PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009

Átírás

1 Budenz József [ltal{nos Iskola és Gimn{zium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009 Alsó tagozatos tanterv

2 1. Az alsó tagozat óraterve Óraterv Tant{rgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. összesen Magyar Matematika Emberismeret (T{rs.ism.) Természetismeret Életvitel Vizu{lis Művészetek Ének Testnevelés Idegen nyelv Informatika ,5 1, ,5 + 2 Rehabilit{cióra fordított órakeret: Pszichés fejlődési rendellenesség esetén Célok: Az adott évfolyam kötelező órasz{m{nak A rehabilit{cióra felhaszn{l órakeretet ell{tó pedagógus: A felhaszn{lt órakeret lehet: Beszédfogyatékos tanulók sz{m{ra Autisztikus tanulók sz{m{ra A megfelelő tartalmak közvetítése egyéni tempóban. Speci{lis módszerek, kiegészítő, fejlesztő, rehabilit{ciós, ter{pi{s elj{r{sok alkalmaz{sa. 15% -a = 3 óra 40% -a= 8 óra 50 % -a= 10 és 11 óra Gyógypedagógus Gyógypedagógus Gyógypedagógus egyéni foglalkoz{s, kiscsoportos foglalkoz{s, tanórai integr{ció, stb., 2

3 Magyar nyelv és irodalom Alapelvek és célok A magyars{g összetartó ereje nyelvében és kultúr{j{ban rejlik. Az anyanyelvi nevelés megismerteti, {törökíti a nyelvi és kultur{lis hagyom{nyokat. Mindezek biztos ismerete segíti az egyént képességeinek kibontakoztat{s{ban, alkalmass{ teszi a t{rsadalmi beilleszkedésre, a hum{nus magatart{sra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi inform{ciók megszerzését, problém{k megértését, valamint megold{s{t. A kollektív emlékezet és a nemzeti irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen föltétele a haz{hoz, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúr{hoz való kötődésnek. Ezért az anyanyelvi nevelés egyar{nt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek. A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanít{s{nak célja, hogy az életkori saj{toss{gok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhaszn{lattól a tudatos felé; hogy megismertesse népünk hagyom{nyaival, kultur{lis értékeivel. Célja tov{bb{, hogy beszédét alkalmass{ tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunik{ciós helyzethez igazodó közlésére, és megtanítsa az ír{sbeli nyelvhaszn{latra. Az anyanyelvi kompetenci{k hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkod{smódj{ra, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósít{s{ra. A többi műveltségterület (tant{rgy) tanul{sa elképzelhetetlen a szóbeli és ír{sbeli szövegértés-szövegalkot{s megfelelő színvonala nélkül. Ennélfogva az anyanyelvi képzésnek {t kell szőnie a teljes oktat{si-nevelési folyamatot. Az iskol{ba lépő gyermek sz{m{ra a beszéd az egyetlen ismert nyelvhaszn{lati mód. Ebből következik, hogy az élőbeszéd szolg{l alapul az összetettebb nyelvhaszn{lati módok: az olvas{s, az ír{s, az ír{sbeli szövegalkot{s megtanít{s{hoz. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvas{s integr{lt fejlesztése. A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az irodalom megszerettetése és az olvas{si kedv fölkeltése, ébren tart{sa; az irodalomolvas{s személyiségform{ló hat{s{nak érvényre juttat{sa. SNI tanulókn{l: Az olvas{s és az ír{s tanít{s{n{l az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiv{laszt{sa történjen. Egyes tanulókn{l a gépi ír{s elsaj{tít{sa teremt majd lehetőséget az ír{sbeli kommunik{cióra. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és reduk{lni kell az egyes speci{lis eltérések figyelembe vételével. Ezeket a módosít{sokat a tanmenetekben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. 3

4 Kiemelt fejlesztési feladatok Pszichés fejlődési zavara miatt a tanul{sban tartósan akad{lyozott tanulók: Diszlexia, diszgr{fia: egyéni fejlesztési terv szerint a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. Módszer: Meixner - féle a)folyamatos szókincsfejlesztés, és a verb{lis emlékezet fejlesztése, b) finom motorikus mozg{sok fejlesztése, c) figyelem, koncentr{ció fejlesztése. d) a testséma biztons{g{nak kialakít{sa, e) a téri és időrel{ciók kialakít{sa praktikus és verb{lis szinten, f) a vizuomotoros koordin{ció gyakorl{sa, g) a l{t{s, hall{s, mozg{s koordin{lt működtetése, h) az olvas{s, ír{s tanít{sa (szükség esetén újratanít{sa) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén g{tl{s elvét figyelembe vevő, valamint a vizu{lis és auditív észlelésre alapozó módszerrel, i) az olvas{s, ír{s készségének folyamatos gondoz{sa, fejlesztése a tanuló egész iskolai p{lyafut{sa alatt, j) a kompenz{ló technik{k alkalmaz{sa valamennyi tant{rgy tanul{sa sor{n, k) az élő idegen nyelv oktat{sa speci{lis módszerekkel, auditív megközelítéssel, l) az olvas{sképtelenség esetében a tanul{s segítése a szövegek auditív tolm{csol{s{val, gépi ír{ssal, szövegszerkesztő haszn{lat{nak megtanít{s{val és alkalmaz{s{val. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 15 % Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. Beszédfogyatékosok estén: egyéni fejlesztési terv szerint a logopédus, a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befoly{solhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósít{sa kív{n nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékoss{g típus{tól függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolód{sok v{lhatnak szükségessé. Néh{ny szempont azonban {ltal{nosítható: - olvas{s-, ír{stanít{si módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvas{stanít{si módszer aj{nlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorl{si, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondoz{s a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktat{s teljes időtartama alatt központi szerepet j{tszik. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 40 %, Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. 4

5 Autisztikus tanulók: A fejlesztés fő célterülete a kommunik{ció, mint a kapcsolatteremtés és fenntart{s, valamint az inform{ciócsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hi{nya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunik{ciós sz{ndék, illetve a kommunik{ciós funkció megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verb{lis képességeik színvonal{tól - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunik{ciós eszközrendszerek alkalmaz{s{ra. Rehabilit{ciós ór{k sz{ma: 50%, Ezeket az ór{kat gyógypedagógus l{tja el. Beszédértés, beszédművelés Az iskol{ba lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen haszn{lj{k, az iskola feladata a t{rsadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhaszn{lat létrehoz{sa. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optim{lis hangz{s{nak megalapoz{sa, mint a kommunik{ciós képességek alakít{sa és az udvarias nyelvi magatart{s megtanít{sa. Az eredményes kommunik{ció érdekében szoktatunk a t{rsakkal való együttműködésre, m{sok véleményének meghallgat{s{ra, értelmezésére. R{ir{nyítjuk a figyelmet a partner beszédének értelmi és érzelmi tartalm{ra, a nem verb{lis közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saj{t véleményének érthető megfogalmaz{s{ra, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkod{sra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Besz{molhatnak megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvt{ri gyűjtőmunk{ról. A memoriterek szöveghű megszólaltat{sa közben megkív{njuk a hallgatós{ggal való kapcsolattart{st. Különféle dramatikus form{kat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg b{boz{ssal vagy dramatikus j{tékokban. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; elj{tszatjuk p{rokban vagy csoportokban a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A szerepj{tékok fejlesztik az improviz{ciós készséget. A népi gyermekj{tékok, népszok{sok a hagyom{nyok őrzésére nevelnek. Szóbeli és ír{sbeli szövegalkot{s A legegyszerűbb szóbeli szövegalkot{sok a p{rbeszédek, amelyeket szitu{ciós vagy dramatikus j{tékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tiszt{znunk kell a szövegalkot{st befoly{soló tényezőket (kommunik{ciós partnerek, sz{ndékuk, kommunik{ciós körülmények). Szóbeli szövegalkot{snak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való besz{moló is. Az ír{sbeli fogalmaz{s készítése csak megfelelő ír{skészség kialakul{sa ut{n kezdhető el. A szóbeli és az ír{sbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg. Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő 5

6 szövegmint{kat műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Mint{ul legtöbbször az olvasm{nyok szolg{lnak a gyermekek fogalmaz{saihoz; szűkített vagy bővített reproduk{l{suk jelenti a szövegalkot{s első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkot{sokhoz: a képzelet, az érzelmek ön{lló kifejezéséhez. Egyúttal forr{sai az {rnyalt, gazdag szókincs kialakít{s{nak. A szabatos fogalmaz{son kívül m{r az alsó tagozatban el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését. Olvas{s, szövegértés Az alsó fokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az olvas{s technik{j{nak elsaj{títtat{sa: a betűk összeolvas{sa. A hangosan végzett olvas{stechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorl{s{t is szolg{lj{k. Alkalmazzuk a szótagoltató olvas{st, amelyről egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően fokozatosan térhetnek {t a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvas{sra. A hangos és a néma olvas{s folyamatos gyakorl{s{hoz mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondoz{sa, amely megalapozza a tanul{s egész későbbi folyamat{t, fejleszti az intellektu{lis képességeket, szélesíti a tanulók l{tókörét. Feltétele a szövegértésnek a megfelelő tempójú hangos és néma olvas{s. A szöveghű, jelentést értelmező felolvas{st csak előzetes felkészülés ut{n követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, mag{ncélú, hivatalos, publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek felfog{s{t, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsg{lata igen sok ir{nyban fejleszti a gyermekeket: gyarapodik {ltala szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szól{smond{sok haszn{lat{hoz. Az olvasm{nyok megértését segítik a különböző szövegelemző elj{r{sok. A feldolgoz{s sor{n a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatart{sform{kkal. Elsaj{títj{k a szereplők cselekedeteinek megítélését, ez{ltal fogékonys{gra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi v{laszt{sokban. Tanul{s, ismeretszerzés Korunk azt v{rja el az iskol{tól, hogy tanul{sra képes és tov{bbi ismeretszerzésre nyitott egyéneket neveljen. Ezért m{r az alapfokú oktat{s-nevelés sor{n megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés forr{saival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvt{rhaszn{lattal. Fontos mozzanata ennek a szót{rok, a gyermeklexikonok, az enciklopédi{k tanulm{nyoz{sa. Egyar{nt nevelünk a verb{lis és a nem verb{lis (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgoz{si technik{k közé tartozik a 6

7 gyűjtött adatok célszerű, {ttekinthető elrendezése, a v{zlatkészítés, amelyben a tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlotts{got kell szerezniük a tanulóknak az inform{ciók felhaszn{l{s{ban, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglal{s{ban. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A tudatos nyelvszemlélet alakít{s{hoz elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és {rnyalt nyelvhaszn{lat gazdagít{s{hoz hozz{j{rul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése. Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmond{sok, a szól{sok {tvitt jelentésének magyar{zat{val. A mondatfajt{kat kommunik{ciós sz{ndékuknak megfelelően vizsg{ltatjuk, haszn{ltatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben figyeltetjük meg a beszélő sz{ndék{nak megfelelő nyelvhaszn{latot. Mindezekkel fejlesztjük a tanulók kifejezőképességét. A sz{mítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli vil{g{ban különösen fontos a tanulókat valós péld{kkal meggyőzni a helyesír{s szükségszerűségéről, megismertetni legegyszerűbb norm{ival. Munk{nk akkor lesz eredményes, ha tanítv{nyaink hasznosítj{k a megismert nyelvtani, helyesír{si és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazz{k a szab{lyokat szóbeli s ír{sbeli megnyilatkoz{saikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel. Ír{s és ír{shaszn{lat A kézír{sra napjainkban is szükség van, b{r szerepét fokozatosan {tveszik a sz{mítógépek, a mobiltelefonok. A tanulók ír{sbeli nyelvhaszn{lat{t alapozzuk meg vele. Az ír{s jelrendszerének elsaj{títtat{sakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni saj{toss{gait. A betűform{k, -kapcsol{sok tanul{s{n keresztül az ír{s automatiz{l{s{ig vezet az út. Olyan ír{stempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az ír{s eszközi haszn{lat{ra, a gondolatok lejegyzésére. Az ír{skép tetszetős külalakj{nak érdekében kív{njuk meg a gazdas{gos szövegelrendezést, a szab{lyoshoz közel {lló betűtípus olyan haszn{lat{t, amely nem z{rja ki az egyéni von{sok jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagy{s nélküli ír{st, a tanult helyesír{si norm{k megtart{s{t. Ezt segíti az önellenőrzés szok{s{nak kialakít{sa is. 7

8 1. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 150 óra, ír{s 109 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai: A tanulók megfigyelése a tanév elején 14 ó. Az olvas{s tanul{s{nak előkészítése 16 ó. Az ír{s tanul{s{nak előkészítése 40 ó. Beszédértés, beszédművelés (az olvas{sór{kon) Szóbeli szövegek alkot{sa 9 ó. Az olvas{s jelrendszerének és technik{j{nak tanul{sa; az olvas{s gyakorl{sa 80 ó. Az ír{s jelrendszerének tanul{sa; az ír{s gyakorl{sa 62 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 26 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 4 ó. Eredményvizsg{lat (4 olvas{s, 4 ír{s) 8 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak A tanulók megfigyelése a tanév elején Kommunik{ciós képességek megfigyelése: beszéd, beszédértés. A beszéd akusztikus és nyelvi jellemzői: a helyes hangképzés, a beszéd folyamatoss{ga, szókincse, nyelvi helyessége. Beszédhib{k fölmérése. Viszonyszók ismerete. A beszédhall{s fejlettsége. Értelmi képességek: megfigyelő, analiz{ló, összehasonlító képesség, az emlékezet tartóss{ga (verb{lis emlékezet, formaemlékezet, sorrendiség megjegyzése). A jelfunkció ismerete. Mozg{sképességek: mozg{skoordin{ció, finom-mozg{sok, írószerhaszn{lat. A Fejlesztési feladatok Mesehallgat{s, a hallott mese reproduk{l{sa. Mondatalkot{sok eseményt {br{zoló képről. Mondók{k, sorolók memoriz{l{sa; tapssal kísért elmond{suk. Szóbeli utasít{sok megértése, végrehajt{sa. Különböző hangszerekkel, eszközökkel keltett hangok, megnevezése. Rajzos, mozg{sos és hangjelek értelmezése (jelfunkció). Form{k fölismerése, azonoss{gaik és különbségeik meg{llapít{sa. Képek kirak{sa korongokból és p{lcik{kból. Ritmikus sorok kirak{sa vagy rajzol{sa. Pontok összekötésével {br{k, alakok elő{llít{sa. A 8

9 Tartalmak kézhaszn{lat dominanci{ja. Ritmusérzék. Figyelem, feladattudat tartóss{ga ön{lló tevékenység végzésekor. Az olvas{s tanul{s{nak előkészítése A mondat, a szó, a szótag, a hang. Szótagol{s. Beszédművelő feladatok. A jelfunkció. T{jékozód{s testsém{n, térben, sík lapon. Az olvas{shoz, ír{shoz szükséges helyes testtart{sra szoktat{s; megfelelő írószerhaszn{lat alakít{sa. Hangtanul{s, hangfölismerés, hangok kapcsol{sa. Az ír{s tanul{s{nak előkészítése A betűír{shoz szükséges vonalelemek szab{lyos elsaj{tít{sa, v{zol{s. Vonalelemek kötése. Beszédértés, beszédművelés A helyes beszédlégzés. Hangok tiszta artikul{ciója, időtartamuk. A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangerő, hangsúly. Az ösztönös szótagol{s tov{bbfejlesztése. A szókincs bővítése és pontosít{sa. Szóbeli szövegek alkot{sa B{bos megjelenítési form{k elsaj{tít{sa a gyakorlatban. Felelgetős mondók{k. Az udvarias viselkedés és a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai (köszönés, Fejlesztési feladatok csal{d megörökítése rajzban. A mondat és a szó bont{sa kisebb nyelvi egységekre. Mondók{k tanul{sa. Feladatok végzése rajzos utasít{sok alapj{n. T{jékozód{skor a megfelelő kifejezések haszn{lata. Finommozg{sok gyakorl{sa. A szem és a kéz mozg{s{nak összehangol{sa. Betűelemek (ír{selemek) alakít{sa, kapcsol{sa. Szavak hangokra bont{sa. Vonalelemek megjelenítése minél többféle érzékszerv igénybevételével j{tékos form{ban a tértől a sík felé haladva. V{zol{skor a helyes forma és lendület gyakorl{sa. Ír{skészség fejlesztése. Finommotorikus mozg{s. Helyes testtart{s. J{tékos légzőgyakorlatok végzése. Hangok megfigyelése szavakban, helyes ejtésük gyakorl{sa. Szavak, szószerkezetek, helyes ejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{sa mondatok inton{l{sakor. V{laszad{s kérdésekre. Mondók{k, sorolók ritmiz{ló elmond{sa. A hallott/olvasott történet reprodukciója. Beszélgetés a hallottakról, az olvasottakról. Mesék p{rbeszédeinek elj{tsz{sa b{bokkal. Mondók{k dramatiz{l{sa. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak tanul{sa szitu{ciós j{tékkal. Részvétel népi 9

10 Tartalmak Fejlesztési feladatok bemutatkoz{s, kérés, gyermekj{tékokban. Helyes magatart{s és köszönetnyilv{nít{s). beszéd alkalmaz{sa szitu{ciós j{tékokban. A csoportban való szereplés gyakorl{sa, együttműködés t{rsakkal. Az olvas{s jelrendszerének és technik{j{nak tanul{sa; az olvas{s gyakorl{sa Az olvas{s jelrendszerének megismertetése Meixner Ildikó diszlexia prevenciós olvas{stanít{si elj{r{s{nak alkalmaz{s{val. Az olvas{s technik{j{nak elsaj{títtat{sa: a betűk összeolvas{sa. Az olvas{stechnika fejlesztése: betűfölismerés, összeolvas{s. Szótagsorok, szavak, szószerkezetek, egyszerű mondatok, rövid szövegek hangos és ön{lló (néma) olvas{sa. Az olvas{s pontoss{g{nak fejlesztése technikai gyakorlatokkal. Tapasztalati úton nyelvtani fogalmak megismerése: mag{n- és m{ssalhangzó; hosszú és rövid hangok; egy-, két-, h{romjegyű betű; az {bécé. Az ír{s jelrendszerének tanul{sa; az ír{s gyakorl{sa Kötött kisbetűk tanít{sa a v{lasztott betűtípussal, kötéssel az olvas{s jelrendszerének tanul{s{hoz képest késleltetve. Betűelemek v{zol{sa, ír{sa. Betűk v{zol{sa és ír{sa nagy alakban, majd a vonalrendszerben. Ír{sjelek megismertetése. A szab{lyos betűalakít{s és -kapcsol{s gyakorl{sa. Betűk, szavak, szószerkezetek, egy-egy rövid mondat ír{sa m{sol{ssal, tollbamond{ssal. A mag{n- és a m{ssalhangzók időtartam{nak jelölése. A személynevek és a mondatok kezdése megkülönböztetett A hangok és betűk azonosít{sa. A tanult mag{nhangzók és m{ssalhangzók összeolvas{sa betűből {lló szótagok olvas{s{nak gyakorl{sa. Szavak vari{l{sa mozgatható betűkből; olvas{suk. Szótagsorok, szósorok begyakorl{sa. Szótagolva vagy szótagol{s nélkül lejegyzett nyelvi anyag felolvas{sa egyéni fejlettségi szintnek megfelelően. A szótagolva olvasott szavak, szószerkezetek, mondatok elismétlése szótagol{s nélkül. Fölkészülés ismert szöveg hangos olvas{s{ra előzetes ön{lló gyakorl{ssal. Felolvas{skor a mondat végének érzékeltetése szünettel, a mondatok elismétlése élőszóban, ereszkedő hanglejtéssel. Ritmusos, verses szövegek csoportos olvas{sa. A versritmus produk{l{sa tapssal, ritmushangszerekkel. Szavak hangokra bont{sa, kirak{sa mozgatható betűkből. Betűelemek lendületes alakít{sa, 2-3 elem összekötése. A betűkötések minden lehetőségének begyakorl{sa. Szavak, szószerkezetek, 2-3 szavas mondatok ír{sa m{sol{ssal: írott vagy nyomtatott mint{ról. 2-6 betűs, fonetikusan írandó szó m{sol{sa; ír{sa l{tó/halló előkészítés ut{n tollbamond{sra. 2-4 hangból {lló, kiejtésnek megfelelő szó ön{lló hangelemzése, ír{sa. Szavak, szószerkezetek és rövid mondatok rögzítése m{sol{ssal, tollbamond{ssal. 10

11 Tartalmak Fejlesztési feladatok kisbetűvel. A kötött betűk csoportos Írott szöveg olvas{sa. ismétlése. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Szövegek olvastat{sa a magyar irodalomból: népköltészeti és műköltészeti mondók{k, sorolók, mesék, gyermekj{tékok; a csal{d és az iskola életéből vett tém{jú, irodalmi igényű verses vagy prózai alkot{sok; a környezetismeretben tanultakhoz kapcsolódó rövid szövegek. Az olvasott művek tartalm{nak fölfog{sa, címének és tartalm{nak összevetése. A szövegértés fejlesztése az olvasottak közös megbeszélésével. Kérdésekre v{lasz keresése a szövegből. A versek hangulat{nak, ritmus{nak, rímeinek észrevetetése; képeinek lerajzoltat{sa; legfontosabb jelentésének megfogalmaztat{sa. A verses forma fölismertetése: verssor, versszak. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat Könyvt{rl{togat{s. A könyvt{r szolg{ltat{sainak, a könyvkölcsönzés módj{nak megismerése. Olvas{si szok{sok alakít{sa a könyvt{rban. Gyermeklexikon haszn{lata ismeretlen kifejezések magyar{zat{hoz (Ablak zsir{f c. képes gyermeklexikon) Memoriterek A szövegtanul{s segítése rajzos Szóban és ír{sban kapott feladatok megértése. Az olvasott/meghallgatott szövegegész lényeges gondolatainak fölfog{sa, a velük kapcsolatos tanítói kérdések megv{laszol{sa. A prózai és verses szövegek részletes megbeszélése tanítói segítséggel. Részvétel a beszélgetésben: a szereplők megnevezése, az ismeretlen kifejezések jelentésének tiszt{z{sa, az események elmond{sa, valós{gos és mesés elemek megkülönböztetése. A szöveghez kapcsolódó egyéni élmények elmond{sa. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saj{t élményei, tapasztalatai között. Meseillusztr{ció készítése. Az ön{lló (néma) olvas{ssal p{rhuzamosan szövegértést igazoló feladatok megold{sa Verses szövegek meghallgat{sa, olvas{sa. A vers hangulat{nak fölismerése. Rímek keresése tanítói segítséggel. A versritmus eltapsol{sa. A versek költőjének megnevezése. L{togat{s az iskolai könyvt{rban. V{logat{s a koroszt{lynak való könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek. Alkalmazkod{s a könyvt{rban elv{rt viselkedési szab{lyokhoz. Szavak magyar{zata gyermeklexikon haszn{lat{val (Ablak-zsir{f c. képes gyermeklexikon). 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, 11

12 Tartalmak emlékeztetővel. A szövegek pontos, helyesen artikul{lt előad{sa. A csoportban való szereplés gyakorl{sa, együttműködés t{rsakkal. Fejlesztési feladatok nyelvtörő; énekes népi gyermekj{ték előad{sa t{rsakkal; 4 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: Csan{di Imre, K{ny{di S{ndor, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi S{ndor, Szil{gyi Domokos, Tamkó Sirató K{roly, Weöres S{ndor. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasít{sok végrehajt{s{ra, kérdésekre való v{laszad{sra; meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmond{s{ra segítséggel; az udvarias érintkezés tanult form{inak alkalmaz{s{ra valós{gos szitu{ciókban (köszönés, bemutatkoz{s, kérés, köszönetnyilv{nít{s) a tanult memoriterek elmond{s{ra; a magyar {bécé betűinek fölismerésére, összeolvas{s{ra; kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvas{s{ra; m{sol{sra kötött betűkkel írott mint{ról, a saj{t nevének ön{lló, helyes leír{s{ra; a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; szavak ír{s{ra m{sol{ssal: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagy{s nélkül. a leírt nyelvi anyag fölolvas{s{ra, javít{s{ra összehasonlít{ssal. 2. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 129 óra, ír{s 65 óra, nyelvtan 65 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és a nyelvtanór{kon) Szóbeli szövegek alkot{sa 10 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 50 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 57 ó. Ír{stanul{s 30 ó. Ír{sképesség fejlesztése 35 ó. 12

13 Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 65 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 2 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 2 ír{s, 4 nyelvtan, helyesír{s) 10 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A hangkapcsolatok helyes ejtése (m{ssalhangzó-törvények). Hangképzési nehézségek leküzdése (m{ssalhangzótorlód{sok). A h-val végződő (Cseh/orsz{g/, juh, méh, pléh) és a ch-val írt szavak (technika, barkochba) helyes kiejtése. A hangok időtartam{nak érzékeltetése szavakban. A helyes beszédlégzés gyakorl{sa. A szöveg mondatai között levegővételnyi szünet tart{sa. A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{sa: a beszédben és a hangos olvas{skor. A szókincs bővítése, pontosít{sa (rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak). Szavak rendezése {ltal{nos fogalmak al{ (h{zi{llatok, vadon élő {llatok, vad{llatok). Inform{ciók fölidézése tanítói kérdések segítségével. Kérdések és v{laszok megfogalmaz{sa az ismeretterjesztő szövegek tém{j{val kapcsolatban. Beszélgetés adott vagy szabadon v{lasztott tém{ról (olvasm{nyokról, Fejlesztési feladatok Az artikul{ciós ügyesség bizonyít{sa nyelvtörők, {llathangut{nzók mondogat{s{val. M{ssalhangzó-torlód{sos szavak kiejtése. A kiejtéstől eltérő ír{smódú szavak hangoztat{sa tanítói minta alapj{n. Azonos hang{llom{nyú, de a hangok időtartam{ban eltérő szavak megszólaltat{sa p{rokban (öt, őt; sz{l, sz{ll); jelentésük tiszt{z{sa. Rövid versek, bővülő mondatok megszólaltat{sa helyes légzéstechnik{val. A mondatok inton{l{sa ereszkedő hanglejtéssel (kivételek az eldöntendő kérdések). Szószerkezetek ejtése egy nyomatékkal. A mondat lényeges részének kiemelése hangsúllyal. A beszédritmus fejlesztése ritmikus mondók{k, versrészletek ismételgetésével. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése, velük mondatalkot{sok. Mesék, történetek elmond{sa tanítói segítséggel. Besz{moló az évszakokkal kapcsolatos megfigyelésekről két-h{rom összefüggő mondatban. Vélemény értelmes megfogalmaz{sa egy-egy mondatban: l{tottakról, hallottakról, olvasottakról. Kéth{rom megadott mondat összekapcsol{sa, 13

14 Tartalmak Fejlesztési feladatok vizu{lis élményekről, {télt eseményekről). szöveggé alakít{sa. Rövid szöveg alkot{sa képsorról vagy saj{t élményről. Szóbeli szövegek alkot{sa A felnőtteket megillető néh{ny udvarias szok{s megismerése (a hely {tad{sa, az idősebb előre engedése az ajtóban, a köszönés kezdeményezése); ennek megfelelő gesztusok értelmezése, gyakorl{sa. A felnőttek tegezése vagy mag{z{sa. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak tanul{sa szitu{ciós j{tékban. (Elképzelt színhelyek: könyvt{r, orvosi rendelő, posta, bolt, szính{z, j{tszótér, közlekedési eszköz ). A beszélgetőpartnerhez igazodó udvarias nyelvhaszn{lat. Mesék előad{sa b{boz{ssal vagy dramatikus j{tékkal. Ismerkedés a szövegalkot{s szab{lyaival az olvasm{nyok elemzésekor. A t{rsas beszélgetés sor{n kapcsolatfelvétel, megszólal{s jelzése gesztusokkal, nyelvi fordulatokkal. Felnőttek és gyerekek t{rsas kapcsolatainak gyakorl{sa. Ismerős felnőttek és csal{dtagok helyes megszólít{sa. A mindennapi élet különböző helyzeteinek elemzése, elj{tsz{sa. A konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi fordulatok tanul{sa. Illendő udvarias magatart{s és beszéd megismerése szitu{ciós j{tékokból. A színhelyeknek megfelelő p{rbeszédek össze{llít{sa. B{tor, kreatív kezdeményezés a csoportos szereplésben. Népi gyermekj{tékok megismerése. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Népköltészeti és műköltészeti alkot{sok olvas{sa a klasszikus és a kort{rs, valamint a hat{ron túli magyar irodalomból. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek földolgoz{sa a következő tém{kban: a tanul{s és munka (szorgalom, kitart{s); a pihenés és a szórakoz{s (egészséges életmód); csal{di, hagyom{nyőrző és nemzeti ünnepek, valamint a környezetismeretben tanultakhoz kapcsolódóan: az évszakok; az ember kapcsolata az {llatokkal, a természettel. A szépirodalmi szöveg részletes vizsg{lata: előfeltételezések a cím alapj{n; a szöveg megismerése, tém{j{nak meg{llapít{sa; majd gondolat-egységekre Az ön{llóan olvasott szöveg lényegének megértése; címének indokl{sa; tém{j{nak, szereplőinek, eseményeinek megnevezése. Összefüggés keresése a tankönyvi szövegek címe és tém{ja között. Címvari{ciók gyűjtése. Az olvasott szövegek alapj{n emberi tulajdons{gok fölismerése az {llatmesékben és tréf{s történetekben. Mese és valós{g szétv{laszt{sa. Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak gyűjtése. Kérdésekre v{lasz keresése a szövegből. Szívesen olvasott költők, írók nevének lejegyzése, illetve megjegyzése. 14

15 Tartalmak bont{sa adott v{zlat segítségével; az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegösszefüggésben; a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdons{gaikra; az események elmond{sa időrendben; az olvasottak összefoglal{sa, a leglényegesebb gondolat kiemelése. A szöveg megfogalmaz{s{nak vizsg{lata: tématart{s; a mondatok kapcsolata; a szöveg szerkezete. A szóhaszn{lat megfigyelése. Kommunik{ciós szempontú versértelmezés. A vers ritmusa, rímei. Olvas{si képesség fejlesztése A betűismeret megerősítése. Pontos olvas{s. A kiejtéstől eltérően rögzített hangkapcsolatok helyes megszólaltat{sa. Fokozatos {ttérés a szószerkezetek folyamatos olvas{s{ra. Megszakít{s nélküli olvas{s a sorvégeken. Előzetes fölkészülés ut{n szövegek felolvas{sa jó tagol{ssal. Rövid ismeretterjesztő ír{sok ön{lló (néma) olvas{sa, értelmezése. A szövegértés igazol{sa a kérdésekre adott v{laszokkal. Dramatiz{lt szövegek megszólaltat{sa szereposzt{ssal. Fejlesztési feladatok Kommunik{ciós szempontú verselemzés (Kinek a nevében beszél a költő? Kihez szól? Mit mond?). Rímek fölismerése a verssorok végén. Versritmus jelzése tapssal, koppant{ssal. Szó- és gondolatismétlések (refrén) keresése. Megszemélyesítések, költői képek lerajzol{sa. A pontos olvas{s gyakorl{sa a szóképek kis különbségeinek megfigyelésével (élezte érezte, eleget meleget) A jelentésv{ltoz{s megfigyelése azonos hang{llom{nyú, de időtartamban eltérő szóp{rok esetében (alma, {lma). Az ékezet előidézte jelentésv{ltoz{s: (torok, török). Egyjegyű és kétjegyű betűk megkülönböztetése (Marci, Marcsi). M{ssalhangzók helyes ejtése összetett szavak tagjainak hat{r{n (malacsült, vil{goszöld, ad{sszünet, narancsszörp, rongygyűjtés). Azonos szótő különböző toldalékol{s{ból keletkezett sorozat olvas{sa. Szószerkezet és összetett szó olvas{sa egym{s ut{n (a medve talpa medvetalp). Szószerkezetek begyakorl{sa és a belőlük alkotott mondatok megszólaltat{sa a szerkezeteknek megfelelő tagol{ssal. A néma olvas{s gyakorl{sa szavak gyakori ismétlődésével a mondatokban, a szövegben. Ír{sképesség fejlesztése Nagybetűk tanul{sa. A kötött betűs {bécé Betűalakít{sok, betűkötések gyakorl{sa. 15

16 Tartalmak m{sol{sa. A kis- és nagybetűk ismétlése alakít{s szerinti csoportokban. A betűform{k és -kötések automatiz{l{sa. A típushib{k javít{s{ra össze{llított szóanyag ír{sa m{sol{ssal. Az ír{smozg{s automatiz{l{sa: szó-sorok, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek m{sol{s{val. Szavak, szószerkezetek, két-h{rom összefüggő mondat leír{sa tollbamond{sra. Rövid mondók{k, versek lejegyzése emlékezetből. Az ír{si és helyesír{si hib{k javít{sa tanítói utasít{sra és önellenőrzéssel (hib{tlan mint{hoz való hasonlít{ssal). Az ír{sképesség fölmérése: m{sol{ssal, tollbamond{ssal, emlékezetből ír{ssal. Fejlesztési feladatok Ritk{bban haszn{lt betűkkel írandó szavak alakít{sa (dz, dzs, q, w, x). Szavak, szószerkezetek, két-h{rom mondat m{sol{sa írott vagy nyomtatott mint{ról. Mondatír{s szerkezetenként (l{tó-halló) tollba-mond{sra és (l{tó)emlékezetből ír{ssal. A keltezés ír{s{nak begyakorl{sa. Ír{shaszn{lat: szógyűjtések, csoportosít{sok v{logató m{sol{ssal; különféle feladatok megold{sa; a helyesír{s gyakorl{sa. Ön{lló ír{ssal: v{laszad{s kérdésekre, adott szavakkal mondatalkot{sok, két-h{rom összefüggő mondat. A szöveg ír{sakor a sorok kitöltése; ha szükséges, sorvégi elv{laszt{s alkalmaz{sa. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A gondolatközlés eszközei. A beszéd/ír{s kisebb részei: mondat, szó, hang és betű. A szó bontható még szótagokra is. A hang jele a betű; a hangok és a betűk csoportosít{sa. A magyar {bécé, a betűrend. Az ékezet jelentést módosító szerepe. A mag{n- és a m{ssalhangzók időtartam{nak jelölése a szavakban. A szóvégi ó, ő, ú, ű; kivételek. Az egy- és a többtagú szavak; az elv{laszt{s szab{lyai. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szók. A szavak szerkezete: szótő és toldalék. A "m{sképpen ejtjük, m{sképpen írjuk" esetei: tj, dj, gyj, ts, z-s stb. Állító és tagadó mondatok. Mondatfajt{k. Nyelvhelyesség: ellentétes jelentésű szavak helyes haszn{lata (jön megy). A kiejtés elve a helyesír{sban: a hangok időtartam{nak jelölése a szavakban. A szótő hosszú hangja megmarad a A gondolatközlés lehetőségeinek megtapasztal{sa. A szöveg felbont{sa mondatokra; a mondat tagol{sa szavakra. Az {bécérend ismerete és alkalmaz{sa a gyermeklexikon haszn{latakor. A t{rsak nevének {bécérendbe {llít{sa. Fölsorol{skor a szavak között vessző haszn{lata. A mag{n- és a m{ssalhangzók megkülönböztetése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, velük mondatok kiegészítése. A szótő és a toldalék megkülönböztetése egyszerű szavakban. A toldalékolt szók kikeresése a mondatból kérdések segítségével. Hi{nyos mondatok pótl{sa megfelelően toldalékolt szavakkal. Állító és tagadó mondatok megfogalmaz{sa adott szitu{cióban. Mondatfajt{k megkülönböztetése a beszélő sz{ndéka szerint. 16

17 Tartalmak toldalékolt form{kban is. Kivételek tanul{sa: fű, híd, kút, ny{r, nyúl, tűz, út, víz. Az elemzés elve a helyesír{sban: a kiejtéstől eltérő ír{sképű szavak. A hagyom{ny elve a helyesír{sban: a j hang kétféle jelölése; -ch-val írandó szavak. Az egyszerű szavak szótagol{s szerinti elv{laszt{sa. A mondat és a személynevek kezdése nagybetűvel. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat Kedvenc tém{jú könyv keresése a könyvt{rban. T{jékozód{s a könyvek tartalm{ról címük, tartalomjegyzékük alapj{n. Megadott szócikkek keresése a gyermeklexikonból. Kiegészítő inform{ciók gyűjtése a környezetismeretben tanultakhoz: gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvekből. Gyermekújs{gok megismerése a könyvt{rban. Memoriterek B{tor, kreatív kezdeményezés az egyéni és a csoportos szereplésben. Memoriterek szöveghű és megfelelő hangerejű előad{sa. Fejlesztési feladatok Helyesír{s. A hosszú mag{n- és m{ssalhangzók fölismerése beszédben, megfelelő jelölésük ír{sban. Hosszú hanggal írandó szavak csoportos gyűjtése és ír{sa analógi{s sorozatokban (jó, hajó, ajtó; {llok, hallom, sz{ll stb.). A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével, a tanult esetekben. Egyszerű szavak elv{laszt{sa a sor végén, ön{llóan. Néh{ny gyakoribb toldalék helyesír{sa. A mondatok kezdése nagybetűvel, z{r{suk ír{sjellel: a pont és a kérdőjel elhelyezése. A könyvt{rhaszn{lat szab{lyainak megismerése. A könyv jellemző adatai: cím, szerző; tartalmi elemei: címlap, szöveg, illusztr{ció, tartalomjegyzék. Eligazod{s a könyvekben a tartalomjegyzék segítségével. T{jékozód{s a gyermeklexikon betűrendjében. Gyermekújs{gok megismerése: jellemzőik. 2-3 tal{lós kérdés; nyelvtörő; énekes népi gyermekj{ték előad{sa t{rsakkal; 3 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: József Attila: Altató; Weöres S{ndor: Buba éneke; Csan{di Imre, K{ny{di S{ndor, Kass{k Lajos, Kormos Istv{n, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi S{ndor, Rónay György (verses mese), Szabó Lőrinc, Szil{gyi Domokos. Értékelési szempontok 17

18 A tanuló képes legyen ismert típusú írott utasít{sok megértésére, végrehajt{s{ra; kérdésekre adott v{laszok értelmes megfogalmaz{s{ra; a mindennapi érintkezés nyelvi form{inak alkalmaz{s{ra, udvarias viselkedésre; a tanult memoriterek szöveghű elmond{s{ra; szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvas{s{ra: legal{bb a szavak egyben tart{s{val; olvasm{nyok tartalm{nak elmond{s{ra tanítói kérdésekre; tartalmilag tiszt{zott és megértett szöveg felkészülés ut{ni felolvas{s{ra. A felolvasott szöveg mondatokra tagol{s{ra: szünettart{s, levegővétel; 8-10 soros, a tanulóknak ismert tém{jú szöveg ön{lló megismerésére, megértésének igazol{s{ra kérdések megv{laszol{s{val; az {bécérend ismeretére, hosszú mag{n- és m{ssalhangzók fölismerésére a beszédben; a hosszú hangok jelölésére az ír{sban; rövid, fonetikusan írandó szavak hib{tlan lejegyzésére tollbamond{sra, a kiejtéstől eltérőké m{sol{ssal. a j hang biztos jelölésére 20 a tanulók {ltal gyakran haszn{lt szótőben; a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagol{s{ra; a szavak elv{laszt{s{ra a szótagol{s szab{lyai szerint. 3. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 119 óra, ír{s 19 óra az első félévben, fogalmaz{s 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és nyelvtanór{kon) Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa 37 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 90 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 24 ó. Ír{sképesség fejlesztése 19 ó. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 74 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 2 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 1 ír{s, 1 fogalmaz{s, 5 nyelvtan, helyesír{s) 13 ó. Memoriterek (olvas{sór{kon) 18

19 Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A légzéskapacit{s fejlesztése, a levegő célszerű beoszt{sa beszéd közben. A különböző mondatfajt{k jelentésüknek meg-felelő inton{l{sa. Adott mondatok megszólaltat{sa különböző hangvétellel, így jelentésük módosít{sa. Minőségi szókincsbővítés: a szavak jelentés-{rnyalatainak, stílusértékének megismerése. Szól{sok, közmond{sok tanul{sa, haszn{latuk a beszédben. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak tanul{sa. Mesemond{s. Mesék, mond{k dramatiz{l{sa. Ön{lló mese-alkot{s a tanult elemek fölhaszn{l{s{val. Az olvasm{nyok eseményeinek, ismereteinek elmond{sa v{zlat segítségével. P{ros és kiscsoportos beszélgetések adott tém{ról, érzékenység a rejtett közlésekre, a nem verb{lis jelek fölfog{s{ra. Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa A szöveg jellegzetességei. Szövegalkot{s kommunik{ciós helyzetekben: üzenet {tad{sa, hírközlés szóban és ír{sban. A szövegalkot{s műveletei: anyaggyűjtés, címv{laszt{s, a tém{nak megfelelő lényeges gondolatok v{logat{sa, sorrendbe {llít{sa. Olvasókönyvi szövegmint{k megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Az elbeszélés jellegzetességei. Elbeszélés ír{sa (képsor, személyesen {télt vagy elképzelt események, vizu{lis élmények, olvasm{nyok alapj{n). A szöveg tagol{sa Fejlesztési feladatok Bővülő mondatok felolvas{sa mondatonként egy légvétellel; elismétlése emlékezetből. Törekvés a mondanivaló tagol{s{ra, a kifejező hangsúlyoz{sra, az ereszkedő hanglejtés megvalósít{s{ra, a ritmusos beszédre. Különböző mondatfajt{k inton{l{sa megfelelő hanglejtéssel, hangerővel. Fogalmak sorba rendezése. A szóismétlés kerülése a kommunik{ciós helyzetnek megfelelő rokon értelmű igék és névszók haszn{lat{val. Egy gondolat sokféle megfogalmaz{sa, a jelentés lényegének megtart{s{val. Hi{nyos mondatok kiegészítése: több szó közül a szövegbe illő kiv{laszt{sa. A mesék szókincsének alkalmaz{sa mesemond{skor. Ismert mesék elmond{sa bővített és tömörített v{ltozatban. A tankönyv képeinek szóbeli bemutat{sa. A gondolatközlés módjainak összegyűjtése. A hétköznapok híreinek tömör, pontos megfogalmaz{sa. A hír kifejtése részletesebben, a közlő szubjektív véleményének beillesztésével. A szövegalkot{s műveleteinek gyakorl{sa. Az elbeszélés kiegészítése az események utolsó mozzanat{val, a következménnyel vagy a tanuls{ggal (befejezés). Eseményekhez az előzmények megír{sa, a szereplők, a színhely, az időpont megad{sa (bevezetés). A szöveg tagol{sa bekezdésekre szerkezetének megfelelően. 19

20 Tartalmak Fejlesztési feladatok bekezdésekre logikai egységeinek P{rbeszéd beillesztése az elbeszélő megfelelően; koherenci{j{nak szövegbe. megteremtése tématart{ssal, a mondatok Fogalmaz{stechnikai gyakorlatok: kapcsol{s{val. A műfajnak megfelelő szövegcímek vizsg{lat{val a jó cím szókincs alkalmaz{sa, a szóismétlés ismérveinek összegyűjtése; anyaggyűjtés a kerülése. A p{rbeszéd lejegyzése. Ismert szövegalkot{s előtt (tények, adatok, mese elmond{sa és ön{lló mesealkot{s. gondolatok és a téma szókincse); Az elbeszélés és a mese összehasonlít{sa események elrendezése időrendben; a tartalom és stílus szempontj{ból. gondolatok, a mondatok kapcsolat{nak Fogalmaz{stechnikai gyakorlatok. megteremtése; szövegjavít{sok. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek Verses és prózai művek olvas{sa, értelmezése a magyar és a külföldi népköltészetből. Hazai hagyom{nyok, népszok{sok. Versek, elbeszélések a csal{d mindennapjairól; történetek az iskolai életből. Mond{k, legend{k, elbeszélések, regényrészletek, versek klasszikus és kort{rs szerzőktől, valamint a hat{ron túli magyar irodalomból: nemzeti múltunk eseményei, példaértékű személyiségek a magyar történelemből. Elbeszélések és ismeretterjesztő szövegek az ember és környezetének kapcsolat{ról (természetvédelem). A szövegelemző műveletek alapfokú alkalmaz{sa (a téma fölismerése; a szereplők, az események megnevezése; inform{ciók, tények, adatok kiemelése; a szöveg szerkezetének fölismerése adott v{zlat alapj{n); tanítói segítséggel (a lényeg kiemelése, a szöveg szűkebb vagy bővebb elmond{sa; szöveghez v{zlat készítése). Az olvasott szövegek csoportosít{sa: form{juk szerint (vers vagy próza); műfajuk szerint (mese, monda, legenda, elbeszélés); Az olvasott művek alapj{n néh{ny irodalmi téma fölismerése a különböző olvasm{nyokban (csal{d, iskola; bar{ts{g, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet; nemzeti múltunk eseményei; természetvédelem). A mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Azonos mesemotívumok keresése a különböző népek meséiben. A lakóhely irodalmi vonatkoz{sainak megismerése. Prózai szövegek ön{lló megismerése, versek meghallgat{sa. Következtetés a szereplők cselekedeteinek indítékaira. A szövegben rejlő érzelmek fölt{r{sa. A szöveg illusztr{ciój{val kapcsolatos gondolatok közlése. Kérdések és v{laszok megfogalmaz{sa ismeretterjesztő olvasm{nyok tényanyag{ról. Az olvasókönyvi szövegek csoportosít{sa: form{juk, műfajuk, kommunik{ciós sz{ndékuk szerint. A versek művészi eszközeinek fölfedezése. Egy gyermekversgyűjtemény ön{lló olvas{sa. 20

21 Tartalmak kommunik{ciós sz{ndékuk szerint (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom). Lírai művekben rímek, refrén, szóismétlés, fokoz{s, hasonlat fölfedezése; hat{s{nak fölismerése. Olvas{si képesség fejlesztése A felolvas{s pontoss{g{nak, folyamatoss{g{nak fejlesztése beszéd- és olvas{stechnikai gyakorlatokkal. Versek {thajló sorainak megszólaltat{sa a jelentésnek megfelelő tagol{ssal. A zökkenő-mentes sorv{lt{s megvalósít{sa. Az összetett mondatok helyes tagol{sa, hangsúlyoz{sa. P{rbeszédek olvas{sa. Felolvas{s előzetes fölkészülés ut{n: a szöveg értelmezése tagol{ssal, helyes hangerővel, hangsúlyoz{ssal, hanglejtéssel. Szövegértelmezés ön{lló (néma) olvas{ssal. A néma olvas{s gyakorl{sa. Ír{sképesség fejlesztése Az ír{stempó fokoz{sa (lendületgyakorlatok ütemezett ír{sa, tollbamond{s, emlékezetből való ír{s). 2-3 perces m{sol{sok. A tant{rgy hosszabb ír{sbeli munk{inak elvégzése. Fejlesztési feladatok Begyakorolt szószerkezetek fokozatos össze-kapcsol{sa mondatt{; a bővülő mondatok olvas{sa szerkezetenként. Áthajló sorok megszakít{s nélküli olvas{sa a versekben. Egyszerű mondatok összekapcsol{sa, olvas{suk a levegő helyes beoszt{s{val. P{rbeszédek olvas{sakor az író szavainak elkülönítése szünettel Az olvasm{nyok szóanyag{ból kiemelt, piramis alakban elrendezett szavak olvas{sa. Azonos szótövek egyre hosszabbodó, toldalékolt alakjainak gyors fölfog{sa. (Gyorsolvas{si előgyakorlatok.) Nehezebb betűkapcsol{sok gyakorl{sa. Lendület-gyakorlatok végzése. Szósorok, bővülő mondatok ír{sa tollbamond{sra; rövid mondatok leír{sa egyszeri hall{sra. M{sol{s időre. Jól ismert memoriterek lejegyzése emlékezetből. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) A szavak jelentés szerinti rendezése: szófajok. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés). Az igekötő szerepe az igék jelentésében; a leggyakoribb igekötők; az igekötő és az ige kapcsolód{si esetei. Az ige személyragjainak lev{laszt{sa az igetőről. Személyes névm{sok. Az igeidők. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék. A főnév jelentése; fajt{i: a Tagolatlan szöveg mondatokra bont{sa. Mondat-fajt{k megkülönböztetése a beszélő sz{ndéka szerint. Adott mondatfajta megfogalmaz{sa {llító és tagadó form{ban; fölismerésük hallott és olvasott szövegben. Mondatfajt{k vari{l{sa különböző beszédhelyzetekben vagy szövegkörnyezetben. Az ige fölismerése szövegben. A jelentés módosul{s{nak megfigyelése: adott ige mondatba helyezése 21

22 Tartalmak köznév és a tulajdonnév. A tulajdonnév fajt{i: személynév, {lltanév, földrajzi név, égitestek neve, címek, intézménynév. Címek ír{sa. A főnév többes sz{ma, a többes sz{m jele. Ragos főnevek. A hat{rozott és a hat{rozatlan névelő. Névutós főnevek; a leggyakoribb névutók. Mondatz{ró ír{sjelek az egyszerű mondatok végén. Rövid és hosszú mag{n- és m{ssalhangzók az igék tövében. Az -ít, -ul, -ül végződésű igék helyesír{sa. Az elemzés elvének alkalmaz{sa az igék helyesír{s{ban. Az igekötős igék helyesír{s{nak két egyszerűbb esete: az igekötő a hozz{ tartozó ige előtt vagy ut{n {ll. A múlt és a jövő idejű ige helyesír{sa. A tulajdonnevek nagybetűs kezdése a tanult esetekben. Hosszú mag{n- és m{ssalhangzók a leggyakoribb ragokban és ragos főnevekben. A főnévhez j{ruló -t rag. A j hang kétféle jelölése az igékben, a főnevekben. A helyesír{si szót{r haszn{lata. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat A könyvt{r terei és {llom{nyrészei. A szépirodalmi könyvek rakt{ri rendje. A Fejlesztési feladatok v{ltozó igekötőkkel. Szövegek {talakít{sa az igeidők megv{ltoztat{s{val. Az igeidők helyes haszn{lata események elmond{sakor, leír{sakor. Mondatalkot{sok rokon értelmű és ellentétes jelentésű igékkel. Főnevek fölismerése szövegben. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, ír{sa. Toldalékos szavak szófaj{nak megnevezése segítséggel. Ragos főnevek gyűjtése kérdésekre. Személyes névm{sok haszn{lata szövegalkot{skor a szereplők nevének ismétlése helyett. A szótő és a leggyakoribb jelek, ragok megkülönböztetése. Mondatalkot{sok -ba -be és -ban -ben ragos főnevekkel. Hi{nyzó mondatvégi ír{sjelek pótl{sa az egyszerű mondatok végén. Hosszú mag{n- vagy m{ssalhangzóval írandó igék és főnevek analógi{s gyűjtése. A d és t végű igék helyesír{sa E/2. és T/2. személyben (maradsz, maradtok; l{tsz, l{ttok). A jövő idejű szerkezet fölismerése, ír{sa. A megismert tulajdonnevek lejegyzése nagy kezdőbetűvel. A szóvégi mag{nhangzó időtartam{nak helyes jelölése a főnevekben. Egyszerű főnevekből összetettek alkot{sa; majd szétv{laszt{suk. A főnevek toldalékolt alakjainak elv{laszt{sa. A ragos főnevek helyesír{s{nak gyakorl{sa. Múlt idejű igék helyesír{s{nak gyakorl{sa. A főnév -t ragj{nak és a múlt idő jelének megkülönböztetése szövegben. A tanult szófajt{k ír{s{nak indokl{sa a helyesír{s szab{lyaival. Az iskolai könyvt{r tereinek és {llom{nyrészeinek megfigyelése. Könyvek 22

23 Tartalmak könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom. Egy gyermekek részére készült sorozat könyveinek vizsg{lata, közös jegyeinek meg{llapít{sa. A szót{rok szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó, szócikk); szót{rhaszn{lat. A lexikon és a szót{r egyező és eltérő saj{toss{gai. A sorozat szerepe a t{jékozód{sban (szépirodalmi és ismeretterjesztő sorozatok). Memoriterek Memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előad{sa. Az előad{s színessé tétele mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmaz{s{val. Kapcsolattart{s a hallgatós{ggal. Dramatiz{lt népszok{sok előad{sa. Alkalmazkod{s a t{rs beszéde, mozg{sa és a szerep megkív{nta szitu{cióhoz. Fejlesztési feladatok keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint: a szépirodalom betűrendjében (egy ifjús{gi író könyveinek megkeresése). Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek tém{j{nak meg{llapít{sa a cím, a tartalomjegyzék és a fülszöveg segítségével. A helyesír{si szót{r és az életkornak megfelelő értelmező szót{r haszn{lata. A szót{r és a lexikon összehasonlít{sa azonos fogalmak keresésével. 5 szól{s és közmond{s; hagyom{nyőrző népszok{s dramatiz{lt előad{sa t{rsakkal; 1 verses mese; Arany J{nos: M{ty{s anyja; 2 vers szabadon v{lasztható az al{bbi költők művei közül, pl.: Áprily Lajos, József Attila, Juh{sz Gyula, Nagy L{szló, Petőfi S{ndor, Radnóti Miklós, Rónay György, Szabó Lőrinc, Zelk Zolt{n, Weöres S{ndor. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen tiszta artikul{ció (az egyéni adotts{gok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmaz{s{ra beszéd közben; a tanult nyelvi fordulatok haszn{lat{ra konkrét beszédhelyzetekben; memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előad{s{ra; egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmond{s{ra néh{ny összefüggő mondattal; a tém{val kapcsolatos kérdések, v{laszok megfogalmaz{s{ra; ismert feladattípusok utasít{s{nak ön{lló megértésére, elvégzésére fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasm{ny ön{lló (néma) olvas{s{ra, a szövegértés bizonyít{s{ra feladatok megold{s{val; ismert szöveg felkészülés ut{ni érthető, tagolt felolvas{s{ra: a szószerkezetek egyben tart{s{val; szövegek csoportosít{s{ra; könyvek haszn{lat{ra ismeretek szerzéséhez; 23

24 cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófaj{nak megnevezésére; a többes sz{m kifejezésének fölismerésére; a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a koroszt{ly szókincsében megtal{lható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elv{laszt{s{ra ön{llóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat ír{s{ra megadott vagy v{lasztott tém{ról; az időrend megtart{s{ra események leír{sakor; a szöveg mondatokra tagol{s{ra; a mondatkezdés és -z{r{s helyes jelölésével; ír{smunk{k elvégzésére olvashatóan, tetszetős form{ban, az ír{shaszn{lathoz szükséges tempóban; az ön{lló ír{sbeli munk{k javít{s{ra tanítói segítséggel. 4. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvas{s 148 óra, fogalmaz{s 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök órasz{mai Beszédértés, beszédművelés (az olvas{s- és nyelvtanór{kon)) Szóbeli és ír{sbeli szövegek alkot{sa 37 ó. Olvas{s, szövegértés fejlesztése; irodalmi, t{rsadalmi és természeti ismeretek 94 ó. Olvas{si képesség fejlesztése 34 ó. Nyelvhaszn{lat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesír{s) 74 ó. A tanul{si képesség fejlesztése; könyv- és könyvt{rhaszn{lat 4 ó. Eredményvizsg{lat (6 olvas{s, 3 fogalmaz{s, 4 nyelvtan, helyesír{s) 16 ó. Memoriterek (az olvas{sór{kon) Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés Az összetett mondat tagol{sa Fejlesztési feladatok Az élőbeszéd és a felolvas{s tagol{sa 24