BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐIKSOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐIKSOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK (FRANCIA NYELVEN) NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI ÁTALAKULÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZERBIÁRA ÉS KÉT AUTONÓM TARTOMÁNYÁRA KÉSZÍTETTE: KOVÁCS JÁNOS BUDAPEST, 2009.

2 Tartalomjegyzék ÁBRAJEGYZÉK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE BEVEZETÉS JUGOSZLÁVIA JUGOSZLÁVIA TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA JUGOSZLÁVIA TÖRTÉNELME A JUGOSZLÁV GAZDASÁG A NYUGAT-BALKÁN RÉGIÓ BEMUTATÁSA HORVÁTORSZÁG MACEDÓNIA MONTENEGRÓ BOSZNIA-HERCEGOVINA ALBÁNIA SZERBIA FÖLDRAJZ ÉS KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALOM ÉS POLITIKA A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE GAZDASÁGI ÁGAZATOK Mezőgazdaság Ipar Energia szektor Turizmus és idegenforgalom Közlekedés PRIVATIZÁCIÓ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE ÉS KÜLKERESKEDELEM MAGYAR-SZERB KAPCSOLATOK SZERBIA KAPCSOLATAI NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEKKEL CEFTA Európai Unió VAJDASÁG VAJDASÁG TÖRTÉNELME VAJDASÁG GAZDASÁGA KOSZOVÓ KOSZOVÓ TÖRTÉNETE AZ UNMIK ÉS A KFOR KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE A magyar álláspont AZ ÚJ ÁLLAM GAZDASÁG GAZDASÁGI ÁGAZATOK Mezőgazdaság Ipar

3 6.6.3 Infrastruktúra és telekommunikáció SEGÉLYEK ÉS TÁMOGATÁSOK KÜLKERESKEDELME ÉS FDI KOSZOVÓ KAPCSOLATAI MAGYARORSZÁGGAL BEFEJEZÉS IRODALOMJEGYZÉK

4 Ábrajegyzék és táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. ÁBRA: JUGOSZLÁVIA GDP-JÉNEK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT (%-BAN) ÁBRA: A FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A GDP-BŐL %-BAN ÁBRA: JUGOSZLÁVIA FŐBB KERESKEDELMI PARTNEREI 2001-ES ADATOK ALAPJÁN(EXPORT-IMPORT) ÁBRA: ALBÁNIA NÉHÁNY MAKROGAZDASÁGI MUTATÓJA %-BAN 1996 ÉS 2007 KÖZÖTT ÁBRA: BETAKARÍTOTT TERMÉNYNÖVÉNYEK TONNÁBAN KIFEJEZVE 2008-BAN ÁBRA: A NÉGY LEGJELENTŐSEBB ÁLLATFAJ DARABSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2006 ÉS 2008 KÖZÖTT ÁBRA: SZERBIA IPARI TERMELÉSE %-BAN KIFEJEZVE, 1990-ES BÁZISÉVHEZ VISZONYÍTVA ÁBRA: NÉGY LEGJELENTŐSEBB IPARÁGAZAT RÉSZESEDÉSE AZ EGÉSZ IPARBÓL BAN ÁBRA: KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE BEÁRAMLÁSA SZERBIÁBA 2003 ÉS 2008 KÖZÖTT ÁBRA: VAJDASÁGI NEMZETISÉGEK LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1880 ÉS 2002 KÖZÖTT ÁBRA: KOSZOVÓBA ÁRAMLÓ SEGÉLYEK MÉRTÉKE MILLIÓ EURÓBAN 1999 ÉS 2004 KÖZÖTT ÁBRA: KOSZOVÓI EXPORT ÉS IMPORT 2004 ÉS 2007 KÖZÖTT EUR MILLIÓBAN ÁBRA: KOSZOVÓ EXPORT- ÉS IMPORTKERESKEDELME MAGYARORSZÁGGAL 2002 ÉS 2006 KÖZÖTT Táblázatok: 1. TÁBLÁZAT: JUGOSZLÁVIA ÉS TAGKÖZTÁRSASÁGAI TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA 1991-ES ADATOK ALAPJÁN TÁBLÁZAT: HORVÁTORSZÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI KÖZÖTT TÁBLÁZAT: MONTENEGRÓ JELENTŐSEBB GAZDASÁGI MUTATÓI TÁBLÁZAT: SZERBIA NÉHÁNY FONTOS MAKROGAZDASÁGI MUTATÓJÁNAK ALAKULÁSA 2005 ÉS 2008 KÖZÖTT TÁBLÁZAT: A MAGYAR-SZERB KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (M EUR) TÁBLÁZAT: A GAZDASÁG SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI 1991 ÉS 2002 KÖZÖTT TÁBLÁZAT: KOSZOVÓ RÉSZESEDÉSE A FELZÁRKÓZTATÁSI ALAPOKBÓL TÁBLÁZAT: KOSZOVÓ FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓI 2004 ÉS 2007 KÖZÖTT

5 1. Bevezetés Sokat gondolkodtam, hogy milyen témát válasszak a szakdolgozatomnak. Mindenképpen törekedtem arra, hogy olyan témát dolgozzak fel, amit még nem dolgoztak fel sokan, ugyanakkor érdekes, aktuális témakör. Az első gondolatom a Balkán volt, pontosabban a Nyugat-Balkán. Már az elején tudtam, hogy ez a térség érdekel, erről szeretnék írni. Mivel a Nyugat-Balkán elég tág fogalom, el kellett döntenem, hogy milyen szemszögből, mely országokat fogom tanulmányozni. Abban biztos voltam, hogy szeretnék a dolgozatomban a délvidéki magyarokról, így a Vajdaságról, illetve az alig egy éves, a világ egyik legújabb államáról írni, vagyis Koszovóról utóbbi a dolgozatom nóvuma lehet. Ezek után már könnyebb dolgom volt, már csak egy kapocs kellett az új köztársaság és az autonóm tartomány között. Ez a kapocs pedig Szerbia lett. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán mellett, erős késztetést éreztem arra, hogy valamilyen szinten betekintést nyújtsak az olvasónak Jugoszláviáról is. Mivel ezt a térséget könnyen azonosítja az ember Jugoszláviával. Ezért fontosnak tartottam, hogy a fent említett Szerbián és két autonóm tartományán kívül, említést kapjon a térség többi országa is, illetve maga az egykori Jugoszlávia is. Úgy gondolom, ez a megközelítés új lehet az olvasó számára, remélem sok hasznos és érdekes információt fog találni. Munkámat nehezítette a pontos és megbízható források hiánya. Sokszor csak angol nyelvű anyagot találtam, vagy szerb, illetve albán nyelvűt, utóbbit nyelvismeret hiányában nem tudtam felhasználni. Ezen kívül hiányoznak a megbízható nyugati források. Sokszor találkoztam hiányos, elferdített adatokkal. Koszovót illetően messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, hisz alig egy éves államról van szó. Az ő esetében a legfontosabb kérdés az, hogy mi történik, ha elfogynak a nyugati támogatások?! Meg tud-e majd állni a saját lábán?! Gazdasága nagyban függött a szerb gazdaságtól, a függetlenedés hogyan fog erre hatni?! A Vajdaság maradt az egyetlen autonóm tartománya Szerbiának, éppen ezért nagyon fontos számára, semmiféleképp nem szeretné elveszíteni. A Vajdaság nagyon fejlett térség, és ezt a szerbek is tudják. Miért nevezik Szerbia éléskamrájának?! Milyen a helyzete a 300 ezer magyarnak, mi lesz velük a továbbiakban? - 6 -

6 Szerbia gazdasága nagyban függött a volt jugoszláv tagköztársaságoktól. Jelenleg politikai feszültségek mérgezik a kapcsolatokat. Lehet-e, illetve akar-e javítani ezen Szerbia?! Hogyan tudja túltenni magát területeinek elvesztésén?! Hogyan tud integrálódni a nemzetközi intézményekbe?! Ezeknek milyen hatása lehet gazdaságára? Az előbb felsorolt kérdések csak töredékei annak, amit vizsgálni fogok, és megválaszolni a dolgozatomban. Fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy a térségben különösen igaz, hogy a gazdasági-politikai-társadalmi hármasnak egyszerre kell érvényesülnie. Egy társadalmi konszenzus kell, egy gazdasági-politikai-társadalmi stabilitás. Gazdasági, hogy az országok stabil fejlődést érjenek el, befektetők érkezzenek, politikai, hogy egyáltalán legyenek közös célok, társadalmi, hogy az etnikai feszültségek, az etnikai hovatartozáson alapuló negatív diszkrimináció csillapodjon. A térség stabilitásához elengedhetetlen kellékek ezek

7 2. Jugoszlávia Jugoszlávia területe és lakossága Úgy gondolom, hogy a szakdolgozat témájához szorosan kapcsolódhat, aktuális lehet, Jugoszlávia felbomlásának ténye is, melyet röviden szeretnék bemutatni. Egy relatív egységes ország, mely a szocializmusban egységet formált, szinte rögtön a rendszerváltás után, konfliktusok színterévé vált. Olyan konfliktusokról beszélünk, melyek nem csak területi felosztást jelentettek (s jelentenek a mai napig, hisz például Koszovó tavaly kiáltotta ki elszakadását), hanem sajnos véres háborúkat is magával hozott. Véres háborúkat, mely több tízezer áldozatot követelt. Mindezt a politika, a politikai rezsim, illetve az etnikai hovatartozás miatt. Gyakorlatilag a 90-es évek elejére datálhatjuk a lavina elindulását. Innentől fogva hullott szét Nagy-Jugoszlávia lassan de folyamatosan. Egy egyszerű táblázatban foglalnám össze Jugoszlávia lakosságának és terültének adatait, hogy áttekinthető legyen a későbbi magyarázathoz. 1. Táblázat: Jugoszlávia és tagköztársaságai területe és lakossága 1991-es adatok alapján Terület (ezer km 2 ) Népesség (millió fő) Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság 255,8 23,53 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, ebből: 102,2 10,41 Szerbia 88,4 9,79 Vajdaság 21,5 2,04 Koszovó 10,9 1,99 Montenegró 13,8 0,62 Bosznia-Hercegovina 51,1 4,37 Horvátország 56,5 4,76 Macedónia 25,7 2,03 Szlovénia 20,3 1,16 Forrás: Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia 1 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia - 8 -

8 Csakhogy számokban is rámutassak, s érzékeltessem, 1990 elején, akkori nevén, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területe 255,8 ezer km 2, összlakossága pedig 23,53 millió volt. Majd miután kivált a Szövetségből Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, az új nevet kapó államszövetség (Jugoszláv Szövetségi Köztársaság), már alig több mint 100 ezer km 2 területtel rendelkezett. Gyakorlatilag Szerbia-Montenegróról beszélhetünk (ez a hivatalos név február 4.- én született 2 ). Mivel már csak Montenegró maradt államszövetségben. Montenegró népszavazás útján vált ki a szövetségből 2006-ban, így a jogutód jugoszláv állam neve Szerbia lett. Azt is hozzá kell tenni, hogy két autonómiával rendelkező tartománya volt ekkor még az országnak, Koszovó és Vajdaság. Mint tudjuk, utóbbi még mindig autonóm tartomány. Az előbbi pedig tavaly (2008) kiáltotta ki függetlenségét, így elszakadását Szerbiától. A számok tükrében a következőképpen fest a folyamat. A mai Szerbia területe 77,5 ezer km 2, ami az eredeti Nagy-Jugoszlávia töredéke, körülbelül egy harmada! Tehát alig kevesebb, mint 20 év alatt, Jugoszlávia az eredeti területének 30%-ra zsugorodott. Ezek után, nem meglepő, hogy nem tetszik a szerb parlamentnek a vajdasági autonómia törekvés. Ha a Vajdaság is ki válna Szerbiából, akkor megközelítőleg 20 ezer km 2 -el csökkenne még Szerbia, azaz körülbelül 57,5 ezer km 2 - re. Ez nem kevesebb, mint 26%-os területveszteség. Gyakorlatilag fél Magyarország területűvé válna Szerbia, az egykoron hatalmas területi titoi Jugoszlávia. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság teljes lakossága 23,53 millió fő volt, a mai Szerbia lakosságának 314%-a! Drasztikus lakosságcsökkenés figyelhető meg. A Vajdaságban megközelítőleg 2 millióan laknak, ami egy kiválás esetén tovább csökkentené Szerbia lakosságát körülbelül 26%-al. Ez azt jelentené, hogy a szerb lakosság száma alig haladná meg az 5 millió főt. A lakosság elcsatolása azért nem elfogadható a szerb kormánynak, mivel így sok szerb került határon túl, azaz, ezen túl kisebbséget fognak alkotni az új hazájukban, holott idáig, több évtizeden keresztül, ők voltak a többség. A legtöbb kisebbségben elő szerb lakos Bosznia-Hercegovinában található, illetve a nem olyan rég elszakadt Koszovó északi részén ahol körülbelül negyedmillió lakosról beszélünk az új, körülbelül 2 milliós államban (ez 10%-os kisebbséget jelent). Még sok szerb él a Vajdaságban, de persze ez a tartomány még Szerbia része, vagyis otthon vannak. Itt több mint 1 millió szerb él, egy esetleges kiválás esetén újabb érvágást jelentene Szerbiának :03-9 -

9 2.2 Jugoszlávia történelme Véleményem szerint, Jugoszlávia történetének három fontos szakasza van. Első, amikor is létrejött az első hivatalos Jugoszlávia. A második szakasz a második világháború végével kezdődik, az új politikai rezsim érkezésével. Majd a harmadik szakasz a rendszerváltozás után, illetve a NATO légi háborúig tart. Az első szakaszban, Jugoszlávia gyakorlatilag 1918-ra datálható, vagyis az első világháború végére. Ekkor hozták létre az antant hatalmak segítségével a Szerb-Horvát- Szlovén Királyságot. Közel sem volt olyan egyöntetű lépés az új királyság létrehozása. Hozzá kell tenni, hogy a szerbek, horvátok és szlovénok sosem akartak egy királyságba tartozni, de a háború utáni helyzetben nem volt más választásuk. Mindenben az antant diktált. Mégis jobbnak látták a vezetők egy közös királyság létrehozását, mint esetleg vesztesként prezentálni magukat. Gyakorlatilag minden népnek voltak területi igényei a másikkal szemben, beleértve itt a nyugatiakat is, például Ausztriát, vagy Olaszországot december 1.-én 3, hivatalosan is létrejött az első Jugoszlávia, Szerb-Horvát- Szlovén Királyság néven. Már ekkor multietnikusnak lehetett nevezni az új államot, ugyanis tíznél is több nemzetiség lakta, szétszórtan. Éltek itt horvátok, makedónok, muzulmánok, szerbek, magyarok, romák, szlovénok, románok, ruszinok, csehek, bolgárok, albánok, szlovákok, olaszok, törökök stb. Ha már ennyi népcsoport van jelen egy ország határain belül, semmiféle képen nem beszélhetünk nemzetállamról. Ez komoly konfliktusok forrása lehet, mint majd láthatjuk a továbbiakban. Folyamatos feszültségek színtere volt az új királyság. Ekkoriban alakult ki az úgynevezett jugoszlávizmus, ami fő célja a szlávság egyesítése lett volna. Részben sikerült is, mert egy királyság alá tartoztak a szlávok nagy része, bár megjegyzendő, hogy az első világháború után is maradtak szlávok az új királyság határain kívül. A területi integritáson kívül, semmilyen hajlandóságot nem mutattak egymás iránt a szerbek, horvátok, szlovénok. Folyamatosan bojkottálták a parlamentek működését, az egyik népcsoport kisebbségben van a másik országban, s fordítva. Az 1930-as évekig folyamatos kiegyezések, békekötések más országokkal, határvéglegesítések, szövetségek létrehozása (kis-antant) jellemezték a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 3 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p

10 politikáját. Majd Sándor király diktatúrája következtében, október 6.-án 4 új nevet kap a királyság. Ezen túl Jugoszláv Királyság az ország hivatalos neve. Egyre jobban élesednek a horvát autonómia törekvések, illetve más függetlenségi mozgalmak. Közvetlen a második világháború kirobbanása előtt, Horvátország autonómiát kap. Fontos események következnek 1941-ben. Miközben a második világháború javában zajlik, a térség országai megpróbálnak függetlenek maradni. Azonban, csak 1941 áprilisáig sikerül Jugoszláviának, ugyanis a hitleri Németországnak útjába került, amit alig egy hét alatt fel is darabol szövetségeseivel együtt. Többek között a Magyar Királyság is belépett a háborúba, ezzel érvényesítve a revizionista törekvéseit. Visszacsatolásra kerül a Muraköz, Muravidék, Bácska és Drávaszög. Gyakorlatilag Jugoszláviát felosztották bábállamokra, bizonyos területek függetlenedtek, például megalakult a Független Horvát Állam. Voltak részek melyek elcsatolásra kerültek. A háborús évek alatt megszállás alatt van az ország, partizáncsapatok próbálják meg felszabadítani az országot, gyakorlatilag teljes sikerrel, amit a szövetségesek is elismertek. A második világháború végén újra egyesül Jugoszlávia, vagyis újra egy államszövetséggé alakul november 29-én megalakul az új Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. 5 Ezek után, Jugoszlávia is a szocialista blokk része lesz, csak úgy, mint egész Kelet- Európa, elindulnak az államosítások, a cenzúra, az öt és három éves tervek, megalakulnak a termelőszövetkezetek. Természetesen elutasítják a Marshall-segélyt, csakúgy, mint a keleti-blokk többi országa. Míg az első világháború alatt, a legjelentősebb gazdasági egyezményei Németországgal kötettett, addig 1948-as KOMINFORM 6 alapján, sorozatos konfliktusok után, a szovjet vezetés felbontja a megkötött gazdasági szerződéseit Jugoszláviával (a szövetségesei is így tesznek). Ezzel gyakorlatilag politikai embargó alá vonják a jugoszlávokat. Jugoszlávia próbál nyugat felé nyitni. Gazdasági egyezményeket írnak alá az USA-val, Angliával ben Hruscsov kibékül Jugoszláviával 7. Fontos megemlíteni, hogy a Szovjetunióval meglévő kapcsolatok folyamatosan ingadoztak, ellentmondásosnak voltak mondhatók, mivel Jugoszlávia nem volt hajlandó mindenben követni a szovjet doktrínákat. Például, leállították a hadiipari centrikus fejlesztéseket, tagja lesz a KGST-nek, elítéli a Prágai 4 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, p :00 7 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia

11 Tavasz nevű akciót (Csehszlovákia lerohanása a Varsói Szerződés országai által), kölcsönös látogatások nyugati politikusokkal (Tito az USA-ban, Nixon Jugoszláviában) es években aláírásra kerül az Európai Gazdasági Közösséggel az együttműködési megállapodás. Még mindig vannak vitatott területi kérdések, különösen Olaszországgal. Ekkor már Tito az államfő, ismeretes leginkább számunkra- a kényszer betelepítéseiről a Vajdaságba. Ezt az időszakot a szocialista vívmányok jellemezték, továbbá tüntetések, zavargások, nélkülözések, elnyomások. Noha a titoi Jugoszlávia különb volt a többi szocialista országtól. Jugoszlávia történetének harmadik szakasza, a felbomlás szakasza ben kezdődik, mikor Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét, a jugoszláv vezetés és hadsereg nem tudja megtartani Szlovéniát igaz nem is akarja-, így rövid háborút követően beletörődnek az elszakadásába. Mindez igen rossz példát statuált a többi, elszakadni vágyó nemzetnek. Szlovéniát már a következő évben elismerik független államként a nyugati hatalmak. Horvátországban jelentősebb fegyveres konfliktus tört ki, teljes horvát függetlenség csak 1998-ra tehető. Szlovéniát követi Macedónia, melynek parlamentje 1991-ben nyilvánítja ki függetlenségét, majd Bosznia következik, megalakul a Boszniai Szerb Köztársaság (később nyugati nyomásra létrejön a mai Bosznia-Hercegovina), illetve a mai napig vitatott Krajnai Szerb Köztársaság (ma már nem létezik ez a köztársaság). Ezek után Jugoszlávia új államneve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság lesz. Oly mértékű függetlenségi törekvések kerültek előtérbe és roppant gyorsan, alig egy év alatt, hogy a szerb nacionalista vezetés csak háború útján próbálta megoldani a konfliktust. Mindeközben etnikai tisztogatások kezdődnek (például a srebrenicai mészárlás, szerb erők közel 9 ezer bosnyákot mészárolt le), melybe már a NATO is beavatkozik. Légi háborút indít, elkezdi bombázni a szerb kézben lévő bosnyák területeket, mert a szerbek egy zsúfolt piacra lőttek rakétákat, sok áldozatot követelve). Koszovó is kijelenti függetlenségét, de még Jugoszlávián belül. A NATO már teljes erőbedobással bombázza Szerbia területeit (koszovói konfliktus, mikor is a szerbek erőszakkal elkezdték elüldözni a koszovói albánokat) - sajnos magyar szemszögből nézve- különösen a Vajdaságot, a stratégiai és gazdasági objektumok is megsemmisülnek, és ipari létesítmények válnak a bombák áldozatává. Nincsenek konkrét megbízható számok a pusztítást illetően, de internetes források szerint a

12 komplett háború körülbelül 300 ezer áldozatot követelt, és több mint egy millió ember kényszerült elhagyni hazáját és így menekültté válni. 8 Összegezve elmondhatjuk, hogy a felbomlási folyamat a koszovói albánoktól indult, mert már ők régóta hangoztatták, hogy nem akarnak egy határon belül élni szerbekkel. Ők különálló országot akarnak. A NATO légi háborúja után Koszovó ugyan Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része maradt, de NATO ellenőrzés alá került - egészen függetlenségének kikiáltásáig. Vagyis Szerbia része is maradt meg nem is. Területileg mindenképp, de társadalmilag, politikailag nem. Véleményem szerint a külön válás csak idő kérdése volt, s a montenegrói kilépés a szövetségből volt a végső lépés Koszovó számára. Ma még Bosznia-Hercegovina van NATO ellenőrzés alatt, a többi állam, - Szlovénia, Macedónia, Horvátország majd később Montenegró- teljes mértékben független demokratikus államok lettek. 2.3 A jugoszláv gazdaság Ami a gazdaságot illeti, a 90-es években kezdődött el egy kemény reformsorozat. Az ENSZ szankciói, embargói akadályozták a gazdasági fellendülést, hátráltatták a fejlődést. Tulajdonképpen a mai napig nincs megnyugvás, konszenzus Szerbiában. 1. ábra: Jugoszlávia GDP-jének alakulása 1990 és 2002 között (%-ban) Jugoszlávia GDP-jének alakulása 1990 és 2002 között % Év Forrás: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság :

13 Nem meglepetés, ha megnézzük Jugoszlávia GDP-jének alakulását, hogy a háborús évek alatt negatív gazdasági fejlődés volt és 1993 között 9 nem volt növekedés. Még egy ilyen év volt a jugoszláv gazdaságban, ez pedig az 1999-es év, mikor is NATO bombázások következtek be, különösen érintve a Vajdaságot, Jugoszlávia egyik legjelentősebb gazdasági motorját. Az év szintjének csak körülbelül a felét érte el a jugoszláv gazdaság az ezredfordulón. Míg más régión belüli országok esetében ez az arány jóval több, mint 50% (például Albánia esetében meghaladta a 100%-ot de még az instabil Bosznia-Hercegovina esetében is 74% ez az arány, vagy Macedóniánál 75%) 10. Ezt a két fekete periódust leszámítva, megállapíthatjuk, hogy viszonylag stabil fejlődést konstatált Jugoszlávia. Bár a feketeés szürkegazdaság óriási összegeket rejtett el, s rejt el a mai napig. A korrupcióról és az alvilágról nem is beszélve. Ebben az időben a jugoszláv gazdaságot meghatározta a teljes elszigeteltség, a súlyos gazdasági embargók és szankciók. Viszont jelentős volt a hadiipara, ezért nem is kaphatunk valós képet a gazdasági helyzetről, mivel az ország, minden energiáját a fegyverkezésre fordította. A háborúk és a Milosevics rezsim kis túlzással nyomorba döntötte az országot, óriási szegénységet produkálva. A lakosság körülbelül egy negyede a szegénységi küszöb alatt élt ez idő alatt, másik körülbelül egy negyede a lakosságnak pedig tartós szegénységben, vagyis az ország fele élt sanyarú körülmények között (ennek a mai napig meg vannak a következményei, körülbelül 30-40% él a szegénységi küszöb alatt vagy közelében Szerbiában 11 ). Ebből kifolyólag, ebben az időszakban magas hiperinfláció és magas munkanélküliség jellemezte a gazdaságot. A munkanélküliségi ráta olykor meghaladta az 50%-ot is. A hiperinfláció pedig a sorozatos bankjegynyomtatásoknak is köszönhető, mert csak így volt fenntartható a hatalmas összegeket felemésztő háború. A három legjelentősebb ágazata az országnak a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatás volt. Egy táblázatban foglalom össze a három húzó ágazat alakulását. 9 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság p Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság p :

14 2. ábra: A főbb nemzetgazdasági ágazatok részesedése a GDP-ből %-ban A főbb nemzetgazdasági ágazatok részesedése a GDP-ből % -ban % mezőgazdaság ipar szolgáltatások Év Forrás: Statisztikai szemle, 81. évfolyam, szám Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság p.155 A szolgáltatások részaránya gyakorlatilag a GDP felét teszi ki, gyakorlatilag állandónak tekinthető. Az iparnál és a mezőgazdaságnál fordított arányosságot lehet felfedezni, a mezőgazdaság részesedése nő, míg az iparé csökken. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy szocialista időkben nagy hangsúlyt kapott ipari termelés a háborús időkben lelassult. A mezőgazdaság (például háztáji gazdálkodások) mindig megmaradtak, s az ipar hanyatlása mellett nagyobb szerepet kapott, hisz meg kellett élniük az embereknek valamiből. Manapság is fontos szerep jut a mezőgazdaságnak és agráriumnak, noha az ipart már elkezdték racionalizálni. A mezőgazdasági termékeket mesterségesen alacsony áron tartották, így exportra nem jutott, és így rontva a versenyképességet (a vámokról, vám-jellegű korlátokról, embargóról nem is beszélve). Továbbá megvonták az állami támogatásokat, ezzel is az ipart akarták erőltetni. Ami a foglalkoztatottságot illeti, ennek a három gazdasági ágazatnak, elmondható, hogy a szolgáltatási ág 39% és 46% között foglalkoztatta a lakosságot ebben az időben. Nagyobb megugrás Dayton után 12 (Dayton-i békeszerződés, mely gyakorlatilag a mai Bosznia-Hercegovina létrejöttéről szól) érezhető. Az ipari foglalkoztatás folyamatos csökkenést könyvelt el, mintegy 30%-ről 23%-ra esett vissza a foglalkoztatottak aránya, míg a mezőgazdaságban lassú, ámde folyamatos növekedés volt látható. Még egy :

15 arányszámot jegyeznék meg az ipart illetően. Mind a foglalkoztatottság, mind a GDP részarányát illetően megállapítható, hogy a feldolgozóipar körülbelül 70%-ban részesedett az iparból! Igaz, hogy a feldolgozóipar részesedése is csökkent, de megjegyzendő, hogy a Dayton-i időszak után, a kibocsátás és így a termelékenység nőtt igaz szerény mennyiségben. Megjegyzendő, hogy a tagköztársaságok (függetlenül, hogy adott időben éppen mennyi ország a szövetség tagja) egymás árúit előnyben részesítették, vagyis a bosnyák tejterméket vásárlók a mai napig bosnyák tejet vásárolnak, a macedón hústermékeket vásárlók pedig macedón hústerméket vásárolnak, vagyis egyfajta társadalmi kohézióról beszélhetünk. Ezek a termékek megszokottak voltak. Ez a megszokottság a mai napig fellelhető. A jugoszláv bérszínvonal elmaradt az európaitól és nem csak a nyugat-európaitól-, ugyanakkor elmondható, hogy nagyon jól képzett munkaerőbirtokában van, ami a későbbiekben nagy haszonnal járhat az országnak. Felvetődhet a kérdés, hogy honnan van ilyen jól képzett munkaereje egy ilyen relatív rossz gazdasági körülmények között tengődő országnak. Onnan, hogy az előző rendszerben (1990 előtt), a jugoszláv emberek gyakorlatilag bárhová mehettek Európába, így jelentős számban utaztak külföldre munkát vállalni. Ezeket a tapasztalatokat pedig hazaimportálták Jugoszláviába, így létrehozva egy igen tudásgazdag társadalmi réteget. Ami a jugoszláv külkereskedelmet illeti ebben a vizsgált periódusban, elmondható, hogy külkereskedelmi egyenleg mindvégig negatív maradt, vagyis az import mértéke meghaladta az export mértékét. Magától értetődő, hogy az import mértéke az embargó idején, és a háborús években, vagyis a 90-es évek elején volt alacsonyabb, de még így is negatív maradt a mérleg. Az alábbi diagramm megmutatja Jugoszlávia főbb kereskedelmi partnereit 2001-ben

16 3. ábra: Jugoszlávia főbb kereskedelmi partnerei 2001-es adatok alapján (export-import) Export-import megoszlása %-ban Olaszország Bosznia-Hercegovina Németország Macedónia Svájc Oroszország Magyarország Görögország Franciaország Ausztria Románia Bulgária import export Forrás: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság p.161 A grafikonon is jól látható 12 ország részesedése a jugoszláv exportban 77,3%, az import pedig 65%. Ebből a 12 országból pedig a jelen állás szerint 8 (2001-ben még csak 5 ország), az Európai Unió tagja. Vagyis az EU meghatározó partnere volt Jugoszláviának (a mai napig az), érdemes megfigyelni Bosznia-Hercegovina második helyét. Nyílván ennek köze van a nagy létszámú boszniai szerb kisebbséghez. Mindenképp levonható az is, hogy a fejlett országok túlnyomó részesedést birtokoltak és birtokolnak a külkereskedelemben. Fontos megemlíteni a jugoszláv adósságállományt, mely jelentős csökkenést konstatált, mintegy kettőharmadára csökkentve a teljes adósságát 1990-hez képest 2001-ben. Azt azért meg kell jegyezni, hogy adósságának egy részét elengedték a nemzetközi szervezetek, illetve kedvezőbb kamatokat kaptak. A magánszektor részesedését illetően nincs biztos adat, mivel a statisztikák elferdítettek, illetve a fekete- és szürkegazdaság is nyomja ezt az értéket. A külföldi működő tőkéről elmondható, hogy a háború(k) idején visszaesett a beáramlás, ami a háborúval járó magas kockázatnak és instabilitásnak köszönhető. Egész pontosan ben 126 millió dollár áramlott be az országba, a következő évben pedig alig 10 millió dollárnyi, majd csak Dayton után láthatunk erősebb növekedést (740 millió dollár), majd ezt követően a NATO légibombázások miatt ismét kivonult a külföldi tőke az

17 országból 13. Ez sajnos elbizonytalanította a befektetőket, és az ország fejlődése csak késve indult meg. A legtöbb külföldi befektetés a kereskedelembe, szállítási iparba, az élelmiszeriparba, gépiparba, textiliparba, idegenforgalomba érkezett. Legnagyobb befektetői a térségben igen aktív Németország és Olaszország, illetve az USA, Ciprus, Ausztria, Macedónia és Belgium. Mint a külkereskedelemre elmondható volt, a fejlett országok és az EU fölénye megkérdőjelezhetetlen. Nemzetközi szervezetekben való szereplése gyér volt ebben az időszakban, majd az ezredforduló környékén következett be áttörés, tagja lett még, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság néven az ország, a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A jugoszláv gazdaságot számos tényező hátráltatta. Milosevics és rendszere politikailag, például a folyamatos centralizációval, holott más régióbeli, vagy középkelet-európai országok kormányai épp az ellenkezőjéért küzdöttek, vagyis a privatizációért, hogy szabadítsák magukat az állami vállalatok költségeitől. Itt épp az ellenkezője történt. Nem kezdték meg időben a privatizációt. A gazdaság különböző, belső korlátokba ütközött, az exportot gátolták (mesterséges áralakítás). Ehhez jönnek még a nemzetközi korlátozó szankciók (például ENSZ). Nem sikerült megvalósítani a piac és az intézményi liberalizálását sem. Az árakat sokáig nem, vagy csak részlegesen szabadították fel, korlátozták a lakosság deviza betéteit, késtek sok esetben a munkabérek kifizetése. Nem volt az országnak sokáig konvertibilis devizája. Nem tettek semmiféle lépést a piacgazdaság megvalósításának irányába. Majd a szerb dinárt német márka árfolyamához kötötték. Virágzott a feketegazdaság, állampapírok értéken aluli értékesítésével jutott többlet pénzhez az állam. Ezek után joggal lehet állítani, hogy a jugoszláv gazdaság romokban hevert, és már látszott, hogy sok-sok év kell, mire talpra tud állni. Végül egy idézettel zárnám a jugoszláv gazdaságról szóló fejezetet: A jugoszláv tapasztalatokból több tanulság is levonható. Mindenekelőtt az, hogy az átalakuló országokban a stabilizáció, liberalizáció s privatizáció nem lehet sikeres a politikai intézményrendszer átfogó, mélyreható reformja nélkül, amely a demokrácia alapjainak 13 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság p

18 megteremtésével és megszilárdításával a korszerű, hatékony piacgazdaság kiépítését is elősegíti. 14 Erre a példára nagyon jó példa Bosznia-Hercegovina, ahol még egy egységes konszenzus sincs az ország létét illetően. Hogyan valósíthatók meg ezeknek a korlátoknak a feloldása, mikor az ország rendszeres segélyeket kap a működéshez, szinte nem tudja magát ellátni?! 14 Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám, Ifj. Simon György: A jugoszláv gazdaság átalakulása p

19 3. A Nyugat-Balkán régió bemutatása A nyugat-balkáni régió földrajzi letisztázását fontosnak tartom, ezért szeretnék néhány sort szentelni neki. Továbbiakban nagyon röviden leírnám a régió országainak gazdaságát (melyekkel nem foglalkozom a továbbiakban). Tehát a Nyugat-Balkánt meg lehet közelíteni földrajzilag, gazdaságilag és politikailag. Előbbi esetében ide tartozik Szlovénia, Horvátország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia. Viszont politikailag már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Mivel Szlovénia már az Unió tagja, nem nevezhetjük nem is szeretik a szlovénok, hallani sem szeretnek róla, úgy tesznek, mintha nem is lettek volna tagja Jugoszláviának- balkáni országnak. Ez azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia és Albánia alkotja a jelenlegi Nyugat-balkáni régiót. Kicsit kilóghat még Albánia, de csak azért, mert sosem volt tagja egyetlen jugoszláv formációnak sem. Ez a régió most már az EU szempontjából is érdekeltté válik, hisz új piacot jelent számára. Mindenképp érdemes megnézni, hogy melyik országnak milyen kapcsolatai vannak az EU-val, illetve, hogy hol állnak az integrálódás terén. Hangsúlyozom, hogy az egész régió fontos szerepet játszhat majd, de ahhoz stabilizálni kell politikai gazdasági-társadalmi rendszerüket. Nagy gondot okoz ezen kívül még az is, hogy az országok nagyon eltérő fejlettségűek és adottságúak, ami megnehezíti az integrációs folyamatokat. Továbbá nehezíti még a tulajdonviszonyok tisztázatlansága, vagyis a privatizációs folyamatok lassúak. Azoknak az országoknak a helyzetét, melyeket majd részletsebben bemutatok (Koszovó, Szerbia), most nem mutatom be. 3.1 Horvátország Horvátország potenciális jelölt. Horvátországnak folyamatosan sikerült teljesíteni az EU-s előírásokat. Horvátország teljesítette Stabilizációs és Társulási Folyamat (STF) keretein belül a Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA), illetve megkapta a CARDS programot is. 15 Van egy-két politikai kitétel is, amit teljesítenie kell. A jugoszláv háborús bűnösök kézre kerítésében segíteniük kell a Hágai Nemzetközi :

20 Törvényszéknek, illetve a tiszteletben kell tartaniuk a szerb kisebbségi jogokat. De könnyen emelhet vétót például szomszédja, Szlovénia a kettőjük határvitája miatt (szárazföldi és tengeri, utóbbi jelentősebb értékű vita, mivel a horvátok szerint nincs is Szlovéniának tengere, vagyis itt a kérdés nem az, hogy hány kilométer hosszan terül el a szlovén tengeri határ, hanem az, hogy egyáltalán létezik-e ez a határ), továbbá a két ország között fennáll egy bankvita (horvátok szerint a szlovén kiváláskor a szlovén bankok a horvát betétesek vagyonaival tűntek el), illetve a Krsko atomreaktor ügyét sem sikerült tisztázniuk. Az írek is meggátolhatják a csatlakozást közvetetten, hisz amíg el nem fogadja minden tagállam a Lisszaboni Szerződést, addig elvben nem lesz bővítés. 16 Íme néhány fontos gazdasági mutató, mely jól reprezentálja a horvát gazdaság állapotát. 2. Táblázat: Horvátország főbb gazdasági mutatói között GDP növekedés %-ban 4,4 5,2 4,3 3,8 4,3 4,8 5,6 Infláció (%) 4,9 1,7 1,8 2,1 3,3 3,2 2,9 FDI (millió euró) Munkanélküliségi ráta (%) Költségvetés egyenlege (GDP %-ban) 15,9 14,8 14,3 13,8 13, ,7-6,8-5,1-6,1-4,9-4,2-3,0-2,9 Forrás: :22; alapján saját készítésű táblázat Viszonylag stabil GDP növekedés látható, csak a 2004-es évben süllyedt 4% alá. Érdemes az inflációs adatokat megnézni, és megállapíthatjuk, hogy 2001-et leszámítva, gyakorlatilag 3% alatti infláció a jellemző. Ugyanakkor a munkanélküliség rátája igen magas, bár ez véleményem szerint lehet az idegenforgalom miatt, mivel ez szezonális foglalkoztatást biztosít sok embernek. A 2007-es évben a Maastricht-i kritérium alá tudták szorítani a költségvetés hiányát. Jelentős a külföldi működő tőke beáramlása, az elmúlt években jelentősen nőtt :

21 3.2 Macedónia Macedónia hivatalos neve Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság. 17 Macedónia szintén tagjelölt ország (2005), csak épp egy névvita áll közte és Görögország között. Ez azt is jelentheti, hogyha Macedónia teljesít minden feltételt, előírást, akkor is még a görög vétójoggal kell szembesülniük. Minél előbb meg kell határozniuk az ország hivatalos nevét a csatlakozás érdekében. Macedónia gazdaságát befolyásolta a Jugoszláviától való függetlenségének kikiáltása, illetve ennek átmenete, továbbá a koszovói konfliktus és albán gerillák elleni harc. Tagja a WTO 18 -nak, az EU Stabilizációs és Társulási Megállapodás programjának részvevője, illetve vannak megállapodásai az OECD-vel 19 is. A mezőgazdaság a mai napig fontos szerepet játszik a gazdaságban. Ami az ipart illeti, a kohászat és vegyipar a legjelentősebb, de még nagy részesedét foglal el az energetikai ipar, élelmiszer-feldolgozás, fémfeldolgozás. A szolgáltatások egyre nagyobb teret kapnak a GDP-ben, mivel a privatizációnak köszönhetően, egyre több nagyvállalat kerül magánkézbe. Óriási visszaesést könyvelt el az ország 2001-ben, mikor a fegyveres konfliktusok miatt -4,5% volt a GDP növekedése az előző évi 4,5%-hoz képest. 20 A következő évben alig érte el a növekedés az 1%-ot. Jelentős még a fekete gazdaság, bűnszövetkezetek, korrupció. Sajnos a munkanélküliség nagyon magas, körülbelül 30% körüli! Ugyanakkor érdekes, hogy az inflációs adatok meglepően alacsonyak, a ös intervallumban körülbelül 1,5%-os volt az infláció ben még deflációt is konstatált az ország! Kereskedelmi partnereiről elmondható, hogy az exportot és importot is figyelembe véve, Németország, Szerbia, Olaszország, Szlovénia, Oroszország, Görögország az USA és természetesen az Európai Unió a legfontosabb partnerei. Folyamatosan növekszik a tőkebefektetések értéke. Az EU szemszögéből a balkáni országok között ez a bezzeg ország. A Balkánon itt a legalacsonyabb az FDI 21 értéke. EU-s csatlakozása jó úton halad. CEFTA tag :52 18 World Trade Organisation - Világ Kereskedelmi Szervezet 19 Organisation for Economic Co-operation and Development= Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet :21 21 Foreign Direct Investment=Külföldi Működő Tőke

22 3.3 Montenegró Montenegró 2006-ban lett független Szerbiától. Természetesen csatlakozni kíván az EU-hoz. Tagjelölt ország Montenegró. A legégetőbb problémák, amik rossz hatással vannak a gazdasági fejlődésre is, a szürke- és feketegazdaság, a tartós munkanélküliség, a hatalmas korrupció, a szervezett bűnözés. További gondokat jelent a kisebbségi és határviták (körülbelül 10%-os szerb kisebbség él az országban, illetve még jelentős albán közösség). A gazdasági fejlődést rontja a csempészet és drogkereskedelem. Fontos az ipar és mezőgazdaság, legfőbb terményei a citrusfélék, burgonya, dohány, gabonafélék, szőlő. Jelentős az állattartás, elsősorban a juhfélék, illetve a legeltetés. A GDP nagy részét a turizmus teszi ki, Montenegró egyre jobban támogatja turizmusát és kap külföldi támogatásokat. Előnye, hogy homokos tengerpartja konkurenciát támaszt a sziklás Dalmácia partjaival szemben. Iparáról elmondható, hogy a nehézipar dominál/dominált tekintettel a jugoszláv múltra. Legfőbb kereskedelmi partnerei az export terén Szerbia, az EU, azon belül Görögország, Spanyolország, illetve a térség országai. Ami az importot illeti, legjelentősebb partnere az EU, Görögország és Spanyolország, illetve Szlovénia. A magyar tőke jelen van az országban, elsősorban a bankszektorban és a távközlésben (norvég, szlovén, osztrák, orosz tőke még jelentős) hoz képest 2007-ben duplájára nőtt az FDI, 502 millió euróról 1007 millió euróra 22. Jelentős importtermékei közé tartozik az energia, gépjárművek, gyógyszerek, az üzemanyag, vegyipari termékek, élőállat, gépipari termékek és élelmiszeripari termékek. Néhány jelentős gazdasági mutatót az alábbi táblázatban foglaltam össze. 3. Táblázat: Montenegró jelentősebb gazdasági mutatói GDP növekedés (%) 6,5 7,0 Infláció (%) 2,5 4,2 Munkanélküliségi ráta (%) 15,5 12,0 Költségvetési hiány a GDP %-ban Folyó fizetési mérleg egyenlege (M euró) 1,9 3,1-444,7 29,1 Forrás: :01 alapján saját készítés :

23 Montenegró jelentős GDP növekedést ért el (elsősorban a turizmus miatt), különösen figyelemre méltó a fizetési mérleg egyenlege, hogy egy év alatt a majdnem félmilliárdos negatívumból, pozitívumot kreáltak. Illetve az is érdekes, hogy szuficites a költségvetési egyenlegük, vagyis több a bevételük, mint a kiadásuk. Az ország egy orosz üzletember kezében van (Oleg Deripaszka 23 ), gyakorlatilag minden stratégiailag fontos iparágnak a tulajdonosa. Ez azért lényeges, mert így az ország erős orosz befolyást kap, ami földrajzilag fontos, illetve fontos szövetségesének szempontjából (Szerbia), az elszigetelés miatt. Ugyanakkor a montenegrói vezetés szeretne a NATO és EU felé tartani. Így véleményem szerint egyféle versengés fog kialakulni e piciny állam hovatartozása miatt. CEFTA 24 tag. 3.4 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina létjogosultságát a mai napig megkérdőjelezhető ben jött létre, mikor kivált Jugoszláviából ben, mikor is felvette hivatalosan a Bosznia-Hercegovina nevet az ország, egy érdekes államalakulat jött létre. 49%-ban tagja szövetségnek a Boszniai Szerb Köztársaság és 51%-ban pedig a horvátokat és bosnyákokat tömörítő Bosznia-Hercegovinai Föderáció. Gazdasága labilis. A mai napig nem tudott helyre jönni a bonyolult bürokrácia miatt, amit az államformájának köszönhet az ország (rengeteg parlament, több elnök stb.). Ezen kívül a gazdasági fellendülés alapvető akadálya az entitáson alapuló törvénykezés, amik kölcsönösen gátolják egymást (kettős adóztatás, ÁFA hiánya, más európai normáknak megfelelő adónemek hiánya). Gazdasági növekedését gátolja az egységes belső vámrendszer hiánya. Konkrét számokat nem írnék, mivel nincsenek megbízható adatok az ország gazdasági mutatóit illetően. Ami biztos, hogy óriási a munkanélküliség, a külföldi közvetlen működő tőke beáramlás borzasztó alacsony a háborúk miatt, és a mai napig bonyolult államigazgatás miatt (ami adó van, az nagyon magas mértékű). Export termékei alig vannak, mert magas vámmal és adóval sújtják őket. Importtermékei között szerepelnek a gépek és gépeszközök, kőolaj, vegyipari termékek, gumi, fém, műanyag, élelmiszer, élő állat, ital. Importpartnerei között Magyarország is fontos szereppel bír, :01, Demeter Gábor-Radics Zsolt: Montenegró két arca: gazdasági sikerek és belpolitikai válságok ( ) 24 Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás

24 rajta kívül jelentős még Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovénia és régiós szomszédjai. Exportpartnerei gyakorlatilag ugyanazok az országok (kivéve Magyarországot), mint az importpartnerei. A MOL Nyrt. a legnagyobb magyar befektető az ország piacán. Iparát meghatározta a szocialista időkben a nehéz- és hadiipar. Helyét a feldolgozóipar veheti át. (Jelentősnek mondható még a dohányipar, textilipar, autóipar, bútorgyártás, kőolaj-feldolgozás, szén- és vasipar, acélgyártás.) Ami a mezőgazdaságot illeti, a búza- és kukoricatermesztés a jellemző, de így is importra szorul. EU integrációjáról elmondható, hogy instabilitása ellenére potenciális tagjelölt, bár véleményem szerint nem is piacáért, fejletségéért meg kiváltképp nem, sokkal inkább a régió teljes békéjének megteremtéséjért lehet tagjelölt. További integrációi érdekében, mielőbb javasolt az államigazgatás reformja. 3.5 Albánia Albánia az egyetlen olyan nyugat-balkáni ország, mely nem volt soha tagja egyetlenegy jugoszláv formációnak sem. Albániára jellemző, hogy a gazdasági termelés nő, az infláció alacsony és stabil. Magas a korrupció, a fekete- és szürkegazdaság. Ez befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. Továbbá hiányzik a külföldi tőke. Az alábbi táblázat a GDP növekedést, az infláció és a munkanélküliségi rátát mutatja be, százalékban, 1996 és 2007 között. 4. ábra: Albánia néhány makrogazdasági mutatója %-ban 1996 és 2007 között 50,0 40,0 30,0 20,0 % 10,0 0,0-10, ,0 GDP növekedés (%) munkanélküliségi ráta (%) infláció (%) Forrás: :

25 Stabil a GDP növekedése, egyedül 1997-ben volt negatív a növekedés (-10,8%), majd ezt követően 5-7% körüli stabil növekedés látható. A GDP 1996 még csak millió lesk 25, 2007-ben már majdnem háromszorosa, millió lesk ben a GDP csökkent, de ezt követően folyamatosan nőtt, a legkisebb növekedés ben volt (4,2%, millió lesk) 26. Kereskedelmi mérlege igen passzív, rendkívül magas az importtöbblet. Főbb kereskedelmi partnerei az import terén Olaszország, Görögország, Törökország, Kína, Németország és Oroszország. Importtermékei a következők: élelmiszerek, vegyipari termékek, gépek. A következő termékek kerülnek exportra: ásványi anyagok, gyümölcsök és zöldségek. Elsősorban Olaszországba, Görögországba, és Szerbiába exportál. Az aktív lakosság több mint fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tercier szektor járul a GDP-hez a legnagyobb mértékben. A lakosság majdnem egy negyede a szegénységi küszöb alatt él. Ásványanyagokban nagyon gazdag (barnakőszén, bitumen, lignit, bauxit, nikkel, ércek, kőolaj, földgáz). Ipara kevésbé fejlett. Infrastrukturális beruházásokra szorul. Potenciális tagjelölt és tagja a CEFTA-nak. 25 Albánia hivatalos fizetőeszköze :

26 4. Szerbia 4.1 Földrajz 27 és közigazgatás A Szerb Köztársaság Dél- Kelet Európában található, a Balkán félsziget közepén, a Nyugat-Balkán egyik országa. A mai állás szerint nyolc szomszédja van. Szerbia összes szárazföldi határa 2114,2 km. Ezt a km 2 területű országot északon Magyarország határolja, keleten Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró, délen Albánia és Macedónia, míg keleten Bulgária és Románia. Fővárosa és legnagyobb városa Belgrád. A fővárost körülbelül 1,5 millió ember lakja (megközelítőleg a teljes lakosság 20%). A teljes lakosság fő. Népsűrűsége 95 fő négyzetkilométerenként. Hivatalos nyelve a szerb, a hivatalos írásmód a cirill betűs, habár a latin írás is elég elterjedt és használatos. Mindezen túl, a Vajdaságban a törvény által szabályozva létezik még öt hivatalos nyelv. A magyar, a horvát, a szlovák, a ruszin és a román. Az országot 12 nagyobb folyó szeli keresztül, melyek 2788 km hosszban lelhetők fel. Az ország teljes területének 1,52%-át a vizek teszik ki. A leghosszabb folyója a Duna. Tengerparttal már nem rendelkezik. Domborzatáról elmondhatjuk, hogy Szerbia északi része, vagyis a Vajdaság teljes egészében alföld. Az ország középső és déli részei hegyvidéki részek. Nyugaton és délen a Dinári-hegység, keleten a Szerb- Kárpátok és a Balkán-hegység határolja. Számos kétezer méter feletti hegysége van. A legmagasabb pontja 2656 méteren van a Mokra-hegységben. Szerbiában folyik össze a Tisza, a Morava és a Száva a Dunával. Éghajlata kontinentális jellegű, sok csapadékkal. Míg északon kontinentális addig délen mérsékelt kontinentális éghajlat a jellemző. Nagyon gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. Négy jelentős területtel bíró Nemzeti Parkja van az országnak. Szerbiának mára csak egy autonóm tartománya maradt, nevezetesen a Vajdaság Autonóm Tartomány. Ezen kívül az ország 29 (+1) körzetekre van felosztva (a 30. körzet Belgrád, ami egyben főváros, régió és körzet). Továbbá községekre van felosztva :

27 4.2 Társadalom és politika Szerbia lakosságát 38 népcsoport alkotja. A legnagyobb számban a szerbek lakják (82,86%), ezen kívül lakják még magyarok (3,91%), bosnyákok (1,81%), továbbá romák, jugoszlávok, horvátok, montenegróiak, albánok, szlovákok, románok, bolgárok, macedónok, svábok, csehek, oroszok, ruténok, muzulmánok stb. 28 Szerbek is élnek Szerbián kívül, szinte mindegyik szomszédos országban található szerb kisebbség, de a legjelentősebb arányban Észak-Koszovóban élnek. Itt a lakosság közel 10%-a szerb. A férfiak és nők aránya 1/1,05. Következésképpen, több nő él ( ) az országban, mint férfi ( ) 29. A társadalom életkorát nézve elmondhatjuk, hogy inkább öregedő társadalomról van szó, hisz a teljes lakosság körében csak 21,5% a 20 éven aluliak aránya, míg a 60 év felüliek aránya 22,2% 30. Továbbá 40 éves korig nagyobb a férfiak száma, míg 40 felett fordított ez az arány. Kevesebb gyermek születik, mint amennyi ember elhalálozik. Alátámasztja ezt a folyamatos lakosságcsökkenés is, az 1991-es népszámlálás és a 2002-es népszámlálás között emberrel csökkent a teljes lakosság. 31 A lakosság nagy része keresztény ortodox, ezen kívül sokféle vallású ember (zsidók, keresztények, iszlámok, protestánsok stb.) él egymás mellett. Legutóbbi választások 2008 tavaszán voltak Szerbiában. Ez gyakorlatilag egy népszavazással is felért, hisz a választók nem csak pártra szavazhattak, hanem egyúttal arra is, hogy szeretnének-e közeledni Európához, vagy nem kérnek belőle, és inkább Oroszország felé fordulnak. Érdekes megemlíteni, hogy a két nagy szerbiai párt, vagyis a demokraták és a radikálisok egymás mellett haladtak a közvélemény kutatások alapján, végül is a választásokat a demokraták nyerték nyugati közvetett támogatással. A választások előtt (2008. május ) néhány nappal, az Európai Unió és Szerbia aláírta a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, így segítve a szerb demokrata erőket a választásokon. Ugyanis ez az egyezmény jelenti az EU-hoz való csatlakozás első lépcsőfokát. A választások után kiderült, hogy ennek a lépésnek nagy jelentősége volt, hisz a demokraták nyerték meg a választásokat, az új miniszterelnök Mirko Cvetkovics lett. Az ország elnöke Boris Tadic (őt 2008 januárjában választották meg). Az előző : : : : :

28 választásokon is csak néhány százalék döntött, akkor a radikálisok javára. Azért mindenképpen meg kell említeni, hogy egy olyan országról van most szó, amelyik alig húsz év alatt felmorzsolódott. Egy ilyen országban ne csodálkozzunk, ha a radikális erők teret nyernek (nálunk ugyanez játszódott le Trianon után, melynek következménye volt Horthy hatalomra jutása és majd a második világháborúban való szerepvállalásunk a tengelyhatalmak oldalán). A másik dolog Koszovó esete. A választások a koszovói függetlenség miatt lettek előre hozva. Mind a két politikai erő meg akarta/akarja tartani Koszovót, legalább is ezt hangoztatja, csak a radikálisok ezt az EU nélkül képzelik el, míg a demokraták szerint szükség van az EU-ra, csak így oldható meg a konfliktus. Véleményem szerint, ha nincs a Stabilizációs egyezmény, akkor megint a radikálisok nyernek. Az EU nem azért írta alá Szerbiával az egyezményt, mert Szerbia erre megérett, hanem mert fontosabb az EU számára a térség stabilitása. Ez pedig a demokraták segítésével jöhetett létre. A főbb politikai erők közé tartozik a Demokrata Párt, a Szerb Radikális Párt, Liberális Demokrata Párt, Szerb Demokrata Párt, Szerbiai Szocialista Párt, G17 Plusz, és a Vajdasági Magyar Szövetség. Jól látszik, a jelenlegi politikai helyzet Koszovóra éleződik és az EU csatlakozásra. Politikailag nagyon labilis, a két fő politikai erő támogatottsága között alig van különbség. 4.3 A gazdaság általános jellemzése A mai Szerbiát, mint egy önálló ország gazdaságát nehéz jellemezni. Először azért, mert a mai Szerbia 2006-ban jött létre, mikor felbomlott államszövetsége Montenegróval. Ekkor kijelentette, hogy önmagát a szövetség jogutódjaként tekinti. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a szerb gazdaságot, akkor 2006 óta létezik szerb gazdaság, vagyis alig három éve. Ha visszaugrunk az időben, akkor 2002-től is tekinthetjük a gazdaságot, igaz ekkor Szerbia és Montenegró volt az ország neve és Montenegróval államszövetséget alkottak. Ezért elsősorban az újdonsült Szerbiát jellemezném, de néhány esetben visszautalok 2002-ig is (ennél korábra már nem). Ezért nem is könnyű eldönteni, hogy mikortól beszélhetünk egyáltalán szerb gazdaságról, már csak azért sem, mert tavaly Koszovó kikiáltotta függetlenségét, melynek nehézipara például nagy részben hozzájárult a szerb GDP-hez. Mindehhez hozzájárul még, hogy mindig nem tisztázott a jogutódlás kérdése akár a Szövetségi Köztársaság vagy a Szocialista Szövetségi Köztársaság esetében. Másodszor azért, mert hiába írunk