A "biztonság" szót hallva mi az, ami elsőként eszébe jut?

Átírás

1 Közbiztonsággal kapcsolatos lakossági attitűdök Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a Csillagkapu modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér megyében című (TÁMOP-5.6..C-/ ) projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta. Enigma 200. Társadalomkutató és Kiadó Kft december 3.

2 Tartalomjegyzék. A kutatás háttere Az empirikus adatfelvétel módszertana Biztonságérzet Rendvédelmi és igazságügyi intézmények megítélése Közbiztonsággal kapcsolatos vélemények Bűnmegelőzési attitűdök Tájékozottsági, érdeklődési és biztonságérzeti index Mellékletek

3 . A kutatás háttere Az Echo Innovációs Műhely, a Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata és a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság konzorciumi partnerségében az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában Csillagkapu modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér megyében címen pályázatot nyert. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része Fejér megye lakossága körében primer kutatási projekt megvalósítása is a közbiztonsági lakossági attitűdökkel kapcsolatban. A program keretén belül 202. szeptemberében személyes jellegű kutatás megvalósítására került sor Fejér megye felnőtt lakossága körében a szubjektív biztonságérzettel, a rendőrség, a polgárőrség, az áldozatsegítő szolgálat munkájával, az általános közbiztonsággal kapcsolatos véleményekkel, valamint az áldozattá válással kapcsolatban. Jelen kutatási beszámoló ennek a kutatásnak az eredményeit foglalja össze. 2. Az empirikus adatfelvétel módszertana Kutatóintézetünk kérdezőbiztosai a megye 39 településén véletlenszerűen kiválasztott 000 fő 8 év feletti magyar állampolgárral készítettek interjút, személyesen, standard kérdőívek segítségével. A mintába került településeket rétegzett valószínűségi eljárással, a településeken belüli lakosokat véletlen valószínűségi eljárással választottuk ki, biztosítva, azt hogy minden lakosnak egyforma valószínűsége legyen a mintába való bekerülésre. Az adatfelvételre 202. szeptember 2. és október 4. között került sor. A válaszmegtagadásokból és meghiúsulásokból eredő kisebb eltéréseket ún. többszempontú matematikai súlyozással korrigáltuk. A végleges minta településtípus, nem és korcsoport szerint pontosan 3

4 reprezentálja a 8 év feletti fejér megyei lakosokat. A kutatási beszámolóban közölt adatok hibahatára 95 százalékos megbízhatósági szinten és az egyes kérdésekre válaszolók számától függően binomiális (két kategóriás) kérdések esetében +/- -3 százalék. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden felnőtt lakost megkérdeznénk a megyében. Ugyanez a hibanagyság az egyes referencia csoportokban (pl. nemek szerinti, korcsoportos bontás, iskolai végzettség szerinti bontás, településnagyság kategória stb.) ennél magasabb. A kérdőív adatait kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi cselekedeteket, problémákat, intézményeket négy illetve ötfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, ellenszenvet stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, rokonszenvet stb.) jelez. 4

5 3. Biztonságérzet A biztonság szót hallva a megyében élő felnőtt lakosság 45 százalékának a közbiztonság jut eszébe, további százalékának pedig a munka világa, vagyis a pénz, a biztos megélhetés, a munkanélküliség, illetve a család, például a családi béke, a családi konfliktus. A "biztonság" szót hallva mi az, ami elsőként eszébe jut? közbiztonság 45% munka világa család 22% 22% az ország biztonsága 4% egészség-betegség2% környezetvédelem% katasztrófák% egészség-drog% szervezet bûnözés/az elleni védelem% semmi% 0% 0% 20% 30% 40% 50% igen válaszok aránya A megkérdezettek válaszait megvizsgáltuk különböző dimenziók szerint is. Nemi különbségek figyelhetők meg a biztonság szóra való asszociáció során. Habár mindkét nemnek igen magas arányban egyből a közbiztonság jut eszébe a szót hallva, mégis megfigyelhetőek az alapvetően nemekre vonatkozó különbségek aszerint, hogy mi jut másodikként nagyobb arányban a lakosság eszébe, ez nőknél a család, férfiaknál a munka, a pénz, a biztos megélhetés világa. Utóbbit például a nők csupán 7 százaléka gondolja, míg a férfiak majdnem harmada. Általában megállapítható, hogy ahogy csökken az iskolai végzettség, egyre kevesebb százalékban jelenti a család a biztonságot. 5

6 Aktivitás alapján való csoportosításnál a nyugdíjasoknak leginkább a közbiztonság, míg az egyéb inaktívaknak GYES-en, GYED-en lévők, munkanélküliek, háztartásbeliek, tanulók inkább a munka, a pénz jelenti a biztonságot. Település nagyság szerinti besorolásnál heterogénebb megoszlást láthatunk. Leginkább Dunaújváros az, mely igencsak kitűnik a többi közül, hisz az ott élők felének a család egyenlő a biztonsággal, és a közbiztonság csak a harmadik helyen szerepel. Továbbá az 5-0 ezer fős települések esetében is különbség mutatkozik, míg a család csupán 5 százalékuknak jelenti a biztonságot, addig 57 százalékuknak a közbiztonság az. A biztonság szót hallva mi az, ami elsőként eszébe jut?. család (családi béke, családi konfliktus) 2. munka világa (pénz, biztos megélhetés, munkanélküliség) 3. közbiztonság (biztonsági zár, rendőrség, bűnözés) 4. környezetvédelem/ környezetszennyezés 5. katasztrófák/ vagy azok elleni védelem (árvíz, belvíz) 6. egészség-betegség 7. egészség-drog 8. az ország biztonsága (háború, hadsereg, béke) 9. szervezetbűnözés /az elleni védelem (terrorizmus, robbantás, maffia) 0. semmi Változó Kategória Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év év és idősebb Iskolai végzettség max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív Településen való lakás születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve

7 Változó Háztartás nagysága Anyagi helyzet Havi jövedelem Kategória fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Ft alatt Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár százalékos megoszlás 4. Rendvédelmi és igazságügyi intézmények megítélése A kutatás további részében kíváncsiak voltunk arra, hogy a különböző rendvédelmi szervek, intézmények milyen fontosak, és mennyire egyértelmű a szerepük a megyében élő felnőtt lakosság körében. A megkérdezett lakosok majdnem 70 százaléka nagyon fontos intézménynek tartja a rendőrséget, további 26 százalékuknak pedig inkább fontos. Mindössze 5 százalék azok aránya, akiknek inkább nem, vagy egyáltalán nem fontos a jelenlétük. 7

8 Ön szerint mennyire fontos intézmény hazánkban a rendőrség? egyáltalán nem fontos % 26% inkább fontos 69% 4% inkább nem fontos nagyon fontos Ugyanezt megnézve részletesen dimenziók szerint láthatjuk, hogy nemi bontásban nincs túl nagy különbség, hasonlóképpen fontos intézmény a nőknek és a férfiaknak is. Korcsoport szerinti megoszlás sem heterogénebb, azonban a 60 éves, és annál idősebb korosztály számára fontosabb, mint a többi korcsoporthoz tartozóknak. Mindezt bizonyítja az aktivitás szerinti megoszlás is, ahol a nyugdíjas korosztály 8 százalékának nagyon fontos, valamint további 5 százalékuknak inkább fontos. Minél inkább magasabb az iskolai végzettsége a válaszadóknak, annál kevésbé tartják fontosnak a rendőrség munkáját. Míg a maximum nyolc általánossal rendelkezők 77 százalékának nagyon fontos, addig ugyanez az érték a diplomásoknál csak 6 százalék. Látható az is, hogy a közepes méretű településeken élők magasabb százaléka tartja fontosnak, mint a legkisebb településen élők, vagy éppen a nagyvárosok lakói. 8

9 Mennyire fontos intézmény hazánkban a rendőrség? Változó Kategória Egyáltalán nem fontos Inkább nem fontos Inkább fontos Nagyon fontos százalékos megoszlás Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év év és idősebb Iskolai végzettség max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív Települése n való lakás Háztartás nagysága Anyagi helyzet születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Havi Ft alatt jövedelem Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár

10 Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a polgárőrség intézményét mennyire tartják fontosnak. Jóval nagyobb arányban fontos a megye lakosságának, mint nem. A lakosság csekély 7 százalékának egyáltalán nem fontos, 2 százaléka pedig nem tud választ adni a kérdésre. Ön szerint mennyire fontos intézmény hazánkban a polgárőrség? egyáltalán nem fontos nem tudja inkább nem fontos 4% 7% 2% 36% inkább fontos 4% nagyon fontos A polgárőrség jelenléte a nőknek kissé fontosabb, mint a férfiaknak, valamint ez látszik a minél idősebb lakosok körében is. Minél alacsonyabb az iskolai végzettsége valakinek, annál fontosabb számára a polgárőrség intézménye, illetve minél kisebb a település, ahol a megkérdezett él, annál magasabb arányban tartja fontos intézménynek. Mennyire fontos intézmény hazánkban a polgárőrség? Változó Kategória Egyáltalán nem fontos Inkább nem fontos Inkább fontos Nagyon fontos százalékos megoszlás Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év év és idősebb

11 Változó Kategória Egyáltalán nem fontos Iskolai végzettség Inkább nem fontos Inkább fontos Nagyon fontos százalékos megoszlás max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív Települése n való lakás Háztartás nagysága Anyagi helyzet születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Havi Ft alatt jövedelem Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár Az áldozatsegítő szolgálat jelenlétéről mindössze a megye felnőtt lakosságának 22 százaléka hallott. A nők magasabb arányban tartják fontosnak, mint a férfiak. Az életkor növekedésével, valamint a minél alacsonyabb iskolai végzettséggel is egyre fontosabbá válik ez az intézmény. Ugyanez tapasztalható az

12 anyagi gondokkal küzdők körében is, minél jobban él valaki, annál kevésbé fontos számára. Aktivitás alapján is némi különbség tapasztalható. A nyugdíjasoknak kevésbé fontos a szolgálat, mint az aktívan dolgozóknak, vagy éppen az inaktívaknak. Utóbbi csoportba tartozóknak a legfontosabb. Eltérések észlelhetőek a szerint is, hogy valaki milyen hosszú ideje él ott ahol él, illetve hány főt számlál az adott település. Fontosabb intézménynek tartják az áldozatsegítő szolgálatot azok, akik több mint 5 éve élnek a településükön illetve azok, akik településén 5 ezer fő felett élnek emberek. Településnagyság szerinti besorolásnál az 5-0 ezer főt, a 0-5 ezer főt illetve a megyei jogú város esetében a körülbelül 50 ezer főt Dunaújváros számláló településeken élők 00 százaléka nyilatkozta, hogy nagyon vagy inkább fontos számára a szolgálat intézménye. A megyeszékhelyen élők számára is fontos, azonban kevésbé, mint a dunaújvárosiaknak. Hallott-e már Ön arról, hogy a megyében létezik az áldozatsegítő szolgálat? igen 22% 78% nem 2

13 Mennyire fontos intézmény hazánkban az áldozatsegítő szolgálat? Változó Kategória Egyáltalán nem fontos Inkább nem fontos Inkább fontos Nagyon fontos százalékos megoszlás Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év év és idősebb Iskolai végzettség max 8 általános szakmunkás 5 82 érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív Települése n való lakás Háztartás nagysága Anyagi helyzet születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Havi Ft alatt jövedelem Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár

14 Összességében a Fejér megyei lakosok véleménye alapján a rendőrség munkája a leghatékonyabb, 68 százalékuk szerint nagyon, vagy inkább igen. A polgárőrség munkája 54 százalékuk szerint hatékony, az önkormányzat bűnmegelőzési munkája pedig csupán 43 százalékban. Utóbbi esetében igen magas arányban szerepel a nem tudom válaszkategória. A válaszadók negyede nem tudja megítélni, hogy hatékony-e, vagy sem. Ön szerint mennyire hatékony az Ön településén... nagyon inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudom a rendőrség a polgárőrség az önkormányzat bűnmegelőzési munkája százalékos megoszlás Arra a kérdésre, hogy melyik intézménnyel került kapcsolatba, a válaszadók 9 százaléka a rendőrséget válaszolta. Ennél jóval kevesebb mértékben kerültek kapcsolatba a polgárőrséggel, illetve még kevesebb arányban az áldozatsegítő szolgálattal. 4

15 Melyik intézménnyel került kapcsolatba? igen nem rendõrség 9% 8% polgárõrség 6% 94% áldozatsegítõ szolgálat % 99% Felmértük, hogy a megye lakosai milyen mértékben vannak megelégedve a rendőrség, a polgárőrség, és az áldozatsegítő szolgálat intézményével. A kapott válaszokat százfokú skálára konvertáltuk, majd átlagpontszámokat számoltunk, relatív sorrendet állítva így az egyes intézmények között aszerint, hogy melyikkel vannak jobban, és melyikkel kevésbé megelégedve az emberek. A különböző intézmények munkájával hasonló arányban voltak megelégedve a megye lakosai minden társadalmi dimenzió esetén, illetve ami jól látszik, hogy leginkább a rendőrség munkáját tartják a legjobbnak. Mennyire volt megelégedve a munkájával? Változó Kategória polgárőrség áldozatsegítő szolgálat rendőrség Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év év és idősebb

16 Változó Kategória polgárőrség áldozatsegítő szolgálat rendőrség Iskolai max 8 általános végzettség szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas inaktív Településen születése óta való lakás kevesebb, mint 5 éve Háztartás nagysága Anyagi helyzet több, mint 5 éve fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Havi Ft alatt jövedelem Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros 3-50 Székesfehérvár pontszám százfokú skálán 5. Közbiztonsággal kapcsolatos vélemények A kutatás során megvizsgáltuk a településeken uralkodó aktuális szociális és közbiztonsági helyzetet. Megkérdeztük, hogy az elmúlt öt évben inkább javult, vagy romlott, vagy változott-e egyáltalán a helyzet. A kapott válaszokat mérlegindexé konvertáltuk, -00 és +00 közötti értékkel 6

17 jellemezve, hogy az adott településre jellemző tényező milyen irányba változott az elmúlt öt évben. Egyértelműen megállapítható, hogy a lakosok szociális helyzete romlott a legnagyobb mértékben minden társadalmi dimenzió szerint, valamint a kisebbségekkel való együttélés kapott még igen alacsony pontszámokat, tehát az is egyre nagyobb nehézségekben ütközik a megkérdezettek szerint. Alacsony értékek születtek még az idősek biztonsága és a bűnözés terén is. Amiben mindenki egyetértett, hogy ami inkább javult, az a vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság. A nők és férfiak közti véleménykülönbség alig egy-két pontos. A korcsoporti megoszlás szerint a 8 és 29 évesek szerint csupán kevésbé változtak a dolgok, az áldozatok segítése és a gyerekek, fiatalok biztonsága területre is 0 pontot adtak. A 45 és 59 éves korosztály véleménye a legnegatívabb, szerintük a polgárőrség jelenlétén és a vagyonvédelmi ellátottságon kívül minden inkább romlott. Minél inkább magasabb a végzettsége valakinek, annál rosszabbnak ítéli a helyzetet. A felsőfokú végzettségűek esetében a bűnözés is kiemelten alacsony pontszámot kapott, vagyis véleményük szerint az is sokat romlott az elmúlt öt évben. A háztartások nagyságát vizsgálva, kitűnik, hogy az egyedül élők körében magas azok aránya, akik szerint egyértelműen romlott az idősek biztonsága, illetve inkább romlott a közlekedésbiztonság is. Az anyagi helyzet szempontjából nagyobbak voltak a különbségek. Azok esetében, akiknek gyakran vannak anyagi gondjaik, nagyon magas arányú a bűnözés romlásának értéke, illetve a gyerekek, fiatalok biztonságának romlása, valamint a rendőrség és a lakosság kapcsolatának romlása. Véleményük szerint a polgárőrség jelenléte is rosszabb lett az elmúlt öt évben. Ezzel szemben igen magas értékek kapott ugyanez a jellemző azok esetében, akik gond nélkül megélnek. A mérlegindexen 34 pontot adtak, vagyis szerintük az elmúlt öt évben sokat javult a polgárőrség jelenléte. Továbbá az ő körükben a rendőrség és a lakosság kapcsolata is sokat javult, ezt bizonyítja a 9-es pontszám. 7

18 Végül a települések nagyság szerinti vizsgálatánál is nagy különbségek mutatkoznak. Ha e szerint csoportosítunk, akkor a 2 ezer fő alatti és a 5-0 ezer közötti főt számláló településeken élők szerint inkább javult a bűnözés helyzete. A dunaújvárosi lakók szerint pedig nagyon nagymértékben romlott, náluk -64 pont jött ki. Meg kell említeni, hogy Dunaújváros felnőtt lakosai véleménye szerint minden felsorolt tényező igen nagymértékben romlott az elmúlt öt évben. Mindössze a kisebbségekkel való együttélés és a polgárőrség jelenléte az, mely a -45 pontszámot kapta, a többi még ennél is jóval kevesebbet. A székesfehérváriak megítélése sokkal pozitívabb. Szerintük több tényező nem változott, sőt a vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság némileg javult. Azonban ott is sokat romlott a gyerekek, fiatalok biztonsága, az idősek biztonsága, a bűnözés helyzete, és az általános szociális helyzete a lakosoknak. Ön szerint az alábbi területek helyzete azon a településen, ahol Ön él, az elmúlt öt évben javult, nem változott vagy romlott?. bűnözés 2. közlekedésbiztonság 3. áldozatok segítése 4. lakosok szociális helyzete 5. kisebbségekkel való együttélés 6. polgárőrség jelenléte 7. vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság 8. idősek biztonsága 9. gyerekek, fiatalok biztonsága 0.a rendőrség és a lakosság kapcsolata Kategória férfi nő év év év év és idősebb max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív

19 Kategória születése óta kevesebb, mint 5 éve több, mint 5 éve fő fő fő fő, vagy annál több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Ft alatt Ft között Ft felett ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár pontszám mérlegindexen (-00 és +00 pont között) A lakókörnyezetük biztonságát összességében leginkább közepesnek ítélik a válaszadó lakosok a megyében. Nagyobb eltérések általában nincsenek a különböző dimenziók esetében. Akiknek gyakran vannak anyagi gondjaik, azoknál valamivel magasabb az aránya a közbiztonság rossz megítélésének. Ezen felül igen magas arányban negatív a Dunaújvárosi felnőtt lakosság véleménye a városban mutatkozó közbiztonságról, 7 százalékuk szerint nagyon rossz, további 33 százalékuk szerint pedig rossz. Esetükben nem is fordult elő, hogy valaki nagyon jónak értékelte volna, csupán 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy maximum jó. 9

20 Összességében milyennek ítéli meg lakókörnyezetének közbiztonságát? Változó Kategória Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó Nem férfi nő Korcsoport 8-29 év év év Iskolai végzettség 60 év és idősebb max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú végzettségű Aktivitás dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív Települése n való lakás Háztartás nagysága Anyagi helyzet születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve fő fő fő fő vagy több gyakran vannak anyagi gondjaik néha kisebb anyagi gondjaik vannak ügyes beosztással, megszorítással kijönnek gond nélkül megélnek Havi Ft alatt jövedelem Ft között Ft felett Település 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár százalékos megoszlás 20

21 Az elmúlt öt évben mindössze a lakosság 9 százalékát érte valamilyen jogsértés egyszer, és további 3 százalékukat többször is. Majdnem 90 százalék azok aránya, akiket egyszer sem ért. Akiket ért, 73 százalékuk tett is bejelentést, vagy feljelentést a rendőrségen. Az elmúlt öt évben történt-e az Ön vagy családja sérelmére jogsértés? igen többször is igen, egyszer 3% 9% 88% nem Tett Ön bejelentést vagy feljelentést a rendőrségen? nem 27% 73% igen 2

22 Amennyiben nem tett, azt azért nem tette, mert véleménye szerint esélytelen lett volna, hogy bármi is történjen, vagy lebeszélte róla a rendőr, vagy nem érte akkora kár, hogy feljelentést tegyen, esetleg megegyeztek az őt sérelmezővel. Többen voltak azok, akik viszont úgy vélték, hogy úgysem történt volna semmi ügyükben, nem segítettek volna nekik a rendőrök. Válaszok Esélytelennek láttam, hogy bármi történjen. Lebeszélt a rendőr. Megegyeztek a rendőrségen kívül. Nem a rendőrségre tartozik. Nem tartottam érdemesnek, a kár értéke csekély volt. Nem volt akkora a baj. Nem volt akkora az anyagi kár. Tudtam ki a tettes. Úgysem csinálnak semmit. Úgysem érdekelte volna őket. Úgysem kapták volna el. úgysem találják meg. Más hatóságnál a válaszadók mindössze 7 százaléka tett bejelentést, mégpedig a bíróságon, vagy előfordult, hogy a tűzoltóságon. Tett Ön bejelentést más hatóságnál? igen 7% 93% nem 22

23 A következőkben rákérdeztünk arra, hogy mikor és hol szoktak esetleg attól tartani a lakosok, hogy áldozattá válhatnak. Leginkább a nők azok, akik félnek, hogy bántalmazzák őket. Attól, hogy éjjel egyedül az otthonukban éri őket valami, attól 5 százalékuk folyamatosan tart, százalékuknak ez gyakori, és további 32 százalékuknak pedig ennél ritkábban előforduló, de előforduló félelme. A különböző korosztályok vizsgálatánál, holott a legmagasabb arányban, 5 százalékban a évesek félelme ez, mégis a 60 éves, vagy annál idősebb korosztály az, akik 2 százaléka mindig, vagy gyakran fél ettől, amit az aktivitás alapján való csoportosítás jellemzése is igazol, hisz a nyugdíjasok 3 százaléka mindig, vagy gyakran válaszkategóriát jelölte be. Az inaktívak csoportjába tartozók GYED-en, GYES-en lévők, munkanélküliek, tanulók, háztartásbeliek több mint 0 százalékának ez szintén állandó, vagy gyakori félelme, valamint 27 százalékuk néha tart ettől. Települések részletes elemzése kapcsán megállapítható, hogy aki több mint 5 éve él az adott településen fél leginkább, legkevésbé pedig azok, akik kevesebb ideje élnek ott, vagy nemrég költöztek oda. Ezen felül látható, hogy minél nagyobb egy település, annál inkább tartanak attól az ott élők, hogy éjjel az otthonukban áldozattá válnak. Legnagyobb arányban Dunaújváros felnőtt lakossága fél ettől, 4 százalékuk mindig, vagy néha, és további majdnem 50 százalékuk néha. 23

24 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik éjjel egyedül az otthonában? férfi nõ 53 soha néha gyakran mindig év vagy feletti dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve ezer fõ alatti 2-5 ezer fõ 5-0 ezer fõ 0-5 ezer fõ Dunaújváros Székesfehérvár % 20% 40% 60% 80% 00% százalékos megoszlás Az utcán sötétedés után a nők 6 százaléka mindig, 7 százalékuk pedig gyakran fél attól, hogy áldozattá válik. Több mint harmaduk pedig tart ettől, de néha. A férfiak mindössze 8 százaléka fél ettől mindig, vagy gyakran. Korcsoport és aktivitás szerinti vizsgálatnál is a nyugdíjas korosztály fél ettől legmagasabb arányban, a dolgozók köre és a minél fiatalabbak pedig kevésbé. Az adott településen való élés hossza, és a település nagysága is differenciálja a megye felnőtt lakosságát aszerint, hogy ki milyen gyakran tart attól, hogy sötétedés után áldozattá válhat az utcán. Aki a legkevesebb ideje él lakóhelyén, az tart ettől a legkevésbé, aki több mint 5 éve, vagy születése óta az a leginkább, 45 és 43 százalék között mozog azok aránya, akiknek ez vagy állandó, vagy ritka, de tartósan fennálló félelme. A köztereken való áldozattá válástól legnagyobb mértékben a Dunaújvárosi lakosság tart, harmaduk mindig, vagy gyakran fél ettől, 24

25 további 43 százalékuk pedig néha. A másik nagyváros, Székesfehérvár esetében, ezek az értékek 8 és 28 százalék között mozognak. Minél magasabb egy település lélekszáma, annál jobban tartanak ilyen atrocitástól. Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik sötétedés után az utcán? férfi nõ 44 soha néha gyakran mindig év vagy feletti dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve ezer fõ alatti 2-5 ezer fõ 5-0 ezer fõ 0-5 ezer fõ Dunaújváros Székesfehérvár % 20% 40% 60% 80% 00% százalékos megoszlás A tömegközlekedésen való áldozattá válástól a nők 4 százaléka, és a férfiak 2 százaléka gyakran tart. A nők 9 százaléka, a férfiak 0 százaléka pedig néha. Ebben az esetben a fiatal korosztályhoz tartozóak jobban félnek 4 százalékuk gyakran, 7 százalékuk néha, mint az idősebbek. A 45 és 59 évesek 6 százaléka, a nyugdíjasok 7 százaléka gyakran, vagy néha tart ettől. A válaszadó minél régebb óta él és minél nagyobb településén, annál jobban fél a tömegközlekedésen való utazástól. Dunaújváros lakosai ettől is magasabb mértékben tartanak, mint a megye egyéb településen élők. 25

26 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik tömegközlekedési eszközön? férfi nõ soha néha gyakran mindig év vagy feletti dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve ezer fõ alatti 2-5 ezer fõ 5-0 ezer fõ 0-5 ezer fõ Dunaújváros Székesfehérvár % 20% 40% 60% 80% 00% százalékos megoszlás A külföldön való tartózkodásuk alkalmával kevesen félnek attól, hogy áldozattá válhatnak. 4 és 8 százalék között mozog azok aránya, akik csupán néha tartanak ettől. Általánosságban a nők és a fiatal generációhoz tartozóak valamivel magasabb százalékban, mint a férfiak, vagy az idősebbek. Valamint így van ezzel az inaktívak csoportja, esetükben 5 százalék fél ettől néha, vagy gyakran. A település nagyság szerinti kategorizálásnál Dunaújváros felnőtt lakossága ismét kicsit nagyobb arányban tartanak ettől, mint a megye egyéb településien, 20 százalékuk néha, vagy gyakran. 26

27 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik külföldön? férfi nõ év vagy feletti dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve soha néha gyakran mindig ezer fõ alatti 2-5 ezer fõ 5-0 ezer fõ 0-5 ezer fõ Dunaújváros Székesfehérvár % 20% 40% 60% 80% 00% százalékos megoszlás Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tartanak attól az emberek, hogy nappal válnak áldozattá az utcán. Ettől viszonylag kisebb mértékben tartanak a megye lakosai, - százalék között mozog azok aránya, akik esetleg mindig, vagy gyakran félnek ettől. A nagyobb településeken élőknek általánosságban ez nem félelmük, csupán néha tartanak tőle, azonban meg kell említeni, hogy a Dunaújvárosban élők majdnem felének néha idegeskedést okoz, hogy kimenjen-e nappal az utcára. 27

28 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik nappal az utcán? soha néha gyakran mindig férfi nõ év vagy feletti dolgozó nyugdíjas egyéb inaktív születése óta kevesebb, mint 5 éve több mint 5 éve ezer fõ alatti 2-5 ezer fõ 5-0 ezer fõ 0-5 ezer fõ Dunaújváros Székesfehérvár % 20% 40% 60% 80% 00% százalékos megoszlás Bűnmegelőzési attitűdök A fejér megyei lakosok 92 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az ingatlanok tulajdonosainak, illetve az egy utcában élőknek össze kellene fogniuk a biztonságuk érdekében, továbbá 88 százalékuk véleménye szerint ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat és vagyontárgyaikat, az embereknek joguk van megvédeni magukat mindenáron. Magyarországon állandó vitatéma és az utóbbi időkben történt brutális gyilkosságok nyomán ismét fellángolt a vita a halálbüntetés visszaállításáról, a fejér megyei lakosok 56 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén, további egynegyedük szintén támogatja ezt a gondolatot, ezzel szemben a lakosok közel egyötöde elutasítja a halálbüntetés visszaállítását. A lakosok több mint 80 százaléka szerint a vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata, illetve úgy gondolják, hogy az emberek 28

29 megfelelően vigyáznak értékeikre. A fejér megyei lakosok háromnegyede úgy véli, hogy a településeken élő gyermekek biztonságban vannak, egynegyedük gondolja azt, hogy ki vannak téve veszélynek a fiatalabb korosztályhoz tartozók. A lakosok 29 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő hatású, 44 százalékuk véleménye szerint ez egyáltalán nem igaz, illetve további 27 százalékuk is inkább úgy gondolja, hogy nincs elég elrettentő ereje a mai szabályozásnak. A fejér megyei lakosok 5 százaléka nyilatkozta azt, hogy vannak olyan emberek a szomszédságában, akiktől fél, 85 százalékuk egyáltalán vagy inkább nem tud ilyet említeni. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, vagyontárgyaikat, az embereknek joguk van megvédeni magukat minden áron Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén. A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre A településen élő gyermekek biztonságban vannak A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű. Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél teljesen inkább igen inkább nem egyáltalán nem sorszázalékos megoszlás Az egyes társadalmi alcsoportok részletes vizsgálata során látható, hogy a nőkre, az idősekre, az inaktívakra és az egy fős háztartásokban élőkre 29

30 nagyobb arányban jellemző az, hogy a környezetükben van olyan ember, akitől fél, azaz a szubjektív biztonságérzetük alacsonyabb a többi alcsoportba tartozó társaiknál. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé értenek egyet azzal, hogy az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében, illetve ugyanezt a véleményt osztják az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők is. A férfiak és az átlagjövedelem alatti bevétellel rendelkezők gondolják főleg úgy, hogy ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, vagyontárgyaikat, az embereknek joguk van megvédeni magukat minden áron, kevésbé osztják ezt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a nők és az egy fős háztartásokban élők. A vagyontárgyak védelmét főként a nők, a 60 éven felüliek, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők, az átlagjövedelem alatti bevételűek és a kisebb háztartásokban élők gondolják az emberek, illetve tulajdonosok feladatának. Súlyos bűncselekmények esetén a halálbüntetés visszaállítását leginkább a férfiak, a évesek, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők, a nyugdíjasok illetve inaktívak, az átlagos jövedelműek, illetve a nagyobb háztartásokban élők támogatnák. A jelenlegi büntetési rendszer a nők, az idősek, a szakmunkások és a diplomások, az inaktívak és a 4 vagy több fős háztartásokban élők szerint kevésbé elrettentő hatású. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?. Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél 2. Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében 3. Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, vagyontárgyaikat, az embereknek joguk van megvédeni magukat minden áron 4. A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata 5. Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre 6. A településen élő gyermekek biztonságban vannak 7. Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén. 8. A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű. 30

31 Kategória Férfiak Nők évesek évesek évesek év felettiek Alapfokú végzettség Szakmunkás Középfokú végz Felsőfokú végzettség Gazdaságilag aktív Nyugdíjas Egyéb inaktív éven belül költözött a településre 5 évnél régebben költözött a településre születése óta itt él a településen Átlag jövedelem alatti Átlagos jövedelem Átlag feletti jövedelem fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy több fős háztartás 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár Átlag pontszám százfokú skálán Az emberek vagyonbiztonságának javítása érdekében a fejér megyei lakosok szerint a legfontosabb az, hogy a bűnelkövetők jóvá tegyék a 3

32 károkat, véleményük szerint fontos lenne a bűnelkövetők szigorúbb büntetése, valamint az, hogy az emberek jobban vigyázzanak az értékeikre, mindezeket a lakosok százaléka tartja indokoltnak. A lakosok több mint kétharmada szerint teljes mértékben, további 22 százalékuk szerint pedig inkább fontos lenne térfigyelő kamerák felszerelése a településeken a vagyonbiztonság javítása érdekében, továbbá az, hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra és tartsák szemmel egymás értékeit. A Fejér megyében élők 9-92 százaléka fontosnak tartaná a rendőri jelenlét fokozását, a kivonuló szolgálat biztosítását a riasztóval rendelkező épületekhez, valamint a segélyhívó rendszer és a kivonuló szolgálat megszervezését belterületen is. A lakosok 87 százaléka szerint fontos lenne a rendőrségi állomány megerősítése, 80 százalékuk szerint a mezőőrség felállítása, százalékuk véleménye alapján a polgárőrség jogkörének bővítése és a polgárőrség létszámának növelése, valamivel több mint kétharmaduk szerint pedig önkormányzati rendőröket is munkába kellene állítani. Ön szerint a vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosak az alábbiak teljesen inkább inkább egyáltalán igen nem nem a bűnelkövetők szigorúbb büntetése hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre térfigyelő kamerák felszerelése hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra a rendőri jelenlét fokozása kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése belterületen a rendőrség állományának megerősítése mezőőrség felállítása a polgárőrség jogkörének bővítése a polgárőrség létszámának növelése önkormányzati rendőr munkába állítása sorszázalékos megoszlás 32

33 Az egyes társadalmi alcsoportok véleménystruktúráját részletesen vizsgálva megállapítható, hogy nemek között lényeges eltérések nem tapasztalhatóak, életkor szerint inkább a évesek és a 60 éven felüliek gondolják fontosnak ezen szempontok fejlesztését, iskolai végzettség szerint több kérdés mentén pedig főleg az alacsony iskolai végzettségűek. Gazdasági aktivitás szerint nagy eltérések nem mutathatóak ki, azonban a kisebb jövedelműek valamivel fontosabbnak gondolják ezeket a tényezőket a vagyonbiztonság javítása érdekében, csakúgy mint háztartásokban élők. a kisebb méretű Ön szerint a vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosak az alábbiak. a bűnelkövetők szigorúbb büntetése 2. hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt 3. hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre 4. hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra 5. a rendőri jelenlét fokozása 6. a rendőrség állományának megerősítése 7. a polgárőrség jogkörének bővítése 8. segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése belterületen 9. mezőőrség felállítása 0. önkormányzati rendőr munkába állítása. a polgárőrség létszámának növelése 2. térfigyelő kamerák felszerelése 3. kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz Kategória Férfiak Nők évesek évesek évesek év felettiek Alapfokú végzettség Szakmunkás Középfokú végz Felsőfokú végzettség Gazdaságilag aktív Nyugdíjas Egyéb inaktív

34 Kategória éven belül költözött a településre 5 évnél régebben költözött a településre születése óta itt él a településen Átlag jövedelem alatti Átlagos jövedelem Átlag feletti jövedelem fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy több fős háztartás ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár Átlag pontszám százfokú skálán A parlament nemrégiben kezdeményezte a büntető törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítse a családon belüli erőszakot. A fejér megyei lakosok 77 százaléka nagyon egyetért azzal, hogy büntethető legyen az ilyen fajta erőszakos cselekmények, további egyötödük is egyetért ezzel, a lakosok mindössze három százaléka nyilatkozta azt, hogy véleménye szerint erre a módosításra nincsen szükség. 34

35 A parlament módosította a jogszabályokat és büntethető lett a családon belüli erőszak. Ön egyetért vagy nem ért egyet ezzel a módosítással? egyáltalán nem egyetért % 20% 2% inkább nem 77% nagyon egyetért A nők 79 százaléka, a férfiak 76 százaléka teljes mértékben támogatja azt, hogy büntethető legyen a családon belüli erőszak, életkor szerint a 60 éven felüliek támogatják leginkább ezt a jogszabályváltozást, iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők, aktivitás alapján inkább az inaktívak, jövedelmi helyzet szerint az alacsony jövedelemmel rendelkezők, míg háztartásméret alapján a több fős háztartásokban élők. A parlament módosította a jogszabályokat és büntethető lett a családon belüli erőszak. Ön egyetért vagy nem ért egyet ezzel a módosítással? Inkább Egyáltalán Nagyon Egyetért nem ért nem ért egyetért egyet egyet Férfiak Nők évesek évesek évesek év felettiek Alapfokú végzettség Szakmunkás Középfokú végz Felsőfokú végzettség

36 Nagyon egyetért Egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Gazdaságilag aktív Nyugdíjas Egyéb inaktív éven belül költözött a településre 5 évnél régebben költözött a településre születése óta itt él a településen Átlag jövedelem alatti Átlagos jövedelem Átlag feletti jövedelem fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy több fős háztartás ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár sorszázalékos megoszlás A fejér megyei felnőtt lakosok közel fele a bűnmegelőzés területén igényelné elsősorban a rendőrség fokozott fellépését a jelenlegi helyzethez viszonyítva, közel egyharmaduk a bűnüldözésben várnak nagyobb munkát, 4 százalékuk elsősorban a közterületen látna több rendőri intézkedést, illetve 6 százalékuk szerint a közlekedés területén kellene fokozottabb fellépés a rendőrség részéről. 36

37 Ön mely területen igényelné elsősorban a Rendőrség fokozott fellépését a jelenlegi helyzethez viszonyítva? közterületen közlekedésben 6% 4% 49% bűnmegelőzésben 3% bűnüldözésben A nők néhány százalékponttal többen igényelnék a rendőrség nagyobb fellépését a bűnmegelőzésben, mint a férfiak, korosztály szerint a közterületen a 60 éven felüliek látnának szívesebben több rendőrt, míg a évesek a bűnmegelőzésben. Iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettségűek 38 százaléka vár nagyobb rendőri munkát a bűnüldözés területén, a magasabb iskolai végzettségűek 29-3 százaléka várja el ugyanezt, utóbbi csoportok inkább a bűnmegelőzésre fektetnének nagyobb hangsúlyt. Jövedelmi helyzet alapján is láthatóak különbségek, a magasabb jövedelemmel rendelkezők az alacsonyabb jövedelműekhez képest több rendőrt látnának a közlekedési helyzetekben és a bűnmegelőzésben, míg hozzájuk képest majdnem 0 százalékponttal többen várnak fokozottabb rendőri fellépést az alacsony jövedelműek a bűnüldözésben. 37

38 Ön mely területen igényelné elsősorban a Rendőrség fokozott fellépését a jelenlegi helyzethez viszonyítva? közterületen közlekedésben bűnüldözésben bűnmegelőzésben Férfiak Nők évesek évesek évesek év felettiek Alapfokú végzettség Szakmunkás Középfokú végz Felsőfokú végzettség Gazdaságilag aktív Nyugdíjas Egyéb inaktív éven belül költözött a településre 5 évnél régebben költözött a településre születése óta itt él a településen Átlag jövedelem alatti Átlagos jövedelem Átlag feletti jövedelem fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy több fős háztartás ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár sorszázalékos megoszlás Kíváncsiak voltunk arra a kutatás során, hogy a megyei lakosok saját lakókörnyezetükben mely területen igényelnék a rendőrség fokozott bűnmegelőzési tevékenységét. A lakosok 38 százaléka a közterületen tartja fontosnak ezt a tevékenységet, 35 százalékuk az ifjúság- és 38

39 családvédelemben, 24 százalékuk a vagyonvédelem területén, 3 százalékuk pedig a rendezvények helyszínén. Lakókörnyezetében mely területen igényelné elsősorban a Rendőrség fokozott bűnmegelőzési tevékenységét? vagyonvédelemben 24% 38% közterületen 35% 3% ifjúság- és családvédelemben rendezvények helyszínén A férfiak közül többen igényelnék a rendőrség fellépését a vagyonvédelem területén, mint a nők, ugyanez figyelhető meg az élekor emelkedésével is. Fordított jellegű jelenség figyelhető meg az életkor tekintetében az ifjúság- és családvédelem területén, azaz minél fiatalabb valaki, véleménye szerint annál nagyobb figyelmet kellene fordítani a fiatalok és a családok védelmére. Iskolai végzettség szerint jelentős véleménykülönbségek nem tapasztalhatóak, egyedül talán az ifjúság- és családvédelem területén, a felsőfokú végzettségűek valamivel többen gondolják azt alacsonyabb iskolai végzettségű társaiknál, hogy nagyobb hangsúlyt kellene erre a területre helyezni a rendőrségnek. Aktivitás alapján a nyugdíjasok főleg a közterületen és a vagyonvédelem területén látnának szívesen fokozottabb rendőri tevékenységet, míg az egyéb inaktívak elsősorban az ifjúság- és családvédelem valamint a közterületen, és a gazdaságilag aktívak is inkább az utóbbi két területen. 39

40 A kisebb méretű háztartásokban élők főleg a vagyonvédelemben és a közterületen várnának nagyobb rendőri tevékenységet, míg a nagyobb háztartások lakói a közterületen és az ifjúság- és családvédelemben. Lakókörnyezetében mely területen igényelné elsősorban a Rendőrség fokozott bűnmegelőzési tevékenységét? Ifjúság- és Vagyonvédelemben helyszínén leten Rendezvények Közterü- családvédelemben Férfiak Nők évesek évesek évesek év felettiek Alapfokú végzettség Szakmunkás Középfokú végz Felsőfokú végzettség Gazdaságilag aktív Nyugdíjas Egyéb inaktív éven belül költözött a településre 5 évnél régebben költözött a településre születése óta itt él a településen Átlag jövedelem alatti Átlagos jövedelem Átlag feletti jövedelem fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy több fős háztartás 2 ezer fő alatti ezer fő ezer fő ezer fő Dunaújváros Székesfehérvár sorszázalékos megoszlás 40