A nyíregyházi kistérség

Átírás

1 A nyíregyházi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a nyíregyházi kistérség településein Tiszatelek Pátroha Tiszabercel Szabolcs Beszterec Ibrány Gégény Timár Balsa Paszab Tiszarád Kék Nyírtass Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Rakamaz Gávavencsellő Vasmegyer Demecser Berkesz Buj Nagyhalász Tiszanagyfalu Nyírbogdány Kótaj Kemecse Székely Szabolcs-Sz.-B. megye kistérségei Nyírtelek Nagycserkesz Nyíregyháza Nyírtura Nyírtét Nyírpazony Sényő Apagy Napkor Nyíregyházi kistérség Kálmánháza Újfehértó Forrás: KSH T-STAR adatbázis, GKM KKV Tájékoztatási Főosztály, 2003 Működő vállalkozások száma 1000 főre (1) (1) (2) (14) (15) (3) nincs (0) A kistérség Országos sorrendje a Sorrendje a átlag értéke 150 megyében 2001-ben 2001-ben kistérségből Az 1000 állandó lakosra jutó vándorlási egyenleg (fő)* 0,00-4, Öregedési index (a 60 év felettiek száma / a 14 év alattiak száma) 1,34 0, Hozzáadott érték az átlagos statisztikai létszámra vetítve (ezer Ft) 3.635, , Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197,66 851, Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) , , Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 222, Az 1990 és 2001 között épített lakások aránya a évi lakásállományban 7,73 13, Közműolló ** 42,40 49, Regisztrált munkanélküliek aránya a éves népességből (%) 5,60 6, Tartós munkanélküliek aránya a éves népességből (%) 2,61 3, A működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból 74,75 80, Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 50, Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 30, * Az közötti odavándorlások és elvándorlások különbsége az évi állandó népességhez viszonyítva, 1000 főre ** Közműolló: x(szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma/vízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma) 1

2 Az ország keleti felében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő nyíregyházi kistérség területe km², állandó lakosainak száma 224,1 ezer fő. Viszonylag sűrűn lakott terület, népsűrűsége 156 fő/km². Településeinek száma 36, központja Nyíregyháza. A kistérség állandó népessége 6 év alatt 41 fővel növekedett eleje és 2001 vége között fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az évi állandó népesség 0,45%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt hat év alapján 4,47, mellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 3., a kistérségek között pedig a 91. helyen végzett. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index) 0,96, mely a évihez képest (0,11-dal) romlott, de az 1,34-os országos átlagnál még mindig jóval kedvezőbb. A mutató alapján a kistérség az országos rangsorban a 9., a megyeiben azonban csak a 6. helyen áll. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték 2.120,46 ezer Ft, mely a évi értéknek több mint 1,18-szorosa, a évi országos átlag 58,32%-a. A kistérség ezzel 8 helyet rontott a évhez képest, így 74. az országos rangsorban, a megyében pedig a 6. helyen áll. Az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelmet vizsgálva a kistérség közepes pozícióba került az országos (75.), és első helyre a megyei rangsorban. A mutató évi értéke 324,3 ezer Ft, mely 90,7 ezer Ft-tal alacsonyabb az országos átlagnál, ám 57,1 ezer Ft-tal meghaladja az előző évi értéket. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (222,9) alapján a nyíregyházi kistérség kedvező pozíciót tölt be az országos rangsorban (65.), de még így is 8,23%-kal elmarad az országos átlagtól. Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyeken és magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma 851,3, amely az országos átlagértéknek több mint 38%-a, így a kistérségek között csak a 64., a megyében viszont a 2. helyet szerezte meg. Az között felépített lakások évi lakásállományon belüli aránya az országos átlag 180,32%-a, amellyel 14. a kistérségek között, míg megyében csak a 4. lett. A közműolló nagyságát tekintve a kistérség a 43. pozíciót szerezte meg, értéke 15,92%-kal kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak csak 50,85%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, mellyel első a megyében. A év végén regisztrált munkanélküli közülük nő szerepelt a nyilvántartásban. A éves népességhez viszonyított arányuk 6,54%, az országos átlagnál 16,77%-kal magasabb, amellyel megyéjében az első, országosan pedig a 78. helyet foglalja el. A tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség aránya (3,22) az országos átlagot 23,5%-kal meghaladja, így a megyei rangsorban az 1., míg az országosban a 86. helyet szerezte meg. A nyíregyházi kistérségben összesen regisztrált vállalkozás található, melynek 80,1%-a működő vállalkozás, ami 7,16%-ponttal magasabb az országos átlagnál, így a kistérségek között 75., míg megyéjében a 10. lett. A térségben egyéni vállalkozás működik, ezer főre 50,68 jut, amely közel 5 darabbal több az országos átlagnál, így ezzel 30. a kistérségek között és első a megyében. A működő társas vállalkozások száma 2001-ben volt, ezer főre vetített számuk (30,49) az országos átlag 84%-a, amellyel a kistérség az egyéni vállalkozásokhoz hasonló pozíciót foglal el. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kistérség demográfiai helyzete felemás, hiszen az elmúlt hat év során fős vándorlási veszteség mutatkozott, ám az öregedési index még mindig jobb az országos átlagnál. Meg kell említenünk, hogy a regisztrált munkanélküliek, valamint a tartós munkanélküliek aránya a éves népességből meghaladja az országos átlagot, a sorrend alapján 2

3 a középmezőnynél kicsivel rosszabb a kistérség pozíciója. A kistérség helyzete javult az ezer lakosra jutó működő egyéni vállalkozások számának, a személyi jövedelemadó alapot képző egy lakosra jutó jövedelemnek, valamint az ezer lakosra jutó épített lakások számának országos rangsorában. Viszonylag kedvező helyzetben van a közműolló és az ezer lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma alapján. A vállalkozások helyzete kedvezőnek minősíthető, hiszen a működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból meghaladta a 80%-ot, ami az országos rangsorban a 75. helyet jelentette. A működő vállalkozások jellemzői A működő vállalkozásból a társas vállalkozások száma, közülük a bt., a kft., a 26 mezőgazdasági szövetkezet és a 43 rt. emelhető ki. A megye más kistérségeivel összehasonlítva kitűnik, hogy a nyíregyházi kistérség társas vállalkozásainak gazdasági forma szerinti megoszlásában a betéti társaságok aránya 5,3%-kal, a részvénytársaságoké 20,6%-kal a korlátolt felelősségű társaságoké 23,6%-kal haladja meg a megyei átlagot. A mezőgazdasági szövetkezeteket is beszámítva az összes fentebb említett csoport aránya elmarad az országos átlagtól: a részvénytársaságoké, mintegy 49,4%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeteké 35,9%-kal, a korlátolt felelősségű társaságoké 15,6%-kal és a bt.-ké 9,2%-kal. A vizsgált működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint kft. rt. bt. 43 mezőgazdasági szövetkezet A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy azok több mint 67%-a, azaz a 0, vagy ismeretlen számú alkalmazottat foglalkoztató, további közel 30% (5.348) az 1-9 főnek munkát adó mikrovállalkozás. A kistérségben ezen kívül 495 kis-, 93 közepes és 16 nagyvállalkozás található. Az összes működő vállalkozásból az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 0,8%-kal, a közepes vállalkozásoké több mint 5%-kal, a főt foglalkoztató társaságoké 10,5%-kal, míg a nagyvállalkozásoké 10%-kal haladja meg a megyei átlagot. Az országos átlagnál egyedül a 0, és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások aránya magasabb (4,6%-kal), míg az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozásoké 8,1%-kal, a főt foglalkoztató vállalkozásoké 14,4%-kal, a főt foglalkoztató társaságoké 1,1%-kal, a nagyvállalkozásoké pedig 31,2%-kal alacsonyabb. 3

4 A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint és ismeretlen 1-9 fő fő fő fő 250 fő felett A működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következő képet mutatja: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolg Ipar Építőipar Szállítás, raktározás, távközlés,posta Mezőgazdaság Szálláshely-szolg., vendéglátás Mint az ábrából is leolvasható, 2001-ben a kistérségben a vállalkozások legnagyobb része, közel 30%-a a kereskedelem, javítás területén működött. Ezer lakosra 24,25 ezen nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozás jut, mely a szektorra jellemző 19,4-es országos átlagértéket 25,1%-kal haladja meg. A térségben a kereskedelmen kívül a mezőgazdasági vállalkozások ezer főre jutó száma (4) a hazai átlagot 8%-kal múlja felül. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások ezer főre jutó száma 19,34, ami alig magasabb az országos átlag 80%-ánál, az ipari vállalkozásoké (7,87) az átlagtól csupán 3,73%-kal marad el, míg az építőipari vállalkozások aránya annak kevesebb, mint 88%-át éri el. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén működő vállalkozások aránya hozzávetőlegesen 6-7%-kal alacsonyabb a hazai átlagnál. 4

5 Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 14,46%-a egyik említett kategóriába sem sorolható, így azok a pénzügyi tevékenység (J) és/vagy egyéb szolgáltató ágazatok (L-Q) közé tartoznak. Nemzetgazdasági ágak A működő vállalkozások megoszlása társas egyéni Összes vállalkozások vállalkozások Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés, posta Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb (J, valamint L-Q) szektor Összesen: A fentiekben az összes vállalkozásra bemutatott nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást kissé árnyalja, hogy a vállalkozások 62,44%-a egyéni vállalkozás, míg a többi társas vállalkozás keretében működik. A térségben mindegyik szektorban magasabb az egyéni vállalkozások aránya: a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások körében meghaladja a 70%-ot (74,1, ill. 80%), míg az iparban és az építőiparban meg az 58%-ot sem éri el. A kistérség települései között mint azt az első oldalon lévő térkép is mutatja számottevő különbségek alakultak ki az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke a vidéki átlagtól (70,7) Nyíregyháza és Nyírpazony kivételével mindenütt jelentősen elmarad. Nyírturán és Rakamazon magasabb, mint a vidéki átlag háromnegyede, 14 helyen meghaladja a vidéki átlag felét, további 15 községben annak negyedét. Három településen még az átlag egynegyedét sem éri el a mutató értéke, de az ezer főre jutó vállalkozások száma mindenütt több 11-nél. Összegzés: A nyíregyházi kistérségben a mezőgazdasági, valamint kereskedelmi vállalkozások ezer főre jutó értéke magasabb az országos átlagnál, vagyis ezekben a gazdasági ágakban a térség vállalkozásokkal jól ellátott. A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágak emelhetők ki, hiszen együttesen a térségben működő vállalkozások több mint 53%-át adják. A fentieket figyelembe véve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások szektorába sorolt vállalkozások lehetnek a felkészítés elsődleges célcsoportjai. 5

6 A működő társas vállalkozások száma egyes gazdasági tevékenységek szerint a nyíregyházi kistérségben, a KSH CÉGKÓDTÁR október 31-i állapota alapján Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Zöldség, virág, kertészeti termék termelése Gyümölcs, szõlő, fűszernövény termelése Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése Húsfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Takarmány gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÖRMEKIKÉSZÍTÉS, - KONFEKCIONÁLÁS BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS 3 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT ÉPÍTŐIPAR JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM NAGYKERESKEDELEM KISKERESKEDELEM SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Szállodai szolgáltatás Átmenetiszálláshely-szolgáltatás Éttermi, cukrászdai vendéglátás Egyéb, nyílt árusítású vendéglátás Munkahelyi és közétkeztetés 7 60 SZÁRAZFÖLDI,CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS Taxi személyszállítás Egyéb szárazföldi személyszállítás Közúti teherszállítás SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS Egyéb pénzügyi tevékenység 9 66 BIZTOSÍTÁS (KIVÉVE: KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS) 4 67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 47 6

7 Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 70 INGATLANÜGYLETEK Ingatlanberuházás, -értékesítés, -forgalmazás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás Gépjárműkölcsönzés Egyéb jármű kölcsönzése Egyéb gép kölcsönzése Fogyasztási cikk kölcsönzése 8 72 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG Hardver-szaktanácsadás Szoftverkészítés, -szaktanácsadás Adatfeldolgozás Adatbanki tevékenység Iroda-, számítógép-javítás Egyéb számítástechnikai tevékenység KUTATÁS, FEJLESZTÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS Jogi, gazdasági tevékenység Mérnöki tevékenység, tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Hirdetés Munkaerő-toborzás, -közvetítés Nyomozási, biztonsági tevékenység Takarítás, tisztítás Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Humán-egészségügyi ellátás Állat-egészségügyi ellátás Szociális ellátás 6 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT EGYÉB SZOLGÁLTATÁS 46 * A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 7