas{sa, reproduk{l{sa. A hall{s ut{n tanult dalok utószolmiz{l{sa kézjelről, betűkott{ról. Zenei olvas{s-ír{s: A pentaton dallamhangok felismerése kézjelről, betűkott{ról. Elhelyezése a vonalrendszeren többféle dó- hellyel. Az első alsó pótvonal haszn{lata. Egyszerű olvasógyakorlatok elemzése, szolmiz{l{sa. Hangjegyír{s, betűkott{ról a vonalrendszerbe. Szab{lyos kottakép kialakít{sa. Tonalit{s: Pentaton dallamfordulatok éneklése kézjelről, betűkott{ról. L{ és dó pentaton, {tmenő f{ és ti hangkészletű dalok éneklése. Forma: Zenei kérdés-felelet, motívump{r. Felismerése, kiegészítése, alkot{sa segítséggel. Hangszín: Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A vonószenekar és a fúvós zenekar. A fuvola és a fagott hangszínének felismerése. A hangszerek felismerése vizu{lisan is. III. Zenehallgat{s (5 óra) A gyermekkar hangszíne. A fuvola, fagott, a vonószenekar és fúvós zenekar hangszíne. A bemutatott dalokban és hangszeres művekben a lassú-gyors tempó, a halk-hangos dinamikai különbségek felismerése. Hangmagass{gok hall{s ut{ni megfigyelése. Kérdés-felelet motívump{r felismerése. A szöveges zene hangulat{nak érzékelése. Cselekményes zenék tartalm{nak megjelenítése. Tartalom Tanult dalok a belépő új hangszerek előad{s{ban. Klasszikus műzenei szemelvények. Gyermekdalok és magyar népzenei feldolgoz{sok. Cselekményes zenék a megismert hangszerek és zenei együttesek előad{s{ban. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgoz{sok. IV. Improviz{ció (5 óra) 122

123 Ritmusosztin{tó kital{l{sa, előad{sa. Ritmusfelelgetős j{tékok. Ön{lló ritmusalkot{s, ritmuskíséret rögtönzése a megismert ritmikai és metrikai keretben. Kérdés- felelet dallamok kiegészítése. Mozg{sos improviz{ció. Tartalom Ritmusvari{l{s, ritmus-kiegészítés ritmusl{nc, ritmustelefon. A dallam ritmus{hoz legjobban illő mozg{selem kiv{laszt{sa. Mondók{k ritmiz{l{sa. Kérdés-felelet dallamokhoz szövegek alkot{sa. Saj{t név dallami és ritmikai megjelenítése. A tov{bbhalad{s feltételei Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi j{ték népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalokhoz tartozó j{tékok ismerete, mozg{sanyag{nak megfelelő ritmusú és tempójú előad{sa. Együttműködés a csoportos éneklésben. A tanult népszok{sok ismerete. Kifejező szöveghű éneklés, a dalok ritmus{nak, hangulat{nak megfelelően. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, j{r{s. Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről. Improviz{ció: Saj{t név ritmikai és dallami megjelenítése. Zenehallgat{s: A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése. Vok{lis és hangszeres hangszínek felismerése. Zenei ismeretek: A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztat{sa kottaképről. Tanult pentaton rel{ciók olvas{sa, ír{sa tan{ri ir{nyít{ssal. A vonalrendszer ismerete. Ritmusír{s. 3. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs bővítése, az éneklési készség fejlesztése. A hangterjedelem növelése. A dalok szöveghű előad{sa tiszt{n, helyes légzéssel, jó ritmusban. A légzéstechnika fejlesztése, hangképzés, helyes artikul{ció. Egyszerű k{nonok csoportos éneklése. Tanult dalok egyéni előad{sa. Improviz{ció: Ritmus és dallam improviz{ció készségének fejlesztése a tanult tempók, dinamik{k, egyszerű zenei szerkezetek felhaszn{l{s{val. Zenehallgat{s: A zenei élmény szóbeli megfogalmaz{sa. Műzenei részletek elemzése szempontok szerint segítséggel. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A 123

124 belső hall{s és zenei memória folyamatos fejlesztése. Az emocion{lis érzékenység kifejlesztése. Zenei olvas{s-ír{s: A tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkott{ról és kottaképről. Ismert dalok szolmiz{l{sa és felismerése kottaképről és kézjelről. Dallammotívumok lejegyzése a tanult dó-helyekkel. Hangkészlet meg{llapít{sa. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. Új ütemfajta megismertetése. A ritmikai többszólamús{g megalapoz{sa. A mozg{skoordin{ció fejlesztése. Dallami elemek: Dalrészletek reprodukciója és elemzése. A leggyakoribb pentaton fordulatok felismerése. Egyszerű kétszólamús{g. A k{non fogalm{nak megértése. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) T{ncos mozg{selemek összekapcsol{sa énekes gyermekj{tékokkal. (J{r{s, egy és kétlépéses cs{rd{s, sarokemelés negyedes értékkel.) Népdaléneklés alkalmazkodó ritmusban. A dallamanyaghoz tartozó j{tékok ön{lló alkalmaz{sa. A j{tékszerepeknek megfelelő viselkedés. Több versszakból {lló dalok előad{sa emlékezetből. Egyszerű k{nonok csoportos előad{sa tan{ri ir{nyít{ssal. Ritmushangszerek haszn{lata a dalok kíséretéhez (kisdob, triangulum, cint{nyér, tikfa, csörgődob). Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztat{sa csoportosan és p{rban. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmaz{sa a zenei tartalom közvetítésére. Tartalom A koroszt{ly értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelő dalanyag. Szerepj{tszó gyermekj{tékok. Magyar népdalok, népszok{sok dalai (p{rosítók, tréf{s dalok, jeles napok dalai, életképek, szerelmi dalok, foglalkoz{sok dalai, gúnyolódók). A magyar népdalokkal tartalmi rokons{got mutató európai gyermekdalok. Műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó műdalok és népdalok. Könnyű k{nonok. II. Zenei ismeretek (10 óra) Ritmikai elemek: Az egész értékű hang megfigyelése, és tudatosít{sa, szünetének érzékelése, tudatosít{sa. Az ön{lló nyolcad és szünetjele megfigyelése, tudatosít{sa. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése, hangoztat{sa, ír{sa. Az {tkötött hang fogalm{nak megismerése. A négyes ütem súlyrendje, érzékeltetése négyf{zisú mozg{ssal. A tanult ritmusértékek elhelyezése négyes ütemben. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztat{sa csoportosan és p{rban is. Dallami elemek 124

125 A belépő új hangok a felső dó, az alsó szó megfigyelése ismert dalokban, tudatosít{sa. A hangok szolmiz{ciós neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Dallam felismerése jelrendszerről. Zenei olvas{s-ír{s Az eddig tanult dallamhangok felismerése kézjelről, betűkott{ról, hangjegyről. Elhelyezésük a vonalrendszeren. A motívum fogalma. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leír{sa tanítói ir{nyít{ssal. Hall{s ut{n tanult dalok utószolmiz{l{sa. A dalok hangkészletének meg{llapít{sa. Daltanul{s kézjelről és betűkott{ról. A megismert ritmuselemek olvas{sa kottaképről, ritmusír{s dikt{l{s ut{n hangszeres hangoztat{s alapj{n. Előad{smód A dalok hangulat{nak megfelelő tempó és dinamikai {rnyalts{g érzékeltetése. Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando, legato-staccato. Népzene A magyar népdalok sorszerkezete. Hangszín A nőikar, a férfikar, gyermekkar és a vegyes kar hangz{s{nak megkülönböztetése. A kürt és az üstdob hangszínének felismerése. Tartalom Magyar népdalok és az életkornak megfelelő műdalok. Olvasógyakorlatok. III. Zenehallgat{s (5 óra) Kórusművek hangz{sbeli különbségének felismerése. A nőikar és a férfikar hall{s ut{ni megnevezése. Műzenei részletek elemzése tanítói segítséggel, megadott szempontok szerint. Hangulatok, előad{smódok, karakterisztikus elemek meg{llapít{sa. A tartalom és a zenei kifejező eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenében. A kürt és az üstdob hangj{nak felismerése. Tartalom Nőikari, férfikari, gyermekkari és vegyes kari művek Az életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból v{logatott nép- és műzenei szemelvények. Cselekményes zenék. Kisebbségi és nemzetiségi népzenei felvételek. IV. Improviz{ció (4 óra) Egyszerű vari{ciók szerkesztése. Szaporít{s ritkít{s. J{tékok a dinamik{val és a tempóval. Hi{nyzó ritmusmotívum vagy dallammotívum pótl{sa. Azonos dallamhoz különböző befejezés rögtönzése. Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés. Zenei kérdés felelet pentaton dallamokkal. Szövegre, versre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Ismert dalok motívumainak {trendezése. 125

126 A tov{bbhalad{s feltételei Éneklés: A dalanyagból kiv{lasztott tov{bbi 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megold{sok, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmaz{s{val. Improviz{ció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése. Zenehallgat{s: A kürt és az üstdob megnevezése hangz{s alapj{n. A megismert kórustípusok hall{s ut{ni megnevezése. Zenei olvas{s-ír{s, zenei ismeretek: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről. 4. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs tov{bbi bővítése, az éneklési kultúra megalapoz{sa. A hangterjedelem növelése. A tanult dalok {télt, hangulatnak megfelelő előad{sa. Éneklés könnyű osztin{tó kísérettel emlékezetből és kott{ból. A többszólamú éneklési készség fejlesztése. Improviz{ció: A zenei fant{zia fejlesztése. Rögtönzések a megismert dallami és ritmikai elemekkel. Zenehallgat{s: Ön{lló véleményalkot{s a meghallgatott zeneművekről és előad{sukról. Újabb hangszerek megismerése. A koncentr{lt figyelem időtartam{nak növelése. A megfigyelőképesség és a zenei formaérzék fejlesztése. Zenei olvas{s-ír{s: A tanult ritmusok, ütemfajt{k, dallammotívumok felismerése, olvas{sa, lejegyzése. Hangnevek meghat{roz{sa a vonalrendszerben a relatív szolmiz{ció alapj{n. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. A dalok ritmikai saj{toss{gainak megjelenítése mozg{ssal, t{nccal, kreatív j{tékokkal. Dallami elemek: Jellemző dallammotívumok reproduk{l{sa. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) Énekléstechnikai gyakorlatok a hangterjedelem tov{bbi bővítésére a-e ig. A fokozatos halkít{s és érősítés a zenei mondanivaló kifejezésére. Szolmiz{lt éneklés kottaképről. Hétfokú dallam éneklése szolmiz{lva kézjelről. Bicíniumok csoportos előad{sa. 126

127 Tartalom Magyar népdalok, népi gyermekj{tékok (lakodalom le{nykérés, kézfogó, jeles napok dalai, életképek). Európai népdalok. Ünnepkörök dalai. (t{rsadalmi ünnepek, egyh{zi ünnepek, zenei ünnepek) Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Könnyű kétszólamú k{nonok, bicíniumok. Himnusz II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: A pontozott félkotta megfigyelése, tudatosít{sa, szünetének érzékelése, tudatosít{sa jelölése. A nagy éles-nyújtott ritmus lüktetésének érzékeltetése, hangoztat{sa, ír{sa. A h{rmas ütem súlyrendje, érzékeltetése, jelölése. A v{ltakozó ütem fogalm{nak megismerése. Dallami elemek: A belépő új hangok a f{ és a ti megfigyelése ismert dalokban, tudatosít{sa. A hangok szolmiz{ciós neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Hétfokús{g. Zenei olvas{s-ír{s: A tanult ritmusértékek felismerése, olvas{sa kottaképről. Ritmusír{s dikt{l{s ut{n. Daltanul{s kézjelről, betűkott{ból, hangjegyről tanítói segítséggel előkészítés ut{n. Hangkészlet, ütemmutató, sorszerkezet meg{llapít{sa. Dallammotívumok ír{sa jelrendszerről jelrendszerre. Dallamolvas{s f{ és ti hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok olvas{sa, ír{sa. Tonalit{s: Pentachord, hexachord. Forma: Népdalform{k. Előad{smód: Crescendo-decrescendo. Hangszín: A vegyes kar szólamainak felismerése, megnevezése. Az eddig tanult hangszerek hangszínének felismerése. Tartalom A tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. III. Zenehallgat{s (5 óra) A vegyes kar szólamainak felismerése és megnevezése. A fokozatos halkít{s, erősítés megfigyelése műzenei péld{kon. Az alsó tagozaton megismert hangszerek hangj{nak felismerése zeneművekben. Műzenei részletek elemzése megfigyelési szempontok alapj{n tanítói segítséggel. Tartalom Tanult dalok vegyes kari feldolgoz{sai. Hangszeres és vok{lis népdalfeldolgoz{sok. Hangszeres karakterdarabok. Műzenei szemelvények. Az ünnepekhez kapcsolódó zeneművek. IV. Improviz{ció (5 óra) Vari{ciós készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az új ritmuselemekkel. 127

128 Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés hi{nypótl{s az ismert zenei elemekkel. Szövegre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Dallam- és ritmusvari{l{s. A tov{bbhalad{s feltételei Éneklés: A dalanyagból kiv{lasztott tov{bbi 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése. Improviz{ció: Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése maximum 8 ütem terjedelemben. Zenehallgat{s: A meghallgatott zenés mesék felidézése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgoz{sokban. Zenei olvas{s-ír{s, zenei ismeretek: Tanult dalok szolmiz{l{sa tanítói segítséggel. Dalrészletek olvas{sa és kott{ba ír{sa tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltat{sa kottaképről, h{rmas ütemben is. SNI tanulókn{l az egyéni fejlődés értékelése; a kreativit{st hangsúlyozottan figyelembe vevő, motiv{ló, személyre szabott értékelés előtérbe helyezése. A tantervhez kapcsolódó eszközök Ének-zene munkatankönyv Daloskönyvem, Ap{czai Kiadó Tanmenetjavaslat Ap{czai Kiadó Zenehallgat{si anyag CD Ap{czai Kiadó Dallamkirakó Hangoszlop-kocka Furulya, metallofon, ritmushangszerek Hangjegyfüzet Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Folyamatos megfigyelés alapj{n szövegesen, a jó teljesítmény megerősítésével, a tanulók egyéni előrehalad{s{hoz viszonyítva. Éneklés: Részvétel a közös éneklésben és j{tékban. A tanult dalok ismerete. A közös éneklés szab{lyainak megtart{sa, a dalok hangulat{nak megfelelő előad{smód. Form{ló, segítő értékelés a szöveghű és tiszta éneklés elérése érdekében. Zenei ismeretek: A tanult zenei elemek felismerése, reproduk{l{sa. Az ír{sbeli munk{k ön{lló megold{sa. Zenehallgat{s: Hangszínhall{s: az emberi hangok, a tanult hangszerek hangszínének felismerése egyénileg. 128

129 SNI tanulókn{l a tant{rgy jellegéből adódóan a művészeti t{rgyban rejlő valamennyi fejlesztési feladat fontos ter{pi{s lehetőséget jelent. Az ismeretek mennyisége helyett a zene megszerettetése legyen a fő szempont Testnevelés Évfolyam Heti órasz{m Éves órasz{m Cél Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munk{j{nak szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozg{sos j{tékok, sport{gi tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektu{lis ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integr{lt hat{saként hozz{j{rul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saj{t értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé v{ljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntart{s{nak módj{t, legyen személyes és t{rsas élményük a mozg{sos j{ték, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozz{j{rul ahhoz, hogy a di{kok megbecsülik t{rsaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozg{suk kultur{lt, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A képességfejlesztés az egyéni adotts{goknak és szenzibilis f{zisoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskol{n kívüli és az iskola ut{ni ön{llóan végzett mozg{sos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű inform{ciót. A testi képességek és a mozg{s fejlesztésével a testnevelés és a sport mozg{sanyag{nak felhaszn{l{s{val el kell érni, hogy a tanulókban ne alakuljanak ki kóros elv{ltoz{sok, valamint a m{r kialakult betegségeket minél előbb {llítsuk meg, illetve az iskolai tanór{hoz alkalmazkodva maxim{lisan javítsuk. Cél teh{t a gyógytestnevelés tantervi anyag{ban szereplő betegségek megelőzése és figyelembe vétele a tanórai munka sor{n. SNI tanulókn{l Autisztikus tanulók: A testi egészség megóv{sa, az erőnlét, az {llóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok a következők: 129

130 - A testséma ismeretének kialakít{sa. - A testmozg{sok célszerű összehangol{s{nak tanít{sa különféle terekben és aktivit{sokban. - A különböző t{rsas helyzetekben való megfelelő mozg{sform{k kialakít{sa. - Annak tanít{sa, hogy a gyermek saj{t ellenőrzése alatt tudja tartani mozg{sos sztereotípi{it. A tant{rgy jól szolg{lja a téri orient{ció, mozg{s-, ritmus-, követelményeinek megvalósít{s{t. Ter{pi{s jellegű is lehet. Beszédfogyatékos tanulókn{l: - a. lateralit{s, térbeli ir{nyok és viszonyfogalmak - a mozg{s-összerendezettsége - a helyes légzés (légzőgyakorlatok) tudatos lazít{sa Az instrukciók pontos megértésében fontos szerepe van a vizu{lit{snak, nonverb{lis kommunik{ciónak, tov{bb{ az egyéni magyar{zatnak. és a Pszichés fejlődési zavara miatt akad{lyozott tanulókn{l: Célszerű a szenzoros integr{ciós program és ter{pia alkalmaz{sa Fontos a beszéd mozg{s ritmus összerendezése, a mozg{skoordin{ció fejlesztése. Az instrukciók pontos megértésében fontos szerepe van a vizu{lit{snak és non verb{lis kommunik{ciónak, tov{bb{ az egyéni magyar{zatnak. 130

131 Követelmény El kell érni, hogy igényükké v{ljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saj{t motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntart{s{nak módjait. Ismerjék és igényeljék a mozg{sos j{tékok, a versengés örömét. Becsüljék meg t{rsaik teljesítményét. Mozg{suk koordin{lt, esztétikus és kultur{lt legyen. V{ljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivit{s. Legyenek képesek a természetes mozg{sok tökéletes végrehajt{s{ra. Fejlődjön akaratuk, kitart{suk és egyéb erkölcsi tulajdons{gaik. Fizikai képzettségük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazz{k az ismertebb sport{gak, sportj{tékok alaptechnik{it, szab{lyait. Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap az egészséges sportol{shoz, illetve sportol{s ut{ni tiszt{lkod{shoz. Fokozatosan alakuljon ki a tanulókban a helyes testtart{s, és ha az egészségi {llapotuk megkív{nja, jussanak el egy olyan szintre, ahol a betegségük ellenható gyakorlatait ön{llóan mind a tanór{n, mind otthon képesek legyenek elvégezni. Megjegyzés A tantervben nincs meghat{rozva kötelező törzsanyag, előírt sport{gak, és az sincs megkötve, h{ny ór{t kell fordítani egyes mozg{sok oktat{s{ra. Minden testnevelő a saj{t iskolai körülményeihez igazíthatja tanmenete elkészítését. A tanterv kidolgoz{sa az alsó tagozattól kezdődik. A tanterv egy évfolyamon belül több mozg{sanyagra van bontva, melyek a meglevő tud{sra épülve évrőlévre egyre nehezebb, bonyolultabb mozg{sokkal egészülnek ki. A tanterv új, nem hagyom{nyos sport{gakkal bővíthető az iskola adotts{gainak megfelelően. A tanít{s heti két és fél ór{ban folyik, de a tanterv rugalmass{ga lehetővé teszi a kisebb, illetve nagyobb órasz{mot is. Értékelés A követelményrendszer akkor adhat re{lis visszajelzést a tantervi cél teljesítéséről, ha értékelési szempontjait a nevelésben, az oktat{sban és a képzésben felmutatott értékek. 131

132 A nevelést a tanulók aktivit{s{nak, és a szab{ly, valamint mor{lis rendszerhez való viszonyul{suk felbecsülésén, az oktat{st a sport{gban mutatott teljesítmények, a képzést a tanulók teljesítményeinek önmagukhoz viszonyított fejlődése alapj{n értékeljük. Ezek szab{lyozott összevetését kidolgoztuk. A tanulók neveltsége és képzettsége a célrendszerben jelzett követelményeknek megfelelően az érdemjegyben jelenik meg. Az egyszempontú teljesítmény értékelésen alapuló követelmények hib{it ismerjük. A tanulók adotts{gai - a pedagógiai közhit szerint - erősebben befoly{solj{k teljesítőképességüket a testnevelésben, mint az elméleti tant{rgyakban. Ahhoz teh{t, hogy a teljesítmények is értékelési szempontként szerepelhessenek: esélyt kell adni arra, hogy a h{tr{nyos fizikai adotts{gokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavít{s egyik lehetősége a differenci{lt tananyag kijelöléshez adott módszertani alternatív{k alkalmaz{s{val valósítható meg. Az értékelés differenci{l{s{nak m{sik lehetőségét az alkati és az alapvető fizikai adotts{gok felmérésére készített t{bl{zatok értékelésmódosító szempontkénti felhaszn{l{sa biztosítja. A tanulók neveltsége lényeges tényező egy re{lis értékelési rendszerben. A tanulók neveltségét (funkcion{lisan) tanórai és tanór{n kívüli testedzésben felmutatott aktivit{suk és a testedzések szab{ly, valamint erkölcsi rendjéhez (fair play) viszonyított cselekedeteik alapj{n lehet jellemezni. A tanulói munka értékelésében az "elégséges" szint meg{llapít{sa nevelési alapkövetelmény alapj{n történik, amelyet az oktat{sban és képzésben nyújtott gyenge teljesítmény nem ronthat le. Az alapkövetelmény teljesítése a legal{bb "elégséges" minősítés feltétele. Ez az egyetlen értékelési szint, amely nem tananyagfüggő és nem mérhető teljesítményszinthez kötött. Ennek oka az, hogy a tanulók adotts{gait ilyen módon lehet/kell figyelembe venni. 132

133 A követelmény és értékelés összefüggése: A követelmény megfogalmaz{s funkcion{lis alapon közelít a célhoz. A célra vonatkozó közvetlen követelmény megfogalmaz{st az értékelés és oszt{lyoz{s motiv{ló hat{saival segíti. Az értékelés, oszt{lyoz{s: A neveltség szintjét becsléssel mérjük a munka aktivit{s{n, a szab{lyos egészségőrző és erkölcsös cselekvés értékelésén alapul. Az oktat{s szintjét a sportteljesítményekhez, az orsz{gos standardokhoz vagy az elsaj{tít{sra előírt tananyagmennyiséghez és minőséghez viszonyítjuk. A képzés szintjének alapj{t a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése adja. A tantervi követelmények működése: A tanuló iskolai munk{j{t végzi, a tanterv és az iskola, testnevelő tan{r {ltal meghat{rozott és előírt követelmények és értékelés ismeretében. A tan{r teh{t a h{rom szint alapj{n minősíti a tanuló munk{j{t, majd érdemjegyeket, ezek összegzéseként félévi és év végi oszt{lyzatot ad. Az értékelő rendszer működésének alapfeltétele az, hogy a testnevelést és gyógytestnevelést tanítók megfeleljenek a következő elv{r{snak: A módszertanilag indokolt és a NAT-ban előírt kock{zati minimumon túl ne terheljék a tanulókat, egészségi {llapotuknak megfelelő differenci{lt terhelésükkel biztosítsa esélyegyenlőségüket a nevelési, oktat{si és képzési feladatok teljesítéséhez. A t{rgyi feltételek ar{ny{ban igyekezzék sokoldalú, harmonikus nevelési és képzési alapot biztosítani. Igazs{gosan és következetesen értékelje tanítv{nyait évfolyam Órasz{m: 3 óra/hét Részei: Rendgyakorlatok Gimnasztika J{r{sok és fut{sok Szökdelések Ugr{sok Dob{sok T{masz-, függő- és egyensúlygyakorlatok Labd{s gyakorlatok Küzdő feladatok és j{tékok Foglakoz{sok a szabadban 133

134 Úsz{s (1. oszt{ly: amennyiben az oszt{lyok v{llalj{k; 2. oszt{ly: kötelező) Megjegyzés: A tanterv az első két évet egyetlen egységként kezeli. A gyerekek iskol{ba lépésük idején igen eltérő képességűek, tud{súak. A tanulók fizikai és szellemi tulajdons{gait a m{sodik év végére lehet megközelítőleg azonos szintre hozni. Rendgyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Elemi szervezési feladatok megold{s{hoz szükséges alapvető alaki gyakorlatok és vezényszavak ismerete. (Oszlop-, sorba{ll{s, Jobbra {t, balra {t, Lépés indulj, Lépés {llj, stb.) Gimnasztika Értsék a vezényszavakat, tudj{k végrehajtani. Legyenek képesek összerendezett, fegyelmezett mozg{sra, viselkedésre. Hajts{k végre a vezényszónak megfelelő alakzatot. Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény A gimnasztika j{tékos és hat{rozott form{jú egyszerűbb, 2-4 ütemű szabad-, t{rsas-, kéziszergyakorlatai. J{tékos zenére végzett gyakorlatok. Labda, ugr{lókötél gyakorlatok. Pad, bord{sfal és t{rsasgyakorlatok. Bemutat{s ut{n ütemre végezzék az elmondott gyakorlatokat. A gimnasztikai gyakorlatok segítségével a testrészek fokozatos sokoldalú terhelése, erősítése. Állóképesség fejlesztése. Aktív és egyre tudatosabb testmozg{ssal előzzék meg a testtart{si rendellenességek kialakul{s{t. Gimnasztikai gyakorlatok végzése bemutatott v. a pedagógus {ltal elmondott utasít{sok alapj{n. J{r{sok és fut{sok 134

135 Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény J{r{sok, fut{sok, ut{nzó és szerep j{tékok. A gyakorl{s{t biztosító fogój{tékok, egyéni-, sor- és v{ltóversenyek fut{sfeladatokkal. Tartós fut{s, gyorsfut{s, fut{s ir{nyv{ltoztat{ssal, akad{lykerüléssel. Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, iramukat a t{vhoz és a terephez igazítani, fut{s közben akad{lyokat leküzdeni. Ut{nzó j{r{sok segítsék helyes testtart{sukat, erősítsék l{bboltozataikat. V{ltozó feltételeknek megfelelően tudja szab{lyozni j{r{s{t, fut{s{t. Tudjon 6-8 percig futni meg{ll{s nélkül. Tudjon futni iram- és ir{nyv{ltoztat{ssal, t{rgykerüléssel stb. Tudjon 30 m-t maxim{lis sebességgel lefutni. Szökdelések és ugr{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Szökdelések egy, v{ltott, p{ros l{bon meghat{rozott t{vols{gig, különböző módon és feltételek között, kéziszer (ugr{lókötél) segítségével is. Helyből és nekifut{ssal végzett természetes ugr{sfeladatok és kapcsolódó j{tékok, versenyugr{sok. Tudjanak tartósabb ideig ugr{lókötéllel ugr{lni. Tudjanak sorozatugr{st, felés leugr{st, ugr{st t{volba, {tugr{st végezni. Különböző szökdelések, ut{nzó j{tékos ugr{sok koordin{lt végrehajt{sa. Eszközök, t{rgyakra való le-, fel-, {tugr{sok, szökdelések, ezek összekapcsol{sa. Saj{títs{k el a különböző ugr{sok, szökdelések végrehajt{s{nak helyes technik{j{t. Ügyesség fejlesztés. Helyből és nekifut{ssal történő ugr{sok összerendezett végrehajt{sa. Ugrókötél gyakorlatok 30 mp-ig folyamatosan. Helyből t{volugr{s: fiú: cm, l{ny: cm. Dob{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Különböző méretű és súlyú Egym{stól eltérő A tevékenység célj{nak labd{k t{volba és dob{smódok végrehajt{sa. megfelelően haszn{lja a 135

136 célbejuttat{sa gurít{ssal, hajít{ssal egy és két kézzel. Dob{ssal kombin{lt j{tékok és versengések. Dobókészség kialakít{sa: egykezes felsődob{s. Figyelem összpontosít{sa a célbedob{sn{l. labd{t, prób{lja a technik{t minél pontosabban gyakorolni. Ismerje a haszn{lt szerek nevét. Célbedob{s zs{molyra, karik{ba 6 m-ről. T{volba dob{s kislabd{val Fiú: m. L{ny: m. T{masz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény J{tékos t{masz és függésgyakorlatok talajon, zs{molyon, bord{sfalon, m{szók{n. Egyensúlygyakorlatok, j{r{sok vonalon, padon feladatokkal. J{tékok, versengések. Guruló{tfordul{s előreh{tra, tarkó{ll{s. Bord{sfal gyakorlatok. Lebegő{ll{s, mérleg{ll{si kísérletek. Saj{títsanak el egyszerű tornajellegű t{masz és függéshelyzeteket, legyenek képesek hely- és helyzetv{ltoztat{sokra t{maszban és függésben Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a j{tékos feladathelyzetekben. Fejlődjön kondícion{lis és koordin{ciós képességük, mozg{sos cselekvésbiztons{guk. Legyen képes különböző j{tékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére v{ltozó körülményekkel. A testtömeg megtart{sa függésben és t{maszban. M{szókötélen m{szókulcsol{ssal m{sz{si kísérletek. Tudja bemutatni az ór{n tanult t{masz és egyensúly gyakorlatokat ön{llóan. Labd{s gyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény A labdakezelés egyszerű módjai, ezek alkalmaz{sa testnevelési j{tékokban. Egyszerű labdaj{tékok. Ügyesség, elemi szintű j{ték és együttműködési készség. Szab{lyok betart{sa, becsületes j{ték. Labdaj{tékok. Tudja a labd{t gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult {tad{si módokkal a t{rsnak 136

137 Labdagurít{s, elkap{s, feldob{s, labdapattogtat{s, dob{s t{volba, célba, ut{nzój{r{sban labda terelgetése. Labdaérzék fejlesztése. {tadni. Szlalom labdavezetés 15 m- es p{ly{n. Labdaadogat{s p{rokban 1 perc 3 m-es t{vols{gból {tad{s. Küzdő feladatok és j{tékok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Húz{sok, tol{sok p{rokban, csoportokban. Emelések, hord{sok Elemi és speci{lis ügyesség a p{ros küzdelmekben. Kultúr{lt, sportszerű testtest elleni küzdelem elfogad{sa és végrehajt{sa. 137

138 Foglalkoz{sok a szabadban Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Edzettség az időj{r{s kellemetlen hat{sainak elviselésére. Alkalmazkodóképesség kialakít{sa. Speci{lis szabadtéri j{tékok, sorversenyek, évszaktól függően. (Ugróiskol{k, fogócsk{k, labd{z{s.) Rendszeres mozg{sos tevékenységek a szabadban. Úsz{s Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Vízhez szoktató j{tékok. Sikl{sok hason és h{ton. Kar- és l{btempó v{lasztott úsz{snemben, ezek összehangol{sa, levegővétel. J{tékok a vízben. 3. évfolyam Vízbiztons{g szerzése. Gyakorlotts{g egy úsz{smódban. Légzőgyakorlatok. Az uszoda és a természetes vizek ismerete. Vízbiztons{g m biztons{gos leúsz{sa segédeszközök nélkül. Órasz{m: 3 óra/hét Részei: Rendgyakorlatok Gimnasztika J{r{sok és fut{sok Szökdelések Ugr{sok Dob{sok T{masz-, függő- és egyensúlygyakorlatok Labd{s gyakorlatok Küzdő feladatok és j{tékok Foglakoz{sok a szabadban Úsz{s (amennyiben az oszt{lyok v{llalj{k) 138

139 Rendgyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Sorakoz{s kétsoros vonalban: igazod{s, takar{s, jelentésad{s. Testfordulatok helyben, két ütemben. J{r{s ütemtart{ssal. Nyitód{sok és z{ród{sok, fejlődések és szakadoz{sok j{r{s közben. Gimnasztika Legyenek képesek: a gyakorlatokra vonatkozó szakkifejezéseket megérteni, a gyakorlóhelyek, -szerek és eszközök nevét ismerni, az öltözői rendet, a higiénés szok{sokat kialakítani; az óraszervezés szempontj{ból szükséges foglalkoz{si form{kat és alakzatokat felismerni, azokat együttesen, gyorsan és célszerűen végrehajtani; Alakzatok felvétele és v{ltoztat{sa a reproduk{l{s szintjén. Tartalom Hat{rozott form{jú szabad-, t{rsas- és kéziszergyakorlatok. Feladatok ritmusra, énekre, zenére. Tart{sjavító gyakorlatok. J{tékos képességfejlesztés. Testnevelési és egyéb j{tékok. Húzódzkod{si kísérletek. Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény A tanult gimnasztikai gyakorlatokból össze{llított mozg{sokat folyamatosan és pontosan a pedagógus utasít{sainak megfelelően (ütemtart{ssal és zenére is) végrehajtani, a j{tékos képességfejlesztő gyakorlatokat, testnevelési j{tékokat és sportszerű testtest elleni küzdelem fog{sait elsaj{títani. Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasít{sainak megfelelően. J{r{sok és fut{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény J{r{s, fut{s zenére, Rendelkezzenek a tanulók A v{ltozó feltételeknek 139

140 ütemtart{ssal. Futóiskola feladatok, futóés fogój{tékok. Kitartó és gyorsfut{sok. Gyorsindul{sok. Térdelő- és {llórajt. Állóképességi fut{sok egyenletes tempóban. Szökdelések és ugr{sok {ltal{nos futókészséggel (ami a későbbiekben az atlétikus mozg{sokban és a sportj{tékokban alapvetően szükségessé v{lik). Tudjanak 8-9 percig kitartóan futni, vagy futómozg{st tartalmazó tevékenységet(j{tékot) végezni, illetve a v{ltozó feltételeknek megfelelően fut{sukat szab{lyozni. megfelelően tudja szab{lyozni j{r{s{t, fut{s{t. A helyből és nekifut{ssal történő ugr{sok összerendezett végrehajt{sa. A tevékenység célj{nak és a labda saj{toss{gainak megfelelő dob{smód megv{laszt{sa és végrehajt{sa. Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Szökdelő iskola, v{ltott l{bú szökdelés elsaj{tít{sa. Akad{lyversenyek ugró, szökdelő feladatokkal. Kötél{thajt{sok. T{volugr{s néh{ny lépés nekifut{sból, elugrós{vból. Legyenek képesek a helyből és nekifut{ssal történő ugr{sokat összerendezetten végrehajtani (hangsúlyozott elrugaszkod{s, a kar- és l{bmunka összhangj{nak megteremtése) Ugrókötelezésnél 1 perc alatt meghat{rozott ugr{ssz{mot teljesíteni. A helyből és nekifut{ssal történő ugr{sok összerendezett végrehajt{sa. Dob{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Hajít{sok és dob{sok egy és két kézzel t{volba és célba különböző méretű labd{val. Kislabdahajít{s {llóhelyből, kilépéssel har{ntterpeszbe, lassú sét{ból t{volba. A hajító mozdulat helyes végrehajt{sa. Egym{stól eltérő dob{smódok végrehajt{sa. A tevékenység célj{nak és a labda saj{toss{gainak megfelelő dob{smód megv{laszt{sa és végrehajt{sa. Labd{s gyakorlatok 140

141 Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény A labda egyéni elképzelés szerinti mozgat{sa (dob{ssal, rúg{ssal, labdavezetéssel) és birtokbavétele. Célzott dob{sok mozgó t{rsra. Az elsaj{tított mozg{sok versenyhelyzetben való alkalmaz{sa. Labda{tad{sok {tvételek. Legyen képes a labd{t kézzel, illetve l{bbal vezetni, tov{bbítani, birtokba venni (a j{tékokban sikerélményt biztosító szinten). Alkalmazkodjon a mozgó labd{hoz és a t{rsakhoz, különítse el a t{madó- és a védőmozg{st, ismerje fel a megold{si lehetőségeket, tartsa be a j{ték és magatart{si szab{lyokat. Vegyen részt többféle labdaj{tékokban. Értékelés: Az értékelés gyakorlati bemutat{ssal történik egyénileg, p{rokban vagy csapat form{ban. 4. évfolyam Órasz{m: 3 óra/hét Részei: Rendgyakorlatok Gimnasztika J{r{sok és fut{sok Szökdelések Ugr{sok Dob{sok T{masz-, függő- és egyensúlygyakorlatok Labd{s gyakorlatok Küzdő feladatok és j{tékok Foglakoz{sok a szabadban Úsz{s (amennyiben az oszt{lyok v{llalj{k lehet a heti 2x30 perc terhére) 141

142 Rendgyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény (Az előző évfolyamban tanultak gyakorl{sa.) A menet megindít{sa és meg{llít{sa ütemtart{ssal. Fejlődések és szakadoz{sok j{r{s és fut{s közben. Többsoros vonal, oszlop alakít{sa. Gimnasztika Legyenek képesek: a gyakorlatokra vonatkozó szakkifejezéseket megérteni, a gyakorlóhelyek, -szerek és eszközök nevét ismerni, az öltözői rendet, a higiénés szok{sokat kialakítani; az óraszervezés szempontj{ból szükséges foglalkoz{si form{kat és alakzatokat felismerni, azokat együttesen, gyorsan és célszerűen végrehajtani. Alakzatok felvétele és v{ltoztat{sa a reproduk{l{s szintjén. Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Hat{rozott form{jú 4-8 ütemű szabad-, t{rsas-, kéziszer-, pad- és bord{sfalgyakorlatok. Feladatok ritmusra, zenére. Tart{sjavító gyakorlatok. J{tékos képességfejlesztés. Testnevelési és egyéb j{tékok. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból össze{llított mozg{sok folyamatos és pontos, a pedagógus utasít{sainak megfelelő (ütemtart{ssal és zenére is) végrehajt{sa. Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasít{sainak megfelelően, majd ön{llóan is. J{r{sok és fut{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény J{r{sok, fut{sok feladatokkal. Kitartó fut{sok percig. A j{r{sok, fut{sok, gyors Legyen képes a különböző tempójú j{r{sok és fut{sok végrehajt{s{ra. Legyen képes kitartó A v{ltozó feltételeknek megfelelően tudja szab{lyozni j{r{s{t fut{s{t. Hajtsa végre az indít{s 142

143 indul{sok gyakorl{s{t biztosító j{tékok, versengések. Térdelő és {llórajtok. fut{sra percig saj{t tempóban. jeleinek megfelelő mozg{selemeket. Szökdelések és ugr{sok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Szökdelő iskol{k, sorozatugr{sok egy- és p{ros l{bon. Ugról{b kiv{laszt{sa. Emelkedő szekrénysoron való felfut{s, majd leugr{s. Szökdelések emelkedőre. T{volugr{s meghat{rozott elugró helyről. T{volugró versenyek. Dob{sok A le, fel, {t, sorozat szökdelések, ugr{sok koordin{lt végrehajt{sa helyben, tovahalad{ssal, fordulatokkal. Készüljön fel és viselje el a talajfog{s hat{sait. Legyen képes elviselni a kisebb ütközéseket, fejlődjön talajfog{s{nak biztons{ga. Közepes lendületű nekifut{ssal végrehajtott ugr{sok hangsúlyozott elrugaszkod{ssal, harmonikusan. Helyből t{volugr{s fiú: 120 cm, l{ny: 100 cm. Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Hajít{si kísérletek kidobó {ll{sból befordul{ssal és nekifut{ssal. Medicinlabda dob{s, vetés, lökés helyből és különböző testhelyzetekből. Dob{sos testnevelési j{tékok. Legyen képes kiv{lasztani a dobófeladatnak legmegfelelőbb mozg{sform{t. A hajító és lökő mozdulat kialakít{sa, fejlesztése. A megfelelő dob{smód kiv{laszt{sa és végrehajt{sa. Célbadob{sok. T{masz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Eddig tanult elemek Bonyolultabb tornaelemek Testtömegük megtart{sa magasabb szinten való elsaj{tít{sa. t{maszban és függésben, 143

144 elsaj{tít{sa. Vetődés mellső fekvőt{maszból h{tsó fekvőt{maszba. Kéz{ll{sba lendülés bord{sfaln{l t{rs segítségével. Magas guruló{tfordul{sok előre. Kézen{tfordul{sok oldalt. Sp{rg{k. Padon, alacsony gerend{n j{r{sok, szökkenések, fordulatok, l{bcserék, leugr{sok. Felguggol{s, függőleges repülés 2-3 részes szekrényen. Leugr{sok bord{sfalról. Kötélm{sz{s fél- vagy teljes magass{gig. J{tékok, versengések. Térbeli t{jékozódó képesség fejlesztése. Izomérzékelés alakít{sa és fejlesztése. Tornagyakorlatok koordin{lt és esztétikus végrehajt{sa. majd mozg{s közben. Labd{s gyakorlatok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Labda{tad{sok és -{tvételek (helyben és mozg{s közben). Labdavezetések (ir{nyv{ltoztat{ssal is.) Fejelési kísérletek p{rokban. A labda levegőben tart{sa kézzel, l{bbal és fejjel. Meg{ll{sok labdavezetésből és t{rstól kapott labd{val. Sportj{tékok előkészítése labd{s j{tékokkal, versengésekkel. A labd{t kézzel, illetve l{bbal vezetni, tov{bbítani, birtokba venni (a j{tékokban sikerélményt biztosító szinten), tov{bb{ a mozgó labd{hoz és a t{rsakhoz alkalmazkodni, a t{madó- és a védőmozg{st elkülöníteni, a megold{si lehetőségeket felismerni, a j{ték és magatart{si szab{lyokat betartani. Vegyen részt többféle labdaj{tékban. 144

145 Küzdőfeladatok és j{tékok Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Esések, gurul{sok, tompít{sok. Foglalkoz{sok a szabadban Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Edzettség az időj{r{s kellemetlen hat{sainak legyőzésére. Az alkalmazkodóképesség kialakít{sa az időj{r{si viszonyokhoz. Speci{lis szabadtéri j{tékok. Rendszeres mozg{sos tevékenységek végzése. Úsz{s Tartalom Fejlesztési követelmények Minim{lis teljesítmény Az elsaj{tított úsz{snem mellett egy tov{bbi technika alapjainak elsaj{tít{sa J{tékok, versenyek. Futó-, fogó-, küzdőj{tékok Angol nyelv Óraterv Biztons{gos mozg{s a vízben. Alapfokú úsz{stud{s. Helyes légzőtechnika kialakít{sa. Meghat{rozott t{vols{g biztons{gos leúsz{sa helyes technik{val Évfolyam Heti órasz{m Éves órasz{m ÉVFOLYAM 145

146 Célok és feladatok Az első évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktat{s alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanul{sa ir{nt, sikerélményhez juttatni a di{kokat, m{srészt megalapozni a későbbi nyelvtanul{st, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez j{rul még a nyelvtanul{si stratégi{k kialakít{s{nak megalapoz{sa. Gyermekkorban a nyelvtanul{s a természetes nyelvelsaj{tít{s folyamataira épül. A gyerekek sz{mukra érdekes, értelmes, önmagukban motiv{ló és kognitív szintjüknek megfelelő kihív{st jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek sor{n a célnyelvet hallva, a szitu{ciót, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsaj{tít{s{ban. Ez a folyamat lassú, az idősebb koroszt{lyra jellemző l{tv{nyos nyelvi eredményt nem v{rhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek sor{n egyes di{kok ak{r hónapokig nemigen szólalnak meg, de a j{tékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi ór{kon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a vil{gról kialakult ismereteik alapj{n értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag {ltaluk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihaszn{l{s{val, szemléltetéssel, m{srészt m{r ismert tant{rgyak anyag{nak integr{l{s{val érhető el. Így v{lik az ismeretlen célnyelvi tan{ri beszéd érthetővé a di{kok sz{m{ra. A kerettanterv az 1 4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédsz{ndékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasít{sok és a cselekvésre épülő j{tékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas v{laszoktól (igen, nem, név, szín, sz{m stb.), a memoriz{lt, elemezetlen nagyobb egységek haszn{lat{ig terjed (köszönés, mondóka, körj{ték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és v{lasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként haszn{lnak a tan{r célnyelvhaszn{lat{val p{rhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsaj{tít{s folyamat{t tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvas{s és ír{s bevezetésével célszerű v{rni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. SNI tanulók Beszédfogyatékos tanulók: A beszédfogyatékoss{g típus{hoz igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az ír{sbeliség, diszlexi{s tanulókn{l pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédhall{s, hangos beszéd, helyes ejtés fejlesztése. 146

147 Az ismeretszerzésben a vizu{lis illetve az akusztikus csatorn{k dominanci{j{nak t{mogat{sa, komplex nyelvi fejlesztés. Autisztikus tanuló: Az élő idegen nyelv oktat{s{t azokn{l az autisztikus tanulókn{l érdemes megkezdeni, akik m{r kommunikatív módon, v{ltozatos kontextusokban és funkciókban haszn{lj{k anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapj{n javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését. Pszichés fejlődési zavar esetén (elsősorban a diszes gyereknél) a nyelv tanul{sa auditív módszerekkel javasolt. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. 147

148 TARTALOM 1. ÉVFOLYAM Kommunikációs szándékok Köszönés, üdvözlés, bemutatkozás, megköszönés, utasítások, udvarias kínálás, elfogadás, visszautasítás. fogalomkörök lét és birtokl{s kifejezésére haszn{lt igék {llító, tagadó, kérdő mondatban egyes sz{mban hímnem- nőnem különbsége felszólító mód személyes, birtokos névm{sok meglepetés kifejezése egyes sz{m - többes sz{m néh{ny alapvető elölj{rószó / on, under, in, next to / Témakörök Én és a csal{dom /10 óra/ h{z; lak{s részei; / 10 óra/ sz{mok 1-20; / 4 óra/ testrészek; /8 óra/ {llatok; / 10 óra/ néh{ny étel, ital; /8 óra/ színek; /4 óra/ ruhadarabok; /10 óra/ mesék, mondók{k, dalok, versikék./10 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A tanuló tudja követni a tan{r egyszerű utasít{sait. Kezd kialakulni a közös oszt{lynyelv. Megért rövid, ismert elemekből {lló közléseket, és tud r{juk reag{lni cselekvéssel. Felismer sz{m{ra fontos részleteket néh{ny mondatos közlésekben. BESZÉDKÉSZSÉG 148

149 A tanuló tudja a szavakat, mondatokat ismételni, kezd kialakulni a helyes hangsúly, hanglejtés. Tud a tanuló egyszerű inform{ciókat kérni és adni. Előadnak rövid jeleneteket p{rban vagy csoportban. Dalok, mondók{k, versikék, mesék, rövid történetek reproduk{l{sa. ÉRTÉKELÉS A két alapkészség folyamatos megfigyelése, rendszeres szóbeli értékelés. 149

150 TARTALOM Kommunikációs szándékok 2. ÉVFOLYAM Köszönés, elköszönés, bocs{natkérés, dolgok megnevezése, megszólít{s, képesség kifejezése, betűzés, igenlő vagy nemleges v{lasz FOGALOMKÖRÖK hat{rozatlan névelő haszn{lata egyes sz{m 3. személy haszn{lata birtokos névm{s egyes sz{m 1. és 3. személyben birtokl{s kifejezése: I've got he's got she's got birtokl{s kifejezése 's birtokos jellel képesség kifejezése: can haszn{lata there is, there are haszn{lata többes sz{m: How many? Témakörök A csal{d bemutat{sa,/10 óra/ ABC,/5 óra/ Iskolai és környezeti t{rgyak, /10 óra/ Tulajdons{gok, melléknevek,/8 óra/ Testrészek, /6 óra/ Óra, időkifejezések/5 óra/ Időj{r{s,/7 óra/ Állatok, /6 óra/ Ruhadarabok, /8 óra/ V{s{rl{s/9 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A tanuló tudja követni a tan{r egyszerű utasít{sait. Megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egy-kétmondatos kérést, utasít{st, arra cselekvéssel v{laszol. Képek segítségével megérti a szitu{ciókat, p{rbeszédeket, történeteket. Beszédkészség A tanuló hi{nyos vagy egyszerű mondatban v{laszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket /néh{ny mondók{t, verset, dalt/ tanult minta alapj{n reproduk{l. Olvasott szöveg értése 150

151 A tanuló felismeri szavak írott alakj{t, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néh{ny szóból {lló mondatot elolvas. Ismert szöveget hangosan felolvas. Íráskészség Szóalkot{s betűkből. Néh{ny szóból {lló, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondat leír{sa Mondatalkot{s szavakból. Értékelés Folyamatos megfigyelés, rendszeres szóbeli értékelés. Az ír{sbeli munk{k figyelemmel kísérése. 151

152 3. ÉVFOLYAM TARTALOM KOMMUNIK[CIÓS SZ[NDÉKOK Bocs{natkérés, dolgok, személyek megnevezése, tetszés - nemtetszés; engedélyezés; tud{s, nem tud{s FOGALOMKÖRÖK A legfontosabb kérdőszavak / what, who, whose, where, when / some és any névm{sok {llító, tagadó, kérdő mondatokban Folyamatos jelen idő mutató névm{sok néh{ny alapvető elölj{rószó keltezés tő- és sorsz{mnevek l-100-ig A személyes névm{s t{rgyesetű alakjai az egyszerű jelenidő {llító, tagadó és kérdő mondatokban TÉMAKÖRÖK H{z, lak{s, berendezési t{rgyak;/8 óra/ Tant{rgyak;/ 5 óra/ V{s{rl{s;/7 óra/ Napirend;/8 óra/ Fontosabb élelmiszerek; /8 óra/ Napt{r, évszakok, hónapok, napok; /8 óra/ Tulajdons{gok /8 óra/ Ruhadarabok /8/ Ünnepek;/ 5 óra/ Mondók{k, dalok, versek;/9 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Az angol nyelvű óravezetés, tanórai utasít{sok követése. A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség 152

153 A helyes hangképzés, kiejtés, hangsúly, hanglejtés elsaj{tít{sa. Dalok, mondók{k, versikék, mesék, rövid történetek reproduk{l{sa. A tanuló hi{nyos vagy egyszerű mondatban v{laszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre. Olvasott szöveg értése Rövid szöveg feldolgoz{sa illusztr{ciók segítségével, tan{ri ir{nyít{ssal. Ismert szöveg hangos olvas{sa. Egyszerű inform{ciók kiszűrése olvasott szövegből. Íráskészség A tanuló leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néh{ny szóból {lló mondatokat. Értékelés Folyamatos megfigyelés, rendszeres szóbeli értékelés. Az ír{sbeli munk{k figyelemmel kisérése, értékelése. 153

154 TARTALOM 4. ÉVFOLYAM KOMMUNIK[CIÓS SZ[NDÉKOK Tilt{s; sz{ndék, terv kifejezése; érdeklődés hogylét ir{nt és arra reag{l{s, inform{cióad{s, inform{ciókérés, gratul{ciók, kín{l{s és arra reag{l{s. FOGALOMKÖRÖK elölj{rószók / helymeghat{roz{s / - on top of, between../ kérdőszavak körének bővítése / Whose?.. egyszerű jelen idő felszólító mód be going to szerkezet Must, mustn't segédige egyszerű múlt idő / létige, néh{ny rendhagyó ige / módhat{rozók és kérdésük / how? / néh{ny megsz{ml{lható és megsz{ml{lhatatlan főnév TÉMAKÖRÖK Bemutatkozás /10 óra/ Szabadidő, hobbi;/8 óra/ Sport{gak; kedvenc sport,/10 óra/ Televíziós programok;/6 óra/ Lakószoba bemutat{sa /7 óra/ Kedvenc {llatok,/ 8 óra/ Állatok a vil{g különböző t{jain/7 óra/ Időpont; d{tumok/10 óra/ Foglalkoz{sok; /6 óra/ Kedvenc és kevésbé kedvenc ételek/10 óra/ Iskola helyiségei/10 óra/ London; múzeumok/3 óra/ Mesék, mondók{k, dalok, versek;/8 óra/ Ünnepek /8 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 154

155 Az idegen nyelvű óravezetés, a tanórai utasít{sok követése. A tanuló kiszűr fontos inform{ciókat rövid, egyszerű közlésekből. Reag{l néh{ny mondatból {lló közlésre. A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban v{laszol. Tanult minta alapj{n egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz meg, kérdéseket tesz fel. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Rövid szöveg feldolgoz{sa illusztr{ciók és tan{ri ir{nyít{s segítségével. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néh{ny szóból {lló mondatokat elolvas. Egyszerű inform{ciókat kiszűr olvasott szövegből ön{llóan. ÍR[SKÉSZSÉG Egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapj{n ír{sban megfogalmaz. Több mondatból {lló, összefüggő szöveg / üzenet, bemutatkoz{s, stb. / ír{sa minta alapj{n Értékelés Az értékelés az első három évfolyamon a szülő felé írásban történik, az osztályzatok csak a negyedik évfolyamon jelennek meg. Ez is alátámasztja az általános fejlesztési célokat, így könnyebben kialakul a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás. Az értékelésben is elsősorban a szóbeliségre kell fektetni a hangsúlyt. A 4. évfolyamon az értékelés az al{bbiak szerint történik: Folyamatos megfigyelés, visszacsatol{s, szóbeli és ír{sbeli humanisztikus értékelés. Az ír{sbeli munk{k figyelemmel kisérése. Form{ló, segítő értékelés. Rendszeres szóbeli és ír{sbeli ellenőrzés. Félévkor és év végén oszt{lyoz{s. SNI: Az idegen nyelv tanul{s{nak értékelése a szakértői bizotts{g {ltal ki{llított szakvélemény alapj{n történik. 155

156 ELSŐ IDEGEN NYELV: NÉMET Évfolyam Heti órasz{m Éves órasz{m ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az első évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktat{s alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanul{sa ir{nt, sikerélményhez juttatni a di{kokat, m{srészt megalapozni a későbbi nyelvtanul{st, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez j{rul még a nyelvtanul{si stratégi{k kialakít{s{nak megalapoz{sa. Gyermekkorban a nyelvtanul{s a természetes nyelvelsaj{tít{s folyamataira épül. A gyerekek sz{mukra érdekes, értelmes, önmagukban motiv{ló és kognitív szintjüknek megfelelő kihív{st jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek sor{n a célnyelvet hallva, a szitu{ciót, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsaj{tít{s{ban. Ez a folyamat lassú, az idősebb koroszt{lyra jellemző l{tv{nyos nyelvi eredményt nem v{rhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek sor{n egyes di{kok ak{r hónapokig nemigen szólalnak meg, de a j{tékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi ór{kon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a vil{gról kialakult ismereteik alapj{n értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag {ltaluk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihaszn{l{s{val, szemléltetéssel, m{srészt m{r ismert tant{rgyak anyag{nak integr{l{s{val érhető el. Így v{lik az ismeretlen célnyelvi tan{ri beszéd érthetővé a di{kok sz{m{ra. A kerettanterv az 1 4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédsz{ndékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasít{sok és a cselekvésre épülő j{tékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas v{laszoktól (igen, nem, név, szín, sz{m stb.), a memoriz{lt, elemezetlen nagyobb egységek haszn{lat{ig terjed (köszönés, mondóka, körj{ték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és v{lasz, melyet 156

157 visszajelzésként, megerősítésként haszn{lnak a tan{r célnyelvhaszn{lat{val p{rhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsaj{tít{s folyamat{t tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvas{s és ír{s bevezetésével célszerű v{rni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. SNI tanulók Beszédfogyatékos tanulók: A beszédfogyatékoss{g típus{hoz igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az ír{sbeliség, diszlexi{s tanulókn{l pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédhall{s, hangos beszéd, helyes ejtés fejlesztése. Az ismeretszerzésben a vizu{lis illetve az akusztikus csatorn{k komplex nyelvi fejlesztése. Autisztikus tanuló: Az élő idegen nyelv oktat{s{t azokn{l az autisztikus tanulókn{l érdemes megkezdeni, akik m{r kommunikatív módon, v{ltozatos kontextusokban és funkciókban haszn{lj{k anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapj{n javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését. Pszichés fejlődési zavar esetén (elsősorban a diszfunkció zavarral küzdő gyerekeknél) a nyelv tanul{sa auditív módszerekkel javasolt. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti mag{t. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozz{{ll{s a nyelvtanul{s ir{nt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni p{r- és csoportmunk{ban. Ismerkedjen meg néh{ny alapvető nyelvtanul{si stratégi{val. 157

158 Éves órasz{m: 74 óra 1. ÉVFOLYAM TARTALOM Kommunik{ciós sz{ndékok -Dolgok azonosítása - Das ist... -köszönés - Guten Tag!/Morgen! Tschüs! -megszólít{s, bemutatkoz{s - Hallo! Wer bist du? Ich bin... -udvarias kérés - Wo ist bitte...? -köszönet, közérzet-nyilv{nít{s - Wie geht"s? Danke gut! -tetszés- nem tetszés kifejezése - Das finde ich... -öröm és b{nat kifejezése - Prima! -érdeklődés kifejezése - Was ist das? Témakörök Az én vil{gom: bemutatkoz{s, csal{d ( 8 óra ) Állatok nevei és tulajdons{gai ( 8 óra ) Színek és tov{bbi alapvető melléknevek ( 6 óra ) Iskola: tanszerek, oszt{lyterem, berendezések ( 8 óra ) Ételek: édességek, gyümölcsök, zöldségek, italok(8 óra ) Ünnepek ( 6 óra ) Évszakok, időj{r{s ( 6 óra ) Hét napjai( 4 óra ) Sz{mok 20-ig ( 5 óra ) Öltözködés: ruhadarabok ( 6 óra ) Testrészek ( 5 óra ) Dalok, mondók{k a témakörökhöz kapcsolódóan ( 6 óra ) Fogalomkörök Hangok ejtése Névelők Tősz{mnevek Névm{sok: személyes, birtokos E. 1., 2. személy, kérdő Mondattan: egyszerű mondat ( kijelentő és kérdő ) TOV[BBHALAD[S FELTÉTELE 158

159 Hallott szöveg értése Egyszerű mondatok megértése, tanórai utasít{sok követése, egyszerű, mindennapi szitu{ciókban reag{l{s, a tan{r beszédének, szavainak visszaad{sa, imit{l{s. Beszédkészség Elsősorban a helyes hanglejtés, hangsúly és hangképzés elsaj{tít{sa, egyszerű inform{ciók kérése és ad{sa, rövid szövegrészek memoriterként, képleír{s. Egyszerűbb szerkezetű szövegeket (mondók{t, verset, dalt) tanult minta alapj{n reproduk{ljanak, hi{nyos vagy egyszerű mondatban v{laszoljanak az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre. Alkalmazott módszerek Hall{s ut{ni tanul{s képek és rajzok segítségével, mivel az ír{s- és olvas{stanít{s még nem jelenik meg. Nagy szerepe van a tan{r ir{nyító munk{j{nak, mert a tanulók a tőle l{tott, hallott minta alapj{n saj{títj{k el a tud{st. 159

160 2. ÉVFOLYAM Éves órasz{m:74 óra TARTALOM Kommunik{ciós sz{ndékok Az eddig tanult és haszn{lt nyelvi jelenségek bővítése - inform{ciókérés - Was ist dort? - helyeslés - Ja,das ist toll. - tagad{s - Nein,ich bin Peter. - kedvenc foglalatoss{gok megnevezése - Ich... gern. - harmadik személy bemutat{sa. -Das ist... Témakörök Ír{s -és olvas{stanul{s ( 21 óra ) A csal{d tém{hoz tartozó szókincs bővítése ( 9 óra ) J{tékok és sporttevékenységek ( 12 óra ) Lakberendezési t{rgyak ( 11 óra ) Hobbi ( 13 óra ) Versek, mondók{k ( 8 óra ) Fogalomkörök Személyes névm{sok egyes sz{mban Igeragoz{s egyes sz{mban Kérdőszavak A birtokviszony kifejezése A hat{rozatlan névelő tagad{sa A TOV[BBHALAD[S FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A helyes hanglejtés, hangsúly pontosít{sa, a kiejtés javít{sa, az új tanórai utasít{sok követése, hall{s ut{ni gyakorlatok feladatainak megold{sa. Beszédkészség: Ön{lló p{rbeszédalkot{s, dalok, mondók{k visszaad{sa. 160

161 Olvasott szöveg értése Ismert szavak olvas{sa és megértése, tanult szöveg felolvas{sa, néma olvas{s készsége, rövid szöveg megértése Ír{skészség Rövid szöveg m{sol{sa, emlékezetből való leír{sa, tankönyvi feladatok ön{lló megold{sa. 161

162 3. ÉVFOLYAM Éves órasz{m: 72 TARTALOM Kommunik{ciós sz{ndékok Az eddig tanult és haszn{lt nyelvi jelenségek bővítése: -t{rgyak azonosít{sa, minősítése -Das Buch ist dünn. -sorrendiség kifejezése - Das ist die erste Klasse. -heti terv készítése - Am Montag giesse ich Blumen. -inform{ció ad{s-kérés - Wann hast du Deutsch? -iskolai programok ismertetése - Am Dienstag ist die dritte Stunde Mathe. - v{s{rl{si sz{ndék kifejezése - Was kostet...?ich mőchte... -tetszéskifejezés, véleménynyilv{nít{s - Das finde ich teuer. - időpont, d{tum kifejezése - Ich habe am... Geburtstag. Témakörök Iskola: tanszerek, órarend, tant{rgyak ( 12 óra ) Sz{mtani alapműveletek ( 11 óra ) Telefonbeszélgetés ( 9 óra ) J{tékok ( 11 óra ) V{s{rl{s ( {r megérdeklődése, megad{sa, tetszésnyilv{nít{s) ( 10 óra ) Hónapok, évszakok, d{tum (11 óra ) Születésnap (7 óra ) Pontos idő, időpont megad{sa ( 8 óra ) Állatkerti {llatok, etetésük, szok{saik ( 6 óra ) Fogalomkörök Főnévi igenév, igeragoz{s egyes és többes sz{mban, igekötős és tőhangv{ltós igék Segédigék jelentése és haszn{lata Főnevek t{rgyesete Fordított szórend Hat{rozók: idő-, módhat{rozó Sorsz{mnevek és sz{mnevek 1000-ig Kérdőszók Gyenge főneveka TOV[BBHALAD[S FELTÉTELEI 162

163 Beszédkészség Beszédhelyzetek előad{sa szerepj{tékként, telefonos szerepj{ték, képsorok leír{sa összefüggő mondatokban, szöveg tartalm{nak elmond{sa, mindennapi történésekről beszélgetés. Hallott szöveg értése Egyszerű hallott szövegek lényegének kiemelése, hiányos szöveg kiegészítése Olvasott szöveg értése Nyelvileg összetettebb szöveg értése és feldolgoz{sa, ismert szöveg hangos olvas{sa, szöveg lényegének kiragad{sa. Ír{skészség Rövid szöveg emlékezetből való leír{sa, hi{nyos szöveg ön{lló kiegészítése, hib{s szöveg javít{sa, szöveg hall{s ut{ni kiegészítése, meghívó, üdvözlőlap készítése. 4. ÉVFOLYAM Éves órasz{m: 111 TARTALOM Kommunik{ciós sz{ndékok -érdeklődés egym{s lakhelye ir{nt -tan{rok és di{kok jellemzői -csal{d bemutat{sa -jókív{ns{gok kifejezése -hib{s kijelentések helyreigazít{sa - nicht, kein -felszólít{s - Geh!Lest! -érvek felsorol{sa - Das finde ich... -összefoglaló jellegű inform{cióad{s -útvonalak leír{sa, képleír{s ir{nyokkal - Hinten ist...wir fahren durch... Témakörök Lakóhely, orsz{gok, nagyobb német nyelvű v{rosok (14 óra) Iskola: taneszközök, tan{rgyak, az oszt{lyterem (14 óra) H{zi{llatok (10 óra) Születésnap ünneplése (16 óra) 163

164 Hobbik, sport, zenetanul{s (14 óra) Tévénézés (14 óra) Utaz{s (18 óra) Ünnepek: Farsang,Húsvét, Mikul{s, Kar{csony (11 óra) Fogalomkörök Igeragoz{s minden személyben Felszólító mód Tov{bbi segédigék Melléknév: fokoz{s, összehasonlít{s Elölj{rószók t{rgyesettel Által{nos alany Mellékmondati szórend: weil Birtokos névm{soka TOV[BBHALAD[S FELTÉTELEI Beszédkészség, beszédértés Német óravezetés, a tanórai utasít{sok követése. Reag{l{s l{tott és hallott jelenségekre, magyar{zó v{laszad{s, p{rbeszédek újabb szitu{ciókban, fontos részletek felismerése rövid, egyszerű közlésekben. Olvasott szöveg értése Egyszerű autentikus szöveg megértése és ön{lló, vagy tan{ri ir{nyít{ssal történő feldolgoz{sa. Ír{skészség Tartalmilag hib{s szöveg javít{sa, jegyzet alapj{n fogalmaz{s készítése, rövid szöveg dikt{l{s ut{ni leír{sa. Értékelés: Az értékelés az első h{rom évfolyamon a szülő felé ír{sban történik, az oszt{lyzatok csak a negyedik évfolyamon jelennek meg. Ezt is al{t{masztja az {ltal{nos fejlesztési célokat, így könnyebben kialakul a nyelvtanul{s ir{nti pozitív hozz{{ll{s. Az értékelésben is elsősorban a szóbeliségre kell fektetni a hangsúlyt. 164

165 165

166 Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Tantárgyak A tantárgyak tartalma 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolam 4.évfolyam Óraszám Összóraszám Tanulócsoportok száma Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Idegen nyelv Vizuális nyelvoktatás 1-3.osztályig Idegen nyelv Matematika Matematika Ember és társadalomismeret Ember a természetben Történelem Emberismeret Tánc és dráma(ön-és társ.ism.játékok). Életvitel Társadalomismeret Inegrált természetismeret Természetismeret és technika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Földrajz Ének Rajz, vizuális Mozgókép és Művészetek médiaismeret Informatika Informatika 1,5 1,5 0 55,5 Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel Testnevelés, sport Testnevelés Testnevelés, testi és lelki egészség Alapóraszám ,5 82, ,5 Kötelező óraszám ,5 2 82, ,5 166

167 Kötelező óraszám tanulócsoportokra Válkasztható óraszám Nem kötelező tanórai foglalkozás évfolyamra Csoportbontás Felzárkóztatás, fejlesztés 0 Szabadon válsztható órák 0 Sportkör Összesen 45 Tehetséggondozás % Hátrányos tanulócsoportokra tan.fejlesztése Összesen Napközis órabeoszt{s Lépésről lépésre Művészeti program 167