Válasz Dr. Musinszki Zoltán A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai című PhD értekezéshez készített opponensi véleményére

Átírás

1 Válasz Dr. Musinszki Zoltán A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai című PhD értekezéshez készített opponensi véleményére Mindenekelőtt nagyon köszönöm Dr. Musinszki Zoltán PhD egyetemi docensnek a fenti címen benyújtott értekezésem 6 oldalban adott, részletes opponensi véleményét. Köszönöm, hogy a téma és a választott kutatási irányok (motiváció és teljesítményértékelés) aktualitását alátámasztotta. Megtisztelő, hogy kutató munkámat részletes értékelésével már a munkahelyi vita során is jelentősen elősegítette. Az átdolgozás során törekedtem arra, hogy észrevételeit, javaslatait értekezésembe beépítsem és örülök, hogy ennek hatását opponensi véleményében több ponton is pozitívan értékelte. Köszönöm a 2. és 3. fejezet összefoglaló értékelését. A téma más tudomány területekkel való kapcsolata komoly kihívást jelentett a kutatás irányának meghatározásánál és megtartásánál. A transzferár kérdéskör vállalati stratégiához való kötődése a második fejezetben összegzett számviteli kutatási eredmények, a belső árképzés és a teljesítményértékelés kapcsolatának bizonyítása alapján kapott figyelmet. Ezen eredmények szerint a vállalaton belüli, önálló felelősségi körrel (decentralizált szervezet keretein belül) rendelkező részlegek (divíziók) együttműködését piaci kapcsolatokként tekintettem (49.oldal). A vállalatvezetés hozzáállása a belső ügyletek árazásához a vállalati hosszú távú stratégiai célok által vezérelt. Ezek alapján ítéltem fontosnak a transzferárazást stratégiai szempontból elemezni. Az opponensi vélemény a 4. fejezetre utalva kiemelte a bemutatott felmérések eredményének aktualitását. Ebben a fejezetben a transzferárazás szerepét tekintettem át a multinacionális vállalatok szemszögéből. Egyrészt bemutattam nemzetközi környezetben a belső árképzés sajátos paramétereit, másrészt ismertettem a kiemelt felmérések eredményei révén a teljesítményértékelés (mint a téma vizsgálatának fő iránya) feltételeinek és jellemzőinek változását az elmúlt 20 év során. A választott felmérésekkel szemléltettem a gazdasági környezet alakulását és annak hatását a teljesítmény értékelésére. Az áttekintett felmérések részletes jellemzőit (megkérdezettek köre, válaszadási arány, stb.) a munkahelyi vitán elhangzott javaslatok alapján vettem ki az értekezésből. Összességében valamennyi felmérés megkérdezettje külföldi leányvállalattal rendelkező társaság volt. Erre utal a 130. oldalon található hivatkozás a 4.2. fejezetre. A direkt kérdőíves megkérdezés során én magam is azokat a vállalkozásokat kértem fel válaszadásra a cégjegyzék adatbázisa alapján, melyek nevéből következtetni lehet arra, hogy a vállalkozásnak külföldi tulajdonosa van (118. oldal). A bemutatott felméréseknél mért válaszadási hajlandóság 13,1 24,0 % volt. Gyakorló számviteli vezetőként a napi szakmai tapasztalataim (nemzetközi szakmai konzultációk, BIG four (lásd. EY) felmérések) és a transzferár fogalom adózáshoz való kötődése alapján kértem fel válaszadásra a pénzügyi - számviteli vezetők körét.

2 Az opponensi vélemény szerint az 5. fejezet az erre épülő hipotézisek tartalmához képest hangsúlyozottabban foglalkozik a transzferár szabályozásával. A fejezet felépítésével arra világítottam rá, hogy a transzferár kérdéskör adójogi szabályozásának közel olyan múltja van, mint az ezzel kapcsolatos elméleti kutatásoknak. Ehhez áttekintettem a szabályozás gyökereit (hangsúlyozva az amerikai eredményeket), bevezettem a transzferár dokumentáció vonatkozásában alapvető fogalmakat. A szabályozás történelme a szokásos piaci ár igazolásának részleteiben értelmezhető, a módszerek és az alapelv azóta is érvényes. Fontosnak érzem hangsúlyozni az USA szerepét e témában, illetve hogy lényegében az OECD az amerikai alapokra építette nemzetközi kommunikációját. Az opponensi vélemény hiányolta az elméleti kutatási részben a saját vélemények markánsabb megfogalmazását. Az észrevételt elfogadom, bár a dolgozat elején kutatási célként a transzferár kategóriát vizsgáló tudományterületek, valamint azok eredményeinek áttekintése, kiemelt hangsúlyt fektetve a vállalati menedzsment tudományok és a vezetői számvitel területére, mely területekre akár a felsőoktatási képzés, akár a szakmai publikációk vonatkozásában egyértelmű rés fedezhető fel (12. oldal) fogalmaztam meg. Az értekezésem alapjául szolgáló, alapvető (ezért részletesebben tárgyalt) szakirodalmak többsége nem érhető el, nem ismert a hazai szakirodalomban. Ezek eredményeit valamennyi külföldi kutatás alapként kezeli (Hirschleifer, Benke, Solomons, Kaplan). Úgy érzem, hogy kutató munkám e tekintetben feltáró jellegű, bővíti a témával kapcsolatos szakirodalmak körét. Köszönöm a kutatás módszertanának és eredményének részletes értékelését. Az opponensi vélemény megkérdőjelezte a kérdőíves felmérés célcsoportját. A transzferárazás kérdésköre a 2003-ban életbe lépett dokumentációs kötelezettség szabályozásáról szóló kormányrendelet révén került a figyelem középpontjába az adózók és az adóhatóság oldaláról egyaránt. Igaz, hogy Magyarország 1996-tól tagja az OECD-nek, így a társasági adóról szóló törvény már azóta szabályozza a kapcsolt ügyletek szokásos piaci ártól való eltérésének adómódosító hatását. Az OECD transzferár irányelveinek magyar fordítása azonban csak 2005-ben került a szakmai könyvek piacára, ami jól jelzi, hogy a témával kapcsolatosan nagyon lassan terjedt el a nemzetközi iránymutatás, az is leginkább az adminisztratív kötelezettségek miatt. Véleményem szerint a pénzügyi számviteli vezetők felelőssége a transzferár dokumentáció elkészítésében egyértelmű. Szerepük a vállalati tervezés (rövid és hosszú távú egyaránt), a teljesítménymérés mérőszámainak megválasztása és az információ biztosítása terén, a gazdasági döntések előkészítése és értékelése kapcsán egyaránt megkérdőjelezhetetlen. Az általam készített kérdőív egyrészt arra épített, hogy a transzferár rendszer kialakítása olyan terület, mely igényli a pénzügyi számviteli információkat. E tekintetben a transzferár rendszer kötődése a tervezés és teljesítménymérés folyamatához a pénzügy-számvitel által szolgáltatott adatok révén felmérhető. Másrészt a transzferár dokumentációban a szokásos piaci ár (hasonló vállalkozások hasonló ügyleteiben alkalmazott ár) igazolásához a pénzügy számvitel igényli más menedzsment területek információit a piaci környezet elemzéséhez. Az így kialakult funkcionális elemzés azoknak a vezetői területeknek (pl. termelésmenedzsment, marketing, brand, stb), amelyeknek nincs egyértelmű rálátása a piaci viszonyokra, hasznos információt jelenthet. Ezáltal a transzferár dokumentáció azon információs körbe tartozik, amelyet a pénzügy számvitel biztosít a

3 vállalatvezetés számára. Az információ-tartalom vizsgálata volt a kérdőíves felmérés egyik célja. Arra kerestem a választ, hogy a pénzügyi számviteli vezetők felismerik-e, hogy az összehasonlító elemzés révén a vállalkozás piaci környezete kerül bemutatásra; ennek megfelelően készítik-e el a dokumentációt; a vezetői területek igénylik-e és biztosítják e számukra a dokumentációt a belső döntések megalapozásához? Köszönöm a T1 tézis új tudományos eredményként való elfogadását. A vizsgálatba bevont vállalkozásoknál valóban törekedtem az adóoptimalizáció létét hangsúlyozni. Ezért célirányosan külföldi tulajdonosokkal, független anya leányvállalatokkal rendelkező vállalatcsoportokat kértem fel a válaszadásra. A 49. oldalon fogalmaztam meg, hogy a lényegében költségallokációt jelentő belső együttműködéseket és teljesítmény elszámolásokat háttérbe helyezem. Köszönöm a T2 tézis kapcsán felvetett kérdéseket. A transzferár dokumentáció üzleti hasznosságát két fő szempont alapján vizsgáltam: egyrészt, az elkészítése során jellemző vezetői együttműködés, másrészt, a menedzsment belső információs eszközeként való alkalmazásának felmérésével. Véleményem szerint az üzleti hasznosság leginkább az utóbbi, a tényleges alkalmazás révén értelmezhető. A 10. táblázatban jól látható, hogy a menedzsment számára a transzferár dokumentáció célja ismert (bár az átlag 4 egész alatti, a módusz 5, ami megerősíti az ismertséget), a dokumentáció lényeges elemeinek ismerete vonatkozásában a válaszadók már ilyen mértékben nem fogadják el az eredményt. Véleményem szerint a 24. állítás eredménye fontos, mely szerint a menedzsment tagjai nem kapják meg a transzferár dokumentációt (átlag 2,217, módusz 1), tehát annak információi nem alapozzák meg a gazdasági döntéshozást. A dokumentáció hasznosságát a menedzsment döntéseket segítő előnyök -ként (137. oldal) fogalmaztam meg. Ezek alapján a 27a) és a 27d) állítások kiemelendők, egyrészt a gazdasági környezetről alkotott megbízható kép, másrészt a belső árak és a piaci árak összehasonlításának eszközeként való értékelés miatt. Mindkét állítás a 27. csoportban a legalacsonyabb átlagos pontszámot kapta, az ezekhez tartozó kétklaszteres vizsgálatban pedig a legmagasabb az egyértelműen elutasítók aránya (80% feletti a K_2 klaszteren belül), illetve a legalacsonyabb az elfogadók aránya (41,38% a K_1 klaszteren belül). Az opponensi vélemény által kiemelt állítások valóban inkább az alacsony szinten érvényesülő hasznosságot igazolják a kapott átlag és módusz értékek alapján, de a tényleges alkalmazásra vonatkozó állítások eredményei szerint a dokumentáció üzleti információinak gyakorlati alkalmazása a felmérés alapján nem jellemző. Véleményem szerint a T2 tézis második részét, mely szerint a dokumentáció adószabályozásból eredő kötelezettség, a állítások eredményei, valamint a már említett, az elkészítésében való együttműködésre (a bizonytalanságot tükröző eredményekkel) utaló állítások támasztják alá. Ezek alapján kérem a T2 tézis elfogadását. Köszönöm a T3 tézis újszerű eredményként való elfogadását. Az említett táblázatok közül a 20. táblázatot valóban helyesbítenem kell, melyet az írásbeli válasz mellékleteként csatolok. A H3 és a H3a, H3b hipotézisek bizonyításához a kérdőíves megkérdezés adatbázisán kívül a NAV évi társasági adó bevallások adatbázisát alkalmaztam. Azért ezt, mivel a

4 kutatás folyamatában ez volt az utolsó rendelkezésre álló bevallási adatbázis. Az adott időszak (2011.) során az adóalap módosító vállalkozások száma és aránya nem volt rendkívüli módon eltérő a korábbi eredményektől. E tekintetben természetesen a megfogalmazott tézis pontosításra szorul: a transzferár miatti adóalap korrekció és az eredményes működés, valamint a tevékenységgel való összefüggése csak évre értelmezhető. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az általános gazdasági összefüggések alapján a T3a (miszerint a veszteséges vállalkozások és a transzferár miatti adóalap csökkentés összefüggésbe hozható) tézisnek van realitása. Veszteséges vállalkozások belső ügyleteiben alkalmazott beszerzési árak elősegíthetik az üzemi eredmény pozitív alakulást (alacsony árak alkalmazásával), melyek miatt a keletkező adóalap a piaci árakra való módosítás révén csökken. A T3b tézis bizonyítása során kiemelt négy tevékenység tekintetében a piaci árak egyértelmű elérhetősége lehet kényszerítő erő a belső ügyletek alacsony árainak adóalap csökkentő korrekciójára. Elfogadom az opponensi vélemény formai, szerkesztési, stílusbeli észrevételeit és elismerem a szerkesztés során elkövetett formai hibákat (a kiemelt táblázatok javított változatát a válasz mellékleteként csatolom), melyek sajnos az értekezés tervezet jelentős átdolgozása után is a szövegben maradtak (a 28. táblázatban a helyes érték 574, a 29. táblázat értékadatainak a 221. oldal munkatáblája ad alapot, a sorrendet az előző elemzésekhez igazítottam). Bírálómnak köszönöm, hogy felhívta rájuk a figyelmet és további publikációim során törekszem a hasonló hibák megelőzésére. Végezetül köszönöm Dr. Musinszki Zoltánnak az általam készített PhD értekezés alapos és részletes véleményezését. Üröm, április 26. Szabóné dr. Veres Tünde

5 Mellékletek Megnevezés Külföldi tulajdonú vállalkozások száma, db száma, db ot külföldi körben % növelők száma, db ot növelők külföldi körben, % Belföldi vállalkozás tulajdonú vállalkozások száma, db A transzferárak miatt adóalapot módosító vállalkozások adatai években ,98 2,05 1,61 1,85 2,14 2,41 2,30 2,50 3,20 3, ,50 3,70 3,03 3,82 4,02 3,96 3,43 3,84 5,63 6,

6 száma, db ot belföldi vállalkozás körben % növelők száma, db ot növelők belföldi vállalkozás körben, % 2,44 2,46 1,83 1,99 1,97 2,25 2,42 3,07 2,55 3, ,32 4,46 3,45 4,11 3,70 3,70 3,62 4,72 4,47 5, táblázat: ot növelő és csökkentő vállalkozások száma és külföldi és a belföldi vállalkozás tulajdonossal rendelkező vállalkozásokon belül (Forrás: NAV adatbázis alapján saját szerkesztés) - A t-próba eredménye az SPSS output alapján helyesen: T-Test Group Statistics st N Mean Std. Deviation Std. Error Mean acsökk >=,00 408,3975,39029,01932 <,00 166,7270,36533,02836 Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances t-test for Equality of Means 95% Confidence Sig. Interval of the (2- Mean Std. Error F Sig. t df tailed) Lower Upper acsökk Equal assumed 3,083,080-9, ,000 -,32955, , ,26025 Equal - 325,371,000 -,32955, , ,26204 not assumed 9,604 Group Statistics st N Mean Std. Deviation Std. Error Mean acsökk >=,00 263,2942,37464,02310

7 <,00 65,6969,40485,05021 Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances t-test for Equality of Means 95% Confidence Sig. (2- Mean Std. Error Interval of the F Sig. t df tailed) Lower Upper acsökk Equal 1,684, ,000 -,40264, , ,29889 assumed 7,634 Equal not assumed - 7,285 92,940,000 -,40264, , ,29288