A pécsi kistérség. Husztót. Kovácsszénája Hetvehely. Szentkatalin. Orfű. Abaliget. Pereked Cserdi. Berkesd Csonkamindszent

Átírás

1 A pécsi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a pécsi kistérség településein Baranya megye Husztót Kovácsszénája Hetvehely Szentkatalin Okorvölgy Abaliget Bükkösd Dinnyeberki Bakonya Pécs Kővágószőlős Helesfa Pereked Kővágótőttős Bogád Cserdi Boda Romonya Cserkút Berkesd Csonkamindszent Nagykozár Ellend Kacsóta Szentlőrinc Magyarsarlós Bicsérd Pellérd Kozármisleny Szabadszentkirály Keszü Szemely Aranyosgadány Királyegyháza Pécsudvard Lothárd Zók Kökény Gyód Gerde Görcsöny Pogány Egerág Birján Velény Regenye Szilvás Szőkéd Peterd Gyöngyfa Szalánta Kisherend Téseny Szőke Baksa Bosta Pécsdevecser Sumony Ócsárd Áta Újpetre Kiskassa Tengeri Vokány Baranya megye kistérségei Siklósbodony Orfű Kistótfalu Működő vállalkozások száma 1000 főre Pécsi kistérség Forrás: KSH T-STAR adatbázis, Regionális Információs Osztály, (4) (6) (10) (18) (20) (11) nincs (0) A kistérség Országos sorrendje a sorrendje a átlag értéke 150 megyében 2001-ben 2001-ben kistérségből Az 1000 állandó lakosra jutó vándorlási egyenleg (fő)* 0,00-6, Öregedési index (a 60 év felettiek száma / a 14 év alattiak száma) 1,34 1, Hozzáadott érték az átlagos statisztikai létszámra vetítve (ezer Ft) 3.635, , Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197, , Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) , , Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 261, Az 1990 és 2001 között épített lakások aránya a évi 7,73 7, lakásállományban Közműolló ** 42,40 17, Regisztrált munkanélküliek aránya a éves népességből (%) 5,60 4, Tartós munkanélküliek aránya a éves népességből (%) 2,61 1, A működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból 74,75 73, Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 52, Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 47, * Az közötti odavándorlások és elvándorlások különbsége az évi állandó népességhez viszonyítva, 1000 főre ** Közműolló: x(szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma/vízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma) 22

2 Baranya megye legnagyobb, 948,5 km 2 területű pécsi kistérségében 2001-ben a megye lakosságának közel 50%-a, fő élt. A nagy népességszám következtében a nagy terület ellenére a térség népsűrűsége (215,5 km 2 ) az országos átlag kétszeresét közelíti. Településeinek száma 69, a kistérség központi települése egyben a névadó város is, Pécs eleje és 2001 vége között fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az évi állandó népesség 0,68%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján -6,75, amellyel Baranya megyében a 4., a kistérségek sorrendjében pedig a 99. helyen végzett. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak arányában (öregedési index) 2000-hez képest növekedés figyelhető meg, a mutató értéke (1,43) közel 7%-kal meghaladja az országos átlagot, így térség a kistérségi sorrendben a 105., megyéjében pedig az ötödik. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték alapján a kistérség a 19., megyéjében pedig az 1. helyen áll. A mutató értéke (3.685 ezer Ft) egy év alatt ezer Ft-tal emelkedett, így az országos átlagnál is valamivel magasabb. Nagyon jó a térség pozíciója az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében is (országosan a 30., megyéjében pedig az 1.), amelynek évi értéke (431 ezer Ft) 3,7%-kal haladja meg a hazai átlagot, a megelőző évhez képest pedig 18,0%-kal nőtt elsősorban a minimálbéremelésnek köszönhetően. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (261,9) az országos átlagnál 7,8%-kal magasabb, amellyel országosan a 24., megyéjében pedig az 1. helyet szerezte meg. A kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 1.962, amely megközelíti az átlagértéket (2.198), így a kistérségek rangsorában a 27., megyéjében pedig a második. A 150 kistérség között a 62., megyéjében viszont a 2. helyezést érte el az között felépített lakások évi lakásállományon belüli arányát tekintve. A térségi érték (7,6) az országos átlagtól (7,7) alig több mint 2%-kal marad el. Ennél lényegesen jobb a pozíciója a közműolló mutatójában, megyéjében az 1., a kistérségek sorrendjében pedig az előkelő 6. lett. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak 82,9%-a kapcsolódott a szennyvízcsatornahálózatba, így a közműolló értéke (17,1) az országos átlagnál jóval kedvezőbb, annak a felét sem éri el. Az elmúlt év végén regisztrált munkanélküli köztük nő szerepelt a nyilvántartásban, ez 202 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A éves népességhez viszonyított arányuk 4,4%, az országos átlagnál 1,2%-ponttal kedvezőbb, amellyel megyéjében az 1., országosan pedig a 37. helyen áll. A tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség aránya 1,8%, az országos átlag háromnegyedénél is kevesebb, s ennek alapján a térség pozíciója kissé rosszabb, megyei szinten a 2., kistérségi viszonylatban a 44. helyre került. A pécsi kistérségben összesen regisztrált vállalkozás található, melyből működő, s ezzel a 73,6%-os aránnyal elmarad az országos átlagtól (74,75%), a kistérségek közötti rangsornak mindössze a 127., a megyeinek pedig a hatodik helyén áll. Jobb a kistérség helyzete az ezer lakosra jutó működő egyéni és társas vállalkozások mutatójában. Az egyéni vállalkozások száma , ezer főre 52,3 jut, amely 13,9%-kal meghaladja az országos átlagot, s ezzel a 23., megyéjében pedig az első. A működő társas vállalkozások ezer főre jutó száma (47,1) az országos átlagnál (36,38) kedvezőbb, amivel a megyei rangsorban szintén az 1., a 150 kistérség között pedig a 6. helyet szerezte meg. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kistérség gazdasági helyzete kedvezőnek minősíthető. Problémát a demográfiai mutatók jelentenek, hiszen évek óta elvándorlás és romló öregedési index jellemzi Pécs városát és környékét. A legjobb helyezést a közműolló, az átlagos statisztikai 23

3 létszámra vetített bruttó hozzáadott érték, az ezer lakosra jutó személygépkocsik, valamint az ezer lakosra jutó működő egyéni és társas vállalkozások száma alapján érte el, a mutatók alapján megyéjében az első helyen áll és a kistérségi rangsorban is az első 24 között szerepel. Alacsony a regisztrált és tartós munkanélküliek aránya, értékük jóval a hazai középérték alatt marad, országos viszonylatban pedig a rangsor első harmadába került a kistérség. A működő vállalkozások jellemzői A működő vállalkozásból a társas vállalkozások száma, közülük a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a 80 részvénytársaság és a 14 mezőgazdasági szövetkezet emelhető ki. Az országos átlagot a kistérségben egyedül a betéti társaságok aránya haladja meg (113,2%-kal), míg a mezőgazdasági szövetkezeteké 69,1%-kal, a részvénytársaságoké 15,7%-kal, a korlátolt felelősségű társaságoké pedig 1,9%-kal marad el attól. Megyei összehasonlításban viszont a betéti társaságokon túl a korlátolt felelősségű vállalkozások aránya is meghaladja a középértéket, a másik két gazdasági forma részesedése pedig alacsonyabb annál. A vizsgált működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint kft. rt. bt. mezőgazdasági szövetkezet A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy azok több mint 65,3%-a, azaz darab a 0, vagy ismeretlen létszámú alkalmazottat foglalkoztató, további 31,2% (6.328) az 1-9 főnek munkát adó gazdasági társaság. A kistérségben ezeken kívül 583 kis-, 100 közép- és 25 nagyvállalkozás található. Az összes működő vállalkozásból csak a 0, vagy ismeretlen létszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások aránya haladja meg az országos átlagot (1,6%-kal), ezzel szemben a mikrovállalkozások részesedése 2,5%-kal, a kisvállalkozásoké 4,2%-kal, a középvállalkozásoké 16,5%-kal, a nagyvállalkozásoké pedig 3,6%-kal marad el attól. Baranya megye középértékétől csak a főt foglalkoztató kisvállalkozások és a középvállalkozások aránya alacsonyabb, a 0, vagy ismeretlen létszámú alkalmazottat foglalkoztatóké megegyezik azzal, míg a nagyvállalkozások részesedése 28%-kal meghaladja azt. 24

4 A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint és ismeretlen 1-9 fő fő fő fő 250 fő felett A működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következő képet mutatja: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. Kereskedelem, javítás Ipar Építőipar Szállítás, raktározás, távközlés, posta Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság ben a kistérség vállalkozásainak legnagyobb része, 32,3%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. Ezer lakosra 32,1 ezen ágazatban működő vállalkozás jut, amely 33,4%-kal magasabb az országos átlagértéknél. A térségben a kereskedelemmel, javítással foglalkozó gazdasági társaságok vállalkozássűrűségi mutatója 23,5, amely 21,0%-kal haladja meg a hazai átlagot. Számbelileg a harmadik legjelentősebb csoportot az ipar szektorába sorolt vállalkozások képezik, amelyeknek ezer főre jutó értéke (8,5) 3,7%-kal múlja felül az országos átlagot. A pécsi kistérségben abszolút értékében az építőipari vállalkozások következnek, melyek előfordulási gyakorisága az országos átlagot több mint 12%-kal meghaladva 8,0. Az országos vállalkozássűrűségtől csak a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozások maradnak el 33,9%-kal. 25

5 Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 15,9%-a egyik említett kategóriába sem sorolódott, így azok a pénzügyi tevékenység (J) és az egyéb (L-Q) szolgáltató ágazatok, tehát a személyi és közösségi szolgáltatások közé tartoznak. Nemzetgazdasági ágak A működő vállalkozások megoszlása társas egyéni Összes vállalkozások vállalkozások Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés, posta Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb (J, valamint L-Q szektor Összesen: A kistérségben az összes működő vállalkozás 52,6%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, négy szektorban azonban a társas vállalkozások túlsúlya a jellemző. Az ipar területén 56,1%-os, a kereskedelem, javítás kategóriában 52,1%-os, az építőiparban 51,5%-os, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban pedig 50,6%-os a társas vállalkozások részesedése. Az egyéniek aránya a szállítás, raktározás, távközlés, posta szektorban a legmagasabb (74,7%), ezt követi az egyéb, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és a mezőgazdaság kategória 64,6%-os, 57,1%-os illetve 54,4%-os aránnyal. A kistérség települései között mint azt az első oldalon lévő térkép is mutatja számottevő különbségek alakultak ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke a vidéki átlagnál (70,7) tíz helységben magasabb (a legjobb eredmény Pécs városában és közvetlen környezetében Cserkúton, Kozármislenyben, Orfűn, illetve Pogányban figyelhető meg), 10 településen meghaladja annak háromnegyedét, további 18 községben pedig a felét. Legrosszabb Regenye helyzete, ahol az elmaradás közel 92,5%-os. Összegzés: A pécsi kistérségben egyedül a mezőgazdaság területén működő vállalkozások ezer főre jutó értéke marad el az országos átlagtól, vagyis a térség ezen gazdasági ág kivételével minden szektorban vállalkozásokkal jól ellátott. A vállalkozások száma alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem, javítás és az ipar nemzetgazdasági ágak emelhetők ki, hiszen együttesen a térségben tevékenykedő vállalkozások több mint 64,4%-át adják. A fentieket figyelembe véve a felkészítés során külön célcsoportot kiemelni nem lehet, a mezőgazdasággal az országban betöltött speciális helyzete miatt külön is érdemes foglalkozni. A működő társas vállalkozások száma egyes gazdasági tevékenységek szerint a pécsi kistérségben, a KSH CÉGKÓDTÁR október 31-i állapota alapján 26

6 Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Zöldség, virág, kertészeti termék termelése Gyümölcs, szõlő, fűszernövény termelése Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése Húsfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Takarmány gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÖRMEKIKÉSZÍTÉS, - KONFEKCIONÁLÁS BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA 8 22 KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS 8 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT ÉPÍTŐIPAR JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM NAGYKERESKEDELEM KISKERESKEDELEM SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Szállodai szolgáltatás Átmenetiszálláshely-szolgáltatás Éttermi, cukrászdai vendéglátás Egyéb, nyílt árusítású vendéglátás Munkahelyi és közétkeztetés SZÁRAZFÖLDI,CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS Taxi személyszállítás Egyéb szárazföldi személyszállítás Közúti teherszállítás SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS Egyéb pénzügyi tevékenység 7 66 BIZTOSÍTÁS (KIVÉVE: KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS) 2 67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 110 Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 27

7 70 INGATLANÜGYLETEK Ingatlanberuházás, -értékesítés, -forgalmazás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás Gépjárműkölcsönzés Egyéb jármű kölcsönzése Egyéb gép kölcsönzése Fogyasztási cikk kölcsönzése SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG Hardver-szaktanácsadás Szoftverkészítés, -szaktanácsadás Adatfeldolgozás Adatbanki tevékenység Iroda-, számítógép-javítás Egyéb számítástechnikai tevékenység KUTATÁS, FEJLESZTÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS Jogi, gazdasági tevékenység Mérnöki tevékenység, tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Hirdetés Munkaerő-toborzás, -közvetítés Nyomozási, biztonsági tevékenység Takarítás, tisztítás Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Humán-egészségügyi ellátás Állat-egészségügyi ellátás Szociális ellátás 6 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT EGYÉB SZOLGÁLTATÁS 85 * A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 28